Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-26 / 200. szám, vasárnap

— UJSZfl Náci• háborús bűnösök * a prágai Allambíróság előtt 1951 augusztus 26 Csütörtökön, augusztus 23-án kezdte meg a prágai ÁUambíróság •yilvános bírósági tárgyalását az öt náci háborús bűnös ellen, akik • fasiszta megszállás alatt országunkban a legbrutálisabb kegyetlen­ségekkel sanyargatták Csehszlovákia népét. Ezeket a nácikat a má­sodik világháború után a szovjet hivatalok hallgatták ki és tartóztat­ták le, az érvényben lév6 nemzetközi egyezmény alapján pedig meg­büntetésük végett átadták a csehszlovák hivataloknak. Miután dr. Pavel Barbas állam­ügyész felolvasta a vádat, az Állam­bírőság Tanácsa elé, melyen dr. Hu­gó Richter, az Allambíróság elnöke elnökölt, elövezették Max Rostockot, a volt Sicherheitsdienst SS-Ober­sturmfürerját, a per első vádlottját Max Rostock vádlott 1939-től az SD kladnői hivatalának volt a veze­tője és a megszálló fasiszta rendszer parancsnoki karának tagja volt. A kémek és árulók széles hálózata se­gítségével a kladnői kerület terüle­tén hírszerző szolgálatot szervezett. Ezt az SS-el, a Gestapoval, K. H. Frankkal, Böhmmel és Wiesemannal, valamint a többi SS-kel együttmű­ködve csinálta és velük együtt részt­vett a lidicei tömegmészárlásban, az Sicherheitsdienst többi banditájával együtt kirabolta a lidicei paplakot és templomot. Közvetlenül résztvett a cseh nemzet legjobb polgárainak meggyilkolásában nemcsak Lidicé­ben, hanem Csehország más részében is. Ahol csak működött, vadállati cselekedeteinek következménye az volt, hogy sok hazaflnkat gyűjtőtá­borokba hurcolták. Csak a felejthe­tetlen lidicei tragédiánál, amiben Ro­stock ls bűnrészes, 192 férfi, 7 nő lelte halálát, 100 gyermeket pedig elhurcoltak. Lelkiismeretét terheli továbbá 200 lidicei asszony sorsa, akiknek egyharmadát koncentrációs táborokban kínozták halálra. Rostock lelkesedéssel lépett be a gonosztevők szervezetébe Kihallgatása első részében ez a fasiszta gonosztevő arról beszél, hegy milyen lelkesedéssel lépett be az SA-ba, ebbe a gonosztevő szerve­zetbe. Rostock: Az SA-ba 1934 má­jusában önként léptem be. Igy az NSDAP tagjává váltam. Be kell val­lanom, hogy az SA-ban lelkesedéssel fogadtak. Elnök: Azt mondja, hogy lelke­sedéssel — tehát jóváhagyta az ösz­szes végrehajtott akciókat? Hiszen emlékszik azokra az aljas pogro­mokra, amelyeket a zsidó vallású la­kosság ellen rendeztek. Rostock: Igen, emlékszem, mint az SA tagja mindent helyesel­tem. A kihallgatás további részében Rostock vádlott a Sicherheitsdienst­be való belépéséről beszél, ami 1934 szeptemberében történt, úgyszintén kémtevékenységről a hírszerző szer­vezet szolgálatában. Kötelességeit bevallása szerint a hitleri gyilkosok szolgálatában nagyon lelkesen és lel­kiismeretesen végezte. 1935-ben cag­ja lett az SS-nek és később elérte az Obersturmführer rangot. 1939­ben különleges feladatokkal megbíz­va Prágába került. Rostock: Prágába 1939 szep­temberében jöttem. Az úgynevezett védelmi hírszerzésbe voltam beoszt­va, annak Cseh- és Morvaország te­rületére szervezett központjába, 1940 májusában ezután a kladnői Si­cherheitsdienst vezetői funkcióját vettem át. Ez fontos szakasz volt, amelyhez Slaný, Beroun, Louny, Ra­kovník, Roudnice és más helységek tartoztak. 1943 tavaszán Ceská Bu­dejovicébe helyeztek át az ottani SD hivatal vezetöhelyetteséül. Ott 1943 végéig működtem. Azután ugyanebbe a funkcióba Hradec Krá­lovéra osztottak be. 1944 karácso­nyán Budapestre küldtek, ahol a né­met nemzettel kapcsolatos kérdése­ket bízták rám. Elnök: Önt tehát, mint az NSDAP megbízható emberét Ma­gyarországra éppen abban az időben küldték, amikor a náci uralom már nagyon veszélyeztetve volt. Magá­nak segítenie kellett a széteső hitle­ri gépezet megmentésében. A front akkor már Romániában volt. •Rostock: Azt hiszem, igen. Elnök: Vádlott úr, mondja meg nekünk, milyen volt a feladata an­nak a megszálló gépezetnek, amelyet Hitler országunkba küldött. Rostock: Feladata az volt, hogy ezt a területet a náci birodalom fennhatósága alá juttassa. Az volt a törekvés és a cél, hogy a megszállási állapotot hosszabb ideig fenntartsák, úgy hogy Csehszlovákia, a. bu^aloffli­részévé váljon. Erre a célra Irányí­tották igyekezetüket a cseh- és morvaországi náci szervek. Elnök : Ezt a célt különösen az SD és a Gestapo követte. Betöltötte Ön a kladnói SD vezetőjének funk­cióját is? Rostock: Igen. Az SD-ről azt mondja Max Ro­stock, hogy a nácimozgalom szeme és füle volt a náci párt számára. Az SD ellenőrizte a német fasizmus ér­dekei szerint az egész gazdasági és közéletet. Az SD speciális feladatai­ról nálunk a megszállás idejében Ro­stock azt mondja, hogy az SD fel­adata volt mindenről tudni és min­denről jelentést küldeni Berlinbe. Ennek a náci szervnek fontossága kitűnik különösen abból, hogy mint az NDSAP szerve a Gestapo is alája tartozott. Elnök: Milyen módszerekkel dolgozott Csehszlovákiában az SD? Rostock: Kiépítette az úgyne­vezett bizalmiak és ügynökök háló­zatát, akiket hírszerzésre használtak fel. A bizalmiak többnyire a Block­leiterek és a volt Henlein párt, ké­sőbb az NSDAP más funkcionáriu­sai voltak. Az SD szolgálatában dol­goztak az úgynevezett vlajkárok és a cseh fasiszták is. Gyakorlatilag az NSDAP minden tagja besúgó volt. A vádlott legszorosabb kapcsolatai a besúgókkal Az elnök ezután idézett a prágai Népbíróság Irataiból Mária Macour­ková SD besúgó ügyével kapcsolat­ban, aki 1940—1944-ben lelkesen együtt munkálkodott a kladnói Ge­stapoval és a vádlott Rostockal együtt bűnrészese volt sok cseh pol­gár letartóztatásának és halálának. Elnök : Visszatud emlékezni más besúgóra is? Rostock: Igen. Milko komi­szárra, Maresra .... E1 n ö k : Ez az a nevezetes Mario Mares Velvárról? Akinek lelkiisme­retét több cseh ember meggyilkolása terheli? Rostock : Igen. ö is a bizalmi­embereim közé tartozott. Egyúttal a Gestaponak is végzett szolgálatot. Elnök: Milyen gyakran volt érintkezésben ügynökeivel? Rostock: Hetente négyszer jártam ^tőrül az egész körzetemet és meglátogattam bizalmi embereimet. Tőlük és a besúgóktól minden nap kaptam jelentést, amiből külön hír­adást állítottam össze, ezeket továb­bítottam a SD prágai központjára és a másolatot a kladnói Gestaponak küldtem. Elnök: Ez annyit jelent, hogy a kladnói Gestaponak naponta küldte a jelentéseket a feljelentett szemé­lyekről. Rostock : Azt. Egyes eseteket azonban személyesen tudattam a Gestapoval. A cseh nép tömeges üldözése volt a főcél A bírósági tárgyalás további ré­szében megtárgyalták a kladnói SD provokációs tevékenységét, melyet egyenesen Rostock vezetett, megfon­toltan, a hős cseh nép bezárására és megsemmisítésére. A cseh nép töme­ges üldözése, ez volt- a fasiszták egyik főcélja, melyet Max Rostock legnagyobb odaadással hajtott végre. A prágai népblrőság levéltárából hozott anyagból megállapítást nyert, hogy Willi Bürger a Gestapo tagjá­nak vallomása szerint az UFA film­társaság német igazgatója Lounyban a kladnói SD és maga Max Rostock kezdeményezésére provokatör szer­vezetet létesített. Azokat a cseh pol­gárokat, akik félre hagyták magu­kat vezetni az ágensektől, provokatö röktől, tömegesen bezárták. A bíróság elnöke továbbá Weis­'mann, a kladnói Gestapo főnökének beismerése alapján megállapította, hogy milyen része volt Rostocknak a roudnicei diákok bezárásában :„1942 év közepén az SD-től levél érkezett, mely tudatta, hogy a roudnicei reál­gimnázium diákjai merényletet akar­nak elkövetni a német igazgató, NSDAP Ortsgruppenleiter ellen. Az .SD, aat. javasolta,, hogR tés céljából zárjanak be több diákot. Ezt a jelentések elküldése után a fe­lettes szervekkel meg is tettük. A diákokat és diáklányokat bezárták és <Terezínbe elhurcolták. A további bizonyítékok előadása után, melyek szerint a kladnói SD, további polgárokat letartóztatott, az államügyész a következőket kérdi Rostock vádlottól. Álllamügyész : Maga mint az SD parancsnoka felelős volt azért, amit a hivatal elkövetett? Rostock : Igen. Azután kihallgatták A. Lukás tanú kladnói polgárt, aki elmondotta, hogy a vádlott Rostock közvetlen közbelé­pésére tartóztatta le a Gestapo a bátyját, mert a nyilvánosság előtt náciellenes éneket játszott. Letartóz­tatása után a kladnói fegyházban volt rövid ideig bezárva, ahonnét az oszwiecsimi konc. táborba hur­colták, ahol halálra kínozták. A déli szünet után Rostock vádlott bevallotta, hogy a Reichsprotektorát határozata alapján tulajdonába ad­ták a brnoi textilgyárat. Az állambi­róság elnökének a kérdésére, hogy mennyi készpénzt adott a sajátjából ezért a gyárért, azt válaszolta, hogy testvérével és sógorával együtt kö­zösen 400.000 koronát fizetett ki. Rostock ellenben, mint megállapí­tották, 600 márka havi fizetést ka­pott, bátyja katona volt, sógora pe­dig a pénzügyi igazgatásnál volt al­kalmazva, így tehát a brnoi textil­gyárat Rostock társaival csalással szerezte. A vádlott szerepe a lidicei gaztettnél Az állambírőság elnöke azután megkérdezte Rostock-tói, hogy mi­lyen része volt a lidicei tömeggyil­kolásokban. Elnök: Lidicén volt, mikor Lldl­cét olyan kritikus és tragikus napok érték? Rostock: Igen. Csak akkor, amikor az akció elkezdődött. Elnök : Egyszer vagy többször volt ott? Rostock: Néhányszor, négy­szer vagy ötször. Elnök: Ott volt, amikor a temp­lomot felégették? És amikor a lidi­cei férfiakat kivégezték. Rostock: Ott voltam. Elnök: Jelen volt, amikor Lidice felégetése után június 12-én a klad­nói reálgimnáziumban elvették a li­dicei anyáktól a gyermekeket? Rostock (kitérően): Csak rö­vid Időre tekintettem oda be, mert utána jelentést kellett készítenem erről a prágai SD-nek. Rostock azután bevallja részvéte­lét Lidice felgyujtásának előkészíté­sében, bevallja, hogy június 9-én, Li­dice elpusztítása előtt telefonon hív ták őt, hogy a kladnói SD tagjaival menjen a kladnói Gestapora tanács kozásra. Ezen a tanácskozáson töb­bek között megállapodtak abban, hogy Rostock mozgósítja hírszerző hálózatát és folyamatos jelentéseket ad a lidicei akció hatásáról Prágá­ba, Böhmnek és a kladnői SD-nek azonkívül megállapodtak abban hogy kirabolják és elpusztítják a li­lidei templomot és plébániát. Egy­idejűleg Böhm parancsot adott ki, hogy a Gestapo szolgálatában lévő összes alkalmazottak az esti órák ban készülődjenek az akció végre­hajtására. Elnök: Most vázolja fel nekünk, hogy mit tett akkor, mikor ezeket a parancsokat megkapta? Rostock: A szolgálati szobából telefonáltam a bizalmiaknak, hogy éjjel akció lesz és kértem őket, hog3 kísérjék figyelemmel, mit beszél ró la a lakosság. Ez kb. este 11 órakor történt, amikor Lidicébe utaztam. A csütörtöki bírósági tárgyalás to­vábbi részében azután részletezték a lidicei tömeggyilkolás szőrnvüsé geit. A tárgyalást a további vádlót tak kihallgatásával folytatták. A tárgyalás második napja A prágai állambíróság pénteken folytatta a per főtárgyalását az öt náci háborús bűnös ellen. Max Rostock gyilkost és gyujto­gatót augusztus 24-én felelősségre vonták az emberiség ellen elkövetett áUati kegyetlenségekért és gyaláza­tos bűntényekért. Ez a gyilkos cinikus szégyente­lenséggel vádolja az előkészületeket és parancsok kiadását Lidice elpusz­títására és a lakosság tömeges gyil­kolására. Max Rostock fasiszta el­gondoláséival teljea mértékbe® fele^ lös a lidicei borzalmakért és szenve­désekért. Ezt bizonyítják a bűnjelek és különösen a lidicei asszonyok ta­núvallomásai, akik átélték ezeket a szenvedéseket. A vádlott igyekezett a tényeket elfordítani és hazudott, amikor An­tónia Skridlovának, a lidicei pap gazdasszonyának, meggyilkolásáról és a plébánia és a templom kirablá­sáról volt szó. Az elnök konkrét kérdésére nem válaszolt annak elle­nére, hogy kétszer tette fel a kér­dést. Elnök: Azt állítja, hogy abban az időben a maga feladata csak a hírszerző szolgálat volt. Feleljen te­hát, miért volt a plébánia és a tem­plom szemléjén jelen, amli^r az nek az emberei a lidicei templomot felgyújtották? Hisz a maga beval­lása szerint az nem a maga feladata volt. A vádlott hallgat. A lidicei gyermekek elhurcolásában is részvett A tárgyalás további során azután foglalkoztak e gyalázatos gazember további kihallgatásával és pedig ar­ról, hogy Rostock személyesen részt­vett a szerencsétlen lidicei anyák gyermekeinek elhurcolásában. Az anyák a gyermekeket a kladnói gim­náziumba vitték, ahol őket tőlük erő­szakkal elszedték, Rostock Ober­sturmführer itt is el akarta ferdíteni a tényeket és azt mondta, hogy ö csak éppen betekintett érdeklődésből a gimnázium tornatermébe és az el­hurcolásban semmi része sem volt. Ruzsena Pizsváldová tanú az egyik lidicei gyermek anyja azonban a vádat rábizonyítja. Elnök: Pizsváldová asszony, mit tud mondani azokról az esemé­nyekről, amikor 1942 június 12-én elvették az anyáktól a gyermekeket és van-e tudomása arról, hogy ea a férfi részt vett ezen az akción? Tanú: A gimnáziumban a torna, teremben tartottak bennünket. A Gestapo emberei parancsot adtak ne­künk, hogy letérdeljünk s azután kezdték a névsor szerint elszedni gyermekeinket. Egyik anya sem akarta odaadni a gyermekét és csak kegyetlen erőszakoskodással sikerült a Gestaposoknak gyermekeinktől el­választani bennünket. Elnök (Rostockra mutat): Nem ismeri fel ebben a férfiben a Gestapo egyik tagját? Tanú: Igen. Láttam öt. Az ajtó­nál állt. Elnök: Mit csinált ott? Tanú: Hangosan kiabált, ordl tott, káromkodott és köpdösött ben­nünket. Ügy bánt velünk, mint a Gestapo többi tagjai. Elnök: Biztosan ő az ? Tanú: Igen. Megismertem őt az arcáról, szájáról és szeméről. Nem tévesztettem össze mással. Ruzsena Petráková lidicei asszony mlrit további tanú elmondotta a tor­nateremben történt eseményeket: — Minden anya kétségbeesetten védte a gyermekét. Mikor rám ke­rült a sor, valaki hátulról elkapott, megrántotta vállamat és a szalmába lökött. Ugyanez történt Pehová An­na szomszédommal is. Megfordultain ekkor és láttam, hogy ez a Rostock volt. , Elnök: Biztosan megismerte öt Tanú: Igen Elnök: Kétséget kizárva? Tanú: Igen. Bizonyltom és eskü­szöm gyermekeim emlékére, hogy 6 az. Ruzsena Petráková tanúvallomása után hasonlóképpen vallott Pechová Anna tanú is, aki ugyancsak kijelen­tette Rostockról, hogy felismerte őt. Felismerte már akkor, amikor a Kladnó utcáin egy hirdetményen a fényképe ki volt függesztve azzal a kéréssel, hogy akik ismerik őt, je­lentkezzenek. Friedrich Gottscbalk a második vádlott Max Rostocknak, a Sicherheits dienst volt SS Obersturmführerének, kihallgatása után az Állambíróság Tanácsa elé lépett Friedrich Gott­schalk tábornok, a volt náci hadse­reg őrnagya. Friedrich Gottschalk 19 éves korá­tól a német hadsereg tipikus porosz tisztje volt. A megszállás alatt Tous­saint tábornok vezérkarának a be­osztottja volt és 1944 szeptemberétől 1945 májusáig Morvaországban az arcvonal mögötti hadtáprészt és a német fasiszta hadsereg maradvá­nyal visszavonulásának biztonságát szervezte. A vádlott felelős minden akcióért, melyeket Morvában a fegy­vertelen lakosság ellen indítottak a hitlerista banditák. Friedrich Gottschalk egyike a ná­ci zsoldosoknak, akik ifár 1924 óta készítették a talajt a hitlerista hata­lom fellépésére. Ept bizonyítja a vádlott vallomása, aki az első világ­háború után, melyben tevékeny részt vett, a porosz rendőrség szolgálatá­ba lépett. Ezek a „rendőr-egységek már 1924-ben titokban építették az új Wehrmachtot. Gottschalk: Az úgynevezett Sippában voltam, melyből 1924-ben kialakult a Schupo (Schutzpolizei­védelmi rendőrség). Egy év alatt a berlini körzet vezetője lettem és azután más rendőri szolgálatba lép­tem át, amely katonai szervezkedé­sen alapult és amelynek a hitleri Né­metország ütőerejévé kellett alakul­nia. Elnök: Maga tehát azt állítja, hogy ez a rendőrség tulajdonképpen leplezett hadsereg volt. Ez a ver­saillesi békeszerződés megszegését jelentette? Gottschalk : Igen. Elnök: Igen. És ugyanezt teszik most Nyugat-Németországban. Ott „rendőrség" címen újra felfegyverzik a fasiszta haderőt. A rendörtestüle­tek, melyek akkor alakultak, a való­ságban katonai testületek voltak, melyek nagy igyekezettel készülőd­tek az új háborúra, — hasonló cé­lokkal, mint ahogy ma Nyugat-Né­metországban történik az ameri­kaiak védnöksége alatt. 1935-ben Gottschalk a náci hadse­regbe lépett. A második világháború alatt részt vett Lengyelország, Fran­ciaország, Hollandia és végül 1941­ben a Szovjetunió megtámadásában. A náci hordákkal „harcolt" a szov­jet nép ellen. Rablások, gyilkosságok és erőszak: ez volt a harcuk módsze­re. A Szovjetunióban egészen 1944 végéig tartózkodott. Érdemeiért és jó szolgálataiért, melyet a hitleri vi­láguralmi célokért végzett, három­szor kitüntették és vezérőrnagy! ranggal jutalmazták. 1944 szeptem­ber közepén hazánkba került, ahol vezérőrnagy! tisztséget töltött be különleges feladatokkal a Toussaint tábornok vezérkarában. Gottschalk­nak az volt a feladata, hogy úgyne­vezett taktikai intézkedéseket te­gyen és biztosítsa Csehország és Morvaország területén a védelmi erő­ket, építsen kl védelmi vonalakat stb. 1945 április 15-én Gottschalk át­vette a brnoi 540-es hadtest vezeté­sét, melynek az volt a feladata, hogy védje a fasiszta hordák hátországát a győzelmes szovjet hadsereg táma­dásai ellen. 1 Gottschalk: Védeni kellett hadseregünket, amely az arcvonalon harcolt, bárminemű támadások el­len. Elnök: Ez annyit jelent, hogy az volt a feladatuk, hogy akciókat indítsanak a lakosság ellen, mely tömegesen felkelt, hogy visszavívja szabadságát. Gottschalk: A cseh lakosság ellen kellett fordulnom. Különösen 1945 május elején, és pedig a jihla­vai kerületben. Büntető expedíció a morva lakosság ellen Gottschalk hadteste néhány gya­lázatos akciót folytatott Morvaor­szág lakossága ellen, úgynevezett büntető expedíciókkal. Ezek az ak­ciók az olyan községek ellen irá­nyultak, ahol a fasiszta megszállók érdekei különösen veszélyeztetve voltak. Ezeknek az volt a célja, hogy „mindenáron rendet teremtse­nek". • Elnök: Miként történt a stoki repressziv intézkedés, melyet az ot­tani lakosság megfélemlítésére ren­dezett ? Gottschalk : Helyre akartam állítani a rendet és nem akartam, hogy a lakosság fegyvert hordjon. Elnök : Milyen utasítást adott védelmi csapata vezetőjének, aki keresztülvitte a maga utasításait és megtorló intézkedéseit? Gottschalk: Helyre kellett állítani a rendet. Elnök: Adott neki olyan utasí­tást, hogy bármily lehetőséget fel­használva állítsa helyre a rendet? Gottschalk: Bevallom, hogy igen. Elnök: Hányszor végeztek ilyen akciókat ? Gottschalk: Körülbelül »t esetben. Elnök : Ezeken az akciókon hány embert tartóztattak le és ad­tak át a bíróságnak? Gottschalk : Pontosan nem tudom. Körülbelül tízen voltak. Ket­ten vagy hárman a jihlavai Sícher­heitsdienst-hez kerültek. Május utolsó napjaiban, mikor a náci bestialitás kimúlófélben volt, néhány tömeggyilkolást követtek el Velke Meziricsi-ben, Zubzsiban és Tresti területén, mely városok ab­ban az időben Gottschalk „hatáskö­rébe" tartoztak. Az államügyész (Folytatás a 3. oldaloní

Next

/
Thumbnails
Contents