Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-30 / 203. szám, csütörtök

1951 ausrupztus 30 Készüljünk fe! az őszi munkákra Néhány nap múlva beköszönt a szeptember hónap és az ősziárpa szeptember első felében meginduló vetésével kezdetét veszik az őszi munkák. Az őszi munkák megkezdéséig már nincs sok idő hátra, mert hiszen a vetés megkezdésétől alig egy hét választ el bennünket. Éppen ezért a küszöbön 4116 őszi munkák sikeres végrehajtására a még hátralevő néhány nap alatt minden szükséges előkészületet meg kell tenni. Tennivaló van éppen elég és különösen sok tennivaló akad a hibák, az akadályok eltávolítására, ami az alapját képezi az őszi munkák sikerének s ez pedig a jövő évi Jó termésnek. Az őszi munkák sikerének biztosítására első és legfontosabb feladat, hogy azokon a helyeken, ahol még nem fejezték be a cséplési munkákat, annak rövid időn, egy-két napon belül való befejezésére minden intézkedést tegyenek meg, gyorsítsák meg és fejezzék be a gabona felvásárlását, hogy aztán minden erőt az őszi munkákra lehessen állítani. Ez annál is fontosabb, mert sok helyen és sokan még mindig úgy gondolkoznak, hogy az aratási és cséplési munkák befejeztével túl vagyunk a mezőgazdasági munkák dandárján és az őszi munkák elvégzése nincs annyira Időhöz kötve, mint a termés betakarítása, tehát ősszel lehet már a munka ütemét fékezni és lehet egy kis kényelmet megengedni. Pedig hát nem így van. Az őszlek vetésének Idejében való elvégzése, az, hogy minden mag a maga idejében és {ól előkészített földbe kerüljön, épolyan fontos és sürgős és ép úgy záros határidőhöz van kötve, mint a termés betakarítása. Termésünkben nemcsak a megkésett betakarítás okozhat veszteségeket, hanem a megkésett vetés Is. Ha jól és Idejében akarjuk az ffszl munkákat elvégezni, akkor bizony a munka ép olyan sürgős vagy talán még sürgősebb ls, mint az aratás Idején volt. Egyrészt azért, mert napról napra rövidebbek Ieszliek a nappalok, tehát rövidebb a munkaidő Is, másrészt pedig ősszel annyiféle munka vár elvégzésre és azok mindegyike oly sürgős és időhöz kötött, hogy ugyancsak jó munkabeosztással kell dolgozni, ha azt akarjuk, hogy a munkák egyikével se maradjunk el. Harmadszor és nem utolsó sorban az őszi munkáknál fontos körülmény az is, hogy az ember minden nap várhatja a tartós őszi esők beköszöntét és mert Ilyenkor nehezen szárad már a föld, az esőzések sok esetben helyrehozhatatlan mulasztást okoznak. Az őszi munkákat két részre oszthatjuk. Az egyik az őszi termények, a kapásnövények betakarítása, a másik pedig a talaj előkészítése és a vetés. Mind a kétféle munka egyformán fontos és sürgős és mind a két munkát, az őszi termények betakarítását és a vetést is, a maga Idejében kell elvégezni. Okulva az elmúlt évek, különösen pedig a mult év tapasztalataiból, az őszi termények betakarítására minden előkészületet idejében meg kell tenni. Ennek pedig az előfeltétele a munka jó megszervezése, a tervszerű munka. Éppen ezért, különösen az EFSz-ekben és az állami birtokokon arra kell .törekedni, hogy az aratás Ideje alatt kialakult munkacsoportokat továbbra is együtt tartsuk és a kapások betakarítását azokkal végezzük el. Az őszi termények betakarítására szervezzük meg az egyénileg gazdálkodókat ls a közös munkára, különösen azokon a helyeken, ahol már az aratást ls közös munkával végezték el és meggyőződtek a közös munka előnyeiről. Az őszi termények betakarításával egy Időben kell, hogy elvégezzük a szántás, a talajelffkészítés és a vetés munkáit ls. Az Idén aránylag elég jól állunk a tarlóhántással. Kedvező, esős volt az időjárás is, tehát minden előfeltétele megvan annak, hogy a legjobb talajmunkákat végezzék és hogy ezzel biztosítsák a jövő évi bő termést. A földműves raktárszövetkezetek Idejében gondoskodjanak szükséges mennyiségű nemesített vetőmagról, biztosítsák a vetőmagcsere gyors és zökkenőmentes lebonyo' litását és gondoskodjanak a műtrágyaszükségletről ls. A helyi Nemzeti Bizottság feladata, hogy az egyénileg gazdálkodók vetőmagcsere és műtrágyaszükségleteit Idejében összeírják, az egész község szükségletét egyszerre Igényeljék és annak a községbe való kiszállításáról a földműves raktárszövetkezettel való megegyezés alapján gondoskodjanak. Ezen a téren még sok a tennivaló, mivel a mult év őszén ls és tavasszal ls számtalan helyen megtörtént, hogy a földművesek a nemesített vetőmagot és a műtrágyát csak megkésve kapták meg és ennél fogva elkéstek a vetéssel. Ezeket a hibákat, ahol csak előfordultak, sürgősen ld kell küszöbölni és a vetőmagcserét, valamint a műtrágya szállítását mindenütt idejében végre kell hajtani. A legnagyobb figyelmet kell fordítani az ősziárpa vetésterületeinek minél nagyobb mértékben való kibővítésére. Éppen az idei termés betakarításánál győződhettünk meg arról, hogy dacára a rendkívüli kedvező időjárásnak a tavaszi árpa még csak megközelítőleg sem fizetett úgy, mint az ősziárpa. Nem volt ritkaság a 87—10 mázsás hektáronkénti ősziárpa termés sem, de nem volt ritkaság a 15 mázsás hektáronkénti tavaszi árpa termés sem. Ez a gyengének mondható tavaszi árpatermés főleg azokon a helyeken fordult elő, ahol a tavaszi árpa a bőséges esőzés hatására túl búján fejlődött, megdőlt és a szemzés Idején beköszöntött nagy melegek következtében a szem befulladt, aszott lett. Ezzel szemben a meleg idő beköszöntéig az ősziárpa az érése felé közeledett s így a hőség az árpára már nem volt káros. Ezzel a jelenséggel nem először találkozunk. Bebizonyult, hogy a ml szélsőséges éghajlatunk alatt, az ősziárpa termése mindig biztosabb, mint a tavaszié. Éppen ezért az ősziárpa termésére különösen az EFSz-ekben és az állami birtokokon a legnagyobb gondot kell fordítani. Az őszi munkák sikere attól függ, hogy milyen felkészültséggel indulunk elvégzésükre. Ha azt akarjuk, hogy az őszi termények betakarítását és ezzel egyidőben a szántási és vetési munkákat is elvégezhessük, akkor kell, hogy minden munkát tervszerűen végezzünk, a szövetkezetekben az egyes munkák faját oszszuk fel munkacsoportokra és hogy a munkafegyelmet mindenütt megszilárdítsuk. Egynéhány helyen a termés betakarítási munkák bizonyitékát adták annak, hogy a laza munkafegyelem milyen káros következményekkel jár nemcsak az egyének jövedelmére, hanem egész népgazdaságainkra is. A hidasi EFSz-ben a cséplési munkák úgy elnyúlnak, mint a csiriz, csak azért, mert a tagok nyolc órai munkaidősdit játszanak akkor, amikor egész évi kenyerünkről van szó. Az őszi munkák során az ilyen állapotoknak mindenütt véget kell vetni. Az EFSz-ekben a természetbeni jutalmazások most lefolyó szétosztása bebizonyította, hogy a szövetkezetek tagjai a nyolo órás munkaidővel önmagukat csapják be, mert hiszen ha keveset dolgoznak, akkor gyenge lesz a termés és kevés lesz a jövedelmük ls. A most meginduló őszi munkákkal az alapjait rakjuk le a jövő évi jó termésnek. Dolgozó parasztságaink öntudatosságán és iparkodásán múlik, hogy a jövő évben milyen termést takarítunk be. Minden dolgozó paraszt tartsa legfontosabb hazafias kötelességének, hogy az őszi munkák idejében való és jó elvégzésével egyrészt biztosítsa az őszi termények veszteségnélküli betakarítását, másrészt pedig a szántási és a vetési munkákkal - jövő évi jó termést. -IIISI0 A rapi dolgozó parasztok teljesítik hazafias kötelességüket: összes gabonafeleslegüket a nép államának adják A rapi raktárszövetkezet előtt gabonával megrakott teherautók, pótkocsik és lovasszekerek állnak. „A gabonát a cséplőgéptől egyenesen a földműves raktárszövetkezetbe" jelszó alatt adják át EFSz-eink és öntudatos kis- és középparasztjaink. A földműves raktárszövetkezet ajtaján már messziről látható az a tábla, amelyen a gabonabeszolgáltatásnak eleget tett legjobb kis- és középparasztok nevei láthatók. Amint belépek az ajtón, a raktárszövetkezet egyik dolgozója, ifjabb Kubinyec büszkén mutat a táblára. Szinte látszik rajta az öröm és a lelkesedés. — A kulák mesének már örökre befellegzett, — mondja Kubinyec, — dolgozó parasztságunk jól tudja, hogy minden szem gabonával hozzájárul az ország dolgozói életszínvonalának emeléséhez és a világbéke megszilárdításához. Példásan teljesítette beadási kötelezettségét Lakatos József rapi kisgazda, aki az előírt 150 kilogramm árpát beadta és még azonkívül 256 kilogramm rozsot és 60 kilogramm búzát adott be és így 315 százalókban túlteljesítette gabonabeadási kötelezettségét. A táblán még látható Tarnai Pál kisgazda, aki 150 százalékkal, Bujtár János Miksi községből, aki 348 százalékkal, Balázs György Mytnáról, aki 134 százalékkal, Lacó János Uderináről, aki 113 százalékkal és Prlbisan János terbeléti kisgazda, aki 103 százalékkal teljesítette túl beadási kötelezettségét. Ezok mind kis földművesek, akik már nem hallgatnak a kulákok recsegéseire. Tudják, hogy a mi népi demokratikus rendszerünk mindenben segíti a földműveseket, hogy ezentúl a dolgozó paraszt már ne a föld rabja legyen mint a múltban, hanem a gépek segítségével mindig könnyebb munkával és jobb terméshozammal a föld urává váljék. Ma már nem is két, hanem számtalan kis- és középparaszt tudatában van annak, hogy csak úgy tudjuk a szocializmus ügyét előbbre vinni, ha elegendő kenyér kerül dolgozóink asztalára. S ezért számtalan azoknak az öntudatos földműveseknek a száma, akik jóval túlteljesítik a beadási kötelezettségüket. Kapinai Pál rapi kisgazda, akinek 200 kilogramm búza és 200 kilogramm árpa volt kontingensül előírva, beadott 614 kilogramm búzát és 250 kilogramm árpát. Tóth Bona Flórián kalondai kisparaszt, a földműves raktárszövetkezetböl kapott tavasszal 143 kilogramm árpát, mert nem volt elegendő vetőmagja. Kontingense nem Is volt előírva. De beszolgáltatott 143 kilogramm árpát és azonkívül 350 kilogramm búzát is vitt be a raktárba. Rubint Sándornak, szintén Kalondáról beadási kötelezettsége 100 kilogramm búza volt, de Rubint Sándor sem elégedett meg azzal, hogy beadja csak a 100 kilogramm búzát, hanem azonkívül még 780 kilogramm rozsot is adott dolgozóink asztalára. Lupták Péter mucsini kisparasztnak elő volt írva búzából 270 kilogramm, rozsból 600 kilbgramm és árpából meg zabból 100 kilogramm, Beadott 960 kilogramm búzát, 650 kilogramm rozsot, 150 kiloggramm árpát és 150 kilogramm zabot. Meg kell, hogy említsük Megyeri Alojzot is, aki a rapi EFSz tagja és a szövetkezetben kapott természetbeni jutalmazásából 531 kilogramm búzát szolgáltatott be. Ezzel Megyeri megmutatta) a kulákoknak azt, hogy nem úgy van, ahogy ők azt mondogatták, hogy majd csak bedöglik a szövetkezet, ha nem lesz kenyerük. S nagyon sok megyeri van még, akik a szövetkezetben a pénzbeli jutalmazáson kívül annyi gabonát kapnak a szövetkezetben, hogy abból bőven jut kenyérre és még a beszolgáltatásra is. — Ez még nem minden, — mondja idősebb Kubinyec János, aki a fiával együtt a földműves raktárszövetkezetben dolgozik. — Pár nap múlva annyi lesz itt a gabona, hogy nem tudjuk majd hová rakni. Néha olyan hosszú a kocsisor a megrakott gabonával, hogy azt gondoljuk, talán sohasem lesz vége. Bizony ilyenkor aztán meg kell nyomnunk a gombot. Ha szükséges már reggel 5 órától a raktárban dolgozunk. Nem is tudnák azt a sok gabonát átvenni, ha csak 8 órát dolgoznánk. De nem is volt a raktárunkban még sohasem fennakadás a felvásárlásnál. Hogy milyen szépen keresnek a földműves raktárszövetkezetben a zsákolók, annak éppen tanúja voltam a fizetésnél. A legjobb munkás Várad! András, aki van úgy, hogy néha 7000 koronát Is megkeres havonta. Ebben a hónapban nem is dolgozott minden nap és mégis fizetésénél pár korona hián 6000 koronát vett fel. Idősebb Kubinyec a fiával szintén megkeres havi 13.000 koronát. Meg is vannak elégedve mindanynyian és Kubinyec meg is jegyzi, hogy a mi szocialista rendszerünkben azoké a jutalom, akik azt megérdemlik és akik becsületesen kiveszik részüket a szocializmus építéséből. MÉRY FERENC A szocializmus úttörői falvaink ban A traktorállomások munkája megszabadítja a kis- és középföldműveseket a nehéz robottól, az elmúlt kapitalista rendszer maradványától. A nyitrai kerület legjobb traktorállomásai közé a köbölkúti traktorállomás tartozik, amely a nyári munkák tervének teljesítésében az első helyre került. ^ . Vr ^f^fr;..-.-,... ^ .1,, „ j I

.II

J II

U IWpj

Hjl A nyitrai kerület legjobb traktorosa a 20 éves Hamalik Ferenc, aki tervét a köbölkúti traktorállomáson 160 százalékra teljesíti. Mint traktoros másfél éve dolgozik és mint öntudatos dolgozó, feladatainak teljesítésében a béketábor megerősítését látja. \ természetbeni jutalmazások megmutatták, hogy a gútai szövetkezetben hol a hiba Nagyon megragadta figyelmemet Szarka elvtárs cikke a nagymegyeri szövetkezeti tagok félévi munkájának eredményeiről, amely az Uj Szó augusztus 16-i számában jelent meg. Szarka elvtárs ebben a cikkben beszámol arról, hogy a nagymegyeri szövetkezeti tamgok becsületes munkájuk után milyen magas természetbeni jutalmazásban részesültek. Akaratlanul is felvetődik bennem a kérdés, hogyan lehet az, hogy mi. a gútai EFSz tagjai. nem tudunk ilyen eredményeket elérni.. Nálunk a tagok fele csupán 100 kg búzát kap. Körülbelül 30 százalékuk 200 kg, 20 százalékuk pedig 400—500 kg-ot. Az utóbbiak közé tartoznak az állattenyésztők, akik minden nap dolgoznak. Az Uj Szó már többizben foglalkozott a gútai EFSz problémáival. Amikor a tavaszi munkában a tagok nem tudtak eleget keresni, kimaradoztak a munkából. Ezt a helyi vezetőség nem vette észre, jobban mondva észrevette, csakhogy nem gondolt arra. hogy miiven következményei lesznek ennek a nemtörődömségnek mind gazdasági, mind politikai téren. Ezt a nagy hibát Takács Imre elvtárs, a gútai EFSz politikai oktatója is figyelmen kívül hagyta. Nem felel meg tehát a valóságnak az az állítás, hogy a szövetkezeti tagok hibásak abban, hogy Gútán olyan nagy a hátramaradás. Természetesen, ha a tagok tavasszal csaknem semmit sem dolgoztak, nem csoda, hogy most elégedetlenek. Sokan vannak köztük, akik az első félévben sem pénzt, sem gabonát nem tudtak keresni. Nem csoda, ha ezekután kedvetlenül lépnek be a második félévbe. Ki kell küszöbölni tehát a hibákat. Elképzelhetetlen helyzet az, hogy a gútai határban a 25Ô0 hektárral rendelkező EFSz tagjai az egy év alatt ledolgozott munkaegységek után nem tudják saját maguk és családjuk számára megkeresni még a fejadagjukat sem, ugyanakkor a szomszédos falvakban lévő szövetkezetekben erre hat hónap is elég. En magam is a gútai szövetkezetben dolgozom, úgv hogy jól ismerem a tagokat. Különböző beszélgetések folyamán megtudtam, hogy több régi elvtárs teljes meggyőződéssel lépett be a szövetkezetbe és több új tagot is hozott magával. Most pedig keresik ezek az elvtársak annak az okát, hogyan lehet az, hogy félévi becsületes munkájuk után sem részesülhetnek rendes jövedelemben. Gútai szövetkezeti tagok! A hibákat ki lehet küszöbölni és ki is kell küszöbölni. Csupán rajtatok múlik, hogy a ml szövetkezetünk is el tudjon érni olyan eredményeket, mint például a leleszi vagy a nagymegyeri szövetkezet. Természetesen ehhez szükséges, hogy a vezetőségre ne úgy nézzetek, mintha munkaadó gazdátok lenne. Tudatában kell lennetek annak, hogy a saját földjeiteken dolgoztok. Ez az első alapfeltétele annak, hogy a legközelebbi elszámoláskor ti is megelégedetten menjetek haza. SZLATKY ISTVÁN, Guta Az udvardi EFSz prémiumban részesíti a tervezetnél magasabb tejhozamot elérő dolgozókat A 24 éves Kenyeres Lajos traktoros példásan gondoskodik traktorának karbantartásáról. Az egész aratás és tarlóhántás alatt egyetlen egy gépsérülése sem volt. Ezért 1250 korona jutalomban részesült. Tervét 130 százalékra teljesíti. Szövetkezeteinkben mintaállattenyésztést akarunk kiépíteni. Dolgozóink egyre jobban megértik ennek a törekvésnek a jelentőségét. Megírtette ezt például Csörgő Béla, az udvardi EFSz etetője is. Erről tanúskodik kötelezettsége vállalása, mely szerint 10 tehén 21 ezer liter tervezett tejhozamát 35 ezer literre emeli fel. Ezt a tehenek rendes ellátásával és szakszerű etetésével akarja elérni. A tehenek tögyeinek masszírozása és a naponként háromszori fejés is bizonyára hozzájárul véleménye szerint a tejhozam fokozásához. A szövetkezet vezetősége, hogy még jobban támogassa az állattenyésztési dolgozók kezdeményezését, a következő jutalrnazáai 'rendszert állapította meg: Egy tehén évi tej hozamának a tervszerint 2000 liternek kell lennie. Minden 100 liter tej után a fejő 1.5 munkaegységet kap. Ha azonban a tervet túlhaladja, akkor külön jutalomban, prémiumban részesül. Minden 1500 liter terven felüli tej után 20 százalékot és minden 1500— 2000 literig terjedő tervenfelüli tejhozam után pedig 25 százalékot számítanak a fejőnek. Ha valamelyik fejő 2000—2500 litert is ki tud fejni egy tehéntől terven felül, akkor 30 százalékot, ha pedig még ennél is magasabb tejhozamot ér el, akkor 40 százalékos külön jutalmat kap. (HJ