Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-05 / 182. szám, vasárnap

1951 augusztus 5 || j SZ

Ö A szovjet vasutasok Sztálini napja a mi ünnepünk is Augusztus 5-én a Szovjetunióban a vasutasok napját Ünneplik. Ezen a napon a nagy szovjethaza minden állomásán, minden fűtőházában sok százezer vasúti dolgozó örömmel számol be sikereiről. A szovjet vasutasok önfeláldozó, áldozatkész munkájukkal kiérdemelték, hogy augusztus 5-én az egész szovjethazában őróluk emlékeznek meg. Még elevenen emlékezünk Blazsenov elvtársra, a Sztálin-dijas sztahanovista mozdonyvezetőre, aki májusban járt nálunk, Bikov elvtársakkal együtt. Délceg, magas férfiú. Barátságos szavaiból, mosolytól ragyogó arcából a szovjetembe rek gazdag jellemét ismertük meg, Azt mondotta: — A mi kollektívánk nagy megtiszteltetésben részesült, amikor megbíztak bennünket a sztálini építkezésekhez, a vízierőművekhez, a csatornák építéséhez szükséges anyag szállításával. A kommunizmus építése a szovjet vasutasok legragyogóbb feladata. Ezért dolgoznak sztahanovista munkamódszerekkel és ezért vezették be az 500-asok mozgalmát, — mely nálunk Blazsenov elvtárs személyes útmutatása nyomán kezdett nagyobb méretben fejlődni, — hogy könnyebbé, gyorsabbá tegyék a szovjet dolgozók millióinak a világ békéjét védelmező kommunizmus építését, melyet a haladó népek bölcs vezetője, Sztálin elvtárs irányít. Blazsenov elvtárs mirólunk beszél. Mi sem hirdeti jobban a szovjet vasutasok lelkea bekapcsolódását a kommunizmus építésébe, mint a vállalt munkafelajánlások becsüleírónak, a nemzeti hősnek szavait, melyeket felakasztása előtt mondott: ..Emberek, szeretlek benneteket. Örködjetek!" A csehszlovák nép a hősies szovjetnépek, a béke és az egész emberiség nagy zászlótartója, Sztálin elvtárs iránt érzett határtalan szeretetét és tiszteletét küldi... Mi is ünnepeljük a szovjet vasutasok napját. Ez legjobban megnyilvánul azokból a hálateli szavakból, melyekkel a mi vasúti dolgozóink megköszönik Blazsenov elvtársnak a nekik adott értékes tanácsokat, abból a sok vállalt kötelezettségből, melyek a szovjet munkamódszereltnek vasúti közleke^i-iíi^-be való bevezetéV. A. Blazsenov, a Sztálin-díjjal kitüntetett mozdonyvezető Pilzenben hosszasan tanácskozott Pech Károly ötszázas-moadonyvezetővel. tes teljesítése. A moszkvai rendezöpályaudvar fűtőházában, ahol V. G. Blazsenov elvtárs is dolgozik, a falakon ott látni a fűtőház kiváló sztahanovistáknak fényképeit, Blazsenov elvtársé mellett az ugyancsak Sztálin-díjas Iván Franina mozdonyvezetőt, Zsarinov, Alexandrov mozdonyvezetőket. A becsület táblán a fűtőház élenjáró dolgozóinak nevei ékeskednek, akik a háborúutáni ötéves terv alatt 16 évi normát teljesítettek. Július 19-én Blazsenov elvtárs Csehszlovákiában szerzett élményeiről számolt be munkatársainak a fűtőház udvarán. Ezt a beszámolóját a moszkvai rádió is közvetítette. Blazsenov elvtárs nem feledkezett meg rólunk. Baráti szeretettel beszélt a mi vasúti dolgozóinkról. — A mi küldöttségünk, — mondotta Blazsenov elvtárs, — 48 üzemet látogatott meg. Először a präga-vršovicei fűtőházban voltunk. A fűtőház megszemlélése után az tizemi klubban tanácskozás folyt le, amelyen a szovjet vasutasok 500-as mozgalmáról beszéltem. A beszéd elhangzása után sok kérdést tettek fél. A csehszlovák vasutasok kérdezősködtek a mi munkánkról, hány ember szolgálja ki a mozdonyt, hogyan kezdtük meg az 500as mozgalmat, milyen akadályok merültek fel előttünk. Blazsenov elvtárs megemlékezett Hrabala Antalról, az osztravai mozdonyvezetőről. — Hrabala Antal volt az első, — mondotta Viktor Blazsenov — aki egy nap alatt először tett meg Csehszlovákiában 500 kilométert. Többet szeretnék erről a kiváló vasutasról mondani, aki minden erejét, tudását a szocializmus építésére forditja. Hrabala Antal, mint kommunista nem tudott belenyugodni a mozdonyra kiszabott puha normákba. Bevezette a lumini munkamódszert, a mozdony gondozására és ennek köszönhető, hogy a mozdonynak a forgalomból való kiesését, vagyis a javítási időt 75 százalékkal leszállította. Blazsenov elvtárs ezután a plzeni fűtőház 500-as mozdonyvezetőjéről, Pech Károlyról emlékezett meg, aki 4 mozdony munkáját úgy szervezte meg, hogy az anyafütöházba való visszatérés nélkül 24 óra alatt a mozdonyok átlagos teljesítményét 490 kilométerre emelte. — Elvtársak, befejezésül meg szeretném nektek mondani, hogy Csehszlovákiában jól emlékezetükben tartják Julius Fucsiknak, az sére irányulnak. Blazsenov elvtárs egy hónapot töltött nálunk, de tanítása évekre szóló munkát ölel fel. Papan Tibor mozdonyvezető Így emlékezik vissza Blazsenov elvtársra. — Ja, az a magas vidám szovjet elvtárs? Hogyne ismerném. Nálunk Zsolnán is volt, azóta bizony jobban megy a munkánk. Mi, 500-asok új emberek vagyunk, — folytatja papan elvtárs, — az állomásokon bennünket előnyben részesítenek, hogy még jobban kifejleszthessük mozgalmunkat. A mozdonyokat a legnagyobb tsztaságban tartjuk, a kisebb hibákat magunk javítjuk ki. A mozdonyt felülvizsgálatra, nem mint azelőtt, bizonyos idő után, hanem a lefutott kilométerek után küldjük a fűtőházba. — A „szilárdított" menetrendekről szintén Blazsenov elvtárs emlékezett meg. A Szovjetunióban maguk a mozdonyvezetők és a vonatszerelvény kiszolgálói is segítenek a gazdaságosabb, jobb menetrendek összeállításában. Eddig ez nálunk nem volt meg. Most már régi vágyunk is teljesül, mert a menetrendek elkészítésében már mi is részt fogunk venni. A zólyomi vasúti dolgozók Katájev és Korabelnyikova munkamódszerét vezették be. Szlovákia iparosítása egyre fokozottabb feladatokat ró a zólyomi vasúti dolgozókra is, ami abból is kitűnik, hogy a mostani nyári menetrend bevezetése óta naponta 30-cal több vonatot engednek útra. Nehézségeik voltak és a nehézségeket a szovjet munkamódszerek bevezetésével küzdik le. Elsősorban is az 500-asok mozgalma ny ijtott nekik segítséget, mert a mozdonyoknak hosszabb távra való igénybevételével több mozdonyt új útak megtevésére takarítottak meg. A pályaudvaron a Katájev féle munkamódszert vezették be. A Katájev-féle munkamódszer bevezetésével meggyorsították a vonatok összeállítását, tolatását, útnak indítását, ami a munka termelékenységének emelését jelenti. Ennek a szovjet munkamódszernek bevezetése előtt a munka termelélagosan 150 százalékot tett ki, a módszer bevezetése után pedig átlagosan 150 százaiákra emelkedett. A komplex brigádok teljesítményeinek ellenőrzésével megindult az állomáson a munkaverseny az egyes brigádok között, ami pedig hazánk valamennyi állomása közötti munkaverseny kezdetének alapját is képezi. A zólyomiak a jobb munkaszervezést a normák felülvizsgálásával teszik lehetővé. A vasúti műhelyek munkásai a műszaki dolgozókkal együtt komplex-brigádokat létesítettek a munkaerötartalékok felderítésére, a gépek gazdaságosabb módon való kihasználásáfa. Ennek véghezvitelére számos technikai szervezési újítást vezetnek be, amivel lehetővé teszik az itt dolgozóknak a normák szilárdítását, amivel előreláthatólag 1952-ben 34.200 munkaórát takarítanak meg. Korabelnyikova munkamódszerének felhasználásával havonta kb. 130.000 korona megtakarítást érnek el. A második váltásnak 10—15 százalékban való bevezetésével (ugyanazon létszámmal) 10 és több százalékkal rövidítik meg a mozdonyok javítási idejét. Mert egyes műveleteknek a második műszakban való elvégzésével az eddigi - javítási időt 22 napról előreláthatólag 18 napra csökkentik le, amivel nagyban elősegítik az 500-asok mozgalmának további kifejlesztését. A fűtőház dolgozói ts a normák felülvizsgálásával, a munka jobb megszervezésével javítják tevékenységüket. Nagyobbarányú gépesítést vezetnek be, amivel munkaerőket takarítanak meg. A fűtőház lelkét a mozdonyvezetők alkotják, ök azok, akik szocialista kötelezettségükben arra vállalkoztak, hogy 100, illetve 180.000 kilométert tesznek meg baleset nélkül (önhibán kívül). Ök azok, akik a vasúti közlekedésbe először vezettek be szovjet munkamódszert, az 500-asok mozgalmát. A zólyomi fűtőházban dolgozik ' Mátyás Pál a Munka-érdemrenddel kitüntetett mozdonyvezető. Mátyás elvtárs volt a beszterce- ? bányai kerületben az 500-as mozgalom kifejlesztésének kezdeményezője. Mátyás elvtárs a következőket mondja az 500-asok mozgalmáról. — Ez a mozgalom Blazsenov elvtárs látogatása előtt csak egyesek kezdeményezésében állott és csak néBüszkeségünk a Néphadsereg DEVECSERÍ GÁBOR: béke ka t o MCll Kérdezd meg a virágot, ha szétbontotta szirmát s fölserdül karcsú szárán, a nap felé nevet, hogy összezsugorodva búinék-e a földbe újra, tanulni úi sötétet, feledni az eget. Es kérdezd meg az embert, ki bájt sötét hegyekben, lapult a fenyvesekben, harcolt a föld alatt, hogy újra gyilkos éjbe, pincék, gödrök vizébe búinék-e, fölcserélve kínnal a sugarat. Kik vérrel üzletelnek, békés munkára törnek, békét hazudva ölnek, sandán ezt tervezik. De építő kezekkel, élő emlékezettel és fényes fegyverekkel adunk választ nekik. Öt éve. hogy e népet kivezették a fényre nehéz harcok tüzében a Szovjet fiai. Ök állítottak lábra: ma már mellettük állva tudiuk, láncunk lerázva, a zászlót tartani. f " A béke zászlajához sereglenek a bátor, dolgozó férjiakkal a férfilelkü nők; és harci kürtjét fújják a békének, ha sírnak, mert mind élni akarnak, a féltett csecsemők. A béke katonája minden fa, mely az alföld homokján lombosodva varázsol kerteket; a béke katonája mind, ki a tárnát vájja, gyógyít, tervez követ hord, csépel, traktort vezet. S a béke katonája, ki fegyverét bemártja az álnok oldalába, nem kíméli a vért. Szabad föld szép virága, népünk Köztársasága, vérezünk, ha keü. te drága, édes gyümölcsödért! Irtsuk hát buzgalommal, ki vésővel, ki tollal, s ha ránktámad szuronnyal a tőke vadnnátl öntözzük kertjeinket. Szeressük fegyverünket, ördög s°m ver le minket. Előre, katonák! Népellenes bűntett Július 14-én az újságok közölték az imperializmus újabb embertelen gaztettét, a babicei elvtársak aljas meggyilkolását. Ezt a- rövid cikkemet mint a néphadsereg katonája írom. Amikor az egyik bajtárs erről a gonosztettről szóló jelentést elolvasta, mindnyájunkat olyan láz fogott el, hogy a legszívesebben saját kezünkkel szorítottuk volna ki a gyilkosok alies lelkét. Ez nem az első eset. hogy egyes katolikus papok által irányított bandák a falusi' kulákokkal egyetértve, gyilkosságot követnek el népi demokráciánk hü dolgozói ellen. Sajnos, még ma is vannak alyen papok, akik a vallás helyett az imperializmust szolgálják. Mi katonák, erre az embertelen gyilkosságra azzal válaszolurk, hogv mi, akik a szocializmust építiük, nem vagyunk vajból, hanem a munkától megacélosodva az ilyen embrtelen gyilkosságok elkövetése után még erősebben és könvzrtelenebbül tudunk lecsapni azokra, akik széf akarják rombolni azt, amit mi felépítettünk, akár katolikus papi ruhába bú jt emberi sátán, akár falusi csendes piósa, ki a kisgazdáink és falusi dolgozóink vérét kiszívja a falun. Nagyon hasztalanul áltatják magukat kulák uraink, ha azt hiszik, hogy a dolgozó nép ezt nem látja és ezt tűrni fcgja. Szól ez azoknak az elvetemült s-'-Voknak, akik munkásembereket i o .ólnak az imperializmus érdekeién Minket nem félemlítenek meg ezekkel az aljas gonoszságokkal. Ma a nép kezében "an a hatalom és nem a szívbajos főurakéban- Ha esetleg megfeledkezett a reakció 1948 februárjáról. eszükbe hozhatjuk újra, de ez keserves lesz a számukra. Megtaláljuk a falun is őket, hiába bújtak meg a kulákokná! A nép keze elér odáig. A mi hadseregünk a munkások hadserege. de annál szigorúbban tudja célbavenni azt, aki békés munkáját megzavarja. Ezt igéri ezer meg ezer bajtársa nevében SKOLNIK JÓZSEF katona. Mátyás Pál, a Munka-érdemrendjével kitüntetett zólyomi ötszázasmozdonyvezető hány mozdonyvezető kapcsolódott be. A szovjet elvtárs személyes tanításával elősegítette nálunk az 500-as mozgalomnak tömegmozgalommá való fejlesztését. Rámutatott egyes hiányosságokra, melyeket mi itt Zólyomban is fokozatosan kiküszöbölünk. A szovjet sztahanovisták példája alapján szervezni a munkát csak politikailag fejlett ember teheti meg, csak olyan ember, aki következetesen küzd az új munkamódszerek bevezetéséért, az új élet megteremtéséért. Blazsenov •elvtárstól, a szovjet sztahanovistától el kell sajátítanunk az önkritikát, a pontosságot, a következetességet. A szovjet vasúti dolgozók politikailag és műszakilag nagyon fejlettek és ez tette lehetővé nekik, hogy hatalmas hazájukban a világ legelőrehaladottabb vasúti közlekedését építették ki. Hogy mi is követhessük őket, nemcsak politikai tudásunkat kell fejlesztenünk, hanem vasúti dolgozóinknak minden munkaszakaszon szakképzettségüket is emelniök kell. Mátyás elvtárs egy levelet vesz elő és, boldogan olvassa a sorokat. A Központi Szakszervezeti Tanács arról értesíti öt, hogy Blazsenov elvtárs vele, Mátyás elvtárssal is levélbeli kapcsolatot kíván fenntartani. — Még jobban fogunk dolgozni, elvtárs — mondja a kiváló zólyomi 500-as mozdonyvezető — Blazsenov elvtárs még sok tanácsot fog nekünk adni... Hálásak vagyunk ezért a szovjet vasutasoknak! Petrötí Bálint A mí éleslövészetünk Az aknavetösök ütege felsorakozott az éleslövészet után. A parancsnok Wamberszki alhadnagy, aki éppen akkor érkezett megfigyelő helyéről, megdicsérte a mi rajunkat, mert példásan teljesítettük feladatunkat. Ez az eredmény annál figyelemreméltóbb, mert a megdicsért raj kizárólag magyar anyanyelvű katonákból állt. Hogy értük ezt el? Sok nehézség után. Már a második világháború alatt gyakran hallottunk arról, milyen gyorsan és pontosan lőnek a csehszlovák aknavetősok. Mesteri munkájukat csak akkor tudtuk azonban valóban értékelni, amikor mi is ehhez az érdekes fegyvernemhez kerültünk. Mindjárt kezdetben érthetetlen fogalmakkal találkoztunk, mint a közvetett lövészet és minden, ami ezzel összefügg. De ez nem riasztott el minket. A nyelvi nehézségek ellenére igyekeztünk, mindent jól megérteni, jóllehet néha egész reménytelennek látszott a dolog. Nem értettük meg a vezényszavakat. Hosszabb ideig gyakran őrségbe mentünk szolgálatba és ebben az időben csak ritkán kerültünk a mi aknavetöseinkhez, amely fegyvernemet most már megkedveltünk. Sokszor megváltozott a kezelőszemélyzet összetétele is, és mindig újból megállapítottuk, hogy közben sokat felejtettünk. A már megtanult anyag felfrissítésén és újra átismétlésén kívül meg kellett tanulnunk sok új vezényszót és sok új fogalmat. Egy hónappal a kiképző táborba indulás előtt elhatároztuk, hogy olyan összeállításban maradunk, ahogy a legjobban ment a munka. Jól begyakoroltuk az összes parancsszavakat, Rácz Imre örvezetővel, aki éppen a katonai akadémiából jelentkezett és ezután következett az időbeli ellenőrI zés. Az eredmény meglepő volt. A ml ! rajunk hála mindnyájunk jó együttműködésének, a legjobb időt érte el, anélkül, hogy ez a pontosság kárára ment volna. Kitüntettek bennünket azzal, hogy mi vezettük a lövészetet és mi lőhettük ki a legtöbb aknát. Alakulatunk ágyúsai megmutatták, hogy meg lehet valósítani azt a jelszót: Minden lövés találat". Mi sem akartunk elmaradni mögöttük. Eljött az első éleslövészet napja. Bajzák Pali, Tóth Mihállyal együtt éppen olyan gyorsan állította be a vízmértéket. mint ahogy Pituk Laci dolgozott, akit pedig tréfás természete miatt nem is akartak ilyen fontos feladattal megbízni. A lövészet folyamán azonban bebizonyította, hogy megérdemelte a bizalmat. Olyan ügyesen kötözgette a puskaporos tölteteket az aknákra, mint egry zsonglőr és pontosan a vezényszavak szerint. Már adta is tovább Tóth Istvánnak. A megtöltött aknavetőt utoljára Halmazik tizedes ellenőrizte és már jött is a vezényszó: ,.Kezelőszemélyzet a fedezékbe" és ünnepélyesebben: „Ján Sladký Koriny nevében: Tűz!" Ez mind olyan gyorsan folyt le, hogy a megfigyelőhelyen azt hitték, el sem távolodtunk a lőállásból. Tóth Mihály még Helenkája tiszteletére is betöltött és a nagy igyekezettől majdnem a földre ejtette az élesre állított aknát. Nem történt azonban semmi baj. Mindjárt az első lövések után megtudtuk, hogy jól indultunk és ez még jobban biztatott a jobb munkára. A többit már tudjuk. Ez a lövészet volt a mi részvételünk a békeharcban, amivel még megerősítettük az aláírásunkat a békeszavazásnál. Galgóci Ernő, közkatona.