Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-15 / 190. szám, szerda

1951 augusztus 15 UJS 20 Az Egységes Földműves Szövetkezetek megszilárdításának feladatai Csehszlovákiában A Csehszlovák Kommunteta Párt Központi Bizottságának ez év feb­ruárjában tartott teljes ülésén Gott­wald elvtárs azt a feladatot tűzte ki, hogy az Egységes Földművés Szövet­kezteket szervezetileg és gazdaságilag megszilárdítsák, ami jelenleg a falun végrehajtandó központi feladat, to­vábbá bővítsék taglétszámukat, bizto­sítsák a szövetkezetek áttérését fej­lettebb típusra é6 a magasabb típusú szövetkezetekben fejlesszék ki a kö­zös állattenyésztést, végül, hogy a teljes önkéntesség alapján fokozatosan alakítsanak újabb szövetkezeteket. Hogyan teljesítjük ezeket a feladato­kat? Június közepén 5812 termelőszö­vetkezetünk és 1761 előkészítő bizott­ságunk volt. A 111 típusú Egységes Földműves Szövetkezetek száina 1688-ról 2284-re emelkedett. Ezekben a jövedelmet nagyrészben a ráfordí­tott munka és részben annak a föld­területnek a járadéka arányában oszt ják fel, amelyet a -paraszt a szövetke­zetnek belépésekor átadott. A legma­gasabb fokú, IV típusú szövetkeze­tek száma pedig 154-ről 236-ra emelke­dett. Ezekben a szövetkezetekben a tagokat csakis a ráfordított munka mértékében javadalmazzák. Azokban az Egységes Földműves Szövetkeze­tekben. ahol a földet már egyesítették, 1,167.000 hektár földet művelnek meg közösen és ebből 806.000 hektár a szántóterület. Jelenleg az Egységes Földműves Szövetkezetek, az állami és egyéb kö­zösségi gazdaságokkal együtt, a köz társaság vetésterületének ? r százalé­kát ölelik fel és a búzának száza­lékát, a rozsnak 21.7, a cukorrépának 29.3, a burgonyának 18.8, a lennek 57.4 százalékát termelik. Az ország állatállományának 20.2 százaléka van tulajdonukban. Az Egységes Földműves Szövetke­zetek szervezeti megszilárdulását és belső megerősítését elsősorban az ez év tavaszán lefolyt taggyűlések segí­tették elő jelentékeny mértékben. E taggyűlések során számos, a szövet­kezet alapszabályait érintő kérdést tisztáztak. A szövetkezetek fejleszté­sében nagy haladás az is, hogy a III. és IV-ik típusú szövetkezetek már évi termelési tervet dolgoztak kt, mely a bevételek és. kiadások pontos elő­irányzatán alapul. Bár ezek a tervek még sok hiányosságot mutatnak, a szövetkezetek tagjai számára az év folyamán mégis megadják gazdálkodá­suk határozott perspektíváját. Meg­történt az első lépés a szövetkezetek pénzügyi helyzetének rendbehozására, mégpedig mérlegek készítés© és az állandó számvitel révén. Jelentős lépés az Egységes Földmű­ves Szövetkezetek megszilárdításának útján a közös állattenyésztés beveze­tése. A június 9-ig beérkezett adatok alapján több mint 220.000 szarvas­marha és 158.000 sertés volt a szövet­kezeti istállókban, illetve ólakban. De ez az eredmény még távolról eeim elégíthet ki bennünket. A szocia­lizmus felé vezető utunkon csupán az első lépés ez a faluban. A köztársaság összes falvainak mindeddig még csak egyötödében szántották fel a szövetkezetek mezs­gyéit. És hozzá kell még tennünk, hogy ezekben, ai összes helységek egyötödét képviselő falvakban is a kis- és középparasztoknak csupán kétharmada lépett be az Egységes Földműves Szövetkezetekbe. Az igazi vizsga még hátra van. Be kell még bizonyítanunk, hogy a szövetkezetek jobban, sokkal jobban tudnak gazdál­kodni, mint az egyéni parasztok. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy ezután is erősítsük a meglévő szövet­kezeteket, Iflkiiszöböljük a hiányos­ságokat, megtanítsuk őket a gazdaság vezetésére úgy, hogy magas termés­hozamot érjenek el és nagyhozamú állatállományt neveljenek. Ugyanak­kor azonban az alacsonyabb típusú EFSz-eket. magasabb típusúakra visz­szük át és új szövetkezeteket alakí­tunk. Pereze nem határozzuk meg előre, hogy hánv közeégben kell fel­szántani a mezsgyét. A községek szá­ma az adott esetben kizárólag attól függ, hogv hánv kis- és középparasz­tot győzünk meg a föld egyesítésének és a társas gazdálkodás szükséges vo'táról és előnyéről. A II. típusú szövetkezetről a III. típusra való átmenetet csak azzal a feltéteJIel hajtjuk végre, ha a föld köz&s megmunkálásával epyidőben a teljes önkéntesség elve alapján be­vitt állatok számára biztosítják a kö­zös istállókat és ha az állatállomány, de különösen a tenyéjszállatállomány nem csökken az áttérés következtébe^. Az állatállomány közös elhelyezésének éppen az állattenyésztés növekedését kell eredményeznie. * A tavaszi mezei munkák megmutat­ták, hogy a szövetkezeti tagok mun­RUDOLF SLANSKY a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára kájának normák és munkaegységek szerinti nyilvántaitása túl lassan ver gyökeret az Egységes Földműves Szö­vetkezetekben. A magasabb túpusú szövetkezetek többségében a szövet­kezeti tagok munkakönyvébe csakis a ledolgozott órák számát írják be. A III—IV. típusú szövetkezeteknek alig 40 százalékában vezették be a mun­kaegységek szerinti javadalmazást. Az Egységes Földműves Szövetke­zetek csak akkor fejlődnek jól, ha vé­getvetnek a munka javadalmazásában tapasztalható káros egyenlősdinek, ha a munkát minőségének és mennyisé­gének megfelelően togják javadalmaz­ni. Ezt pedig legjobban normákban és munkaegységekben 'ehet kifejezni. A szövetkezeti tagokat és egész brigádokat úgy kell javadalmazni, hogy mindegyiküket anyagi érdekelt­ség fűzze a munka eredményéhez és minőségéhez, hogy egyéni érdekük összekapcsolódjék a szövetkezet közös érdekeivel. Pótlólag kell javadalmazni az olyan szövetkezeti tagokat vagy az olyan szövetkezeti brigádokat, ame­lyek magas munkatermelékenvséget érnek el, vagy pedig túlteljesítik az előirányzott termelési tervet. Komoly hibát követnek el azok a magasabb típusú szövetkezetek, ame lyek túlmagas előlegeket (70 százalé­kot, vagy annál többet) adnak ki a munkaegységekre. A szövetkezet tag­jai előleg formájában kiveszik jöve­delmüknek nagy részét és ilyenképpen amikor az év végén keveset kapnak, vagy talán semmit sem, elégedetlenek lesznek. Hogy ez ne forduljon elő, előlegkép nem szabad többet kifizetni, mint a tagot megillető járandóság felét. Egységes Földműves Szövetkeaer teinkben még nincsenek állandó, ösz­szeforrt munkabrigádok. Sok munka­brigádot a tavaszi mezei munkálatok alatt, sebtében, formálisan alakítottak meg és éppen ezért hamarosan szét is estek, tagjaik egyik brigádból a má­sikba vándoroltak; a meggyöngült brigádok nagylétszámú, nehezen irá­nyítható kollektívekben egyesültek. Sok függ a jó brigádvezetőtől, A brigádvezető ne csak jó mezőgazda­sági szakember, hanem jő szervező és jó szövetkeizeti ember is legyen. A brigád vezetőjének értenie kell ahhoz, hogy megbeszélje a brigád feladatait az összes tagokkal, megmagyarázza nekik kötelezettségeiket, megszabja mindegyikük munkáját s felébressze mindegyikükben a rábízott feladat iránti érdeklődést - Csakis flymódon teremthetjük meg a magasfokú mun­kafegyelmet. Csak abban az esetben javíthatjuk meg a termelőszövetkeze­tek gazdaságát, ha a szövetkezet min­den egyes tagja tudni fogja, hogy egyénileg miért felelős. A brigádva­zető köteles naponta feljegyezni, hány munkaegységet dolgozott le minden egyes szövetkezeti tag. így tud heüyes munkanyilvántartást vezetni. A szovjet tapasztalat arra tanít, hogy az Egységes Földműves Szö­vetkezetekben a munkát csak akkor lehet jól megszervezni, ha a termelési alapegység az állandó munkabrigád, hogyha a brigádra meghatározott földterületet, fölszerelést, igásállatot bíznak, ha a brigád és annak vezetője felelősek a rájuk bízott, termelésbén elért eredményekért, s hogyha a bri­gádtagok anyagilag is érdekeltek. Nem mehetünk el szó nélkül amel­lett, hogy a szövetkezetekben laza a munkafegyelem. Amikor a fegyelem megszilárdításáért harcolunk, a szö­vetkezeti tagokat arra neveljük, hogy új, szocialista szemmel tekintsenek a munkára. Tudjuk, hogy a munkafegye­lem megsértését a magántulajdon csö­kevényeiként visszamaradt szokások, szövetkezeti mozgalomtól idegen, ré­gi nézetek okozzák és hogy ez sok esetben a kulákok közveiien befolyásá­nak is következménye. Napfényre -kell hozni az ellenséget, aki a szövetkezeti i tagok között aláássa a munkafegyel­met. Nyíltan mag kell mondani a szö­vetkezet: tagoknak, hogy amikor a szövetkezetben az idő és a halasztha­tatlan mezei munkák megkövetelik, saját érdekükben családtagjaikkal együtt ki kell mewrük munkára és még nagyobb önfeláldozással kell dol­gozniuk. Egy percre sem szabad megfeled­keznünk arról, hogy a szövetkezetekbe be kell vonni az egyénileg dolgozó kis- és középparasztokat. Ezt viszont csak úgy tudjuk megtenni, ha meg­győzzük őket arról, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek hasznukra válnak. Helytelenül járnak el egyes kommunÍĎták t akik úgy vélik, hogy nem kell figyelmet szentelni azoV-^k a dolgozó parasztoknak, akik nem léptek be a szövetkezetbe* ,.gy nincs 6zükség arra, hogy nekik segít­senek, sőt ellenségnek tekintik őket. A legélesebben el kell ! t élni a többi túlkapás között azokat az eseteket, amikor a kommunisták fenyegetik azokat a parasztokat, akik nem tagjai az Egységes Földműves Szövetkeze­teknek. Az Egységes Földműves Szö­vetkezetek fejlődését csak akkor biz­tosítjuk, ha türelmesen és szemlélte­tően győzzük meg a parasztot a nagy­üzemi közös gazdálkodás előnyeiről. Meg kell győznünk minden parasz tot arról, hogy mezőgazdaságunk ter melékenységét emelni kell. Most, ami­kor a falu szocialista átalakításának útjára léptünk, számolni kell azzal, hogy a tőkés elemek fokozott erővel próbálkoznak a kártevéssel. Hála a szocializmus építése szovjetunióbeli tapasztalatainak, ma már minden elő­feltétel adva van nálunk arra, hogy necsak a veszteségeket kerüljük el a mezőgazdaság' termelésben, hanem ej lenkezöleg, lépésről lépésre növeliük is a termelést A veszteségeket elke­rülhetjük, ha a párttagok fölismerik az osztályellenség részéről fenyegető ve­-szedelmet, ha a kommunisták már csírájában elfojtanak minden kárte­vésre irányuló próbálkozást. Mindehhez elsősorban arra van szükség, hogy a kis- és 'fcözépparasz tok széles tömegei mindig a mi olda­lunkon legyenek, hogy irányukban helyes politikát folytassunk a falun és hogy elszigeteljük a kulákot. Ehhez továbbá az szükséges, hogy mindenütt, ahol a kulák kárt tenni Igyekszik, azonnal a legszigorúbb büntetés sújt­son rá. S végülis ehhez az szükséges, hogy sokkal szélesebb mederben alkal­mazzák a legelőrehaladottabb szovjet mezőgazdasági tudományt, hogy hono­sítsák meg az Egységes Földműves Szövetkezetek, az állami gazdaságok földjein és a kis- és középparasatok gazdaságaiban. A nemrég nálunk vendégségben Járt szovjet kolhozisták meglátogatták falvairakat és sok értékes tanácsot ad­tak arra vonatkozóan, hogyan javítsuk és növeljük mezőgazdasági termelé­sünket s hogv a szovjet földműve'éa tapasztalatai alapján hogyan tökélete­sítsük mezőgazdaságunkat. Igyek­szünk élni ezekkel a tanácsokkal. A Központi Bizottság februári teljes ülésén a leghatározottabb formában állítottuk fel a kulákok ellen való harc kérdését és azt, hogy a kulákokat ki kell zavarnunk az Egységes Földmű­ves Szövetkezetekből. Ez kétségkívül elősegítette a szövetkezeti tagok éber­ségének növelését a kulákokkal szem­ben. A kulák ma mái nem tud egy­könnyen bejutni a szövetkezetbe; szá­mos szövetkezet közgyűlésén kizárták a kulákokat. De azéit még mindig ta­lálkozunk a kulákok iránti jóindulattal, és a merevséggel a kulák ellen való' harcban. Sok párttag nem látja elég világo­san, mit is jelent a kulák a faluban és hogyan kell ellene harcolni. Gyakran azért nem látják meg a kulákban az igazi klzsákmányolót, mert úgy tünteti föl magát, mintha a népi demokratikus rendszer barátja lenne. Máskor meg kulákot látnak a középparaszthan csak azért, mert még nem győződött meg a társas gazdaság előnyeiről. Most, amikor a falu szocialista át­alakításának útjára léptünk, a kulák egyre alattomosabb módszerekhez fo­lyamodik. Ha nem sikerül neki befura­kodni az Egvséges Földműves Szövet­kezetekbe, akkor igyekszik egyes kis­és középparasztokra befolyást gyako­rolni és ezeken keresztül csendes ak­namunkával aláásni a munkafegyelmet. A közös tulajdon fosztogatására buj­togatja őket. azt ajánlja, hogy nagy előlegeket vegyenek föl a munkaegy­ségekre, azt tanácsolja, hogy alkalmat­lan helyiségeket rendezzenek be szö­vetkezeti tehénistállóknak, lebeszéli a szövetkezeti tagokat arról, hogy a magasabb típusú alapszabályra térje­nek át. A kulákot a szövetkezet valamennyi tagja és az egész falu előtt kel] lelep­lezni, meg kell mutatni az összes dol­gozó parasztok előtt a kulák igazi ar­cát, meg kell magyarázni nekik, hogy a kulák ellenség. Meg kell győznünk minden szövetkezeti tagot és minden dolgozó parasztot arról, hogy a kulák ellen olyan rendszabályokat kell alkal­mazni, amelyeket maguknak a szövet­kezeti tagoknak és valamennyi dolgozó parasztnak az érdekei és követelései diktálnak. A tornóci kis- és középíöldmfivesek 128 százalékra a füsíek pedig 111 százalékra teljesttették besiolgállatasi kötelezettségüket Tornócon augusztus 10-én délelőtt befejezték a cséplést. Ezzel egyide­jűleg a gabonabeszolgáltatásban is kiválóan haladnak előre a tornóci földművesek. Augusztus 10-én 6 óra­kor már 188 százalékra teljesítették beszol­gáltatást kötelezettségüket. Ezál­tal Tornőc a beszolgáltatások tel­jesítésében első lett a vágsellyei járásban, sőt mi több a nyitrai kerületben ls. A tornóci kis- és középföldmüve­sek megértették Pártunk felhívását. Tudják azt, hogy minden szem be­szolgáltatott gabonával hozzájárul­nak dolgozó népünk élelmiszerellátá­sának biztosításához és ezen keresz­tül a világbéke megvédéséhez. POSZPIS JÓZSEF, Tornóc, A nagymegyeri járásban a gabo­nabeszolgáltatásban a füsi EFSz jár az élen. Augusztus 6-ig ugyanis 111 százalékra tett eleget beszolgál­tatás! kötelezettségének. A füsi szövetkezeti tagok büszkék arra, hogy sikerült eleget tennlök a CsKP Központi Bizottsága felhí­vásainak. Mintaképük a szovjet kolhozpa­raszt, akinek legnemesebb célja az, hogy a beszolgáltatási versenyben az első legyen. A füsi szövetkezeti tagok az ara­tás jó elvégzése után azonnal a be­szolgáltatás kérdését helyezték az előtérbe. Kötelezettséget vállaltak, hogy összes gabonafeleslegüket ®*»gusz­tus 15-g beszolgáltatják. Ezt az ígftrwdfcet be is váltották. PITONYÄK JÁNOS, Füs. Akik jópéldával járnak e ől a beszolgáltatásban A féli kis- és középföldmüvesek megértették a beszolgáltatás teljesí­tésének és túlteljesítésének fontossá­gát. Mindannyian arra törekszenek, l hogy mennél több gabonával tudja- ' nak hozzájárulni a dolgozók élelmi­szerellátásához. Méry Imre kisföldmüves 24 mázsa 20 kilogramm előírt búza helyett 25.20 mázsát szolgáltatott be. Rozskontingense 10 mázsa volt, de ö ennek a kétszeresét szállította be a földműves raktárszövetkezetbe. Árpa-kötelezettségét is túlhaladta 29 kilogrammal. Míkóci Béla kisföldmüves szintén túlhaladta beszolgáltatási kötelezett­ségét. A rozsbeszolgáltatásban 200 százalékot ért el. Dicséretet érdemel Méry Jolán pa­rasztasszony is, aki az egyes gabo­nafajtákban százszázalékban eleget tett állam iránti kötelezettségének, a rozsból pedig 9 mázsa helyett beszolgáltatott 13.26 mázsát. A féli kis- és középföldmüvesek hazafias cselekedetei példaként szol­gálnak a többi dolgozó földművesek­nek. (Levelezőnktől.) A csilizradványi EFSz a cséplés befejezése előtt áll Augusztus 8-lg a csilizradványi szövetkezeti tagok kicsépeltek 95 hektár búzát, 97 hektár árpát és 32 hektár rozst. Ezzel egyidejűleg a do­hány, a len és a heterózis kukoricá­val járó munkálatokat is elvégezték. Sőt mi több, éppen ebben az időben érkezett meg egy téglaszállítmány, melynek kirakását éjjel végezték el. sem ilyen fáradságot, mert sajnáltak semüyeri áradságot, mert tudták, hogy a szocializmus gyors megvaló­sításáról van szó. A sikerek eléréséhes Jelentős mér­tékben hozzájárul Vankó Béla trak­toros brigádja, valamint a helyi Nemzeti Bizottság elnöke. Száméi Pál és Füsi Gyula szövetkezeti el­nök. Ezek az elöljárók azonkívül, hogy a munkát jól megszervezték, sajátmaguk példaadóan jártak elöl a munkában. Ilyen körülmények között várható, hogy a csilizradványi EFSz b«lsőleg megszilárdul és még hatá» rozottabban fog haladni a szocializ­mus felé vezető úton. JAMBOREK ANTAL, Csilizradvány. réte­A falu szocialista átalakításának fel­adata a legnehezebb feladat a szocia­lizmus építésében. Ezt a feladatot csak akkor lehet sikerrel megoldani, ha a Párt naponként meg tudja győz­ni éó politikánk mellé tudja állítani a dolgozó parasztság legsaélesebb geát. Ehhez az szükséges, hogy a kommu­nisták ne különüljenek el a pártonkí­vüliektől, hanem ellenkezőleg, halad­janak veúük együtt, győzzék meg őket párt politikájának helyességéről, nyerjék m«ig őket az együttműködés számára. A kommunisták maguk, a )ártonkívüliek segítsége nélkül nem udják fölépíteni falun a szocializmust. Egyes párttagok és fukcionáriusok még mindig nem értették meg ezt. Sok kommunista, különösen a reakción 1948-ban aratott februári győzeJem után, gyöngébb munkát végez a pár­tonkívüliek között, úgy vélekedik, hogy olyan időszakban, amikor a Párt ilyen nagy befolyásra tett szert, már nincs szükség a pártonkívüliek bevo­nására és meggyőzésére, hanem elég csupán parancsolgatni és rendelkezése­ket kiadni. Egyes funkcionáriusok tel­esen elszoktak attól Is, hogy kimen­ének a falura, beszélgetéseket folytas­sanak és gyűléseket tartsanak, felszó­laljanak a dolgozó parasztság előtt, s így. a szó erejével igyekezzenek meg­győzni. A falusi szervezetekben működő egyes pártfunkclonáriusok is szekta­szellemű, bürokratikus módszerekhez folyamodnak. Kizárólag azzal akarják megkönnyíteni maguknak a munkát, hogy minden esetben parancsokat osz­togatnak. Egyes falusi pártbizottságok fontos feladatokat és kampányokat is úgy próbálnak megoldani, hogy sem taggyűlést, sem nyilvános gyűlést nem hívnak össze, hanem körleveleket vagy rendeleteket adnak ki, amelyekben előírják, mit tegyenek a párttagok, vagy általában az egész lakosság. A falusi párttagok kötelessége, hogy mindenkor védelmezzék a Párt politikáját, ne maradjanak tétlenek, amikor feketevágásokról, a vetésterü­letek eltitkolásáról, a termelési, vagy beadási kötelezettségek teljesítéséről van szó, vagy amikor az élelmiszer­jegyek kiadása körül zökkenők támad­nak. Nem méltó arra hogy kommunis­ta legyen, aki eltűri az ilyen törvény­telenségeket, csak azért, mert n®m akar ellenségeket szerezni, nem akarja, hogy kellemetlenségei legyenek a fa­luban. A kommunista mindig és mindenütt védelmezi a Párt és a kormány politi­káját, megmagyarázza nehézségeink okait és meggyőzi az embereket arról, hogy végre kell hajtani a Párt és a kormány rendeleteit, minden intézke­dését. A pártszervezetnek ebben a szellemben kell vezetnie és nevelnie minden kommunistát. Bízvást elmond­hatjuk, hogy az ellenség ott ér el sike­reket, ahol a Párt rosszul dolgozik, ahol gyönge munkát, végez a tömegek között, ahol a párttagok nem viszik keresztül aktjvan politikánkat. Nincs jogunk lebecsülni a külföldi imperialisták aknamunkáját, hiszen az idegen imperialisták minden úton­módon Igyekeznek megakadályozni fal­vaink szocialista átépítését mert ez •megfosztja őket utolsó támaszuktól; a kulákságtól. Ezért dolgoznak az Impe­rialisták ügynökei oly hehatóan éppen a falun. Látiuk, miként bíztatják föl­bérelt ügynökeiket a szövetkezetek és az állami gazdaságok vagyonának megsemmisítésére kártevésre és ellen­séges, köztársaságellenes agitációra is. Ennélfogva a Pá<-t tagjai legyenek éberek az osztályellenséggel szemben és következetesen álljanak helyt a Párt politikájáért. Nagy előnyünk, hogy tanulhatunk a Szovjetunió gazdag tapasztalatából, abból, hogyan tudta leküzdeni a bol­sevik párt, Lenin és Sztálin pártja a nehézségeket és fölépíteni az élenjáró és virágzó kollektív mezőgazdaságot. Nagy előnyünk, hogy a szovjet példán meg tudjuk mutatni paraszt­jainknak, hogy csak a szocializmus te­remti rneg a legfejlettebb és legelőre­haladottabb nagyüzemi mezőgazdasági termelés feltételeit, hogy a kommu­nizmus építése eddig még sohasem tapasztalt fejlődési lehetőségeket nyújt a mezőgazdaságnak, hogy a ha­talmas csatornák, öntözőművek. védŐ­erdősávok és erdőültetések átalakítják a természetet, tökéletesítik a mező­gazdasági termelést és igazi jólétet teremtenek a dolgozó parasztság szá­mára. Országunkban is ezen az úton hala­dunk, a dicső bolsevik párt által kikö­vezett úton és Gottwald elvtárs veze­tésével, városban és falun egyaránt fölépítjük a szocializmust! (A „Tartosbékéért, népi demo­kráciáért" cfmú' lap legújabb számából.)

Next

/
Thumbnails
Contents