Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-31 / 204. szám, péntek

JÓL KEZDTÜK, MOST MAR BÁTRAN TOVÁBB! Az új tanév küszöbén tegyünk számadást. Lassan vége a nyárnak. A fák zöldjei fakulni kezdenek. A szántóföldek rői és a zúgó cséplőgépek mellől behordják az „életet", mindennapi kenye­rünket: a búzát, rozsot. A sző­lőhegyeken mosolygó, duzzadó fürtök kandikálnak a tőkékről. A mezőkön felbúgnak a trakto­rok. Egyre több község hatá­rában tűnnek el a bús, paraszti nemzedékek verejtékével ázta­tott barázdák. Most már óriási táblákat szántanak. Üzen einkben frissen, szinte megállás nélkifl zúgnak a gé­pek. U j vasútvonalak, új gyá­rak épülnek. A dolgozók lelke­sedve és egy kicsit kíváncsian is figyelik az eddig ismeretlen nagy építkezéseket. Lélekzet­visszafojtva gondolnak a ke­Jetszlovákiai vasútépítésre, a HUKO-ra. Alkotómunkánk üte­me dobog, zúg, zakatol minde­nütt, az alapárkok ásásánál, az építőállványokon, a sínek he­gesztésénél, a forró kohóknál, a sajtoló- és présgépeknél, mindenütt, mindenütt... A szabad emberek vidám, de­rűs, nyílt tekintetével nézünk szét épülő hazánkon. Munkánk­ból feltekintve a nyárvégi nap lágy, meleg sugarait érezzük arcunkon és büszkén tekintünk az óvodába, iskolába siető gyer­mekekre. a középiskolák, egye­temek felé igyekvő fiatalokra. Holnap már megnyitják az iskolákat. Hétfőn pedig már megkezdődik a tanítás. A nyári élmények, munkák után egy új iskolai év feladatai állanak ta­nuló ifjúságunk előtt. A leg­kisebbek számára új fogalmat, új életet jelent az iskola. A ta­nító beszédével feltárul előttük a tudás dús tárháza. És ők el­indulnak ... — Az idősebbek, a fiatalok Izmosan, a nyári nap hevétől lebarnulva, a brigádok, a rekreációk után felfrissülve kezdenek a tanuláshoz. Visel­kedésük még szabados. kissé nyughatatlan, de mindannyiuk szívében éi a berlini VIT és ax egésa világ ifjúságának béker harcára gondolva elszánt aka­rattal, öntudattal hajolnak fü­zeteik felé. Munkához, harchoz kezdenek ... Most, az új iskolai év kezde­tén tegyünk számadást. Mér­legeljünk. Nézzük meg ered­ményeinket, hiányainkat. Vizs­gáljuk meg az űj feladatokat. Mérjük fel erőnket. Számol­junk a nehézségekkel, a problé­mákkal. Es lássunk munkához! A mult évben megnyíltak azok az iskolák is, melyek hosszú-hosszfl éveken zárva voltak. Széles körben, minde­nütt megkezdődött a magyar ifjúság anyanyelvén való okta­tása. Most, az idei tanév fo­lyamán ez a kör bővül. Uj ma­gyar tannyelvű óvódák, nem­zeti iskolák nyílnak. A közép­iskolák száma is nő. Több ma­gyar tannyelvű gimnázium lesz. És a Szlovák Egyetem mellett működő pedagógiai fa­kultáson is megkezdődik az ok­tatás. Még pedig magyar nyel­ven is! Az idén érettségizett diákok, az új értelmiségi ká­derek tanulnak majd itt és azok a tanítók, tanítónők, akik „távolsági tanulás" útján kép­zik magukat, hogy jó szakem­berek legyenek. Ezek olyan óriási eredmé­nyek, melyekre hazánk törté­nelmében példa eddig nem volt. Olyan eredmények, melyeket csak a népi demokráciában le­het elérni. Eredmények, melye­ket munkásosztályunk, szülő­pártunk, a Kommunista Párt vezetésével biztosított. A mult tanévben hihetetlen erőfeszítések segítségévei si­került biztosítani a megnyíló iskolák sikeres munkáját. Uj tanító értelmiséget képeztünk ifjúságunk legjobbjaiból. De a többi nehézséget is leküzdöt­tük. A hiányos iskola felszere­léseket mindenhol kiegészítet­ték. Tanítóink bátor, sokszor igazán önfeláldozó módon ol­dották meg azokat a nehézsé­geket melyek a tankönyvek­hiánya miatt veszélyeztették a teljes sikert. Az Ifjúsági cso­portok segítették, támogatták a tanítók, az iskolák munkáját. Ezeket at eredményeket úgy értük el. hogy népgazdasátrunk jó anyagi alapot biztosított, hogy iskolaügyi közigazgatá­sunk minden esetben gyorsan intézkedett, hogy tanítóink, tanáraink, alapos, felkészült munká* végeitek és hogy az ifjúsági ívsoport, ahol csak le­hetett, mindenütt segített, min­denütt aíkraszállt az Iskolák érdekében. Mindezeket értékelv® feltét­lenül figyelembe keld vennünk a téányokat. Ezek főleg ott mutatkoznak, hogy a tanítók nem mindenhol és nem eléggé kapcsolódtak be az ifjúság mozgalmi életébe, a falu szo­cializálásába. Más helyeken úgy gondolták a tanítók, hogy a pionírcsoport vezetése nem rájuk tartozik és egyáltalán nem törődtek ilyesmivel. Vi­szont nagy hiányosságok mu­tatkoztak egyes ifjúsági cso­portoknál is. Évközben csak elvi síkon segítették az iskolák munkáját és a vizsgákkal sem nagyon törődtek. Néhány he­lyen még arról is elfelejtkez­tek, hogy az új értelmiség so­raiba lépők kiválogatásánál az Ifjúsági Szövetségre nagy fel­adatok hárulnak. Ezek olyan hiányosságok, melyek sokszor természetesen, mintegy maguk­tól keletkeztek. A nagy lendü­let mind a tanítók, mind az if­júsági vezetők figyelmét csu­pán a legszükségesebb dolgok­ra terelte. Számolnunk kell az idei tanévben az ilyen hiányos­ságokkal és a mulasztásokat pótolnunk kell. Még pedig gyorsan. Biztos, határozott cselekvéssel. Forradalmi mó­don. Csak így emelhetjük az iskolai munka és a mozgalmi élet, a szocialista építés lendü­letét, színvonalát. Az új feladatok tehát köny­nyen megállapíthatók. Ahhoz, hogy iskoláinkban újszellemü, színvonalas és eredményes munkát végezhessünk, minde­nekelőtt új és jobb módszere­ket keH alkalmaznunk. Meg kell teremtenünk a tanító és a tanulók közötti helyes viszonyt. A tanító necsak „előadjon" diktálás és tanulásra szánt anyag kijelölése útján s aztán „számonkérjen" — hanem va­lóban tanítson, a tanulókkal kö­zösen dolgozva biztos lépé­sekkel általános ismeretté te­gye az anyagot. Már az isko­lában meg kell tanulni az úgy­nevezett „leckét". Otthon már csak a begyakorlás, az elmé­lyítés és az anyag kibővítése várjon a tanulókra. A tanító tekintete nézzen az iskolán kívüli életre is. Ez fel­tétlen fontos. Meg keftl szer­vezni a tanulóifjúság iskolán kívüli életét. Nem túlterhelve, hanem szórakozás formájában. Idetartozik a pionír csoport megszervezése. Az önképző­körök, olvasókörök, szakkörök megalakítása. Kirándulások, kultúresték és mulatságok megrendezése. Az Ifjúsági Szövetségre Í9 nagy feladatok várnak ebben a tanévben. Itt nemcsak a fegye­lem, az iskolai rétid megszi­lárdítása, az ösztöndíjak szét­osztására kell felkészülni — i hanem a tanítók, az iskola se­gítésére. Idetartozik a tanítók­kal megszervezett összmunka. Az, hogy valóságos tényekkel,; cselekedetekkel segíts ~<k a ta­nítók munkáját. Tanulókörö­ket kell szervezni. Segíteni a gyengébb tanulókat. Előkészít teni őket a vizsgákra. Az isko­la javára brigádmunkát kell szervezni. Be kell kapcsolni az iskolát a mozgalmi életbej Állandóan látogatni kell a taní­tást. Sajtóval, segédanyagok­kal kell ellátni az iskolát. Bátran nézzünk 6zembe az új feladatokkal! Az iskola a múltban jó eszköz volt az uralkodó osztályok kezében ar­ra, hogy elnyomják a dolgozók feltörekvését, ferde és hamis tanításokkal mételyezzék a dol­gozók gyermekeinek szellemét. — Ma az iskola a dolgozóké.­Vessük el a múltból maradt sallangokat. Tegyük az Iskolát A szocialista nemzedék kovács­műhelyévé. Legyen az iskola dolgozóinak kezében a szocia­liamus építésének, a bék«j ügyének erős, sziklaszilárd alapja. A szocializmus szépséggel* örömmel és boldogsággal teli életet jelent. Ilyen életet fog élni a mai fiatal nemzedék. En­nek a ragyogó jövőnek mi va­gyunk az építői. Jói kezdtük az építést. Most már bátran folytassuk munkánkat tovább. — A tudomány várát be kell vennünk! így az iskolába siető gyér­ig meksereg víg kacaja, az isko­lák csengője az új, az örömteli élet hirdetői. AAunkánkból fel­tekintve, a nyárvégi nap enyhe ragyogásánál tekintsünk biza­kodva az iskolákba siető gyer­mekekre, fiatalokra — ők a mí reménységeink, életünk, mun­kánk birtokosai — ők szocia­lista hazánk eljövendő igaz em­berei. Hrubják Emil

Next

/
Thumbnails
Contents