Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-12 / 188. szám, vasárnap

1951 augusztus 11 • tusi® — Truman csak békekomédiát akart eljátszani a nép előtt A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége határozatának és Svernyik elvtárs üzenetének világ visszhangja A haladó nemzetközi sajtó vezető­helyein teljes terjedelmében ismerteti Svernyik elvtársnak Truman üzenetére adott válaszát, valamint a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének az USA-kongresszus határozatával kapcsolatban közzétett határozatát. A l^jok ugyanekkor vezércikkekben foglalkoznak az üzenetváltással és a határozatokkal. VARSÓ A Trybuna Ludu a Truman—Sver­nyik üzenetváltással kapcsolatban irt vezércikkében a többi közt ezeket mondja: Az amerikai kormány a lakosság túl­nyomó többségének óhaját fejezte ki, mikor a Szovjetunió népeivel való ba­rátságról szólt. A politikában azon­ban nem a szavak számítanak, hanem a tettek. A tettek kétséget kizáróan arra mutatnak, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya szabotálja a béke­politikát, napról napra fokozza háborús előké­születeit és napról napra tovább ha­lad az agresszió és a háborús kalan­dok útján. A Truman-üzenet hiába kí­sérli meg e tények elködösítését, a vi­lág népei egyre tisztábban látnak és a következtetéseket a tényekből von­ják le. Ennek bizonyítéka az, hogy a békemozgalom napról napra erősödik. BUKAREST — Világos — frja a Scanteia, a Román Munkáspárt központi lapja —, hogy mind Truman üzenetének, mind az amerikai kongresszus határozatá­nak az a célja, hogy az imperialista politikai vezetők és a demokrácia­ellenes tábor háborús előkészületekre irányuló politikáját „védekezőnek" és „békés" politikának tüntesse fel. Az imperialistákat erre a mesterkedésre az a tény késztette, hogy egy év óta, de különösen az amerikaiak koreai agressziójának leleplezése óta, a béke megvédésére irányuló mozgalom a vi­lág minden országában nagymérték­ben fokozódott. Az amerikai kongresszus határozata senkit sem tud meggyőzni, mert a ha­tározat csak fecsegés. SZÓFIA Az Otecsesztven Front „A békét tet­tekkel kell erősíteni" című cikkébein többi között ezeket írja: — A Sveri#ik elvtárs válaszában és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének határozatában foglalt konkrét 4 javaslatok, amelyek a népek közti ba­ráti kapcsolatok gyakorlati megterem­tésére és a béke megszilárdítására irányulnak, új erőt adnak a békeharc­nak. Truman üzenete és a kongresz­szus határozata viszont általános, za­varos formulákban merül ki. PÁRIZS A L'Humanité vezércikkében André Stíl megállapítja: — A világon mindazok, akik ra­gaszkodnak a békéhez, még akkor is, ha sok meg nem értésről tesznek ta­núságot a Szovjetunióval összefüg­gésben, csak helyeselhetik ezt az úi békecselekedetet Fontos békecsejeke­detről van ugyanis szó, nem pedig olyan általánosságokban mozgó kije­lentésekről, mint amilyenek Truman üzenetében szerepeltek Truman ugyan­is csak békekomédiát akart eljátszani az amerikai nép előtt, amelyről tudja, hogy egyre nyugtalanabb az USA­kormány veszélyes politikája miatt. — Erre az általánosságban mozgó „békéshangú" nyilatkozatra, amely, egyébként ellentétben áll az USA kor­mányának tetteivel, a Szovjetunió konkrét javaslattal felel. — A népeket nem lehet becsapni — emeli ki Stil. — A népek tudják, hogy most békecselekedetnek tanúi. Azt akarják, hogy erre a tettre tettel vála­szoljanak, ne pedig kibúvókkal. Az amerikaiak kibővítik támadó támaszpontjaikat a Feroer-szigeteken Izland amerikai megszállása után az amerikaiak a ,Faroer dán szige­tek megszállására készülnek, ame­lyek Norvégia és Izland között fe­küsznek. Dán újságíró körökben különösen arra a tényre hívják fel a figyelmet, hogy az amerikaiak még szándékuk megvalósítása előtt elrendelték a dán hivataloknak, hogy a Faroer-szigeten katonai ten­geri támaszpontot építsenek ki. A Perlindske Astenavis című lap tudósítást közöl a Faroer-szigetek­ről, amelyben az írja, hogy a dán hivatalok azon bejelentésével szem­ben, hogy a Faroer-szigeteken ka­tonai, tengeri támaszpontot létesí­tenek, élesen fellépett a sajtó, amely a Faroer-szigetek önállóságát kö­veteli. A dán lapok rámutatnak Iz­land sorsára, amely most az ameri­kai egységek katonai tengeri tá­maszpontja. Hasonló sors vár a Faroer-szigetekre is, mert az ame­rikaiak arra kényszerítették Dáni­át, hogy vagy maga építsen ki a Faroer-szigeten katonai tengerészeti támaszpontot, vagy, hogy engedje meg az USA-nak, hogy e szigete­ken további támaszpontot létesít­sen, amerikai vállalkozók ma a fegyvergyártást tartiák legfőbb ügyüknek A szovjet küldött felszólalása az EN SZ gazdasági és szociális tanácsában. Augusztus 7-én, az ENSz gazdasági és szociális tanácsa ülést tartott. Az USA képviselője arról akarta meg­győzni a küldötteket, hogy az USA fegyverkezése a béke megvédésének érdekében történik. Peru, Kanada és Uruguay képviselői felszólalásukban kénytelenek voltak rámutatni, hogy az USA fegyver­kezési versenye rendkívül károsan hatott országuk gazdasági helyze­tére. Arkágyev elvtárs, a Szovjetunió képviselője felhívta a figyelmet az im­perialisták kétszínű magatartására; Magyar kormányküldöttség Lengyelországban A lengyel sajtóügynökség jelentette, hogy Varsóba magyar kormányküldött­ség érkezett. A küldöttség résztvesz a lengyel-magyar vegyesbizottság mun­kájában és egyezményt ír alá a Ma­gyar Népköztársaság és a Lengyel Köztársaság közötti kulturális együtt­működésre ez év második félévére és a jövő évre. Korea! hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti, hogy a koreai néphad­sereg egységei szoros együttműködés­ben a kínai népi önkéntes csapatokkal sikerrel visszaverték az ellenség tá­madásait. Olasz tiszteket képeznek ki az USA-ban A Popolo című olasz lap jelenti, hogy az olasz hadsereg tisztjeinek egy csoportja az Egyesült Államokba utazott, ahol katonai kiképzést nyer­nek, főleg légi és gyalogsági erők együttműködésének terén. Ez a cso­port, amely három kapitányból és egy hadnagyból áll, néliánv hónapon át amerikai katonai iskolákban kap ki­képzést. I ugyanakkor, amikor a koreai anyagi 1 segítség kérdését terjesztik a gazda­sági és szociális tanács elé, az ame­rikai repüliők tíz- és százezer koreai gyermeket és asszonyt ölnek meg. Hivatkozott Wilsonnak, az USA vé­delmi mozgósítási hivatala vezetőjé­nek egy washingtoni sajtóértekezleten tett nyilatkozatára, amelyben kijelen­tette, hogy az amerikai vállalkozók ma a fegy­vergyártást tartják legfőbb ügyük­nek. A szovjet küldött a továbbiakban a fegyverkezési verseny következtében növekvő adóterhek alakulására muta­tott rá. Az Egyesűit Államokban az 1949—1950. költségvetési évben az egyenasadók 18.1 milliárd dollárt, 1950—1951-ben pedig 22.3 milliárd dollárt értek el. Az USA 1951—1952. évi költségvetése értelmében egyedül a lakosságra kivetett egyenesadók összege 26.8 milliárd dollára növek­szik. Ez több mint tizenkilencszeresen múlja felül az 1939-ben befolyt egye­nesadók összegét. Arkágyev elvtárs ezután rámutatott, hogy ugyanakkor Truman gazdasági beszámolója szerint az amerikai monopóliumok nyeresége 1951-ben évi átlagban 50 milliárd dollára emelkedett, az 1919. évi 27.8 milliárddal és az 1950. évi 40 mil­liárd dollárral szemben. Az USA-ban a legfontosabb élelmi­szerek ára a koreai intervenció kezde­tétől 47 százalékkal emelkedett. Fran­ciaországban a megélhetési költségek 1938-hoz viszonyítva több mint húsz­szorosra nőttek. A különböző kapita­lista országokban a hivatalos statisz­tikai adatok szerint a teljes és részleges munkanélküliek száma 1950 januárjában 45 millió volt. Arkágyev elvtárs felszólalása után Lengyelország és Csehszlovákia kép­viselői leplezték le az amerikai, angol és francia küldöttek rágalmait Len­gyelországról, Csehszlovákiáról. Rá­mutattak, hogy a három nyugati nagy­hatalom képvise'ői ezzel csak saját or­száguk dolgozói helyzetének romlását és a gazdasági élet militarizálását akarják elleplezni. Az ausztriai amerikai megszálló hivatalok hazug állításokat hangoztatnak Az österreichisdhe Zeitung köz­zétette a szovjet tájékoztató szolgá­lat jelentését, amely többek között így szól: „Amint ismeretes, az ame­rikai és francia megszálló hivata­lok megakadályozzák az angol, francia, olasz és belga küldöttek részvételét a berlini Világifjúsági Találkozóm. Mintegy 2.000 küldöt­tet, fiúkat és leányokat tartottak vissza és nem engedik őket Bécsiből tovább utazni, hogy folytassák Ber­linbe vezető útjukat. Ezek a hiva­talok rosszakaratú eljárásukat az­zal a hazug állítással akarják indo­kolni, hogy ezeknek a küldötteknek nincs engedélyük a szovjet övezet­be való átutazásra. Ez az állítás azonban teljesen valótalan, mert a szovjet megszálló hivatalok hivata­losan közölték az amerikai és a francia megszálló hivatalokkal, hogy a küldötteknek engedélyezték a szovjet övezeten való átutazást Berlinbe. Amerikai hadirepülők Svédországban Oland svéd szigeten az USA-ból, Nagy-Britanniából és Kanadából érke­zett hadirepülőgépek tartózkodnak »vendégségben«. A haladó svéd sajtó azon meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy e hadirepülők tartózkodása e svéd szigeten »stratégiai célokra« irá­nyul. Augusztus végére újabb hadi­repülőket várnak Svédországba. Ezen­kívül a lapok jelentik, hogy Svédor­szágba rövid időn belül ellátogat egy angol vadászrepülő csoport. 48 repülő látogatja meg a svéd répülőflottilát Engelholm városban, valamint a Bar­kapö városban állomásozó repülőflotti­lát is. Az amerikaiak megsértik a keszoni körzet semlegességét Az az eset, amelyre Kim ír Szen tá­bornok, a koreai néphadsereg főparancs­noka és Pen Teh Hu aj tábornok, a kí­nai önkéntesek parancsnoka augusztus 9-i tiltakozásukban rámutatnak, nem áll egyedül, mert az amerikaiak ismétel­ten megsértették a keszoni semlegessé­gi övezetről szóló megegyezést. A Sin­hua kínai sajtóügynökség jelentése szerint az amerikaiak már július 16-án 17.40 órakör lőtték a semleges öve­zetben Keszontól keletre fekvő Pan­mudzsont. Július 17-én Nam Ir tábor­nok figyelmeztette ez incidensre Char­les Turner Jov tábornokot és az eset kivizsgálását kérte. Augusztus 7-én 10 óra 45 perckor az incidens megismétlődött Folytatják a keszoni fegyverszüneti tárgyalásokat A koreai fegyverszüneti tárgyalá­sokat augusztus 10-én 12.30 órakor öt napi megszakítás után folytatták. A megszakítás másodrendű okok kö­vetkezménye. Az Egyesült Nemzetek Szervezete fegyveres erőinek bizott­sága támasztotta, őket és nem függ­nek össze a napirend főpontjaival. A kóreai néphadsereg és a kínai önkéntesek fő megbízottja, Nam Ir tábornok a fegyverszüneti tárgyalá­sok ülésén megismételte igazságos és józan javaslatát, amely szerint a katonai demarkációs vonalat a két fél között a 38-ik szélességi körben állapítsák meg és megcáfolta a má­sik fél megokolatlan követeléseit, amely e javaslatról való tárgyalást igyekszik megszakítani. Mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének fegyveres erői augusztus 7-én két­szer megsértették a megegyezést az­zal, hogy repülőgépről tüzeltek a ko­reai küldöttség élelmiszerszállító te­herautójára, augusztus 10-én 8.20 órakor írásbeli tiltakozást intéztek az ENSz erőinek bizottságához. A tiltakozás rámutat arra, hogy az ENSz erőinek válaszlevele egyáltalán nem kielégítő és hangsúlyozza, hogy a megegyezés ismételt megsértése után a másik fél rágalmazó kijelen­tést tett. Ez a koreai népben azt a gyanút kelti, hogy a másik fél akció­ját nem lehet véletlennek minősíte­ni. A másik fél mindeddig nem adott egyenes feleletet a koreai küldöttség augusztus 10-i tiltakozására. A fegyverszüneti tanácskozások következő ülését augusztus 11-én 10 órára tűzték ki. Az albán kormány tiltakozik albán fennhatósági területek megsértése ellen Az Albán Népköztársaság külügy­minisztériuma tiltakozó jegyzéket intézett a tiranai olasz misszióhoz, amelyben rámutat az albán határok tíz esetben való megsértésére olasz repülőgépek és hajók által, 1951 jú­lius 3 és 30-ika között. így pl. július 28-án a déli órákban egy Olaszor­szág felé tartó olasz repülőgép albán fennhatósági vizek felett repült át. Július 28-án 23.00 órakor hárem nagy hajó, amelyek Olaszország falé tar­tottak, az Albán Népköztársaság fennhatósága alá tartozó tengeren mentek át és megközelítették a Pali öbölt. Az albán partmenti tüzérség tüzelése az olasz hajókat visszatérés­re kényszerítette. Július 30-án 14.00 órakor egy olasz repülőgép átrepüli Sassen és Biora felett és amikor a légelhárító tüzérség tüzelés alá vet­te, visszatért Olaszországba. Az Albán Népköztársaság külügy­minisztériuma határozottan tiltako­zik az Albán Népköztársaság terü­leteinek olasz repülőgépek és hajók által történt durva megsértése ellen és felhívta az olasz kormány figyel­mét arra a nagy felelősségre, ame­lyet az ehhez hasonló ellenséges ese­tekért visel. Az amerikai békeharcosok békét követelnek Koreában Az amerikaiak békéért szervezett küldöttsége, amelyben résztvett Pa­ul Robeson, Philip Morrison tanár, Villard Uphaus lelkész, valamint több kiváló amerkai békeharcos, aug. 7-én ellátogatott az ENSz newyorki titkárságára. A küldöttség Trigve­Lie helyettesének, Cohennek, nyi­latkozatot adott át, amelyben azt követelik, hogy Koreában szüntes­sék be a katonai akciókat a keszoni fegyverszüneti tárgyalások tarta­mára. A nyilatkozat rámutat arra, hogy az amerikai nép a koreai há­ború megszüntetésére • törekszik és hogy a Koreában lévő amerikai katonák a vérontás megszüntetésé­nek gondolatát nagy lelkesedéssel fogadták. A katonai akciók meg­szüntetése és a koreai fegyverszü­net megkötése — írja továbbá a nyilatkozat — az első lépést jelenti a Távol Kelet békéjének helyreáUi­tásához vezető úton. Ez széleskörű tárgyalások kezdetét jelentheti a nagyhatalmak között az alapvető ellentétek megoldására. Cohen megígérte, hogy a küldött­ség felhívását „a lehető legrövidebb időn belül" Trigve Lie elé terjeszti. Ami a koreai katonai akció beszün­tetését illeti, ez a kérdés — mon. dotta Cohen — az ENSz parancs­nokságának hatáskörébe tartozik. Az USA uralkodó körei a háború folytatására törekszenek A Koreai Központi Távirati Iro­da közleménye az amerikai imperi­alistáknak a keszoni tárgyalások során megnyilvánuló agresszív ter­veivel foglalkozik. Immár egy hónapja folynak tár­gyalások Keszonban — hangzik a közleményben —, de ennek ellenére egyetlen alapvető kérdést sem ol­dottak meg. Ennek oka abban rejlik, hogy az amerikai fél, miután nem kíván tárgyalásokat folytatni az egyenjogúság és kölcsönös megér­tés alpján, igyekszik mindenáron elhúzni a tárgyalásokat és olyan követelésekkel áll elő, amelyeknek semmi közük a koreai kérdés bé­kés rendelésére irányuló őszinte tö­rekvésekhez. Erről tények beszél­nek. * Ugyanakkor a koreai néphadse­reg főparancsnoksága és a kínai önkéntesek parancsnoksága azzal az őszinte szándékkal bocsátkozott tárgyalásokiba, hogy békés úton oldják meg a koreai kérdést és mindenekelőtt a legfontosabb kérdések .megoldá­sát terjesztette elő: a demarká­ciós vonal megvonását a 38. szé­lességi kör mentén, a tűz meg­szüntetését, a csapatok kölcsö­nös visszavonását a demarkációs vonaltól és a fegyverszünetet biz­tosító feltételek megteremtését. Július 27-én Joy, az amerikai kül­döttség vezetője ultimátumra emlé­keztető hangon követelte, hogy a demarkációs vonalat ne a 38. szé­lességi kör mentén, hanem jóval északabbra ettől a vonaltól hatá­rozzák meg. Joy a józan értelem ellenére olyan demarkációs vonal meghatározását követelte, amely a 38. szélességi körtöl 65—80 kilomé­terrel északabbra húzódna és nagy területet vágna el Észak-Koreától. Miért szorgalmazza az amerikai fél,' hogy éppen ezen a vonalon vonják meg a demarkációs vonalat? Nem­csak azért, mert ez a térség hasz­nos ásványokban gazdag, hanem stratégiai szempontból is előnyös olyan hadmüveletek végrehajtására, amelyeknek eredményeként az ame­rikaiak rövid időn belül elérhetnék Korea Kínával és a Szovjetunióval szomszédos határait. A mult évben MacArthur pa­rancsnoksága alatt az amerikai csapatoknak az incsoni partraszál­lás után mintegy 40 napra volt szükségük, hogy a Szovjetunió és Kína határai felé nyomuljanak, most az amerikaiak által követelt demarkációs vonal lehetővé tenné az amerikai csapatoknak, hogy sok­kal rövidebb időn belül jussanak Korea északi határaihoz. Az amerikai fél ilyen módon a „védelmi vonal"-ról szóló ékes szavak leple alatt igyekszik stra­tégiai felvonuló területét biztosí­tani a Kína elleni agresszió ki­terjesztése, a Szovjetunió elleni támadás érdekében. A koreai nép — hangzik a továb­biakban a közlemény — mindig a koreai kérdés békés megoldására törekedett és továbbra is erre tö­rekszik. Küldöttségünk azzal az őszinte kívánsággal jelent meg Keszon­ban, hogy megteremtsék a „tüzet szüntess"-t és létrehozzák a bé­két Koreában. A keszoni tárgyalások menete azonban azt mutatja, hogy az USA uralkodókörei csak szavakkal akarják a békét, a valóságban pe. di f f a tárgyalások meghiúsítására, a háború folytatására és az agresz­szió kiterjesztésére törekszenek.

Next

/
Thumbnails
Contents