Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-15 / 190. szám, szerda

1951 augusztus 15 UJS

20 Az Egységes Földműves Szövetkezetek megszilárdításának feladatai Csehszlovákiában A Csehszlovák Kommunteta Párt Központi Bizottságának ez év februárjában tartott teljes ülésén Gottwald elvtárs azt a feladatot tűzte ki, hogy az Egységes Földművés Szövetkezteket szervezetileg és gazdaságilag megszilárdítsák, ami jelenleg a falun végrehajtandó központi feladat, továbbá bővítsék taglétszámukat, biztosítsák a szövetkezetek áttérését fejlettebb típusra é6 a magasabb típusú szövetkezetekben fejlesszék ki a közös állattenyésztést, végül, hogy a teljes önkéntesség alapján fokozatosan alakítsanak újabb szövetkezeteket. Hogyan teljesítjük ezeket a feladatokat? Június közepén 5812 termelőszövetkezetünk és 1761 előkészítő bizottságunk volt. A 111 típusú Egységes Földműves Szövetkezetek száina 1688-ról 2284-re emelkedett. Ezekben a jövedelmet nagyrészben a ráfordított munka és részben annak a földterületnek a járadéka arányában oszt ják fel, amelyet a -paraszt a szövetkezetnek belépésekor átadott. A legmagasabb fokú, IV típusú szövetkezetek száma pedig 154-ről 236-ra emelkedett. Ezekben a szövetkezetekben a tagokat csakis a ráfordított munka mértékében javadalmazzák. Azokban az Egységes Földműves Szövetkezetekben. ahol a földet már egyesítették, 1,167.000 hektár földet művelnek meg közösen és ebből 806.000 hektár a szántóterület. Jelenleg az Egységes Földműves Szövetkezetek, az állami és egyéb közösségi gazdaságokkal együtt, a köz társaság vetésterületének ?

r százalékát ölelik fel és a búzának százalékát, a rozsnak 21.7, a cukorrépának 29.3, a burgonyának 18.8, a lennek 57.4 százalékát termelik. Az ország állatállományának 20.2 százaléka van tulajdonukban. Az Egységes Földműves Szövetkezetek szervezeti megszilárdulását és belső megerősítését elsősorban az ez év tavaszán lefolyt taggyűlések segítették elő jelentékeny mértékben. E taggyűlések során számos, a szövetkezet alapszabályait érintő kérdést tisztáztak. A szövetkezetek fejlesztésében nagy haladás az is, hogy a III. és IV-ik típusú szövetkezetek már évi termelési tervet dolgoztak kt, mely a bevételek és. kiadások pontos előirányzatán alapul. Bár ezek a tervek még sok hiányosságot mutatnak, a szövetkezetek tagjai számára az év folyamán mégis megadják gazdálkodásuk határozott perspektíváját. Megtörtént az első lépés a szövetkezetek pénzügyi helyzetének rendbehozására, mégpedig mérlegek készítés© és az állandó számvitel révén. Jelentős lépés az Egységes Földműves Szövetkezetek megszilárdításának útján a közös állattenyésztés bevezetése. A június 9-ig beérkezett adatok alapján több mint 220.000 szarvasmarha és 158.000 sertés volt a szövetkezeti istállókban, illetve ólakban. De ez az eredmény még távolról eeim elégíthet ki bennünket. A szocializmus felé vezető utunkon csupán az első lépés ez a faluban. A köztársaság összes falvainak mindeddig még csak egyötödében szántották fel a szövetkezetek mezsgyéit. És hozzá kell még tennünk, hogy ezekben, ai összes helységek egyötödét képviselő falvakban is a kis- és középparasztoknak csupán kétharmada lépett be az Egységes Földműves Szövetkezetekbe. Az igazi vizsga még hátra van. Be kell még bizonyítanunk, hogy a szövetkezetek jobban, sokkal jobban tudnak gazdálkodni, mint az egyéni parasztok. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy ezután is erősítsük a meglévő szövetkezeteket, Iflkiiszöböljük a hiányosságokat, megtanítsuk őket a gazdaság vezetésére úgy, hogy magas terméshozamot érjenek el és nagyhozamú állatállományt neveljenek. Ugyanakkor azonban az alacsonyabb típusú EFSz-eket. magasabb típusúakra viszszük át és új szövetkezeteket alakítunk. Pereze nem határozzuk meg előre, hogy hánv közeégben kell felszántani a mezsgyét. A községek száma az adott esetben kizárólag attól függ, hogv hánv kis- és középparasztot győzünk meg a föld egyesítésének és a társas gazdálkodás szükséges vo'táról és előnyéről. A II. típusú szövetkezetről a III. típusra való átmenetet csak azzal a feltéteJIel hajtjuk végre, ha a föld köz&s megmunkálásával epyidőben a teljes önkéntesség elve alapján bevitt állatok számára biztosítják a közös istállókat és ha az állatállomány, de különösen a tenyéjszállatállomány nem csökken az áttérés következtébe^. Az állatállomány közös elhelyezésének éppen az állattenyésztés növekedését kell eredményeznie. * A tavaszi mezei munkák megmutatták, hogy a szövetkezeti tagok munRUDOLF SLANSKY a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára kájának normák és munkaegységek szerinti nyilvántaitása túl lassan ver gyökeret az Egységes Földműves Szövetkezetekben. A magasabb túpusú szövetkezetek többségében a szövetkezeti tagok munkakönyvébe csakis a ledolgozott órák számát írják be. A III—IV. típusú szövetkezeteknek alig 40 százalékában vezették be a munkaegységek szerinti javadalmazást. Az Egységes Földműves Szövetkezetek csak akkor fejlődnek jól, ha végetvetnek a munka javadalmazásában tapasztalható káros egyenlősdinek, ha a munkát minőségének és mennyiségének megfelelően togják javadalmazni. Ezt pedig legjobban normákban és munkaegységekben 'ehet kifejezni. A szövetkezeti tagokat és egész brigádokat úgy kell javadalmazni, hogy mindegyiküket anyagi érdekeltség fűzze a munka eredményéhez és minőségéhez, hogy egyéni érdekük összekapcsolódjék a szövetkezet közös érdekeivel. Pótlólag kell javadalmazni az olyan szövetkezeti tagokat vagy az olyan szövetkezeti brigádokat, amelyek magas munkatermelékenvséget érnek el, vagy pedig túlteljesítik az előirányzott termelési tervet. Komoly hibát követnek el azok a magasabb típusú szövetkezetek, ame lyek túlmagas előlegeket (70 százalékot, vagy annál többet) adnak ki a munkaegységekre. A szövetkezet tagjai előleg formájában kiveszik jövedelmüknek nagy részét és ilyenképpen amikor az év végén keveset kapnak, vagy talán semmit sem, elégedetlenek lesznek. Hogy ez ne forduljon elő, előlegkép nem szabad többet kifizetni, mint a tagot megillető járandóság felét. Egységes Földműves Szövetkeaer teinkben még nincsenek állandó, öszszeforrt munkabrigádok. Sok munkabrigádot a tavaszi mezei munkálatok alatt, sebtében, formálisan alakítottak meg és éppen ezért hamarosan szét is estek, tagjaik egyik brigádból a másikba vándoroltak; a meggyöngült brigádok nagylétszámú, nehezen irányítható kollektívekben egyesültek. Sok függ a jó brigádvezetőtől, A brigádvezető ne csak jó mezőgazdasági szakember, hanem jő szervező és jó szövetkeizeti ember is legyen. A brigád vezetőjének értenie kell ahhoz, hogy megbeszélje a brigád feladatait az összes tagokkal, megmagyarázza nekik kötelezettségeiket, megszabja mindegyikük munkáját s felébressze mindegyikükben a rábízott feladat iránti érdeklődést - Csakis flymódon teremthetjük meg a magasfokú munkafegyelmet. Csak abban az esetben javíthatjuk meg a termelőszövetkezetek gazdaságát, ha a szövetkezet minden egyes tagja tudni fogja, hogy egyénileg miért felelős. A brigádvazető köteles naponta feljegyezni, hány munkaegységet dolgozott le minden egyes szövetkezeti tag. így tud heüyes munkanyilvántartást vezetni. A szovjet tapasztalat arra tanít, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetekben a munkát csak akkor lehet jól megszervezni, ha a termelési alapegység az állandó munkabrigád, hogyha a brigádra meghatározott földterületet, fölszerelést, igásállatot bíznak, ha a brigád és annak vezetője felelősek a rájuk bízott, termelésbén elért eredményekért, s hogyha a brigádtagok anyagilag is érdekeltek. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a szövetkezetekben laza a munkafegyelem. Amikor a fegyelem megszilárdításáért harcolunk, a szövetkezeti tagokat arra neveljük, hogy új, szocialista szemmel tekintsenek a munkára. Tudjuk, hogy a munkafegyelem megsértését a magántulajdon csökevényeiként visszamaradt szokások, szövetkezeti mozgalomtól idegen, régi nézetek okozzák és hogy ez sok esetben a kulákok közveiien befolyásának is következménye. Napfényre -kell hozni az ellenséget, aki a szövetkezeti i tagok között aláássa a munkafegyelmet. Nyíltan mag kell mondani a szövetkezet: tagoknak, hogy amikor a szövetkezetben az idő és a halaszthatatlan mezei munkák megkövetelik, saját érdekükben családtagjaikkal együtt ki kell mewrük munkára és még nagyobb önfeláldozással kell dolgozniuk. Egy percre sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szövetkezetekbe be kell vonni az egyénileg dolgozó kis- és középparasztokat. Ezt viszont csak úgy tudjuk megtenni, ha meggyőzzük őket arról, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek hasznukra válnak. Helytelenül járnak el egyes kommunÍĎták

t akik úgy vélik, hogy nem kell figyelmet szentelni azoV-^k a dolgozó parasztoknak, akik nem léptek be a szövetkezetbe* ,.gy nincs 6zükség arra, hogy nekik segítsenek, sőt ellenségnek tekintik őket. A legélesebben el kell ! t élni a többi túlkapás között azokat az eseteket, amikor a kommunisták fenyegetik azokat a parasztokat, akik nem tagjai az Egységes Földműves Szövetkezeteknek. Az Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődését csak akkor biztosítjuk, ha türelmesen és szemléltetően győzzük meg a parasztot a nagyüzemi közös gazdálkodás előnyeiről. Meg kell győznünk minden parasz tot arról, hogy mezőgazdaságunk ter melékenységét emelni kell. Most, amikor a falu szocialista átalakításának útjára léptünk, számolni kell azzal, hogy a tőkés elemek fokozott erővel próbálkoznak a kártevéssel. Hála a szocializmus építése szovjetunióbeli tapasztalatainak, ma már minden előfeltétel adva van nálunk arra, hogy necsak a veszteségeket kerüljük el a mezőgazdaság' termelésben, hanem ej lenkezöleg, lépésről lépésre növeliük is a termelést A veszteségeket elkerülhetjük, ha a párttagok fölismerik az osztályellenség részéről fenyegető ve-szedelmet, ha a kommunisták már csírájában elfojtanak minden kártevésre irányuló próbálkozást. Mindehhez elsősorban arra van szükség, hogy a kis- és 'fcözépparasz tok széles tömegei mindig a mi oldalunkon legyenek, hogy irányukban helyes politikát folytassunk a falun és hogy elszigeteljük a kulákot. Ehhez továbbá az szükséges, hogy mindenütt, ahol a kulák kárt tenni Igyekszik, azonnal a legszigorúbb büntetés sújtson rá. S végülis ehhez az szükséges, hogy sokkal szélesebb mederben alkalmazzák a legelőrehaladottabb szovjet mezőgazdasági tudományt, hogy honosítsák meg az Egységes Földműves Szövetkezetek, az állami gazdaságok földjein és a kis- és középparasatok gazdaságaiban. A nemrég nálunk vendégségben Járt szovjet kolhozisták meglátogatták falvairakat és sok értékes tanácsot adtak arra vonatkozóan, hogyan javítsuk és növeljük mezőgazdasági termelésünket s hogv a szovjet földműve'éa tapasztalatai alapján hogyan tökéletesítsük mezőgazdaságunkat. Igyekszünk élni ezekkel a tanácsokkal. A Központi Bizottság februári teljes ülésén a leghatározottabb formában állítottuk fel a kulákok ellen való harc kérdését és azt, hogy a kulákokat ki kell zavarnunk az Egységes Földműves Szövetkezetekből. Ez kétségkívül elősegítette a szövetkezeti tagok éberségének növelését a kulákokkal szemben. A kulák ma mái nem tud egykönnyen bejutni a szövetkezetbe; számos szövetkezet közgyűlésén kizárták a kulákokat. De azéit még mindig találkozunk a kulákok iránti jóindulattal, és a merevséggel a kulák ellen való' harcban. Sok párttag nem látja elég világosan, mit is jelent a kulák a faluban és hogyan kell ellene harcolni. Gyakran azért nem látják meg a kulákban az igazi klzsákmányolót, mert úgy tünteti föl magát, mintha a népi demokratikus rendszer barátja lenne. Máskor meg kulákot látnak a középparaszthan csak azért, mert még nem győződött meg a társas gazdaság előnyeiről. Most, amikor a falu szocialista átalakításának útjára léptünk, a kulák egyre alattomosabb módszerekhez folyamodik. Ha nem sikerül neki befurakodni az Egvséges Földműves Szövetkezetekbe, akkor igyekszik egyes kisés középparasztokra befolyást gyakorolni és ezeken keresztül csendes aknamunkával aláásni a munkafegyelmet. A közös tulajdon fosztogatására bujtogatja őket. azt ajánlja, hogy nagy előlegeket vegyenek föl a munkaegységekre, azt tanácsolja, hogy alkalmatlan helyiségeket rendezzenek be szövetkezeti tehénistállóknak, lebeszéli a szövetkezeti tagokat arról, hogy a magasabb típusú alapszabályra térjenek át. A kulákot a szövetkezet valamennyi tagja és az egész falu előtt kel] leleplezni, meg kell mutatni az összes dolgozó parasztok előtt a kulák igazi arcát, meg kell magyarázni nekik, hogy a kulák ellenség. Meg kell győznünk minden szövetkezeti tagot és minden dolgozó parasztot arról, hogy a kulák ellen olyan rendszabályokat kell alkalmazni, amelyeket maguknak a szövetkezeti tagoknak és valamennyi dolgozó parasztnak az érdekei és követelései diktálnak. A tornóci kis- és középíöldmfivesek 128 százalékra a füsíek pedig 111 százalékra teljesttették besiolgállatasi kötelezettségüket Tornócon augusztus 10-én délelőtt befejezték a cséplést. Ezzel egyidejűleg a gabonabeszolgáltatásban is kiválóan haladnak előre a tornóci földművesek. Augusztus 10-én 6 órakor már 188 százalékra teljesítették beszolgáltatást kötelezettségüket. Ezáltal Tornőc a beszolgáltatások teljesítésében első lett a vágsellyei járásban, sőt mi több a nyitrai kerületben ls. A tornóci kis- és középföldmüvesek megértették Pártunk felhívását. Tudják azt, hogy minden szem beszolgáltatott gabonával hozzájárulnak dolgozó népünk élelmiszerellátásának biztosításához és ezen keresztül a világbéke megvédéséhez. POSZPIS JÓZSEF, Tornóc, A nagymegyeri járásban a gabonabeszolgáltatásban a füsi EFSz jár az élen. Augusztus 6-ig ugyanis 111 százalékra tett eleget beszolgáltatás! kötelezettségének. A füsi szövetkezeti tagok büszkék arra, hogy sikerült eleget tennlök a CsKP Központi Bizottsága felhívásainak. Mintaképük a szovjet kolhozparaszt, akinek legnemesebb célja az, hogy a beszolgáltatási versenyben az első legyen. A füsi szövetkezeti tagok az aratás jó elvégzése után azonnal a beszolgáltatás kérdését helyezték az előtérbe. Kötelezettséget vállaltak, hogy összes gabonafeleslegüket ®*»gusztus 15-g beszolgáltatják. Ezt az ígftrwdfcet be is váltották. PITONYÄK JÁNOS, Füs. Akik jópéldával járnak e ől a beszolgáltatásban A féli kis- és középföldmüvesek megértették a beszolgáltatás teljesítésének és túlteljesítésének fontosságát. Mindannyian arra törekszenek, l hogy mennél több gabonával tudja- ' nak hozzájárulni a dolgozók élelmiszerellátásához. Méry Imre kisföldmüves 24 mázsa 20 kilogramm előírt búza helyett 25.20 mázsát szolgáltatott be. Rozskontingense 10 mázsa volt, de ö ennek a kétszeresét szállította be a földműves raktárszövetkezetbe. Árpa-kötelezettségét is túlhaladta 29 kilogrammal. Míkóci Béla kisföldmüves szintén túlhaladta beszolgáltatási kötelezettségét. A rozsbeszolgáltatásban 200 százalékot ért el. Dicséretet érdemel Méry Jolán parasztasszony is, aki az egyes gabonafajtákban százszázalékban eleget tett állam iránti kötelezettségének, a rozsból pedig 9 mázsa helyett beszolgáltatott 13.26 mázsát. A féli kis- és középföldmüvesek hazafias cselekedetei példaként szolgálnak a többi dolgozó földműveseknek. (Levelezőnktől.) A csilizradványi EFSz a cséplés befejezése előtt áll Augusztus 8-lg a csilizradványi szövetkezeti tagok kicsépeltek 95 hektár búzát, 97 hektár árpát és 32 hektár rozst. Ezzel egyidejűleg a dohány, a len és a heterózis kukoricával járó munkálatokat is elvégezték. Sőt mi több, éppen ebben az időben érkezett meg egy téglaszállítmány, melynek kirakását éjjel végezték el. sem ilyen fáradságot, mert sajnáltak semüyeri áradságot, mert tudták, hogy a szocializmus gyors megvalósításáról van szó. A sikerek eléréséhes Jelentős mértékben hozzájárul Vankó Béla traktoros brigádja, valamint a helyi Nemzeti Bizottság elnöke. Száméi Pál és Füsi Gyula szövetkezeti elnök. Ezek az elöljárók azonkívül, hogy a munkát jól megszervezték, sajátmaguk példaadóan jártak elöl a munkában. Ilyen körülmények között várható, hogy a csilizradványi EFSz b«lsőleg megszilárdul és még hatá» rozottabban fog haladni a szocializmus felé vezető úton. JAMBOREK ANTAL, Csilizradvány. réteA falu szocialista átalakításának feladata a legnehezebb feladat a szocializmus építésében. Ezt a feladatot csak akkor lehet sikerrel megoldani, ha a Párt naponként meg tudja győzni éó politikánk mellé tudja állítani a dolgozó parasztság legsaélesebb geát. Ehhez az szükséges, hogy a kommunisták ne különüljenek el a pártonkívüliektől, hanem ellenkezőleg, haladjanak veúük együtt, győzzék meg őket párt politikájának helyességéről, nyerjék m«ig őket az együttműködés számára. A kommunisták maguk, a )ártonkívüliek segítsége nélkül nem udják fölépíteni falun a szocializmust. Egyes párttagok és fukcionáriusok még mindig nem értették meg ezt. Sok kommunista, különösen a reakción 1948-ban aratott februári győzeJem után, gyöngébb munkát végez a pártonkívüliek között, úgy vélekedik, hogy olyan időszakban, amikor a Párt ilyen nagy befolyásra tett szert, már nincs szükség a pártonkívüliek bevonására és meggyőzésére, hanem elég csupán parancsolgatni és rendelkezéseket kiadni. Egyes funkcionáriusok telesen elszoktak attól Is, hogy kimenének a falura, beszélgetéseket folytassanak és gyűléseket tartsanak, felszólaljanak a dolgozó parasztság előtt, s így. a szó erejével igyekezzenek meggyőzni. A falusi szervezetekben működő egyes pártfunkclonáriusok is szektaszellemű, bürokratikus módszerekhez folyamodnak. Kizárólag azzal akarják megkönnyíteni maguknak a munkát, hogy minden esetben parancsokat osztogatnak. Egyes falusi pártbizottságok fontos feladatokat és kampányokat is úgy próbálnak megoldani, hogy sem taggyűlést, sem nyilvános gyűlést nem hívnak össze, hanem körleveleket vagy rendeleteket adnak ki, amelyekben előírják, mit tegyenek a párttagok, vagy általában az egész lakosság. A falusi párttagok kötelessége, hogy mindenkor védelmezzék a Párt politikáját, ne maradjanak tétlenek, amikor feketevágásokról, a vetésterületek eltitkolásáról, a termelési, vagy beadási kötelezettségek teljesítéséről van szó, vagy amikor az élelmiszerjegyek kiadása körül zökkenők támadnak. Nem méltó arra hogy kommunista legyen, aki eltűri az ilyen törvénytelenségeket, csak azért, mert n®m akar ellenségeket szerezni, nem akarja, hogy kellemetlenségei legyenek a faluban. A kommunista mindig és mindenütt védelmezi a Párt és a kormány politikáját, megmagyarázza nehézségeink okait és meggyőzi az embereket arról, hogy végre kell hajtani a Párt és a kormány rendeleteit, minden intézkedését. A pártszervezetnek ebben a szellemben kell vezetnie és nevelnie minden kommunistát. Bízvást elmondhatjuk, hogy az ellenség ott ér el sikereket, ahol a Párt rosszul dolgozik, ahol gyönge munkát, végez a tömegek között, ahol a párttagok nem viszik keresztül aktjvan politikánkat. Nincs jogunk lebecsülni a külföldi imperialisták aknamunkáját, hiszen az idegen imperialisták minden útonmódon Igyekeznek megakadályozni falvaink szocialista átépítését mert ez •megfosztja őket utolsó támaszuktól; a kulákságtól. Ezért dolgoznak az Imperialisták ügynökei oly hehatóan éppen a falun. Látiuk, miként bíztatják fölbérelt ügynökeiket a szövetkezetek és az állami gazdaságok vagyonának megsemmisítésére kártevésre és ellenséges, köztársaságellenes agitációra is. Ennélfogva a Pá<-t tagjai legyenek éberek az osztályellenséggel szemben és következetesen álljanak helyt a Párt politikájáért. Nagy előnyünk, hogy tanulhatunk a Szovjetunió gazdag tapasztalatából, abból, hogyan tudta leküzdeni a bolsevik párt, Lenin és Sztálin pártja a nehézségeket és fölépíteni az élenjáró és virágzó kollektív mezőgazdaságot. Nagy előnyünk, hogy a szovjet példán meg tudjuk mutatni parasztjainknak, hogy csak a szocializmus teremti rneg a legfejlettebb és legelőrehaladottabb nagyüzemi mezőgazdasági termelés feltételeit, hogy a kommunizmus építése eddig még sohasem tapasztalt fejlődési lehetőségeket nyújt a mezőgazdaságnak, hogy a hatalmas csatornák, öntözőművek. védŐerdősávok és erdőültetések átalakítják a természetet, tökéletesítik a mezőgazdasági termelést és igazi jólétet teremtenek a dolgozó parasztság számára. Országunkban is ezen az úton haladunk, a dicső bolsevik párt által kikövezett úton és Gottwald elvtárs vezetésével, városban és falun egyaránt fölépítjük a szocializmust! (A „Tartosbékéért, népi demokráciáért" cfmú' lap legújabb számából.)