Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-31 / 204. szám, péntek

verjenek a magyar és szlovák dolgozók közé. Ügy kell vi­gyázni a magyar és szlovák dolgozók közötti barátságra, mint a szemünk fényére. Ezt a barátságot napról napra mé­lyíteni kell és szorosabbá ten­ni. Fel kell lépnünk minden nacionalista megnyilvánulás­sal szemben. Ez nemcsak a Párt feladata, hanem az ösz­szes tömegszervezeteké is és így Ifjúsági Szövetségünké is. Fokozni kell a párkányi já­rásban Ifjúsági Szövetségünk politikai és szervező munkáját. Meg kell erősíteni helyi cso­portjainkat, hogy kcmoly se­gítséget nyújtsanak Pártunk­nak a faíusi osztályharcban. Gondot kell fordítani a szerve­zeten kívülálló ifjúságra is és törekedni kell arra. hogy nap­ról napra mind több fiatalt vonhassunk be szervezetünk munkájába. Mindezeket a fel­adatokat csak akkor lehet si­keresen végrehajtani, ha a já­rási vezetőség szorosabb kap­A kéméndi tánccsoport a bucsi mezőgazdasági kiállításon, járá­si pártnapon és aratóünnepsége n. Szépen táncoltak a lányok, de élénkebb táncot is megfakulhatnának. csolatot teremt a pártbizott­sággal és ha a járási pártbi­zottság sokkal fokozottabb mértékben fogja segíteni a já­rás ifjúságának munkáját. Szőke József. j F fi A A/T/S f K NĹCSASZÍK: fcSemeri&G&lhtald IV. A marxizmust, politikát és irodalmat. Emlékszem, egyszer Komorzsánból ha­zafelé az úton elszavaltuk az egész f ORDÍTOTTA : f. SZUC* BíLA Gottwald később Szlovákiába megy — ahogy Karol Baci­lék említi — „cipője nem a legjobb volt, de azért egész láda könyvet hozott magá­Májust"-t. Mikor | val!" 1920 decembere és 1921 májusa „Hisz eljön még a mi időnk | a akkor majd mi itélke­i ziink!" | A Vörös Zászló című ré­f gi cseh munkásdelból. 1920 és 1921-es év történel­mi határkő Csehszlovákia és a csehszlovákiai munkásmoz­galom fejlődésében és különö­sen jelentős időszak Gottwald életpályája szempontjából ia. 1920 őszén már összponto­aította erőit & csehszlovák burzsoázia és elhatározta a foiradalmi szocialista mozga­lom szétverését. A talajt er­re a jobboldali szociáldemo­krata vezetők késztették elő Vlasztyimir Tuzar, akkori miniszterelnökkel ax élen. Maguk kívánták ezt a szét­verést, mart nyilvánvalóvá vált, hogy a szociáldemokra­ta párt többsége a forradalmi baloldalt támogatja. Ciniku­san bebizonyította ezt Ferdi­nand Perou tka, a munkás­mozgalom régi, megátalko­dott ellensége, ma pedig az amerikai imperialisták ügy­nöke. Ahogy 1936-ban kiadott könyvében írja, 1920 őszén Tuzar bizalmasan kijelentette, hogy „Ne féljen és ne této­vázzon, csináljon úgy mint Noske*), aki Németországban véresen elnyomta a kommu­nista mozgalmat. Az áruló szociáldemokrata vezetők persze más útat vá­lasztottak, azt hitték, hogy így elkendőzhetik a munkás­osztállyal elkövetett gazságu­kat. 1920 szeptemberében Tu­zar a többi szociáldemokrata miniszterrel együtt lemondott és átadta helyét a forrada­lomellenes hivatalnok kor­mánynak és Tuzar maga aján­lotta Masaryknak utódjául Cserny-t. A Cserny-kormány azonnal támadásba kezdett ét e* a támadás 1920 decemberé­ben elérte tetőfokát. Az erők kiprovokált összemérésében • Hybernsky-utcai népház meg­szállásánál éa az általános *) Gustáv Noske — német szociáldemokrata hadügymi­niszter volt, aki 1919 január­jában véresen elnyomta a Spartakusok felkelését. sztrájk kísérleténél**) — a munkásosztály hősiessége éa áldozatkészsége ellenére ia ve­reséget szenvedett. A csendőr­karabinok lövései és az 1920 decemberében kiömlött vér hosszú évtizedekre eltemette a népi szociáldemokrata köz­társaság reményét. Václav Kopecký miniszter, aki 1920-ban mint a baloldal híve vett részt a mozgalomban „A Csehszlovák Köztársaság 30 éve" c. tanulmányában ezt írja: „1920 decembere döntötte el, hogy a Csehszlovák Köz­társaság, amely 1918 október 28-án a dolgozók, a nép for. radalmi törekvéseiből szüle­tett, a burzsoázia vezetése alatt mint kapitalista berendezke­désű állam, mint a polgári burzsoázia állama szilárdult meg. Nem a forradalmi erő­ket mozgósító Csehszlovákia képe volt ez, amely diadalt arat Kelet-Európában és a­melynek boldog jövőt jósol­tak, hanem ez a Csehszlová­kia a nyugati kapitalisták, a nyugati imperialisták képmá­sa volt. Azzal, hogy az első Cseh­szlovák Köztársaság a burzso­ázia vezetése ós a nyugati imperialisták védnöksége alatt 1920-tól mint kapitalista ál­**) Dee. 9-én a jobboklali szociáldemokrata vezetők pa­rancsot adtak a csendörség­nek és a rendőrségnek a Hy­bernsky-utcai népház megszál­lására, ahol a baloldalnak központja volt és ahol a bal­oldal lapját, a Rudé právót nyomták. Erre a provokáció­ra a munkásság dec. 10-én ál­talános sztrájkot hirdetett, lam fejlődött, nemcsak a dol­gozók aorsa volt eldöntve, hanem Csehszlovákia népei­nek sorsa és a köztársaság sorsa is. Ezzel előre biztosí­tották 1938-ra München-t, 1939-re a megszállást és elő­készítették a nemzet tragikus sorsát a német fasizmus fen­hatósága alatt és minden szenvedést, szerencsétlenséget, amit földünk átélt." Az 1920-as események mé» lyen megrázták Klement Gott* waldot. Ekkor Rouszinov* ban volt. A városkában, ahol a legnagyobb üzemben, a Tusculumban, legfeljebb 150 munkás dolgozott, csak zava­ros hírek vetődtek a prágai eseményekről és a® általános sztrájkról. Itt is megmutat­kozott a baloldal szervező ere* jének gyengesége. Ezért a rou­szinovi munkások elhatároz­ták, hogy elküldik megbízha­tó vezetőjüket, Gottwaldot Brünnbe instrukcióért, hogy mit csináljanak. Klement Gottwald decem­ber 15-én érkezett a baloldal brünni titkárságára, ahol bá­beli zűrzavar uralkodott. Senki sem alkart szóba állni vele, állítólag minden elve­szett és így indult hazafelét, Visszafelé az állomáson éri a tragikus hír: A katonaság börtönbe hurcolt néhány száa megbilincselt vérző munkást Oszlaváról. A Brünn melletti Oszlaván kirobbant hare volt a decem* beri napok legkomolyabb ese­ménye, amely megmutatta, hogy a munkásságban 1920­ban mennyi harci elszántság volt. A decemberi nagy álta­lános sztrájk alkalmával a brünni üzemek 80 százaléká­ban szünetelt a munka. Ai oszlavai villanytelep munkár* sai, akik árammal látták «l Brlinnt, elhatározták, hogy ők ia leállnak, bár a baloldal ke­rületi vezetői ellenezték ezt, December 13-án a munkások megszállták aa üzemet éa a katonaság, amelynek védeni* kellett volna azt, átadta fegyvereit a munkásoknak, ahogy több más helyen ia megtörtént «*• A katonai erő­sítés, amit külön vonattal küldtek, nem vette fel a has­oot a munkásokkai, haíu*a szintén átadott néhány«aéa puskát, gránátot és gépfegy­vert. Osztana a munkások ha­talmában volt, a villanytelep leállt ás Brllnn sötétbe boruk, (Folyt, kov.)

Next

/
Thumbnails
Contents