Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-22 / 223. szám, szombat

A szövetkezeti gazdálkodás eredménye: 338 mázsa helyett 850 mázsa gabonát adlak be a magyarbéliek Kiss Sándor nehéz kérdési oldott meg ú jításár a

i Amsnyói szövetkezeiben már 15 hektár rozsot elve

tette fc Boho'y Mártonnak még soha olyan jó dolga nem vo It mint amilyen most van a szövetkezetben A rozsnyói III. típusú EFSz-tagjai július !ö-án kezdték meg az aratást. Bár az időjárás elég kedvezőtlen volt, mégis 4 nap alat' sikerült learatniok. De a csépléssel 6em késtünk soká. A tagok látva azt, hogy az esetleges eső saját gabonájukat tenné tönkre, éjjelnappal csépellek. Ennek az lett az eredménye, hogy egy szem gabona 6em veszett kárba. Termésünk nagyon jó volt. Különösen az őszi gabonafélék fizettek jól. Búzából és rozsból például 180 százalékra tudtuk teljesíteni beszolgáltatási kötelezettségünket. A tavasziak beszolgáltatásánál százszázalékos teljesítményt értünk el. Amint már említettem, az őszi gabonafélék kiváló minőségűek voltak. Bebizonyult ez akkor i6, amikor 150 mázsa búzát adtunk át a vetőmagtisztító ál'omásnak és szövetkezetünk a kiváló minőségű búzáért nagy dicséretet kapott. A tagok becsületes munkájuk után megkapták a megérdemelt jutalmat. Boholy Márton és unokája július 31-ig 500 munkaegységet dolgozott le. Ezért 10 mázsa búzát, 5 mázsa rozsot. 5 mázsa árpát és 35.000 koronát vett fel előlegként. A szövetkezet ezenkívül még lakást is ad nekik és tehéntartási engedélye is van. Büszkén mondja az öreg, hogy soha az életben ilyen jó dolga nem volt és a jövőben még nagyobb lendülettel fog dolgozni, hogy meghálálja népi demokratikus rendszerünknek azt. amit érte Č6 egész dolgozó népünkért tett. Most az őszi munkák idejében is lázas munka foljrik. A nagy szárazság dacára ls már 15 hektár rozsot elvetettünk. A szövetkezet tagjai arrra törekednek, hogy a szövetkezetet mennél nagyobbá és szebbé tegyék. Felhozok egy példát. Szövetkezetünk tavasszal kölcsönkért, Illetve kölcsönvett állatokkal egészítette ki a sertésállományát. Most már van 120 darab sertésünk. Ebből 15 anyasertés, II darab apaállatnak való 60 kilogrammos kan, 16 darab fiatal anyakoca és 78 darab vegyes sertés. A sertéseket Pál Balázs József gondozza a legnagyobb odaadással. Nézzük csak mennyit keresett Pál Balázs József. Fiával együtt ledolgozott 480 munkaegységet. Ezért kapott 960 kg búzát, 480 kg rozsot, 480 kg árpát és július 31-ig összesen 33.600 korona előleget. A szövetkezetnek zöldségtermelése is van, amely 100 ©zer korona tiszta hasznot hoz. Káposztát például olyan gyönyörűt sikerült kitermelni, hogy az egész környéken nincs párja. Tehenészetünk is napról napra nő és csirke farmunkon is szép eredményeket érünk el. Most méhészeteit akarunk berendezni. Ezenkívül tervben van egy 20Ö sertés befogadására alkalmas istálló építése is. juhállományunk 600 darab, de ezzel 6em elégszünk meg, mert mi a " lehető legtöbb gyapjút akarjuk a dolgozók rendelkezésére bocsátani. KORENY ISTVÁN, Rozsnyó. A megyercsi ál'ami birtokon megkezdték a rozs vetését és a cukorrépa szedését A birtok dolgozóit a munkákban nagyban segítették az Uj Szó cikkei Kora reggel érkeztem a megyercsi állami birtokra. Az udvaron már nagy a sürgés-forgás. Egyesek a lovakat vezetik ki az istállóból a szekerek elé. Befognak, hogy megkezdjék napi munkájukat. Alig 35-en dolgoznak ezen a birtokon, de már a határ képén is meglátszik, hogy jól gazdálkodnak. Nem látni egyetlen olyan földet sem, ami ne volna megszántva. A kukoricájuk is azt mutatja, hogy kellően megtisztĺtettläk a gyomtól, jól megkapálták, mert akkora kukoricacsövek vannak, hogy öröm lesz majd, törni a kukoricát. Hát még a cukorrépa? Olyan tiszta, hogy abban nem látni gyomot és akkorák a répák, hogy ilyen a környéken nem is látható. — Hogy ilyen szép a répánk, az annak tulajdonítható — mondja Lengyel Imre, aki a répaföld melletti legelőn a juhokat őrzi, — hogy nagyon eltaláltuk a földet, ahová a répát vetettük, no meg az, hogy idejében kezdtük meg a

z egyelést. A répánál az a fontos, hogy amint egy kicsit szétterjednek a levelei, máris ki kell egyelni. A többi kapálását is idejében végeztük. A tervezettnél 3 nappal előbb végeztünk a kapálással. Egyes állami birtokokon a munkaerőhiányra hivatkoztak, hogy azért nem tudták a földeket kitisztítani a gyomtól, mert nem volt elegendő munkaerő. A megyercsi birtok dolgozói bebizonyították, hogy ha jól megszervezett munkacsoportokkal tervszerűen dolgoznak, le lehet küzdeni még az esetleges munkaerőhiányt is. Aránylag elég kevés a dolgozó itt, de még sem maradtak le a munkákkal. A aratást és a cséplést is idejében elvégezték. Az első szem gabonát a megyercsi állami birtok szállította a komáromi raktárba. Gabonatermésben is szép eredményeket értek el. — Amikor még a birtokon a Somogyi-testvérek gazdálkodtak, — mondja Kotton Gyula kocsis, — csak a sok gaz termett a földeken. Azóta már úgy megjavítottuk a földeket, hogy az idén már elég jó terméshozamot értünk el. A rozsosbükkönyből 28 mázsa, búzából 26 mázsa, árpából 25 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés. Az épületeket és a lakóházakat is teljesen tönkretették, de mi már azokat is kijavítottuk. Még egy istálló vár javításra és akkor aztán rendbejönnek az épületek a birtokon. Az ősziek vetését is megkezdték már a birtokon. A repcét már el is vetették. Még 10 hektár rozsot vetnek és végeznek az őszi vetéssel. Búzát az idén a birtokon nem vetnek, mert most egyesitették a közeli birtokkai és úgy osztották be a vetési tervezetet, hogy a megyercsi birtokon inkább nagyobbrészben kapásnövényeket fognak termelni, mert a földek arra a legalkalmasabbak. E héten mái megkezdik a cukorrépaszedést is. Terv szerint szeptember 20án kellene megkezdenünk, de azt hiszem két nappal előbb hozzáfogunk, — mondja Domonkos István, a birtok intézője. — A répánál is nagyon jól kereshetnek majd dolgozóink, mert szép termés várható. Egy hektár répának a felszedése a tervszerinti 280 mázsás termés mellett 2.318.— korona. De ha 280 mázsánál nagyobb a termés, azután már minden mázsa után 11 korona prémiumot számítunk. A répa olyan szép, hogy hektáronként 400 mázsás termést érünk majd el A répaszedés megkezdéséig végeznek a sílózással. A csalamádé is akkorára megnőtt, hogy alig bírják a kaszálógépekkel vágni. Egy-egy helyein már két méter magas is van. De lesz is ám finom takarmány a tehenek részére. A felét lesílózták úgy, hogy a csalamádét először leszecsikázták. A másik felét meg egészben fogják silőzni. — A munkákra magunk dolgoztuk ki a fizetési táblázatot, — mondja Arvai János csoportveszető, — mégpedig úgy, hogy lemértük, hogy egy négyzetméteren mennyi csalamádé termett Azután kiszámítottuk, hogy mennyit ér egy mázsa csalamádé és aszerint számítottuk a silózásnál végzett munkákért a béreket. A mérést a következőképpen csinálták: először megmérték ott, ahol a legjobb és a leggyengébb volt. És így a két négyzetméterről nyert csalamádé 12 kilogramm volt. Most már könnyű volt azután kiszámítani, hogy egy hektáron 600 mázsa átlagtermést érnek el. Hogy a rruunkák ügyesebben menjenek, a napi normális keresetre minden mázsára 80 fillért számítottak a kocsisoknak. — Hogy a munkákkal ilyen jól hal-aduník és hogy állandóan tervszerűen loJgozunk, — mondja Torna Feremc, — abban nagy segítségünkre volt az Uj Szó is. Minden reggel vagy délben közösen elölvastuk az Uj Szót és megtárgyaltuk a kp tartalmát. Nagyon sokat tanultunk a többi állami birtokokról szóló cikkekből és a hasznos dolgokat elsajátítottuk a mi birtokunkon is. MÉRT FERENC A magyarbéli szövetkezet a mult év őszén alakult meg. Először a szövetkezeti munkát egyházi földeken kezdték meg. Később pedig a falu kis- és középföldművesei közül is sokan csatlakoztak hozzájuk. Mint kezdő szövetkezetnek sok nehézségekkel kellett megküzdenie, hogy az elhanyagolt földeket termőképessé tegyék. Szükséges volt a földek gondos megszántása és a műtrágyával sem lehetett spórolni, ha azt akarták, hogy munkájukat siker koronázza. Az aratás és cséplés befejezése után mutatkozott aztán meg a szorgalmas munkának igazi eredménye. Volt a szövetkezetnek olyan vetése is, ami hektáronként 34 mázsa termést is adott Míg az egyénileg gazdálkodók ezekről a földekről azelőtt csak 20 mázsát szoktak learatni. A rozstermés is jóval felülmulta a község minden kisés középföldművesének terméshozamát. A falu kis- és középföldműveseinek alig termett 16 mázsa rozsuk hektáronként, a szövetkezetnek pedig átlagosan 21 mázsa termett. A jó termés lehetővé tette, hogy a szövetkezet beszolgáltatási kötelezettségének százszázalékon "felül tegyen eleget. A szövetkezetnek elő volt írva 150 mázsa búza beadási kötelezettség. Ezt százszázalékban teljesítették. A többi búzát pedig meghagyták a szövetkezeti tagok egész évi ledolgozott munkaegységei jutalmazására^ Árpából 138 mázsa volt az előírás és beadtak 480 mázsát. Rozsból 36 mázsa helyett beadtak 120 mázsát, zabból pedig 14 mázsa helyett 118 mázsát adtak az államnak. A magyarbéli szövetkezetnek 338 mázsa termést kellett volna beszolgáltatni és beadott 850 mázsát, vagyis majdnem a két és félszeresét az előírt mennyiségnek. A szövetkezet minden tagjának a büszkeségtől és elégedettségtől ragyog az arca Büszkék arra, hogy beszolgáltatási kötelezettségük túlteljesítésével ők is méltóan kivették részüket a szocializmus építéséből. Elégedettek azért, mert szorgalmas munkájukért olyan jutalomban részesültek, amilyenről eddig egy gazdasági munkás, vagy kisgazda, aki csak becsületes munkája után élt, még álmodni sem mert volna. Ha a szövetkezettel behatóbban foglalkozunk, érdekes tapasztalatokat szerezhetünk. A szövetkezetnek 180 tagja van, de ebből a szövetkezetben csak 40 dolgozik. Ebben az érdekes az, hogy a szövetkezet dolgozói között alig találunk férli munkaerőt H^ találunk is néhány férfit, ezek már nagyobb részben megették kenyerük javát. Egyszóval a szövetkezet túlnyomórésze öregekből és nőkből áll. A szövetkezet fiatal, erős férfitagjai mind elhelyezkedtek az iparban. Az öregek és az asszonyok végzik a szövetkezti munkát. Ezek az aszszonyok és idősebb emberek a földet sokkal jobban megművelik, mint más szövetkezetben a fiatal erős férfiak. Erre világos bizonyíték az, hogy a szövetkezet látogatására még távoli vidékekről is eljönnek a szövetkezeti tagok, hogy az itt szerzett tapasztalatok alapján fogjanak a munkához ők is. A munka még jobban menne, ha a szövetkezetben dolgozó asszonyoknak nem kellene gyermekeikre is gondolni. Ha volna a községben egy napközi otthon, ahol a gyermekeiket hagyhatnák, míg ők a földeken dolgoznak. Ott dolgozik a szövetkezetben Tus János is, akit a faluban csak Tus apónak ismernek. Tus apót éppen a dinynyeföldön találjuk meg. Tu6 apó kah pnélkül volt, hagyta, hogy a nap sugarai galambősz haját simogassák. Szorgalmasan rakta a hozzá hasonló idősebb Kiss Sándoi ral a dinnyét a kocsira. Ez a két öreg ember a szövetkezet legjobb munkásai közé tartozik. Nekik van a legtöbb munkaegvségük is ledolgozva. Tus apó egész életében gazdasági munkás volt Hol földbirtokosnál volt cseléd ,ho! pedig a falusi zsírosparasztoknál, mint napszámos kereste kenyerét. Tus apó csak azt sajnálja, hogy miért nem volt szövetkezet már akkor is, mikor 5 még fiatal volt, vagy pedig miért nem lehet ö fiatal most, amikor napról napra emelkedik a dolgozóparasztok életszínvonala. — Mikor én még fiatal voltam, — mondta Tus apó, — a magamfajta 6zegény ember egy öltözet ruhára valót alig tudott 5 év alatt megspórolni. Ma pedig, ha akarnám, a munkám ut'án akár minden második hónapban is vehetnék magamnak egy öltözet ruhát. Tus apó be is bizonyította már sok esetben a falu lakosainak, hogy nem hiába szövetkezeti tag. Ha a Vesna elárusító megjelenik a faluban, Tus apó felesége mindig 4—5000 korona értékű ruhaneművel tér haza. A régi ágyhuzatokat már Tus apóék újjal váltották fel. A régi rakott tűzhelyet is fel akarják új zománcos tűzhellyel cserélni. A pénze már meg van rája, most már C6ak azt figyelik, hogy az áru mikor érkezik meg a Technokovba. A magyarbéli szövetkezet az aratás után a tarlóhántást százszázalékban elvégezte. Már az őszi vetést is megkezdték volna, csak az a hiba, hogy náluk a talaj homokos és nagyon ki van száradva, addig míg meg nem ázilf, nem akarják a földet szántani. A szövetkezet most a legnagyobb 6Úlyt a dohány betakarítására és szárítására helyezi. A szövetkezetnek 13 hektár gyönyörű dohánya van. A szövetkezet most építetett egy műszárítót. Csakhogy az építésnél hiba csúszott be, mert a szárító nem lett kész rendes időre. A dohány már törni kellett volna, de hova? A szárító még nem volt készen. Ezért aztán lemaradtak a munkában. A szárító is kicsinek bizonyult a 13 hektár dohány részére. A szövetkezet elnöke tudta, hogy most valamit tenni kell, ha azt nem akarja, hogy a dohányt kint érje a dér. Kiss Sándor, a szövetkezet elnöke, tudta, hogy itt már más megoldás nincs, csak ha a száradás időtartamát megrövidítik. Próbált er&sabb meleget adni a dohányra és akkor ugyan a dohánylevele megszáradt, de a dohány vastag csutkája nem. Ha pedig nyersen szedték kí a szárítóból, még a levél 6záraz része is megfeketedett és megpenészedett. Kiss Sándor csinált ekkor egy gépet. Ez a gép két egymásfölött lévő hengerből állott. A kezdetleges gépet kézzé) hajtották Ezáltal a két henger mozgásbi jött és a két henger közé rakták be a dohányleveleket. A forgóhengerek összetörték a dohánylevél csutkáit és a benne lévő víznek is a nagyobb részét kipréselték. Az így kipréselt leveleket próbálták aztán szárítani. Eddig a préseletlen csutkajú dohányleveleknek egy hét kellett, míg rendesen kiszáradtak, de a vastag csutka még akkor sem volt rendesen kiszáradva. Kiss Sándor ta'álmányánik segítségévei pedig 14—16 óra alatt finoman kiszáradt. Mivel Kiss Sándor újítása jónak bizonyult, elfogadták és most már a gépet kézierő helyett villanymotor hajtja éö gumisvászonszalagcn futnak a dohánylevelek a hengerek közé. Ezt az ügyet Kiss Sándor találékonyságával megoldotta, de újabb nehézségek álltak be a szárjtás után a megnedvesítésnél A dohányt a szárítás után meg kellett nedvesíteni, hogy a további munkálatokat el tudják rajta végezni. Először ezt úgy oldották meg, hogy a dohányleveleket meglocsolták, de ez nem bizonyult jónak, mert a meg'ocsolt dohány újból nehezen száradt meg. Mivel az első próbá'kozása sikerrel iír>. Kiss Sándor kedvet kapott a spekiv'r'áshoz. Most azon törte a fejét, hogy a locsolást hogyan íeheíne úgy megoldani, hogy a dohány se törjön, de hamar ki is száradjon. Közben valamilyen mérnökök kerültek oda, azok azt javasolták, hogy a szárító mennyezetére ventilátort kell szerelni és a ventilátorra vizet kell engedni. A sebesen forgó ventilátor majd széjjelfogja csapkodni a rácsorgó vizet és így a dohányra apró cseppek formájában fog kerülni. Ki is próbálták, de ?ehogysem vált be, mert a ventilátor alatt lévő kocsikon, a dohány már el is ázott, a távolabb eső kocsikra pedig alig hullott egy párszem víz. Ekkorra már Kiss Sándor is kieszelt valamit. Beszereltetett egy víztartályt a szárítókemencébe, ezt vízzel töltette meg. A vív természetesen fel. me^gedett és gőzzé változott. Kiss Sándor ezt a gőzt csövek segítségével a locsolásra váró dohányos kocsik közé vezette. A dohánylevelek a gőzben szépen megpuhultak, mert a vizpárlat harmat alakjában rakódott rájuk. A dohány most már megpuhult, még jobban, mint amikor • vízzé] locsolták. Bátran lehetett vele dolgozni és a száradás sem okozott további gondot Most már Kiss Sándor szövetkezeti elnök, is bátrabban néz a jövő elé, mert meg van a reménye arra, hogy dohánytermésüket idejében be tudják takarítani. SZARKA ISTVÁN. IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK A külföldi sajtó munkatársai személyesen meggyőződtek arról, hogy amit a kapitalista újságok írnak rólunk, az mind csak aljas hazugság A külföldi sajtó képviselői, mégpedig az »Unita« olasz lap kiküldötte, Bollacinni eltárs, a L'Humanité francia újság kiküldötte, Hentges elvtárs, a Ny Dag svéd újság kiküldötte, Hansz elvtárs, Svette Joye elvtárs a belga újságok kiküldötte és Hu-KoCsen elvtárs, az Oj Kína kiküldötte, szeptember 14-én meglátogatták a nyitrai kerületet. Ezek az elvtársak mind kommunista lapok kiküldöttei voltak és mivelhogy kaptalista országokból jöttek, kíváncsiak voltak arra, hogy milyen élet van nálunk, hogy fejlődik itt a szövetkezeti gondolat és hogy igaz-e az, amit a kapitalista rádió és a kapitalista újságok kürtölnek szét rólunk a világban. Nálunk azonban meggyőződtek a külföldi sajtó képviselői arról, hogy amit az ő kapitalista újságjaik írnak rólunk, az mind csak aljas propaganda és hazugság. Konkréten is meggyőződtek erről az Ifjúsági Falu EFSz-ében, amelynek megtekintése alkalmával arra a megállapításra jutottak, hogy igenis, Pártunk és népi demokratikus rendszerünk a szövetkezeteken keresztül igen nagy segítséget nyújt kis- és középföldmüveseinknek életszínvonaluk további fokozásában, hogy megszabadítsa őket attól a félelemtől, hogy a család holnap mit fog enni stb. A külföldi újságírók az Ifjúsági Falu EFSz-ének megtekintése alkalmával meggyőződtek arról is, hogy országunk a szocializmus felé vezető úton minden erejével a béketábor megszilárdításán dolgozik. Amíg külföldön ágyúkat, tankokat és embermilliók meggyilkolására különböző fegyvereket gyártanak, addig a népi demokratikus országunkban a nagy egyesített táblákon a kis- és középföldművesek örömteljes munkát folytatnak a mezőgazdasági gépek segítségével, amelyek egyszersmindenkorra megszabadították őket a nehéz robottól. A L'Humanité kiküldöttével való beszélgetés alatt az elvtárs elmondotta, hogyan harcol a francia nép Franciaország fasizálása ellen. Hentges elvtárs rámutatott arra, hogy a francia imperialisták hiába zárták le Raimond Dient, a hős békeharcosaszszonyt, rövid időn belül szabadon kellett 'oocsátaniok a francia nép követelésére. így volt ez Henry Martinnal is, aki szabadonbocsátása után még fokozottabb harcot fejt ki a világ békéjének megőrzéséért. Arra a kérdésünkre, hogyan tetszik neki az Ifjúság Falujának szövetkezete, Hentges elvtárs azt felelte, hogy ezekben a szövetkezetekben világosan látni tehet az ifjúság buzgalmát, mellyel sajátmaga és az egész dolgozó nép számára jobb életet épít. Búcsúzáskor a külföldi sajtó képviselői további jó munkát kívántak a szövetkezeti tagoknak, akik pedig azt a kívánságot juttatták kifejezésre, hogy a dolgozók a vendégek országaiban is mennél előbb rázzák le magukról a kapitalista jármot. A külföldi elvtársak ezután az udvardi EFSz-be mentek, ahol az ifjú pionírok fogadták őket. Kultúrműsort is rendeztek itt a külföldi vendégek tiszteletére. Az udvardi EFSz-ben megint alkalma nyílt a külföldi sajtó képviselőinek, hogy meggyőzödjenek arról. milyen hatalmas arányban fejlődik nálunk az építés és milyen rohamosan emelkedik nálunk a dolgozók életszínvonala. DUSEI, JAROSLAV