Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-05 / 182. szám, vasárnap

U J §10 1951 augusztus S A nemzetközi Filmfesztivál hasai filmjeiről Uj harcosok születnek Az idei VI. Nemzetközi Filmfeszti­válon négy egész estét betöltő film került bemutatásra. Köztük kettő, az „Uj harcosok születnek" és „A harc holnap végződik" mozilátogatóink előtt már jól ismertek. Az első, ame­lyet Zápotocký elvtársnak, miniszter­elnökünknek lapunk hasábjain is meg­jelent regényéből írtak filmre, elve­zet bennünket a cseh munkásmozga­lom hőskorába, a mult század 80-as éveinek kenyérharcaiba. Szocialistának, a jobb ,jövő szabad­ságharcosának lenni ebben az időben annyit jelentett, mint üldözöttnek, megvetettnek lenni. Ezt a sorsot vál­lalta magára Ladislav Zápotocký— Budecský tt, Antonin Zápotocký elv­társ édesapja, a csehszlovákiai mun­mozgalom előharcosa. A film el­mondja milyen gyűlölettel és idegen­kedéssel fogadja a nép a fogsága után csendőri felügyelettel szülőfalu­jába, Zakolanyba toloncolt lapszer­kesztő-szabót. A káplán által feJbúj­togatott falusi vénasszonyok szitkozó­dása kfséri, amikor munkakereső kör­útra indul, a kulák ellenségesen ki­dobja, de a gyűlölet hulláma egyszer mégis csak megtörik, a parasztok, az egyszerű emberek kezdik megszeret­ni. Természetes folyamat ez: szerete­tet és megbecsülést arat, mert ő is szereti az embereket, segít rajtuk, a kizsákmányoltakon Megalakul kezde­ményezésére az önsegélyző egyesület, megízlelteti a szegény parasztokkal és az elnyomott zsellérnéppel a kö­zösséghez tartozás érzését. Már-már szembe mernek nézni nyúzóikkal és amikor a falu szegényének, temetésén a egész parasztság felvonul az önse­gélyző egyesület zászlaja alatít, mely­nek egyik oldalán vörösen virít a szabadságnak égőén vörös színe, ez a temetési menet már tüntetés, harci tett, erőteljes figyelmeztetés az el­nyomó rendszer urai ellen. Zápotocký—Budecskýt a szegény nép a film végén a nép törvényes képviselőjévé választja és ezzel jelét adja, hogy tudatára ébredt hatalmá­nak és erejének. A fesztivál közönsége, 22 államnak filmmunkásai nagy érdeklődéssel fo­gadták a csehszlovák filmgyártásnak ezt a kimagasló alkotását, amelyet a zsűri különleges díszoklevéllel tünte­tett ki. Ezzel a kitüntetéssel elsősor­ban értékelték, mennyire szolgálja művészi megjelenítő erejével a dol­gozók nevelését Zápotocký elvtárs regényét azoknak szentelte, akik ma a szocializmust építik, — hogy lehe-' tővé tegye nekik hetven esztendőnek távolságát áthidalni — arra a pata­kocskára emlékeztetve őket, amely ma hazánkon átfolyó hatalmas fo­lyammá nőtt. A regényből készült film ezt a küldetését kitűnően teljesíti azzal, hogy elődeinknek önfeláldozó küzdelmeit, nemes emberi magatartá­sát, megalkuvást nem ismerő jelle­mét, bátor helytállását hozza elénk követendő példaként. A kiváló színészi játék díját a fesztivál nemzetközi zsűrije, megér­demelten ítélte oda Smoliknak, a prá­gai Nemzeti Színház művészének, Kolmister apónak, a falu szegényének filmbeli reális alakításáért és nagy el­ismeréssel nyilatkozott Jiri Weissről, aki a film képeiben nem csupán egy kis falu nyomorúságát tudta kitűnően érzékeltem", hanem megmutatta a kettős elnyomás, a földesúri kizsák­mányolás és a nemzeti elnyomatás alatt sínylődő egész parasztság sor­sát, egy fénysugárral megvilágítva a diadalmas jövő távlatát is. Holnap végződik a hans. A csehszlovák filmgyártás legutolsó szlovák filmje, „A holnap végződik a ha'--" az idén állam-díjat kapott, anii egyformán szólt magas eszmei szín­vonalának, valamint művészi értéké­nek. A fesztivál a szlovák filmnek mindkét kvalitását értékelte & érde­méhez méltóan kedvezően fogadia, díszoklevéllel kitüntetve Eugen Su­chont, a film kitűnő kísérő-zené­jéért. Ez a film is a múltról beszél és ugyanúgy, mint az „Uj harcosok szü­letnek" időszerűén, a ma nyelvén. Témáját a Vöröskő-margecsány vas­útvonala építésének egy emlékezetes fejezetéből meríti, az 1932-ben leját­szódott sztrájkból, amelyet az akkori rendszer csendőreinek brutalitásával vérbe fojtott. A vasútépítésnél ural-, kodó embertelen munkafeltételek vál­tották ki ezt a munkásmegmozdulást, amelynek élén megalkuvást nem is­merő bátor kommunista munkások álltak. A burzsoá állami hatalom kí­méletlenül lépett fel az éhbérek ellen küzdő sztrájkolok ellen, beléjük löve­tett, mint Duxban, Krompachyn, vagy Kosuton tette és munkásmártirok vé­re festette vörösre Telgárt földjét. Am ez a munkásvéi nem hullott hiába, öntudatra ébresztette a dolgozó tö­megeket és megerősítette Szlovákia Kommunista Pártját. A filmnek nagy érdeme, hogy túl­mutat a telgárti eseményeken, felfedi a burzsoázia igazi arcát, megmutatja Prágában a burzsoázia többi pártjai­val paktáló szociáldemokraták és a nemzetközi kapitalizmus szerepét, az egész rohadt rendszer keresztmetsze­tét. Történeti emlékeztetővé válik így, rávilágítva arra, milyen embertelen körülmények közt élt dolgozó népünk az első köztársaság idején és milyen kemnéy harcokat kellett megvívnia, hogy jogait megvédje. Ha tekintetbe vesszük, hogy a „Holnap végződik a harc" a megújho­dott szlovák filmgyártásnak ötödik flimje, csak nagy elismeréssel beszél­hetünk tagadhatatlan művészi érté­keiről. Igen elismerésreméltó Miro­slav Cikán gyakorlott rendezői mun­kája és jók a színészi teljesítmények is. Az erős drámaisággal lüktető cse­lekmény leköti a néző figyelmét és a film következetes eszmei színvonalá­val eléri küldetését: mozgósítja dol­gozóinkat, felébreszti igazságos- ha­ragjukat a mult bűnös rendszere ellen és megerősíti őket a szocializmus győzelmében vetett hitükben. Ezt a haragot azzal váltja ki, hogy meggyő­zően leplezi le a dolgozók elemi ér­dekei ellen támadó erőket, a bankárok, mgvásárolt képviselők, jobboldali szo­ciáldemokraták és egyéb söpredék si­serahadát. És ugyanígy dicséretet ér­demel, hogy helyesen világít rá a Kommunista Párt akkori szerepére, amelyet Szlovákia munkásainak és parasztjainak harcaiban betöltött. A telgárti vérbefojtott sztrájk nem volt befejezője a harcoknak, hanem pirka­dása az eljövendőnek, előjele annak a hajnalnak, amely hosszú évek után a Vörös Hadsereg győzelmeinek se­gítségével 45-ben ránk virradt. Ot a boldogság felé. Egy állami gépállomáson, mai éle­tünk egyik legérdekesebb környezeté­ben játszódik le a legújabb csehszlo­vák filmvígjáték története. Egy cseh falu keresztmetszetét próbálja adni mindazokkal a jellegzetes tünetekkel, amelyek a szocializmus felé haladó falvainkat kísérik. Dicséretes szándék ez, aizonban a megoldásban nagy hibák és hiányok mutatkoznak. A szokott típusok, az ingadozó középparaszt és az alatto­mos kulák túlságosan sematikusak, különöisen a kulák alakja nem eléggé meggyőző, úgyszólván csak különös fintorokkal jelzi, hogy ő a falu köz­ponti ellensége. Fondorlatainak alig van meggyőző háttere és beszédének hitele csak pillanatnyi. A film gyújtópontjában Vlasta To­mesová, egy tetterős fiatal lány áll, aki brigádmunkájáról hazatérve be­áll "a gépállomásra traktorosnak és lelkes munkájával törekszik a falu életét szebbé és könnyebbé tenni. Közben ingadozó apját meggyőzi a közös munka áldásairól és a maga boldogságát is megleli. Ezt az igénytelen mesét a komoly és vidám jelenetek egész sora helyen­ként elég ízesen fűszerezi. Helyen ként valóban sikrült a falu életét hi telesen megragadni és a gépállomás dolgozóinak munkájáról jó képet adni A vígjáték mégis _ sokban adósunk marad. Ennek oka' legfőképpen az hogy a ravaszkodó és hízelgő kulák­nak alakja túlságcsan a komédia sík­ján mozog. Bár vígjátékról van szó, itt is meg kellett volna találni azokat az' eszközöket, amelyek éreztették volna a kulák osztályellenség voltát. A ma faluja korántsem idillek szín­helye, hanem komoly osztályharcok színtere, amit a napi események — éppen a minap lefolyt gyilkossági per is — sűrűn igazolnak. Ha a film itt mélyebre szánt, sokkal hitelesebbé vált volna az egész cselekmény Vlastának és társainak törekvése: a faluban győzelemre vinni a szocializ­mus ügyét. Ettől a hibájától eltekintve, a film küldetést végez azzal, hogy át van itatva optimista hittel és ezt az opti­mizmust át tudja vinni a nézőre. Ami­kor a falu földműves szövetkezetének tagjai a traktorosok segítségével fel­szántják a mezsgyéket és megkezdik a föld közös megművelését, elfogja a nézőt is az öröm, az összefogás és a fiatalok sikerének láttára. Jiŕi Sequens rendezői munkája megpróbál a film sematikus voltán enyhíteni. Jiŕina Svorcová a főszerep­ben kedves jelenség, ifj. Deyl a trak­torállomás gépmesterét és anyagrak­tárkezelőjét a régí naturalista vígjá­ték kellékeivel próbálja mulatságossá tenni. A többiek játéka nem kelt kü­lönösebb figyelmet. A fesztivál közönsége a filmet eleg ked\'»zöen fogadta, elsősorban elis­merve, hogy új tárgykört mutat és ezt a vígjáték nehéz formájában ele­zenen és meggyőzően próbálja a néző elé állítani. A hajnal küldötte. A csehsz'ovák f'lmprodukció kevés életrajzi filmet alkotott eddig. „A hajnal küldötte", ezeknek az életrajzi filmeknek sorát egészíti ki. Egy gőz­gép cseh feltalálójának, Jozef Bo­zseknek életét és munkásságát raj­zolja meg hiteles forrásmunkák alap­ján. Ez a cseh feltaláló egész akarat­erejét és képzeletét embertársai szol­gálatába állította, minden törekvése arra irányult, hogy népe életviszo­nyait megjavítsa. Csillagászati célokat szolgáló órák, kis textilgépek szer­kesztése után Bozsek élete nagy út­törő munkájának megvalósításába fog: James Watt gőzgépének mintá­jára egy kocsi szerkesztésébe, ame­lyet önnen ereje hajt, hogy ezzel a forgalmat meggyorsítsa és a haladás útját eggyengesse. És 1918 szeptembe­rében Prágában első ízben az európai kontinensen elindul egy gőztől haj­tott kocsi. Bozsek feltalálói munkája nem ta­lál megértésre a monarchia akkori reakciós köreinél, sem a főúri világ, sem az egyház, de még a feltörekvő polgárság sem támogatta a technikai haladás küldöttjét és Bozsek húsz esztendővel gőzgépének feltalálása után nyomorban meghal és munkássá­ga a feledés homályába merül. Václav Krska, a film rendezője, szemcsés kézzel nyúl ehhez az élet­teljes anyaghoz, Bozsek alakjában ki­emelve mindazt a pozitívumot, ami napjainkban is örökérvényű: a cseh feltaláló hitét a haladásban és jobb jövőjében népének, amelyhez mint annak fia egész életében megalkuvás nélkül tartozott, egymagában állva a világ hatalmasságaival szemben, mint igazi küldötte a hajnalnak, mint a ha­ladás úttörője az emberiség szolgála­tában. Václav Krska érett rendezői mun­káját jó színészek, elsősorban Vladi­mír Ráis, a feltaláló szerpében, kel­lően támogatják és ennek köszönhe­tő. hogy a fesztivál ezt az új cseh­szlovák filmet a „Kiváló életrajzi flim" — díjával tüntethette ki. Egri Viktor. A nagy kínai filmművészet békehar cosai a bratislavai dolgozók filmfesz­tivál ján. ÁTLŐTT PÁRTIGAZOLVÁNY JAN STE R N : : Megállva a pártkiállításon harcunk néma hősei előtt, komoly arccal hajolnak az átlőtt tagkönyv fölé a kis úttörők. Mély szemükben ott fénylik a kérdés: »Miért kellett elpusztulni ok? — szívre céloznak a gyil apánk is szívre céloznak a gyilkosok?« Tán nehéz is nyomban válaszolni — szemünknek a napsugár erős... »Géppisztolyuk rátok is irányult, de a golyót felfogta a hős. Nézd, pajtás, a párt igazolványát... Ember vörös, tiszta címerét. Pajzsként védi kommunisták szíve nemzedéked boldog élet ét/K LAZAR GYÖRGY FORDÍTÁSA * A »CsKP 30 éve« prágai kiállításon közszemlére van­nak kitéve a bűnjelek, a babi cei gyilkosok Nyugatról kapott fegyverei, amelyekkel a szocializmus építőit akarták terrori­zálni. Gyűlölettel fordul hazá nk lakossága a dollárbérenc bűnözök és uraik felé és kegye lettel gondol a merénylet há­rom halálos áldozatára, köztük Bohumír Netolička elvtársra, aki az átlőtt pártigazolvány tu lajdonosa. A VIT sikeréért Az Ifjúsági Duzzasztógáton dolgozó CsISz-tagok a III. Világifjúsági és diák béketalálkozó előkészítő bizottsá­gának Berlinbe levelet küldtek, mely­bet többek között ezeket írják: ,,A napokban Berlinbe érkeznek a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség kül­döttei, élmunkások, fiatal tudósok, mű­vészek és kultúregyüttesek, találkoz­nak ott a szovjet ifjúsággal, fiatal ro­mánokkal bolgár ifjúsággal és mások­kal- Mindannyian arról fognak beszél­ni a kapitalista és gyarmati országok­ból jött fiataloknak, hogy hogyan dol­goztak le külön műszakokat a VIT tiszteletére és hogv hogyan építik or­szágukat. Mi, az ifjúsági duzzasztógát építói, szintén azt akarjuk, hogy kül­döttünk Berlinben beszélhessen a mun­kánkban elért sikerekről, arról, hogy mi mindent teljesítettünk a VlT-ért. A VIT szolidaritási alapra műszakot dolgoztunk le. melynek ellenértékét a III. Világifjúsági és Diák Béketalálko­zó előkészítő bizottságának küldjük el. » * » A berlini III. Világifjúsági találkozó, nagyobb munkaigyekezetre mozgósítja CsISz-tagjainkat. A szántóföldeken, bányákban, üzemekben minden mun­kahelyen a CsISz-tagok értékes köte­lezettségeket vállalnak. A braitslavai Kabló-üzem ifjúmunkásai még a tech­nikai és szervezési intézkedések előtt megszilárdítják normáikat és az in­tézkedések bevezetése után ismét meg­szilárdítják. Ez akció fő kezdeménye­je Sztanó Lajos, 18 éve® CsISz-tag. Sztanó elvtárs vállalta, hogy jobban kihasználja ideiét és normáját 17 szá­zalékkal szilárdítja- A 17 éves Mészá­ros József is 13 százalékkal szilárdítot­ta normáját. Mészáros Jóska egy hó­nappal ezelőtt érkezett a bratislavai Kabló-üzembe. Azelőtt az Egységes Földműves Szövetkezetben dolgozott. Sztanó elvtárs tanította őt be a szige­telőket gyártó gépnél. Zuzula Mihályt is, aki már féléve dolgozik az üzem­ben. Sztanó Lajos tanította be. Zuzula ifjúmunkás is 17 százalékkal szilárdí­totta normáját és biztos abban, hogy műszaki és szervezési intézkedések megvalósítása után, még többet ter­melhet a gépén. Vasicsek Antal régi gépen dolgozik, mely példás kezelést igényel, ennek ellenére is normáját 6.5 százalékkal szilárdította. A fiatalok példás munkája és VIT előtti lelkesedése magával ragadja az idősebb munkásokat is. Gyurcsek elv­társ pl- 15 százalékkal szilárdította normáját. Nem a legfitalabb dolgozó, már hat gyereke van, kiknek munkájá­val boldogabb életet akar biztosítani. Gyurcsek elvtárs javaslatot tett arra, hogy technikai és szervezési intézke­désekkel javítsák az anyag szállítását. Ezzel lehetővé válik neki, hogy nor­máját még jobban megszilárdítsa. A cimlianszki vízierőművek építőinek sikere. A cimlianszki vízierőművek építői nagy sikert értek el munkájukban. A duzzasztógátban már az első félmillió köbméter betont feldolgozták. Ez öt­szöröse annak, amit terveztek. Ilyen munkaütemet még nem ismert egy víztechnikai építkezésen. A beton­munkákon széles mértékben használ­ják ki a kitűnő szovjet tecnhikát: a transzportőröket, az erős szivattyúkat, és a villanyvibrátorokat. Száz és száz teherautó naponta 6000 köbméter be­tont szállít a munka helyére- A betono­zok közöít kitűnt egy fiatal komszo­molista mérnők Judin, aki normáját állandóan túlteljesíti. A transzparensek arra hívják fel á munkásokat, hogy 24 óra alatt 7000 köbméter betont dolgozzanak fel. A munka irama napról napra nő. A rendeléseket a megadott idő előtt tel fesítik. A taganrogi gvárak kollektívjei lel­kesedéssel teljesítik a Kommunizmus építkezéseinek rendeléseit. A Kraszníj Kotelcsik-gvár a ciml jánski vízierő­művek turbináihoz nagyszámú fontos alkatrészt készítettek el. A rendelés szerint az alkatrészeknek őszre kelle­ne készen Ienniök, azonban a gyár már elkészítette őket. Az Andrejevről ne­vezett gyár kollektív je szintén a ter J vezett határidő előtt elkészült nagvobb­tömegű cső készítésével a Volga— Don-csatorna építkezéseihez.

Next

/
Thumbnails
Contents