Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-29 / 202. szám, szerda

1951 augusztus 29 — (I J S

IO U J SZÓ A Szovjetunióval győz a felkelés jelszava szabad haza, béke, szocializmus * * * JÜanent Qoüuxald elvtárs mondotta a Cfjelkelés ötödik éalordalófán: HtfMtif & íjjS^®! A szlovák nép és vele együtt egész köztársaságunk minden népe, elsősorban hűségét, szeretetét, tiszteletét és háláját nyilvánítja nagy szövetségesünk, szabadságunk és függetlenségünk őrzője, a Szovjetunió és vezetője, Sztálin elvtárs iránt. Mert meg kell értenünk azt, hogy a Szovjetunió nélkül, amely megtörte a hitleri Németország uralmát és amely nemzeti felszabadító harcunknak megadta a szükséges segítséget, lehetetlen lett volna a Szlovák Nemzeti Felkelés. A hitleri Németország fölött aratott győzelem nélkül nem lenne ma szabadság és népi kormány országunkban, nem volna biztosítva államunk élete és a szlovák nemzet új egyen jogú helyzete és fényes jövendője. Öt esztendővel ezelőtt felkelt a szlovák nép, hogy saját erejéből hozzájáruljon országa bitorlóinak kikergetéséhez és vállai ról levesse a Tuka, Tiso féle urak uralŠiroký elvtárs, mondát ta: Drága elvtársak, a Felkelés a legdicsőségesebb fejezet a nemzet történelmében. Kicsúcsosodása annak a történelmi haladó küzdelemnek, amelyet földműves népünk kezdett a hűbérurak ellen. Az összes hősies harcok közül ez volt a leghatalmasabb, amelyet munkásosztályunk folytatott a tőkés elnyomás ellen. A Felkelésben új ember született, aki tudtára adta az egész világnak, hogy nem akar többé az urak szolgája lenni és hogy a szlovák munkásosztály otthon akarja magát érezni a Tátra alatt. A német fasiszta gyilkosok és hazai árulók elleni küzdelemben új ember született, aki tántoríthatatlanul megy a haladás útján. Ez a történelmi harc mögöttünk van már és új korszakba léptünk, szintén harci korszakba, azonban ez a harc a jobb jövőért folyó harc, a szocializmus felépítésének küzdelme. Eldobtuk a puskákat; kalapácsot, ekét és tollat fogtunk a kezünkbe. Nem kétséges, hogy ezt a harcot győzelmesen fejezzük be, mert olyan kiváló védelmezőnk és segítőnk van, mert a szocializmushoz vezető útunk felett őrködik a Szovjetunió, mert a mi haladó, épitő útunkat védi a Kommunisták bolsevik Pártja, amelyet Sztálin elvtárs vezet. Megnyerjük ezt a küzdelmet azért, mert az új szocialista holnapért folyó harc eredménye képpen új ember születik, aki tudatában van annak, hogy a nemzetgazdaságban a döntő tényező a munka termelékenysége. A termelékenység ma az a tényező, amellyel széttörjük a reakció és tőkés rend minden maradványát és elérjük a szocializmust. Ti vagytok a legjobb hiztosítókai ennek, mert ti adtátok az egész munkásosztálynak az új szocialista ember gyakorlati példájátMegnverjük ezt a harcot azért, mert ma már ezer és ezer hős jár közöttünk, a szocialista hősei. A Szlovák Nemzeti Felkelés ern lékmüve a Jankov magaslaton Udalcov elvtárs szovjet történész így értékeli a Felkelést: A Szlovák Nemzeti Felkelés komolyan hozzájárult a hitleri hadsereg szétzúzásához. A szlovák nép nyílt harcban a. fa sizmus ellen a hitlerizmus elleni aktív harcosok soraiban foglalt helyet. A Szlovák Nemzeti Felkelés nagy mértékben hozzájárult a szlovák nép széles tömegeinek politikai neveléséhez. Ebben a felkelésben kifejlődött és kiválóan érvényesült a szlovák dolgozóknak a fasiszta rendszer által eddig elnyomott szabadságvágya, hősiessége és szilárd akarata, hogy védekezzenek a teljes felszabadulásig. A Szlovák Nemzeti Felkelésben világosan megmutatkozott a munkásosztály é? a Kommunista Párt vezető szerepe a felszabadító harcban. Bebizonyult, hogy a kommunisták az egyetlen következetes harcosai a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcnak. Végezetül a felkelés leleplezte a nyugati imperialisták szolgálatában álló csehszlovák burzsoá emigráció áruló, népellenes politikáját. A felkelés kinyilatkoztatta a mát. Felkelt, hogy nemzetének kiharcolja a becsületet, a szabadságot és a függetlenséget, a megújított csehszlovák köztársaságban. Felkelt és a szabadság oltárán véres áldozatot hozott, azonban nem a München előtti köztársaságért., amelyre joggal voltak szomorú emlékei, hanem az új köztársaságért, amelyben a dolgozó ember lenne az úr és amelyben végül Csehszlovákia népének, a szlovák nemzetnek is kilátása nyílna egv hatalmas gazdasági, kulturális fejlődés felé. Az a tény, hogy új köztársaságunk van, ahol egyenjogú emberek élnek a dolgozó nép államában; a köztársaság ban, amelyben a nép és az ország sorsának ura a dolgozó nép, amely széttörhetetlen szövetségi egységben él a hatalmas Szovjetunióval, ez a Szlovák Nemzeti Felkelés legnagyobb vívmánya. Sianskíi elvtárs mondotta: A szlovák nemzeti felkelés, amely a szlovák nemzet hősi éposza, hamarább tört ki, mint Husák, Novomesky és velük együtt Lettrich, Karvas, Benes és Churchill óhajtották. A felkelésre az utolsó pillanatra számítottak, Szlovákiának a szovjet hadsereg általi felszabadítása előtti utolsó napokra, sőt pontosan megegyeztek abban, hogy akkor kell kezdődnie, ha északon a szovjet hadsereg felszabadította Krakót. Az utolsó pillanatban mint a burzsoázia ügynökei hatalmukba akarták keríteni Szlovákiát azért, hogy ne ragadja magához a hatalmat a szlovák nép és hogy ugyanakkor azt állíthassák, hogy Szlovákiát nem a szovjet hadsereg szabadította fel, hanem, hogy sajátmagát, saját erőivel, szovjet segítség nélkül szabadította fel az ő vezetésük alatt — úgy, ahogy azt hazug módon állítják Jugoszláviában a titóista imperialista ügynökök is. Ha Husák és Novomesky résztvettek a szlovák nemzeti felkelésben, amely hamarabb tört ki, mint ahogy kiszámították, azért vettek benne részt, hogy megpróbálják megmenteni a burzsoázia számára, ami még megmenthető. Az elvtársak már szólottak arról, hogy Husák és Novomesky mi mindent csináltak akkor, hogy a cseh és szlovák burzsoázia érdekeit, Lettrich és Benes érdekeit szolgálják. Csak Husáknak és Novomeskynek arról az ellenséges viszonyáról akarok említést tenni, amelyet a partizán mozgalommal és a partizán harccal szemben tanúsítottak. Természetesen nem merészeltek nyíltan szembeszállni'a partizánokkal (ép úgy, mint Lettrich és Urszinyi), de ahol csak tehették, — mint ahogy már rámutattak az elvtársak, — mindenütt szabotálták a partizán harc támogatását, károkat okoztak a partizán mozgalomnak. Ma tudjuk, mennyire féltek a burzsoa-nacionalisták a partizán harctól, mennyire féltek a felfegyverzett néptől. A felkelés után, amikor elmentünk a hegyekbe, megszervezni a partizán harcot, Husák eltűnt, elment — mint ahogy később megtudtuk, — hogy elrejtőzzék egy faluban, Novomesky pedig Londonba repült. Míg a beteg Sverma elvtárs visszautasította, hogy sürgetésünkre a Szovjetunióba repüljön, és azt válaszolta nekünk, hogy halála napjáig szégyenkeznie kellene azért, ha ilyen nehéz pillanatban elhagyná a népet, Huszák és Novomesky nem mentek a hegyekbe. Viszont azonnal megjelentek, mihelyt a szovjet hadsereg felszabadította Szlovákia első darabka földjét. Megjelentek, hogy mint kártevő ötödik hadoszlop felforgassák mindenekelőtt Pártunk tanácsait, felforgassák az új népi demokratikus rendszert, fékezzék cnnak fejlődését, hogy titokban dolgozzanak a Kommunista Párt belsejében ugyanazokért a célokért, amelyekért Lettrich, ZenkI nyiltan és nyilvánosan dolgozott. Csehszlovák Köztársaságnak, mint két testvéri egyenjogú nemzet, a cseh és szlovák nemzet önálló államának fejújítását. A felkelésben meghatározták a háborúutáni köztársaság állami és társadalmi rendjének demokratikus alapelveit. Á felszabadított felkelési területeken megalakultak a helyi szervek, Nemzeti Bizottságok, amelyek a népi demokratikus köztársaság alappilléreivé váltak. A Szlovák Nemzeti Felkelés legfontosabb következménye a szovjet-csehszlovák megbonthatatlan harci szövetség, amelyet a szovjet-szlovák és cseh katonák közös harcban kiontott vére pecsételt meg. Hét év mult el a szlovák nemzeti felkelés óta. E hét évben kitűnik a szlovák dolgozók áldozatkész harca a demokrácia megszilárdításáért, a reakció azon kísérleteinek meghiúsításáért, amelyekkel újból uralomra akarták juttatni a kapitalista rendszert államunkban. A cseh nemzettel vállvetve építik a szlovákiai dolgozók az új boldog életet. „Testvéri egységben a cseh nemzettel, örök barátságban és szövetségben a nemzetek békéjének és szabadságának védő pajzsával a Szovjetunióval, — testvéri együttműködésben a népi demokratikus országok nemzeteivel — ez a Szlovák Nemzeti Felkelés parancsa, amely a szlovák nemzetnek mutatja az előrevezető utat." Siroky elvtárs cikkéből a moszkvai Pravdában 1949-ben.