Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-04 / 181. szám, szombat

1951 augusztus 4 susss ol-amerikai politikusoké egy űj világégés háborús uszítói :kvai Pravda válasza Morrison angol ktHügyminiszteriKk Amint ismeretes Herbert Morrison, Nagy-Britannia külügyminisztere egyik legutóbbi beszédében annak a kí­vánságának adott kifejezést, hogy a moszkvai Pravda adna helyet számára egy személyes interjúra. Június 28­án a Pravda be.:elentette, hogy készségesen helyet ad Morrison úr megnyilatkozásának, természetesen a kölcsö­nösség elve alapján A moszkvai Pravda szerkesztősége — így állapította meg- a cikk — bizonyos akar lenni ab­ban, hogy Morrison úr megnyilatkozására a válasz ugyanolyan pontosan, ugyanolyan jelentőségteljes helyen fog a brit sajtóban napvilágot látni. A moszkvai Pravda e heti, szerdai számában Morrison úr megnyilatkozását főhelyen hozza. Ugyanazon szám­ban a moszkvai Pravda Morrison úr megnyilatkozására is válaszol. A válasz így hangzik: „Morrison űr két csoportra osztja nyilatkozatában kérdéseit. Belpolitikai és külpolitikai jellegű kérdésekre. 1, Belpolitika Morrison úr azt állftja, a Szovjet­Unióban nincsen szólásszabadság, saj­tószabadság, sem személyi szabadság. Morrison úr nagyon nagy tévedésben van. A szólásszabadság, sajtószabad­ság, személyi szabadság, a munkások, földművesek, szellemi dolgozók egye­sülési joga, egyetlex egy országban sem olyan szabad, mint éppen a Szov­jetunióban. Sehol a világon nincsen annvi munkás- és földműves újság, mint a Szovjetunióban. Sehol a vilá­gon a munkásosztály szervezettsége nem ért el olyan magas fokot, mint a Szovjetunióban. Senki számára sem titok, hogy az egész munkásosztály szó szerint a Szovjetunió összes mun­kásai sakszervezetekben vannak szer­vezve, ugyanúgy, mint az összes földművesek a szövetkezetekbe. Tud-e vájjon erről Morrison úr? Bizonyára nem. Sőt mi több, tudni se makar erről és előnyt ad oly hír­forrásoknak, amelyek a volt orosz kapitalistáktól, nagybirtokosioktól származnak, akiket a szovjetnép a Szovjetunióból száműzött. A Szovjetunióban nincs szólássza­badság, nincs szabadsajtó, nincs gyü­lekezési jog, a nép ellenségei, a nagy­birtokosok, a kapitalisták számára, akiket a forradalom az útból eltávolí­tott. Ugyancsak nincs meg ez a sza­badság a javíthatatlan tolvajok, a felforgató ügynökök, terroristák, gyikosok számára, akiket hozzánk az idegen kémszolgálatok küldenek, akik meggyilkolták Wolodarszkit, Urickyt, Kirovot, megmégezték Maxim Gorkijt és Ujbysevet. Ezek a gyilkosok mind valahányan kezdve a földbirtokosok­tól és a kapitalistáktól egész a terro­ristákig, tolvajokig, gyilkosokig, fel­forgatókig arra törekszenek, hogy a Szovjetunióban felújítsák a kapitaliz­must, hogy újfent felújítsák az ember­nek ember által való kizsákmányolá­sát, hogy az országot a földművesek és munkások vére öntözze. A börtö­nök, a munkatáborok ezen urak szá­mára és kizárólag csak az ő számukra léteznek. Vájjon Morrison úr a szó­lásszabadságot vagy a sajtó és a sze­mélyi szabadság jogait ezen urak számára kéri? Azt hiszi tán Morrison úr, hogy a szovjetnép beleegyezne ab­ba, hogy ezek az urak élhessenek a szólásszabadsággal, a sajtó és a sze­mélyi szabadsággal, tehát a munkás­nép kizsákmányolási szabadságával is? Morrison úr hallgat azonban arról a szabadságról, amelynek mélyebb jelentősége van, mint a szólás-, sajtó­és egyéb szabadságoknak. Egyáltalá­ban nem szól pedig az embernek ki­zsákmányolástól mentes szabadságá­ról, arról a szabadságról, amely men­tes a gazdasági válságtól, a munka­nélküliségtől és a nyomortól. Ugy látszik Morrison úr nem tudja, hogy ezek a szabadságjogok a Szovjetunió­ban már régóta léteznek. És éppen ezek a szabadságok képezik alapját valamennyi többi szabadságjognak. Vájjon nem azért hallgatja-e el Mor­rison úr ezeket az alapszabadságjogo­kat, mert ezek sajnos Nagy-Britanniá­ban az angol dolgozó nép számára nem léteznek és a brit munkások to­vábbra is a kapitalista kizsákmányolás járma alatt nyögnek, annak ellenére hogy Nagy-Britanniában már hat éve van kormányon a Labour-párt. Morrison úr azt állítja, hogy a Labour-kormány szocialista kormány és hogy e kormány ellenőrzése alatt szervezett rádióműsorokat a Szovjet­uniónak nem volna szabad zavarnia semmi módon sem. Hát mi, sajnos, Morrison úrnak ez­zel az állításával nem érthetünk egyet. Mikor a Labour-párt hatalomra ju­tott, az első időben azt lehetett re­mélni, hogy a munkáskormány a szo­cializmus útjára lép. Azonban hama­rosan bebizonyult, hogy a Labour­kormány nagyon kevéssé különbözik bármely más burzsoá-kormánytól, amely a kapitalista rendszer fenntar­tására törekszik és igyekszik a kapi­talisták számára tiszteletreméltó hasz­nokat biztosítani. A kapitalisták pro­fitja Nagy-Britanniában valósággal óráról-órára nő, ugyanakkor pedig a munkabérek be vannak fagyasztva és a Labour-kormány ezt a munkáselle­nes kizsákmányoló rendszert minden eszközzel védi, még a munkásság ül­döztetésével és börtönbevetésével is. Lehetséges ilyenféle kormányt, szocia­lista kormánynak nevezni? Az* lehetett volna várni, hogy a labouristák hatalomra jutva, likvidál­ják a kapitalista kizsákmányolást, hogy olyan intézkedések történnek, amelyek a tömeges köszükségleti cikkek árainak állandó csökkentését fogják eredményezni, hogy a dolgozó nép életszínvonala alapjában megjavul, Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy Nagy-Britanniában a kapitalista hasz­nok növekvőben vannak, a munkásság béreit befagyasztották, a tömeges közsükségleti árucikkek ára pedig ro­hamosan nő. Nem, ilyen politikát nem nevezhetünk szocialista politiká­nak: Ami az angol rádiónak a Szovjetunió számára közvetített adását illeti (a BBC adása) erről ismeretes, hogv en­nek az adásnak mindenekelőtt az a cél­ja, hogy a Szovjetunió ellenségeiben a kapitalista kizsákmányolás restauráció­jára- való törekvést erősítse- Az csak természetes, hogv a szovjetek nem tá­mogathatnak egv ilven népellenes pro­pagandát, amelv mindezeken kívül a Szovjeunió belügyeibe való beavatko­zást is jelent. Morrison úr azt állítja, hogv Szov­jetunióban a szov jetkormánv monopo­lista kormány, mivel hogv egv párt kormányát képviseli, a kommunista pártét. Ha megfontolás tárgvává tesz­szük ezt, akkor arra a megállapításra lehetne jutnunk, hogv a Labour-kor­mány is ugyancsak monopol-kormány, mert egv párt kormánvát képviseli, a Labour Partvét. De nem erről van szó. Arról, hogv a kommunisták a Szovjetunióban mindenekelőtt nem izo­lálva végzik munkájukat, de a párton­kívüliekkel egy tömbbe tömörülve, másodszor, hogv a Szovjetunió törté­nelmi fejlődésének folyamán a kommu­nista párt, mint az egyetlen antikapita­lista népi párt mutatkozott meg. A Szovjetunió népei az elmúlt ötven év folyamán az összes főbb pártokat kipróbálták. A földbirtokosok pátrtját a kapitalisták pártját (kadettek), a mensivikiek pártját (jobboldali „szocia­listák"), a szociális forradalmi pártot (kulákok védelmezője) és a kommu­nista pártot. A Szovjetunióban a for­radalmi események fejlődési folyama­tában hazánk országainak népei el­utasították az összes burzsoá pártoka és a kommunista párt mellé álltak, tuda­tosítva azt, hogy ez az egyetlen párt, amely földbirtokellenes, kapitalista­ellenes párt. Ez a történelmi tény. Csak természetes, hogy a Szovjetunió népei teljes mértékben támogatják a kommunista pártot, amelv a harcok idején bevált­Mit tud Morrison úr e történelmi té­nyekkel szembeállítani? Csak nem gon­dolja Morrison úr, hogv az ellenzék egv kétes iátéka kedvéért a történe­lem kerekeit visszafelé kellene fordí­tanii és feltámasztani ezeket a régen elhalt pártokat? 2. Kü'oo'ítika Morrison úr azt állítja, hogv a La­bour-kormánv a béke megszilárdítása mellett száll síkra, hogv a Szovjet­uniót egvpltalán nem veszélyezteti, hogy az Északatlanti paktum védelmi egyezmény és nem bír támadó jelleg­gel és hogy amikor Nagv-Briannia a lázas fegyverkezés útjára lépett, ezt azért tette, mert erre rákényszerítet­ték mivel a Szovjetunió a második vi­lágháború után hadseregét nem demo­bilizálta kellően. Morrison úrnak mindezen állításaiban egv fikarcnyi ig»zság sincs. Ha a Labour-párt valóban a béke megőrzésének ügve mellett száll sík­ra. akkor miért utasítja vissza az öt nagyhatalom közötti békeegvezménv megkötésének ügyét? Miért helvezke­dik szembe a nagyhatalmak fegyverke­zési korlátozásával kapcsolatos javas­lattal? Miért száll szembe az atom­fegyver tilalmával? Miért üldözi azo­kat, akik a béke megvédésének ügyé­ért harcolnak? Miért nem tiltja be Nagy-Britanniában a háborúra való uszítás hírverését? Morrison úr azt kívánja, hogv a szavára adjanak- A szovjetnépnek azon­ban senkinek a szavában nem bízhat­nak, tetteket kívánnak és nem nyilat­kozatokat. Ugyanilyen mértékben helvt nem álló Morrison úr azon állítása, hogy a Szovjetunió a második világháború után elégtelenül szerelte le hadseregét. A szovjet kormány már hivatalosan kijelentette, hogy 32 évjáratot már le­szerelt, hogy hadseregének számbeli állaga ahhoz az állapothoz közeledik, amelv a második világháború előtti békeidőkben volt, ezzel szemben az angolok és amerikaiak hadseregei két­szeresére nőttek a második világhábo­rú előtti állományuknak. E ki nem for­gatható ténvekkel szemben ők üres állí­tásokat hoznak fel. Vájjon Morrison úr azt kívánná, hogv a Szovjetunió saját védelme biz­tosítására ne rendelkezzék a szüksé­ges hadsereggel? A hadsereg általá­nosságban nagv tehertételt jelent az állami költségvetésben és a szovjet­népek bizony nagyon nagy örömmel fogadnák az állandó hadsereg meg­szüntetését, ha ez nem függne össze kívülről jövő veszedelemmel. Azonban a tapasztalatok 1918—1920-ból, amikor az angolok, amerikaiak és a franciák a (japánokkal együtt) megtámadták a Szovjetuniót és arra törtek, hogv Ukrajnát, Kaukázust, Középázsiát, Tá­volkeletet, Archangelszk vidékét el­szakítsák a Szovjetuniótól és három éven át taposták hazánkat, arra taní­tanak hogy a Szovjetuniónak feltétlenül kell rendelkeznie a minimális állandó hadsereggel, hogv meg tudia védeni az imperialista ragadozók ellen hazája függetlenségét- A történelemben nin­csen rá példa, hogv az oroszok Anglia területét megtámadták volna. A törté­nelem viszont az esetek egész sorát ismeri, amikor a britek az orosz földet megtámadták, és az uralmat magukhoz ragadták. Morrison úr azt állítja, hogy az oroszok a német kérdésben, Európa megújhodásának kérdésében elutasí­tották a britekkel való együttmunkálko­dást. Ez teljes mérékben hazug állítás. Morrison úr sajátmaga aligha hisz eb­ben az állításában. A valóság, amint ismeretes is az, hogv nem az oroszok utasították el az együttmunkálködást, hanem a britek és amerikaiak, mert igenis tudatában voltak annak, hogy az oroszok nem egyeznek abba bele, hogv Németországban felújítsák a fa­sizmust, hogv nem járulnak hozzá ah­hoz, hogy Nvugat-Németországból egy agresszió bázisát építsék ki. v Ami az Európa gazdasági megújítá­sával kapcsolatos egvüttmunkálkodást illeti, a Szovjetunió az ilven egvüttmun­kálkodást nemcsak, hogv nem utasítot­ta el, hanem ellenkezőleg, maga java­solta ennek megvalósítását az egyen­jogúság alapján, az európai országok függetlenségének tiszteletbentartása mellett, minden Idegen diktátumtól mentesen, az Északamerikai Egyesült Államok diktátuma nélkül, " anélkül, hogy az európai államokat az USA gyarmatokká tehetné. Helytelen Morrison úrnak az az ál­lítása is, hogv a népi demokratikus or­szágokban a kommunisták erőszak út­ján jutottak hatalomra, hogv a kom­inform az erőszak politikáját űzi. Csak olyan emberek, akik a kommu­nisták rágalmazását tűzték ki céljukul, alacsonyodhatnak le ilven állítások megtételére. A tény ezzel szemben, — amint általánosan ismeretes, — ez: a népi demokratikus köztársaságokban a kommunisták általános választások út­ján jutottak hatalomra, ezen országok népei természetesen elutasították a külföldi kémiigvnökségek szolgálatában á'ló kizsákmányolókat és ügynököket. Ez azonban már a nép akarata volt. A nép szava — isten szava. Ami a kominformról mondottakat il­leti, ilyesmiket csak olvan emberek állíthatnak, akik elvesztették minden érzéküket az arányosság iránt. A kom­inform irodalma napvilágot lát, meg­jelenik. Általánosan ismert, hogv a kommunistákról költött rágalmazó ki­jelentéseket megcáfolja. Összefoglalva meg kel! állapítanunk, hogv az erőszak és az erőszakos tet­tek módszere nem a kommunisták módszere. Ellenkezőleg. A történelem arról tanúskodik, hogy éppen a kom­munizmus ellenségei, a különféle kül­földi kémszolgálatok ügynökei használ­ják az erőszak és az erőszakos tettek módszerét. Példákért nem kell messze menni. Nemrégen röviddel egymásután meggyilkolták Irán miniszterelnökét, Libanon miniszterelnökét és Abdullah királyt. Ezeket a gyilkosságokat az§rt követték el, hogv céljük teljesüljön: erő­szakos úton rendszerváltozást előidéz­ni a kérdéses országban. Ki gyilkolta ezeket meg? Vájjon talán kommunis­ták, a kominform hívei? Nem- Nevet­séges, még csak feltenni is ezt a kér­dést. És valószínű, hogv Morrison úr, aki e kérdésről jobban van informálva, ezt jobban is meg tudná világítani. Morrison úr arról biztosít, hogv az Északatlanti Paktum, védelmi jellegű egyezmény. amelynek nincsen táma­dó jellegű célja, sőt ellenkezőleg: ez a paktum az agresszió ellen van irá­nyítva. Ha ez igaz, akkor miért nem java­solták a paktum kezdeményezői, hogy a Szovjetunió is vegyen részt ebben az egyezményben? Miért emeltek gá­tat, amely elválasztja őket a Szovjet­uniótól. Ezt az egyezményt miért kö­tötték titokban a Szovjetunió háta mögött? Vájjon nem bizonyította be a Szovjetunió, hogy akar és tud is har­colni az agresszió ellen, nem mutatta ezt meg a hitleri, vagy akár a japáni agresszió elleni harcok során? Vájjon a Szovjetunió kevésbbé jól harcolt az agresszió ellen, mint pl. Norvégia, amely ennek az egyezménynek tagja? Vájjon hogyan világítsunk rá erre az elképesztő képtelenségre, hogy né használjunk erőteljesebb kifejezést? Ha az Északatlanti Paktum védelmi jellegű egyezmény, akkor az angolok és az amerikaiak miért nem azonosí­tották magukat a szovjetkormány ja­vaslatával, hogy ezen egyezménynek tényleges célját a külügyminiszterek tanácsának ülésén megvitassák? Hisz, mint ismeretes, a Szovjetunió kormá­nya azt javasolta, hogy a külügymi­niszterek tanácsában vizsgálják meg az összes egyezményeket, amelyeket más államok egymás között kötöttek. Vájjon az angolok és az amerikaiak miért félnek az igazságot megmondani erről az egyezményről és miért uta­sították el azt, hogy az Északatlanti Paktumot vizsgálat tárgyává tegyék? Vájjon nem volt-e ez azért, mert az Északatlanti Egyezmény a Szovjet­unió elleni agresszióra vonatkozó pon­tokat tartalmaz, és hogy ez egyez­mény kezdeményezői mindezt a köz­vélemény előtt el akarják titkolni?, Vájjon nem volt-e ez azért, mert a Labour-kormány hozzájárult ahhoz, hogy Nagy-Britannia az Északameri­kai Egyesült Államok hatalmas légi­támaszpontja legyen egy a Szovjet­unió ellen indítandó támadás eseté­ben? Éppen ezért állítják a Szovjetunió népei az Északatlanti Paktumról, hogy támadó jellegű egyezmény, amely a Szovjetunió ellen irányul. 'És ez különösképpen meggyőző erővel igazolódik be azon támadó tet­tekből, amelyeket az angol-amerikai körök Koreában elkövetnek. Már több, mint egy esztendeje, hogy az angol amerikai egységek a szabadságszere­tő, békés koreai nép országát tiporják, s megsemmisítve a falvakat, a váro­sokat, asszonyokat, gyermekeket és öregeket gyilkolnak. Vájjon az angol­amerikai katonaságnak ezeket a véres tetteit lehet-e egyáltalában védelem­nek mondani? Ki állíthatja azt, hogy az angol hadsereg Koreában Angliát védi a koreaiak ellen? Nem lesz sok­kal becsületesebb, ha ezeket a tette­ket katonai támadásnak minősítik? Mutasson Morrison úr, csak egyet­lenegy szovjetkatonát aki fegyverét bármely szabad népre rászögezte vol­na! Adjon magyarázatot Morrison úr, világos magyarázatot, hogy Koreában a brit katonák miért gyilkolják a bé­kés lakosságot: És maga az angol katona is, miért hal meg távol hazá­jától, idegen földön? Mindezekért a szovjetnép a mai angol-amerikai poli­tikusokat egy új világháború háborús uszitóinak tartja.

Next

/
Thumbnails
Contents