Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-26 / 200. szám, vasárnap

— UJSZfl Náci• háborús bűnösök * a prágai Allambíróság előtt 1951 augusztus 26 Csütörtökön, augusztus 23-án kezdte meg a prágai ÁUambíróság •yilvános bírósági tárgyalását az öt náci háborús bűnös ellen, akik • fasiszta megszállás alatt országunkban a legbrutálisabb kegyetlenségekkel sanyargatták Csehszlovákia népét. Ezeket a nácikat a második világháború után a szovjet hivatalok hallgatták ki és tartóztatták le, az érvényben lév6 nemzetközi egyezmény alapján pedig megbüntetésük végett átadták a csehszlovák hivataloknak. Miután dr. Pavel Barbas államügyész felolvasta a vádat, az Állambírőság Tanácsa elé, melyen dr. Hugó Richter, az Allambíróság elnöke elnökölt, elövezették Max Rostockot, a volt Sicherheitsdienst SS-Obersturmfürerját, a per első vádlottját Max Rostock vádlott 1939-től az SD kladnői hivatalának volt a vezetője és a megszálló fasiszta rendszer parancsnoki karának tagja volt. A kémek és árulók széles hálózata segítségével a kladnői kerület területén hírszerző szolgálatot szervezett. Ezt az SS-el, a Gestapoval, K. H. Frankkal, Böhmmel és Wiesemannal, valamint a többi SS-kel együttműködve csinálta és velük együtt résztvett a lidicei tömegmészárlásban, az Sicherheitsdienst többi banditájával együtt kirabolta a lidicei paplakot és templomot. Közvetlenül résztvett a cseh nemzet legjobb polgárainak meggyilkolásában nemcsak Lidicében, hanem Csehország más részében is. Ahol csak működött, vadállati cselekedeteinek következménye az volt, hogy sok hazaflnkat gyűjtőtáborokba hurcolták. Csak a felejthetetlen lidicei tragédiánál, amiben Rostock ls bűnrészes, 192 férfi, 7 nő lelte halálát, 100 gyermeket pedig elhurcoltak. Lelkiismeretét terheli továbbá 200 lidicei asszony sorsa, akiknek egyharmadát koncentrációs táborokban kínozták halálra. Rostock lelkesedéssel lépett be a gonosztevők szervezetébe Kihallgatása első részében ez a fasiszta gonosztevő arról beszél, hegy milyen lelkesedéssel lépett be az SA-ba, ebbe a gonosztevő szervezetbe. Rostock: Az SA-ba 1934 májusában önként léptem be. Igy az NSDAP tagjává váltam. Be kell vallanom, hogy az SA-ban lelkesedéssel fogadtak. Elnök: Azt mondja, hogy lelkesedéssel — tehát jóváhagyta az öszszes végrehajtott akciókat? Hiszen emlékszik azokra az aljas pogromokra, amelyeket a zsidó vallású lakosság ellen rendeztek. Rostock: Igen, emlékszem, mint az SA tagja mindent helyeseltem. A kihallgatás további részében Rostock vádlott a Sicherheitsdienstbe való belépéséről beszél, ami 1934 szeptemberében történt, úgyszintén kémtevékenységről a hírszerző szervezet szolgálatában. Kötelességeit bevallása szerint a hitleri gyilkosok szolgálatában nagyon lelkesen és lelkiismeretesen végezte. 1935-ben cagja lett az SS-nek és később elérte az Obersturmführer rangot. 1939ben különleges feladatokkal megbízva Prágába került. Rostock: Prágába 1939 szeptemberében jöttem. Az úgynevezett védelmi hírszerzésbe voltam beosztva, annak Cseh- és Morvaország területére szervezett központjába, 1940 májusában ezután a kladnői Sicherheitsdienst vezetői funkcióját vettem át. Ez fontos szakasz volt, amelyhez Slaný, Beroun, Louny, Rakovník, Roudnice és más helységek tartoztak. 1943 tavaszán Ceská Budejovicébe helyeztek át az ottani SD hivatal vezetöhelyetteséül. Ott 1943 végéig működtem. Azután ugyanebbe a funkcióba Hradec Královéra osztottak be. 1944 karácsonyán Budapestre küldtek, ahol a német nemzettel kapcsolatos kérdéseket bízták rám. Elnök: Önt tehát, mint az NSDAP megbízható emberét Magyarországra éppen abban az időben küldték, amikor a náci uralom már nagyon veszélyeztetve volt. Magának segítenie kellett a széteső hitleri gépezet megmentésében. A front akkor már Romániában volt. •Rostock: Azt hiszem, igen. Elnök: Vádlott úr, mondja meg nekünk, milyen volt a feladata annak a megszálló gépezetnek, amelyet Hitler országunkba küldött. Rostock: Feladata az volt, hogy ezt a területet a náci birodalom fennhatósága alá juttassa. Az volt a törekvés és a cél, hogy a megszállási állapotot hosszabb ideig fenntartsák, úgy hogy Csehszlovákia, a. bu^alofflirészévé váljon. Erre a célra Irányították igyekezetüket a cseh- és morvaországi náci szervek. Elnök : Ezt a célt különösen az SD és a Gestapo követte. Betöltötte Ön a kladnói SD vezetőjének funkcióját is? Rostock: Igen. Az SD-ről azt mondja Max Rostock, hogy a nácimozgalom szeme és füle volt a náci párt számára. Az SD ellenőrizte a német fasizmus érdekei szerint az egész gazdasági és közéletet. Az SD speciális feladatairól nálunk a megszállás idejében Rostock azt mondja, hogy az SD feladata volt mindenről tudni és mindenről jelentést küldeni Berlinbe. Ennek a náci szervnek fontossága kitűnik különösen abból, hogy mint az NDSAP szerve a Gestapo is alája tartozott. Elnök: Milyen módszerekkel dolgozott Csehszlovákiában az SD? Rostock: Kiépítette az úgynevezett bizalmiak és ügynökök hálózatát, akiket hírszerzésre használtak fel. A bizalmiak többnyire a Blockleiterek és a volt Henlein párt, később az NSDAP más funkcionáriusai voltak. Az SD szolgálatában dolgoztak az úgynevezett vlajkárok és a cseh fasiszták is. Gyakorlatilag az NSDAP minden tagja besúgó volt. A vádlott legszorosabb kapcsolatai a besúgókkal Az elnök ezután idézett a prágai Népbíróság Irataiból Mária Macourková SD besúgó ügyével kapcsolatban, aki 1940—1944-ben lelkesen együtt munkálkodott a kladnói Gestapoval és a vádlott Rostockal együtt bűnrészese volt sok cseh polgár letartóztatásának és halálának. Elnök : Visszatud emlékezni más besúgóra is? Rostock: Igen. Milko komiszárra, Maresra .... E1 n ö k : Ez az a nevezetes Mario Mares Velvárról? Akinek lelkiismeretét több cseh ember meggyilkolása terheli? Rostock : Igen. ö is a bizalmiembereim közé tartozott. Egyúttal a Gestaponak is végzett szolgálatot. Elnök: Milyen gyakran volt érintkezésben ügynökeivel? Rostock: Hetente négyszer jártam ^tőrül az egész körzetemet és meglátogattam bizalmi embereimet. Tőlük és a besúgóktól minden nap kaptam jelentést, amiből külön híradást állítottam össze, ezeket továbbítottam a SD prágai központjára és a másolatot a kladnói Gestaponak küldtem. Elnök: Ez annyit jelent, hogy a kladnói Gestaponak naponta küldte a jelentéseket a feljelentett személyekről. Rostock : Azt. Egyes eseteket azonban személyesen tudattam a Gestapoval. A cseh nép tömeges üldözése volt a főcél A bírósági tárgyalás további részében megtárgyalták a kladnói SD provokációs tevékenységét, melyet egyenesen Rostock vezetett, megfontoltan, a hős cseh nép bezárására és megsemmisítésére. A cseh nép tömeges üldözése, ez volt- a fasiszták egyik főcélja, melyet Max Rostock legnagyobb odaadással hajtott végre. A prágai népblrőság levéltárából hozott anyagból megállapítást nyert, hogy Willi Bürger a Gestapo tagjának vallomása szerint az UFA filmtársaság német igazgatója Lounyban a kladnói SD és maga Max Rostock kezdeményezésére provokatör szervezetet létesített. Azokat a cseh polgárokat, akik félre hagyták magukat vezetni az ágensektől, provokatö röktől, tömegesen bezárták. A bíróság elnöke továbbá Weis'mann, a kladnói Gestapo főnökének beismerése alapján megállapította, hogy milyen része volt Rostocknak a roudnicei diákok bezárásában :„1942 év közepén az SD-től levél érkezett, mely tudatta, hogy a roudnicei reálgimnázium diákjai merényletet akarnak elkövetni a német igazgató, NSDAP Ortsgruppenleiter ellen. Az .SD, aat. javasolta,, hogR tés céljából zárjanak be több diákot. Ezt a jelentések elküldése után a felettes szervekkel meg is tettük. A diákokat és diáklányokat bezárták és <Terezínbe elhurcolták. A további bizonyítékok előadása után, melyek szerint a kladnói SD, további polgárokat letartóztatott, az államügyész a következőket kérdi Rostock vádlottól. Álllamügyész : Maga mint az SD parancsnoka felelős volt azért, amit a hivatal elkövetett? Rostock : Igen. Azután kihallgatták A. Lukás tanú kladnói polgárt, aki elmondotta, hogy a vádlott Rostock közvetlen közbelépésére tartóztatta le a Gestapo a bátyját, mert a nyilvánosság előtt náciellenes éneket játszott. Letartóztatása után a kladnói fegyházban volt rövid ideig bezárva, ahonnét az oszwiecsimi konc. táborba hurcolták, ahol halálra kínozták. A déli szünet után Rostock vádlott bevallotta, hogy a Reichsprotektorát határozata alapján tulajdonába adták a brnoi textilgyárat. Az állambiróság elnökének a kérdésére, hogy mennyi készpénzt adott a sajátjából ezért a gyárért, azt válaszolta, hogy testvérével és sógorával együtt közösen 400.000 koronát fizetett ki. Rostock ellenben, mint megállapították, 600 márka havi fizetést kapott, bátyja katona volt, sógora pedig a pénzügyi igazgatásnál volt alkalmazva, így tehát a brnoi textilgyárat Rostock társaival csalással szerezte. A vádlott szerepe a lidicei gaztettnél Az állambírőság elnöke azután megkérdezte Rostock-tói, hogy milyen része volt a lidicei tömeggyilkolásokban. Elnök: Lidicén volt, mikor Lldlcét olyan kritikus és tragikus napok érték? Rostock: Igen. Csak akkor, amikor az akció elkezdődött. Elnök : Egyszer vagy többször volt ott? Rostock: Néhányszor, négyszer vagy ötször. Elnök: Ott volt, amikor a templomot felégették? És amikor a lidicei férfiakat kivégezték. Rostock: Ott voltam. Elnök: Jelen volt, amikor Lidice felégetése után június 12-én a kladnói reálgimnáziumban elvették a lidicei anyáktól a gyermekeket? Rostock (kitérően): Csak rövid Időre tekintettem oda be, mert utána jelentést kellett készítenem erről a prágai SD-nek. Rostock azután bevallja részvételét Lidice felgyujtásának előkészítésében, bevallja, hogy június 9-én, Lidice elpusztítása előtt telefonon hív ták őt, hogy a kladnói SD tagjaival menjen a kladnói Gestapora tanács kozásra. Ezen a tanácskozáson többek között megállapodtak abban, hogy Rostock mozgósítja hírszerző hálózatát és folyamatos jelentéseket ad a lidicei akció hatásáról Prágába, Böhmnek és a kladnői SD-nek azonkívül megállapodtak abban hogy kirabolják és elpusztítják a lilidei templomot és plébániát. Egyidejűleg Böhm parancsot adott ki, hogy a Gestapo szolgálatában lévő összes alkalmazottak az esti órák ban készülődjenek az akció végrehajtására. Elnök: Most vázolja fel nekünk, hogy mit tett akkor, mikor ezeket a parancsokat megkapta? Rostock: A szolgálati szobából telefonáltam a bizalmiaknak, hogy éjjel akció lesz és kértem őket, hog3 kísérjék figyelemmel, mit beszél ró la a lakosság. Ez kb. este 11 órakor történt, amikor Lidicébe utaztam. A csütörtöki bírósági tárgyalás további részében azután részletezték a lidicei tömeggyilkolás szőrnvüsé geit. A tárgyalást a további vádlót tak kihallgatásával folytatták. A tárgyalás második napja A prágai állambíróság pénteken folytatta a per főtárgyalását az öt náci háborús bűnös ellen. Max Rostock gyilkost és gyujtogatót augusztus 24-én felelősségre vonták az emberiség ellen elkövetett áUati kegyetlenségekért és gyalázatos bűntényekért. Ez a gyilkos cinikus szégyentelenséggel vádolja az előkészületeket és parancsok kiadását Lidice elpusztítására és a lakosság tömeges gyilkolására. Max Rostock fasiszta elgondoláséival teljea mértékbe® fele^ lös a lidicei borzalmakért és szenvedésekért. Ezt bizonyítják a bűnjelek és különösen a lidicei asszonyok tanúvallomásai, akik átélték ezeket a szenvedéseket. A vádlott igyekezett a tényeket elfordítani és hazudott, amikor Antónia Skridlovának, a lidicei pap gazdasszonyának, meggyilkolásáról és a plébánia és a templom kirablásáról volt szó. Az elnök konkrét kérdésére nem válaszolt annak ellenére, hogy kétszer tette fel a kérdést. Elnök: Azt állítja, hogy abban az időben a maga feladata csak a hírszerző szolgálat volt. Feleljen tehát, miért volt a plébánia és a templom szemléjén jelen, amli^r az nek az emberei a lidicei templomot felgyújtották? Hisz a maga bevallása szerint az nem a maga feladata volt. A vádlott hallgat. A lidicei gyermekek elhurcolásában is részvett A tárgyalás további során azután foglalkoztak e gyalázatos gazember további kihallgatásával és pedig arról, hogy Rostock személyesen résztvett a szerencsétlen lidicei anyák gyermekeinek elhurcolásában. Az anyák a gyermekeket a kladnói gimnáziumba vitték, ahol őket tőlük erőszakkal elszedték, Rostock Obersturmführer itt is el akarta ferdíteni a tényeket és azt mondta, hogy ö csak éppen betekintett érdeklődésből a gimnázium tornatermébe és az elhurcolásban semmi része sem volt. Ruzsena Pizsváldová tanú az egyik lidicei gyermek anyja azonban a vádat rábizonyítja. Elnök: Pizsváldová asszony, mit tud mondani azokról az eseményekről, amikor 1942 június 12-én elvették az anyáktól a gyermekeket és van-e tudomása arról, hogy ea a férfi részt vett ezen az akción? Tanú: A gimnáziumban a torna, teremben tartottak bennünket. A Gestapo emberei parancsot adtak nekünk, hogy letérdeljünk s azután kezdték a névsor szerint elszedni gyermekeinket. Egyik anya sem akarta odaadni a gyermekét és csak kegyetlen erőszakoskodással sikerült a Gestaposoknak gyermekeinktől elválasztani bennünket. Elnök (Rostockra mutat): Nem ismeri fel ebben a férfiben a Gestapo egyik tagját? Tanú: Igen. Láttam öt. Az ajtónál állt. Elnök: Mit csinált ott? Tanú: Hangosan kiabált, ordl tott, káromkodott és köpdösött bennünket. Ügy bánt velünk, mint a Gestapo többi tagjai. Elnök: Biztosan ő az ? Tanú: Igen. Megismertem őt az arcáról, szájáról és szeméről. Nem tévesztettem össze mással. Ruzsena Petráková lidicei asszony mlrit további tanú elmondotta a tornateremben történt eseményeket: — Minden anya kétségbeesetten védte a gyermekét. Mikor rám került a sor, valaki hátulról elkapott, megrántotta vállamat és a szalmába lökött. Ugyanez történt Pehová Anna szomszédommal is. Megfordultain ekkor és láttam, hogy ez a Rostock volt. , Elnök: Biztosan megismerte öt Tanú: Igen Elnök: Kétséget kizárva? Tanú: Igen. Bizonyltom és esküszöm gyermekeim emlékére, hogy 6 az. Ruzsena Petráková tanúvallomása után hasonlóképpen vallott Pechová Anna tanú is, aki ugyancsak kijelentette Rostockról, hogy felismerte őt. Felismerte már akkor, amikor a Kladnó utcáin egy hirdetményen a fényképe ki volt függesztve azzal a kéréssel, hogy akik ismerik őt, jelentkezzenek. Friedrich Gottscbalk a második vádlott Max Rostocknak, a Sicherheits dienst volt SS Obersturmführerének, kihallgatása után az Állambíróság Tanácsa elé lépett Friedrich Gottschalk tábornok, a volt náci hadsereg őrnagya. Friedrich Gottschalk 19 éves korától a német hadsereg tipikus porosz tisztje volt. A megszállás alatt Toussaint tábornok vezérkarának a beosztottja volt és 1944 szeptemberétől 1945 májusáig Morvaországban az arcvonal mögötti hadtáprészt és a német fasiszta hadsereg maradványal visszavonulásának biztonságát szervezte. A vádlott felelős minden akcióért, melyeket Morvában a fegyvertelen lakosság ellen indítottak a hitlerista banditák. Friedrich Gottschalk egyike a náci zsoldosoknak, akik ifár 1924 óta készítették a talajt a hitlerista hatalom fellépésére. Ept bizonyítja a vádlott vallomása, aki az első világháború után, melyben tevékeny részt vett, a porosz rendőrség szolgálatába lépett. Ezek a „rendőr-egységek már 1924-ben titokban építették az új Wehrmachtot. Gottschalk: Az úgynevezett Sippában voltam, melyből 1924-ben kialakult a Schupo (Schutzpolizeivédelmi rendőrség). Egy év alatt a berlini körzet vezetője lettem és azután más rendőri szolgálatba léptem át, amely katonai szervezkedésen alapult és amelynek a hitleri Németország ütőerejévé kellett alakulnia. Elnök: Maga tehát azt állítja, hogy ez a rendőrség tulajdonképpen leplezett hadsereg volt. Ez a versaillesi békeszerződés megszegését jelentette? Gottschalk : Igen. Elnök: Igen. És ugyanezt teszik most Nyugat-Németországban. Ott „rendőrség" címen újra felfegyverzik a fasiszta haderőt. A rendörtestületek, melyek akkor alakultak, a valóságban katonai testületek voltak, melyek nagy igyekezettel készülődtek az új háborúra, — hasonló célokkal, mint ahogy ma Nyugat-Németországban történik az amerikaiak védnöksége alatt. 1935-ben Gottschalk a náci hadseregbe lépett. A második világháború alatt részt vett Lengyelország, Franciaország, Hollandia és végül 1941ben a Szovjetunió megtámadásában. A náci hordákkal „harcolt" a szovjet nép ellen. Rablások, gyilkosságok és erőszak: ez volt a harcuk módszere. A Szovjetunióban egészen 1944 végéig tartózkodott. Érdemeiért és jó szolgálataiért, melyet a hitleri világuralmi célokért végzett, háromszor kitüntették és vezérőrnagy! ranggal jutalmazták. 1944 szeptember közepén hazánkba került, ahol vezérőrnagy! tisztséget töltött be különleges feladatokkal a Toussaint tábornok vezérkarában. Gottschalknak az volt a feladata, hogy úgynevezett taktikai intézkedéseket tegyen és biztosítsa Csehország és Morvaország területén a védelmi erőket, építsen kl védelmi vonalakat stb. 1945 április 15-én Gottschalk átvette a brnoi 540-es hadtest vezetését, melynek az volt a feladata, hogy védje a fasiszta hordák hátországát a győzelmes szovjet hadsereg támadásai ellen. 1 Gottschalk: Védeni kellett hadseregünket, amely az arcvonalon harcolt, bárminemű támadások ellen. Elnök: Ez annyit jelent, hogy az volt a feladatuk, hogy akciókat indítsanak a lakosság ellen, mely tömegesen felkelt, hogy visszavívja szabadságát. Gottschalk: A cseh lakosság ellen kellett fordulnom. Különösen 1945 május elején, és pedig a jihlavai kerületben. Büntető expedíció a morva lakosság ellen Gottschalk hadteste néhány gyalázatos akciót folytatott Morvaország lakossága ellen, úgynevezett büntető expedíciókkal. Ezek az akciók az olyan községek ellen irányultak, ahol a fasiszta megszállók érdekei különösen veszélyeztetve voltak. Ezeknek az volt a célja, hogy „mindenáron rendet teremtsenek". • Elnök: Miként történt a stoki repressziv intézkedés, melyet az ottani lakosság megfélemlítésére rendezett ? Gottschalk : Helyre akartam állítani a rendet és nem akartam, hogy a lakosság fegyvert hordjon. Elnök : Milyen utasítást adott védelmi csapata vezetőjének, aki keresztülvitte a maga utasításait és megtorló intézkedéseit? Gottschalk: Helyre kellett állítani a rendet. Elnök: Adott neki olyan utasítást, hogy bármily lehetőséget felhasználva állítsa helyre a rendet? Gottschalk: Bevallom, hogy igen. Elnök: Hányszor végeztek ilyen akciókat ? Gottschalk: Körülbelül »t esetben. Elnök : Ezeken az akciókon hány embert tartóztattak le és adtak át a bíróságnak? Gottschalk : Pontosan nem tudom. Körülbelül tízen voltak. Ketten vagy hárman a jihlavai Sícherheitsdienst-hez kerültek. Május utolsó napjaiban, mikor a náci bestialitás kimúlófélben volt, néhány tömeggyilkolást követtek el Velke Meziricsi-ben, Zubzsiban és Tresti területén, mely városok abban az időben Gottschalk „hatáskörébe" tartoztak. Az államügyész (Folytatás a 3. oldaloní