Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-15 / 190. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! Sztálint köszöntjük! A C S E H S Z L O V AK IAI MAG YA R D OLGOZÓ K L A Pi A Bratislava, 1951 augusztus 15, szerda 2 KČS IV. évfolyam, 190. szám Fokozzuk tevékenységünket a pártsajtó terjesztésében A zólyomi Bucsina üzemi pártszervezete válaszol a Vorosilov-művek felhívására Csak egy-két napja, hogy napvilágot látott a pártsajtó hasábjain a dubnicai Vorosilov-müvek üzemi pártszervezetének felhívása, máris összeült a zólyomi Bucsina üzemi pártszervezete. Az elvtársak elolvasták a dubnicaiak felhívását és egyhangúlag elfogadták. Egyidejűleg határozatot dolgoztak ki, amelynek alapján kifejlesztik az előfizetőtoborzást a Pravda és az Uj Szó számára, hogy teljesítsék a verseny föltételeit, amelyek a Vorosilov-müvek üzemi pártszervezetének fölhívásában foglaltatnak. A Bucsina pártszervezetének határozata így hangzik: Augusztus 12-én jelent meg a dubnicai Vorosilov-müvek üzemi pártszervezetének felhívása a pártsajtó vételére, hogy teljesüljön az SzKP Központi Bizottságának áprilisi határozata a Pravda és az Uj Szó, valamint a Keletszlovákiai Pravda 300.000 példányra való emelésére. A Vorosilov-müvek elvtársai felhívásukban a többi üzemekhez fordulnak és azt Írják, hogy nagy jelentőséggel lesz üzemük számára, ha minden kommunista és a tömegszervezetek minél több tagja olvasni fogja a pártsajtót, amely az üzemek dolgozóinak naponta segítséget nyújt, hogy sikeresen végezzék el nagy feladataikat a szocializmus építésében és ezzel védjék a világbékét is. A Siroky elvtárs által kitűzött cél rendkívüli jelentőségű a mi üzemünk, a zólyomi Bucsina szempontjából is. A ml üzemünk új üzem, amely állandóan terjeszkedik. Már most is száz meg száz új munkás dolgozik nálunk, akik a múltban nem is gondolhattak a sajtó olvasására, mert hiszen naponta vívták harcukat a kenyérért és az életért. Üzemi pártszervezetünk előtt nagy feladatok állnak. Az új munkásokból a szocializmus aktív építőit akarjuk fölnevelni. akik helytállnak a békéért folyó világküzdelemben. Üzemi pártszervezetünk alakítja a Bucsina űj munkásának életét, jó gazdát nevel belőle, aminek bizonyítéka az is, hogy a munka termelékenysége az üzemben állandóan emelkedik és a szocialista versenyben az összmunká-sság 66.4 százaléka résztvesz. Dianiszka, Kulina, Tuesek, Viasztan, Kudelka és más elvtársak nevei jó hírre tettek szert az egész faiparban. Sok példa mutatja azt, hogy a mi embereink egyre közelebb jutnak nagy példaképükhöz, az új szocialista szovjet embertípushoz. Azonban sok olyan munkásunk van, akik nem tudják tartani a szocialista építés mai ütemét és főleg azért maradnak hátra, mert nem tudtuk őket tanulásra, olvasásra serkenteni. Široký elvtárs felhívásáig csupán 332 Pravda és 18 U j Szó járt az üzembe, amit a felhívás után 76 Pravdával és 8 Uj Szóval emeltünk. Az egész napisajtó körülbelül 600 példányban járt csak a Bucsinába. Igazat szólva meg kell állapítanunk, hogy nem értettük meg teljesen azt a történelmi feladatot, amely eüé Pártunk állított bennünket. Mi magunk voltunk okai a toborzás sikertelenségének. Azt hittük, hogy lehetetlen elérni, hogy a mi munkásunk olvasson és nem használtuk föl á politikai meggyőző tömegmunka módszereit. Az utolsó napok tapasztalatai ennek ellenkezőjét bizonyítják. Matuska elvtárs, egy hónapra azután, hogy a Bucsinába lépett, egymaga 74 előfizetőt szerzett. A dubnicai Vorosilov-müvek elvtársainak felhívása késztetett arra, hogy az ő példájuk nyomán megindítsuk a sajtó terjesztésének kampányát, amelyet az év végéig teljesítünk. Kötelezzük magunkat, hogy: 1. Üzemünk minden kommunistája a Pravda vagy a

z Uj Szó olvasójává válik. 2. A Pravda és az Uj Szó számára a pártonkívüliek sorából 800 előfizetőt nyerünk. Ezt a számot személyi kötelezettségeink alapján érjük el. A kötelezettségeket a pártbizottság ülésén minden héten ellenőrizzük. Versenyt hirdetünk a napisajtó legjobb terjesztőjének címéért. A jó terjesztőket népszerűsíteni fogjuk és minden eredményt közlünk üzemi folyóiratunk hasábjain. A jövő héttel megkezdjük minden műszak előtt a pártsajtó cikkeinek közös olvasását és a felolvasott cikk fölött vitát rendezünk. Minden második héten tanácskozunk a tjzes bizalmiakkal és az agitátorokkal a sajtóról és a sajtó feladatairól előadásokat rendezünk. A zólyomi Bucsina üzemi pártszervezetének dolgozói további kötelezettségvállalásukban még 50 munkáslevelező megnyerésére kötelezik magukat, akikkel aktívákat fognak tartani. Igen fontos, hogy e két üzem példáját az üzemek egész sora kövesse és a pártsajtó eljusson az üzemek minden dolgozója kezébe. Mikor kezd munkába a nikkelező csiszoló? H füleki zománcgyárban a normák felülvizsgálása ez évben a műszaki szervezési intézkedések alapján történik (G. S ) A CsKP Központi Bizottságának februári ülésén Gottwald elvtárs foglalkozott a bérek és fizetések aránytalan emelkedésével a munka termelékenységéhez viszonyítva. Rámutatott arra, hogy a szocializmus építésében jóval előbbre lehetnénk, ha a személyi költségek fejlődése lassúbb volna, mint a termelés és a termelékenység fejlődése, vekedése 16 százalékot tett ki. E öltségek egv százalékkal gyorsabban nőttek, mint a munka termelékeny sége. Míg a munka termelékenysége a mult esztendőben 15 százalékkal nőtt, addig a személyi költségek növekedése 16 százalékot tett ki. E gészségtelen fejlődés volt ez. Az ezidei felülvizsgálás kell, hogy biztosítsa a termelékenység gyorsabb emelkedését. Hogyan teljesíti ezt a feladatot a füleki zománcgyár. Azt lehet mondani, hogy általában jól. Az elvtársak megértették a mult évi felülvizsgálás hibáit. A főhiba az volt, hogy a felülvizsgálás nem a műszaki szervezési intézkedésekre támaszkodott. A mult évben kevés volt az olvan műszaki szervezési intézkedés, amelvet maguk a munkások indítványoztak. A műszaki gazdasági normák szilárdítását tárgyalások alapján vitték véghez. — Mennyit szilárdítasz? ... Még szilárdítok majd valamit — ezek voltak azok a szavak, amelyeket leginkább használtak. Ennek következtében az 1951-es évbe olvan normákkal léotünk át, amelvek helvtelenek voltak. Különbség volt a bérek között az epves üzemrészekben is Megtörténhetett az, hogv könnyebb munkában gyengébb minősítésű munkás többet keresett, mint szakképzett munkás nehéz munkával. Itt van egv példa: a ' kálvhaüzemben futószalagon gyártással többet kerestek, mint az öntídében. A préselő üzemben kevesebbet kerestek, mint a pléhüzem többi osztálvain. Ennek következménye az volt, hogv egves fajta árukban a tervet a mult évben nem teljesítettük egyenletesen. A munkások a - szilárdabb normás osztályokból áttérnek a lazább normás osztályokba vagy más üzemekbe. És aki kevesebbet keres, sértve érzi magát. Ezeket a hibákat akarjuk kiküszöbölni az idei felülvizsgálásnál. Az i? ányszámokat minőség szerint, a munka nehézsége szerint és a környezet szerint állapítottuk meg. A dolgozók azt mondták az agitáció és a jó propaganda hatása alatt, hogy helyesek ezek a számok. A normák felülvizsgálását már befejezte a horganyozó üzem, ahol a normákat 14 százalékkal szilárdították. Egvidejűleg kötelezték magukat, hogv 1000 korona megtakarítást érnek el naponta a horganvban. A felülvizsgálásban nagvon iól dolgoztak a vasbútorosztálv dolgozói Pacek mester vezetésével Kolinár és Sós elvtársak megértették a felülvizsgálás jelentőségét. 100 darab szeneskanna gyártásánál 2410 munkapercet takfíítottak me&,_ Tamás alvtársnő, aki a bádogosműhelyben mint autogénhegesztőnő dolgozik, az egyik műveletnél normáját 45 százalékkal, a másiknál 30 százalékkal szilárdította 86.000 darabos évi termelés mellett. A sajtóban Molota elvtárs érdemeként az egyes munkafolyamatok számát azzal csökkentik, hogy kapcsolják ezeket. A legnehezebb itt a felülvizsgálás azon a részen, amelyet a volt nyíró üzemből vettek át. Bakos elvtárs a nagy Excenter-gép mellett helytelenül nézi a dolgokat. Arra a kérdésre, hogy azért a pénzért amit most keres a gépen, elmenne- e dolgozni az öntődébe, azt felelte, hogy nem. Bakos elvtárs jó munkás, csak nem gondolkodik kollektíven. Kell, hogy az elvtársak megmagyarázzák neki. hogy hol követ el hibát. Igaz, hogy Bakos elvtársnak akkora gyomra van, mint másnak, azonban nem szabad, hogy a hármas kategóriájú munkánál többet lehessen keresni, mint az öntésnél. Amikor az ö munkájában • úgyszólván semmi szakminősítésre sincs szükség. Eibner Imre zománcozó a mult évben bebizonyította az elvtársaknak, hogy a normafelülvizsgálás után is lehet keresni. És a többi elvtársakat is a norma túllépésére buzdította. Legjobb követője a zománcozó műhelyben a felesége, aki sokszor apróbb daraboknál többet csinál, mint ö. Az út, amelyet megkezdtünk, helyes. Csak folytatni kell, hogy egyenletesen teljesíthessük a tervet és csökkenthessük az önköltséget R r Éljen a koreai nép és dicső hadserege! Éljen Kim Ír Szén, a bekéért és szabadságért küzdő koreai nép hős vezére! Hat év telt el azóta, hogy 1945 augusztus 15-én, a hős Szovjet Hadsereg széttiporta a japán imperialistákat, felszabadította Korea népét a japán fennhatóság alól és megnyitotta számára a nemzeti függetlenség felé vezető utat. A japán imperializmusnak hosszú éveken át tartó uralma Koreát kulturális és gazdasági tekintetben elmaradottá tette. Ebben a nehéz korszakban a nagy Szovjetunió, a béke védőbástyája, az elnyomott nemzetek védelmezője testvéri segítséget nyújtott a koreai népnek. Koreának felszabadítása a Japán rabszolgaság alól a Szovjet Hadsereg által olyan esemény, amely örökre bevésődött a koreai nép történelmébe. Augusztus 15, Korea nemzeti ünnepe lett. A felszabadulás után hatalmas mozgalom indult meg az országban egy független, demokratikus állam megteremtéséért. A felszabadított nép az ország északi és déli vidékein- egyaránt megteremtette a helyi önkormányzati szerveket, a népi bizottságokat. Korea népét azonban, amely nagy lelkesedéssel fogott hazája békés, egységes kiépítéséhez, hamarosan újabb szerencsétlenség sújtotta. 1945 szeptember 6-án, nem egészen egy hónappal a japán imperializmus bukása után, az ország déli részében partra szálltak az amerikaiak. Az amerikaiak nem mint felszabadítók léptek Dél-Korea területére, hanem, mint megszállók. Feloszlatták a népi bizottságokat, a demokratikus pártok it és szervezeteket. Attól az időtől togva a 38. szélességi kör két területileg egyforma részre osztotta fel az országot: Északés Dél-Koreára. A köztársaság északi részében a koreai nép, a Szovjetunió önzetlen segítségére támaszkodva, megteremtette a népi demokratikus kormányt és sorsa igazi formálóiává vált. Az alapvető demokratikus változások következtében Korea északi részének arculata teljesen átalakul. Alapjaiban kiépítették az ipart amelyet a széles néprétegek szolgálatába állítottak. Az üzemekben bevezették a tervezést, a dolgozók között széles méretekben megindult a termelékenység emeléséért folyó munkaverseny. A dolgozók széles rétegeinek életszínvonala jelentőser emelkedett. Kulturális téren is nagy haladást értek el, úgyszólván teljesen kiküszöbölték az írástudatlanságot, bevezették a kötelező iskolalátogatást. Észak-Korea népe mindezt a Kim Ir Szen vezette népi kormány politikájával érte el, a Szovjetunió szün

felen önzetlen, gazdasági, kulturális és technikai segítsége mellett. Mialatt Észak-Koreában az új, örömteli életet építették, az ország déli része a reakció és terror, a börtönök és gyilkosságok, a félelem, a nyomor, az éhség és a pusztulás igazi poklává lett. Lisinman bandája az amerikaiak segítségével a fasiszta rendszer bevezetése után kegyetlen terrorral lénett fel és a néptömeTeket minden nol'

f

!kai és szabadság jogától megfosztott" Dél-Korea gazdasága nehéz helyzetbe került, az amerikai imperialisták felesleges áruikkal elárasztották DélKoreát és ennek következtében a termelés rohamosan csökkent, a lakosság életszínvonala mind alacsonyabbra süllyedt, a munkanélküliség óriási méreteket öltött. Ebből a helyzetből az amerikai imperialisták abban láttak kiutat, hogy iiszinmanista bábjaikkal, a Washington által kiképzett zsoldosaikkal megtámadtatták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság békés népét. Az amerikai imperialistái* az általuk előidézett polgárháborút Koreában, Ázsia népeinek belügyibe való fegyveres beavatkozásuk leplezésére használták fel. 1950 június 27-én, Truman parancsára az USA hadihajóraja és hadirepülői a koreai nép ellen harcba szálltak. Az amerikai háborús gyújtogatok az ENSz zászlajával akarják a világ közvéleményét megtéveszteni. A tények azonban leálcázták őket: az amerikai imperialisták, Hitler világuralomra törő terveinek követői. A koreai háború annak a támadó politikának a megnyilatkozása, amelyet az elmúlt esztendők során a nyugati hatalmak és mindenekelőtt az Északamerikai Egyesült Államok követnek. F.z a politika eredményezte a támadó jellegű katonai paktuipok létrehozását, az amerikai katonai támaszpontok kiépítését nemcsak Amerikában, hanem az európai, a közel- és távolkeleti országok egész sorában. Az USA fegyveres intervenciója és az őt követő többi országoknak háborús beavatkozása Koreában egyenes és határozott megnyilatkozása ennek a támadó politikának. Ezzel szemben a Szovjetunió népe, amely mindenkor a béke megszilárdítására és megőrzésére törekedett a multban és most is, a koreai háborús konfliktus békés megoldása mellett szállt síkra. J. A. Malik elvtárs, a Szovjetunió ÉNSz-beli megbízottja, június 23-1 rádiófelhívása a koreai konfliktus békés megoldására az egész világ békét vágyó embereinek körében nagy visszhangra talált. A békét követelő közvélemény nyomására az amerikaiak tíízszüneti tárgyalások megkezdését javasolták Koreában. A szabadságáért és függetlenségéért hősi.esen harcoló koreai nép nagy lelkesedéssel fogadta a koreai háborús konfliktus megoldására útat nyitó tűz- és fegyverszüneti tárgyalások megkezdését Keszonban. Nam-lr és Pen Teh-Huaj tábornokok, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntes csapatok főparancsnokságának megbízottai, előterjesztették a koreai háború végleges megszüntetésének fő fehételeit, a fegyverszüneti tárgyalások alaojait képező javaslataikat: a 38-ik szélességi körről mindkét f

Al vonja vissza csanatait és a demarkációs vonal mentén demilitarizált övezetet létesítsenek és az idegen csapatok hagyják el Korea területét. A keszoni fegyverszüneti tárgyalások azonban ismét b'ronvsárfát adják annak, hogy az ?r"

,r'f -' 'r"-er

!-"sták :Tizi céüa n"m a < és ;> *••'*- '"'*'sa. T*'—terveifír"' > < m-*'.— k le, sőt a fe<*vvers->':íic'i ,*rgv>l

íso!'kal csak Hőt akarnak nyerni tŤvolkeletl támadó célj«ikra való erőgyűjtésre. A koreai háborút, amelyben az ame(Folytatás a It oldal

OÄ

)