Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-28 / 228. szám, péntek

c/t titt a traktorista leit így tesz sikerünk...! Lágyan ereszkedett le a langyos nyári este. A falu kéményei magas füstoszlopokat küldtek az ég felé A mezőről hamarabb hazatért, vagy otthonmaradt asszonyok tüzet raktak, hogy vacsorát készítsenek a munkából hazatérőknek. A falu utcáján vígan porzott végig a% EFSz traktora. A traktor sárhányóján és vontatóján öt fiatal kapaszkodott. Aratni voltak. Nevettek. Az egész napi munka nem törte meg jókedvüket. Örültek az elvégzett munkának. Nem győzték csodálni az önkötözögép ölébe ömlő kalászokat, örömmel nézték a fáradhatatlanul püíögő traktort és a traktoron büszkén feszítő Derján Lacit. Talán még irigyelték :s. Délben, mikor ebédeltek, Tóth Anna felmászott a volánhoz, csavargatni kezdte, de a kerekek nem engedelmeskedtek. Látta a fiúk mosolyát. Tudta, hogy lekicsinylik és ez rosszulesett neki. A traktor lassított, egy lassan haladó tehenes szekeret előztek meig. Nevetve bíztatták, hogy gyorsabban haladjon. A szekéren ülő Dakó Lajos, savanyúan nézett n elhaladó traktor után és a lustán mászó tehenek közé csapott. A traktor dudált és éles fordulattal megállt, Tóth Annáék udvarán a pajta előtt. A fiatalok leugráltak, Ijici, a traktorista figyelmeztette őket, hogy ma este ifjúsági gyűlés lesz, nehogy elkéssenek. * Tóth Annáék udvarán már Ivat hónapja ott állt az EFSztraktora. Anna, a tizenhatéves, serdülő lány az első napoktól kezdve éideklődéssel nézte, hogyan javítja L-üCi a gépet, ha valami baja történt, vagy ha az olajat cse

rélte ki. Az anyja sokszor rá is szólt, hogy mit ácsorog ott mindig. „Nem, hogy valami munkához fognál." Ilyenkor mindig parázs veszekedés kezdődött. De Annát nem hagyta nyug'xini az udvarukon pöfögő traktor. Minden alkalmat megragadott, hogy segíthessen vagy kérdezhessen valamit a fürge traktoristától Mindig elutasító választ "kapott. Elhatározása mind szilárdabbá vált: — „Traktorista leszek! Azért is megmutatom, hogy nem ördögi mesterség traktort vezetni és hogy a lányok is megállják helyüket." Vidáman indult az ifjúsági otthon felé. Fürgén kerülgette a tegnapi eső maradványait. Az úton négyen csatr Kérjük azokat az elvtársakat, akik az elmúlt tanévben érettségiztek a bratislavai Magyar Nyelvű Pedagógiai Gimnáziumban, közöljék címüket a SÜV CSM magyar osztályával, (Bratislava, Jelenia 2), lakoztak hozzá. Hangos „Szabadság" köszönéssel lépteik az ifjúsági otthonba. A gyűlés nemsokára megkezdődött. A járás ifjúsági titkára beszélt elsőnek. Röviden rámutatott az aratás gyors és sikeres befejezésének fontosságára, majd utána b csoport tagjai elmondták az aratással kapcsolatos tapasztalataikat, az észlelt hibákat. Végül a tilkár ismertette a Központi Bizottság határozatát, arrely szerint a nőket is be kel 11 vonni a traktorállomások munkájába. Tóth Annának hevesen megdobbant a szive és arca kipirult. Szeretett volna örömében felkiáltani Már ott látta magát a traktoron, aminl szántja a porhanyós főidet, maid hatalmas búzatáblák kalásztengere hajtja fetőt a traktorhúzta aratógóp ölébe Jelentkezett! Remegő kézzel írta alá uz ívet. Lefeküdt, de nem jött álom a 6zemérc. Egész megfeledkezett arról, .hogy mit fognak szólni szülei. De nem! Nem fog meghátrálni! Keresztül viszi elhatározását. Boldogan aludt el. Két hét múlva tanfolyamra hívták. A tanfolyamon mohón itta az előadó elvtársak szavait. Fáradhatatlanul tanult. Buzgón tanulmányozta a gépalkatrészekéi Csodálta a csapágyak munkáját. Napról napra erősebbnek érezte magát a gépnél. Megtanulta, hogy kell bánni a géppé

1. Észrevétlenül rohantak a napok. A tanulást eredményesen, dicsérettel végezte. Ragyogó arccal Indul

1 új munkahelyére, a járási traktorállomásra. Még kísérővel járt a traktoron, mikor először ment végig a városon Érezte, hogy mindenki őt nézi. Büszkén kihúzta magát és keményen megmarkolta a volánt. Tudta, hogy az ő munkája és az a traktor, amit ő vezet, az új világ diadalát, lüktető ritmusát viszi bele az új utakon, új cél íelé haladó nép országába. A traktorállomáson három hónapig dolgozott. Végre saját kérésére a falujába helyezlek ki egy traktorosbrigádhoz. Tavasz volt és a falu készülődött a lavaszi szántásra. Barátai örömmai fogadták. Az dősebbek hümmögtek valamit, vonogatták vállukat. Tóth Anna magabiztosan nézett szembe ezekkel a kárörvendő arcokkal. Az BFSz földjén ünnepélyesen meckezdték a szántást. Az EFSz-tagjai örömteli kíváncsisággal a szántóföldek felé siettek. De sokan csak a kapuk etó álltak, vagy leü'tek az árokpartra, látták, tudták, hogy új kor kezdődik a falu életéhen. De egyesekben még nem tört meg a régi világ makacssága. Tóth Anna figyelmesen megvizsgálta a motort és begyújtotta. Utána nkaszotta az ekét és elindult. Az árokparton ülők kárörvendő mosollyal nézték. A traktor elrohant mellettük és befröcskölte őket az útszéli sárral. Dobos László. Elmúlt a nyár. A munka nehezén, a munka „dandárján" már túl vagyunk. Befejeztük az aratást és a cséplést. Már a gabonafelvásárlás is vége felé közeledik. A jo gazda örömével tekintünk szét országunkban. Ez a nyár megmutatta, hogy érdemes dolgozni. Ez a nyár 'megmutatta. hogy dolgozó népünk munkával, harcos békearatással örtáll a békéért. De ha jobban körülnézünk, akkor láthatjuk, hogy új feladatok állanak előttünk. A határban még sok munka vár reánk. A sárguló kukoricások, a barnuló tarlóhántások figyelmeztetnek bennünket, hogy még sok tennivalónk van. Az őszi termények betakarítása, az öszi mezőgazdasági munkálatok mind-mind azt jelentik hogy új munkába, új csatába kell indulnunk. Az ifjúság eaen a nyáron megmutatta, hogy harcos, fáradhatatlan építője az országnak. Az aratóbrigádok, a traktorosbrigádok munkaeredményei dicsfénnyel árasztják el az Ifjúsági Szövetség nevét, mely országunk ifjúságának hatalmas, erős szervezete. Ezek az eredmények azonban köteleznek bennünket. — Mégpedig arra, hogy véletlenül se gondoljuk, mintha hírnevünket, dicsőségünket egyszer s mindenkorra megszereztük volna. Viszont figyelmeztetnek bennünket az új feladatra, az új munkára. Kötelességünk tehát az ifjúsági munkacsoportok á'landósitása. Vagyis az, hogy azokat az ifjúsági munkacsoportokat, melyeket az aratás sikeres biztosítására szerveztünk, a jövőben is összetartsuk és munkára indítsuk az öszi munkálatok során. Deák elvtárs traktoros brigádja még a mult héten bejelentette, hogy új versenyre indul. Erről mindannyian tudunk. — De vájjon gondoltunk-e arra, hogy Deák elvtárs példája nyomán új feladatok teljesítésére lelkesen mi is összetartsuk csoportjainkat? — Gondoljunk erre, is! Nagyszerű szervező munkát jelent ez. Továbbá pedig az a fe adatunk, hogy kiértékeljük a nyári sikereket. Tisztáznunk kell, mit tettünk jól, milyen módszerrel biztosítottuk munkánk sikerét. Feltétlenül meg kell állapítanunk a mulasztásokat is, azok okait. Vagyis: a nyári munkát kiértékelve, tapasztalatainkat fel kell használnunk az öszi munkáknál is. Kultúrmunkásaink, propagandisták számára szintén új feladatokat jelentenek ezek a tennivalók. Mindnyájan tapasztaltuk, mily nagy nevelő hatása volt annak, hogy aratás, cséplés közben „röpgyüléseket" tartottunk, melyeken ismertettük az aratási verseny eredményeit. Más helyeken „bleszkovkákat", villámújságot szerkesztettek elvtársaink. Ebedi, köbölkúti, füieki csoportjaink nagyszerű ötletes képekkel illusztrálták az aratási verseny állását ezeken a röplapokon. A rimaszombati járásban a röplapokat még a terménybegyüjtésnél felhasználták. Nagybalogon nemcsak leleplezték elvtársaink a kulák Molnár Gyulát, aki a raktárba beadás helyett BOBnyák Istvánnál dugta el gabonáját, hanem ügyesen szerkesztett röplapon adták tu» domására az egész falunak. A helyi hangszórók, a dr^ csöség é.i szégyentáblák majdnem minden helyen ügyesen közreműködtek. Elvtársaink a nyár folyamán biztos tudattál használták a propagandamunka módszereit. —• Most tehát az a feladatunlí, hogy a nyáron nyert tapasztalatokat felhasználva, minden erőnkkel segítsük az öszi betakarítást, az öszi szántástvetést. Oly sokat emlegetjük, hogy „békeharcosok vagyunk", hogy „munkával harcolunk a békéért" nem szabad te- • hát engedni, hogy ezek a szavak elcsépelt közhelyekké, frázisokká válljanak. A béke számunkra életet jelent. A békéért harcolni pedig annyit tesz, mint az életért, a szebb és jobb é'etért harcolni. Ezt I pedig csupán nagy szavakkal nem tehetjük meg. Izzó lel. kesedés elszánt akarat kell hozzá. Az, hogy legyőzzük saját kényelemszeretetünket, . lustaságunkat és az élet apró, i ! mindennapi problémáit is har! cosokként fogadjuk. Véssük j tudatunkba jól, hogy az őszi ! munkálatok az ezzel kapcso; latos apró tennivalók, a gyü« : lések szervezése, a röplapok, helyi hangszóróink adásainak megszerkesztése mind-mind a békeharchoz tartoznak. Pártunk arra tanít bennün- I ket, hogy becsüljük meg az „apró munkát", vagyis az olyan feladatokat, melyek a dolgozók mindennapi életével függnek össze. Szívleljük meg mindannyian ezt a tanítást. Lássunk biztos tudattal a munkához, Készítsük elő munkánkat. Ne fe'edkezzünk meg. | a jó szervezésről, a munkai f tervezéséről és a propagandamunkáról most sem. így lesz sikerű" Jt — meglássátok! Hrubják EmH