Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-22 / 223. szám, szombat

U J SZO 1951 szeptember 15 Eles tiltakozás az USA megszálló németországi hivatalainak törvényellenes eljárása ellen Külügyminisztériumunk jegyzéke az USA prágai nagykövetségéhez A külügyminisztérium 1951 szeptember 20-án a kővetkező jegyzéket nyújtotta át az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének: L „1951 szeptember 11-én egy terrorista csoport hatalmába kerítette a Cheb—AS közöttközlekedő gyorsvonat vezetését és átment vele a csehszlovák határon az Amerikai Egyesült Államok által megszállt területre, Németországba. A felfegyverkezett terroristák erőszakot alkalmaztak a vonat személyzete ellen, amely ezt a gaztettet meg akarta akadályozni. Elraboltak több békés utazót, köztük öregeket és gyermekeket és veszélynek tették ki ezek életét és biztonságát. Ezenkívül még más közönséges gaztetteket is elkövettek, amelyek büntetás alá esnek a Csehszlovák Köztársaság jogrendszabálya szerint éppúgy, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Az összes büntetendő cselekményeket a Csehszlovák Köztársaság területén követték el. Amint megálapították, egy hosszú időn keresztül előkészített tervről volt szó, amelyet külföldi ügynökség szervezett és pénzelt. Az Amerikai Egyesült Államok Németországban lévő megszálló hatóságai ahelyett, hogy gondoskodtak volna az elrabolt csehszlovák illetőségű személyek és a csehszlovák vagyon azonnali visszaszállításáról és ahelyett, hogy kiadták volna a fent megnevezett büntetendő tettek elkövetőit a csehszlovák szerveknek, ezeknek a gonosztévőknek azonnal támogatást és segítséget nyújtottak, amelyet már előre előkészítettek. A megszálló hatóságoknak nem lehetett a legkisebb kétségük sem afelől, hogy ezek a gonosztevők a komolyabbnál komolyabb gaztettek egész sorozatát követték el, mint pl. a vasúti berendezés szántszándékkal való és jogtalan megrongálását, emberélet veszélyeztetését, felnőtt- és kiskorú személyek elrablását, a rablás és és fosztogatás jogtalan gondolatával, esetleg, ezekben a gaztettekben bűntársak voltak. Közönséges gaztettekről van szó, amelyek fel vannak sorolva a Csehszlovák Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti 1925 július 2-án közzétett szerződés II. fejezetében, mely a bűnözők kölcsönös kiadatásáról és azokról a bűntettekről szól, amelyek elkövetőinek kiadására mindkét szerződéses fél kötelezettséget vállalt. (II. fejezet 1. bekezdés, 6, 10, 16, 77 szám; II. fejezet 2-ik bekezdés.) A megszálló hivatalok eljárása tehát nemcsak a bűnözés üldözéséről szóló nemzetközi jog általános elveivel ellenkezik. az Amerikai Egyesült Államok kormányának szerződéses kötelezettségeivel is, a fentemlített szerződés határozatai értelmében. Az Amerikai Egyesült Államok megszálló hatóságai másfelől embertelenül és tisztességtelenül korlátozták a terroristák áldozatait személyi szabadságuk gyakorlásában és a legkülönbözőbb formákban eröszakot alkalmaztak velük ssemben. Az Amerikai Egyesült Államok Németországban lévő megszáľ.ó hatóságai még most is erőszakosan visszatartják az elrabolt csehszlovák illetőségű személyek egyrészét, köztük kiskorú egyéneket is, és lehetetlenné teszik a Csehszlovák Köztársaság kiküldötteinek a velük való érintkezést. A

z Amerikai Egyesült Államok Németországban lévő megszálló hatóságai továbbá egész mostanáig jogtalanul megakadályozzák Németország nyugati övezete vasúti vezetőségének, hogy betartsa kötelezettségét és meggyorsitva visszaszállítsa az elrabolt vonatszerelvényt, mint ahogy ezt azonnal meg is akarta tenni. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya és azok németországi megszálló hatóságai eljárásukkal ismételten bebizonyították, hogy a Csehszlovák Köztársaság békés polgárainak minden elképzelhető nehézséget okoznak, másrészt gonosztevőknek, terroristáknak és pártütőknek minden, a csehszlovák nép ellen irányuló gaztettet pártolják és tettleg segítik. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya így rendszeresen visszaél megszálló hatalmi helyzetével Németországban támadó politikájának céljára, ami ellenkezik a megszállás minden elvével, feladatával és céljával. A nagyhatalmak nemzetközi kötelezettségei szerint a németországi megszállás főcélja a bé ke biztosítása, a megszállás azonban, amint azt az Amerikai Egyesült Államok kormánya a gyakorlatban véghezviszi, egyenesen a béke veszélyeztetése. A külügyminisztérium a lehető legélesebben tiltakozik az Amerikai Egyesült Államok németországi megszálló hatóságának eljárása ellen és követeli: 1. hogy az Amerikai Egyesült Államok Németországban lévő megszálló hivatalai haladéktalanul tegyék lehetővé a csehszlovák katonai küldöttség tagjainak Berlinben, hogy kapcsolatba léphessenek a csehszlovák illetőségű személyekkel, akiket erőszakkal elhurcoltak és akiket egész eddig akaratuk ellenére és jogtalanul Németország nyugati övezetében tartanak; 2. hogy az Amerikai Egyesült Államok megszálló hatóságai ezeket a személyeket azonnal szabadon bocsássák és lehetővé tegyék számukra a hazájukba való szabad visszatérést; 3. hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya minden halogatás nélkül megtegye az intézkedéseket arra, hogy azokat a személyeket, akik csehszlovák területen közönséges bűntetteket követtek el, a csehszlovák hivataloknak szabályszerűen megindokolt kiadatási kérelem alapján kiadják törvényes megbüntetés céljából; 4. hogy az Amerikai Egyesült Államok Németországban lévő megszálló hatóságai azonnal szüntessék be azon rendelkezés érvényét, amely megakadályozza Németország nyugati övezetének vasútigazgatóságát, hogy visszaküldje a csehszlovák vasutak igazgatóságának a vonatszerelvényt, amely egy mozdonyból, egy széntartó, egy szolgálati és három személykocsiból áll. Azon személyeknek a névsora, akiket az 1., 2. és a 3. számok alatt feltüntetett követelmények illetnek, mellékelve van. A Csehszlovák Köztársaság kormánya fenntartja magának a jogot arra, hogy érvényesítse igényét a károk teljes megtérítésére, amelyeket a csehszlovák államnak, csehszlovák állampolgároknak és csehszlovák jogi személyeknek okoztak, a fentemlített tényekkel kapcsolatban. n. 1951 szeptember 13-án a külügyminisztérium elküldte meghatalmazottait a németországi amerikai megszállási övezetbe, hogy az amerikai Egyesült Államok hatóságaival való együttműködésben megtegyék mindazokat az intézkedéseket, amelyek az erőszakkal elhurcolt személyek visszatérését meggyorsítják és amelyek a csehszlovák illetőségű személyek akaratuk ellenére való és jogtalan visszatartásának véget vetnek. A külügyminisztérium meghatalmazottai és hivatalnokai hivatalos diplomáciai útleveleket, vezetőik pedig teljhatalmat kaptak. A hivatalnokok útlevele éppúgy, mint az autóvezető szolgálati útlevele el volt látva rendes engedéllyel, amely Németország megszállt övezeteire való belépésre és ott-tartózkodásra jogosít, mégpedig szeptember 12-től szeptember 19-ig. Az engedélyt 1951 szeptember 12-én adták ki Prágában az erre felhatalmazott megszálló hatóságok szervei. A csehszlovák határ átlépése után a külügyminisztérium meghatalmazottainak autóját azonnal követte az Egyesült Államok halseregének motorizált járőre, arríely többek között nehéz, tüzelésre beállított gépfegyverrel volt ellátva, A Selb-Plössberg-1 állomáson, ahová a Csehszlovákiából elrabolt személyek vonatja befutott, az amerikai övezeti parancsnokság vezető hivatalnoka megtagadta a csehszlovák felhatalmazottaknak a csehszlovák állampolgárokkal való érintkezés lehetővé tételét. Sőt, még azt a helyet sem árulta el, ahová ezeket a személyeket elszállították. A vezető hivatalnok továbbá megtagadta az elrabolt személyek és vonatberendezés visszatérítéséről és a rablás elkövetőinek kiadásáról való tárgyalásokat is. Az övezet amerikai katonai parancsnoka a külügyminisztérium vezető hivatalnokát, annak éles tiltakozása ellenére is a hírszolgálat ügynökével íjriz tette. A megszálló hivatalok által elszállított és erőszakosan visszatartott csehszlovák állampolgárok határozott és törhetetlen álláspontja következtében a megszálló hivatalok a külügyminisztérium meghatalmazottjának a müncheni megszálló parancsnokság hivatalában való közbelépése után végül is kényszerítve voltak szabadon bocsátani a csehszlovák állampolgárok többségét. Olyan intézkedést tettek azonban, hogy a külügyminisztérium meghatalmazottai ne léphessenek érintkezésbe ezekkel a személyekkel. A csehszlovák illetőségű személyek eigyrészét a megszálló hivatalok akaratuk ellenére is továbbra visszatartották. Amikor a csehszlovák meghatalmazottak a civil és a katonai övezeti megszálló szervek javaslatára Münchenbe mentek, hogy elérjék ezen személyek szabadon bocsátását a magasabb szerveknél, akikhez utasítva voltak, kocsijukat 1951 szeptember 14-én 9 óra körül Nünberg—Müchen között, Münchentől északra mintegy 15 kilométernyire megtámadta az amerikai és bajor rendőrségnek egy járőr egysége. Az autót körülvették a bajor rendőrség tagjai, akik önműködő gépfegyverekkel és tüzelésre kész puskákkal voltak felfegyverkezve és aztán a csehszlovák meghatalmazottak legélesebb tiltakozása ellenére is beszállították őket a müncheni amerikai közlekedési rendőrségre. Jellemző, hogy a járőrség amerikai parancsnoka olyan acél bilincseket tartott kéznél, amilyeneket a legveszedelmesebb gonosztevők letartóztatásánál szoktak alkalmazni. Két férfi, akik mint a hírszolgálat alkalmazottai, (CIC-bőJ), igazolták magukat, elvezették a csehszlovák felhatalmazottakat a megszálló hivatalok főnökéhez, (Emlgration officier), akinél a csehszlovák meghatalmazottak tiltakoztak az ellem a hallatlan eljárás ellen, amiben a megszálló hivatalok szerveinek részéről részesültek és előadták ismételten követeléseiket. A megszálló hivatalok főnöke, nemcsak, hogy megtagadta a csehszlovák kiküldöttek jogosult követeléseinek teljesítését, hanem kijelentette, hogy a csehszlovák kiküldöttek nyugatnémetországi övezetekben való tartózkodási engedélyét azonnal visszavonja. Müncheni tartózkodásukat természetesen elfogadhatatlan feltételektől tette függővé (konfináció és napi jelentkezési kötelezettség) azzal a hozzátétellel, hogy etllenkező esetben a küldötteknek azonnal vissza kell térniök Csehszlovákiába, még pedig katonai felügyelet alatt. A csehszlovák meghatalmazottak azon kérését sem hallgatták meg, hogy bejszélhessenek a bajor vidékek komiszárjával, vagy pedig annak helyettesével. Ez idő alatt a csehszlovák kiküldötteket állandóan őrizték a CIC-szervei. Visszafelé vezető útjukon felfegyverzett katonai egység irányította őket hallatlan nagy kerülővel Nürnbergen és Beyruthon keresztül. Az Egyesült Államok megszálló hatóságai hallatlan módon jártak el a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériumának meghatalmazottaival, akiknek egyébként rendes diplomáciai útleveleik és teljes meghatalmazásuk volt, akadályozták ezen személyek mozgási szabadságát, fegyverekkel fenyegették őket és önkényesen megsemmisítették tartózkodási engedélyüket, amelyet ugyanez a megszállási hivatali szerv adott ki. Ez a példátlan eljárás ellenkezik a nemzetközi jog minden elvével és minden szokással, amely érvényben szokott lenni a nemzetközi kapcsolatokban. Az Amerikai Egyesült Államok németországi megszálló hatóságai viselik a teljes felelősséget a fentemlített tényekért. A megszálló parancsnokság szervei eljárásuk közben kimondottan felsőbb parancsra hivatkoztak. A külügyminisztérium hangsúlyozottan tiltakozik az Amerikai Egyesült Államok németországi megszálló hatóságainak ezen eljárása ellen és követeli, hogy a legszigorúbban büntessék meg azokat a személyeket, akik ezért az eljárásért a felelősséget viselik. A külügyminisztérium várja az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének jelentését, hogy milyen rendelkezéseket tett ezzel ai üggyel kapcsolatban. üzenet a Szabad Európa rádió címére Egy este leültem a rádió mellé és forgattam a skálát, míg a rövidhullámon egy helyen egy hang megszólalt, hogy itt a Szabad Európa rádiója, Münchenből. Na, gondoltam, meghallgatom, hogy mi fán is terem ez a Szabad Európa rádióállomás. Hát hallom, hogy Truman bérencei ugatnak a rádióban mindenféle zagyvaságot, akkor eszembe jutott, hogy valószínűleg- attól a sok romlott konzervtől bolondultak meg, amivel Truman ur tömte őket és ezért beszélnek így. Tudom én, hogy ml fáj nektek, ott nyugaton. Elhiszem, hogy igen fájdalmasan érint benneteket, hog y nem vághatjátok bele karmaitokat keselyűként a népi deinokráci ák proletárjainak húsába és hogy nem gázolhattok a proletárok vérében. Ti, akik szabadságról beszéltek ott nyugaton és akik fölbérelitek a népi demokráciákból elmenekült reakciósokat, akiknek előd«í évszázadokon át úgy a becsületes szlovák, mint a magyar dolgozó keserves verejtékével kitermelt javakat élvezték, ti nektek nincs jogotok, hogy szidalmazzátok azokat a vezetőinket, akik bennünket, dolgozókat a feudálista és a kapitalista rabságból felszabadítottak és a felszabadulásért szenvedtek és harcoltak. Nincs jogotok szidal maizni Lenin, Sztálin, Rákosi, Gottwald, Široký és a többi elvtársakat. Mert míg ők szenvedtek és harcoltak, mit műveltetek ti, aljas hóhérok és elődeitek a becsülete® munkásokkal. Vagy azt hiszitek, hogy a nép már elfelejtette a Tisok és a többi papok műveit, vagy elf elejtette, hogy mit akartak Mindszenti, Berán és a többiek. Nem, a nép nem felejt. 800 millió békeszerető nép vasökle sújt le rátok, ha neki akarnátok támadni a Szovjetunió és a népi demokráciák békeszerető népeinek. Mi, Csehszlovákiában élő magyar parasztok és munkások örök ellenségetek maradunk a velünk együttdolgozó csehszlovák néppel együtt és bennünket a helyes útról, a szocializmus útjáról nem téríthet le semmiféle Szabad Európa rádió. Mi tudjuk, hol van igazi szabadság, nekünk hiába üzengetnek a Szabad Európa urai, mi az urakkal végleg leszámoltunk. FABRI FERENC, munkáslevelaző, Rozsnyó. A Kínai Népköztársaság törvénytelennek és érvénytelennek tekinti az amerikaiak által diktált japán kiilönliékeszerződést Csu En Láj elvtárs, a Kfnai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere szeptember 18-án nyilatkozatot tett az Egyesült Államok és csatlósai által San Franciscóban aláírt japán különbékeszerződésről. A nyilatkozat megállapítja, hogy a kínai nép közel két évtizedig harcolt a japán imperializmus fegyveres agressziója ellen, a legsúlyosabb veszteségeket szenvedte és a legnagyobb mértékben járult hozzá a győzelemhez. Az Egyesült Államok kormánya ennek ellenére valamennyi nemzetközi egyezmény nyilt megsértésével kirekesztette a Kínai Népköztársaságot a sanfranciscói konferenciáról. A San Franciscóban aláirt különbékeszerződéssel kapcsolatban a nyilatkozat rámutat, hogy az nem békeszerződés, hanem szerződés a japán militarizmus életrekeltésére, ellenséges szerződés Kína és a Szovjetunió irányában, fenyegetés Ázsia népeivel szemben és előkészület az újabb agressziós háborúra. Az úgynevezett ^békeszerződés* megkötése után néhány órával aláírt amerikai-japán paktum célja egyengetni az útat Japán újrafelfegyverzéséhez és Japánt teljesen amerikai támaszponttá változtatni. Félreérthetetlen bizonyítékok vannak arra — mondja a továbbiakban a nyilatkozat —, hogy az USA kormánya újabb — még nagyobbméretű — agressziós háborút készít elő Ázsiában és a Távol-Keleten. A kínai nép a végsőkig szilárdan szembeszáll az Egyesült Államok kormányának azzal a bgnös tervével, hogy a Japánnal kötött különbékeszerződést és az amerikai-japán paktumot az új agreszsziós háború előkészületeinek fokozására használja fel. A nyilatkozat ezután megbélyegzi az amerikai kormánynak azt a magatartását, amellyel makacsul elvtíasította a Szovjetuniónak a japán békeszerződéssel kapcsolatot módosító javaslatait és elutasította India és Burma javaslatait is. A kínai nép az áztlal bVkéne* és a világ békéjének meg/óvása érdekében kész együttműködni a világ minden népével, Ázsia minden népével, minden ország kormányával, különösen minden ázsiai ország kormányával, amely elítéli a sanfranciscói békeszerződést — szegezi le a nyilatkozat —, hogy igy gátat vessen a háború továbbterjedése veszélyének, amelyet a sanfranciscói japán békeszerződés és az amerikaijapán egyezmény idézett elő. Ez a két háborús szerződés kísénlet arra, hogy Japánt új agresszív háborúiba taszítsák és a japán nemeetet romlásba döntsék. A japán népet ez. csak arra ösztönözheti, hogy fokozottan harcoljon az amerikai Imperializmus agreszszív politikája és az amerikai imperialisták zsoldjában áW japár. klikk ellen. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya azt akarja, hogy a japán nép demokráciában és függetlenségből!, békében és haladásban éljen. A kínai nép békében akar élni a japán néppel, barátságban akar együttműködni vele a távolkeleti béke megvédéséért. A kínai nép örömmel és rokonszenvvel kíséri azt a harcot, amelyet a japán hazafias erők vívnak az áruló sanfranciscói szerződés ellen, azért, hogy minél hamarabb véget érjen a hadiállapot Kína és Japán között és biztosítva legyen a két nép együttműködése. Befejezésül Csti En Láj elvtárs nyilatkozata megállapítja: A Kínai Népköztársaság központi népkormánya újrai hangsúlyozza, hogy a Japánnal kötött sanfranciscói különbékeszerződést — minthogy azt a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül készítették elő, szövegezték meg és írták alá — törvénytelennek és érvénytelennek tekinti és semmiképpen sem ismerheti el. Koreai hadijelentés A Koreai népi demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közölte, hogy a kóreai néphadsereg szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel sikeresen visszaverte az arcvonal minden szakaszán az ellenség támadásait és emberben és hadianyagban jelentős veszteségeket okozott az ellenségnek. A front középső szakaszán Jencson körzetében Vancsontól északra a néphadsereg egységei visszaverték az 1. amerikai gépesített és a 24-es gyalogos divízió támadását, amelyek már néhány napja erélyesen rohamozzák a néphadsereg védelmi vonalait. Az ellenfél sok halottat hagyott a csatatéren. A keleti fronton Incsa folyótól északra a Hjanovonszan hegy körzetében a néphadsereg csapatai sikerrel visszaverték a li-szin-mani 8-ik és ll-ik hadosztály több mint tíz heves támadásit. Ezek az ellenséges hadosztályok a néphadsereg védelmi állásaínak áttörésére törekedtek. Az ellenség súlyos geket szenvedett. A néphadsereg lUgefhárfW tüzérsége és az ellenséges gépekre vadászó lövészek szeptember 20-án 12 ellenséges repülőgépet lőttek le, amelyek barbár módon bombázták és gépfegyverezték Fenzsan, Vonszan, Anak, Szarivon és Vancsu körzeteit. »«•»

«•»ttr^^H OJ SZO. • csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztősét! h kiadóhivatal: Bratislava. Jasenskéh'o 8-10. ss. Telefon: szerkesztőség 352-10 és 347-18, kiadóhivatal 262-77. F«és fele?ő»szerkesztő Lőrinci Gyula. Feladó és Irányító postahivatal: Bratislave II Nyomja és kladie a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava Kéziratost nem adunk vissza Előfizetés I Évre 540.—, <7» évre 270.—, % évre 135—. I hónapra 45- Kčs. A hetHep fesütsrlökl szám) előflze* tése I évre tSO.—. 7? évre 75.—, Ti évre 40.— Kčs. A KPPESKONYV előfizetése epv évre NfiPNAPTAR raí együtt 100 Kčs.