Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-31 / 204. szám, péntek

6 1951 augusztus 31 Privigyei sportlevél Fülledt meleg és erősen esőre hajló időben visz az autóbusz Privigyére, ahol hatalmas plakátok hirdetik a Vágse'.lye—Privigye bajnoki találko­zót. A városi stadion felé gyéren szál lingózík a közönség A szép, kis, mo­dem tribün alig telik meg érdeklődök kel, ami bizonyítja hogy a két csapat nagyfontosságú találkozója — a ki­esési derby — sem tudja a kis város sportközönségét megmozgatni. — Hiába gyenge a csapat — gyenge a látogatottság is — mondják a ren­dezők. De a seüyeieket sem kísérte el ide nagy szurkoló-tábor Mint a sellyeiek maguk elismerik, nem nagy bizalom­mal néznek a mai találkozó elé. A fő ok azonban az, hogy a cséplési munká­latok miatt maradtak el a sellyei szur­kolók. Mert nekik mégis csak az első a termelés, a vállalt kötelezettség pontos elvégzése. A meccset kisebb zápor zavarja meg, amely azonban 10 perc után el­áll. Privigye támad & mégis Sellye a kezdeményező. Papp I. jól rúgott, 20 m-es büntetője jelenti a vendégek első gólját. Privigye támad, söt nagy fö­lényt fe harcol ki, de a kapu előtt sorban hibáznak a csatárok. A sellyeiek ritkább támadásai azonban nagyon veszélyesek. Papp I. hátúiról nagy­szerűen támogatja a csatárokat s egy ügyes kiadásából Hanák megszerzi a második góljukat. Privigye egymás­után hat kornert harcol ki. S a fölénye szinte nyomasztóvá válik. A sellyei védelem Sedlákkal az élén azonban remekül rombol S gólt csak Smida 40 m-es büntetőjéből tudnak elérni. Szünet után már kiegyenlítettebb a játék. Még pár percig tart a privi­gyeiek fölénye, de gólt újra a sellyeiek érnk el, Hanák majd Papp I., révén. A privigyei közönség ekkor elveszti idegeit s zárt sorokban hagyja el a pályát. S már nem vigasz számukra az sem, hogy Smida révén szépítenek az eredményen Hiszen Hanák szóló ak­ciója az ötödik gólt ielenti a vendé­geknek, hogy aztán Novák góljával beállítsák a privigyeiek a végered­ményt. A mérkőzés maga nem mozgott magas nivón. A két kiesésre álló csa­pat találkozója küzdelem volt inkább, mint játék. S ez a küzdelem végig kemény, sőt helyenként durva fs volt. A sellyeiek játszották a jobb, vagy talán inkább az eredményesebb fut­ballt. Különösen a támadósoruk volt veszélyes, melyben Papp I. és Hanák játszották a prímet. Papp I. hátulról nagyszerűen dobta frontba a csatáro­kat, de ha kellett maga is kapura tört és lőtt. S mellette a fiatal Hanák is szárnyakat kapott, aki különösen, mint balszclsö nagyszerűen húzott ka­pura. A védelem végig remekül rom­bolt. Itt úgy Farkas kapus — az első potya gólja ellenére is — mint Hla­vatý és Smidt a két hátvéd, de külö­nösen Szedlák középfedezet minden dicséretet megérdemel. Privigye ezúttal is gyenge játékkal rukkolt ki. Az I. félidőben nagy fölényt tudtak kiharcolni, de a csatárok még a legjobb helyzeteket is kihagyták. így aztán nem is lehet csodálkozni, hogy a csapat a nyitni kerületi bajnokság t«H.. '-'.'án az utolsó helyet foglalja ej. A v ^p'rne is nagyon ingido^ó Játé­kuk ' '<'^en rendszertelen A védelem lee'ö'^ hibája, hogy a játékosai nem tudnak fedezni s szabadon hagyják az ellenié csatárait. így nem is lehet csod"'i«>7rti, ha a csapat még odahaza sem tud győzni. Határozottan a kerü­leti bamokságban a leggyengébb fut­ballt játsszák A csapatnak egyénileg sincsenek kiválóságai. Befejezésül még szólnunk keli a já­tékosok viselkedéséről is, mely visel­kedés sokszor bizony nem volt a leg­sportszen'bb. Különc-en a sellyeiek egyes játékosai vesztették el a meccs alatt az idegeiket s ekkor a játékveze­tővel is vitáztak, protestáltak. Ez semmi esetre 6em bizonyítja a játéko­s-ok fegyelmezettségét. S akár meny­nyire megértjük a sellyei játékosok elke^crei^ét — Stuparovics játékve­zetőnek e'lenük irányuló ítélkezései mlat' mŕgis nagyban elítéljük ezt a f e !rv ''-nezettlenségükei. Olyan csapat min + ° mai Sellye — melyen 7 kiváló trak' ' 'i iátszik, s akik a termelés­ben o'v k !válót nyújtanak — a sport­pályán is nem csak játékukkal, de vi­selkedésükkel is példát keli mutatniok. Jóváhagyták a Szokol ez év végéig szóló munkatervét December 15-én rendezik meg a bajnoki napét A Szokol Központi Bizottságának elnöksége legutolsó ülésén jóváhagyta az elnökség és a titkári hivatalnak az 1951. év végéig szóló munkatervét. Ez a munkaterv mindent magában fog lal, amit a kongresszusi határozatok értelmében elő kell készíteni a szokol­egyletek, azoknak szakosztályai, a já­rások és kerületek 1952. évi működé­sére. A terv összes pontjai a Szokol szervezettségének csúcspontját jelen­tik, a testnevelési-és sportmunka mi­nőségének javulását, a tömeges esz­mei és agitációs tevékenység helyes végzését és kifejlesztését, az egysége­sítés teljes befejezését és a tervszerű munka végleges megindítását. Már ennek az évnek végén megva­lósítjuk a Szokol gyakorlatában az egyik fontos szokolhatározatot. A Köz­ponti Szokolbizottság elnökségének rendelkezése szerint december 15-én az összes egyletekben és körökben bajnoki napot rendeznek. Három nappal előbb a Központi Szokolbizottság elnöksége ünnepélyes gyűlésen kihirdeti az ösz­szes sportágak köztársasági bajnokait. A kerületi és járási szokolbizottsá­gok elnökségei ugyancsak december I5-e előtt kihirdetik a kerületi és járá­si bajnokokat, úgyhogy december 15-én az összes egyletekben ünnepélyes nyilvános gyűléseken kihirdetik az egylet bajnokainak jegyzékét és átad­ják a diplomát az egylet azon tagjai­nak. akik elnyerték a járás vagy ke­rület, a köztársaság bajnoka címét. A köztársaság bajnokait most először tüntetik ki szalaggal, melyen ez a fel­írás van »A köztársaság 1951. évi baj­nokai Ez a Szokolnak n a gy jelentőségű ak­ciója lesz azért, mert egy napon ren­dezik meg az egész köztársaságban több mint 12.000 egyletben és körben. Az új bajnokok ez alkalommal beje­lentik sport- és munkakötelezettség­vállalásaikat. Teljesítménui osztályok A Központi Szokolbizottság elnök­sége a már elfogadott elvek értelmé­ben végleges indítványt készít elő, mely szerint minden sportban teljesít­ményi osztályokat hoznak be és meg­állapítják a sportmesteri cím elérésé­nek feltételeit. Ezt az indítványt az­után még megtárgyalja az Állami Testnevelési és Sporthivatal és való színűleg 1952 január 1-én életbe is lép. A teljesítményi osztályok rend­szere nagy segítséget fog jelenteni a testnevelés és sport irányításánál és egyik alapkő lesz ahhoz, hogy testne­velésünk és sportunk tervszerűségét továbbfejlesszük, főképpen pedig a teljesítmények emeléséhez is. Az 1952. évi határidönapíár A napokban előkészítik az elveket, melyek szerint legkésőbb október vé­géig kidolgozzák az 1952. évi határ­időnaptárt. Ez a jegyzék a tervek sze­rint január elején a lapokban meg íot> jelenni, hogy az összes kerületek, já­rások és egyletek felhasználhassák egész évre szóló tervük elkészítésénél Az év végéig kiadják a szakosztá­lyok egész évi munkatervét a fő sport­ágakban és a Központi Szokolbizott­ság szaklapjai már decembertől kezd­ve cikkeket fognak közölni a tervekről, a gyakorló órák beosztásával együtt. Ezek szerint fogják a szakosztályok már újévtől kezdve megkezdeni egész évi munkájukat. ' A Szokol és a Csehszlovák-Szovjet Barátsás, Hónapja Már a napokban megkezdődik a Szokol előkészülete a Csehszlovák­Szovjet Barátság Hónapja nagy ak­cióira. A Szokol ismét megszervezi tömegalapon a ^Barátság Stafétáját«, melyet a Csehszlovák-Szovjet Barát­sági Szövetség rendez. A szakosztá­lyok megbeszélésein és a taggyűlése­ken beszélni fognak a Szovetjunióról, a szovjet testnevelésről, amely a mi sportunk legragyogóbb mintaképe. Az összes kiváló sportolók, akik a Szov­jetunióban voltak és azok is, akik kü­lönböző baráti találkozókon megis­merkedtek a szovjet sportolókkal, is­mertetni fogják ifjúságunkkal a szov­jet embereket. Az 1952. évi ifjúsági. Sportjátékok A Központi Szokolbizottság már szeptemberben kihirdeti az 1952. évi Ifjúsági Sportjátékok megrendezését. Ebben az évben már beállítják a sport­játékok közé a télisportokat is; ezek­kel fogják már a folyó év novemberé­ben az üzemekben, falvakon és az is­kolákban megnyitni az első forduló­kat. Ez sporttornából (szereken), bir­kózásból, sízésből és jégkorongozás­ból fog állni. Tavasszal következik a mezei futás, könnyű atletika, úszás, kerékpározás, labdarúgás, röplabda, kosárlabda és kézilabda. A jövő évben lényegesen egyszerűsítik az Ifjúsági Sportjátékok döntő fordulóit, viszont kiszélesítik az alapversenyeket az egy­letekben és a járásokban. A járási és kerületi úgynevezett pótversenveket, az I. és II. forduló után, szintén be­foglalják az Ifjúsági Sportjátékokba, mint azok elválaszthatatlan részét. Az 1952. évi Szokol-Nap A Központi Szokolbizottság elnök­ségének munkaterve az év végéig még további fontos tárgyalásokra is kiter­jed és pedig az 1952. évi Szokol-Nap kihirdetésére, a Szokol szövetségi szer­veire, az új átlépési és fegyelmi sza­bályzatra, az olympiai játékokra való előkészületre, a káderiskolázásra és a tömeges munkaagitációra. A szokolegyletek legközelebbi fel­adata, hogy még hatásosabb működést kezdjen meg az őszi idényben, a szep­temberi taggyűléseken, amelyeken az összes tagokkal ismertetni fogják a di­cső IX. Szokolkongresszus határoza­tait s melyeken a tagok megvitatják az egyleti választmánv és különösen az összes szakosztályok új munkáját. Néhány szó labdarúgósportunk időszerű kérdéseiről Nem el — de rászoktatni kell a játékosokat A labdarúgás férfias játék, küz­dő játék. Az a játékos, aki jobb tes­ti kondícióban van, erösebb, ügye­sebb és a szabályok adta lehetősé­geken belül jobban kitudja használ­ni testi erejét a másikkal szemben, megérdemli azt az előnyt, amit sa­ját maga és csapata javára kihar­col. Szabályosan tehát szabad ellök­ni, elnyomni, elsodorni az ellenfelet. A szabályok megengedik, a korsze­rű játék pedig egyenesen megköve­teli a testtel való játékot. A szabá­lyos testtel való játéknak 3 alap­feltétele van: 1. Csak az ellenfelet szabad el­lökni, elsodorni, elnyomni, aki részt­vesz a labdáért való harcban, vagy éppen részt akar venni benne. 2. A testi erő kihasználásánál a kar, a láb és fej segítségét nem szabad igénybe venni. Csupán vál­lal, vagy mellel szabad az ellenfe­let ellökni, elnyomni, vagy elsodor­ni. Az elnyomás, vagy az elsodrás azonban nem lehet akármilyen. A testi erejével és ügyességével élni akaró játékos mozdulata nem lehet erőszakos annyira, hogy veszélyez­tesse az ellenfél testi épségét. A testtel való játék lehet tehát ke­mény, határozott, de semmiesetre sem durva. 3. Csak akkor alkalmazható, ha labdáért kUzdő játékosok azonos testhelyzetben vannak. Ha ezek közül a feltételek kö­zül, csak egy is hiányzik, már nem beszélhetünk a testi erö szabályos kihasználásáról. Ma még sok az elsövonalbeli já­tékosaink sem tudják, hogy adott esetekben mit és hogyan csinálja­nak. A játékvezetőink is sokszor lefújnak olyan eseteket is, amikor testtel való játék szabályos kö­rülmények között folyt le. Ezek a játékvezetők leszoktatják a játéko­sainkat a testi erő kihasználásá­ról. Pedig ez nem helyes. A testtel való játékról nem el szoktatni, ha­nem a használatra bátorítani kell a játékosainkat. A szurkolók helyett sportolókat! Sportunk arculata átalakult. Sportunkból tömegmozgalmat te­remthettünk. A sportegyesületek átalakítása is megtörtént. Az egye­sületek vezetésében is kétségtele­nül beállott változást, alig követi nyomon más változás. Nem látjuk a játékosok kellő foglalkoztatását. Sok helyen nem látjuk, hogy bele­illeszkedtek a dolgozók társadalmá­ba, kivennék részüket a közösség munkájából. Nem látjuk, hogy siet­nének tapasztalatátadással a fiata­labbak segítségére. Nem látjuk, hogy élsportolóink is a tömegneve­lés terén az élen járnának. Válto­zatlanul az egyesületi elzárkozódott­ságnak vagyunk a tunúi: az egye­sületi sovinizmusnak és a félté­kenykedésnek. De nemcsak az egyesületekkel van baj, amelyek egyenlőre még nem töltik be nevelő- és oktató hivatásukat. Baj van a közönséggel is — még pedig a viselkedésével és a sporthoz való viszonyával is. A legnagyobb baj, hogy a közön­ség alapjában véve a saját kedvenc csapatán is kívülálló tábor. Nincs aktív kapcsolata a sporttal, — csak néző. Nem tagja és nem ré­sze a Szokolnak, az egyesületnek, csak „szurkolója", akik mintha csak azért mennének ki a meccsre, hogy ott kiordítsák magukat. A változás csak egy esetben várható: ha a közönség nagy részéből — spor­toló is lesz! Nagyon érdemes és számunkra igen hasznos lehet az, amit Arkadiev, a CDKA kiváló edzője játékvezetője körül tapasztalt. Arkadiev a bajt ott lát­ja, hogy nem egyöntetű az egyes esetek megítélése. Szerinte igy járt el egyik-másik játékvezető: elesett a játékos, tehát az ellenfele sza­bálytalanul jart el, nem esett el: nem történt semmi. A testi erő ki­használását tehát sok játékvezető helytelenül értelmezi, nem egyszer: egyáltalán nem engedi meg. — Játékvezetőink egyike-másika szinte tervszerűen leszoktatja já­tékosainkat arról, — kifogásolja HM»»MMMMMMM M» M»M MM MM )< M HHM • KP Nitra— Kablo Bratislava 2:3 (1:21. A barátságos labdarúgó mérkő­zést tegnap szerdán délután bonyolí­tották le Nyitrán. A győztes csapat góljait Kvasnica (2) és Dostál lőtték. A nyitrai csapat góljeit Barborik és Martiska szerezték. Ezer néző előtt Zsabár bíráskodott. • Odeva Trenčín—Lankonop Holič 6:2 (6:0). A mérkőzést Trencsénben játszották Rehák bíráskodása mellett. • Vasárnap kezdődik a Munkás­ifjúsági Sportjátékok labdarúgó baj­nokságának harmadik fordulója. Mind­három kategóriában vasárnap kezdik el a harmadik fordulót, mely hat csoport­ba van osztva. Arkadiev — hogy felső testüket használják a labda megszerzéséért folyó harcban. A játékvezetőnek tudnia kellene, hogy a szabályos ellökés nem fenyeget semmiféle ko­moly sérüléssel, még akkor sem, ha nagy erővel történik. A játékos nem ügyelhet arra: úgy lökje sza­bályosan ellenfelét, hogy ne essék el. A játékos rendszerint azért esik el. mert nem számít a lökésre, vagy mert ellenfele a fizikailag leg megfelelőbb időpontban nyomja meg öt. Az a játékos, aki ellenáll a nyomásnak, vagy viszonozza azt, soha sem eshetik el. A továbbiakban Arkadiev kifogá­solja, hogy a játékvezetők nem en­gedik meg a kapusok szabályos megtámadását sem. Ahányszor csak megtámadja a csatár a labda birto­kában lévő kapust, a játékvezető mindannyiszor fütyül. Nagy hiba: Az edzők a szabályoknak megfele­lően arra tanítják a játékosaikat, hogy zavarják a kapust, igyekezze­nek az ellenfél támadásának kiin­dulását már csirájában akadályoz­ni. A játékvezetők ítélkezése meg­zavarja a játékosokat is, de káro­san befolyásolja a nézőket is. • — A jól fejelő játékos, szinte két játékosnak számít — mondja Kal­már Jenő. kiváló magyar edző. Aki fejelni tud, nem kell megvárnia, míg földre érkezik a labda, már a levegőben hozzájuthat, passzolhat­ja, vagy kapura fejelheti. — A fejelésnél mindig a homlok­kal kell beleütni a labdába. Ha előre akarjuk adni, akkor a homlok fel­ső részével, ha le akarjuk „tenni" a társunk lábához, akkor teljes hom­lokkal puhán, ha kapura akarunk fejelni, akkor teljes homlokkal erő­teljesen lefelé fejelünk. Oldalirány­ba a fejet elfordítva fejelünk hom­lokkal, hátrafelé pedig hátrahajol­va, a fejet hátrahajtva a homlok feletti felső résszel fejelhetünk. — Mindig nézzük a labdát — hangsúlyozza Kalmár Jenő, a kitű­nő fejeléseiről híres edző — kivéve azt a rövid időt, amíg a fejelés előtt áttekintjük a körülöttünk lé­vő helyzetet. A szemet csak egy pillanatra hunyja le az ember, a fe­jelés pillanatában. Sokan azért nem tudják jól irányítani a labdát, mert nem figyelik az utolsó pillanatig a labdát, korán lehűnyják a szemüket, különösen a labdáért való harcban. Csak vaktában ugranak fel... Pe­dig a labda irányítása roppant fon­tos. A labdarúgás edzése XVIII. Az ottrekedt labdák kiesnek a játék­ból. Ha valaki a holttérbe belép, sípol­junk és sújtsuk a vétkéé játékos csa­patát egy hibaponttal (azaz: góllal). Ha valamelyik játékos térdmagasság­nál magasabbra rúgja a labdát, szin­tén hibapontot „szerez" csapatának. Ha csak egy labdánk van, úgy ját­szassuk a játékot, hogy akkor van „gól", amikor a labda 3—4 mp-ig van már az egyik téren. Az időt az edző mérje, (számolással i6 lehet). Adogatás (passzolás). 12. Labdaadogató félkörben. 5—6 játékos félkörbe áll. egymástól 3—3 méterre, egy játékos középen, a töb­bitől mintegy 8—10 méterre. A váltó­verseny: a középső játékos lábba! oda­adja a labdát a sor első tagjának, az visszarúgja, most a második, majd visszajuttatás a harmadik kapja, stb. így megy az adogaiás egészen addig, amig az utolsó is vissza nem rúgta a labdát a középen lévő játékoshoz. Ek­kor a középső játékos nem rúg a lab­dába, hanem felkapja azt és elkiáltja magát: „Kész!" Két vagy több csapat versenyez így t egymással és az a csapat győz, ame-' lyik hamarabb elkészül az adogatással anélkül, hogy valamelyik csapattagot közben kihagynák! Változat; nem egyszer, hanem két­szer, vagy többszöi megy végig a so­ron a labda egyfolytában. 13. Laddaadogató zeg-zúgban. Két sorban áll fel minden versenyben in­duló csapat, a játékosok zeg-zúgos iránybari helyezkednek el egymás mel­lett, 2—3, a szembenálló társtól 8—10 méterre. A játékosok zeg-zúgos irány­ban rugdalják, adogatják egymáshoz a labdát. Akkor van készen a csapat, amikor az utolsó, a sor végén lévő játékos — a hozzáérkező labdát fel­kapja a feje fölé és elkiáltja magát: »Kész!« Változat: Ebben a versenyben is többször mehet a soron végig a lab­da. 14. Labdakirály. 5—6 játékos körbe áll, egymástól 8—10 méter távolság­ra. A játék: kapásból, ívelten adogat­ják a játékosok egymásnak a labdát (egy földről felpattanás engedélyez­hető), aki lyukat rúg, vagy úgy ad a társához, hogy az nem grheti el a labdát — kiesik. Aki legutoljára ma­rad a játékban, az a »király«. 15. Labdakergető. 10—15 játékos körbe áll, arccal a kör középpontja fe­lé, egymástól mindössze 2—3 méter­re. Körbe adogatják a játékosok a labdát. Míg ők ezt végzik, egy másik játékos kívül fut és igyekszik utolérni a labdát. Ha eléri, azzal cserél he­lyet, akinél elérte a labdát. Csere van akkor is, ha valaki rosszul pasz­szol. Ügyeljünk arra, hogy a kívülfutó játékos a labdával szemközti oldalról induljon (persze ugyanabban az irány­ban fusson, amerre a labda). Ha úgy látjuk, hogy nem tudja elérni a lab­dát, a körbenállók között kisebbítsük a távolságot Rúgás-védés. lti. Védőverseny. Kapusok versenyez­nek: Tíz szabadrúgás vagy 1 l-es kö­zül hányat védenek ki? 17. Kapus-átjátszás. A játékos ve­zeti a labdát, a kapusnak kifutva kell felszednie, megszereznie azt. A lab­dát vezető játékos természetesen igyekszik kicselezni a kapust vagy feíette beívelni, berúgni a labdát a kapuba. A verseny: tíz kapuratörés közül hányat akadályoz meg a kapus? Változat: A kapuratörő játékos nem rúg kapura, hanem megkísérli beve­zetni a labdát. 18. Várostrom. 10—12 méter átmé­rőjű kör közepére magasugró mércét helyezünk. A mércét 2—3 kapus védi, a körön kívül lévő többi játékos pedig lő rája. A verseny, melyik védőegyüt­tes kap kevesebb »gólt« (azaz: me­lyiknek dől el kevesebbszer a mércé­je) két percnyi bombázás alatt? Két­percenként cserél ugyanis helyet a két csapat. Az az együttes győz, ame­lyiknek védése alkalmával kevesebb találat érte a mércét. (Folytatjuk.) OJ SZO. s csehszlovákiai magvar dolgozók napilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. Jesen-kého 8 10 <ít Telefon: szerkesztőség 352 10 és 347-16. kiadóhivatal 262-77 Fő­és felelősszerkesztó Lőrlncz Gvula. Feladó és fránvftó postahivatal: Bra­tislava ff Nvomja és kfadfa a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava Kéz­iratokat nem adunk vhsza Előfize­tés 1 évre 540—, »/, évre 270—, XU évre 135-. I hónapra 45 Kčs. A hetilap (csütörtöki szám) plőfize­tése I évre r50 '/<> évre 75 —, '/, évre 40 Kis \ KFPESKONYV előfizetése egv évre NFPNAPTAR-ral együtt 100 KČs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents