Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)
1951-08-15 / 190. szám, szerda
Ü J SZ Ö 1951 augusztus 15 A nagymegyeri járás pártszervezetei jó munkával segítették elő a termés betakarítását Nagy Kálmán, apácaszakállasi szövetkezeti tag, első iélévi előlege 22.000 Kčs és 11 mázsa gabona A nagymegyerl járás dolgozó parasztsága megértette Pártunk felhívását. Megértette az aratási és cséplési munkák gyors elvégzésének fontosságát. Azok a szövetkezeli tagok és egyénileg gazdálkodók is. akik még eddig nem tettek eleget beszolgáltatást kötelezettségüknek, iparkodnak annak a legrövidebb időn belül eleget tenni. Kocsi-kocsi után érkezik a földműves raktárszövetkezetek elé. Hozzák a drága kincset, egész évi munkájuk eredményét, dolgozó népünk kenyerét. A nagumegyerl járás beszolgáltatási kötelezettségének mai napig már 55 százalékban tett eleget, tehát a bratislavai kerületben a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésében az élen halad Minek köszönheti a nagymegyeri járás, hogy a cséplésben és a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésében az etsS helyen áll? Először is a jó politikai felvilágosító munkának. A helyi és iárási pártszervezetek aktív munkájának. Amikor Faraga elvtárs a járási párttitkárságra került, az első dolga volt az elhanyagolt járásban a pártszervezeteket megtanítani arra, hogy hogyan lehet a dolgozókat jó példával meggyőzni és a szocalizmus ügyéhez fokozatosan közelebb hozni. A Párt tagjai között ezt sikerült is végrehajtani és a párttagokat aktív tagokká nevelni. Ezután pedig a tömegszervezeteket is bekapcsolták az építés nagy munkájába. Az aratás megkezdése előtt a párttitkárság többízben vezetőségi gyűlési hívott össze, ahol pontos tervet dolgoztak ki az aratási munkákra. A gyűlések után a járás összes tömegszervetezeitiek a képviselőit egy széleskörű gyűre hívták meg, ahol már kész tervvel álltak eléjük. Megvitatták az összes pontokat és közös erővel fogtak hozzá az aratási és cséplési munkák előkészületeihez. Faraga elvtárs tudatában volt annak, hogy nemcsak a pártszervezeteknek kell kivenni a részüket az aratási előkészületekből, hanem a tömegszervezeteket U meg kell nyerni és a tömegszervezeteken keresztül a széles tömegekre támaszkodva tehet csak jó eredményeket elérni. Csakis így sikerül az egyénileg gazdálkodók túlnyomó részét beszervezni a közös aratásba. Ugy az aratás, mint a cséplés megkezdése előtt a járási párttitkárság tagjai, Faraga és Krizsán elvtársak, személyesen meggyőződtek arról, hogii az aratáshoz szükséges gépek 100 százalékban ki vannak-e javítva. Ahol valami fennakadás adódott elő. máris ott termettek és a hibát igyekeztek azonnal eltávolítani. Az aratás és pséplési munkák alatt sorban meglátogatták a munkacsoportokat kint a földeken, ahol tízperces röpgyűléseket tartottak a munkásoknak. Közben azt is szem előtt tartották, hogy a kulákok földjein is megtörténjen az aratás. Nem tűrték meg azt sem. hogy az ekecsi kulákok aratás alatt libát őrizzenek, sem azt, hogy Fehérvái i Ignác kulcsodi kulák sertéseinek a hátát vakargassa, mikor a búza már megérett a kaszálásra. Ezekkel a ravasz rókákkai a legszigorúbban bántak el. A kisgazdák, amikor látták, hogy a kulákoknak, az uzsoráskodóknak, a szegény ember bőrén élősködőknek hogyan törik le a szarvát, helyeslésüket azzal fejezték ki, hogy még jobban megszorították a kasza nyelét, vagy at aratógépen még feszesebben ültek, erejüket megkétszerezve küzdöttek azért, hogy a termés minél hamarább a magtárba kerüljön. Kezdetben a cséplés nem hozta meg a várt eredményeket. A gépek kaoacttása nem volt kellőképpen kihasználva. Második hiba az volt, hogy a cséplőgépeknél dolgozó szövetkezeti tagol, nem voltak szilárdan meggyőződve arról, vájjon megfogják-e kapni a munkaegységek után járó megígért jutalmat termésben. A nehézségek kiküszöbölése céljából a pártszervezetek Faraga és Krizsán elvtársakkal az élen azonnal munkához láttak. Reggelenként a munka megkezdése előtt tízperces röpgyűléseket tartottak a cséplőgépnél dolgozó munkásokkal. A cséplőgépek jobb kihasználása céljából elhatározták, hogy bevezetik a két váltásban való cséplést Felvetődött az a kérdés is, hogy honnan lesz munkaerő a második váltásra, amely éjjel fog dolgozni villanyvilágítás mellett. Ez a nehézség is könnyen megoldódott. Az öntudatos CsfSz-tagok a járás minden részéből tízesével jelentkeztek az éjjeli váltásba dolgozni. Tudták jól, hogy ezzel egész dolgozó népünknek tesznek jót és a szoclalizmun kiépítéséhez nagyban hozzájárulnak. A cséplőgépektől a gabonát egyenesen rí földműves mktársťóvetkežetekbe szállították. A másik részét pedi<r mindjárt kimérték a tagoknak a ledolgozott munkaegységek szerint. Ekkor aztán minden kétség eloszlott. Látták a szövetkezeti .tagok, hogyha dolgoznak, maguknak dolgoznak. A munkaegységek után iáró jutalmat teljes egészében megkapják. Ez a bizalom, ez a meggyőződés tette lehetővé azt is, hogy Apácaszakállason az aratást és cséplést augusztus 2-ra teljesen befejezték, Mire a cséplést elvégezték, a szövetkezet beadási kötelezettségének is leget tett. Az apácaszakállasi szövetkezet tagjai két cséplőgéppel 53 vagotf, 61 mázsa, 38 kg gabonafélét csépeltek el. Ebből 45 vagon. 73 mázsa, 73 kg a szövetkezet földjein termett. 7 vagon, 87 mázsa, 63 kg pedig a szövetkezeti tagok földjein termett, amit szintén közösen arattak le és csépeltek el. A két cséplőgép dolgozói versenyben álltak egymással. Ha a szalmakazlakon dolgozó szövetkezeti tagok észrevették, hogy a szalma egv kissé lassabban jön az elevátoron, a kezükben lévő villának a nvelével kezdték verni az elevátor oldalát, annak feléül, hogy gyorsabban adják a gépbe a kévéket mert ha nem, akkor lemaradnak a versenyben. Ennek a versenynek öllös Béla cséplőcsoportja lett a győztese. Öllös Béla cséplőcsoportja 1200-as öllös Béla ceéplőcsoportjó 165 mázsát csépelt el. De volt olyan nap is, amikor 265 mázsa és 5 kg-ot csépeltek el. Ehhez a kimagasló eredményhez nagyban hozzájárult Tamási Sándor gépész tudása, aki elhatározta, hogy a cséplés ideje alatt 50 vagon gabonát fog elcsépelni. Tamási Sándor egy percre sem mozdul el a géptől. Ugy figyeli a cséplőgép minden mozdulatát, mint gondos anya a gyermekét. Vigyáz a gépre, mert jól tudja, hogv egy egy csavar meglazulása, ha kellő időben nem veszik észre, rengeteg időveszteségnek lehet az előidézője. Az apácaszakállasi EFSz-tagok a cséplés befejezése után a nagymegyeri szövetkezet segítségére siettek. A szövetkezeti tagok igavonó állataikat is magukkal vitték és megmutatták a nagvmegveri dolgozóknak is, hogvan lehet egv nap alatt 200 mázsa gabonát elcsépelni. A cséplés befejezésére a beszolgáltatási kötelezettségüknek is eleget tettek. A cséplőgéptől a gabonát egyenesen a földműves raktárszövetkezetbe szállították. A szövetkezetnek 1210 mázsa búzát kellett volna beszolgáltatnia, de beszolgáltatták 1250 mázsát. Árpából 934 mázsa helyett 978 mázsát vittek be a raktárszövetkezetbe. 130 mázsa zab helyett pedig 139 mázsát szolgáltattak be. A többi gabona pedig megmaradt a szövetkezeti tagok egész évi munkaegységeinek jutalmazására. Az apácaszakállasi szövetkezet csak március l-e óta működik. Mégis a szövetkezeti tagok annyi gabonát kapnak a ledolgozott munkaegységek után az első félévre, hogy sok kisgazdának az egész évi termése nem lesz, annyi, mint amennyit a szövetkezeti tagok a magukénak mondhatnak. Nagy Kálmán szövetkezeti tag március óta ledolgozott a szövetkezetben 336 munkaegységet, ezért előlegképpen kapott 22.015 korona jutalmat, vagvis a munkaegységekre msgíllapított pénzérték 50 százalékát. A másik 22.015 koronát pedig az évvégi elszámoláskor fogja megkapni. A természetbeni járandóságát az első félévre teljesen megkapta. A 336 ledolgozott munkaegység után 6 mázsa 40 kg búzát, 3 mázsa 37 kg árpát és 1 mír.sa 34 kg zabot vitt haza. összesen 11 mázsa 11 kg termést vitt haza Nagy Kálmán, amiből már beszolgáltatási kötelezettség nincsen. Ehhez a mennyiséghez még hozzájárul az is, ami a szövetkezeti tagoknak a háztáji gazdálkodásra meghagyott földön termett. Nagv Kálmán aze'őtt 3 ho'd íö'dön gazdálkodott A 3 hold földön sokkal többet kellett dolgoznia, mint most, mégis csak éppen, hogy a kenyere megvolt, de pénze soha nem volt Amióta a szövetkezetben dolgozik, munkaerejének csak a felét kell igénvbe venni, a kenyere egész évre biztosítva van, sőt, még el is adhat belőle. Pénza is van annyi, hogy a családját és saját magát úgy ruházhatja, ahogvan azt azelőtt csak az úrfélék tehették. A szövetkezet dolgozói mind meg vannak elégedve, a boldogság csak úgy ragyog az arcukon. A szövetkezeten kívül álló földművesek pedig irigy szemekkel figvelik őket. Csak most látják a szövetkezet előnyeit, most bánják mái. hogy ők is nem léptek be. A cséplés befejezése után a szövetkezet tagjait megállítják az egyénileg gazdálko dók és kérdezgetik tőlük, hogv mikor léphetnek ők is a szövetkezetbe? Vagy egyáltalán befogadják-e őket? Eddig már hét egyénileg gazdálkodó írta alá a belépését A többi pedig ünnepélyes keretek között augusztus 26án, az aratási ünnepélyen fog belépni a szövetkezetbe. Mivel a nagymegyeri járásban Apácaszakállason fejezték be legelőbb az aratást és a cséplést, augusztus 26-án az egész járás ott tartja meg az aratási ünnepélyt. Ezen az ünnepélyen akarják a nagvmegveri iárás dolgozói örömüket és boldogságukat kifejezni, de úgy, hogy még az országunkban lévő imperialista kopók se tudják megállni, hogy gazdájuknak ne jelentsék, hogy hogyan vigad népi demokráciánk szabad dolgozó népe SZARKA ISTVÁN Tavaly még 18 napig, ezidén pedig csak 8 napig tartott az aratás e A meleghegyi X. típusú EFSz-ben nagyon szépen folyt a közös aratás. Három földművest kivéve az egész község bekapcsolódott a termés közös betakarításába. Az aratási tervet idejében kidolgozták és a rimaszombati járási Nemzeti Bizottság jóváhagyta. A terv szerint három munkacsoportot szerveztek meg, amelyek átlag 12—13 tagból -llottak. Ä csoportodat Rákosi Andris, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke tartotta felügyelete alatt. István LP '^S. N.idok Jŕnos és Dudás Imre ned:'? p.z egyes munkacsoportok vezetői voltak. Az elért eredmények alapján a le"Jobb Nadok János csoportja volt. összesen 62 hektárt arattak le a munkacsoportok 8 nap alatt. Az aratásban elért sikerek egyrészt a traktorosbrigádnak köszönhetök. A traktorosok annak ellenére, hogy a gabona nagyon meg volt dőlve, jó munkát végeztek. Teljesítményük annál ls dicséretreméltóbb, mert az önkötözök és a traktorok nem voltak a legjobban megjavítva és mée-is minden nagyobb fennakadás nélkül learattak. A mult évben 18 napig tartott az aratás. Most pedig közös munkával 8 nap alatt sikerült a termést betakiritani. Ezenkívül több munkaerőt sikerült felszabadítani a termelés más ágai számára. Volt azonban egy nagy hĺba a közös aratásban. Ugyanis két kulák, névszerint István Pál és Kovács Gyula is befurakodott a Miért hanyagolja el az érsekújvári traktorállomás a normák kérdését közösen dolgozó földművesek közé, akik természetesen nem dolgoztak lelkiismeretesen és a többi kis- és kőzépföldmüvest akarták kihasználni. A 29 hektáros István Pál az egyik napon egyáltalán nem jelent meg a munkahelyen. Amikor a szövetkezeti tagok figyelmeztették, hogy ez nagyon helytelen eljárás, akkor még ő fenyegetőzött, hogy majd megmutatja, ,hogy vele nem lehet így bánni. Ideje lenne, hogy ezt a kulákot a szövetkezetből is kizárják, mert ö és a hozzá hasonló egyének semmiesetre sem fogják elősegíteni a szövetkezet fejlődését. TXRDA JÁNOS, a földműves raktárszövetkezet dolgozója, Rimaszombat. A csűzi traktoros-brigád eleget tett hivatásának, a traktorosok odaadóan végzik munkájukat. Ezek az elvtársak mind munkások, vagy kis- és középföldmüvesek voltak. A tél folyamán végezték el a traktorostanfolyamot és most annak tudatában, hogy rendszerünk milyen felelősségteljes feladatokat bízott rájuk, nagy lendülettel építik a szocializmust. Az aratási munkákban ez a brigád nyerte el az első helyet járási viszonylatban. A cséplést is befejezték már a mult héten. Beszélgettem a traktorosokkal. Mindannyian nagy megelégedéssel nyilatkoztak, hogy úgy megy náluk a munka, mint a karikacsapás. Beszélgetésem közben, az egyik elvtárs azt kérdezte tőlem, hogy miszerint kapják ők a fizetést? Elmondották nekem, hogy ők úgy vannak értesülve, hogy mindenkit az elvégzett munka után jutalmaznak. Csakhogy . az érsekújvári traktorállomás ezzel a kérdéssel egyáltalán nem törődik. A normákat egyáltalán nem adta ki. Ez aztán a traktorosok között bizonyos nyugtalanságot idézett elő. Simonek traktoros elvtárs például kijelentette: „Tudom azt, hogy munkámmal a szocializmust építem, de hogy munkámért mit ad nekem a társadalom, azt nem tudom. Nem tudom például, hogy milyen jutalom jár egy hektár felszántásáért." Meggyőződtem arról, hogy az ér sekújvári traktorállomás ezzel a kérdéssel egyáltalán nem törődik. Aliért nem fordít nagyobb gondot ez a traktoráJlomôs a normákra és miért nem magyarázza meg a traktorosoknak, hogy mindenkinek tehetsége szerint ki keli vennie a részét a szocializmus építéséből és hogy mindenki annyi fizetést kap, amennyit munkájáért megérdemel. Ha az érsekújvári traktorállomás vezetősége nem mulasztotta volna ezt el, akkor nem fordult volna elő az, ami az elmúlt alkalommal a csúzi traktorosok fizetésénél megtörtént. A traktorosok például, ami« kor átvették fizetésüket, olyan kijelentéseket tettek, hogy hát miért kaptak ennyit, hiszen több járt volna, stb. A helybeli könyvelő azt mondta, hogy másképp fizetnék, mint ahogy azt ő otthon kiszámolta. A traktorosok egyenesen követelték, hogy jöjjenek ki Újvárról az állomás vezetői és itt a helyszínen magyarázzák meg nekik a fizetési rendszert, mert látni akarják papiron, hogy mit miért kapnak, hogy járandóságukat tudják ellenőrizni. Szülosan elvtárs példáiű a következőket mondotta: „Szeretném tudni, hogyha ma 130 q-át csépelek ki, akkor ezért mennyi fizetés jár és hogyha kicsépelek 180 mázsát, akkor menynyivel kapok többet." Ezeket a hibákat aa érsekújvári traktorállomás vezetősége sürgősen hozza helyre és a traktorosokat oktassa ki alaposan az egyes munkafajták normáiról és azok Jutalmazásáról. GÜRTLER GYULA, a hideghéti kerületi pártiskola hallgatója. A Rolstav teljesítse vállalt kötelezettségét Egységes Földműves Szövetkezeteink új, nagyobb hozamot biztosító növények termelésére térnek át. Ilyen növény például a dohány. Hogy legyen hol szárítani a dohányt, sok EFSz szerződést kötött a Rolstav építkezési vállalattal műszárítók építésére. Tudjuk azt, hogy milyen nagy jelentőséggel bírnak a müszárítók a dohány minőségére. Azzal, hogy nincs kitéve a müszáritóban elhelyezett dohány az időjárás viszontagságainak, kiváló tulajdonságai megmaradnak. Ha Idehaza tudunk jóminőségű dohányt termelni, azzal csökkentjük behozatali szükségletünket, amiért eddig drága pénzt kellett fizetnünk. Ezért szeretnék rámutatni arra a hibára, ami a Rolstav részéről történik. Az érsekújvári járásban lévő csúzi EFSz ls két ilyen villanyszárítót építtet a Nyitra kerületi Rolstav nemzeti vállalattal. Ennek a két dohány szárítónak már készeit kellem lennie, tekintettel arra, hogy már a doh&nytörés Ideje itt van. Mi az oka a késésnek? Ajánlatos, hogy a Rolstav nagyobb felelősséget érezzen az Egységes Szövetkezetekkel kötött szerződé, sek teljesítéséért és amire kötelezte magát, azt a megjelölt időpontig készítse el. Tudtommal ennek a két villanyszárítónak július 25-re kellett volna kész lenni, ma pedig már augusztus közepén Járunk és a vil. lanyszárítók befejezésének ee híre, se hamva. Több visszaélést követett el a kisgyarmati Nemzeti Bizottság elnöke Nemrégiben a párkányi Járásban lévő Kisgyarmatról levelet kaptunk az ottani dolgozóktól, amelyben panaszkodnak és vádakat emelnek Rebenár, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke ellen. A kisgyarmati dolgozók levelét kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az abban foglaltak túlnyomó többsége megfelel a valóságnak. Rebenár a kisgyarmati dolgozók és ezen keresztül államunk ellen súlyos viszszaéléseket követett el. Már maga az a tény, hogy Kisgyarmaton kintlévő munkatársunk alig tudta szólásra bírni az embereket, azt bizonyítja, hogy Rebenár diktátori módon megfélemlítette a falu népét. Rebenár ellen sok panasz és vád hangzott el. Ezek közül a legtöbbek által említett és a legsúlyosabb az, hogy a községi apaállatok Rebenákná! voltak elhelyezve. Rebenák az apaállatok tartásáért évi 28.000 koronát kapott, de ez nem volt neki elég, mert az apaállatok tartását üzérkedés céljaira használta fel. Elsősorban is a pároztatásért megállapított 100 korona helyett Rebenák önhatalmúlag 110 koronát szedett. Az így befolyt 10 koronákról természetesen senkinek sem számolt el, hanem sa ját magának tartotta meg. AzonkívUl az apaállatokat nem volt hajlandó addig pároztatásra kiengedni, míg a tehén gazdája előzőleg 20 kg árpát át nem adott Re bénáknak. A tehenek minden pároztatásáért természetesen nem minden földművesnek akadt 20 kg árpája és ennélfogva a faluban nagyon sok tehén meddő maradt. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a tehenek teje elapadt és a község földművesei a legjobb akaratuk mellett sem tudják tejbeszolgáltatásukat teljesíteni. Ezenkívül Rebenált sertésvágási engedélyeket csak 10 koronáért volt hajlandó kiadni. Érdeklődtünk Bratislavában az Illetékes hivataloknál, hogy Rebenák Jogosult volt-e a sertésvágási engedélyekért 10 koronákat szedni? Azt a választ kaptuk, hogy a sertésvágási engedélyek kiadása teljesen díjmentes és ha valamelyik községben a sertésvágási engedélyekért dí jazást szednek, akkor az illetők ellen a legszigorúbb eljárást kell megindítani. Re bénáknak van még más ls a füle mögött. A párkányi Járási Nemzeti Blzottsőg feladata, hogy Rebenák aljas ügyelt alaposan kivizsgálja és hogy Rebenákot azonnal fossza meg a helyi Nemzeti Bizottság elnöki tisztségétől. A csallókozcsütöriökí egyénileg gazdálkodók csoportokban végzik a cséplést Csallóközcsütörtökröl általában nagyon keveset olvashatunk az újságban. Igaz ugyan, hogy itt-ott a traktorállomásról esik egy-két szó, de a faluban van más említésreméltó dolog is. Most röviden a cséplési munkákról szeretnék beszámolni. A falu egyénileg gazdálkodó kisés középföldművesei már befejezték a cséplést. Munkacsoportokat alakítottak. Egy-egy cséplőgép mellett 20—22 föidműves dolgozott Közben öt-hat fogat A gabonát hordta a cséplőgéphez. Nagyobbrészt tehát kocsiról csépeltttBlfe de csináltunk asztagokat is, hogy eső után is lehessen csépelni. Hogy a munkát jól megszerveztük, arról az ls tanúskodik, hogy egy hét alatt 15 vagon !»abonát sikerült kicsépelnénk. A hö termésből nvi^enkl te'VsíP-otl hőszolgáltatási kötelezettségét. Az idei közös cséplés sok földművesnek bebizonyította, hogy nem érdemes egyedül küzködni. A közös munka könnyebben és gyorsabban megy. GAZSIK JÓZSEF, Caallóközcsütörtölc.
