Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-27 / 227. szám, csütörtök

1951 szeptember 27 U J SZ U Ujabb üzenetváltás a keszoni fegyverszüneti tárgyalások megújításával kapcsolatban A United Press hírügynökség to­kiói tudósítójának jelentése szerint Ridgway tábornok szeptember 23-án levelet intézett Kim Ir Szen elvtárs­hoz, a koreai néphadsereg főparancs­nokához és Peng Teh Huaí tábornok­hoz, a kínai népi önkéntesek parancs­nokához. Ridgway levelében arról biztosítja Kim Ir Szen elvtársat és Peng Teh Huai tábornokot, hogy a keszoni semleges övezet megsértésé­nek minden esetét állítólag teljes mértékben kivizsgálták. Ridgway, miközben igyekszik ki­bújni a felelősség alól, a keszoni tár­gyalásoknak az incidensek következ­tében történt hosszú megszakításáért kijelenti, hogy utasítást adott össze­kötő tisztjeinek: „biztosítsák, hogy erre a lényegbevágóan fontos dolog­ra különös figyelmet fordítsanak az Önök összekötő tisztjeivel a jövőben tartandó minden megbeszélés alkal­mával és ezzel a legnagyobb mérték­ben csökkentsék a tárgyalások to­vábbi megszakításának valószínüsé­gét.« Ridgway közli levelében: ösz­szekötő tisztjei szeptember 24-én 10 órakor a panmentieni hídhoz érkez­nek, hogy találkozzanak a másik fél összekötő tisztjeivel és megteszél­jék »a fegyverszüneti tárgyalások megújításának mindkét fél számára kielégítő feltételeit.* A Z Uj-Kina Hírügynökség tudósí­tója jelenti Phenjanból, hogy Kim Ir Szen elvtárs, a koreai néphadsereg főparancsnoka és Peng Teh Huai tá­bornok, a kínai népi önkéntesek pa­rancsnoka Ridgway tábornoknak kül­dött válaszában a következőket írja: ön, üzenetében még mindig nem hajlandó elismerni a Keszon semle­gességéről kötött egyezmény több­szöri megsértését, amit az ENSz csa­patai a levegőben és szárazföldön szeptember 10-ig elkövettek és ame­lyek lehetetlenné tették a keszoni fegyverszüneti tárgyalások folytatá­sát. Azt állítja, hogy az önök részé­ről minden incidenst teljes mértékben kivizsgáltak. Ennek ellenére a ma­gunk részéről minden alapunk és jo­gunk megvan továbbra is azt követel­ni, hogy Önök az incidenshez felelős­séggel viseltessenek, minthogy ezekre vonatkozóan elegendő bizonyiték áll rendelkezésünkre és Önök többízben elutasították, hogy újból vizsgálatot folytassanak. Közismert, hogy az augusztus 22-i provokációs incidens és az ezt követő több hasonló incidens, amelyeket mind az önök részéről követtek el, lehetetlenné tette a keszoni tárgya­lások folytatását. Ennélfogva termé­szetes, hogy ezért önöknek kell vi­selniük a felelősséget. Mivel, az ön által képviselt fél a szeptember 10-i incidens miatt sajnálatát és azt a készséget fejezte ki, hogy felelősségei viseltetik a keszoni semlegességi egyezmény megszegéséért, úgy gon­doljuk, hogy a fegyverszüneti tár­gyalásokat haladéktalanul meg kell újítani Ke.szonbaií és hogy ezeknek a rendezetlen incidenseknek nem sza­bad többé akadályozniok a két fél között folyó tárgyalások előrehaladá­sát. A rni részünkről mindig javasol­tuk, hogy szigorú egyezményt kell kidolgozni a keszoni térség semle­gességének kérdésével kapcsolatban azért, hogy a jövőben elkerülhető le­gyen ennek megszegése és a jövő­ben csökkenjen vagy általában telje sen megszűnjék a tárgyalások meg­szakításának minden lehetősége. Azonban az ilyen különleges és szi­gorú egyezményt — amely elfogad­ható lenne ugyanakkor mindkét fél részére — mindkét fél küldötteinek kell kidolgozniok tárgyalásaik során és nem az összekötő tiszteknek, akik sohasem rendelkeztek erre vonatkozó felhatalmazásokkal. Annak érdeké­ben, hogy a tárgyalások meg ne akadhassanak, javasoljuk, hogy az Az amerikai-Iapáii katonai egyezmény titkos cikkelyei Tőkioi jelentések közlik, hogy az amerikai-japán „biztonsági egyez­mény" titkos záradéka a japán nép rabszolgaságba döntését és jogainak lábbaltiprását jelenti. Ez a titkos záradék azt bizonyítja, hogy a „biz­tonsági egyezmény" valóságban ka­tonai egyezmény, amelynek az a cél­ja, hogy Japánt a távolkeleti ame­rikai agresszió katonai támaszpont­jává és az amerikaiak gyarmatává tegye. Ennek az egyezménynek főbb pontjai a kővetkezők: Japán „meg­támadása" esetén a japán tartalékos rendörtestület és szükség esetén az államrendőrség is a japán kormány kérésére amerikai parancsnokság alá lesz rendelve. Szükség esetén az amerikai csa­patok szabadon használhatják bár­melyik szárazföldi vagy tengeri kör­letet, támaszpontjaikon kívül is. Tacsikavában repülőgépüzemanyag raktárt létesítenek és Japán terüle­tén 18 repiilötámaszpontot, közöttük Jokotában, Acugin és Kiszarazában. További helységekben repülőgépmeg­figyelő állomásokat létesítenek. A Japánban állomásozó amerikai csa­patok továbbra is használják a Fu­dzsi-hegy völgyében lévő Gotemba környéki nagy kiterjedésű területe­ket, valamint a tacsikavai mezőgaz­dasági területeket is. Japánban engedélyezik különféle katonai felszerelések gyártását a Ja­pánban lévő amerikai fegyveres erők számára. „Az amerikai-japán közös bizott­ság" tevékeny kémszervezetet épít ki. Az eddigi amerikai kémtestülete­ket japánokkal bővítik ki és erősítik meg. A kémszolgálat a Szovjetunió és az ázsiai országok ellen irányul. A Hokkaido-sziget két helyén és Tókióban, valamint más helyeken i erős radarállomásokat létesítenek. A Békeharc az USA-ban Az amerikai ifjúság a békéért cí­mű szervezete Truman elnökhöz Try­gve Liehez és Ridgway tábornokhoz felhívást intézett a koreai fegyver­szünet létrehozásának érdekében. A béke helyreállítása Koreában, — írja a felhívás, — az első lépést fogja je­lenteni a világbéke megteremtéséhez és megteremti az öt nagyhatalom békeegyezményéről szóló tárgyalá­sok megkezdésének előfeltételeit. Az amerikai adófizetők szövetségé­nek évzáró konferenciáján békeharc­programmot fogadtak el, amely rész­letesen meghatározza, hogy a szö­vetség egyes helyi szervezeteinek hogyan kell bekapcsolődniok a béke­kampányba. Főleg a koreai kérdés békés rendezéséért és az öthatalmi békeegyezmény megkötéséért folyta­tott harcról van szó. A newyorki Brooklyn negyedben szeptember 17-től kezdve „a tüzszü­netért folytatott harc hetét" rendez­ték. A béke hívei brooklyni bizottsá­ga jelentette, hogy 106 helyi csoport az akciók egész sorát szervezte meg. A fő gyűléseket következő jelszó alatt tartották: „szüntessétek be az öl­döklést", „írjátok alá a fegyverszü­neti egyezményt", „hozzátok haza fiainkat Koreából." Az ú| finn kormány nyilatkozata A finn lapok közlik az új finn kor­mány programmnyilatkozatát. A nyi­latkozat első részében, amely Finn­ország külpolitikájával foglalkozik, arról van szó, hogy a kormány az előző kormány politikáját folytatja és főleg arra törekedik, hogy az or­szágot „az öt nagyhatalom közötti ellentéteken kívül" tartsa. A kormány továbbá kijelenti, hogy fő feladatának a „gazdasági stabili­záció programnvit" tartja. A nyilat­kozat egyben hangsúlyozza, hogy a gazdaságri termékek árai és a bérek a mostani színvonalon maradnak, jól­lehet az életfenntartási költségek jelentősen emelkedtek. Az árak Finnországban állandóan emelkednek. A „Tvökansan Sano­mat" című lap azt írja, hogy a mult év tavasza óta a közszükségleti cik­kek árai átlagosan 62.4 százalékkal emelkedtek s a dolgozók bérei ugyan­ezen idő alatt csak 15 százalékkal emelkedtek. Rövid időn belül Finn­ország dolgozóira lakbéremelések várnak. Ami a „nemzet egységesítéséről" szóló kormányfelhívást illeti, a de­mokratikus sajtó rámutat arra, hogy ez a felhívás nevetséges, mert hisz magának a kormánynak megalakítá­sa a nép akarata ellen történt, ami kifejezésre jutott a nemrégen lefolyt parlamenti választásokban. ilyen kérdések megvizsgálására a megújuló keszoni fegyverszüneti tár­gyalások első ülésén a két fél közötti tárgyalások alapján megfelelő appa­rátust létesítsenek. Véleményünk sze­rint ez a legészszerübb módszer. Ezért utasítottuk összekötő tisztün­ket, hogy szeptember 24-én délelőtt 10 órakor találkozzék az Önök ösz­szekötö-tisztjével, hogy megvitassák a keszoni tárgyalások megújításának idejét. m»W Ht )M» tt MH >W> HtiM M< M)l ti m >tt M A^nvT sortrtUi A Lett-Szovjet Szocialista Köz­társaság fővárosában, Rigában összeült az első köztársasági béke­konferencia. A konferencián a lett katolikus papság nevében Sztrod püspök kijelentette: „Mi lett katoli­kusok, szilárdan a béke hívei va­gyunk és hinni akarjuk, hogy & ka­tolikusok más országokban ugyan­olyan szilárdsággal és meggyőző déssel állnak a béke mellett." • A lengyel békevédelmi bizottság a közelmúltban ülést hivott össze Varsóban, amelyen megjelentek a poznani aratási ünnepségen részt­vevő francia, olasz, és finn parasz­tok képviselői is. A francia békemozgalom állandó bizottsága közleményt adott ki, amelyben felhívja a francia béke­harcosokat, hogy a most következő hetekben különösen nagy erőfeszí­téseket tegyenek. • Az Appeninekben lévő Vergate községben 31 szomszédos község lakóival együtt gyűlést tartottak. A gyűlésen hozott határozatban kö­vetelik, hogy az Appenineket átsze­lő gépkocsiutakat és vasútvonalakat ne használják fel katonai célokra. * Hertta Kuusinen, a Finn Népi Demokratikus Unió parlamenti kép­viselő csoportjának elnöke a cso­port nevében törvényjavaslatot ter­jesztett a képviselőház elé a béke védelméről és a háborús propaganda eltiltásáról. • Szeptember 16-án országos konfe­renciát tartottak az angol kommu­nista diákok. A konferencia hét pontból álló programmot fogadott el az öt nagyhatalom közötti béke­egyezmény megkötéséért. • Tokióból jelentik, hogy szeptem­ber 10-ig Japánban kb. 5 és félmillió aláírást gyűjtöttek az öt nagyhata­lom közti békeegyezmény megköté­sét követelő felhívásra. « A montreali „Katolikusok béke­frontja" nevű szervezet békenyilat­kozatot tett közzé, amelyben elíté­U a háborús propagandát, a kom­munizmus elleni hadjáratot, vala­mint az atom- és más tömegpusz­tító fegyverek gyártását és felhívja az összes kanadait, hogy minden erejükkel szolgálják a béke ügyét. • A béke hívei bécsi szervezetének küldöttsége levelet adott át a négy megszálló hatalom képviselőinek. A levél kifejti, hogy Bécs lakosságá­nak negyedrésze, vagyis 480.019 bécsi lakos aláírta a Béke Világta­nácsnak az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését követe­lő felhívását. Az amerikaiak és az angolok nem fogadták a küldöttséget. A francia misszió titkára megígérte, hogy a levelet továbbítják a francia kor­mánynak. A Szovjetunió ausztriai politikai képviselőjének helyettese fogadta a küldöttséget, nagy érdeklődést ta­núsított a békevédelmi bizottság le­vele iránt és biztosította a küldött­séget, hogy a Szovjetunió kormánya mindent elkövet a béke megőrzése érdekében. • A Demokracia című chilei lap kő­zölte az Argentína, Chile, Brazília. Uruguay és Paraguay képviselőiből álló állandó békevédelmi titkárság nyilatkozatát a küszöbönálló ameri­kai kontinentális békevédelmi kon­gresszus alkalmából. Az amerikai népek béketörekvé­sének gyakorlati megvalósítása ér­dekében amerikai kontinentális bé­kevédelmi kongresszust hívnak ösz­sze október 24-től 28-ig, valamelyik latin-amerikai ország fővárosában jelenti be a felhívás és politikai nézettől, vallásos meggyőződéstől és attól függetlenül, hogy ki mit tart a jelenlegi válság okának, minden­kit felhív, hogy vegyen részt a kon­gresszuson. Barátság és atombomba McMahon amerikai szenátor nemrégiben sajtónyilatkozatot tett, amelyben az atombomba jelhasználását követelte a Szovjetunió el­len. »Minek készítünk atombombákat — mondotta —. ha nem azért, hogy felhasználjuk a szovjet nép elleni. Ugyanez a McMahon terjesztette a szenátus elé azt a javaslatot, amelynek alapján megszületett a Szovjetunió Legfelső Tanácsához küldött »barátsági« határozat. Ebben — mint ismeretes — az amerikai kongresszus Jüdvözöl minden becsületes erőfeszítési, amely arra irá­nyul, hogy rendezze a nézeteltéréseket az Egyesült Államok kormá­nya és a szovjet kormány között, s felhívja a Szovjetunió népeit, hogy a barátság szellemében járuljanak hozzá ezekhez az erőfeszí­tésekhez«. McMahon a határozat fö szerzője. Annál illetékesebb éppen az 6 magyarázata arról, hogyan is képzelik a szenátor urak a »baráti együttműködést« a szovjet néppel. McMahon sajtónyilatkozata rámutat, hogy a »barátság« az ame­rikai szenátus szótárában atombombát, az »együttműködés« háborút a »becsületes erőfeszítése a népek kiirtását jelenti. McMahon két javaslata együtt újra megmutatja: a békefogad­kozásoktól hemzsegő szónoklatok az amerikai politikusok szájában csak arra valók, hogy képmutatóan elleplezzék a mögöttük meghú­zódó alávaló, ördögi terveket. „Csoda történt..." Brüsszel — A Drapeau Rouge közti: A lourdeszi zarándok­vonatot átvizsgáló jermonti vámtiszt viselők »Lourdesi viza címké­vel ellátott 79 üveg francia konyakot találtak a vonat egyik fülkéjé­ben utazó belga papoknál. A papok a leleplezés után is fenntartot­ták, hogy elindulásukkor még lourdes i víz volt az üvegekben. A papok vallomása arra mutat, hogy »csoda történt«r a lourdes­jeumonti vonalon, az ártatlan, nem túlságosan nagy értéket jelen­tő lourdesi víz francia konyakká változoli. valószínűleg azért, hogy az amúgy is nagy »nyomorúságban« élő belga főpapok jó pénzért eladhassák — állapítja meg az üggyel kapcsolatban a Drapeau Rouge. „ A szovjetnép harcol a béke győzelméért Az első hirek, amelyek a Szov­jetunióban folyó aláírási kampány­ról szólnak, bizonyítékai annak a nagy lelkesedésnek, amellyel a szov­jetnép aláírja a Béke Világtanács felhívását az öt nagyhatalom kö­zötti békefelhívásra vonatkozólag. A moszkvai kerület békevédöinek titkára, S. Vasiljev a Moskovskaja Pravda vásárnapi számában közölte, hogy Moszkvában és a moszkvai kerületiben mintegy 3,900.000 alá­írást gyűjtöttek. „Az aláírá­sok száma naponta növekszik, — írja S. Vasiljev, — az aláírási kam­pány meggyőző manifesztáció a szovjetnép megbonthatatlan morá­lis politikai egysége mellett, bizo­nyíték a bolsevik párt, a szovjet­kormány, nagy Sztálinunk iránti szeretetének. Moszkvában és a moszkvai kerü­letben igen nagy méreteket öltött a propagációs kampány. 350.000 agitátor világítja meg a dolgozók­nak az öthatalmi békeegyezmény jelentőségét, megvilágítja az impe­rialisták tevékenységét az új világ­háborúval kapcsolatban és megis­merteti a dolgozókat a Szovjetunió békeszerető politikájával. Moszkvá­ban és a moszkvai kerületben már 322 ezer gyűlést tartottak, amelyen a szovjetemberek milliói vettek részt és tevékenyen vitatkoztak. * A Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság Frunze nevü városá­nak utcáit és házait ünnepélyesen feldíszítették vörös lobogókkal és transzparensekkel, amelyeken ez a sizó volt olvasható. Béke. Bányá­szok, gyapottermesztök, kolhozosok, gépészek, takácsok küldték el a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztár­saság fővárosába küldötteiket, hogy résztvegyenek e köztársaság béke­védőinek konferen#áján. A konferencia szeptember 22-én kezdődött. A kirgiz nép sikereiről és a szovjetnép harcáról a békéért Achunbajev professzor beszélt. Damgyrcsinov, a kirgiz állami egyetem tagja, kijelentette, hogy a szovjetállam békeszeretete a szocia. lista rendszerből ered. Ezt bizonyít­ják a gigantikus békeépitkezések és sikerek a tudomány, az irodalom és a művészet terén. „Nem akarom, hogy a hőseink a harcmezőn haljanak meg, — je­lentette ki a konferencián Tugelbaj Sydykbekov, a Sztálin-díj kitünte­tettje. Hiszem, hogy a jóakaratú emberek megvédik a bókét és gyer­mekeik boldogságát." A Béke Világtanácsának felhívá­sát a szovjet tudósok is nagy lel­kesedéssel írják alá. Az ismert bio­lógus, Ivan Gruscsenko professzor, a felhívás aláírásakor kijelentette: ,.A béke az életet jelenti, a há­ború a halált. A szovjet biológusok az élet nevében dolgoznak. Az ö törekvéseiket egyetlen egy közös eszme vezérli: a fejlődést a szov­jet haza és az egész haladó embe­riség javára gyümölcsöztetni. Ä szovjet biológusok sikerei bizonyí­tékai annak, hogy milyen magasra emelkedhet az a tudomány, amely a marxista ideológiával van fel­fegyverkezve. Kutató munkánk ab­ban is különbözik a burzsoá tudo­mánytól, amely a baktérium hábo­rút készíti elő, hogy békefel adato­kat hajt végre, amelyeknek célja a hektárhozam emelése a földeken és a betegségek elleni harc. A felhívás aláírásakor a Litera­turnaja Gazeta című újságban Di­mitrij Skobeleyn szovjet tudós és akadémikus is cikket írt. Dudos elvtárs, a Francia Kommunista Párt titkára Marseilleben nagy beszédet mondott Jaeques Duclos elvtárs, a Fran­cia Kommunista Párt titkára va­sárnap Marseille-ben 20.000 főnyi tömeg előtt nagy beszédet mondott és ezzel megnyitotta a párt járási választási hadjáratát. Duclos elv­társ beszédében egységre és cselek­vésre szólított fel minedn jószándé­kú franciát az ország nemzeti füg­getlenségének visszaszerzése érde­kében. Rámutatott: a minden or­szág között megkülönböztetés nél­kül létesítendő kereskedelmi kap­csolatok politikája, amelyet a Szov­jetunió javasol, teljes mértékben megfelelne Franciaország érdekei­nek, amely országot kormányai va­lósággal amerikai gyarmattá alakí­tották. Franciaországnak — mondotta Duclos elvtárs — a kereskedelmi kapcsolatok helyreállításának útjá­ra kell lépnie. E célból véget kell vetnie az amerikai gyámkodásnak, termelésünk, kereskedelmünk és egész gazdaságunk felett. — Mi, kommunisták, követeljük a békét Vietnamban és ennek érde­kében tárgyalások megkezdését Ho Si Minhvel. Követeljük a mind Vi­etnam, mind Franciaország érdekei. 1 nek megfelelő gazdasági kapesota­' tok létesítését is. — Jobban szeretnők, ha Vietnam felé induló hajóink árukkal meg­rakodva indulnának el és ugyan­így érkeznének vissza, nem pedig fegyverekkel hagynák el a mar­séi I lei Ifikötőt s tragikus kopor­-h"> rakományokkal térnének ide vissza. Mi, kommunisták — hangsúlyozta Duclos elvtárs —, készek vagyunk vállvetve küzdeni mindazokkal, akik azt akarják, hogy Franciaország felvirágozzék, fiainak munkájával és hogy függetlenül éljen abban a békében, amelyet mi meg tudunk menteni és meg is mentünk majd. Társadalmi helyzetre, vélemény­éi felekezeti különbségre való te­kintet nélkül egyesülniük kell te­hát mindazoknak, akik szivükön viselik Franciaország érdekelt ém francia politika követelését kell klliátcolniok. Befejezésül felhívta a lakosságot: faradhatatlanul dolgozzanak azon, hogy a járási választások Francia­ország, a köztársaság ' és a béke győzelmét hozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents