Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-31 / 204. szám, péntek

verjenek a magyar és szlovák dolgozók közé. Ügy kell vigyázni a magyar és szlovák dolgozók közötti barátságra, mint a szemünk fényére. Ezt a barátságot napról napra mélyíteni kell és szorosabbá tenni. Fel kell lépnünk minden nacionalista megnyilvánulással szemben. Ez nemcsak a Párt feladata, hanem az öszszes tömegszervezeteké is és így Ifjúsági Szövetségünké is. Fokozni kell a párkányi járásban Ifjúsági Szövetségünk politikai és szervező munkáját. Meg kell erősíteni helyi csoportjainkat, hogy kcmoly segítséget nyújtsanak Pártunknak a faíusi osztályharcban. Gondot kell fordítani a szervezeten kívülálló ifjúságra is és törekedni kell arra. hogy napról napra mind több fiatalt vonhassunk be szervezetünk munkájába. Mindezeket a feladatokat csak akkor lehet sikeresen végrehajtani, ha a járási vezetőség szorosabb kapA kéméndi tánccsoport a bucsi mezőgazdasági kiállításon, járási pártnapon és aratóünnepsége n. Szépen táncoltak a lányok, de élénkebb táncot is megfakulhatnának. csolatot teremt a pártbizottsággal és ha a járási pártbizottság sokkal fokozottabb mértékben fogja segíteni a járás ifjúságának munkáját. Szőke József. j F fi A A/T/S f K NĹCSASZÍK: fcSemeri&G&lhtald IV. A marxizmust, politikát és irodalmat. Emlékszem, egyszer Komorzsánból hazafelé az úton elszavaltuk az egész f ORDÍTOTTA : f. SZUC* BíLA Gottwald később Szlovákiába megy — ahogy Karol Bacilék említi — „cipője nem a legjobb volt, de azért egész láda könyvet hozott magáMájust"-t. Mikor | val!" 1920 decembere és 1921 májusa „Hisz eljön még a mi időnk | a akkor majd mi itélkei ziink!" | A Vörös Zászló című réf gi cseh munkásdelból. 1920 és 1921-es év történelmi határkő Csehszlovákia és a csehszlovákiai munkásmozgalom fejlődésében és különösen jelentős időszak Gottwald életpályája szempontjából ia. 1920 őszén már összpontoaította erőit & csehszlovák burzsoázia és elhatározta a foiradalmi szocialista mozgalom szétverését. A talajt erre a jobboldali szociáldemokrata vezetők késztették elő Vlasztyimir Tuzar, akkori miniszterelnökkel ax élen. Maguk kívánták ezt a szétverést, mart nyilvánvalóvá vált, hogy a szociáldemokrata párt többsége a forradalmi baloldalt támogatja. Cinikusan bebizonyította ezt Ferdinand Perou tka, a munkásmozgalom régi, megátalkodott ellensége, ma pedig az amerikai imperialisták ügynöke. Ahogy 1936-ban kiadott könyvében írja, 1920 őszén Tuzar bizalmasan kijelentette, hogy „Ne féljen és ne tétovázzon, csináljon úgy mint Noske*), aki Németországban véresen elnyomta a kommunista mozgalmat. Az áruló szociáldemokrata vezetők persze más útat választottak, azt hitték, hogy így elkendőzhetik a munkásosztállyal elkövetett gazságukat. 1920 szeptemberében Tuzar a többi szociáldemokrata miniszterrel együtt lemondott és átadta helyét a forradalomellenes hivatalnok kormánynak és Tuzar maga ajánlotta Masaryknak utódjául Cserny-t. A Cserny-kormány azonnal támadásba kezdett ét e* a támadás 1920 decemberében elérte tetőfokát. Az erők kiprovokált összemérésében • Hybernsky-utcai népház megszállásánál éa az általános *) Gustáv Noske — német szociáldemokrata hadügyminiszter volt, aki 1919 januárjában véresen elnyomta a Spartakusok felkelését. sztrájk kísérleténél**) — a munkásosztály hősiessége éa áldozatkészsége ellenére ia vereséget szenvedett. A csendőrkarabinok lövései és az 1920 decemberében kiömlött vér hosszú évtizedekre eltemette a népi szociáldemokrata köztársaság reményét. Václav Kopecký miniszter, aki 1920-ban mint a baloldal híve vett részt a mozgalomban „A Csehszlovák Köztársaság 30 éve" c. tanulmányában ezt írja: „1920 decembere döntötte el, hogy a Csehszlovák Köztársaság, amely 1918 október 28-án a dolgozók, a nép for. radalmi törekvéseiből született, a burzsoázia vezetése alatt mint kapitalista berendezkedésű állam, mint a polgári burzsoázia állama szilárdult meg. Nem a forradalmi erőket mozgósító Csehszlovákia képe volt ez, amely diadalt arat Kelet-Európában és amelynek boldog jövőt jósoltak, hanem ez a Csehszlovákia a nyugati kapitalisták, a nyugati imperialisták képmása volt. Azzal, hogy az első Csehszlovák Köztársaság a burzsoázia vezetése ós a nyugati imperialisták védnöksége alatt 1920-tól mint kapitalista ál**) Dee. 9-én a jobboklali szociáldemokrata vezetők parancsot adtak a csendörségnek és a rendőrségnek a Hybernsky-utcai népház megszállására, ahol a baloldalnak központja volt és ahol a baloldal lapját, a Rudé právót nyomták. Erre a provokációra a munkásság dec. 10-én általános sztrájkot hirdetett, lam fejlődött, nemcsak a dolgozók aorsa volt eldöntve, hanem Csehszlovákia népeinek sorsa és a köztársaság sorsa is. Ezzel előre biztosították 1938-ra München-t, 1939-re a megszállást és előkészítették a nemzet tragikus sorsát a német fasizmus fenhatósága alatt és minden szenvedést, szerencsétlenséget, amit földünk átélt." Az 1920-as események mé» lyen megrázták Klement Gott* waldot. Ekkor Rouszinov* ban volt. A városkában, ahol a legnagyobb üzemben, a Tusculumban, legfeljebb 150 munkás dolgozott, csak zavaros hírek vetődtek a prágai eseményekről és a® általános sztrájkról. Itt is megmutatkozott a baloldal szervező ere* jének gyengesége. Ezért a rouszinovi munkások elhatározták, hogy elküldik megbízható vezetőjüket, Gottwaldot Brünnbe instrukcióért, hogy mit csináljanak. Klement Gottwald december 15-én érkezett a baloldal brünni titkárságára, ahol bábeli zűrzavar uralkodott. Senki sem alkart szóba állni vele, állítólag minden elveszett és így indult hazafelét, Visszafelé az állomáson éri a tragikus hír: A katonaság börtönbe hurcolt néhány száa megbilincselt vérző munkást Oszlaváról. A Brünn melletti Oszlaván kirobbant hare volt a decem* beri napok legkomolyabb eseménye, amely megmutatta, hogy a munkásságban 1920ban mennyi harci elszántság volt. A decemberi nagy általános sztrájk alkalmával a brünni üzemek 80 százalékában szünetelt a munka. Ai oszlavai villanytelep munkár* sai, akik árammal látták «l Brlinnt, elhatározták, hogy ők ia leállnak, bár a baloldal kerületi vezetői ellenezték ezt, December 13-án a munkások megszállták aa üzemet éa a katonaság, amelynek védeni* kellett volna azt, átadta fegyvereit a munkásoknak, ahogy több más helyen ia megtörtént «*• A katonai erősítés, amit külön vonattal küldtek, nem vette fel a hasoot a munkásokkai, haíu*a szintén átadott néhány«aéa puskát, gránátot és gépfegyvert. Osztana a munkások hatalmában volt, a villanytelep leállt ás Brllnn sötétbe boruk, (Folyt, kov.)