Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-29 / 229. szám, szombat

1951 szeptember 29 ÜJ S IÖ . A mihályfai szövetkezet új tagokkal megerősödve és a belső ellenségtő megszabadulva fogott hozzá az őszi vetéshez A mihályfai EFSz beszolgáltatási kötelezettségének 150%-ban eleget telt. A kontingensen fetül még 550 q gabonát szolgáltattak be a földműves raktárs^övetkezetbe. A szövetkezet dolgozói büszkék arra, hogy míg az egyénileg gazdálkodók alig tudtak beszolgáltatási kötelezettségüknek ele­get tenni, addig ők játszva túlteljesí­tették a rájuk rótt feladatot. Most látják már a mihályfai gazdák, meny­nyivel előnyösebb a szövetkezeti gaz­dálkodás. Látják azt, hogy a szövet­kezet beszolgáltatási kötelezettségé­nek 150%-ban tett eleget és mégis többb gabonát vittek haza az egyes szövetkezeti tagok. mint amennyi nekik termett, amiből nekik még a beszolgáltatási kötele­zetséget is teljesíteni kell. A faluban sok gazda irigykedve né­zett Hervai Ferenc után, amikor a gabonával megrakott szekerek egy­más után álltak meg udvarában. Her­vai Ferenc, a szövetkezet megalaku­lása előtt hét hektár földön gazdál­kodott. Családjával együtt éjjel-nap­pal robotolt. És ennek eredménye az volt, hogy éppen csak koplalnia nem kellett, de pénze sohasem volt. Ami kis jövedelme lett volna, a fölösleges termésért kapott pénzt oda kellett fi­zetnie adóba. Állandóan törnie kellett a fejét, hogyan ossza be azt a kis jö­vedelmet, amely az adók és különféle más kiadások után megmaradt neki. A felszabadulás után, mikor a szö­vetkezeti mozgalom kezdetét vette, Hervai Fefenc volt az első, aki b ellé­pett a szövetkezetbe, ö volt aztán az, aki Mihályfán a szövetkezeti mozgal­mat tovább fejlesztette. A munkában mindig elől járt. Így aztán jövedelme is szép volt. Hervai Ferenc harmadmagával dolgozott a szövetkezetben: Ferenc fia és Mária lánya, meg ő. Az apjuk példáját a két gyerek is követte. Ok is mindig a legelső dolgozók között voltak. Így aztán szaporodott a munkaegység. Hervai Ferenc harmadmagával az első félévben 58%-os kifizetés mellett fel­vett 59.375 korona előleget A cséplés után pedig 39.07 q gabonát szállítot­tak az udvarába. Hervai Ferenc a 39 q gabonából 8 q-t azonnal gzabadáron átadott a földműves raktárszövetke­zetnek, a többi pedig megmaradt fej­adagnak és állatai takarmányozására. Bizony egy-két mázsa árpára szüksé­ge van csak a baromfiak etetéséhez, mert Hervai Ferenc udvarán bizony sok baromfi szaladgál. Az ólban lévő sertéstől sem vonhatja meg az abra­kot, ha azt akarja, hogy karácsonyra legyen vastag szalonnája és jó nagy hája. A 39 q munkaegység után ka­pott gabonaneműekhez még a ház­táji gazdálkodásra meghágott terület­ről is hazavitt 18 q árpát. Ekkor új­ból felajánlott 5 q gabonát a földmű­ves raktárszövetkezetnek. Nyugodt lelkiismerettel meri felajánlani fölös­leges gabonáját, mert tudja, hogy a szövetkezeü tagok még a télen is aratnak, mivel, hogy a második félévre télen fogják megkapni a ledolgozott mun­kaegységek után a járandóságot. A mihályfai szövetkezetben nemcsak Hervai Ferenc van megelégedve, ha­nem minden egyes szövetkezeti tag, aki kivette részét a munkából. Voltak olyan tagok is, akik nem bíztak abban, hogy a természetbeni jutalmat is meg­kapják s ezért kissé elhanyagolták a munkát. Most aztán természetesen nagy a bánatuk, mert bizony a szö­vetkezet csak a ledolgozott munka­egységek után ad természetbeni ju­talmat. A cséplés befejezése után a község cgyéniieg gazdálkodói látták, meny­nyivel előnyösebb a szövetkezeti ter­melés. Látták, hogy a szövetkezeti tagok a beszolgáltatási kötelezettsé­gek teljesítéséből nem csinálnak ma­guknak gondot. Van annyi gabonájuk, hogy sok gazdának egész évben nem termett annyi. És ezenfelül a szövet­kezeti tagok m 'g szép összegeket ke­resnek készpénzben is. A szép eredmények gondolkodásra késztették az egvénileg gazdálkodó földműveseket. A töprengésnek az­tán a befépési nyilatkozat aláírása lett a vége. Először egyesével, majd cso­portosan kezdtek a gazdák jelentkez­ni a szövetkezet irodájában és kérték felvétellüket a szövetkezetbe. Az ara­tás befejezése óta a mihályfai EFSz­be 30 új tag jelentkezett Harminc kis- és középföldműves ha­gyott fel a marad: gazdálkodással. Harminc kis- és középföldmuves lé­pett a boldogabb élet felé vezető útra. Orbán Ferenc héthektáros gazda is belépett a szövetkezetbe. Nem akar­ja azt, hogy továbbra is csak a munka legyen az övé, meg a gond. Követni akarja Hervai Ferenc példáját, akinek házából valamikor csak gyereksírás hallatszott ki. ma pedig hatámpásos rádió zenéje állítja meg a járókelőket a csipkefűgönnyeí befödött nyitott ab­lak alatt. Mandák József tízhektáros földmű­ves, Lelkes Gyula 7 hektáros és Csiba Géza négyhektáros földműves is a szövetkezetbein látják boldogabb jö­vőjüket. Farkas András egyhektáro6 kisgazda 6em akarja már pénzért szántatni a földjét és nem akar már tovább kétlaki életet folytatni. Eddig az egy hektár földecskéje mellett még más munkával is kellett foglalkoznia, hogy pénzhez jusson, amivel a földje felszántását megfizetheti. A szövetkezet tagsága 30 kis- és középföldművessel szaporodott, de eltávolították a szövetkezetből a nem odavaló egyéneket, a kuláko­kat. Eltávolították a hatvanholdas Szpacsil Oldrikot, aki csak azért lé­pett be a szövetkezetbe, hogy a be­szolgáltatás! kötelezettsége teljesíté­sétől megszabaduljon. A kulák, aki az­előtt a földjét napszámosokkal, vagy pedig harmadában dolgoztatta meg, a szövetkezetben sem akarta megfogni a kasza végét. A szövetkezetet csak arra használta fel, hogy a kulák ne­vet lemossa magáról és hogy a szö­vetkezet ieple alatt jobban tudjon üzérkedni. Csakhogy nem sokáig tar­tott a kulákból lett szövetkezeti tag rózsás élete. A szövetkezeti tagok fi' gyelemmel kísérték minden mozdula­tát é6 amikor elég erősnek érezték magukat arra. hogy meg tudjanak birkózni a kulákkal, szépen kitessé­kelték a szövetkezetből. Egyszerűen a szemébe vágták, hogy kulák, nem való a szövetkezetbe. A mihályfai szövetkezet új tagok­kal megerősödve és a belső ellenség­től megszabadulva fogott hozzá az őszi vetéshez A tagok először elve­tettek 5.5 hektár repcét, amely már 6zópon ki is kelt. A repce olyan szép zöld, hoey az embernek akaratlanul is megakad rajta a szeme. A közép­szántás és a gondos műtrágyázás után megkezdték az őszi rozs és húza vetését is A vetést agregátok segítségévei vég­zik. Az agregát három 24-es vető­gépből áll. A szövetkezet 22 hektár rozsot és 130 hektár őszi búzát vet el. A vetés időtartamát öt napra tervez­ték. Ezt a tervet végre i« tudják haj­tani, mert az agregát segítségével naponta 30 hektárt bevetnek. Ipar­kodnak, hogy a vetőmag mennél ha­marább a földbe kerüljön és hogy az idejében végzett vetéssel megalapoz­zák a jövő évi jó termést. A mihályfai szövetkezet az idén a második helyre küzdötte fel magát a dunaszerdahelyi járásban, de minden remény meg van -> ra, hogy a jövő évben, mint a dun-^szerdahelyi járás legjobb szövetkezetét fogjuk emle­getni. SZARKA ISTVÁN. IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK A vetőmag csávázásával a magasabb termésért A gabonafélék vetésénél nemszabad megfeledkeznünk a vetőmag csávázá­sáról, hogy ezzel megakadályozzuk a gabona üszkösségét. A vetőmagot higanyporos csává­zóanyaggal, agronállal csávázzuk meg. A búzánál, a rozsnál és az ár­pánál 100 kilogrammonként 200 grammot használunk ebből az anyag, ból. Amennyiben csávázatlan vető­magot vettünk át, fontos, hogy a vetés előtt sajátmagumk megcsáváz­zuk. Ezt a munkát csávázó dobok­ban végezzük. Ha nem áll rendelke­zésünkre ilyen dob, akkor használ­hatunk egyszerű hordót. A csávázás bármilyen más módszere, veszélyez­tetheti a csávázást végző dolgozók egészségét. A vetőmagot 5 percig kell keverni a csávázó porban. Pontos, h 0gy a helyi Nemzeti Bizottságok a helyi agronómusokon keresztül segítségé­re legyenek a földműveseknek a csávázás megszervezésében. A járási Nemzeti Bizottságok és kerületi Nemzeti Bizottságok e'öadói szoros együttműködésben az EFSz­ekkel, az állami birtokokkal, a trak­torállomásokkal, a gazdasági szövet­kezetekkel és a helyi Nemzeti Bizott­ságokkal elősegítik a csávázás meg­valósítását és aztán ellenőrzik. A ve­tőmag csávázása a 188/50 számú tör­vény szerint kötelező. A kukoricaszár felhasználá­sával szénát takarítunk meg Állattenyésztésünk fokozott felada­tait csak akkor tudjuk teljesíteni, ha elegendő mennyiségű takarmánnyal rendelkezünk. Az idei jó szénatermés mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy betakarítsuk a ku­koricaszárat, burgonyaszárat, stb., mert ez kiváló takarmánypótlék. A kukoricaszár például 1% fehérjét és 18% keményítő egységet tartalmaz. Legjobb, ha a kukoricaszárat silózás útján rakjuk el télire. Ahol nincse­nek rendes silógödrök, ott fából csi­nálunk keretet, amely keretbe 2—3 méter magasságban elrakhatjuk a kukoricaszárat. Ezt aztán letakarjuk pelyvával, vagy szalmával, végül pe­dig 40—50 cm szélességben agyaggal. A másik módszer, amellyel a ku­koricaszárat vagy pedig a burgonya­szárat elrakni szokták: a szárítás. Ez azonban távolról sem olyan elő­nyös, mint a silózás. A legelök és rétek megjavítása A többi fontos öszi munkák mel­lett nem szabad megfeledkezni a legelők és a rétek megjavításáról sem. Ezen a téren a következő fel­adatok várnak ránk: a szántás, amellyel lényegesen megjavítjuk a földet és lehetővé tesszük az új fű képződését, műtrágyázás, ame'y egyenesen fokozza a takarmányter­mést, meszesítés, amely csökkenti a talaj savanyúságát és így lehetővé teszi a baktériumok életét amelyek felszabadítják a talajból a tápanya­gokat; mechanikai megművelés, bo­ronálás, vagy pedig a pázsit met­szése, ami lehetővé teszi a levegő behatolását a talajba, végül a fel­színi javítás, amellyel eltávolítjuk a sziklákat, bokrokat, gödröket stb. Meggyorsítva kössük meg a szer­ződést az állami traktorállomások­kal a rétek és a legelök felszántá­sára. Hasonlóképpen a meszesítés­hez szükséges anyagot is minél előbb biztosítsuk a földműves rak­társzövetkezeteknél. , Akinek „semmije sem termett" Pajer Mária velkápolomai lakos nemrég felkereste a helyi Nemzeti Bizottságot és bejelentette, hogy az előírt beszolgáltatási kötelezettségét nem tudja teljesiteni, mert semmije sem termett. A sok meggyőző beszéd után Pajer Mária mégis csak beszol­gáltatott 6.5 q gabonát, az előírt 10.5 q helyett. Ekkor azonban már majdnem a szivét is tenyerére tette, hogy igazán ninos több gabonája, sőt sajátmaga kérte a bizottságot hogy menjenek ki hozzá és győződ­jenek meg róla. Az elvtársak azon­ban nem voltak restek. Kimentek Pajer Máriához és egy kicsit körül­néztek nála. Az eredmény az lett, hogy sok élelmet és még tavalyi bú­zát is találtak nála elrejtve. Amikor kiszámították a fejadagját és a ve­tőmag szükségletét, találtak nála még annyit, amiből gyönyörűen tel­jesíthette volna beszolgáltatási köte­lezettségét. Beck József, Rozsnyó. További kulákokról esett le az álarc Még alig telt el pár nap azóta, hogy leleplezték Burcsó Pált, és máris új kártevők, spekulánsok je­lentek meg a láthatáron. Uhnák János kulákra gondolunk, aki az elmúlt évben kölcsönzött a kisföld­müveseknek és aki többnapos mun­kára kényszeritette a lekötelezett kisparasztokat hogy a kölcsönzött gabona árát visszaszolgálják. Az idén Uhnák János 20 mázsa gabo­nával szabotálta a közellátást. Sőt mi több kamrájában 3.23 mázsa bú­zát, 1 mázsa rozsot és 3.96 mázsa árpát találtak elfa'azva. Hasonlóképpen Szamotní Antal kulák is adós maradt a dolgozók­nak 20 mázsa gabonával. A cséplő­gép kezelő adatai szerint összesen 54 mázsát csépelt ki. Saját bevallá­sa szerint azonban 58-at. Amikor azonban a helyi és a járási bizott­ság funkcionáriusai jobban körül­néztek kamrájában, padlásán és pincéjében 78 mázsa gabonát ta'ál­tak, vagyis 20 mázsával többet, mint amennyit ő maga bevallott. Őszinte önkritikát és jobb munkát a kírályhelmeci traktorállomáson Az TJj Szó szeptember 13-iki számában megbíráltuk a kírály­helmeci traktorállomás munká­ját A kritikát munkatársunk­nak a helyszínen történt alapos kivizsgálása alapján közöltük és minden ok é« alap meg volt er­re a kritikára. Az okok együtte­sen: szeptember közepén a kí­rályhelmeci járásban a cséplés a Irnktorállomás hanyag és rossz munkája következtében még na­gyon is messze állt a befejezés­től. Erre a cikkre válaszolt „ön­kritlkailag" Lőrincz József, az állomás politikai megbízottja. A politikai megbízott „önkritiká­jában" meg nem engedhető fenn­héjázó, pöffeszkedő hangon „sü­letlenné gnek" minősítette a párt sajtójának kritikáját és ostoba pökhendíségében odáig merész­kedik, hogy azt írja, hogy elég valótlanságot kürtöl Amerika hangja és nem kell, hogy az Uj Szó is „valótlanságokat" közöl­jön. A kírályhelmeci traktorállo­más politikai megbízottjának ez az öntelt kivagyok-mivagyokko­dása megmutatja, hogy hol van­nak a hibák az állomáson. Most már a járási pártbizottság sür­gős feladata, hogy erélyes kézzel rendet teremtsen a traktorállo­más vezetésében és olyan embe­reket állítson az állomás élére, alük a rájuk bízott faladatoknak eleget is tudnak tenni. , A szemléltető bizonyítékokon meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről 24 új tag lépett be a csallóközcsüíörtökí szövetkezetbe Kis- és középföldmüveseink az idén meggyőződtek a szövetkezeti termelés előnyeiről. Egyre több egyénileg gazdálkodó fö dmüves­ben érlelődik meg a szövetkezeti gazdálkodás gondolata, mert szem­mel láthatóan győződött meg arról, hogy a közös munka sokkal szebb eredményeket biztosít. A magasabb hektárhozam a szövetkezeti tagok életszínvonalának emelkedése — ez az a meggyőző példa amelynek alapján földműveseink nagyrésze el­jutott a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Igy történt ez Csallóközcsütörtö­kön is, ahol a szövetkezetbe 24 üj tag lépett be. , Ezek a földművesek azelőtt idegen­kedtek a szövetkezettől. Ma azon­ban megváltozott a helyzet. Saját maguk meggyőződtek arról, hogy közösen gazdálkodni mégis csak könnyebb, és hogy a közös gazdál­kodás mégis több haszonnal jár. Folyó hó 20-án tartott gyűlésén Sin Lajos elsőnek jelentkezett. Utána Valacsai Károly és Kállai István következtek. Ezek példája után további 18 egyé­nileg gazdálkodó földműves lépett be a szövetkezeti ' tagok sorába. Meg kell említenem Ká.lai Hona és Sill Magdolna földmüvesasszonyo­kat, akik a szövetkezetben az állat­tenyésztésben vállaltak munkát. Az újonnan szerzett szövetkezeti tagok saját magruk ii - bekapcsolódtak az új tagok toborzásába A taggyűlésen csoportokat alakítottunk. Ebbe a kívülállók ls belekapcsolódtak. .Elhatároztuk, hogy a mezsgyéket eltávolítjuk, vagyis tagosítjuk földjeinket. Ez nagy eredmény, mert mind a szövetkezeti tagok, mind az egyé­nileg gazdálkodók meggyőződtek arról, hogy a szétaprózott földeken nem lehet olyan jól gazdálkodni, mint az egyesített táblákon. A he­lyi traktorállomással már megkö­töttük a szerződést, úgyhogy már a szántás is nagyban folyik Az összes őszi munkákat közösen vé­gezzük el. VERÉB ILONA, Csallóíözcsü törtök. történet a mutthóL Az 1931-es esztendő nyomora ólom súlyként nehezedett Nádszeg nincste­len földmunkásaira. Az élet lassan e Ivisethetetlenné kezdett válni. A gyen­ge termés miatt a földmunkások annyi gabonát sem tudtak megkeresni részaratással, amennyi legalább kará csonyig elég lett volna a családnak. 1932 év januárjában már eheztek a segényebbek. A tiszt helyét felváltotta a kukoricaőrlemény. Disznóölésre bizo ny csak nagyon ritkán kerülhetett sor. y 1932 január 27-én reggel hideg szél nyargalt végig a falu utcám és belekapaszkodott a vörös lobogóba. A kis vályogházak ablakjai megremeg­tek, mintha csak meg akarnák adni a jelszót a proletároknak, akik még otthon voltak, de készültek a tiinteté sre. A vörös lobogó alatt az utcán rongyos ruhájú proletárok gyülekeztek. Bent a házban, ahol a helyt pártszer vezet összejöveteleit szokták tartani, a pártvezetöség a tüntetés levezetésének menetét tárgyalta. A beszéd véget ért. Az összegyűl tek felsorakoztak. — Indulhatunk elv­társak! — adta ki a jelszót a pártitk ár elvtárs. Az utcákon keresztülhalad­va forradalmi dalokat énekettek az e mberek. A községháza elé érve a cso­port hatalmas emberáradattá növekedett. Megálltak. A szikár, kiduzzadt erezetű kezek ökölbe szorultak és a magasba lendültek. A tömeg ütemes »Munkát-kenyeret!« kiáltásokkal juttatta kifejezésre elégedetlenségét és harci elszántságát a könyörtelen kizsákmányolás és a burzsoá demokra­tikus rendszer ellen. A tüntető tömegből nyolc ember vált ki, akiket a tömeg azzal a fela­dattal bízott meg, hogy adja elő a je gyzőségen a jogos követelést. Gombos Ferenc elvtárssal az élen a nyolctagú bizottság a jegyzői iro­dába ment, ahol »keltemes« fogadtat ásban részesült. Tizenegy csendőr fo­gadta őket. Gombos elvtárs előadta Prónay jegyzőnek a munkások azon kérését, hogy munkát, vagy legalább munkanélküli segélyt biztosítsanak számukra Ä csendőrök között azonban mozgolódás támadt. Előlépett pa­rancsnokuk és munkához kezdett. Öt beosztottját az utcára vezényelte, hogy csináljanak rendet, azaz, hogy oszlassák szét a tüntető tömegei. Az öt csendőr tehát kiment az utcára és a tömegbe lövöldözött. A fegyveres erővel szemben a munkások puszta keze kevésnek bizonyult. A tömeg szétoszlott. A bizottságot a csendőrnarancsnok kiutasította a helyiségből. Gombos elvtársra, aki előadta a munkások kérelmét, a csendőrparancsnok ráordí­tott: ?>Maga maradion itt*. Gombos elvtárs azonban a bizottság többi tag­jaival távozni akart. Mire az ajtóhoz ért, a csendőrök megragadták és visszarántották. Erre újabb kísérletet tett a távozásra. Ekkor azonban éles döfést érzett combján és összeesett. Csendőrszurony volt ez, melyre újra munkásvér tapadt. Amikor Gombos elvtárs valahogy feltápászkodott, akkor a csendőrök verni kezdték. Kezét-láb át összekötözték, majd vastag som bottal addig ütötték, amíg eszméletét el nem veszítette. Aztán bedobták az autóbuszba, meluen ö u érkeztek a faluba. Hogy miért volt ezen a napon íl csendőr a faluban, holott máskor csak kettő szokott járőrbe jönni Tall ósról, az azzal magyarázható, hogy a tüntetés előtti napon a munkások a kommunisták kezdeményezésére kiűz­ték « oégrehaitót a fatu'-'l. Ekkor a falu bírája Sárkány Boldizsár any­nyira megiiedf a végrehajtó kiűzésnek láttára, hogy azonnal csendőrséget kért Galántáról. A csendőrség még aznap megkezdte a nyolctagú bizottság tagjainak összefogdosását. Ezeket először Galátára, maid Pozsonyba szállították és ideiglenes letartóztatásba helyezték. A tárgyalásra csak később került sor. A bírói ítélet szerint Gombos Ferenc öt hónapot, a többi elvtársik pedig 2 -3 hónapot kaptak. Ezt a rendszert mi nái'.zegi dol p ozók soha többé nem kívániuk. A mult éhséget, nyomort, munkanéikül's^yet. csendőrszuronyt és börtönt jelen­tette számunkra. Beszélhet Amerika hangia és a Szabad Európa a-r.it nkor. dicsérheti a kanitalista rendszert, am it mi saját bőrünkön próbáltunk kl, azt nem lehet letagadni és mm lehet szépíteni. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents