Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-21 / 222. szám, péntek

1953 szeptember 21 U J SZO MUNK ASI JE VELEZOINK ÍRJAK A csernőí építőmunkások tudják miért dolgoznak A szeptemberi nap még melegen szórja sugarait a csernói építkezé­sekre. Az épitömunkások azonban nem tőrödnek hevével, szorgalmasan dolgoznak, mert megértették, hogy mit jelentenek számukra ezek a nagy építkezések. Munkaközben mondo­gatják: ez lesz a mi jövőnk alapja. A munkacsoportok közül, ame­lyek egytöl-egyig igyekeznek kö­telességüknek eleget tenni, ki kell emelnünk elsősorban azt a csopor­tot, amelynek tagja Vaszi Ilona háromgyermekes anya, és Szikora Margit négy gyermekes anya. Szi­kora Margit már 4 éve dolgozik az épitőszakmánál és üzemünknél. Normáját mindig igyekszik legalább százszázalékosan teljesíteni. Ezeknek az asszonyoknak az öntudatosságát bizonyítja, hogy már 1948-ban, a di­cső februári győzelem évében bekap­csolódtak a termelésbe. Azóta a munka és az építés öröm lett szá­mukra. Ha elbeszélgetünk ezekkel a mun­kásanyákkal. örömmel halljuk meg­elégedettségüket a fölött, hogy saját erejükből el tudják tartani a család­jukat. Tudják jól, hogy a feltétele­ket ehhez népi demokratikus köztár­saságunk biztosítja számukra. Többször emlegetik, hogy mennyi­re kizsákmányolták a kapitalisták a szegénvsorsú, rájuk utalt női munkaerőket. Pár garasért kellett cselédeskednl, szolgálni az urak kénye-kedvét csak azért, hogy legalább az életüket fenntarthas­sák. A kizsákmányoló urak világa azon­ban már letűnt és helyét elfoglalta az íij, megelégedett dolgozó emberek világa, akik öntudatos termelőmun­kával építik a szocializmust. A férfi munkások közül szintén megérdemlik néhányan, hogy kie­meljük őket az Uj Szó olvasói előtt. Példásan kiveszik részüket a munka frontján: Szabó József kőműves, akinek cso­portja már elsajátította a rámában való falazás módszerét. Üzemünk­ben is van már Tencer-ráma, és már falaznak is vele. A lapáttal való vakolást is fokozatosan meg­kedvelik. Ilyen haladó munkamód­szerrel már igazán szép eredmé­nyeket érnek el. Normájukat túlteljesítve dolgoz­nak Szabó K. István, Pásztor János és Deák József kisegítőmunkások, Geri József ács, Ferenc Mihály kő­műves. Csoportjaik szorgalmasan ki­veszik részüket az ötéves terv építő­feladatainak teljesítéséből, és mind arra törekszenek, hogy hazánkban győzelemre vigyék a szocializmus ügyét, hogy megalapozzák népünk jobb életét, és bebizonyítsák a szo­cialista rendszer fölényét a kapita­lista rendszer fölött. Mégegyszer visszatérve Vaszi Ilona és Szikora Margit munkás­társnőink teljesítményére, szeret­ném rájuk felhívni azoknak a nők­nek a figyelmét, akik még nem kapcsolódtak be a szocialista ter­melésbe, főleg pedig azoknak a nőknek ajánlom őket példaképül, akik gyermektelenek és férjeik dol­goznak. Az ilyen asszonyok ha már jelent­keznek is munkára, főleg csak a Ves­na-üzemekben, vagy más nemzeti vállalatok elárusítóhelyeire szeretné­nek bejutni. Saját tapasztalatomból állítom ezt, mert a legutóbb Király­helmecen voltam a helyi Nemzeti Bi­zottság irodájában. Láttam, hogy bi­zony a helmeci Nemzeti Bizottság na­gyon igazságosan és helyénvalóan bí­rálta el, hogy ki hová legyen beoszt­va. Sok munkaerőt a mi üzemünkbe osztott be a helmeci munkahivatal. Elbeszélgettünk velük és megmagya­ráztuk nekik, hogy miért kell bekap­csolódni minden egészséges, munka­bíró nőnek a szocialista termelésbe. Ha szebb és boldogabb, békés jövőt akarunk biztosítani mindannyiunk számára, akkor ki kell vennünk ré­szünket a termelő munkából. Csak így érjük majd el, hogy nemcsak egyesek részesüljenek az élet javai­ban, mint a régi kapitalista rend­szerben, hanem minden dolgozó asz­talán bőven letven minden jóból. TÖRÖK IMRE munkáslevelező, Csernő. Csehországból jöttem a HUKO-ra dolgozni Két és félévig dolgoztam Csehor­szágban építkezéseken. Jó munkám volt ott is, sok dicséretet kaptam, mert látták, hogy szívvel-lélekkel dolgozom. Nem ls tehettem másként, mert tudtam, hogy így a békéhez és a szocializmushoz vezető úton, hala­dok. Eleinte mint munkás dolgoztam, később mikor mindennel megismer­kedtem, Jobban hozzáfogtam. Egy elvtárs, vállalta versenyfelhíváso­mat. Elhatároztam, hogy legalább 200 százalékra teljesítem kötelezett­ségemet, és bizony 234 százalék lett belőle. Megkaptam az élmunkás­könyvet, és azután is mindig túltel­jesítettem a kiadott munkát. Egy alkalommal az Uj Szót ol­vasva, arról értesültem, hogy Ke­let-Szlovákiában egy kohászati kombinát, vagy ahogy mondják HUKOSTAV épül. Mindiárt gon­doltam egyet, és eljöttem ide, hogy én is résztvegyek felépítésé­ben. 1951 augusztus 14-én érkeztem és az­óta itt dolgozom. Munkába állva el­határoztam, hogy itt is igyekszem egyre nagyobb teljesítményt nyújta­ni. Elvállaltam egy 10.5 méter hosszú. 5 méter széles és 2 méter mély ásást, és ezt elvégeztem 4.5 nap alatt teljesen egyedül. Ezért a munkáért, amely 245 százalékos teljesítmény volt, 2045 Kčs-t kap­tam. Csakhamar megismertek az itteni munkavezetők is, és munkástársaim is felfigyeltek, összeálltunk később öten egy csoportba, munkaverseny-szerződést Irtunk alá és vállaltuk, hogy a vízvezeték kiásását 180 százalékra teljesít­jük. Kötelezettségünket 207 szá­zalékra teljesítettük. Ezután beto­nozást vállaltunk 155 százalékra, ezt 159 százalékra, a kőműves mun­kában pedig a vállalt 120 százalé­kot 130 százalékra teljesítettük. Nagyon jól érzem magam éS mun­kacsoportommal Jól megértjük egy­mást. Csoportom tagjai névszerint: Lehotkai Vilmos, Ondrejcsák László, Varga József, Nyemec József és én. Mind az öten azért igyekszünk any­nyira a munkában, mert tudjuk, hogy itt sokezer embernek a jövője épül, hogy ezzel erősítjük hazánkat, hcjry közelebb hozzuk a szocializmus meg­valősutását és építjük a békéhez ve­zető utat. Erről az útról soha nem akarunk visszafordulni, hanem min­dig csak előre akarunk haladni. FARKAS JÄNOS munkáslevelező, HUKO. Pihenés után még nagyobb lelkesedéssel kapcsolódunk be a munkába Az elmúlt napokban feleségemmel együtt 14 napi rekreációra mentem Marianské Lázniba. Itt a Jalta ho­telben szállásoltak el. Nagyon tet­szett nekünk ez a hely, kitűnő kilá­tásunk volt. Épp úgy mint a lakás­sal, megvoltunk elégedve az ellátás­sal is. Mindenki annyit ehetett a jó ételekből, amennyit csak bírt. A ki­szolgálás is elsőrangú volt. És az üdülőhely vezetője gondoskodott ké­nyelmünkről. A kultúrreferens pedig arról, hogy résztvegyünk a kulturá­lis életben is. Az ő érdeme az, hogy a Leningrád-hotelben rendezett ének­versenyben a mi üdülőnk foglalta el az első helyet. A sporjátékok során pedig a negyedik helyen végeztünk. Jól körülnéztünk Marianské Lázni­ban, megnéztük a város műemlékeit, meg a gyógyító forrásokat. Azokon a helyeken jártunk, ahol nemrégiben csak a burzsoázia mozoghatott. Igen, a kapitalista rendszer idején a für­dőkbe csak a millornosok, a banká­rok és a nagykereskedők mehettek, míg a dolgozó ember csak álmodoz­hatott róla. Most azonban, amikor a munkásosztály kezében van a hata­lom, amikor Klement Gottwald elv­társ köztársasági elnök bölcs vezeté­sével haladunk a szocializmus felé, a fürdők és az üdülőközpontok meg­nyíltak a dolgozók előtt. Ott, ahol azelőtt a gazdagok tartózkodtak, ott ma dolgozó emberek, élmunkások, bányászok, munkások és példás dol­gozók vannak, akik gyűjtik az erőt, hogy mind Jobb munkával vegyenek részt szeretett hazánk építésében. Mi mindannyian hálásak vagyunk szülőpártunknak, Csehszlovákia Kom munista Pártjának, amely dolgozó népünk számára kiharcolta a sza­badságot. azt, hogy már nincs kapi­talista kizsákmányolás, azt, hogy életszínvonalunk napról-napra emel­kedik, és olyan üdülőtelepeken tölt­hetjük el szabadságunkat, ahova az­előtt csak a gazdagok kerülhettek. Amikor ezt tudatosítottuk, mindany­nyian megígértük, hogy még jobban bekapcsolódunk a szocializmus épí­tésébe, hogy ezzel háláljuk meg Pár­tunknak gondoskodását' rólunk. ígé­retünket igyekeztünk azonnal meg­valósítani azzal, hogy mindannyian résztvettünk a közeli EFSz munká­lataiban. A reakció befejezése előtt ismerkedöestet rendeztünk, amelyen mi mindannyian, csehek, szlovákok, magyarok igen jól megértettük egy­más* és jól éreztük magunkat. Üdü­lésünk során találkoztunk a nálunk üdülő magyarországi dolgozókkal is, és megígértük egymásnak, hogy fo­kozódó lelkesedéssel fogjuk építeni hazáinkban a szocializmust. Űgy, hogy ez a rekreáció nemcsak új erőt adott nekünk, hanem meg is erősítet­te barásági kötelékeinket Magyaror­szág dolgozóival. DUSEK JAROSLAV, Nyitra. Tegnap Dimaszerdahelyen be­mentem Fekete trafikos trafik­jába. Belépésemkor suttogást hallottam: „rejtse el a cigaret­tát". Ezek a szavak -a bentlévl vevőnek szóltak. Én is kértem 10 darab Bystricát, de nekem csak 5 darabot akart adni. Fekete trafikos arra hivatkozott, hogy nem jutna mádnak, ha nekem 10 darabot adna. Nyilvánvaló, hogy azért nem akart cigarettát adni, mivel nem vagyok állandó vevő­je és azt ajánlotta, hogy vegyek Bratislavában, vagy vegyek Star cigarettát. Én Dunaszerdahelyen dolgozom, ahová mindennap ko­rán reggel utazok és Bratislavá­ba késő este érek vissza, ami­kor már minden trafik zárva van. Hol vegyek hát cigarettát, ha nem a munkahelyemen és miért ad a trafikos az egyiknek 20 darabot, míg a másiknak 5-öt is alig akar adni. Vagy talán azt gondolja a trafikos, hogy egy hivatalnoknak több jár, mint egy munkásnak ? Megtanulhat­ná, hogy ez az idő már elmúlt. MAHLER J., Bratislava. Természetes, hogy képességeink szerint lehető legtöbbet termelünk Ezt mondja Czanik Juliska, aki egy héttel ezelőtt kötelezettségválla­lásával termelését 125 százalékra emelte és bízik abban, hogy ezt a százalékszámot is sikerül fokoznia. Czanik Juliska a partizánskei üzem öntudatos dolgozója, aki tudja, hogy a szocializmus fejlődésében az újító az élmunkás, a sztahanovista annyi­ra szükséges, mint az érlelődő gyü­mölcsnek az erötadó napsugár. Ma­gáévá tette Gottwald elvtárs szavait, amelyek szerint az ötéves terv be­fejezéséig el kell érnünk a világ leg­jobb és legtartósabb cipőiben és ru­háiban járó nemzeteinek színvonalát. Természetesen ezt csak akkor érjük el, ha a termelési készséget emeljük. Czanik Juliska ellentéte Riho Mag­da, aki megtette azt, hogy mikor osztálya 3 óráig dolgozott, hogy a tervelmaradást behozza, ő 2 órakor otthagyta munkahelyét. Mi partizánskei magyar dolgozók egyöntetűen elítéljük Riho Magdát viselkedéséért, mert ő ugylátszik nem tanulta meg, vagy nem akarja tudni, amit minden józanul gondolko­dó csehszlovákiai magyar dolgozó tud, hogy népi demokratikus álla­munk a béke táborának egyik bás­tyája és ezért kötelességünk foko­zott munkateljesítménnyel erősíteni. HAVRAN FERENCNÉ munkáslevelező, Partizánske. ÍLET Foglalkozzunk behatókban a párftfeáderekfcel Lenin, Sztálin pártja mindig óriási jelentőséget tulajdonított éa tulajdonít a pártkáderek kiválasztásának és nevelésének. Sztálin elvtárs arra tanít minket, hogy miután kidolgozták és el­lenőrizték a helyes politikai irány-vonalat, a pártkáderek lesznek a Párt- és állami vezetés döntő erejévé. Ahhoz, hogy a helyes irányvo­nalat a gyakorlatba át lehessen ültetni, olyan káderek szükségesek, akik megértik a Párt politikai irányvonalát, sajátjuknak tekintik azt és képesek a gyakorlatban is megvalósítani, felelni tudnak érte, meg tudják védelmezni és harcolnak érte. Helyesen kiválasztani a funkcionáriusokat és helyesen alosetaai a különféle munkaterületek között, annyit jelent, mint választani közü­lük. annak megítélésével, megérdemlik-e a politikai bizalmat és abból a szempontból, alkalmasak-e az adott konkrét munkára. Sztálin elvtárs az SzK(b)PXVIII. kongresszusán tartott beszámolójá­ban behatóan megmagyarázta a káde­rekkel folytatott munka bolsevik el­veit. Rámutatott, hogy a helyes ká­derkiválasztás jelenti a káderek megbecsülését, mint a Párt és az állam aranykészletét. Tartsuk tisz­teletben és becsüljük meg, tanulmá­nyozzuk gondosan kádereinket, fi­gyeljük minden egyes munkás hi­báit és erós oldalait, tudjuk meg, hol bontakozhatnak ki legkönnyeb­ben képességeik. Gondosan kell ne­velni a kádereket, segíteni őket az előmenetelben, nem szabad sajnálni az időt ahhoz, hogy segítsük fejlő­désüket. Ne féljünk merészen elő­léptetni az új és fiatal kádereket. A kádereket olymódon kell elosz­tani, hogy minden funkcionárius a maga helyén a maximumát ad­ja a köznek abbéi, amit egyéni képességeinél fogva egyáltalán adni képes. A bolsevik párt rendkívüli jelen­tőséget tulajdonit a káderek mar­xista-leninista nevelésének, vala­mennyi funkcionárius elméleti és politikai színvonala emelésének. A Párt Sztálin elvtárs útmutatása szerint lépteti előre és neveli a pártfunkcionáriusok tekintélyes szá­mú kádereit. Azok az új feladatok, amelyek a második világháború után kerültek a Párt és az állam elé, fokozottabb követelményeket támasztottak a pártkáderekkel szemben is és tel­jes komolysággal vetették fel an­nak szükségességét, hogy tovább kell emelni eszmei és szak­mai színvonalukat. A kommu­nista építés időszakában egyre klmagaslóbb szerepet töltenek be a pártszervezetek és kádereik. A Szovjetunió Minisztertanácsának történelmi jelentőségű határozatai a kujbisevi, sztálingrádi, kahovkai, vízierőművek, a Turkmén főcsator­na, a délukrajnai és az északkrimi csatornák megépítéséről, újabb ha­talmas arányú építési munkálatokat jelentenek, melyek a szovjetország beláthatatlan területeinek gazdasági életét és természetét átalakítják. Azok a nagyszerű feladatok, ame­lyek az ország előtt állnak, megkö­vetelik a pártszervezetektől éa ká­dereiktől egész pártmunkAJuk szln­vonálának további fokozását. A pártmunka fellendítése döntő feltétele a gyakorlati fel­adatok megoldásának, akár tech­nikai haladásról van szó az Ipar­ban vagy a kolhozok egyesítésé­ről, a város és falu rendeséséről, vagy a tudományon és kultúrália intézmények munkájáról. Minden munkával behatóan, szak­szerűen és igazi bolsevik lelkesedés, sel kell foglalkozni. E bolsevik kádermunka nem tűr formalizmust és bürokratizmust • munkával szemben. A káderek ki­választása nem lehet az előállott üres helyek mechanikus betöltése. Meg kell tanítani az embereket ar­ra, hogy a funkcionáriusokat ele­ven munkájuk alapján, a vezetőket eredményeik alapján ítéljék meg. A lcáderkiválasztás, elosztás és neve­lés olyan fontos ügy, melynek ál­landóan a pártszervezetek figyelme középpontjában kell állnia. Leg­fontosabb az emberek beható tanul­mányozása és a káderekkel való ál. landó folyamatos foglalkozás. Állan­dó segítséget kell nyújtani nekik a gyakorlati munkában. Sztálin elvtárs azt tanltja. hogy a káderek az Igazi munkában ed­ződnek meg valójában és csald* azok a káderek jók, amelyek nem félnek a nehézségektől, hanem el­lenkezőleg szembeállnak, leküz­dik és megsemmisítik a nehézsé­geket. Sztálin útmutatásai alapvetők a káderneveléssel kapcsolatos egéaz munkában. A káderek számira a legjobb segítség, ha napról napra ellenőrizzük a határozatok végre­hajtását, ha egyenesen és becsülete­sen megbíráljuk a munkában elő­forduló hibákat és fogyatékosságo­kat. A kritika és önkritika a káderek nevelésének bolsevik módszere. A pártkáderek bolsevik nevelése leglényegesebb feltétele egész pártmunkánk és állami munkánk további fellendítésének, a kommu­nista építés meggyorsításának. A Hadsereg Napjának gazdag műsora Bratíslavábaft Szeptember 18-án Bratislavában gyűlésezett a csehszlovák hadsereg napjának előkészítő bizottsága, hogy megtárgyalja a Szlovákia fővárosá­ban és ennek környékén rendezendő ünnepségek tervét. A gyűlésen meg­jelentek a Kommunista Párt bratisla­vai járási szervezeteinek, a tömeg­szervezeteknek, a hadseregnek és a nemzeti biztonsági testületnek képvi­selői. A hadsereg napjára való előkészület során az üzemekben és iskolákban már most folyik a hadsereg tisztele­tére történő vállalásokról szóló leve­lek akcióia. Október 1-től október 15-ig kiállítást rendeznek a bratisla­vai Tátra-helviségekben a hadsereg­nappal kapcsolatban. E kiállításon bemutatásra kerül a néDi demokrati­kus hadsereg élete és hadseregünk ragvogó és legnagyobb példája a di­csőséges szovjet hadsereg. Október 1-én a csehszlovák hadseregnap tisz­teletére Bratislavában 200 tagból álló bolgár hadseregeevüttes lép fel. Az eevüttes felett a védnökséget a G. Di­mitrov-üzem vállalta. Október 3-án sportrendezések keretében találkoz­nak Lengyelország, Magyarország és Bulgária katonai sportcsapatai. A sportrendezéseket Bratislavában tart­iák és résztvesz bennük a kínai sport­küldöttség néhány tagja, akik Cseh­szlovákiában tartózkodnak. A hadse­regek sportcsapatainak nemzetközi találkozója felett a védnökséget a bra­tislavai Kablo-gyár veszi át. Október 5-én a Nemzeti Színházban ünnepi előadás lesz, amely alkalom­ból bemutatják >A család* című szín­játékot. A csehszlovák hadseregnap alkal­mából Bratislavába érkezik a 220 tagú Vit Nejedlv katonai művészegyüttes. Október 7-én a Sztálin- és Hviezdo­slav-téren népmulatság lesz, amelyen ifjúsági együttesek lépnek fel. Közre­működnek a nemzeti biztonsági testü­let és a hadsereg együttesei. A csehszlovák hadsereg napja még :obban megszilárdítja dolgozó né­pünk egységét fegwere.s erejévsl. meg fog bennünket ismertetni néphadsere­günk életével, amely a szovjet had­sereg példája alapián fokozza harci képzettségét, hogy megállja a helyét a békéért folyó harcban.

Next

/
Thumbnails
Contents