Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-16 / 218. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesül

je

tek! t..*..*..*..*..*.,e.,*,*,*.*., »..«..< A CSEHSZLOVÁKIAI M AGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 szeptember 16 vasárnap 2 Kčs IV. évfolyam, 218. szám A szocializmus építkezéseiről A Kohászati Kombinát építkezésén dolgozó fiatalokat a Komszomol példája lelkesíti Az ország nemrégiben megindult legnagyobb építkezése, a Kohászati Kombinát és a mellette épiilő szocialista város egyre nagyobb tömegekben vonzza a lelkes és épiteni vágyó fiatalokat, akik ki akarják venni részüket az ország aeélalapjának, a béke erős várának építéséből. A kezdetben munkába állók példája magával ragadja a többieket és mostani felhívásuk bizonyára széles visszhangra talál. A felhívás szövege a következő: Mi, a hatalmas Kohászati Kombinát építésén dolgozó CsISz-tagok azért jöttünk a béke és a szocializmus építkezésére, hogy minél nagyobb méretben segítsük hazánk gazdagodását és ipari fejlődését. Azzal az elhatározással dolgozunk, és minden erőnket arra fordítjuk, hogy felépítsük a szocializmus bástyáját, ahogy azt a Komszomol tagjai végezték a szocializmus nagy építkezésein, a Dnyeprogresz, a sztalingrár di traktorgyár, a moszkvai Metro, Komszomolszk város és a kőolajvezetékek építkezéseinél. Büszkék vagyunk arra, hogy dolgozhatunk ezen az építkezésen, amelyet be fognak írni a szocialista építkezések törtéiunk bármely kísérlet megsemmisítésére, amely új világháború kirobbantásához vezethetne. Békeharcunkat a munkahelyen, a Kohászati Kombinát építésén folytatjuk, mert tudjuk, hogy a HUKO felépítésével hazánk a béke és a haladás még erősebb bástyájává válik. E hatalmas Kohászati Kombinát építése egyre nagyobb méreteket ölt, és egyre újabb munkaerőkre van hozzá szükség. Kevesen vagyunk, éppen ezért a CsISz üzemi csoport alakuló ülésén elvállaltuk, hogy az év végéig 100 új munkaerőt szerzünk a HUKO-ra. Ezt a feladatunkat úgy teljesítjük, hogy agitációs párokat állítunk össze, kultúrműsorokat rendezünk a környékbeli netébe. Tevékeny részvételünk ezen l falvakon. Propagálni fogjuk a a művön válasz a háborús uszítóknak, hogy szilárdan állunk a béke és a haladás oldalán és készen álHUKO-t és agitációs meggyőző munkával új munkaerőket szerzünk. A mi kötelezettségvállalásunk azonban csak csekély hozzájárulás a nagy feladatok teljesítéséhez, amelyeket egyedül nem végezhetünk el. Ezért felhívással fordulunk az Ifjúsági Szövetség valamennyi alapszervezetéhez: A lenini-sztálini Komszomol példáját követve emeljétek szövetségünk becsületét és dicsőségét, küldjétek el a Kohászati Kombinát építkezésére a legjobb CsISz-tagokat, fiúkat és lányokat, funkcionáriusokat, a legjobb ifjú munkásokat, szakembereket, kőműveseket, ácsokat, gépészeket, betonozókat, bágerosokat, műszakiakat. Tegyétek e feladatot, a HUKO építésén való részvételt, becsület és dicsőség ügyévé. Folytassatok beszélgetéseket a CsISz-tagokkal a Kohászati Kombinát jelentőségéről és ismertessétek ezt az építkezést Köztársaságunk minden ifja előtt. CsISz-tagok, jelentkezzetek a HUKO építkezésére, legyetek a Kohászati Kombinát agitátorai és propagátorai! A Kohászati Kombináton dolgozó CsISz-tagok. A barcoló Korea győzedelmes művészete DC&szöntjiik a kos k&ľeai Ifááuíq kii!(lőttéit rJiea tis la o á ba a A nyár folyamán egész országunk dolgozó népe szokatlan lelkesedéssel látta vendégül a Szovjetunió és az egesz világ egyik legkiválóbb és legnépszerűbb művészi együttesét, a Vörös Hadsereg, Alexandrov ének- é6 tánccsoportját. Az a csodálat, amelylyel a nézők ezeknek a kivételes tehetségű nagy művészeknek és vezetőiknek adóztak, kifejezője volt egész dolgozó népünk csodálatának, egyben hűségének és hálájának is, amelyet a Szovjetunió és népe iránt érez. Ma prágai és pilseni nagysikerű vendégszereplésük után, itt nálunk, a bratisiavai Vár amfiteátrumában üdvözölhetjük a harcoló Korea művészeit, azokat a fiatalokat, akik a berlini III. Világifjúsági Találkozón tettek tanúságot arról, hogy a koreai nép nemcsak áldozatos, hősi harcával mutat példát, hanem művészelével i6 kiváltja az egész haladó világ bámulatát. A koreai ifjúság művészi együttese megismertet bennünket a világ egyik legrégibb és ugyanakkor legmaibb művészetével. Megtanulhatjuk tőlük, hogyan lehet ősrégi, nemzeti hagyományokkal élve a legmaibb gondolatokat kifejezésre juttatni, ősrégi templomi táncok méltóságteljes mozdulatai. hogyan újulnak fel, alakulnak át és hogyan jut például Ceoi-Sochi anyatáncában kifejezésre a háború minden iszonyata és egy hősi nép ellenálló akarata. Forrón aktuális és lázító e»z a tánc, amely megmutatja, hogyan válik partizánná, harcos boszezúállóvá az anya, akinek gyermekét barbár amerikai repülők bombája ölte meg. A legtisztább és legnemesebb emberi érzéseket és gondolatokat, népek testvéri barátságát és szolidaritását az imperialista barbárság elleni harcban, a maradiság megvetését, a kizsákmányolás gyűlöletét tolmácsolják ezek az ifjú táncosok, olyan nemes érzéseket, amelyeik legyőzhetetlen, hatalmas gátat állítanak a sötétség erőinek útjába. Ezéri úgy üdvözöljük őket, mint a fény követeit, akik egy boldog jövő hajnalhasadását hirdetik meg azét a jövőét, amellyel száz- és százezer testvérünk most halált megvető bátorsággal küzd távoli harctereken. Csodálatunk, amely a táncosokat illeti, egyben csodálat és köszönet küzdő, hős testvéreiknek. A sajtó legyen necsak minden nappal, hanem minden órában erosebb, — mert ez Pártunk legélesebb és leghatalmasabb fegyvere J. V. Sztálin A váiasztervezés és az üzemi szerződések sikeréért Valouch elvtárs beszámolója a Központi Szaktanács elnökségének ülésén A rendelkezésünkre álló hírekből mondotta többek között Valouch elvtárs — üzemeink nagy többsége szeptember 15-én, vagyis a megállapított időben — befejezte a normák felülvizsgálását. Az eddigi eredményekből látható, hogy az idén főleg a teljesítménynormák megállapításánál jobban dolgoztunk, mint tavaly. Az irányszámokat csaknem mindenütt elérték és sokhelyütt túl is lépték. Most az a fontos, hogy megte^ gyünk mindent a normák felülvizs gálásának sikeres befejezése érdekében. A szakszervezeti csoportok segitsék azokat az üzemeket, ahol a normafelülvizsgálással elmaradtak. Azon üzemekben, ahol nem érték el az irányszámokat, bár erre minden feltétel megvan, küldjük ki a legtapasztaltabb szakszervezeti és gazdasági szakembereket. Ott, ahol a szilárdítás százalékát magasan ál lapították meg, a felsőbb hatóságokkal közösen helyreigazítást kell elérni. Jó sikert csak akkor érünk el, ha ellenőrizzük, hogy az összes üzemekben megtettek-e mindent. Kiilön figyelmet kell szentelni az újitási javaslatok elintézésének. A kormány, a Párt és szakszervezeti tényezők bírálata, a Tervhivatal elnökének határozata ellenére gazdasági életünk számos szakaszán felelőtlenül kezelik az újítási javasla tokát. Mint elrettentő példát, Valouch elvtárs felemlítette a nehéz gépipar volt vezérigazgatóságát, ahol 20.000 el nem intézett újítási javaslat feküdt. Az üzemekben értékeljük a normák felülvizsgálását Ahol már befejezték a munkát, ott kezdjük meg az elvégzett felülvizsgálás értékelését, kezdjük meg az előkészületeket az üzemi szerződések aláírására. A normafelülvizsgálás értékelésénél az üzem- és mii SZOVJET IRÓK AZ ÚJSÁGÍRÁSRÓL PAVLENKO: ;.. Az én életemben az nak azelőtt is, most is igen nagy, mondhatni, döntő jelentősége volt. Nem is tudom már elképzelni, hogy ne dolgozzak újságba. A költőnek a líra az, ami énnekem, prózaírónak az újság: az élet is, meg az én külön kapcsolatom valamelyik életjelenséghez. Négyszemközt az élettel... Az újsághasábok 6zú'k kerete, az újságcikk, elbeszélés, vagy karcolat kicsiny „lakótere", a feladat mindenkori sürgőssége ée az ebből folyó kényszere, hogy gyorsan s amellett felelősséggel birkózzunk meg a témával, mintahogyan azt maga az élet is követeli — mindé' tanítja, edzi, izgatja, fejleszti az embert, az írót. Nem okvetlen adok hitelt annak, aki azt panaszolja, hogy az újságnak végzett munkája „felőrölte". Ha így van, ez csak azt jelenti, hogy roszszul dolgozott. Vagy pedig az illető új6ág rosszul nevelte. Azt is szokták mondani, hogy az újság elrontja az író etilusát. Csakhogy bárminő munka elronthatja azt, ami — könnyen romlandó ..: MARSAK: A fiatal Jegudiil Hlamidának a „Szamarai Ujság"-ban megjelent tárcáiból már kiérezni a leendő Gorkij haragvó, szenvedélyes hangját. Az a híres cikke, amelyet élete utolsó szakában írt „Kikkel tartok, kultúra mesterei?" címmel — ma is eleven. Minden' szava forró serkentés és fenyegető leleplezés volt és még sokáig az is marad. Majakovszkij nem jól fért el folyóiratok lapjain. Egész nagyságában csak a gyorsröptű újságok hasábjain tudott kinyujtózní, amelyek haladéktalanul elvitték írásait az olvasóhoz. ... Ha az író odaadja lapjának legszebb, legelevenebb gondolatait, érzéseit, megfigyeléseit, akkor sohasem süllyed az újság-sablonig, ami, melújságírás- , cikkekben, lesleg mondva, nemcsak egyes újsághanem némely regényben és poémában is fel-felbukkan..." VIRTA: Megszerettem a tudósítói munkát falun, városon egyaránt. Dolgoztam a grozniji kőolajfúrásoknál, az első ukrajnai gépállomások első politikai osztályain, láttam a kubányi kolhozok gigászi növekedését, újságot adtam ki a moszkvai Metro 30-as számú aknájáról, főszerkesztője voltam a „Villany-gyár" üzemi újságjának, dolgoztam az „Esti Moszkva" hírszolgálatánál és ez a lap tetőzte be, mondhatni, az én újságíróvá képesítésemet; közgazdasági rovatvezető voltam a „Vasútasújságnál" (Gudok) és harctéri tudósítója a Pravdának, az Izvesztijának, a Vörös Csillagnak a Nagy Honvédő Háború alatt. Bizony, igen nagy és igen jó iskola az újság és a szerkesztőségi munkaközösség! ISZAKOVSZKIJ: Aki újságnál dolgozik, annak a legszorosabb, legközvetlenebb kapcsolata van mindazzal, ami az életben végbemegy — tényekkel, esetekkel, jelenségekkel, történésekkel. Es ha az illető jó újságíró akar lenni, akkor kötelessége napról napra, óráról-órára tanulmányozni ezt a gaz-'r.g élet-anyagot, hogy kielemezze, levonja a tanulságokat, s hogy meg tudja különböztetni a fontosat, a másodrendűtől, és így tovább. Mindamellett olykor elgondoltam: az újság, hiába, csak egy napig él. Még vers is gyakran olyan jelenik meg benne, amelyet, mondjuk, ma még érdeklődéssel olvasunk, de. holnapra elfelejtjük, elveszíti érdekességét. Ilyen „egynapos virágzáshoz" nem volt kédvem. Hanem kigondoltam valamit. Olyan verseket is akartam írni, amelyek „újságbavalók'V vagyis a mi mai napunkról beszélnek, de ugyanakkor olyanokat is, amelyek hosszabbrövidebb ideig, de tovább élnek. Egv ilyen rövid hozzászólásban természetesen nehéz volna kifejteni, minő eszközökkel értein el kitűzött célomat. hogyan dolgoztam verseimen. De munkám általános iránya azért, remélem elég világos. 1927-ben megjelent első verses kötetem sajátos módon tükrözi az én akkori újságírói tevékenységemet: olvan, mintha az én lapom diktálta volna. S mivel abból az első kötetből nem egv vers bekerült gyűjteményes kiadásokba is, ez megerősít abban, a nézetemben, hógy az újság igenis nagvon széles lehetőséget biztosít költőnek is, s csak tőle függ, hogyan használja fel azokat... SZOKOLOVA 1948 őszén Poltorackijnak egy lap megbízásából az Urálba kellett utaznia, hogy cikket írjon a kizjoli bányatelep vájárjairól. Onnan viszont sürgősen visszahívták Moszkvába azzal, hogy azonnal Párizsba kell utaznia. »A párizsi ősz« című karcolatának bevezetése a szép és zordon tajgavidékről szól és arról, hogyan lett ott úrrá a természeten a szovjetember, milyen büszkék az uráliak munkájukra, vadonatúj iskoláikra, gyönyörű gyümölcsöseikre. Egv »kétbalkezes« szerkesztő nyilván úgv vélekednék, hogy »ez nem tartozik a tárgvra«, s kihúzná a cikk bevezetését. Holott éppen ez világítja meg a legjobban az egésznek tartalmát, megüti a kellő hangot, megszólaltatja a mondanivaló emocionális elemét, kihozza az ellentéteket ilyenféle megfigyeléseken keresztül, hogy például Párizs legnagyobb börtönének homlokzatát ez a jelmondat ékesíti: «Szabadság, egyenlőség, testvériség«, vagy hogy Jules Moch intésére tankI

és repülőcsapategységek támadnak a fegyvertelen sztrájkoló bányászokra. helytanácsok figyelmét különösen arra irányítsuk, hogy bírálattal éa önbírálattal értékeljék, hogyan sikerült megvilágítaniok a normafelül, vizsgálás jelentőségét, hogyan tudták megnyerni a munkásokat, mestereket és műszakiakat a tartalékok feltárására, az új munkamódszerek bevezetésére és az anyagtakarékosságra. A felülvizsgálásról és a normák biztosításáról szóló szerződés az üzemi szerződés egy része, amelyet az üzemtanács köt majd az üzem vezetőségével a választervezés folyamán. Kezdjük meg a választervezést A normák felülvizsgálásának befejezésével és értékelésével üzemeinkben megnyitjuk a választervezés kampányát, amelynek ebben az év. ben rendkivüli jelentősége van. A legnagyobb feladatok bányáinkra, kohóinkra, a nehéz gépiparra, az erőmüvekre és a vegyiiparra hárulnak, azonban a könnyűipar előtt is felelős feladatok állnak. Főleg arról van szó, hogy jobban használják fel a hazai nyersanyagokat é3 javítsák a minőséget. A választervezés folyamán ismertessünk meg minden dolgozót a jövő év feladatival és győzzünk meg minden egyes embert arról, hogy a feladatok teljesíthetők. Mindazokat a terveket, amelyeket mi készítünk, mindazokat a célokat, amelyeket mi tüzünk ki, ember valósítja meg. Ha nem nyerjük' meg és nem lelkesítjük e feladatok teljesítésére az embert, akkor rosszul és sikertelenül dolgozunk. Ha így akarunk dolgozni és biztosítani akarjuk az ötéves terv negyedik évét, kell, hogy az üzemvezetésben dolgozó elvtársak gondosan hajtsák végre a terv szétirását, még pedig amennyiben lehetséges, irják szét az egyes munkapadokra. Az egész választervezés sikerének alapja a tervek gondos szétirása. Az akció keresztülviteléhez van elég időnk. Az irányszámok már szeptember 1-én megjöttek és október 20-ig a kampányt kellően ki lehet fejleszteni és alá lehet írni az üzemi szerződéseket. Az üzemi szerződésekről Nem első ízben kötünk üzemi szerződéseket, vannak tapasztalataink ezen a téren. E tapasztalatok azt tanúsítják, hogy a mult évben sok elvtárs nem értette meg az üzemi szerződések nagy politikai jelen, táségét. Ezért nem szenteltek nekik elegendő figyelmet. Az üzemek egész sorában azt- hitték az elvtársak, hogy elegendő néhány ünnepélyes kijelentés. Nem volt elegendő és az ezek alapján kötött szerződések nem értek egy pipa dohányt sem. A szakszervezet is sok hibát esinált. Hibákat csinált azért, mert nem az üzemi szerződésekben látta tevékenysége kicsúcsosodását. Fontos politikai tény ez és jól meg kell fontolni, mit írunk alá a szerződésben. A szerződés első kötelezettségvállalása az 1952-es évi tervfeladatok elfogadása. Ezért az üzemi szerződést lehetetlen megkötni a választer« vezés befejezése előtt