Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-12 / 188. szám, vasárnap

1951 augusztus 12 UJS2 0 BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG A szovjet hazafiasság (patriotizmus) lényege A szovjet hazafiasság tudatos sze­retet a szocialista szovjethaza iránt, történelmi haladó szerepének megér­tése' ós szakadatlan törekvés iirra, hogy azt még erősebbé, gazdagabbá és hatalmasabbá tegyük. A szovjet hazafiasság új, magasabb típusú hazafiasság. Elvben különbözik minden más — nem szovjet hazafias­ságtól. A szovjet hazafiasság szeretet az iránt a haza káot, melyben a nép ma­ga kormányozza éle'ét és ahol az ál­lam az egész nép akaratát fejezi ki. „A szovjet hazafiasság ereje mondja Sztálin — abban áll, hogy nem faji vagy nacionalista előítéle­tekre, hanem a népeknek a Szo'iet Haza iránti lelkes odaadására és < űsé­gére, az országunkban élő valamennyi nemzet dolgozóinak baráti szövetsé­gére támaszkodik. A szovjet hazafias­ságban harmonikusan kapcsolódnak össze a népek nemzeti hagyományai és a Szovjetunió minden dolgoz íjá­nak közös életérdekei... A Szovjet­unió népei ugyanakkor tiszteletben tartják a külföldi országok- népjirľík jogait és függetlenségét és mindig készséget mutattak arra. hogy béké­ben és barátságban éljenek a szom­széd államokkal. A szovjet hazafiasság a kommu­nista erkölcs kategóriája, egyike a legfontosabb vonáröknak. melyek a szovjetembei erkölcsi arculatát meg­határozzák. A szovjetember személyiségének minden más vonása — a szocialista magatartás a munka és a társadalmi tulajdon iránt, .a tudatos fegyelem, a humanizmus, a kollektivizmus, az erő6 akarat és szilárd jellem — az élet­formáló szovjet hazafiasságban találja meg alapját. A szovjet hazafiasság a szovjet társadalom hajtóereje. „A szovjet­emberek hátországában véghezvitt munkahőstetteinek éppúgy, mint har­cosaink által a fronton véghezvitt hervadhatatlan haditetteknek forrása a lángoló és éltető szovjet hazafi­ság" — mondja Sztálin. A szocialista társadalom felépíté­séért folytatott harc folyamán maga az ember, az új élet alkotója is, gyö­keres változáson ment át: ez az em­ber eszmei és erkölcs' tulajdonságai tekintetében felmérhetetlenül maga­sabban áll a burzsoá társadalom em­berénél. A szovjetembrr a szocialista társadalom tudatos alkotója. A szovjet hazafiasság hit a népben, a nép alkotó erőiben, tehetségében és képességeiben. A szovjetemberek ha­zaszeretete széttépheteilenül össze­kapcsolódik a haza ellenségei Iránti gyűlölettel Hazaszeretetre nevelni gyűlölet nélkül mindenki iránt, aki gyűlöli a mi hazánkat, — lehetetlen. A gyűlöler neveléséről nem elvontan, nem általánosságban beszélünk, ha­nem annak a gyűlöletnek a nevelésé­ről szólunk, amelyet az elnyomók, az embert ember által lelgázók és ki­zsákmányolók ellen kell érezni, azok ellen az emberek ellen, akik mások munkájának számlájára élnek, s akik önző célokból arra törekszenek, hogy gyűlöletet és ellenségeskedést szítsa­nak a népek között, s akik az ember­gyűlölet erkölcsét hirdetik. A forradalomelőtti Oroszországban a különböző osztályok hazaszeretete nem volt egyforma. Az uralkodó osz­tályok szerették hazájukat és annak önkényuralmi rendszerét, amely biz­tosította számukra az uralmat, bizto­sította a magántulajdon jogát a ter­melés eszközeire és berendezéseire, bizosította a földbirtokosok és kapi­talisták hatalmát. De amint az ural­kodó osztályok elveszítették hatalmu­kat és gazdaságukat, eltűnt hazaszere­tetük is. Sokan közülük a haza ellen­ségeinek táborába kerültek. Viszont Oroszország népe és annak legjobb képviselői i\i£r a forradalom előtti idő­ben is forróii szerették hazájukat, fe­lelősséget érextek sorsa iránt. Ez a munkások és parasztok Oroszországa iránti szeretet vočt, s égő gyűlölet a földbirtokosok és kapitalisták Orosz­országa, a cári önkényuralom és an­nak egész rendszere ellen Az orosz nép élenjáró képviselőit akkor az a nemzeti büszkeség jellemezte, amely­ről Lenin beszélt; „Idegen-e nekünk, a nagyorosz ön­tudatos proletároknak, a nemzeti büsz­keség érzése? Persze, hogy nem! Mi szeretjük nyelvünket és hazánkat, mi mindenkinél inkább azon munkálko­dunk, hogy az ő dolgozó tömegeit (vagyis az ő lakossága kilenctizedré­szét) tudatos demokrata és szocialista életre emeljük. Nekünk mindennél fájóbb látni és érezni azt, hogy a cári hóhérok, a nemesek es a kapit.V :.st.ák mennyi erőszakot, elnyomást és ko­miszkodást követnek el 6zép hazánkon. Mi büszkék vagyunk arra, hogy ez az erőszak a mi körünkben, a nagyoro­szok körében ellenállást váltóit ki, hogy ebből a környezetből nőtt ki Ragyiscsev, nőttek ki a dekabristák, a 70 ss évek vegyesrendű forradalmá­rai, hogy a nagyorosz munkásosztály 1905-ben hatalmas fo, radalmi tömeg­pártot teremteti meg, hogy a nagy­orosz muzsik ugyanakkor demokratá­vá kezdett lenni, kezdte lerázni magá­ról a papokat és a földesurakat. igy tehát a cár önkényuralom fel­tételei között az volt az igazi hazafi, aki a hazája és népe iránti szeretet nevében a maga étetél nem kímélve harcolt azért, hogv megsemmisüljön a földbirtokosok és kapitalisták állam­rendszere, amelyet a nép gyűlölt és hogy felépüljön a munkások és pa­rasztok új, szocialista állama. Megvédjük a békét Á Világ ifjúsága a békéért harcol Néphadseregünk minden tagja né­vében ígérjük, hogy a békét megvéd­jük. Éber szemmel őrködünk és nem engedjük, hogy gazemberek felforgas­sák népi demokratikus országunkat. A volt gyárosok és kulákok és sok rosszindulatú ember, akik még min­dig hisznek a háborús uszítóknak és bíznak abban, hogy vissza fog jönni a kapitalista rendszer, még sokan sza­badon járnak és igyekeznek közénk férkőzni. Visszakívánják a Horthy­igát, amikor a munkás csak kutya volt. A szegény ember gyermeke ré­szére nem volt felsőbb iskola, csak a kulák gyerekének voit becsülete, vagy a gyáros fiának Nem azt nézték, mit tud és milyen esze van, hanem csak azt, hogy ezeknek a drága gyerekei legyenek műveltek. A szegény ember gyermekét nem engedték iskoláztatni, mert tudták, ha a szegény ember gyer­meke kitanul, nem fogja magát az orránál fogva vezettetni. Az volt a bi­tangok célja, hogy a munkás butább legyen, hogy azt csinálhassák vele, amit akarnak. Emlékezzünk csak vissza a levente­évekre, amikor 12 éves kortól 21 éves korig minden héten egyszer ugráltunk a bitangok érdekeiért a futballpályán. Ezt rákényszerítették a szegény em­berek gyermekeire is. Ha esetleg eső vagy hideg volt, nem számított. Azt mondták, menjen mezítláb. Ha nem ment, akkor aljas módon megtorolták a mulasztásért. Például vasárnap reg­gel 6 órakor kopog a rendőr az ajtón: „Kis Kálmán itt lakik?" — „Ieen" — szól ki az aoa. — „Rögtön öltözköd­jön fel és menjen Szabadkára lovakat pucolni." — „Lovakat? — kérdezi az apa, — és miért bizto r úr?" A rendőr, mint a farkas úgy felelt: „Azért, mert még most sem tudja, hogy leventére járni kell!" Igy nevelték a bitang ka­pitalisták a fiatalságot. Nem kellett az iskola, csak az iga, amit rádobtak a szegény munkás nyakára és húzatták vele. Ha esetleg szólni mert, vagy elégedetlenségét fejezte ki, akkor rá­ordítottak: „Felvidéki kommunista" és elbocsájtották a munkából, meg­gumibotozták és bebörtönözték. Igy „szolgálták" a kapitalista érdekek a munkásnépet. De eljött az idő, amit olyan régen vártank és a dicső Vörös Hadsereg felszabadított bennünket a fasiszta iga alól és meghozta minden munkás szá­mára a szabadságot. Éppen azért, mi a néphadsereg tagjai és az a sok-sok békeszerető munkásember, ígérjük, hogy a békét megvédjük. Most egy pár ®rt a katonai kikép­zőtáborból. Mi a hadsgreg tagjai eljöttünk a katonai kiképzőtáborba, hogy öntuda­tos és becsületes akarással megtanul­juk az elénk tűzött feladatot. Fiatal, edzett karok, mosolygós arcok őr­ködnek a béke zászlaja fölött. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy a békét csak jólképzefct katonákkal tudjuk megvédeni. Ezért minden öntudatos katona örömmel kezeli fegyverét és örömmel tanulja a reá bízott katonai feladatokat. Mosit látjuk csak, azt a nagy változást és aat a nagy haladást, ami mind a katonai, mind a civil élet­ben beállt és ezért hálás köszönetün­ket fejezzük ki a Csehszlovák Kom­munista Pártnak. O. A. A néphadsereg katonája — újító! „Silák" katonai egységnek hadse­regújítója van. Az újító Ostrom Atti­la katona, CsISz-tag. aki katonai szol­gálatra való bevonulása előtt, mint munkás dolgozott a rimaszombati RISO-üzemben. Ostrom elvtárs asz­talosnak tanult. Ilyen beosztású mun­kát végzett az üzemben egész addig, amíg az üzem dolgozói meg nem vá­lasztották őt biztonsági előadónak. E hivatása teljesítése közben került ka­tonai tényleges szolgálatba. Ostrom katona, öntudatos párton kivüli egyén, aki jól értelmezi a mai társadalmi rends.zer jelentőségét és ezért rendesen teljesíti kötelezettsé­geit. Jó! értelmezte a tényleges ka­tonai szolgálat fontosságát, melyet elejétől kezdve becsületesen és tisz­tességesen végez. Belátta, hogy népi demokratikus hadseregünk, Gottwald elvtárs hadsereg", az ő hadserege ls és ezért példás szolgálatot kell teljesí­tenie. Ostrom elvtársnak nehézségei vol­tak az államnyelv dolgában. Ezért gondolkozott rajta, hogy menjen-e a tartalékos tiszti iskolába, mert oda volt irányítva. Félt attól, hogy nem válik be. Ma, mikor erre visszaemlék­szik, mosolyog rajta, mert ez már a múlté. Megismerte mi a kollektív, megismerte mi a kölcsönös elvtársi segítség. Hogy nehézségei volnának a térké­pészet tanulásában? Vagy a vezénylő technika tanulásánál? Dehogy is, csak hallanák vezényelni, vagy látnák, ho­gyan bánik a térképpel. Már ma kije­lentheti, hogy a néphadsereg tisztje lesz, jó parancsnoka, aki több száz és ezer öntudatos, becsületes, szakkép­zett katonát fog nevelni. Ostrom elvtárs megtudta, hogy a századparancsnok azon gondolkodik, hogy miképp lehetne a kikölcsönzött kocsikra legjobban felszerelni az akna­vetőket. A. parancsnok után ment és önként nekilátott e kérdés megoldásá­nak. A kocsik az egészségügyi szolgá­lattól voltak kikölcsönözve és szükség esetén az egészségügyi feladatokat is teljesíteniök kell. Er-e gondolt Ost­rom elvtárs, mikor úgy határozott, hogy olyan szerkezetet állít össze, mely megtartja az aknavetőt a kocsin. Igyekezete sikerrel járt. Olyan szer­kezetet állított össze, amely megállta a teherpróbát. A bizottság jónak talál­ta munkáját és a parancsnok továbbí­totta újítójavaslatát jóváhagyás és al­kalmazás céljából a minisztériumhoz. Mindennap láthatták az elvtársak, hogy foglalkozásán kívül reggel-5 órá­tól este 11-ig hogyan dolgozik Ost­rom elvtárs a szerkezet összeállításán és azon, hogy az egység minden ko­csijára felszerelje az aknavetőket. Mindezt nagyon-'röv'd idő alatt végez­te el. A parancsnok ezért a példás, ön­feláldozó és igyekvő kezdeményezé­séért két napi szabadsággal jutalmaz­ta. Ostrom elvtárs nem elégedett meg az elért sikerrel. A gépfegyveres egy­ség elvtársainak is segített egy szer­kezetet összeállítani, mely nemcsak, hogy segíti a nehéz gépfegyver szál­lítását, hanem lehetővé teszi, hogy a szállító szekérről lőjenek. De nem­csak ilyen nagy dolgoknál vannak kezdeményező javaslatai. Meglátszik ennek az elvtársnak alkotótehetsége az egység napi életében is. Igy pél­dául a sátrak felállításánál. Százada sátrai az ő javaslata alapján az egé6Z egységben legjobban vannak felállítva. Az' elvtársaknak itt polcai vannak a fehérnemű, a borotválkozó eszközök, bakancsok és más felszerelések részé­re. Ostrom elvtárs nemcsak a magyar nemzetiségű elvtársak mintaképe, ha­nem általában néphadseregünk minden tagjáé. Az ő hazaszeretetéből, az ő viszonyából a szolgálati kötelezettsé­gek teljesítéséhez, kezdeményezésé­bő', kitartó, becsületes munkájából, öntudatosságából láthitó, hogy Ost­rom elvtárs hazánk egyik pektí^^ito­nája. JT (gt) A II. világháborúban a szovjet­hadsereg győzelmet aratott a fasiz­mus felett. Lehetővé tette a szocia­lizmus útját Európában. Ez az út győzelem felé vezeti Európa békés népét, felszabadította hazánkat is a fasizmus rabigája alól. A csehszlovák ifjúság napjaink­ban hazánk építésén és kultúránk fejlesztésén dolgozik. Hazánk fel­szabadulása óta a hatodik évet él­jük, amely gazdag építő munkával telt el. Amíg mi építésre gondo­lunk, addig Nyugaton a kapitalis­ták új háborúra készülnek. Nyugat­Németország új felfegyverzését elősegítik és újra harcba akarják bocsátani Hitler SS bandáját és mindazokat, akik a világ dolgozói­nak békéjére törtek a II. világhá­ború alatt. Azért van Berlinben a III. Világ­ifjúsági Találkozó, hogy tüntesse­nek a háború ellen a békéért és azok ellen, akik nyomorba akarják taszítani a világ békeszerető népét, akik új háborút akarnak kirobban­tani Európa népei között. Erre mi már egyszer válaszol­tunk a prágai VIT-en, ahol először sági találkozó, ahol a világ béke­szerető népének ifjai. Üdvözölte a kongresszust a Világ Békebizottsá­gának elnöke, a világifjúság jelen­létében. Amikor Prága utcáin a lelkesedő tömeg odakiáltotta a reakció és a világ népei felé: Nem altarunk há­borút! — ezeknek a szavaknak a kapitalista országokban nagy vissz­hangja kelt. A II. VIT-et Budapesten tartot­ták a világ ifjúságának jelenlété­ben. A magyar nép szabadságát a szovjethadsereg hozta meg és a felszabadult Budapestnek a legna­gyobb ünnepe volt a II. Világifjú­sági találkozó, ahol a vliág béke­szerető ifjúsága üdvözölte egymást és a magyar népet. Az imperialista urak újból moz­golódni kezdtek, új fegyvereket gyártanak, új háború kitörésére várnak, hogy Truman szavára láng­baborítsák a világot. De a békesze­rető nép nem ijed meg Truman szavától és ismét ifjúsági kongresz­szussal válaszol a háborús gyujto­gatók szavára. Berliniben 80 állam ifjúsága és a világ ifjú békehar­cosai fejezik ki békeakaratukat ott, ahonnan pár évvel ezelőtt Hit­lerek irányították a fasiszta hábo­rút, ahonnan rázúdították az embe­riségre a legnagyobb nyomorúságot és ahonnan a merényletet előkészí­tették a vüág népeinek szabadsága ellen. Csehszlovákia ifjúsága is részt­vesz a nagy békeharcban és a nagy békeépítő munkában. Üze­meinkben a normák túlteljesítésé­vel erősítik a világ békéjét, bizto­sítják népünk szabadságát és or­szágunk védelmét. A csehszlovák ifjúság tolmácsolja a csehszlovák nép üdvözletét a vüág ifjúságának. Hadseregünk üdvözletét is tolmá­csoljuk a VIT-en „Hadseregünk a nép fiaiból és a népért" — ezzel a jelszóval állunk a béke bástyáján. Csehszlovákia néphadserege a cseh­szlovák haza védelmezője, a szabad­ság őrzője. Herda József, közkatona. A parancsnokok és politikai dolgozók kötelessége és feladata, hogy terjesszék a példás katonák tapasztalatait Napról napra emelni ell az olyan katonák számát, kik mesterien ké­pesek kezelni fegyverüket és kima­gasló eredményeket érnek el a ta­nulásban, a kiképzés minden szaka­szán. Ez természetesen a parancs­nokok és a politikai dolgozók köte­lessége és becsületbeli feladata. A példás katonák tapasztalatai forrá­sul szolgálnak, melyből minden ka­tona meríthet kiképzése tökéletesí­tésénél. Szükséges ezért, hogy a példás katonák tapasztalatai ne ma­radjanak az ö titkuk, hanem terjed­jenek a legénység között, hogy tel­jesen fel legyenek használva nép­hadseregünk gyorsított kiépítésé­ben. Az eddigi megfigyelések azt bizonyítják, hogy még nem minden parancsnok és politikai dolgozó használja fel teljesen a példás ka­tonák tapasztalatait azon jelöltek nevelésénél, akik a jövőben ezzel a tiszteletbeli címmel való kitüntetés­re törekednek. Tanúi vagyunk an­nak, hogy sok egységben a harci és politikai nevelésben élenjárók kiképzése nem elégséges. Gyakran a parancsnok a katonákkal csak azt közli, hogy mik a feltételek a példás katona jelvényének megszer­zésére és kérdéseket dolgoznak fel a vizsgákra. Ezek a kérdések azu­után körökben vannak átvéve, ame­lyeket példás katonák vezetnek. Igy van -ez pl. a Hradovski tiszt által vezetett egységnél is. Valami­vel tökéletesebb módszert vezetett be az új példás katonák nevelé­sében Knotek szakaszvezető, példás összekötő, aki az alakulati szerve­zet elnöke. Ebben az egységben szombaton és vasárnapon kívül minden nap önképzö köröket vezet­tek be, melyet a parancsnokok és példás katonák vezetnek. Ezek a leggyakoribb módszerek a jelöltek nevelésére és a példás katonák ta­pasztalatainak terjesztésére. A nevelés és a propaganda e kez­detleges módszereivel nem lehetünk megelégedve. Ennél a kérdésnél na­gyobb igényeket kell támasztanunk. Példánkul kell, hogy szolgáljanak a szovjethadsereg politikai dolgo­zói és parancsnokai. A szovjethadseregben a példás katonák kimasló tapasztalatainak terjesztése jelentős része a szovjet tisztek munkájának, akik erre a kérdésre minden nap külön gondos­kodást fordítanak. A szovjet politi­kai dolgozók a katonák és altisztek mindennapi politikai nevelésével el­érik azt, hogy a szovjet hazafi­asság életereje visszatükröződik szak- és politikai képzettségük szüntelen --növelésében. A szovjet parancsnokok az új példás katonák nevelésénél különfé­le módszereket használnak. Egyike ezeknek az úgynevezett „otlics­nyikok" estélyei. Ezeken az estélye­ken a példás katonák előadásokat tartanak munkában elért tapaszta­lataikról és arról, hogy miként ér­tek el átlag teljesítményen felüli eredményeket a tanulásban és ki­képzésben. Ezeknek az elöadások­nek összeállításában segédkeenek a tisztek és a pártfunkcionáriusok is. Gyakran tartanak ezenkívül kato­nai gyűléseket, melyeken a. parancs­nokok fejtegetik a legjobb egyének kiképzésében elért eredményeket és az egész legénység előtt rámu­tatnak arra, hogy miként fejtik meg az „otlícsnyikok" a lövészeti taktikai és más feladatokat. A lak­tanyai és tábori rádió ugyancsak gyakori nevelő eszköze az új példás katonáknak. Az „otlícsnyikok" a parancsnokukkal a mikrofon elé áll­nak és a parancsnokok elmondják az élenjáró katonák kiképzését a taktikai és más gyakorlatoknál és az „otlicsnyik" azután ezt a leírást kibővíti magyarázattal, hogy ho­gyan teljesítette ezeket a feladato­kat. Természetes, hogy ebben az igye­kezetben az új példás katonák ne­velésénél a parancsnokoknak segít­ségükre vannak az SzK (b) P alakula­ti szervezetei és a komszomolisták, akiknek meg vannak adva a lehe­tőségek, hogy jól vezessék a pro­pagandát és a példás katonák ta­pasztalatainak a terjesztését. Ezért szükséges, hogy a mi ifjúsági szer­vezeteinek is a politikai dolgozóktól kapjanak alapos oktatásokat, hogy miként tanuljanak és propagálják egységük példás katonái ta­pasztalatainak terjesztését. Ugyan­csak nem kiss mértékben szükséges, hogy a tisztek az új példás katonák nevelésében élért tapasztalatokat ne tartsák meg ma­guknak, hanem ezeket általánosít­sák vagy a parancsnoki napokon, vagy a hadseregsajtó útján úgy, hogy az értékes tapasztalatok tel­jes mértékiben fel legyenek hasz­nálva a kiképzésnél az összes egy­ségekben, miáltal elérjük, hogy hadseregünk harci és politikai elő­készületének teljes átlaga állandó­an javulni fog. Ez majd világosan kitűnik a feladatok teljesítésénél, melyek az egység előtt a nyári ki­képzés időszakban állanak,

Next

/
Thumbnails
Contents