Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-26 / 200. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetekl ••.«..•<.•..»..•..«..•..(Ml ,.«.,«..fi.*.. iSK '. • / , i ' V ""(r-'. Bratislava, 1951 augusztus 26, vasárnap 2 KČS IV. évfolyam, 200. szám A párkányi járás jelenti a köztársaság elnökének: A gabona felvásárlást 100'2 százalékra teljesítettük Hodonín járása után, amely né­hány nappal ezelőtt jelentette a köz­társaság elnökének, hogy a gabona­felvásárlás tervét 100.2 százalékre teljesítette, 1951 augusztus 24-én, pénteken örömmel jelentették Gott­wald elvtársnak • párkányi járás funkcionáriusai, hogy a gabonafelvá­sárlás tervét 100.2 százalékra tel­jesítették. A párkányi járás közéleti tényezői Klement Gottwald elvtársnak, a köz­társaság elnökének a következő táv­ira tott küldték: „KLEMENT GOTTWALD köztársasági elnöknek, Prága, Drága elnök elvtárs! Örömmel jelentjük Neked, hogy a hazafias párkányi járás ma 12.00 órakor EFSz-ei és kis- és középpa­rasztjai segítségével 100.2 százalékra teljesítette a gabonafelvásárlás ter­vét és a felvásárlást folytatja. Tanulva a hibákból és hiányokból, ígérjük Neked, hogy a jövő évben a munkák még jobban és gyorsabban folynak le, hogy magasabb hektár­hozamot érünk el, hogy ezzel bizto­sítsuk dolgozóink rendes ellátást. Ez­zel is hozzájárulunk a béke világtá­borának megszilárdításához, ami nagy csapást jelent a falusi gazda­gokra és a háborús uszítókra. Az ez évi aratási munkálatok jó tapasztalatait felhasználjuk EFSz­eink megszilárdítására, tömegalap­juk kiszélesítésére, az állami gépál­lomások és a felvásárló szervezetek munkájának megjavítására, hogy így meggyorsítsuk a szocializmus építésének ütemét hazánkban. Párkány, 1951, augusztus 24. Nagy Ferenc, az SzKP járási bizottságának elnöke Zimmerman László, a járási Nemzeti Bizottság elnöké­nek nevében Monos János, a Földműves Raktárszövetkezetek vezetője. A szocializmus építkezéseiről A HUKO építkezésének szkripperesei szocialista szerződést kötöttek Lapunk tegnapi számában közölt iik, hogy a kohászati kombináton meg­születtek az első szocialista szerződések. Két munkarészlegen kötötték meg a dolgozók ezeket a szerződéseket, amelyek annyit jelentenek, hogy a HUKO dolgozói szocialista munkaversenyükkel be akarják bizonyítani azt, hogy megértették ennek az építkezésnek hatalmas jelentőségét, megértették azt. hogy jobb munkával, a határidő betartásával, a munkatermelékenység fokozásával nemcsak magtik és egész Kelet-Szlovákia dolgozó népének jö­vőjéért küzdenek, hanem egész köztár saságunk szocialista jövőjéért, a bé­kéért. A HUKO-n a szkripperesek a szovjet földvágó gépek kezelői is munka­szerződést kötöttek és ez bizonyítja azt, hogy ezen az építkezésen megin­dult az a folyamat, amelynek kiterjesztése és elmélyítése gyorsabbá fogja tenni a felépítést, lehetővé teszi, hogy a vállalt feladatokat a kohászati kombinát építésén necsak teljesítsék, hanem túlteljesítsék is. A szocialista munkaszerződés így hangzik: Mi, szkripper-vezetok, akik az új kohászati kombinát építkezésén dol­gozunk, tudatában vagyunk nagy fe­lelősségünknek a szocializmus ezen építkezésének munkálatainál. Politi­kai tízperceinken, amelyeket minden na pmegtartunk, beszélgettünk ar­ról a kiáltványról, amelyet az egész világ ifjúsága a berlini III. Világ­ifjúsági Találkozón bocsátott ki. Elhatároztuk, liogy mi heten, fia­tal szkrípper-vezetök, a béke fiatal harcosainak első soraiban állunk. | Ezért a következő szocialista szer­ződést írjuk aJá. Versenyezni fo­gunk a következő pontokban: 1. a teljesítményben, köbméterek­ben kifejezve, 2. a munka minőségében, 3. a hajtóanyag megtakarításá­ban, 4. a gépekről való gondoskodás­ban, 5. kötelezzük magunkat, hogy gé­peinket száz százalékra kihasználjuk és hogy éjjeli műszakokban is dol­gozni fogunk, 6. Kötelezzük magunkat, hogy na­gyobb javításoknál kölcsönösen se­gítséget nyújtunk egymásnak. Ennek a versenynek ellenőrzését a pontosan kidolgozott feltételek alapján a szakasz vezetőjéből, a gép üzemvezetőjéből és egy szkripperve­zetőbül összetett bizottság fogja vé­gezni. Ezenkívül az egyik váltás el­lenőrizni fogja a másikat. Üzemünk vezetőségétől megköve­teljük az elégséges hajtóanyag, se­gédanyag és munkaszerszámok ál­landó biztosítását. Felhívjuk a HUKO minden dol­gozóját, egyeseket és munkacsopor­tokat is, hogy kövessék példánkat. Különösképpen felhívjuk erre a bá­ger- és buldozervezetóket. A sczoeialista munkaverseny le­hetővé teszi az új kohászati kombi­nát építkezési ütemének meggyorsí­tását. Mindenki a munkahelyén gépé­nél, harcoljon a békéért, a hazáért és a szocializmusért. Képek a kohászati kombinátról Kétnapos derűs szép idő után meg­romlott az tdöiárás. Az eső már kora reggel sűrű cseppekben esett. A talaj csakhamar sárossá, csúszóssá vált. A HUKO építésénél néhány munkahelyen félbe kellett szakítani a munkát, mert a sűrű eső felhígította a maltert. A munkások nagyobb része azonban za­vartalanul folytathatta munkáját. Jó­előre gondoskodva volt esököpenyeg­ről, gumicsizmákról, hogy a munká­sok rossz időben se ázzanak meg. Mindenütt gumiköpenyes, gumicsiz­más munkások dolgoznak. Észre sem veszik az esőt, meg a sarat. Két egy­mással párhuzamos betonalap húzódik hosszan a vasúti sínek mellett. A be­betonozott rész végénél betonkeverő­gép működik hangos zúgással. Körü­lötte 8—10 fekete esőkabátos munkás serényen dolgozik. Lapátolják a ka­vicsot a gép tartályába. Amikor meg­telik, a kavics tetejébe egy zsák ce­mentet szórnak. A működő gép a nagy terhet könnyedén emeli a magasba, beönti a forgódobba, néhányszor for­dul és máris önti ki magából a kész betonkeveréket. Idősebb munkások lapátolják a ka-' vicsot. Megkérdezem, mihez csinálják a két betonsávot. Az egyik munkás, B ele gin elvtárs válaszol: — Ezt az alapot nagy mozgódarti­hoz készítjük, amellyel a vagonokból az anyagot fogjuk kirakni. Belegin május eleje óta itt dolgo­zik, úgyhogy ő is a HUKO legrégibb építői közé tartozik. — Keresetemmel meg vagyok elé­gedve — mondja — havonta 5—6000 koronát keresünk levonás nélkül. Eb­ből szépen meg lehet élni. — Igy be­szélnek mellette tévő dolgozó társai is. A munkások serényen dolgoznak be­széd közben is, csak mintha a gép mű­ködése nem volna egészen tökéletes. Az /üres tartály nem akar rendesen le­jönni a gépből. Lapátokkal kell segí­teni rajta, mert az egyik kerék kiug­rik a sínből. — Mi ennek az oka? — kérdem tő­lük. — Rossz talán a gép? —• Dehogy is rossz — felelik a mun­kások. — Jó ez a gép, csak a kezelője nem ért hozzá. Mintha szavukat igazolni akarná, a felhúzott tartály a gépkezelő hibájából kiugrott a helyéből. Dobrov István fiatal kassai munkás, aki csak tegnap óta kezeli a gépet, nem tudta, mit csináljon most vele. Addig ügyetlen­kedett a gép körül, míg az egyik al­katrész hangos roppanással eltört és leesett a földre. A gép másik oldalán a két Novák dolgozik. Unokatestvérek. Erős, dol­gos fiatalemberek. Kis kétkerekű ko­csikon hordják a betont és döntik a deszkák közé. Az eső egy kissé meg­nehezítette munkájukat, mert a talaj nagyon csúszóssá vált. De a két No­vák erős karján nem fog ki ilyen cse­kélység Gyorsan fordulnak a kocsik­kal. Mellettük Kiss János egyengeti serényen a betonkeveréket. Kiss János elégedetlenül jegyzi meg: — A másik gépkezelővel naponta 150 méternél is többet lebetonoztunk. Csakhogy az előbbinek úgy működött a gépe, mint az óra. Most meg foly­ton akadozik. Ez pedig elsősorban a mi kárunk. Dobrov István azt mondja. hogy csak tegnap óta dolgozik itt. Még nem gyakorolta be magát a gépkezelésbe. Meg aztán úgy veszem észre, hogy ez a munka nem érdekli. Mást szeretne. Gépkocsivezető szeretne lenni. Azt mondja, ahhoz jobban is ért. Dobrov Istvánnak önkritikát kell gyakorolnia és figyelmesebben kell végeznie mun­káját. Mindannyiunknak igyekeznünk kell, hogy becsülettel megálljuk • he­lyünket az építésben. Igyekezni • kell jobb és jobb eredményeket elérni. Erős akarattal le kell küzdeni a kezdeti ne­hézségeket. Követni kell a szovjet komszomolisták példáját, akik sokkal nehezebb körülmények között érték el csodálatos sikereiket. GAb LASZtO. A kommunista sajtó tanulni segít a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból A normák felülvizsgálásának befejezéséért A normák felülvizsgálásánál érté­kelni kell, hogy annak eredményei, hogyan tükröződnek vissza a norma­órák számának csökkentésében. Az alábbiakban tanulságot vonhatunk le a trnavai Kovosmalt eljárásából, ahol megismételték a normák felülvizsgá­lását. Nagyban az ez évi normafelülvizs­gálás eredményeitől függ, hogyan teljesítjük majd az ötéves terv ne­gyedik évének tervét, hogyan emeljük üzemeinkben a termelékenységet. Ezért azon kell igyekeznünk, hogy a normák felülvizsgálását sikeresen fe­jezzük be. Sok üzemben ez már befeje­zés előtt áll. Az eddigi eredmények­ből kitűnik, hogy nagyon sok üzemben megfeledkeztek a felülvizsgálás gaz­dasági eredményeinek kiértékeléséről, és csak néhány esetben végzik rende­sen a normaórák számának csökken* tését a műhelyekre vagy munkahe­lyekre vonatkozóan. Pedig a termelési idő rövidítése a felülvizsgálás legfon­tosabb célja. Vannak esetek, hogy az üzemben felülvizsgálják a normák nagy számát és mégsem érnek el szilárdítást a normaórákban, azaz ab­ban az időtartamban, amelyre szükség van egy bizonyos termék elkészítésére. Ilyen esetben a felülvizsgálás netn járt sikerrel. Nem vált a termelékeny­ségnek és az üzem gazdaságosságá­nak lényeges emelésére vezető akció­jává. Az ilyen üzemekben a normák felülvizsgálását folytatni kell és igye­kezni kell feltárni a termelésben a további tartalékokat. Tehát mielőtt a felülvizsgálást be­fejeznénk értékelni kell gazdasági eredményeit, átvizsgálni, hogy meghozta-e • ter­melékenység és gazdaságosság várt emelkedését. A trnavai Kovo6malt esete bizonyíték arra, hogy ez feltét­lenül szükséges. A trnavai üzemben az elvtársak különféle műszaki-szer­vezői intézkedések és a normák felül­vizsgálása után megállapították, hogy a normaórák sziláidításában nem ér­ték el a várt eredményeket. A 3.5 százalékos irányszám helyett a nor­maórák szilárdításában csak 1.5 szá­zalékot értek el. A felülvizsgálás ked­vezőtlen eredményei arra késztették az üzem vezetőségét, az üzemi taná­csot és a pártszervezetet, hogy moz­gósítsák a munkásságot a felülvizs­gálás sikeres befejezésére. Aktívát hívtak össze, amelyen résztvettek a technikusok, mesterek és a legjobb dolgozók és a normák felülvizsgálásá­nak új formáját állapították meg. Bí­rálták az üzemvezetőséget és azokat az üzemi szervezeteket, amelyek a felülvizsgálásban résztvettek és meg­állapították, hogy a könnyebb útat választották. Átvizsgálták az összes normákat, de csak azokat szilárdítot­ták, amelyek technikai-szervezési in­tézkedések következtében szilárdítha­tok voltak. Azokról a lágy normákról, amelyeknél nem volt lehetséges tech­nikai-szervezési intézkedés, megfeled­keztek. Annak ellenére, hogy az ösz­szes normák 15.9 százalékát felül­vizsgálták, a normaórák száma csak 1.5 százalékkal csökkent. Ez bizo­nyítja azt, hogy nem az a döntő, hány normát szilárdítanak, hanem, hogy a normák szilárdítása következ­tében mennyivel csőkken a termék előállítási ideje, ami a munkaterme­lékenységénél a legfontosabb. A időtartalékok kihasználása A munkások aktívája fordulatot je­lentett a normák felülvizsgálásában. Újból hozzáfoglak a normák felül­vizsgálásához. Mivel nagyobbrészt olyan lágy normákról volt szó, ame­lyeknél nem lehetett szó technikai szervezési intézkedésekről, világos volt, hogy erősíteni kellett a politikai meggyőző munkát. E meggyőzést a pártszervezet vezeti, amely agitáto­rait elosztotta az egyes munkaszaka­szokra és ott meggyőző munkát foly­tat. Nemcsak pofit:kg? érvekkel, ha­nem a munkahelyeken szerzett kon­krét adatokkal is végezte a meggyőző munkát. Az agitátorok melleit a felülvizsgá­lásba bekapcsolódtak az osztályveze­tők, mesterek és a normázók is. Vizs­gálták a normák minőségét, keresték a tartalékokat a gépek kihasználásá­ban és a munkaidőben. Sikerrel dol­goztak. A mesterek és normázók 6ok rejtett tartalékot fedeztek fel 'még a munka olyan jó megszervezésénél is, mint amilyen a trnavai Kovosmaltban van. A munkanap lefényképezése, amit- több munkaszakaszon elkészítet­tek, megmutatta több munkásnál a nagy időveszteséget. Ezzel karöltve jár természetesen a gép elégtelen ki­használása is. A munkanap fényképe* zésa például Kocsis elvtársnő eseté­ben a présel5ben felfedte, hogy össze* sen 46 perc időt veszít. A préselő ve­' zetője meggyőzte az elvtársnőt, hogy ez az időveszteség az ő termelésének és keresetének rovására megy. Meg­győzte őt normája megszilárdításának szükségéről és kilátásba helyezte neki a magasabb keresetet. Szavai valóságra váltak. Kocsis elvtárjnő 10 százalék­kal szilárdította normáját és ezt a normát magasabban túllépf, mint a felülvizsgálás előtt. A préselő dolgozói követték Kocsis eivtársnő példáját és most munkahelyeiken gazdákká vál­nak. Példát mutatnak a csiszolótali elvtársaknak, akik azzal, hogy a mos­dóba járnak és a műszak befejezése előtt már elmennek, amikor még más gépeken dolgoznak, normájuk lágysá­gát igazolják. Eddig a normák 17*8 százalékát szilárdították meg A normák új felülvizsgálása és fő­leg Zsák, Zatĺkaj és Herceg elvtársak munkamódszereinek terjesztése a gé­pek és a munkaidő jobb kihasználására jó eredményekre vezet. A további fe­lülviZsgálásnál^az üzem augusztus 20-ig a normaórák számának több mint 3 százalékos csökkentését érte el, ami azt bizonyítja, hogy az irány­számot nemcsak teljesítik, de túl is lépik. Az eddigi eredmények szerint az üzemben a munka termelékenysége 4.8 .százalékkal nőtt. Mindezek követ­keztében az üzem a béreken és az önköltség csökkentésében jelentős összeg megtakarítás' ér el. A normák felülvizsgálása, amit minden évben megvalósítunk mérlegül kell, hogy szolgáljon nekünk arra, mennyiben változott a normák minősége. A füieki Kovosmaltban az összes normáknak eddig 17.8 százalékát szilárdították, főleg a technikai szervezési intézke­dések következtében és a lágy nor­mák megszilárdításával. Összpontosítani kell a ügyeimet az öntöde felülvizsgálására A Kovosmaltban az elvtársak nem jelenthetik addig a normák felülvizs­gálásának sikerét, amíg ezt meg nem valósítják a termelés legfontosabb részében az öntödében. Itt legfonto­sabb az idő kihasználása, amit a nor­mák felülvizsgálásánál figyelembe kell vennünk, mert az öntöde kevés termelése következtében nem tudja ellátni öntvényekkel s többi osztályo­kat, főleg a szerelőosztályt, ahol emiatt a tervet csak százszázalékon alul teljesítik. Ebből, látni, milyen fon­tos az öntődében emelni a termelé­kenységet. A normák felülvizsgálása erre nagyon jó alkalom. A gazdasági és politikai dolgozók azonban az ön­tődében jókora megnemértéesel és maradisággal találkoznak, ami akadá­lyozza a munkacélszerií átszervezését. Itt is vannak tartalékok mégpedig a munka jó megszervezésében. Ha be­osztanák a munkát úgy, hogy külön öntőik és formázóik lennének, jelen­tős időmegtakarítást érnének el. Meg­lennének a feltételek a normák szilár­dítására ós egyben a kereset emelke­désére.- Az elvtársaknak taflužnipk kel­lene a mult évi normafelülvizsgálás­ból, amikor 5.7 százalékkal szilárdí­tották normájukat és keresetük mégis 22.30-ról 24.78 koronára emelkedett. Példát vehetnek azokról az elvtár­sakról, akik örömmel fogadták a tech­nikai szervezési változásokat a terme­lés emelésere és a normák szilárdítá­sára. Lehetnek ezek akár Balázs, Hrasna és Tibenszki elvtársak is, akik egy év alatt 1390 normaórát takarí­tottak meg. vagy pedig Glaszová és Fabová elvtársnők, akik normájukat 50 százalékkal emelték, vagy más elv­társak. akik szintén jelentős norma­sziJárdítást értek ei. Az üzem vezetőd sége és a pártszervezet a személyes meggyőző munkától várja az ered* 'ményt. A Kovosmalt normáinak felülvizs­gálásából levonható az a tanulság, hogy mindenekelőtt figyelni kel! a munkaidő kihasználására, az önkölt­ség csökkentésére és a munka teimer lékenységének emelkedésére. Ez ha­tározza meg. milyen sikerrel végeztük el a normák felülvizsgálását üzemünk*" bed.

Next

/
Thumbnails
Contents