Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-06 / 209. szám, csütörtök

1951 szeptember 6 tIJSIÍi ­Külpolitikai szemle A keszoni semleges övezetre le­dobott bombák, amint azt a leg­utóbbi események bizonyítják, be­vezetőül szolgáltak az amerikai há­borús párt fokozott erőfeszítéseire, hogy a háború tűzvészét a Távol­Keleten még nagyobb lángra szít­sák, az agressziós frontjukon tá­madt szakadásukat betömjék és egy új, még nagyobb háborús kalandot ké­szítsenek elő Európában. Washing­ton megkezdte a koreai agresszió Kínára való kiterjesztésének lélek­tani előkészítését. Mao Arthúr ment, — hadi terve megmaradt. így jellemezhető a leg­jobban az USA uralkodó köreinek állásfoglalása két hónappal a ke­szoni fegyverszüneti tárgyalások megkezdése után. A Washingtonból hangzó békeszólamok elnémultak. Az USA távolkeleti hadseregföpa­rajicsnoksága egyik nyilatkozatá­ban azt mondja: „A keszoni tárgya­lások újrafelvétele nem kecsegtet azzal, hogy tüzszüneti megegyezés jöjjön létre." Miért? Talán a koreai fél vál­toztatta meg álláspontját? Semmi­esetre sem. A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek megbízottai kitartanak azon követelésük mellett, hogy a fegyverszüneti megegyezés alapja kell, hogy a 38-ik szélességi kör demilitarizált övezetté való nyilvánítása legyen. Acheson nem­régiben még azt hangoztatta, hogy a 38-ik szélességi kör demarkációs vonallá való nyilvánítása, az ENSz győzelmét jelentené. Most azonban makacsan elutasítja a koreai-kínai küldöttség ez ésszszerü, és jogos követelését, amely egyedül képez­heti az igazságos béke megterem­tésének alapját. Az amerikaiak provokációt provokációra halmoz­nak és minden eszközzel arra törek­szenek, hogy a nemzetközi feszült­séget fenntartsák. Az amerikai re­akciós lapok nyíltan írnak arról, hogy a koreai fegyverszünet meg­kötése az amerikai fegyverkezési ipar csökkentését hozná magával. Az amerikai monopolisták féltik profitjukat, félnek a béke helyre­állításától. Az amerikai Kongresz­szus most készül az 56.5 milliárd dolláros hatalmas háborús költség­vetési javaslat megtárgyalására és további 10 millió dollárral több adókivetést terveznek az amerikai népre. Ha Koreában megegyezés jönne létre, ez kétségessé tenné, hogy a Kongresszus elfogadja-e e hatalmas összegű háborús költség­vetést. Az amerikai imperialisták egyre erősbödő kétségbeesett és szégyen­teljes bűncselekményei azt bizonyít­ják, hogy az amerikai agresszorok előre megfontolt bűncselekményéről van szó. Az amerikai repülők a szovjet határ mellett fekvő koreai helységeket bombázzák és az el­múlt hét folyamán egymást köve­tő hullámokban ismét megsértet­ték Kína légiterét, mélyen behatol­va Kína területe fölé. A vak is lát­hatja, hogy a keszoni semleges öve­zet újabb sorozatos megsértése s szovjet határ közelében lévő koreai helységek bombázása és a Kínai Népköztársaság elleni légi provoká­ció egy és ugyanazon tervnek a láncszemei. Ez a terv a koreai fegyverszüneti tárgyaiások meghiú­sítására, a koreai konfliktus békés rendezésének meggátlására, az ag­resszió kiterjesztésére, a nemzetkö­zi légkör megmérgezésére, a hábo­rús hisztéria fokozására irányul. Az elmúlt hét eseményei továbbá azb-ls bizonyítják, hogy az ameri­kaiak keszoni provokáció-sorozata és a äan Franciscóba összehívott „bé­keértekezlet" között kifejezett kap­csolat van. Ismeretes, hogy ezen az értekezleten az amerikaiak azt a. célt követik, hogy Japánt most már tel­jes nyíltsággal a távolkeleti agresz­szió kiszélesítésére irányuló imperia­lista tervek eszközévé tegyék. Az amerikaiak koreai szabotázs-soroza­tának egyik oka az is, hogy úgy vé­lik: a koreai fegyverszüneti tárgya­lások függőben tartásával a feszült­ség újabb meg újabb fokozásával San Franciscóban olyan feszült légkört teremthetnek, amelyben könnyebben ráerőszakolhatják vonakodó csatló­saikra japáni különbékeszerzödés­tervezetüket. Azonban szerte Ázsiában szinte napról napra erösödik a gyűlölet a japán militaristák nyomdokaiba lépő amerikai imperializmus ellen. Nem­icsak a Szovjetunió, a Kinai Népköz­társaság, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság és a Vietnami köz­társaság emelte fel szavát az ameri­kai tervezet ellen. A tömegek nyomá­sa Nehrut, India miniszterelnökét is annak beielentésére kényszerítette, hogy országa nem vesz részt a san­franciscoi értekezleten. Visszautasí­totta a részvételt Burma kormánya is. Az. hogy a Szovjetunió résztvesz a saníranciscói értekezleten, India Az egész világon növekszik a tiltakozás az amerikai imperialisták japánra vonatkozó békeszerződési javaslata ellen Megkezdődött a saníranciscói értekezlet Szeptember 4-én délután San Franciscóban megkezdődött az az értekezlet, amelyet az Egyesült Államok kormánya az USA által kidolgozott japáni békeszerződés­tervezet aláírása céljából hívott össze. A Szovjetunió küldöttsége, Gro­miko elvtárs külügyminiszterhe­lyettes vezetésével, szeptember l-én megérkezett San Franciscó­ba, hogy résztvegyen a konferencián. A saníranciscói értekezlettel a demokratikus világsajtló számos cikkben foglalkozik. A vasárnapi szovjetsajtóban az Izvesztija az imperialista Japán kapitulációjával kapcsolatos cikkében kiemeli, hogy Gromiko elvtárs a saníranciscói ér­tekezletre utazva, New Yorkba ér­kezése alkalmából kijelentette: • Szovjetuniónak, épúgy, mint minden békeszerető népnek az olyan japán békeszerződés az ér­deke, amely megteremti a tartós béke alapját a Távol-Keleten. Az Izvesztija ugyanakkor rámu­tat arra, hogy az USA kormányá­nak Japánnal kapcsolatos politiká­ja nem a távolkeleti béke helyreál­lításához, hanem újabb csendes­óceáni agresszív csoportosulás létre­hozásához vezet. A Krasznaja Zvjezda hangsúlyoz­za, hogy a Szovjetunió döntő szerepet ját­szott az imperialista Japán leve­résében, jelentősen meggyorsítva ezzel a má­sodik világháború befejezését. A vi­lág népei mindenoldalú békeszerző­dés megkötését követelik Japánnal, olyan békeszerződést, amely bizto­sítja az ország demokrati­kus fejlődését és szavatolást nyújt a japán agresszió megismétlődése el­len. A Szovjetunió hűségesen kitartva a bölcs sztálini békepoütíka elvei mellett, ezután is rendíthetetle­nül a Távol-Kelet és az egész vi­lág békéje és biztonsága őrhelyén áU. A Kínai Népköztársaságban nagy ünnepségeket rendeztek a Ja­pán elleni győzelem évfordulóján. A gyűléseken a felszólalók hangsú­lyozták, hogy Kína népe szembe­száll a japáni békeszerződés ameri­kai tervezetével s igazságos, min­denoldalú békeszerződés megkötését követeli. A Pekingben tartott tömeggyülé­sen Kuo Mo Zso elvtárs, minisz­terelnökhelyettes hangsúlyozta, hogy a kínai nép nyolc éven át tar­tó elkeseredett harcban 10 millió embert veszített a japán agresszo­rok ellen, a Szovjetunió segítségé­vel azonban összezúzta és kiűzte „A mi népünk békében és barátságban akar élni a többi néppel" Folyik a békevédelmi értekezletek előkészítése a Szovjetunióban Moszkva, szept. 3. (TASzSz). — A Szovjetunióban széles körben folynak a béke hívei területi és köz­társasági értekezleteinek előkészü­letei. Ukrajnában már megalakult a területi és köztársasági békegrte­kezletek előkészítő bizottsága; a közeli napokban megkezdi munká­ját a litván, lett és moldvai bizott­ság is. • Szovjet Azerbajdzsán városaiban éa falvaiban az olajipari üzemekben és a gyapotültetvényeken népes békegyüléseken ismertetik a Szov­jet Békebizottság határozatát az aláírásgyűjtés megkezdéséről. Aga Neimatulla Sztálin-díjas mester brigádja új olajkutat fúr a nyilt tengeren. A brigád elhatározta, hogy békeörséget áll és a kitűzött határidő előtt két hónappal befejezi az új tengeralatti olajkút fúrását. * A grúz dolgozók is lelkesen tá­mogatják a Szovjet Békebizottság teljes ülésének határozatát. Ioszif Macsaidze, a tbiliszi, mozdony- és vagongyár sztahanovista kazánko­vácsa ezeket mondotta: „A sztálini békepolitika a szovjetemberek mil­lióinak politikája, azoknak az em­bereknek a politikája, akik békes­ségben akarnak dolgozni és fel akar­ják épiteni a kommunizmust or­szágukban." A grúz tudósok tevékeny rész­vételüket ajánlották fel a békealá­írásgyűjtésben. • Az embai olajipari üzemekben, a karagandai bányákban, a kaspiten­geri halipari üzemekben, 'a balhasi kohókban, az altáji ércbányákban és a falvakban népes, lelkes gyűlé­seket tartanak. „A háborúra csak a kapitalisták­nak van szükségük, nem pedig a földkerekség egyszerű embereinek. A mi népünk a kommunizmust épí­ti, békében és barátságban akar él­ni a többi néppel" — mondta Isz­magul Ukibajev, sztahanovista ol­vasztár az egyik bekegyülésen. Kusen Turszunbekov exkavátor-ve­zetö az egyik bányászgyülésen eze­ket mondta: „Mi bányászok, a szo­cialista haza, az egész világ béké­jének támasza érdekében végzett odaadó munkánkkal fejezzük ki bé­keakaratunkat." Ünnepi est Bulgária felszabadulásának hetedik évfordulójára Bulgáriának a szovjethadsereg általi felszabadítása hetedik évfor­dulója alkalmából csütörtökön, szeptember 6-án 19.30 órakor ün­nepi estet rendeznek Prágában, a vá­rosháza Smetana termében. Az ün­nepi esten a Csehszlovák Köztársa­ság és a * Bolgár Népköztársaság kormányának képviselői mondanak beszédet. Az est programmján gaz­dag kultúrműsor szerepel. Emlékünnep a bolgár munkáspárt megalakításának 60. évfordulójára A bolgár munkáspárt megalakí­tása 60-ik évfordulójára a cseh tu­dományos akadémia együttesen a szláv intézettel, valamint a cseh­szlovák-bolgár baráti társasággal emlékestet rendez szeptember 7-én 19 órakor Prágában, a Národni trida 3—5 szám alatt. A megnyitó be­szédet a nemzetgyűlés elnöke, dr. Julius Dolánsky tartja. A bolgár munkáspárt harcairól dr. Čestmír Ámort tart előadást. Kína földjéről a japán megszálló­kat. A továbbiakban Kuo Mo Zso elv. társ megállapította, hogy az ame­rikai imperialisták japáni békeszer ződéstervezete az amerikai agresz szorok kínaellenes felvonulási terü­letévé akarja változtatni Japánt. — A Szovjetunió vezette béketá­bor ereje azonban legyőzhetetlen — folytatta Kuo Mo Zso. — A háborús gyújtogatok elleni harcban, az új világháború kirob­bantására törekvő amerikai impe­rialisták ellen még szorosabban kell tömörülni valamennyi demo­kratikus békeszerető erővel, ame­lyek élén a nagy Szovjetunió ha­lad. Még erőteljesebb harcot kell vívni a béke megszilárdításáért az egész világon. A győzelem a mi oldalun­kon lesz. A „Szinvenzsibao" című sanghaji újság vezércikkében rámutat: a Szovjetuniónak az a döntése, hogy résztvesz a saníranciscói konferen­cián, a reakciós amerikai, angol és japán kormányra mért csapás. India és Burma elutasító határozatát pedig „hideg zuhanynak" nevezi a lap, amely „rendkívül súlyos helyzet elé állította és elcsüggesztette az amerikai, angol és japán kormányt'". Az USA-nak talán sikerül megfelelő nyomás útján rábírni csatlósainak képviselőit arra, -hogy „elfogadják" Japán békeszerződéstervezetét. Ez a bűnös okmány azonban papír­ronggyá válik a világ népeinek napról napra növekvő erejű tilta­kozása folytán. Ecuro Siino elvtárs, a Japán Kom­munista Párt ideiglenes Központi Ve­zetőségének elnöke, a Kínai Kommu­nista Párt központi lapjában, a Z6en* minzsibaóban írt cikkében leileplezi az amerikai imperialisták fokozott há­borús készülődéseit Japánban és meg­állapítja, hogy az amerikai imperia­listák Japánt szárazföldi, légi és tengerészeti haditárnaszpontul hasz­nálják fel koreai rablóháborújukban. Japán önvédelmének és biztonsá­gának alapvető feltétele az összes külföldi csapatok visszavonása, va­lamennyi idegen katonai támasz­pont eltávolítása és a távolkeleti béke biztosítása öthatalmi béke­egyezmény útján, — hangsúlyozza Siino elvtárs. A Japánból érkező hírek beszámol­nak róla, hogy a kommunista párt vezetésével, a munkásosztállyal az élen az egész japán nép fokozza har­cát az amerikaiak által kidolgozott küíönbékeszerződés és Japán újrafel­fegyvérzésé ellen. Az államvasutak dolgozói, a közalkalmazottak, a vas­munkások, a bányászok és a magán­alkalmazottak szakszervezeteinek köz­ponti bizottságai és országos konfe­renciái elhatározták, hogy harcolnak a mindenoldalú békeszerződésért ás az újrafelfegyverzés ellen. A japán országos békeértekeelet határozatot fogadott el, amely megbé­lyegzi az amerikai imperialisták béke­szerződéstervezetét, mint az amerikai háborús gyújtogatok agresszív céljai­nak eszközét. A békeértekezlet hatá­rozata rámutat, hogy az amerikai zsoldban álló tokiói kormány nem képviseli a japán népeit. A határozat a japán nép nevében követeli, hogy hívfák össze a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia külügymi­nisztereinek értekezletét a japán békeszerződéstervezet megvitatásá­ra és hogy a Japán elleni háborúban részt vett valamennyi ország képvise­lője tartson békeértekezletet. és Burma pedig nem ismeri el az amerikai tervezetet, azt bizonyítja, hogy elmúlt az az idő, amikor az im­perialista kormányok azt tehették, amit akartak és hog.y az amerikai imperializmus elszigetelődik Ázsiá­ban. • Szeptember elsején volt 12 eszten­deje annak, hogy Hitler zsoldosai megindultak Lengyelország irányá­ba és megkezdődött a második világ­háború. A felelősök nemcsak Berlin­ben ültek, — hanem Londonban. Pá­rizsban és Washingtonban is. Ma a 12-ik évfordulón ismét háborús ter­veket forgatnak fejükben a washing­toni, londoni és párizsi urak. Min­denki előtt ismeretesek már Nyugat­Németország felfegyverzésének té­nyei, tudjuk, hogy az amerikai politi­ka nemcsak egyszerűen Hitler nyom­dokaiba lép, hanem Hitler embereit is használja. Éppen ezekben a napok­ban újabb háborús lépésekre készül I az USA-kormány. Rövidesen konfe­" renciára ül össze Washingtonban a három nyugati hatalom külügymi­nisztere. Az értekezlet arról tárgyal majd: hogyan lehetne Nyugat-Né­metországot még teljesebben és még gyorsabban bevonni az imperialista háborús tervek végrehajtásába. Az amerikai imperialisták a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok elleni támadó terveik kereté­ben egyre nagyobb jelentőséget tu­lajdonítanak mind a jugoszláv, mind a spanyol fegyveres erőknek. Harri­man Truman külügyi tanácsadója, akit amerikai újságíró körökben a hidegháború miniszterének neveznek, Belgrádban megbeszélést folytatott a Judás-Titóval. Harriman bankár és nagyiparos, Truman jobbkeze, ö az, aki tulajdonképpen a Wall Street bankárai nevében az amerikai kor­mányt irányítja. Titoval a Jugoszlá­viának nyújtott amerikai katonai se­gítségről tárgyalt. Alig 4.8 órával I azután, hogy Tito Davies angol kül­ügyi államtitkárral folytatott meg­beszéléseket. „Titoval több, mint nyolc különböző kérdésben folytat­tak eszmecserét és ezek közül nem kevesebben, mint hatban a Szovjet­unióról vagy a háború lehetőségéről volt sző, jelentette a newyorki rádió. Tehát a fötéma, amiről Tito Harri­mannal tárgyalt, a háború volt. Igen, az amerikai milliárdosoknak és tito­ista lakájainak szükségük van a há­borúra. De a világ népei — bele­értve a jugoszláv népet is — békét akarnak és fokozott elszántsággal harcolnak a béke megvédéséért. A világbéke szerető népei éber figye­lemmel kísérik az amerikai imperia­listák cselszövéseit és a Tito-féle hó­hérok mesterkedéseit és elszántan harcolnak az imperialisták vérszom­jas terveinek meghiúsításáért az egész világ békéjének megteremtésé­ért. (P. 3.) A napokban kezdődött meg Finn­országban az iskolai év. A Suomen Socialdemokraatti című lap közli, hogy az Espoo kerületben két iskolai számára nem akadt hely, az egyiknél pedig a tanítást 6zabad ég alatt kel' lett megkezdeni. # A Telepress hírügynökség közli,­hogy a legutóbbi évharmadban az isztambuli munkanélküliek ezáma 10.000-rel gyarapodott. • A TASS-iroda jelentése beszámol arról, hogy Finnországban folytatódik a demokrata kormányt követelő moz­galom. A dolgozók követelik, hogy olyan kormány alakuljon, amely béke­politikát folytat. * A TASS-iroda közli, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban a régi üzemek újjáépítése mellett új üze-! meket építenek. 1951 első hat hónap­jában 60%-kal nagyobb összeget for­dítottak ipari építkezésekre, mint a mult év hasonló időszakában. • A Telepress közlése szerint a mexfr kői békevédelmi bizottság eddig 73.156 békealáírást gyűjtött az öt nagyhatalom békeegyeényét követelő felhívásra. w E hét elején Nagy-Britanniában a szappankészítmények árát mintegy 6 százalékkal emelték. A legközelebbi napokban emelkedni fog a konzervek ára is. mintegy 20—-30%-kal. Ezen­kívül felemelték a gyermekfehérnemű és a női ruhák árát mintegy 5—10%/ kai. • Az ADN hírügynökség közlése szet. rint a napokban nyílt meg Hamburgi ban egy toborzó iroda, ahol fiatalem­berek jelentkezhetnek a különféle arab államokbeli hadseregekbej * A ADN hírügynökség közlése sze­rint Nyugat-Németországban szep­tember 12-től újra engedélyezték á volt német katonai kitüntetések viseH lését. Vonatkozik ez elsősorban ä „vaskeresztre" és a német „aranya keresztre".­Imperialista cápák Truman közigazgatásának összes kulcspozícióiban ott találjuk őket — az amerikai trösztök és magas pénz• ügyi körök embereit, akik számára d háború oly mesébe illó vagyonokat biztosít, hogy nem is lehet más vá­gyunk, mint egy új világégés kirob* bantása. íme, egy csokorravaló közülük: E. WILSON. Igazi gazdasági »dik* tátonc. E kulcshelyzetében Wilson főb­bek között a »General Electrical Co« érdekeit képviseli (évi 200 ezer dollár, javadalmazást kap, mint »régi elnöke). *í MARSHAbh TÁBORNOK. Személye sen érdekelt a hadiipar fejlesztésében.­Gazdái: Morgan és Rockefeller. Neki köszönhető, hogy az USA külügy­minisztériumát nagyobbrészt katonai személyek irányítják. Ezek megtalál­ják itt számításaikat — Marshall szin­tén. V MAC ARTHUR. A Wall Streethez tartozik 1922 óta, 1. számú felesége révén, — aki a világ leggazdagabb örököse volt, — valamint Morgannal való kapcsolatai következtében: ké­sőbb, 2. számú feleségével nagykiter­jedésű birtokok tulajdonosa lett a Fülöpszigeteken. Aranybánya társasá­gokban, ültetvényekben s egyéb jöve­delmező üzletekben szerzett érdekelt­ségeket. Japánban egy hajózási nagy­vállalat részvényeinek jelentős részét szerezte meg. Amikor Koreában az amerikai kato­nai vezetőség vette át a japán mono­póliumok örökségét, a délkoreai bá­nyákat, bankokat, a földbirtokoknak több mint felét, a Morgan-bank idáig nyújtotta csápjait. MacArthúr szintén. V JOHN FOSTER DULLES. Az ÜSÁ külügyminisztériumának politikai ta­nácsadója. Különböző bankok és érde­keltségek dollármilliókat vágnak zseb­re az általa bátorított minden egyes háborús kalandból. Dulles az Inter­national Nickel Co igazgatója (töb­bek között). V ACHESON. Washingtoni külügy­miniszter, a »Standard Oil« lakája s a Du Pont-, Rockefeller-, Morgan-cég kiszolgálója. Ezek tartják ellenőrzésük alatt a hadiipart. A koreai háború kez­dete óta e cégek 50 milliárd dollár ér­tékű hadianyagra kaptak megrende­lést. Természetesen Acheson érdemei­ről nem feledkeztek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents