Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-26 / 200. szám, vasárnap

1951 augusztus 26 t f JSZ O Az amerikai imperialisták újabb provokációja miatt félbeszakadtak a fegyverszüneti tárgyalások Keszonban Kim Ir Szén és Pen-Teh Huaj tábornokok tiltakozása Ridgwaynál A Sinhua hírügynökség az ameri­kaiak újabb provokációjáról a követ­kező .jelentést közli: Augusztus 22-én 22 óra 20 perckor egy amerikai repülőgép hatolt be a keszoni értekezlet térsége fölé, két­szer-háromszor alacsony repülésben szállt el a térség fölött, majd bombá­kat dobott le. A bombák közül, — amelyeknek eredetét már megállapították — egy Napalm-bomba az értekezlet térségé­től 2—300 méter távolságra, küldött­ségünk székhelyétől 800 méterre zu­hant le. Három másik bombát egy dombra dobtak le, 200 méternyire küldöttsé­günk székhelyétől. A bombázás után az amerikai repülőgép a küldöttségünk székhelyétől északra lévő területet géppuskatűz alá vette. Ez az amerikaiak részéről történt áruló, becstelen és arcátlan bűntény, erős tiltakozást váltott ki küldöttsé­günk tagjai, továbbá a keszoni, kínai és külföldi tudósítók és Keszon térsé­gének lakói körében. Az amerikai repülőgépnek a konfe­rencia térsége ellen intézett támadá­sát kővetően, összekötő tisztjeink azonnal értesítést küldtek az ameri­kaiak összekötő tisztjeinek Munzsan­ba, sürgetve az ügy haladéktalan ki­vizsgálását. Az amerikai összekötő tisztek Ke­szonba érkezésük sorá-n a kivizsgálás folyamán akadékoskodó és felelőtlen magatartást tanúsítottak. Az ellensé­ges repülőgép támadásáról összekötő tisztünk hivatalosan értesítette a szembenálló fél összekötő tisztjét. Kim Ir Szen, a koreai néphadsereg főparancsnoka és Pen Teh-Huaj tá­bornok, a kínai népi önkéntesek pa­rancsnoka, a keszoni körzet semleges­ségének ez újabb durva megsértésével kapcsolatban a következő tiltakozást intézték Ridgway tábornokhoz: „Ridgway tábornoknak. Jao Csin. Hsian hős harcos vére, akit az önök katonái törvényellenesen öltek meg, még nem száradt fel és augusztus 22-én 22 órakor az önök repülőgépe a keszoni semlegességi övezetbe, a ke­szoni értekezlet térsége fölé hatolt és küldöttségünk székhelye ellen irányu­ló bombázást és gépfegyvertüzelést végzett. Jóllehet küldöttségünk fel volt háborodva, augusztus 22-én 22 óra 35 petekor figyelmeztette önöket, hogy kiildjék ki megbízottaikat az incidens kivizsgálására, hogy így az egész világ megtudja az ~ igazságot erről az esetről, hogy megakadályoz­zák az önök részéről történendő olyan kísérleteket, hogy erre az eseményre, mint véletlen esetre tekintsenek. Az összekötő tisztek, akiket önök küldtek ki, saját szemükkei látták a bomba­tölcséreket, amelyeket az önök repülő­gépe által ledobott bombák okoztak. Saját sze-mükke' látták a bombaszi­lángokat és a több- bizonyító anyagot, amelyek azt bizonyították, hogy a bombákat néhány órával azelőtt dob­ták le. Az önök tisztjeinek hal'gatniok kellett. Valóban az önök összekötő tisztjeivel való kivizsgálás nélkül is a rendelkezésünkre álló bizonyítékok és tanúk teljesen tagadhatatlanul bizo­nyítják az önök részéről elkövetett provokációs tettet Hogy önök ily szemérmetlenül me­rik folytatni provokációjukat annak oka az, hogy félremagyarázzák türel­münket a béke elérésére való törek­vésünkben és gyengeség jelének tart­ják. önök feltételezték, hogy nem fogjuk akarni a tárgyaiások megsza­kítását e kérdések miatt és ezért elő­ször oly messzire mentek, hogy Pan Mund Zson-t lőtték, azután meggyi­kolták katonai őrségünk egy tagját és végül megkísérelték küldöttsé­günk legyilkolását. Meg kell Önnek mondanunk, hogy önök számítása hi­bás. Igaz, hogy a béke és a fegyver­szünet biztosítására való törekvésünk­ben állásfoglalásunk állandóan végte­lenül türelmes volt. Türelmünknek azonban van határa. Nagyon jól tud­juk, hogy a békét nem lehet elérni csak egyoldalú békevággyal, csak a mi oldalunk békevágyával. Az önök őszinteséghiánya a fegyverszüneti tárgyalásokban most világosan lelep? leződött az önök felének arcátlan provokációjával az ülés keretén kívül, valamint lelepleződött ez az önök felé­nek arcátlan követeléseivel az ülése­ken, amikor kitartottak a katonai de­markációs vonalnak a ,mi állásainkban való megállapítása mellett, hogy így akadályozzák a tárgyalások előrehala­dását. Reméljük, hogy a fegyverszü­neti tárgyalások simán fognak tovább folyni és hogy igazságos, észszerű, mindkét fél számára elíogadható meg­egyezés jön létre. Hogyan teljesülhet azonban ez a reményünk, ha a katonai őrségünk tagjának megölése után küldöttségünk ellen irányuló szándé­kos gyilkos bombázás történt? Küldöttségünk ezért kényszerítve van a tárgyalásokat augusztus 23-ával elnapoltaknak minősíteni és kivárni, míg önök megfelelő intézkedéseket tesznek e súlyos provokáció ügyében, amely az önök részéről történt Hogyan folytathatnók a fegyver­szüneti tárgyalásokat, ha önök nem tartják tiszteletben a semlegességi övezetet és ha önök állandóan a mi fegyvertelen küldötteink legyilkolásá­ra törnek a semleges övezetben, azon küldöttek legyilkolására, akik a fegy­verszünetről tárgyalnak? Meg kellene önöknek érteniök. hogy az egész ed­digi tárgyalás közöttünk és önök kö­zött az egyenlőség alapján folyt. Ha önök a gyakorlatban nem bizonyítják be, hogy ezt az elvet tiszteletben tartják és lesz bátorságuk, hogy győztesnek tartsák magukat és ezen az alapon önkényesen meghiúsítsák az összes megegyezéseket, beleszá­mítva a Keszon semlegességéről szó­ló megegyezést is, akkor az ebből származó egész felelősség az összes következményeivel teljesen önökre hárul. Tekintettel arra a provokációs cselekedetre, hogv az önök fegyveres ereje augusztus 22-én 22 óra 20 perc­kor bombázta a keszoni semleges öve­zetet és szándékosan megkísérelte küldöttségünk !egyi!ko4ását, az egész világ becsületes embereinek 6zíne előtt határozott tiltakozásunkat ie­lentiük be és várunk kielégítő fele­letükre. Kim Ir Szen, a koreai néphadsereg főparancsnoka, Pen Teh-Huaj, a kínai népi önkéntesek parancsnoka, 1951 augusztus 23-án. Sztálin generalisszimusz távirata Petru (irozához a román államünnep alkalmából J. V. Sztálin generalisszimusz. Petra Grózának, a Román Népköz­társaság minisztertanácsa elnöké­nek a kővetkező táviratot küldte: „Románia felszabadulásának év­fordulója alkalmából kérem elnök elvtárs, fogadja Ön, valamint a Román Népköztársaság kormánya a szovjet kormány szerencsekívána­tait, valamint az én személyes jó­kivánataimat, melyekkel a baráti román népnek új sikereket kívá­nunk." * N. M. Svernyík, a Legfelső Szov­jet elnökének távirata dr. C. I. Par­honhoz, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlés elnökéhez: „A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének nevében, valamint saját nevemben Románia .felszaba­dulása évfordulójának nemzeti ün­nepe alkalmából a nagy nemzet­gyűlés elnökségének és Önnek el­nök elvtárs, szerencsekívánataimat fejezem ki és a Román Népköztár­saságnak új sikereket és felvirág­zást kívánok. * A. J. Visinszky, a Szovjetunió' külügyminisztere Anna Paukernek, a Román Népköztársaság miniszter­tanácsa alelnökének és külügymi­niszterének a következő táviratot küldte: ,,A Román Népköztársaság nem­zeti ünnepének napján kérem fo­gadják forró jó kívánataimat. Őszin­tén kívánom, tíogy az országaink közötti barátság megszilárdításában új sikereket érjenek el a szovjet és a román nép, az általános béke és biztonság érdekében." A Szovjetunió részvétele a sanfranciscói értekezleten nyugtalanságot kelt az imperialista körökken A Lityeraturnaja Gazetában O. Prudkov foglalkozik a küszöbönálló sanfranciscói értekezlettel. Laurel, aki Quirino fülöpszigeti el­nök ellenfele volt a legutóbbi elnök­választáson — mondja a cikk — így jellemezte az amerikaiak japán béke­szerződéstervezetét: »És ugyanaz a régi ló, még hozzá hám néikül.« Nem lehet tagadni, a fülöpszigeti politikus jól látta a kérdést. A japán békeszerződéstervezet sorai mögött világosan kirajzolódik a »régi !ó«: a szamurájok és dzajbacuk Japánja, a hódító háborúkat folytató antidemo­kratikus, fasiszta rendszerű Japán. A régi lónak a már kitaposott úton kell haladnia. Ez az út új háború felé vezet. Az USA diplomáciája — foly­tatja Prudkov — arra törekedett, hogy megakadályozza más országok rész­vételét a japán békeszerződés előkészí­tésében, mindenekelőtt a Szovjtunióét, két és a biztonságot a Távol-Keleten amely következetesen védelmezi a bé­is. Igen jellemző ebből a szempontból (Folytatás a 2. oldalról.) kérdésére azonban Gottschalk nem akarja beismerni, hogy milyen sú­lyos felelősséget visel az elkövetett bűntettekért. Elferdíti a tényeket és azt állítja, hogy az említett he­lyeket egyáltalán nem ismeri, de ké­sőbb bevallotta, hogy hadteste min­den cselekedetéért ö, mint parancs­nok felelős. Gottschalk egészen 1945 május 10-ig harcolt és mint akkor kijelentette, nem akarta megadni magát a cseh „kszindl"-nek. Még abban az időben is, amikor a hitleri Németország összeomlott, „védte" a hadsereg hátországát és erősítette „a náci rendet". Amikor látta, hogy a helyzet szá­mára nem előnyös, nyugatra akart vonulni, át akart menni a Vltaván, hogy megadja magát az amerikai­aknak. Az államügyész kérdésére hogy miért nem akarta megadni ma­gát a Szovjet Hadseregnek, Gott­schalk vádlott nem válaszoit. Gottschalk kihallgatása után az államügyész javaslatára két doku­mentáris film került vetítésre, és­pedig a nácik által készített erede­ti film a lidicei tömeggyilkosságok­ról és pusztításokról és <éehszlo­vák dokumentáris film a nácik ál­lati kegyetlenségeiről a háború alatt. E. Hitzegrad kihallgatása Aharmadik vádlott, akit csütör­tökön, augusztus 23-án a prágai ál­lambírőság előtt felelősségre vontak, Ernest Hitzegrad SS Gruppenfüh­rer, a volt német rendőrség vezér­hadnagya, aki 1943 szeptember 15­töl 1945 február 15-ig a Cseh- és Morvaország területén lévő meg­szálló rendőr-erők parancsnoka volt. A vádlottat felelősségre vonták azokért a terrorista akciókért, ame­lyeket ez idő alatt a német rendör­séggel és SS-osztagokkal folytatott. Egészen 1945 február 15-ig a rend­őrség parancsnoka volt. Azután ösz­szekötö tiszt lett a prágai állammi­nisztérium és a rendőrség között, amely funkciót egészen fogságba­esése napjáig betöltött. Hitzegrad 1932 óta az NSDAP tagja volt és mint Hitler rendü­letlen híve, odaadóan teljesítette gyalázatos utasításait, melyekről még ma is helyeslően beszél. Elnök: Amikor Cseh- és Mor­vaország rendörségének parancsno­ka volt, milyen rendőrségi osztagok tartoztak hatáskörébe? r Náci háborús bűnösök a prágai Allambíróság előtt Ricbard Sehmidt kihallgatása Hitzegrad: A Schupo (vé­delmi rendőrség), a csendőrség és a, rendfenntartó rendőrség tartozott alám. Elnök: Mint a rendfenntartó rendőrsége parancsnoka, kinek volt alárendelve ? Hitzegrad: Alá voltam ren­delve K. H. Frank államminiszter­nek, akivel együtt dolgoztam. A továbbiakban Hitzegrad el akar­ta tagadni, hogy a rendfenntartó rendőrség a tömeggyilkosságokban és hasonló kegyetlenkedésekben együtt dolgozott a Gestapoval. Az állambíróság elnöke bizonyíté­kokat terjesztett elő, hogy pl. Li­dicén a Schupo osztagai a Gestapo­val együttesen gyilkoltak éppen úgy, mint akkor, amikor Hitzegrad a rendfenntartó rendőrség parancsnoka volt. Ez különösen abban az idő­szakban volt, amikor fokozódott a partizánok felkelő tevékenysége. Akciók a partizánok ellen A partizánok elleni harcot külö­nös parancsokkal és előírásokkal vezette, amelyeket Frankkal együtt bocsátottak ki. Az elfogott partizá­nokat e parancsok alapján a hely­színen agyonlőtték, éppen úgy, mint a lakosokat, akik bárminemű segít­séget nyújtottak a partizánoknak. A községet, amelyben a partizánok meghúzódtak, vagy amely segítsé­get nyújtott nekik, a parancs sze­rint a földdel egyenlővé kellett ten­ni. Elnök: A rendfenntartó rend­őrség a partizánok elleni akciót a Gestapoval együttműködve végezte? Hitzegrad: Néha igen. Álta­lában ezek az akciók külön történ­tek. Szokás szerint csak jelentése­ket kaptunk a partizán-csoportok létezéséről. A partizánokat, akiket a Schupo és a különleges vadász­kommandó fogságba ejtett, átadták a Gestaponak. S 1 n ö k : A rendfenntartó rend­őrség tehát segítette a Gestapo mun­káját. Hitzegrad (hallgat). Államügyész: A rendfenn­tartó rendőrséget és elsősorban önt mint annak parancsnokát terheli te­hát a felelősség a Gestapotól vég­zett állati kegyetlenkedésekért, amelyeket hazánkban elkövettek. Hitzegrad: Ugy kell tekin­teni, Azután kihallgatták Richard Sehmidt volt vezérőrnagyot. Ri­chard Sehmidt 1921 augusztusában került a westfáliai rendörtestület­hez ir^ní rendörhadnagy. 1936-ban a hitleri hadseregbe lépett. Ugy mint Gottschalk, Sehmidt is az első háború után a „rendfenntartó rend­őrség" tagja volt, amely az új hit­leri Wehrmacht magva volt. Beniky elpusztítása Schmidi. tevékenyen résztvett a Szovjetunió ellen indított gyaláza­tos támadásban. Érdemeiért a hit­leri vezérkar tizenegyszer kitüntet­te. A vádlott Sehmidt azután Beniky szlovák község elpusztításáról val­lott. 1944 decemberében áthelyezték őt Szlovákiába, mint a 254. hadtest parancsnokát. Amikor 1945 tava­szán megkezdődött a Szovjet Had­sereg nagy offenzívája, egységeivel visszavonult Liptovsky Sv. Miku­lásig. Éppen abban az időben erősö­dött nálunk a partizánmozgalom. Sehmidt; A partizántevékenység különösen erős volt a Kassa—Rózsa­hegy közötti útvonalon, a hot egyik tisztemet, Speckmann hadnagyot, a 42. ezredből elfogták a partizánok. Államügyész: Milyen intézke­dést tett? Sehmidt: Speckmann eltűnésé­nek híre azonnal elterjedt az összes egységek között, de a nyomozás ered­ménytelen maradt. Az egész esetet jelentettem a hadseregparancsnokság­nak. A had test parancsnok jelentése­met tudomásul vette. Elhatároztuk, hogy akciót indítunk a falu ellen, amelyben a partizán parancsnokság székelt. A férfilakosságot le kellett tartóztatni és átadni a hadtestnek, a többi lakosokat pedig teljes vagyo­nukkal ki kellett lakóitatni a faluból, hogy ezt felperzselhessük. Elnök: És maga mit tett? Sehmidt: Teljesítettem ezt a parancsot. A hátországi egységekből külön egységeket alakítottunk. A má­sodik napon az akciót végrehajtottuk. Sehmidt, nem akarta bevallani, hogy maga adta ki a parancsot a bün­tető expedícióra, bizonyítja ezt azon­ban Kari Eckhart, német katona val­lomása, aki résztvett ebben a gyalá­zatos akcióban. A bíróság a levelek­ből megállapította, hogy Eckhart val­lomásában kifejezetten hangsúlyozza, hogy az „akciót Sehmidt vezérőr­nagy, közvetlen parancsára teljesí­tették". Tanácstag: A maga elgondo­lása szerint egy békés község el­pusztítása bűntettnek számít? Sehmidt: Igen. Államügyész: E kézségből lőttek magukra azelőtt, mielőtt Be­nikyt megtámadták? Sehmidt (kitérőJeg): Nem em­lékszem. Sehmidt igyekezett bűnösségét mérsékelni azzal, hogy azt állította, hogy az akciók ugyan az ő parancsa alapján történtek, de ezek a parancsok az ő feletteseinek parancsai voltak. Tanácstag: Mint parancsnok felelős mindazért, amit részlegében Vernon Bartlettnek, az angol News Chronicle szemleírójának cikke. Bart­lett azt írta, hogy a Szovjetunió elha­tározása, amely szerint részt vesz az értekezleten, »csüggedést keltett az amerikaiakban és nyugtalanságot az angolokban.« ' A New York Herald Tribúne szerint Acheson külügyminisztériuma hala­déktalanul hozzáfogott egy terv kidol­gozásához »mindennemű javaslat meg­hiúsítására, amelyet esetleg Oroszor­szág az értekezleten előterjeszt®, mert félnek attól, hogy a Szovjetunió rész­vétele, szilárd és következetes állás­pontja együttérzésre és támogatásra talál a világ közvéleményében. Ilymódon látható — hangsúlyozza Prudkov —, hogy az USA már eleve elutasít mindennemű együttműködést az értekezleten. Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság főparancsnoksága köz­li augusztus 24-én, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együtt­működésben a kínai népi önkéntes csapatokkal, sikerrel visszaverik az ellenség támadásait az összes arc­vonalakon és súlyos ember- és anyagveszteséget okoznak nekik. A néphadsereg légelhárító tüzér­sége és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek augusztus 24-én hat ellenséges repülőgépet lőttek le. Fokozottabban be akarják vonni Afrikát háborús előkészületeikbe az imperialisták Nairobiban, Kenya angol gyarmat fővárosában katonai tárgyalások foly­nak az úgynevezett földközi-tenger— keletafrikai védelmi rendszerről^, Anglián és a Délafrikai Szövetségen, a tárgyalások kezdeményezőin kívül jelen van az Egyesült Államok három az önnek alárendelt egységek végez- | »megfigyelője«, valamint Belgium, Portugália, Franciaország, Olaszor­nek?! Sehmidt (hallgat). A jíčini Gestapo vezetője A bírósági tárgyalást VValter Rich­ternek, a jicsini Gestapo vezető tag­jának kihallgatásával folytatták. Richter fiatal korában a Stahlhelm tagja volt. a német nacionalista párt harci szervének, amely előkészítette a talajt a NSDAP számára. Az NSDAP-ba 1931-ben lépett be. A bűn­ügyi osztály hivatalnoka volt és rövi­desen hivatásos Gestapová lett. Rich­ter nyíltan kijelentette, hogy bűnös foglalkozását haszonlesésből végezte. A jicsini Gestapo 1939 augusztus 1-től tevékenykedett. Elnök: Magát azzal vádolják, hogy egész tevékenysége alatt a ji­csini Gestapon számtalan bűntényt követett el, főképpen az embertelen kihallgatásoknál. Ezzel a tevékenysé­gével sok cseli és szlovák hazafi sza­badságát és életét rabolta el. Meg­felel ez a valóságnak? Richter: Igen. Richter tudta, hogy nem tagadhat, tudta, hogy Jiosinben igen sok tanú van, aki bizonyítani tudja állati ke­gyetlenkedéseit. A bíróság Vykopal vallomása alap­ján megállapította, hogy Richter te­vékenységét különösen a kommunista dolgozók és a partizánok ellen irányí­totta. A kihallgatások irtán a katonai, állami, biztonsági és egészségügyi szakértők tanácskoztak és a~ állam­ügyész és védők szavai elhangzása, továbbá a vádlottak utolsó sző jogán mondott beszéde után a bíróság íté­lethozatalra vonult visöza. szág, Abesszínia és Dél-Rhodézia kép­viselői. A nairobi konferencia igazi célját az amerikai Christien Science Monitor című lap cikke fedte fel. A lap tudósí­tójának jelentéséből kiderül, hogy az angol katonai klikk sürgeti »a fegyve­res erők létszámának leggyorsabb emelését Kelet-Afrikában« és hogy az amerikai és angol háborús gyújtoga­tok még fokozottabb mértékben agresszív céljaik szolgálatába akarják állítani a Délafrikai Szövetség, Belga­Kongó és más afrikai országok stra­tégiai készleteit. A Christien Science Monitor tudó­sítója szwint a »Dél-Afrikát a Vörös­tenger térségével összekötő közvetlen út »átadható« a nyugati államoknak. Amerikai kémnőt kiutasítottak Kínából A Csindaojsibao című lap jelenti, hogy Cšindao város közbiztonsági szervei a lakosság kérésére augusztus 18-án Forsight amerikai ügynöknőt Kína területéről kiutasították. For­sight, a", amerikai imperializmus ügy­nöknője keresztény misszionáriusi mű­ködésének leple alatt ellenforradalmi tevékenységgel foglalkozott. Forsight először 1926-ban jött Kí­nába, a Csendes óceáni háború kitöré­se után visszatért az Egyesült Álla­mokba. 1946-ban ismét Csindaoba ér­kezett, ahol kém- és felforgató tevé­kenységet fejtett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents