Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-04 / 181. szám, szombat

2 1951 augusztus 4 gadták, és az érte járó jutalmat ki is fizették nekik. A munkásság- szociális helyzetének megkönnyítése céljából az üzem autója a kenyeret helybe hozatja. Rövidesen megnyílik a Vesna eláursító boltja is. A közeli falvak Munkásait autóval hozzák a munkahelyre, ahonnan az csak lehetséges. Kár, hogy néhány faluban az odavezető rossz út miatt ezt nem lehte bevezetni. Emiatt sokan más munkahelyre távoztak el. Kacera elvtárs véleménye az, hogy a leszerelő katonák visszatérése és az új kompresszor munkába állítása nagy lökést fog adni az üzem termelésének. Lapunk egyik számában Kurali József munkáslevelezönk levele alapján kritizáltuk a bánya vezetőségének egy részét kicsapongó életmódja miatt, ami nagy visszatetszést szült a munkásság között. Akit eddig megkérdeztem, akár munkást, akár vezetőségi tagot, kivétel nélkül nagyon egészségesnek mondották a kritikát. A vállalat igazgatója, Jelinek elvtárs, önkritikájában nyilvánosan beismerte hibáját és megígérte gyökeres megváltozását. Megígérte azt is, hogy a többi hivatalnokokra is igyekezni fog befolyást gyakorolni ezen a téren. A munkások bíznak abban, hogy ez a változás tartós lesz, és nem fordul elő olyan eset többé, hogy a pártszerevezet elnöke, Baranyai elvtárs, nyilvános verekedésbe keveredik, mint aliogy ez nemrégen megtörtént. Még ha az illető hibás volt is, akkor sem szabad ilyen drasztikus módon önbiráskodni. Ezzel könnyen elveszti a munkások bizalmát, másrészt pedig kárt okozott nemzetgazdaságunknak, mert huzamosabb időre munkaképtelenné tette egy munkatársát. Ilyen esetet többet is hallottam. Sok munkás véleménye az, hogy aki kinyitja a száját, annak ráütnek. Érdemes leírni Huckel Jánosnak, az üzemi betegszállító autó soffőrjének szavait is. Elbeszéli, hogy a betegszállító kocsival sok fekete utat kellett megtennie az üzemvezető parancsára. Személyszállításokat végzett, és bevásárló körutakat tett a betegszállító kocsival. Emiatt hagyta el állását is, mert a gondjaira bízott autót, amit betegszállításra kapott az üzem, nem akarta ilyen magánutakra felhasználni. Molnár doktor egyszer figyelmeztette is Knotekot, hogy a sanitka nem ilyen célokra való, de az üzemvezető ezt nem vette figyelembe. Elmond egy érdekes esetet ezzel kapcsolatban. Az üzemvezető parancsára egy este a füleki karmestert, aki ittas állapotban volt, el kellett volna neki Fülekre szállítania. Ő ezt megtagadta. Másnap Knotek magához hivatta az irodába, és ittas állapotban erősen megdorgálta amiatt, hogy egy alkalmazott ő vele, az üzemvezetővel szembeszállt. Pedig ebben az esetben a soffőr eljárása teljesen helyénvaló volt. A betegszállító autó arra való, hogy azon betegeket szállítsanak, nem pedig arra, hogy magánutakat tegyenek rajta. A munkások szerint jó lenne, ha Knotek elvtárs is mielőbb önkritikát gyakorolna és erélyesebben hozzálátna feladata elvégzéséhez. Gyakrabban el kellne látogatni a munkások közé és orvosolni minden hiányosságot. (G-L) Waiíson volt angol mester éles kritikája a Labour kormány politikájáról A Reuter-iroda jelentése szerint Harold Wilson volt kereskedelmi miniszter az angol alsóház július 26-i ülésén Nagy-Britannia gazdasági helyzetét ecsetelve, a következő kijelentéseket tette: Az amerikaiak túlnyomó többsége nem érti a népek kölcsönös támogatásának koncepcióját, egyesek pedig nem is akarják megérteni. Az amerikaiaknak meg kell érteniök — folytatta Wilson, hogy az angoloknak nem áll szándékában Kelet-Európa gazdag nyersanvag forrásait feladni, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a brit nemzetgazdaság szempontjából. Az amerikaiak mind erőteljesebben követelik a Kelet-Európa elleni kereskedelmi blokádot Kifejezésre kell juttatnunk — hangsúlyozta Wilson —, hogy mi nem vagyunk hajlandóak ezt a követelést magunkévá tenni. A Szovjetunió a legutóbbi évek során Nagy-Britanniát a szükséges takarmány egyharmadával látta el, világos, hogy Nagy-Britannia nem adhatott dollárokat a takarmány megvásárlására. Ennek ellenére azonban el kellett utasítani a gabonát, amelyben hiányaink voltak és ehelyett át kellett vennünk a »szükséges« tojásport pusztán azért, mert az amerikaiak kijelentették, hogy Nagy-Britanniának nem lehetnek kereskedelmi kapcsolatai a Szovjetunióval. Wilson szavaiból világosan kitűnik, hogy »a nyugati fegyverkezés mai méretei, főleg az USA ellenőrizhetetlen civilfogyasztása mellett, a nvugati világ gazdasági katasztrófájához vezet« B®rtieauxban a franci kmmmy ^afna^got vsnuKat fe8 az éíifeér iraft sztrájkoló munkások e! en A L'Humanité jelentése szerint Bordeauxban a közlekedési alkalmazottak általános sztrájkba léptek, béremelést és munkafeltételeik megjavítását követelve A sztráj kólók egységes akcióját az ú. n köztársasági biztonsági osztagok megzavarni akarták, de a bordeauxi dolgozók harci elszántságán minden provokációjuk megtört. A hivatalok további katonai segítséget kértek Bordeaux lakossága a sztrájkolok oldalán áll és teljes mértékben támogatja őket. A sommei departementben lévő Vineu ipari központban kedden ugyancsak kétezer munkás lépett sztrájba, hogy a bérek felemelését elérjék. mámam "" Monica Felton: Amit Koreában láttam A közelmúltban jelent meg Monica Feltonnak, a közismert angol békeharcosnőnek könyve: ,,Amit Koreában láttam". Monica Felton írásaiban leleplezi azokat az állati gyilkosságokat, amelyeket az ENSz zászlaja alatt a Koreába betört katonák a koreai nép ellen elkövetnek és felszólítja a brit népet, hogy határozottan követelje a koreai békét, követelje, hogv az egész világon teremtsék meg a békés légkört. Monica Felton könyve fényképeket is közöl, amelvek akkor készültek, mikor Koreában iárt. A képek az amerikaiak és li-szin-manl banditák által lemészárolt áldozatok tetemeit mutatja. A könyv beszámol azokról a borzalmas bombázásokról és gyujtogatásokról, amelyeknek következtében városok, falvak, kultúremlékek pusztultak el Koreában, megemlékezik azokról az állati kegyetlenséggel elkövetett tömegmészárlásokról, amelyet az angol-amerikaiak a koreai nép ellen elkövettek- Az angol békeharcosnő könyvének befejező részében hangsúlyozza, hogy bár a fő felelősséget mindazért, ami Koreában történt, az amerikai intervenciósok viselik, mégis bizonyos felelősség a brit kormányra és a brit népre is hárul. Koreai tartózkodásom ideje alatt egy percre sem tudtam megfeledkezni arról, — írja Monica Felton, — hogy mi is egyszerű angol férfiak és asszonyok felelősek vagyunk azért a tengernyi borzalomért, amit Koreában az elmúlt év során elkövettek. Társfelelősek vagyunk ezért a háborúért, amelv nemcsak aljas bűncselekmény a koreai nép, hanem az egész emberiség ellen. Ez a háború lábbal tiporta az emberiesség minden törvényét. — Most, amikor mindannyian azt reméljük, hogv a háború befejezéséhez közeledik, nem nézhetjük tétlenül a dolgok fejlődését. Az emberek mi'l'ói megdöbbenve tekintenek a harcokra, amelyek a fegyverszüneti tárgyalások alatt is folvnak. Feladatunk az, hangoztatja Monica Felton — hogv mindent elkövessünk a fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejezéséért, a valódi béke mielőbbi megvalósításáért. E békének olyannak kell lennie, hogy necsak lehetővé tegye a koreai népnek, hogy felépíthesse újból városait és élete folyását normális kerékvágásba hozza, hanem megszilárdítsa a kölcsönös megértést is és oldja meg azokat a problémákat, amelyek ma a nemzetközi légkör feszültségét előidézik és az emberiség jövőjét veszélyeztetik- I' Milan Polák egészségügyi megfeiitt traiite Mlla Mint a Csehszlovák Sajtóiroda jelenti, csütörtökön, augusztus 2-án p tragikusan elhúnyt Milán Polák egészségügyi megbízott. Délelőtt 11 órakor családjával Kiszucébe indult, ahol az évi szabadságát tol- ^ . tötte 12.30 óra körüf Kösztolná és Záblatie községek között az autó, amelyen utazott, szerencsétlenül iárt. A balesetnek tragikus következményei voltak. Miián Polák mebízott a helyszínen meghalt, a gépkocsinak többi három utasa megsérült. Mindnyájukat a trencséni állami kórházba szállították. Végrehajtották az Ítéletet a babicei gyilkosok felett Nyygat-Mémetorsiág lakosainak tízezrei éjiéi-nappal menetelnek Berlin felé Max Reiman, a VIT előkészületeiről A legfelsőbb bíróság 1951 augusztus 1-én hozott döntésével helyben hagyta az állambíróságnak ez év július 14-én hozott Ítéletét, mellyel a hazaárulás, többszöri gyilkosság, gyilkossági kísérletek, rablások és szabotálás bűntettével vádolt Antonín Mityskát, Antónia Plichtát, Drahoslav Nemecet, leássátok szabadon Henry Martint! A dolgozók százezrei követelik Franciaország nemzeti hősének szabadlábra helyezését Henry Martin, a hős francia tengerész elítélése "egész Franciaországban a dolgozó nép felháborodását és haragját váltotta ki. Országszerte Henry Martin kiszabadítása érdekében bizottságok alakulnak, amelyek Henry Martin azonnali szabadlábra helyezését követelik. Bár a jobboldali szocialista pártok vezérei helyeslik Henry Martin elítélését, a párt egyszerű tagjai a leghatározottabban tiltakozásuknak adnak kifejezést, hogy a francia tengerészetügyi katonai bíróság elítélte ezt a békeharcost, mert felemelte tiltakozó szavát a vietnami nép ellen viselt aljas háború miatt. A Saint Marcellin városában megalakult bizottság tagjai sorában helvet foglalnak a jobboldali szocialista pártok városi képviseletének tagjai is. Cardet városában az egész városi tanács, a kommunisták, szocialisták és a függetlenek egy emberként követelik a francia kormánytól: bocsássátok szabadon Henry Martint. A francia gyárakban és üzemekben szakadatlanul folyik a kampány, amely céljául tűzte ki, hogy kiszabadítja Franciaorsz-/; nemzeti hősét a fasiszta börtönből. A francia munkások a levelek ezreit küldik a katonai bírósághoz, melyben tiltakoznak Henry Martin elítélése' miatt. A francia dolgozókkal együtt a világ mindmegannyi békeharcosa csatlakozik ahhoz az akcióhoz, amely Henry Martin szabadlábrahelyezését követeli. A haladó gondolkodású, becsületes emberek százmillióinak tiltakozása tör utat a francia bíróságok felé: »Ne békeharcosaitokat, ne országotok jobb jövőjének bátor úttörőit vessétek a tömlöcökbe, hanem a francia nép kártevőit és árulóit, a béke veszett ellenségeit, a vérre spekuláló háborús uszítókat.* František Kopuletit, Antonin Skrdlát, Václav Drbolát és František Pariit halálra ítélte- Az ítéletet végrehajtották. Harriman újból Teheránban Négynapos londoni tartózkodás után Harrimaii külön repülőgéppel ismét visszatért Teheránba. Max Reimann, a német Kommunista Párt elnöke augusztus 1-én meglátogatta a III. Világifjúsági és Diák Béketalálkozó előkészítő bizottságát a berlini Köpenick városrészben. Reimann elvtárs érdeklődött afelől, hogyan "folynak az előkészületek és mit kell még tenni annak érdekében, hogy a nyugatnémetországi haladó ifjúságnak minél kellemesebbé tegyék a német fővárosban való tartózkodását. —• Az, ami a nčpokban Nyugat-Németországban lejátszódik, egyértelmű a hősiességgel — jelentette ki többek közt Max Reimann Köpenickben tett látogatása alkalmából. — A nyugatnémetországi fiatalok jogaikért harcolnak, hogy mint németek szabadon éljenek Németországban. Max Reimann továbbá kijelentette, hogy annak, ami most Nyugat-Németországban történik, a történelemben még nem volt párja. —A mi országunkon tankok jár nak keresztül-kasul, hogy megfélemlítsék ifjúságunkat, mely az összes nemzetek ifjúságával közösen akarja kifejezni békeakaratát és szebb jövő irátni vágyódását. Sok besúgót küldtek a vonatokra, hogy megállapítsák, kik utaznak Berlinbe. Ilyen utasok százait kihurcolják a vonatokból és visszaküldik őket. Ennek ellenére a fiatalok újból és újból kísérleteznek és igyekeznek eljutni Berlinbe. Nyugat-Németország lakosainak tízezrei éjjel-nappal menetelnek Berlinbe. Minden tilalom, terror és üldöztetés ellenére nem. kétséges, hogy el is jutnak oda. A spanyol mezőgazdasági munkások nyomora Spanyolországban hozzávetőlegesen három és félmillió mezőgazdasági munkás van. Túlnyomó többségük valamikor földdel is rendelkezett. A köztársasági kormány a polgárháború súlyos esztendeiben ötmillió hektár nemesi, egyházi és nagybirtokos zött. A fasiszta puccs kikergette őket e birtokaikból és a földeket Francó visszajuttatta a klzsákmányolóknak. Ezek a mezőgazdasági munkások ma elképzelhetetlen nyomorban élnek. Több mint 500.000, egész éven át rabszolgaként dolgozik egyházi, illetőleg nemesi nagybirtokon. A mezőgazdasági munkások túlnyomó többsége azonban évente mindössze háromnégy hónapig dolgozik. Napibérük átszámítva 28—36 csehszlovák korona, ugyanakkor a kenyér ára kilónként 26 korona. A mezőgazdasági munkások szörnyű nyomortelepeken, viskókban, sőt földalatti lyukakban is laknak. Nem csoda, hogy ezek a mezőgazdasági munkások Spanyolországban 35 éves korukban öreg emberek és a fasiszta „szociális gondoskodás" jóvoltából lassú éhhaláŕa vannak elítélve. Siovjet földművest k levele Joszif Visszarionovics Sztálinhoz A Szovjetunió és a világ béketáborának nagy vezére, Sztálin generaliszszimusz naponta a levelek ezreit kapja, amelyekben a Szovjetunió dolgozói örömmel számolnak be a terv tel jesítésének sikereiről. Természetesen a szovjet kolhozosok sem mulasztják el írásban felkeresni Sztálin elvtársat, hogy számot adjanak ragyogó munkasikereikről. A sztavropolszki kerület mezőgazdasági dolgozói egyik legutóbbi levelükben jelentik Joszif Visszarionovics Sztálin elvtársnak, hogy kötelezettségeiket határidő előtt teljesítették és így a gabona felvásárlásának tervét 20 nappal hamarább fejezték be. A kerület kolhozai és szovhozai 3,602.500 métermázsa gabonával tSbliet szolgáltattak be, mint az elmúlt évben. A búza felvásárlási tervét 1147,,-ban teljesítették és hazájuknak 2,456.250 métermázsával több búzát adtak, mint a mult esztendőben. A kolhozok és szovhozok idejében ellátták magukat vetőmaggal és most különféle közös alapokat létesítenek, hogy gazdaságukat tovább szilárdíthassák, tovább fejleszthessék. A közös gazdálkodás és az általános fejlődés eredményeképpen rohamosan nő a kolhoztagok anyagi jóléte, emelkedik a munkaegységek után járó természetbeli és pénzbeli jutalom. A Párt, a szovjetek, a mezőgazdasági szervek mind a kolhozokban, szovhozokban, mind pedig az állami gépállomásokon, most minden erejüket arra összpontosítják, hogy a sztavropolszki kerület sikeresen fejezze be a gabona és a takarmányok behordását, hogy eredményesen végezzék munkájukat a gyapotmezőkön, valahogy már ma megtegyék a szükséges intézkedéseket, a jövő évi termés sikere érdekében. Sztálin elvtársnak írt levelükben a Sztavropolszki földművesek, kolhoztagok, az állami gépállomások és szovhozok dolgozói ígéretet tettek Sztálin elvtársnak, hogy minden rájuk háruló feladatot sikeresen fognak befejezni, hogy így megteremtsék az 1952-es év mezőgazdasági tervteljesítésének még sikeresebb feltételeit. Indiai költők üdvözlete a VIT résztvevőihez . Huszonhat indiai költő üdvözlő levélben fordult a berlini III. Világifjúsági Találkozó résztvevőihez. A Hindustan Times jelentése szerint az indiai költök levelükben ezeket írják: »Az emberiesség, a béke, a szabadság és az igazság nevében köszöntik India költői és kultúrmunkásai a fesztivált és sok sikert kívánnak. Mi, delhi költők ugyancsak odaadó harcosai vagyunk a béke és az emberiesség ügyének. Szívünk mélyéből, kösz öntjük a fesztivált és teljes mértékben támogatjuk ezt a nagy, jelentős kezdeményezést.«