Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-09 / 185. szám, csütörtök

1951 augusztus 9 KiSeifíven srszág 26 ezer fiatallá és 2 millió ifjú német békeliarcos részvétéül! megkezdSdütt a telini VST A békeszerető ifjúság, a világ minden részéből Berlinbe érkezett képviselőinek és a Német Demokratikus Köztársaság vezetőinek jelen­létében vasárnap délután félkettőkor megnyílt Berlinben a III. Világ­ifjúsági Találkozó. A Walter tJlbricht-stadionban, amelyet a világ valamennyi nemze­tének lobogói díszítettek, mintegy százezer ember jelenlétében ünne­pélyes keretek között nyílt meg a nagy horderejű találkozó. 90 ország képviselőinek színpompás felvonulása után Wilhelm Pieck elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke mondott megnyitó beszédet. 2 átjáróház, ahol nem melegszenek meg a munkások. Sok munkaelőadói hivatal nagy hiá­nyokat mutat fel. A feladatuk az, hogy meggyorsítsák a termelésbe való átlépést és nem az, hogy ezt megnenezítsék. Ha az emberek jelentkeznek mun­kába, kell hogy a hivatal őket elhe­lyezze. Ha van megegyezés a mun­kát kereső egyén és az üzem között, azt kell, hogy a munkaügyi előadói hivatal megerősítse. A munkaelő­adói hivatal feladata nem az, hogy határozon afelől és kivizsgálja azt, kit kell felszabadítani, kit kell át­helyezni stb. A munkaügyi előadói hivatalnak a feladata az, hogy az embereket besorozza a munkába és nem az, hogy kellemetlenné tegye helyzetüket. Nevetséges az, amikor a hivatal vizsgálatokba és elemzésekbe bocsát­kozik afelől, ki és mi az az adminisz­tratív munkaerő és amikor azt állítja például, hogy a sofőrök és altisztek nem adminisztratív erők és ezért el­utasítja azok elhelyezését. A hivatalnoki ka; csökkentése a munka új megszervezésével, a fölös­leges és céltalan munka eltávolításá­val valamint a takarékossággal függ össze. Ahol a hivatalnoki kar csökkentését helyesen valósítják meg és a szüksé­ges újjászervezéssel kapcsolják össze, ott sor kerül a takarékoskodásra a gépparkban és az altisztek számában is. A munkaelőadói hivatal nem szabad, hogy ezt az egészséges folyamatot akadályozza és bürokratikus, szűkkeb­lű álláspontjával nehezítse. Azok a tényezők, akik végrehajtják a munkaerők felszabadítását, hibát kö­vetnek el és a kormányhatározat szel­leme e!' nn cselekszenek akkor, ha öreg, munkaképtelen, beteg és ehhez hasonló alkalmazottak áthelyezésére és felszabadítására törekszenek. Új­ból ismétlem, nem tisztogatásról van szó, hanem a termelésnek nyújtott segítségről. Ugyanígy helytelen az, ha valahol ez üzem igazgatósága elutasítja a negyven évnél idősebb munkások fel­vételét. Vagy mint ahogyan Prágában történt meg, ahol ezt az egyik gép­gyár hirdetményben közölte az üzem bejáratánál. Micsoda ostobaság ez? Mi a nyugdíjasokra és a szociális jöve­delmet élvezőkre hivatkozunk és kér­jük őket, hogy akinek az egészségi állapota megengedi, menjenek mun­kába és egyszerre mcst azt kezdik ál­lítani, hogy a negyvenen túli emberek kiöregedtek? Ilyen kapitalista, Bat'a­módszereket nálunk nem tűrhetjük és nem érvényesíthetjük. Azonnal csí­rájukban kell ezeket elfojtani. Ott, ahol az üzem elutasít ia, az idősebb és nős alkalmazottak felvételét, a munka­ügyi hivatal ne engedje meg a fiatal 06 nőtlen munkaerők felvételét 6em. Főleg Prágában kell törődni azzal, hogy a fiatal és nőtlen alkalmazottakat Prágán kívüli munkára helyezzék át, oda. ahol a legnagyobb munkaerő­szükséglet mutatkozik. Az embereket csak testi munkára helyezzük át? Ez a kérdés is többször felmerült. Bebizonyosodott például, hogy az egészségügyi minisztérium adminisztrációs munkában az orvosok egész sorát alkalmazza. Most ezeknek lapátot adjunK f kezébe? Ostobaság! A legnagyobb hanyagság az, hogy a mai orvoshiány mellett orvosokat al­kalmaztak az adminisztrációban. Azon­nal fel kell ezeket szabadítani és mun­kába állítani saját szakmájukban. Kórházakba, üzemi rendelőkbe, fal­vakba, mindenüvé, ahol orvosokra van szükség. Ugyanez áll a technikusokra. Az építővállalatok, de maga az építés­ügyi minisztérium is, mint ahogyan bebizonyosodott, műszaki erőket alkal­maz az adminisztrációban. Most azt kérik, hogy őket saját műszaki mun­kájuk körébe helye/zék át. Semmi ki­fogásunk sem lesz ez ellen. De nem ajánljuk azt, hogy ezeket a munka­erőket tervező irodákba ültessék. Fé­lek attól, hogy ott ismét az adminisz­trációban vesznének el. A kuncsicei építkezés, a HUKO és más nagy építkezések műszakiak hiá­nyában szenvednek. Oda keä küldeni I ezeket. Egyenesen az építkezésre, a műszaki munkák irányítására és a termelés megszervezésére. Ne süly­lyesszétek el őket ismét az irodákban. Azonban ha orvosokat, műszakiakat és hasonló munkaerőket helyezünk át az adminisztrációs munkából eredeti foglalkozásukba, akkor fölösleges, hogy nekik három hónapos fizetést adjunk átképzésre. Ha visszatérnek eredeti foglalkozásukba, amelyektől saját akaratukból vagy akaratukon kívül menekültek el, nincs szükség átképzésre. Mint látjátok, az áthelyezés éppen megkezdett akciója sok hibát tár fel, amelyeket felismertünk és amelyeket helyre kell igazítani. Ma nem beszélhetek mindenről. Al­kalomadtán még visszatérek ezekre. Egy bizonyos és mint kétségtelen ténnyel számolni kell ezzel: megva­lósítjuk az áthelyezést. Nem fog men­ni nehézségek nélkül és nem min­denütt megy hibáktól menten. Egyet­len hivatalnak és így a minisz­terelnökség hivatalának sem áK ha­talmában az, hogv megakadályozzon minden túlkapást, helytelen felfogást és igazságtalanságot. Ez a dologban résztvevő tényezők dolga, hogv hozzá­járuljanak az egész akció helyes vég­rehajtásához, a kiadott irányvonalak értelmében. Itt vannak a szakszerve­zetek, az üzemtanácsok, egész Nem­zeti Arcvonalunk és annak csoportjai, tisztséget viselői és tagjai, hogy ere­jükhöz és lehetőségeikhez képest irá­nyítsák tagjaikat, hogy ne csak az adminisztratív erők termelésbe való helyezéséről, hanem minden más ta­karékossági intézkedésről is gondos­kodjanak és ezekben résztvegyenek. Szükséges, hogy mindenki tudatá­ban legyen annak, hogy a döntő té­nyező a munka magasabb termelé­kenységének elérése. Főleg ezt kell nézni, amikor meg akarjuk őrizni és biztosítani az életszínvonal fokozását. A mult évben a munka termelékeny­sége jelentékeny mértékben elmaradt a bérek növekedése mögött. Klement Gottwald, Köztársaságunk elnöke idő­ben figyelmeztett erre bennünket és óvott ettől. Ez év első fele javulást mutat. A munka termelékenységének növekedése néhány százalékkal túlha­ladja a béreket, bár ezek ebben az év­ben is jelentékenyen emelkedtek. Az Elnök figyelmeztetése hatott. Ezért a legnagyobb nyomatékossággal kell továbbhaladnunk a takarékosság és a termelés növelésének megkezdett útján. Gondoljunk csak vissza a liszt­és kenyérellátás esetére. Milyen ve­széllyel járt ezen a téren a pazarlás. Hogy ijesztgetett bennünket a külföl­di propaganda és a mi reakciónk sut­togása. Azt állították, hogy közellá­tásunk csődbe jutott. A lisztet Orosz­országba és Németországba szállítjuk ki. Nem lesz elég aratásig. Nem lesz kenyér, éhség lesz. Gondoskodjatok tartalékokról. És,az aratás itt van! Az új termés felvásárlása folyamatban van. A liszt­tel és kenyérrel való ellátásunk nem szenvedett kárt az aratás előtt. Nem volt éhség. És az új aratásba jelen­tős liszt- és gabonatartalékkal men­tünk. Miért? Azért, mert nem féltünk attól, hogy idejében tegyünk megfele­lő intézkedéseket a pazarlás ellen. A külföldi propaganda és a hazai reak­ciósok suttogtak és össze-vissza ha­zudtak. Ki akartak bennünket lendí­teni nyugalmunkból és pánikot akar­tak előidézni, hogy biztosabban fejt­hessék ki gonosztevő háborús propa­gandájukat. De lakosságunk és főieg dolgozóink nem ültek fel ezeknek az uszításoknak. Ezért győzelmet ülünk. És így lesz ezentúl is. Megvalósít­juk az összes szükséges intézkedése­ket termelésünk fokozására, kiter­jesztésére, gazdaságosabbá tételére, a munka termelékenységének emelésére, helyesen osztjuk el munkaerőinket és az alkotó munka útján haladunk to­vábbra is a béke és a jólét biztosítá­sában minden polgárunk számárai -tMCTfJ ­Koreai jelentés a keszoni tárgyalásokról A központi koreai sajtóiroda jelen­tésében rámutat arra, hogy a fegy­verszüneti tárgyalások leple alatt az amerikai imperialisták az agresszió kiszélesítésere készülnek elő. Az amerikaiak azon a véleményen vannak, hogy a tárgyalások elhúzó­dása, sőt azoknak megszakítása szá­mukra előnyös. A tárgyalási pro­gramúi második pontjával kapcsolat­ban (demarkációs vonal megállapítá­sa) előterjesztett javaslataikban az amerikaiak kijelentették, hogv Észak­Korea területének arra a jelentékeny részére, amelyet meg akarnak kapa­rintani, állítólag védelmi célokra van szükségük. Ez a csalás olv szembe­tűnő, hogv állításukat nem is szüksé­ges megcáfolni. A jelentés továbbá ezt mondja: A valóságban területünknek az a nagy része, amelyet az amerikai fél a demarkációs vonalról szóló javaslatá­ban Észak-Koreából ki akar sajátítani, nem más, mint alkalmas ugródeszka a koreai amerikai intervenció kibőví­tésére. Ha hazánk térképét nézzük, láthatjuk, hogy ez a földrajzi rész al­kalmas ugródeszka a kínai és a Szov­jetunió határai elleni támadásra Eb­ben rejlik az amerikai fél javaslatának lénvege, melv szerint a demarkációs vonalat, a 38. szélességi kört északra kívánják megállapítani. Nem a béké­re, hanem a háborúra gondolnak az amerikai kormánykörök a keszoni tár­gyalásokon. A koreai nép azonban ha­tározottan kijelenti, hogv az amerikai hódítóknak egv talpalatnyi földet sem ad hazája területéből. Nem kétséges, hogv a világ összes békeszerető nem­zetei kipellengérezik az amerikai im­perialisták állásfoglalását, akik béke­frázisok leple alatt a háború folyta­tására és kibővítésére gondolnak, azon háború folytatására, amely oly jövedelmező az USA igazi urai, a ka­pitalista monopolisták számára. Éppen ezért az amerikai fél a tár­gyalások késleltetésére és szétzúzásá­ra törekszik. Az USA számára elő­nyös, hogy távolkeleti helyzet feszült marad. A koreai nép ismét kijelenti: ha az amerikai imperialisták meghiúsítják önző támadó terveikkel a koreai fegy­verszüneti tárgyalásokat, akkor ezért rájuk hárul a teljes felelősség. A ko­reai nép a béke mellett és a háború ellen.van. A koreai nép igazságos, a nép jogainak tiszteletbentartásán ala­puló békét, hazájának egységét, sza­badságát és függetlenségét akarja. Kórsai hadijefentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Néphadseregének főparancs­noksága jelenti augusztus 7-én, hogy a front egyes szakaszain a koreai nép­hadsereg egvségei szoros együttmű­ködésben a kínai népi önkéntes csapa­tokkal továbbra is visszaverik az ame­rikai brit támadók és a liszinmani csa­patok támadásait. Ellenséges repülőgépek megkísérel­ték Fenzsan, Andzsu, Szarivon, Hajd­zsu, Vonszan és Kunuri városok bom­bázását. A néphadsereg légelhárító egységei és az ellenséges repülőgépekre vadá­szó lövészcsapatok 4 ellenséges repü­lőgépet lelőttek. Az algíri munkások tovább sztrájkolnak Az algíri Oranban már néhány nap­ja sztrájkolnak az Ö6szes fémfeldol­gozó üzemek dolgozói. Azt követelik, hogy munkabérüket legalább 100 frank órabérben állapítsák meg, továb­bá, hogy családi pótlékban részesül­jenek. A L'Humanité jelentése szerint a sztrájkban minden rendőrségi meg­torlás ellenére az összes fémmunká­sok teljes egységben résztvesznek és a sztrájkot Orán többi dolgozói tevé­kenyen támogatják. Orán dolgozói a sztrájkolókkal való szolidaritásukat számos gyűlésen és tüntetésen feje­zik ki. Orán fémmunkásai, kikötő- és építkezési munkásai, valamint többi dolgozói azért harcolnak, hogy a szak­szervezetnek hagyják meg helyiségeit, amelyekből a francia gyarmati hivata­lok ki akarják őket tenni. Rendkívüli állapotot hirdettek ki a Szuezi-csatorna mentén Az »A1 DIzsumhur al Misri* címú lap jelentése szerint a Kairó és Szuez közötti körzetben rendkívüli állapotot hirdettek ki. A rendkívüli állapotot az e körzetben létesítendő erődítmények építése miatt hirdették ki. Ezt az in­tézkedést — folytatja a lap — a brit fegyveres erők parancsnoksága által kiadott parancsok értelmében tették és a hadgyakorlatok előkészítésével függ­nek össze. Az >A1 DIzsumhur al Misri* ezzel kapcsolatban megjegvzi, hogv a brit csapatok hadgyakorlatait Kairó­tól. 40 mérföldnyire tartják. Pieck elvtárs a legszívélyesebben üdvözölte a VIT összes részvevőit, majd így folytatta: — A III. Világ­ifjúsági Találkozó a békéért, egye­dülálló ós csodálatos szemléje az ifjúság teremtőerejének és munká­jának. Mindazt, amit a világ béke­szerető ifjúsága művészi és kultú­rális teljesítményben létrehozott, átéljük itt, ezekben a napokban. De mégsem csupán az ifjúság sokolda­lúsága jellemzi a VIT-et. A VIT legfőbb értelme abban áll, hogy szemléletes és messzesugárzó bizo­nyítékát adja annak az egyszerű és mégis oly nagy igazságnak: a népek boldogsága a békében rejlik! — A legfőbb parancs ma — folytatta Pieck elvtárs — a vég­sőkig fokozni a békéért vívott har­cot. — A Szocialista Szovjetunió gi­gantikus építkezéseivel és tervei­vel, amelyeknek célja a természet átalakítása, hatalmas termőföl­dek létesítése, a szovjet ország nagy folyamai vízierejének ki­használása, minden népnek ra­gyogó példát ad arra, hogy békés munkával mi mindent lehet al­kotni az emberiség boldogsága és jóléte érdekében. — Tekintsék csak azokat az i anyagi eszközöket, amelyeket az imperialista országokban új háború előkészítésére költenek. Mi mindent lehetne ezekkel teremteni, ha a békés építés szolgálatába állítjuk? Uj vízierőművek épülnek, új bányá­kat tárnának fel, új kohómüveket létesítenének és számtalan gyár és üzem dolgozna a népek békés szük­ségletének kielégítésére. Európa és Ázsia elpusztított városai új szép­ségben épülnének újjá. A kapita­lista országok milliónyi munka­nélkülije emberhez méltó élethez és munkához jutna. Az a százezernyi fiatal, aki ezekben az országokban munka és hivatal nélkül van, végre megtalálná életének értelmét és tartalmát. Az ifjúság előtt megnyíl­nék a békés alkotómunka jövője, telve az élet, a sport és játék, a népek kulturális gazdaságának örö­mével. A világ békéjéért a végletekig küzdeni: ez a III. Világifjúsági Ta­lálkozó nagy fogadalma! — muta­tott rá Pieck elvtárs, majd befeje­zésül a következőket mondotta: Az ifjúság egész világra szétága­zó kapcsolatának, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok dicső fiatalságával fennálló test­véri barátságnak élménye arra fogja ösztökélni szabad német ifjúságunkat, hogy nagy felada­tait még jobban teljesítse, hogy még odaadóbban dolgozzék az egységes, l»ékeszerető és demo­kratikus Németországért és még elszántabban harcoljon a békéért. Meg fogjuk mutatni, mi az, amit a német nép békében alkotni képes. Pieok elvtárs lelkes tapssal foga­dott beszéde után felvonták a sta­dion legmagasabb árbócára a III. VIT fehér lobogóját. Ezzel hivata­losan megkezdődött a berlini világ­ifjúsági és diák béketalálkozó. Pieck köztársasági elnök beszéde után Nvikoláj Mihailov, a Komszomol főtitkára szólt a világ minden részéből osz­szegyült fiatalokhoz. — A szovjet ifjúságot — mondot­ta — az internacionalizmus, Lenin és Sztálin nagy eszméi és a népek közötti barátság és testvériség szellemében nevelik. A szovjet ifjak és leányok teljes szívükből üdvöz­lik azokat a kiemelkedő eredmé­nyeket, amelyeket a népi demokra­tikus országok ifjúsága az új élet építésében elért. A szovjet ifjúság legszívélyesebb üdvözleteit küldi Kína ifjúságának és új, nagy sike­reket kíván neki a haza javát szolgáló munkásságában. Legszívé­lyesebb üdvözleteinket küldjük a harcoló koreai ifjúságnak. Rendü­letlenül hiszünk a korai nép győ­zelmében az amerikai behatolók fe­lett. A szovjet ország ifjúsága üd­vözli a Német Demokratikus Köz­társaság ifjúságát, amely az egész német néppel együtt küzd az egy­séges, demokratikus, békeszerető Németországért és harcol a háború ellen. — Nagyszámú ifjúság van itt ka­pitalista országokból. A szovjet if­júság üdvözli ezeknek az országok­nak haladószellemü ifjúságát és sok sikert kíván nekik a békeharcban. Üdvözletünket küldjük a gyarmati és függőországok ifjúságának, amely új életért és országaik be­csületéért, szabadságáért küzd. A szovjet hatalom, mint a leg­jobb és a leggyengédebb anya gon­doskodik gyermekeiről, ifjúságá­ról. A Szovjetunióban minden út és lehetőség- nyitva áll a fiatal nemzedék előtt. A szovjet ifjúság boldog és vi­dám életet él. Mindezért forró szívvel mond köszönetet az új élet megteremtőjének, Sztálin elvtárs­nak. — A szovjet ifjúság ebben az ünnepélyes pillanatban újból-, kije­lenti az egész világ fiatal nemze­dékének képviselői előtt: a szovjet ifjúság igaz barátja és bajtársa minden nép békéért küzdő ifjúsá­gának. Mint a szemünk fényére, úgy vi­gyázztmk- a békéért vívott nar­cunkban megnyilatkozó egységre, minden erőnkkel és szenvedé­lyünkkel napról napra jobban erősítsük a béke ügyét, azt a nagv ügyet, amelyért az egész haladószellemű emberiség harcol és amelyet Sztálin elvtárs szívó­san és következetesen védelmez. — Legyen a VIT — mondta be­fejezésül Mihajlov elvtárs — a bé­keharc új állomása! Fejlessze ki táborunk új erőit. Járuljon hozzá a népek közötti barátság megerő­södéséhez és az öthatalmi béke­egyezmény megkötéséért folyó harc sikeréhez. A Komszomol főtitkárának nagy lelkesedéssel fogadut szavai után Feng Veng Ping, a kínai küldöttség vezetője mondott beszédet. — A Mao Ce Tung által nevelt ifjú­ság szenvedélyesen szereti a békét és tudja, hogy miként kell megőrizni és védelmezni azt. A kínai ifjúság mér­hetetlenül felháborodott ama bűncse­lekmények fölött, {"Helyeket az ame­rikai imperializmus Koreában és Tai­van-szigetén elkövetett. Kína ifjúsága és népe — hogy megvédelmezze ha­záját, támogassa Koreát és védje Ázsia, valamint a világ békéjét — megalakította a kínai önkéntesek had­seregét, amely vállvetve harcol a hő­sies koreai néphadsereg oldalán. — Kilenc hónap alatt — folytatta Feng Veng Ping — megsemmisítet­tük a támadó csapatok több mint két­százezer katonáját — köztük száz­ezer amerikait. A kínai nép és a kínai ifjúság igaz- . ságos harca hatalmas csapást mért az amerikai imperializmusra és la­kájaira és lehetőséget teremtett a koreai viszály békés rendezésére. — Drága barátaim! Nem engedjük meg az imperialistáknak, hogy ismét lerombolják az emberiség kultúráját­Fűzzük szorosabbra sorainkat és har coljunk egyre nagyobb elszántsággal! Reszkessenek tőlünk ellenségeink, a háborús uszítók! üz ySA-Ssan további Siafalsnis ssszegskel áicfôziiäk hátarűs sálskra Az USA képviselőházának költség­vetési bizottsága törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely szerint a folyó költségvetési évben háborús célokra 56.062,405.000 dollárt irányoznak elő. A bizottság jelentéséből kitűnik, hogy ebben az összegben nem foglal­tatik benne a koreai háborúnak 1151 június 30-a utáni feltételezett költsé­gei és hogy ezeket a kiadásokat a költségvetés függelékében foglalják össze, amelyet néhány hónapon belül nyújtanak be. A most jóváhagyott törvényjavaslat költségvetésében nem Foglaltatik benne továbbá a 4.5 mil­liárd dollárnyi összeg sem, amelyet háborús építkezésekre fordítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents