Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-29 / 229. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek l A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK-LAPJA Bratislava, 1951 szeptember 29. szombat 3 Kčs IV. évfolyam, 229. szám Használjuk fel a jó tapasztalatokat az őszi munkákban! Szövetkezeti tagjainkra, kis- és középföldműveseinkre, valamint az ál­lami birtokok és az állami traktorállomások dolgozóira az idei őszi mun­kákban nagy feladatok várnak. A kormányrendelet szerint már most kell lerakniok a jövő évi magas termés a lapjait. Hogy ezeket a feladatokat meg tudják valósítani, Marek Čulen földművelésügyi megbízott értekezletet hí­vott össze a tapasztalatok kicserélésének Céljából az EFSz-ek, az állami birtokok, az állami traktorállomások és az egyénileg gazdálkodók kikül­dötteiből. Az értekezleten résztvett V rltk elvtárs az állami birtokok te-ü­leti igazgatóságának igazgatója és L enorák elvtárs, az U MEZ területi igaz­gatóságának igazgatója, valamint a földmüvelésügyi megbízotti hivatal szövetkezeti terv és növénytermelési osztályának vezetői is. Az értekezleten a résztvevők elmon­dották eddigi tapasztalataikat, ame­lyeket a falu szocializálásában szerez­tek. Ez a tapasztalatcsere bizonyára megkönnyíti mind az EFSz-ek és az állami birtokok dolgozóinak munká­ját, mind az egyénileg gazdálkodókét is. A bátorkeszi EFSz elnöke. Načas Cyril hangsúlyozta, hogy az ő szövet­kezetükben mtnden munkát csoportokban végeznek Összesen hat munkacsoport foglalko­zik növénytermeJéssel, egy munka­csoport pedig az állattenyésztéssel. Ezenkívül van egy epítészeti csoport­juk is, amely jelenleg istállók építé­sével van elfoglalva. A bátorkeszi szövetkezeti tagok az aratást sikere­sen elvégezték, mert jó gépeik és gépkezelőik voltak és tartalékszíjak­kal is rendelkeztek a cséplőgépek szá­mára. összesen 12 cséplőgéppel dol­goztak. Ha elegendő mennyiségű zsák állt volna rendelkezésükre,- a csép­lést is két nappal előbb befejezték volna. A bátorkeszi EFSz tagjai 2700 hek­tár földön gazdálkodnak Az átlagos földhozam a gabonaféléknél hektáron­ként 17 és fél o-t tett ki. Emellett azonban meg kell említenünk, hogy a szövetkezeti tagoknak árpából pl. 32 q is termett hektáronként. Hasonlókép­pen a dohánytermelésben ;s nagyon 6zép eredményeket értek el. Igaz ugyan, hogy raktárhelyiség szűke miatt a dohány elraktározásánál károk keletkeztek. A bátorkeszi szövetkezeti tagok annak köszönik sikereiket, hogy minden egyes ügyet közösen meg­tárgyalnak és ha valamit nem értenek, tanácsot kérnek az állami birtoktól, vagv ped'er a járási Nemzeti Bizott­ságtól. H'ánvossáeaikat önbíráMlag beismerik Például nagy hibának minő­sítik azt, hogy az egyes csoportokban nem voltak osztagvezetők Ez a körülmény aztán azt idézte elő, hogy a munk?er rységpkbe in jelentős különbségek voltak. A szövetkezeti tagoknak az állami traktorállomásnál nem tot«?ik az, hogy a traktorállomás nem - ' át írásban a szövetkezetnek a tr />.k tei* jesitménvét és így m ;r"' <-.|lenőr7és nélkül küldik a ssAm '. Továbbá abhan is napy hi­bát látnak a bátorkeszi szövetkezeti ta^o-k, hogv a bank a szövetkezet en­gedélye né'kül is kifizeti a számlákat. Ami az őszi munkákat illeti, a bá­torkoszi szövetkezeti tno-ok már 200 h^':tár földet felszántottak, 'összesen c00 hektáron vetnek ösrl gabona­fc'!ét. Erldicr azért nem vethettek, Ti;rt tú'n-rrv vo'.t a szárazság. A ve­tést egyébként cfrep'átok segítségé­ve' fog'ák végezni. úqyho?y ha a traktorállomá* ideiében el tudja vé­gezni a szántást, akkor a vetés is he lesz idejére fejezve. A földek egyré­szét kere^tsorű vetési módszerre! vct :k be. Az értekezleten továbbá felszólalt Graic'ár elvtárs a necpáli EFSz elnö­ke. aki rámutatott arra, hogy annak ellenére, hogy szövetkezetük földjei­nek talaja kemény, tehát nehezen sznntható, mégis elvetettek már 47 hektár őszi veteményt. Hátra van még 43'hektár bevetése, A necpáli szövet­kezeti tagok a traktorállomással nin­C6eneík megelégedve, mert nincs úgy felszerelve, ahogy kellene. Ez volt an­nak is az oka, hogy a cséplést nem tudták befejezni idejére. A necpáli EFSz kicsi szövetkezet ugyan, de a falu lakossága négy egyéni gazdálko­dót kivéve, tagja a szövetkezetnek. Egy munkaegység után járó pénz­érték korona és ezenkívül termé­szetesen még a természetbemiek. Ezen a vidéken ez nagyon szép jutalom. A necpáli szövetkezeti tagoknak tetszik, az, hogy a járási Nemzeti Bizottság dolgozói gyakran meglátogatják szö­vetkezetüket és sokoldalú segítséget nyújtanak neki. Most azonban a járási Nemzeti Bizottság dolgozóit áthe­lyezték a kerületi Nemzeti Bizottság­ra, úgyhogy most új káderek nevelé­sére van. szükség. Necpáliban megalakftottak egy egy­éves gazdasági iskolát, amelynek je­lenleg húsz hallgatója van. Jó lenne, ha legalább még tíz hallgató jelent­kezne erre az iskolára. A necpáli szövetkezeti tagok, az állattenyésztésben is kielégítő ered­ményeket értek el. Eddig felépítettek egy istálHót. amely száz tehén befo­I gadására alkalmas. Ezenkívül javítás [ által is biztosítottak férőhelyet az ál­latok számára. Hasonlóképpen a ser­téshizlalda is készen áll már. Említést érdemel a szövetkezeti mosoda, tyúk­ház és kultúrház építčse is. További felszólaló Kuracina elvtárs volt, Horné Lovíicéről, aki hangsú­lyozta, hogy a járási agronómnsok nagyon ritka esetben jelennek meg az egyénileg gazdálkodók között és alig kerül 6or olyan esetre, amikor az egyénileg gazdálkodóknak is adtak volna valamilyen tanácsot. Szerinte ez az oka annak is, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek nem akarnak műtrágyát használni a termés foko­zására. Abbén az esetben, ha valaki mégis használ műtrágyát, akkor azt helytelenül haszná 1 , ami jelentős nemzetgazda>sági ká:t jellent. Ezért a járási agronómusoknak a jövőben na­gyobb gondot kell ford{tanlok az egyénileg gazdálkodó kjs- és közép­földművesekre, hogy ők is jó szak­emberekké, jó gazdákká váljanak. Kabina elvtárs, a losonci traktor­állomás igazgatója, arról beszélt az értekezleten, hogy körzetükben az őszi munkákat 106 százalékra biztosították szerződésileg és hogy a tervet már szétírlák az egyes brigádközpontokra és trak­torosoí<ra. A losonci traktorállomás ezenkívül a tocsnicai EFSz-ben okta­tást tartott a keresztsorú vetésről. A losonci traktorállomás körzetében nagymértékben fogják alkalmazni ezt az új vetési módszert. A traktorok javításában a helyzet a következő: minden traktor meg van javítva, 12 külföldi gyártmányú trak­toron kívül, amelyekhez hiányoznak a szükséges alkatrészeik. További nagy nehézség a losonci traktorál'omáson az, hogy a traktorosok ellátását és élelmezését nem tudták megoldani az, egyes brigádközpontokban. Ez pedig nagyon 6Ürgős ügy, mert a traktoro­sok rendes ellátás nélkül nem tudnák teljesíteni aiz őszi munkákban rájuk váró nagy feladatokat. Ezután a szenei állami birtok igaz­gatója, Leska István elvtárs emelke­dett szólásra és elmondotta, hogy szeptember 24-ig a birtok dolgozói 45 hektáron szedték fel a cukorrépát. Leska elvtárs rámutatott arra is, hogy az állami birtokon az összes gabona­félék 30 százalékát keresztsorú vetési módszerrel vetik el. Ezután egy gyö­nyörű példát hozott fel, mégpedig egy fiatal etető, Fasiánek György elv­társ példáját a tárnoki gazdaságon, aki a 729-es számú tehénnél, amely a borjazás után 18 liter tejet adott, hosszú kitartó munkával 42,8 literes te'hozamot ért el Hogy sikerült ezt elérnie? Fasiánek elvtárs a szovjet minta szerint gon­dozta a teheneket. Nagy gondot fordí­tott etetésük és tisztításuk, valamint a tehenek tőgyének masszírozására. Az értekezlet végén Culen elvtárs felkérte a jelenlévőket, hogy tapasz­talataikat adják át a többi EFSz-ek­nek és az egyénileg gazdálkodó kis­és középföldműveseknek is, hogy épi­tőmunkánkban minden téren és min­denütt szép eredményeket érhessünk el és hogy igy meggyorsítsuk a szo­cializmus falun való építését. A füleki Drevoindustiia dolgozóinak távirata Široký elvtárshoz A füleki Drevoindusztriáb an az üzem dolgozói összüzemi gyű­lésen foglalkoztak az SzKP Központi Bizottságának határozatával, mely a pártsajtó példányszámának emelésére vonatkozik. ,42 elv­társak a gyűlésen kifejezték, hogy megértették azt, mennyire fontos mindennapi munkájukban és a békéért folytatott harcban, hogy a dolgozók a pártsajtóból meríts enek tudást és így a szocializmus felé vezető úton a lehető legnagyobb sikereket érjük el. Az üzem valamennyi dolgozója megren delte a pártsajtót és ez' alkalomból a következő táviratot küldték Široký elvtársnak, a Szlovákiai Kom­munista Párt elnökének. Drága Široký elvtárs! Az SzKP Központi Bizottsága határozatát ml, a füleki Drevo­indusztria harcos dolgozói örömmel tettük magunkévá. Az összüze­mi gyűlésen vállaltuk, hogy a pártsajtót száz százalékban megren­deljük. Tudatában vagyunk a békeherc fontosságának. Forradalmi lendülettel harcolunk a szocia lizmus építéséért. Simo Ferenc Solymossl István Mózes János Sula Vladimír Mercek János Virág Géza Köztársasági elnökünk levele a katolikus papok prágai osszállami békekongresszusához „Tisztelt Barátaim! Fogadják őszinte köszönetemet üdvözletükért és levelükért, és ha­sonlóképpen üdvözlöm én is a kato­likus papok összállami békekongresz­szusát. Az Önök eddigi tevékenysé­ge, melyet a világbéke megszilárdí­tásáért folytatak és az Önök elhatáro­zása, hogy határozottan dolgozni fog­nak továbbra is teljes erejükből a béke ügyéért és hazánk szocialista felépítéséért, jelentékenyen hozzá­járulnak ezzel dolgozó népünk békés és építő igyekezetéhez. Ez a hozzá­járulás annál is jelentőségteljesebb, mert ma valóban szükségünk van ál­lamunk összes polgárainak és összes őszinte hazafiainak egységére. Ép­pen a napokban emlékezünk vissza történelmünk legszomorúbb esemé­nyének évfordulójára, — Münchenre. Figyelmeztető visszaemlékezés ez! Figyelmeztető azért, mert látjuk, hogy az utóbbi időben csak úgy raj­zanak München örökösei. A nyugati imperialisták ismét szívesen hatá­roznak sorsunk felől és nélkülünk; ismét tönkre szeretnék tenni szabad­ságunkat és függetlenségünkte Ss ha­zánk romjain ebben az esetben ame­rikai protektorátust akarnának fel­állítani, mi mellett a zsarnokok és hóhérok feladatát ugyanazok a német Gestapok és SS-ek végeznék, akik ezt az 1939—1945. években végez­ték. Igen. Orzságunk határain kívül sok münchenista van. Azonban ilyenek­nek nem szabad lenni közöttünk. Ne legyenek közöttünk árulók és megal­kuvók. Szükséges, hogy valóban megsemmisüljenek a reakció kísérle­tei, — a nyugati imperializmus ilyen ügynökségei, — valóban szükséges, hogy mindannyian megértően egye­süljünk hazánk építésére és - egy emberként álljunk a békevilág arc­vonalán, melyet a nagy Szovjetunió vezet. Ez a legszilárdabb és egyet­len biztosítéka annak, hogy Mün­chen nem fog megismétlődni. Tény az, hogy ebben sokat segít­hetnek katolikus papjaink. Gondol­janak csak vissza, milyen sokat tet­tek a hazafias papok nemzetünk megújhodásáért, a sok osztrák fő. pap tiltakozása ellenére! Nem ke­vesebbet, sőt többet végezhetnek a hazafias papok ma hazájukért, nem­zetük jólétéért éš a világbékéért. Ebben a munkájukban a katolikus papok támogatást találnak egész dolgozó népünknél. Ehhez a munká­jukhoz sok sikert kívánok papjaink, nak. Prága, 1951. szeptember 27-én. Gottwald." Választervezés a zsolnai Slovenában Az íróasztaltól a bányába mentem... 48 éves vagyok, 15 éve szellemi mun kát végeztem a köbányaiparban. Au­gusztus 5-e óta a bolgáromi kőbányá­ban dolgozom, ahol a munkacsoportok örömmel fogadtak. Nem én vagyok az egyedüli, aki a termelésbe átke­rült. 75.000-en vagyunk, akik eleget tettünk a Párt és a Kormány felhí­vásának, eleget tettünk hazafias kö­telességünknek. Az első 14 napban éreztem csak nagyobb testi fáradsá­got, ameddig izmaim meg nem szok­ták a testi munkát, az emelőrudat, a csákányt és a fúrógép rázását. Ná­lam ez könnyebben megy, mert fia­tal koromban testi munkát végez­tem. Hogy mennyire kielégít, meg­nyugtat az az érzés, hogy munkás lettem, legjobban bizonyítja az, hogy leültem munka után az asztal mellé, hogy megírjam az Uj Szónak, hogyan megy a sorom. Igyekezni fogok okösan dolgozni, hogy megkönnyítsem a munka mene­tet, ésszerűbbé tegyem a termelést és a gyakorlatba vigyem át azt, amit elméletben nem sikerült megva­lósítani. Mert mint bányamüszaki, bányavezető sokszor gondoltam erre, azonban eddig még nem sikerült. Ha igy teszünk mind a 75.000-en, akkor jelentős léptekkel megy előre az ország. Képzeljétek csak el, ha mind a 75.000 ember olyan teljesít­ményt ért volna el, mint amit ma én elértem, 36 kilométernyi útszakaszt tudnánk beburkolni kockakővel. A felhívás, amely idehozott bennün­ket, okosan volt megfogalmazva. Nem származott belőle semmi anyagi kár. Sőt minden szempontból biztosítva voltunk, hogy az átmenet ne legyen nehéz. És még könnyebb az átmenet akkor, ha elgondoljuk, mit csináltak velünk a kapitalisták, akik a gazdasági vál­ság idején ezerszámra tették bélistára a hivatalnokokat, minden felmondás, minden anyagi biztosítás nélkül. Hó­napokon keresztül járkáltak kétségbe­esetten bélistások és várták a csodát Azt üzenem 75.000 társamnak, ba­rátkozzanak meg munkakörükkel, szeressék meg munkájukat, ne tekint­sék a testi munkát büntetésnek, de tekintsék kitüntetésnek, hogy a mun­kásosztállyal együtt, Lenin és Sztálin zászlaja alatt Gottwald elvtárssal az élen építhetik a szocializmust. BALOG JÁNOS bányamunkás, Ajnácskő Zsolna kerületben több üzem meg­kezdte a válasz-tervezést és az el­sők között van a zsolnai Slovena­üzem. Mikor megérkeztek az 1952-es év­re szóló irányszámok, a tervező cso­port szétírta a termelési egységekre és ott azután szétirták az egyénekre. Egyben megkezdődött a felvilágosító kampány a választervezés nagy poli­tikai jelentőségéről. Az egyes üzemi központokban ismertették a vita so­rán az üzem dolgozóival az irány­számokat. A dolgozóknak módjukban állt javaslatokat adni és hozzászólni az irányszámokhoz, ahhoz, hogy eze­ket egyszerűen elfogadják-e vagy vállalják túllépésüket. Az irányszám elfogadásánál jelen­tősen segítettek az üzemben véghez­vitt műszaki és szervezési javítások. Igy pédául a tépőben a dolgozók vál­lalták, hogy az új szilárdított normát 10%-kal túlteljesítik. Ezt azzal érték el, hogy műszaki szervezési intézkedéssel biztosították a munka gépesítését, a futószalagok hosszabbítását az anyag felrakásánál és tépésénél. A központi választervezés során a tervezett feladatok biztosításában fontos faladat hárul az üzem újítóira és mestereire. A felülvizsgálás során a zsolnai Slovena-üzemben 28 újí­tójavaslatot nyújtottak be és a vá­lasztervezés kampánya során újabb 5 javaslatot. A legújabb újító javas­latot Tichy János és Gaspierik Jó­zsef nyújtották be. Ezek megva'ósí­{ tásával a szönyegosztályon 8 mun­kaerőt takarítanak meg és egy mun­kafolyamat kikapcsolásával is gyor­sul a termelés. Az építkezéseken a káderek iskolázásával emelkedik a szakképzett munkaerők száma Szlovákia iparosításával kapcso­latban emelkednek az építkezési ipar feladatai. Uj káderekre van szükség, szervezésileg elvégezhessük ezeket a feladatokat. Ennek érdekében az építkezéseken iskoláztatást és szak­tanfolyamokat rendeznek. Bratislavában 14 hónapos iskolázást tartanak az építkezések vezetői szá­mára. Erre az iskolára az egyes üzemekből tehetséges munkásokat választottak ki, közülük már néhá­nyan mint pa'lérok dolgoztak az építkezéseken. Az iskolában a ha!l­gatók a szakképzettségen kívül po­j litikai nevelésben is részesülnek. En­i nek az isko'ának elvégzése után le­hetőségük nyílik a főiskolákon tovább j tanulni. S A Csehszlovák Építkezési Vállalat I bratislavai melléktermékeket gyártó I üzeme hónapos tanfolyamon se­gédmunkásokat iskoláztat a faipari és kerámiai szakban. Ez már a hete­dik tanfolyam, melynek az a célja, hogy 500 fiatal munkást képezzen ki szakképzett munkásokká. Ezeken a tanfolyamokon fokozott gondot fordítanak az adminisztrációból jött erőknek. Azonkívül októberben egy. hónapos tanfolyamokat rendeznek a villanyszerelő, lakatos és asztalos szakmában. A tanfolyam elvégzése után, amelyen a dolgozók elméleti tudáshoz jutnak, beosztják őket az egyes műhelyekbe és egyéves gya­korlat után ismét egyhónapos tanfo­lyamon ve?7"ek részt és segídleve'et kapnak késhsz. E tanfolyamok rész­vevőinek a Csehszlovák Építkezési Vállalat melléktermékeket gyártó üzeme díjtalan iskoláztatást és az el­maradt berekért kárpótlást nyújt.

Next

/
Thumbnails
Contents