Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-29 / 229. szám, szombat

1951 szeptember 29 ÜJ S

IÖ . A mihályfai szövetkezet új tagokkal megerősödve és a belső ellenségtő megszabadulva fogott hozzá az őszi vetéshez A mihályfai EFSz beszolgáltatási kötelezettségének 150%-ban eleget telt. A kontingensen fetül még 550 q gabonát szolgáltattak be a földműves raktárs^övetkezetbe. A szövetkezet dolgozói büszkék arra, hogy míg az egyénileg gazdálkodók alig tudtak beszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tenni, addig ők játszva túlteljesítették a rájuk rótt feladatot. Most látják már a mihályfai gazdák, menynyivel előnyösebb a szövetkezeti gazdálkodás. Látják azt, hogy a szövetkezet beszolgáltatási kötelezettségének 150%-ban tett eleget és mégis többb gabonát vittek haza az egyes szövetkezeti tagok. mint amennyi nekik termett, amiből nekik még a beszolgáltatási kötelezetséget is teljesíteni kell. A faluban sok gazda irigykedve nézett Hervai Ferenc után, amikor a gabonával megrakott szekerek egymás után álltak meg udvarában. Hervai Ferenc, a szövetkezet megalakulása előtt hét hektár földön gazdálkodott. Családjával együtt éjjel-nappal robotolt. És ennek eredménye az volt, hogy éppen csak koplalnia nem kellett, de pénze sohasem volt. Ami kis jövedelme lett volna, a fölösleges termésért kapott pénzt oda kellett fizetnie adóba. Állandóan törnie kellett a fejét, hogyan ossza be azt a kis jövedelmet, amely az adók és különféle más kiadások után megmaradt neki. A felszabadulás után, mikor a szövetkezeti mozgalom kezdetét vette, Hervai Fefenc volt az első, aki b ellépett a szövetkezetbe, ö volt aztán az, aki Mihályfán a szövetkezeti mozgalmat tovább fejlesztette. A munkában mindig elől járt. Így aztán jövedelme is szép volt. Hervai Ferenc harmadmagával dolgozott a szövetkezetben: Ferenc fia és Mária lánya, meg ő. Az apjuk példáját a két gyerek is követte. Ok is mindig a legelső dolgozók között voltak. Így aztán szaporodott a munkaegység. Hervai Ferenc harmadmagával az első félévben 58%-os kifizetés mellett felvett 59.375 korona előleget A cséplés után pedig 39.07 q gabonát szállítottak az udvarába. Hervai Ferenc a 39 q gabonából 8 q-t azonnal gzabadáron átadott a földműves raktárszövetkezetnek, a többi pedig megmaradt fejadagnak és állatai takarmányozására. Bizony egy-két mázsa árpára szüksége van csak a baromfiak etetéséhez, mert Hervai Ferenc udvarán bizony sok baromfi szaladgál. Az ólban lévő sertéstől sem vonhatja meg az abrakot, ha azt akarja, hogy karácsonyra legyen vastag szalonnája és jó nagy hája. A 39 q munkaegység után kapott gabonaneműekhez még a háztáji gazdálkodásra meghágott területről is hazavitt 18 q árpát. Ekkor újból felajánlott 5 q gabonát a földműves raktárszövetkezetnek. Nyugodt lelkiismerettel meri felajánlani fölösleges gabonáját, mert tudja, hogy a szövetkezeü tagok még a télen is aratnak, mivel, hogy a második félévre télen fogják megkapni a ledolgozott munkaegységek után a járandóságot. A mihályfai szövetkezetben nemcsak Hervai Ferenc van megelégedve, hanem minden egyes szövetkezeti tag, aki kivette részét a munkából. Voltak olyan tagok is, akik nem bíztak abban, hogy a természetbeni jutalmat is megkapják s ezért kissé elhanyagolták a munkát. Most aztán természetesen nagy a bánatuk, mert bizony a szövetkezet csak a ledolgozott munkaegységek után ad természetbeni jutalmat. A cséplés befejezése után a község cgyéniieg gazdálkodói látták, menynyivel előnyösebb a szövetkezeti termelés. Látták, hogy a szövetkezeti tagok a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséből nem csinálnak maguknak gondot. Van annyi gabonájuk, hogy sok gazdának egész évben nem termett annyi. És ezenfelül a szövetkezeti tagok m 'g szép összegeket keresnek készpénzben is. A szép eredmények gondolkodásra késztették az egvénileg gazdálkodó földműveseket. A töprengésnek aztán a befépési nyilatkozat aláírása lett a vége. Először egyesével, majd csoportosan kezdtek a gazdák jelentkezni a szövetkezet irodájában és kérték felvétellüket a szövetkezetbe. Az aratás befejezése óta a mihályfai EFSzbe 30 új tag jelentkezett Harminc kis- és középföldműves hagyott fel a marad: gazdálkodással. Harminc kis- és középföldmuves lépett a boldogabb élet felé vezető útra. Orbán Ferenc héthektáros gazda is belépett a szövetkezetbe. Nem akarja azt, hogy továbbra is csak a munka legyen az övé, meg a gond. Követni akarja Hervai Ferenc példáját, akinek házából valamikor csak gyereksírás hallatszott ki. ma pedig hatámpásos rádió zenéje állítja meg a járókelőket a csipkefűgönnyeí befödött nyitott ablak alatt. Mandák József tízhektáros földműves, Lelkes Gyula 7 hektáros és Csiba Géza négyhektáros földműves is a szövetkezetbein látják boldogabb jövőjüket. Farkas András egyhektáro6 kisgazda 6em akarja már pénzért szántatni a földjét és nem akar már tovább kétlaki életet folytatni. Eddig az egy hektár földecskéje mellett még más munkával is kellett foglalkoznia, hogy pénzhez jusson, amivel a földje felszántását megfizetheti. A szövetkezet tagsága 30 kis- és középföldművessel szaporodott, de eltávolították a szövetkezetből a nem odavaló egyéneket, a kulákokat. Eltávolították a hatvanholdas Szpacsil Oldrikot, aki csak azért lépett be a szövetkezetbe, hogy a beszolgáltatás! kötelezettsége teljesítésétől megszabaduljon. A kulák, aki azelőtt a földjét napszámosokkal, vagy pedig harmadában dolgoztatta meg, a szövetkezetben sem akarta megfogni a kasza végét. A szövetkezetet csak arra használta fel, hogy a kulák nevet lemossa magáról és hogy a szövetkezet ieple alatt jobban tudjon üzérkedni. Csakhogy nem sokáig tartott a kulákból lett szövetkezeti tag rózsás élete. A szövetkezeti tagok fi' gyelemmel kísérték minden mozdulatát é6 amikor elég erősnek érezték magukat arra. hogy meg tudjanak birkózni a kulákkal, szépen kitessékelték a szövetkezetből. Egyszerűen a szemébe vágták, hogy kulák, nem való a szövetkezetbe. A mihályfai szövetkezet új tagokkal megerősödve és a belső ellenségtől megszabadulva fogott hozzá az őszi vetéshez A tagok először elvetettek 5.5 hektár repcét, amely már 6zópon ki is kelt. A repce olyan szép zöld, hoey az embernek akaratlanul is megakad rajta a szeme. A középszántás és a gondos műtrágyázás után megkezdték az őszi rozs és húza vetését is A vetést agregátok segítségévei végzik. Az agregát három 24-es vetőgépből áll. A szövetkezet 22 hektár rozsot és 130 hektár őszi búzát vet el. A vetés időtartamát öt napra tervezték. Ezt a tervet végre i« tudják hajtani, mert az agregát segítségével naponta 30 hektárt bevetnek. Iparkodnak, hogy a vetőmag mennél hamarább a földbe kerüljön és hogy az idejében végzett vetéssel megalapozzák a jövő évi jó termést. A mihályfai szövetkezet az idén a második helyre küzdötte fel magát a dunaszerdahelyi járásban, de minden remény meg van -> ra, hogy a jövő évben, mint a dun-^szerdahelyi járás legjobb szövetkezetét fogjuk emlegetni. SZARKA ISTVÁN. IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK A vetőmag csávázásával a magasabb termésért A gabonafélék vetésénél nemszabad megfeledkeznünk a vetőmag csávázásáról, hogy ezzel megakadályozzuk a gabona üszkösségét. A vetőmagot higanyporos csávázóanyaggal, agronállal csávázzuk meg. A búzánál, a rozsnál és az árpánál 100 kilogrammonként 200 grammot használunk ebből az anyag, ból. Amennyiben csávázatlan vetőmagot vettünk át, fontos, hogy a vetés előtt sajátmagumk megcsávázzuk. Ezt a munkát csávázó dobokban végezzük. Ha nem áll rendelkezésünkre ilyen dob, akkor használhatunk egyszerű hordót. A csávázás bármilyen más módszere, veszélyeztetheti a csávázást végző dolgozók egészségét. A vetőmagot 5 percig kell keverni a csávázó porban. Pontos, h

0gy a helyi Nemzeti Bizottságok a helyi agronómusokon keresztül segítségére legyenek a földműveseknek a csávázás megszervezésében. A járási Nemzeti Bizottságok és kerületi Nemzeti Bizottságok e'öadói szoros együttműködésben az EFSzekkel, az állami birtokokkal, a traktorállomásokkal, a gazdasági szövetkezetekkel és a helyi Nemzeti Bizottságokkal elősegítik a csávázás megvalósítását és aztán ellenőrzik. A vetőmag csávázása a 188/50 számú törvény szerint kötelező. A kukoricaszár felhasználásával szénát takarítunk meg Állattenyésztésünk fokozott feladatait csak akkor tudjuk teljesíteni, ha elegendő mennyiségű takarmánnyal rendelkezünk. Az idei jó szénatermés mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy betakarítsuk a kukoricaszárat, burgonyaszárat, stb., mert ez kiváló takarmánypótlék. A kukoricaszár például 1% fehérjét és 18% keményítő egységet tartalmaz. Legjobb, ha a kukoricaszárat silózás útján rakjuk el télire. Ahol nincsenek rendes silógödrök, ott fából csinálunk keretet, amely keretbe 2—3 méter magasságban elrakhatjuk a kukoricaszárat. Ezt aztán letakarjuk pelyvával, vagy szalmával, végül pedig 40—50 cm szélességben agyaggal. A másik módszer, amellyel a kukoricaszárat vagy pedig a burgonyaszárat elrakni szokták: a szárítás. Ez azonban távolról sem olyan előnyös, mint a silózás. A legelök és rétek megjavítása A többi fontos öszi munkák mellett nem szabad megfeledkezni a legelők és a rétek megjavításáról sem. Ezen a téren a következő feladatok várnak ránk: a szántás, amellyel lényegesen megjavítjuk a földet és lehetővé tesszük az új fű képződését, műtrágyázás, ame'y egyenesen fokozza a takarmánytermést, meszesítés, amely csökkenti a talaj savanyúságát és így lehetővé teszi a baktériumok életét amelyek felszabadítják a talajból a tápanyagokat; mechanikai megművelés, boronálás, vagy pedig a pázsit metszése, ami lehetővé teszi a levegő behatolását a talajba, végül a felszíni javítás, amellyel eltávolítjuk a sziklákat, bokrokat, gödröket stb. Meggyorsítva kössük meg a szerződést az állami traktorállomásokkal a rétek és a legelök felszántására. Hasonlóképpen a meszesítéshez szükséges anyagot is minél előbb biztosítsuk a földműves raktárszövetkezeteknél. , Akinek „semmije sem termett" Pajer Mária velkápolomai lakos nemrég felkereste a helyi Nemzeti Bizottságot és bejelentette, hogy az előírt beszolgáltatási kötelezettségét nem tudja teljesiteni, mert semmije sem termett. A sok meggyőző beszéd után Pajer Mária mégis csak beszolgáltatott 6.5 q gabonát, az előírt 10.5 q helyett. Ekkor azonban már majdnem a szivét is tenyerére tette, hogy igazán ninos több gabonája, sőt sajátmaga kérte a bizottságot hogy menjenek ki hozzá és győződjenek meg róla. Az elvtársak azonban nem voltak restek. Kimentek Pajer Máriához és egy kicsit körülnéztek nála. Az eredmény az lett, hogy sok élelmet és még tavalyi búzát is találtak nála elrejtve. Amikor kiszámították a fejadagját és a vetőmag szükségletét, találtak nála még annyit, amiből gyönyörűen teljesíthette volna beszolgáltatási kötelezettségét. Beck József, Rozsnyó. További kulákokról esett le az álarc Még alig telt el pár nap azóta, hogy leleplezték Burcsó Pált, és máris új kártevők, spekulánsok jelentek meg a láthatáron. Uhnák János kulákra gondolunk, aki az elmúlt évben kölcsönzött a kisföldmüveseknek és aki többnapos munkára kényszeritette a lekötelezett kisparasztokat hogy a kölcsönzött gabona árát visszaszolgálják. Az idén Uhnák János 20 mázsa gabonával szabotálta a közellátást. Sőt mi több kamrájában 3.23 mázsa búzát, 1 mázsa rozsot és 3.96 mázsa árpát találtak elfa'azva. Hasonlóképpen Szamotní Antal kulák is adós maradt a dolgozóknak 20 mázsa gabonával. A cséplőgép kezelő adatai szerint összesen 54 mázsát csépelt ki. Saját bevallása szerint azonban 58-at. Amikor azonban a helyi és a járási bizottság funkcionáriusai jobban körülnéztek kamrájában, padlásán és pincéjében 78 mázsa gabonát ta'áltak, vagyis 20 mázsával többet, mint amennyit ő maga bevallott. Őszinte önkritikát és jobb munkát a kírályhelmeci traktorállomáson Az TJj Szó szeptember 13-iki számában megbíráltuk a kírályhelmeci traktorállomás munkáját A kritikát munkatársunknak a helyszínen történt alapos kivizsgálása alapján közöltük és minden ok é« alap meg volt erre a kritikára. Az okok együttesen: szeptember közepén a kírályhelmeci járásban a cséplés a Irnktorállomás hanyag és rossz munkája következtében még nagyon is messze állt a befejezéstől. Erre a cikkre válaszolt „önkritlkailag" Lőrincz József, az állomás politikai megbízottja. A politikai megbízott „önkritikájában" meg nem engedhető fennhéjázó, pöffeszkedő hangon „sületlenné gnek" minősítette a párt sajtójának kritikáját és ostoba pökhendíségében odáig merészkedik, hogy azt írja, hogy elég valótlanságot kürtöl Amerika hangja és nem kell, hogy az Uj Szó is „valótlanságokat" közöljön. A kírályhelmeci traktorállomás politikai megbízottjának ez az öntelt kivagyok-mivagyokkodása megmutatja, hogy hol vannak a hibák az állomáson. Most már a járási pártbizottság sürgős feladata, hogy erélyes kézzel rendet teremtsen a traktorállomás vezetésében és olyan embereket állítson az állomás élére, alük a rájuk bízott faladatoknak eleget is tudnak tenni. , A szemléltető bizonyítékokon meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről 24 új tag lépett be a csallóközcsüíörtökí szövetkezetbe Kis- és középföldmüveseink az idén meggyőződtek a szövetkezeti termelés előnyeiről. Egyre több egyénileg gazdálkodó fö dmüvesben érlelődik meg a szövetkezeti gazdálkodás gondolata, mert szemmel láthatóan győződött meg arról, hogy a közös munka sokkal szebb eredményeket biztosít. A magasabb hektárhozam a szövetkezeti tagok életszínvonalának emelkedése — ez az a meggyőző példa amelynek alapján földműveseink nagyrésze eljutott a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Igy történt ez Csallóközcsütörtökön is, ahol a szövetkezetbe 24 üj tag lépett be. , Ezek a földművesek azelőtt idegenkedtek a szövetkezettől. Ma azonban megváltozott a helyzet. Saját maguk meggyőződtek arról, hogy közösen gazdálkodni mégis csak könnyebb, és hogy a közös gazdálkodás mégis több haszonnal jár. Folyó hó 20-án tartott gyűlésén Sin Lajos elsőnek jelentkezett. Utána Valacsai Károly és Kállai István következtek. Ezek példája után további 18 egyénileg gazdálkodó földműves lépett be a szövetkezeti ' tagok sorába. Meg kell említenem Ká.lai Hona és Sill Magdolna földmüvesasszonyokat, akik a szövetkezetben az állattenyésztésben vállaltak munkát. Az újonnan szerzett szövetkezeti tagok saját magruk ii - bekapcsolódtak az új tagok toborzásába A taggyűlésen csoportokat alakítottunk. Ebbe a kívülállók ls belekapcsolódtak. .Elhatároztuk, hogy a mezsgyéket eltávolítjuk, vagyis tagosítjuk földjeinket. Ez nagy eredmény, mert mind a szövetkezeti tagok, mind az egyénileg gazdálkodók meggyőződtek arról, hogy a szétaprózott földeken nem lehet olyan jól gazdálkodni, mint az egyesített táblákon. A helyi traktorállomással már megkötöttük a szerződést, úgyhogy már a szántás is nagyban folyik Az összes őszi munkákat közösen végezzük el. VERÉB ILONA, Csallóíözcsü törtök. történet a mutthóL Az 1931-es esztendő nyomora ólom súlyként nehezedett Nádszeg nincstelen földmunkásaira. Az élet lassan e Ivisethetetlenné kezdett válni. A gyenge termés miatt a földmunkások annyi gabonát sem tudtak megkeresni részaratással, amennyi legalább kará csonyig elég lett volna a családnak. 1932 év januárjában már eheztek a segényebbek. A tiszt helyét felváltotta a kukoricaőrlemény. Disznóölésre bizo ny csak nagyon ritkán kerülhetett sor. y 1932 január 27-én reggel hideg szél nyargalt végig a falu utcám és belekapaszkodott a vörös lobogóba. A kis vályogházak ablakjai megremegtek, mintha csak meg akarnák adni a jelszót a proletároknak, akik még otthon voltak, de készültek a tiinteté sre. A vörös lobogó alatt az utcán rongyos ruhájú proletárok gyülekeztek. Bent a házban, ahol a helyt pártszer vezet összejöveteleit szokták tartani, a pártvezetöség a tüntetés levezetésének menetét tárgyalta. A beszéd véget ért. Az összegyűl tek felsorakoztak. — Indulhatunk elvtársak! — adta ki a jelszót a pártitk ár elvtárs. Az utcákon keresztülhaladva forradalmi dalokat énekettek az e mberek. A községháza elé érve a csoport hatalmas emberáradattá növekedett. Megálltak. A szikár, kiduzzadt erezetű kezek ökölbe szorultak és a magasba lendültek. A tömeg ütemes »Munkát-kenyeret!« kiáltásokkal juttatta kifejezésre elégedetlenségét és harci elszántságát a könyörtelen kizsákmányolás és a burzsoá demokratikus rendszer ellen. A tüntető tömegből nyolc ember vált ki, akiket a tömeg azzal a feladattal bízott meg, hogy adja elő a je gyzőségen a jogos követelést. Gombos Ferenc elvtárssal az élen a nyolctagú bizottság a jegyzői irodába ment, ahol »keltemes« fogadtat ásban részesült. Tizenegy csendőr fogadta őket. Gombos elvtárs előadta Prónay jegyzőnek a munkások azon kérését, hogy munkát, vagy legalább munkanélküli segélyt biztosítsanak számukra Ä csendőrök között azonban mozgolódás támadt. Előlépett parancsnokuk és munkához kezdett. Öt beosztottját az utcára vezényelte, hogy csináljanak rendet, azaz, hogy oszlassák szét a tüntető tömegei. Az öt csendőr tehát kiment az utcára és a tömegbe lövöldözött. A fegyveres erővel szemben a munkások puszta keze kevésnek bizonyult. A tömeg szétoszlott. A bizottságot a csendőrnarancsnok kiutasította a helyiségből. Gombos elvtársra, aki előadta a munkások kérelmét, a csendőrparancsnok ráordított: ?>Maga maradion itt*. Gombos elvtárs azonban a bizottság többi tagjaival távozni akart. Mire az ajtóhoz ért, a csendőrök megragadták és visszarántották. Erre újabb kísérletet tett a távozásra. Ekkor azonban éles döfést érzett combján és összeesett. Csendőrszurony volt ez, melyre újra munkásvér tapadt. Amikor Gombos elvtárs valahogy feltápászkodott, akkor a csendőrök verni kezdték. Kezét-láb át összekötözték, majd vastag som bottal addig ütötték, amíg eszméletét el nem veszítette. Aztán bedobták az autóbuszba, meluen ö

u érkeztek a faluba. Hogy miért volt ezen a napon íl csendőr a faluban, holott máskor csak kettő szokott járőrbe jönni Tall ósról, az azzal magyarázható, hogy a tüntetés előtti napon a munkások a kommunisták kezdeményezésére kiűzték « oégrehaitót a fatu'-'l. Ekkor a falu bírája Sárkány Boldizsár anynyira megiiedf a végrehajtó kiűzésnek láttára, hogy azonnal csendőrséget kért Galántáról. A csendőrség még aznap megkezdte a nyolctagú bizottság tagjainak összefogdosását. Ezeket először Galátára, maid Pozsonyba szállították és ideiglenes letartóztatásba helyezték. A tárgyalásra csak később került sor. A bírói ítélet szerint Gombos Ferenc öt hónapot, a többi elvtársik pedig 2 -3 hónapot kaptak. Ezt a rendszert mi nái'.zegi dol p ozók soha többé nem kívániuk. A mult éhséget, nyomort, munkanéikül's^yet. csendőrszuronyt és börtönt jelentette számunkra. Beszélhet Amerika hangia és a Szabad Európa a-r.it nkor. dicsérheti a kanitalista rendszert, am it mi saját bőrünkön próbáltunk kl, azt nem lehet letagadni és mm lehet szépíteni. KOVÁCS ISTVÁN