Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-25 / 199. szám, szombat

1951 augusztus 19 t

fJSZO A szövetkezeti gazdálkodás legjobb terjesztői maguk az eredmények Az idei termés betakarítás eredménye, ujabb bizonyságát adták annak, htgy a szövetkezeti gazdálkodással Sokkal magasabb termést lehet elérni, mint az egyéni gazdálkodással. A szövetkezetek terméseredményei átlagban is jóval felülmúlták az egyéni gazdaságokét, de ezenkívül is sok azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek olyan termést takarítottak be, amilyenre abban a határban még nem volt példa. Akár a leleszi, az ipolyvislti, a csúzi, a szigetmajori, a bélai, vagy még sok más szövetkezet terméseredményeit nézzük, látjuk, hogy a szövetkezeti termelés olyan eredményeket tud felmutatni, amilyeneket az egyénileg gazdálkodók még csak megközelítőleg sem érnek el. A szövetkezetek terméseredményei legjobban a beszolgáltatás teljesítésében mutatkoztak meg. Alig van olyan szövetkezet, amely beszolgáltatását ne teljesítette volna túl 20—25 százalékkal, de sok azoknak a szövetkezeteknek a száma is, amelyek a, kétszeresét adták be az előírt kontingensnek. Persze, a szövetkezeti gazdálkodás és a jó termés eredményei, már évközben is megmutatkoznak a tagolj jövedelmén is. Különösen látni ezt, most az első félév letelte után, a termésbetakarítás befejeztével, amikor a szövetkezetekben sor került a munkaegységekre járó természetbeni jutalmazás szétosztására. A szövetkezetek tagjai a ledolgozott munkaegységek számának megfelelően nagyon szép természetbeni jutalmazásban részesültek. Csányi József a tardoskeddi szövetkezet tagja július l-ig 283 munkaegységet dolgozott le és erre 7 és fél mázsa gabonát kapott. Mezei István a nagyabonyi szövetkezetben csak búzából 715 kg-t kapott. Zelenánszky András a nagymegyeri szövetkezetben 11 mázsa természetbeni jutalmazásban részesült. Pedig ezek még csak nem is a legtöbb munkaegységet elérő szövetkezeti tagok, hanem az átlagosak. Ha ehhez most már még hozzászámítjuk az eddig kifizetett pénzbeli előlegeket is, akkor bizony bárki meggyőződhet róla, hogy a szövetkezetek tagjai csak az előlegekben és az eddig járó természetbeni jutalmazásokban a szövetkezeti gazdálkodással olyan jövedelmet teremtettek maguknak, amilyent egyéni gazdálkodással elérni sohasem tudtak volna. Magyarics Gyula fiával együtt dolgozik a csicsói szövetkezetben és az első félévben ledolgozott munkaegységei után kapott 50 százalékos előleg több mint 43.000 koronát tesz ki és ezenkívül pár kiló híján 34 métermázsa gabonát kapott. Magyarics Gyula míg egyénileg gazdálkodott, két év alatt sem tudott annyi jövedelmet elérni, mint most a szövetkezetben félév alatt elért, mert hiszen pénzbeli jutalmazásának eddig még csak a felét kapta meg, tehát tulajdonképpen az összes eddigi jövedelme meghaladja a 86.000 koronát és ezenkívül van még a természetbeni jutalmazás és a háztáji gazdálkodásból származó haszon is. Szlsala János a leleszi szövetkezet tagja, azelőtt a község pásztora volt. Most fiával és leányával együtt dolgozik a szövetkezetben és a család az első félévben előlegképpen 41.796 koronát, 16 mázsa búzát és 469 liter tejet vett fel. Nagy Kálmán egyedül dolgozik az apácaszakálasi szövetkezetben és az első félévben a pénzbeli előlege 22.000 korona volt s ezenkívül 11 mázsa gabonát kapott természetben. A szövetkezetek kiváló terméseredményei, a tagok eddigi jövedelme sok egyénileg gazdálkodóban megérlelik azt a gondolatot, hogy a szemléltető, kézzelfogható bizonyítékokon meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, úgy dönt, hogy mégis csak belép a szövetkezetbe. Eddig sok egyénileg gazdálkodó várakozó álláspontot foglalt el, hogy majd meglátjuk a termésen, hogy mit is ér el a szövetkezet, meg hát majd évközben elválik, hogy milyen is ez a szövetkezeti élet. Az egyénileg gazdálkodóknak erre a várakozó álláspontra való helyezkedésében, a „majd meglássuk"-ban nagyrésze volt a falusi reakció, a kulá kok minden alapot nélkülöző szövetkezetellenes hírverésének is. A múlthoz is ragaszkodó, de az új iránt is érdeklődő dolgozó paraszt nem tudta, hogy kinek higgyen. Elhiggye-e, hogy a szövetkezeti gazdálkodással többet lehet termelni és hogy a szövetkezet jövedelme nem az állam kasszájába folyik, hanem azon a tagok osztozkodnak a, végzett munka arányában, vagy pedig higgyen a kulák csajkameséjének. A dolgozó parasztok eme kételyeinek elosztására minden felvilágosító munkánál meggyőzőbb erejűek maguk a tények, amelyeket a szövetkezetek eddigi gazdálkodásuk ideje alatt felmutathatnak. Éppen ezért a szövetkezetek eddigi eredményeit sikeresen fel kell használni arra,, hogy a még egyénileg gazdálkodók újabb ezreit vezessük rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Nincs az a dolgozó paraszt, akit közömbösen hagyna a szövetkezetek 28—30 mázsás hektáronkénti átlagtermése, amikor az egyénileg gazdálkodók sok esetben alig tudják ennek csak a felét is elérni. Még inkább érdeklődik a szövetkezeti tagok jövedelme iránt, amely fényes bizonyítékát nyújtja annak, hogy olyan jövedelmet, mint a szövetkezeti gazdálkodás a tagoknak nyújt, egyéni gazdálkodással elérni nem lehet. Hogy az egyénileg gazdálkodók milyen nagy figyelemmel kísérik a szövetkezetek munkáját, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szövetkezeteket napról napra egyre több dolgozó paraszt keresi fel, hogy személyes tapasztalataival győződjön meg a szövetkezeti gazdálkodás és a szövetkezeti élet előnyeiről. Messze falukból jönnek egyénileg gazdálkodók a csúzi, a tőrei, a leleszi és a többi szövetkezetekbe, hogy bizonyságot szerezzenek a szövetkezeti gazdálkodásról, hogy eloszlassák a szövetkezeti gazdálkodással szembeni kételyeiket. Nagyon fontos, hogy a dolgozó parasztok látogatását a szövetkezetekben minél szé Iesebb alapokra helyezzük és hogy ezeken a látogatásokon az egyénileg gazdálkodók minden kérdésükre kimerítő és világos magyarázatot kapjanak. A szövetkezeteket látogató dolgozó parasztokat úgy kell fogadni és azoknak olyan képet kell kapniok a szövetkezeti gazdálkodásról és a szövetkezeti élet kérdéseiről, hogy a látottak és a hallottak alapján dönthessenek a szövetkezetbe való belépésről. Éppen ezért a szövetkezetek tagjai őszinte és a valóságnak megfelelő képet adjanak szövetkezetünkről. Nemcsak, hogy semmi értelme nincs, hanem egyenesen káros is, ha a tagok rózsaszínbe festik le szövetkezetüket és elhallgatják a hibákat, a hiányosságokat és ha nem beszélnek a nehézségekről. Éppen ilyen hiba az is, ha a tagok ennek az ellenkezőjét teszik, ha nehézségeiket eltúlozzák, ha a kicsiből óriásit csinálnak. Akár az egyiket, akár a másikat teszik, mind a kettő káros. Az a fontos, hogy a látogatók ne érezzék, hogy fogadtatásukra felkészültek a szövetkezetben, hanem lássák, hogy látogatásukkor is a megszokott módon folyik az élet a szövetkezetben. A szövetkezeti tagok mondják el, hogy hogyan volt. kezdetben, milyen nehézségeket kellett leküzdeniök és milyenek az eredmények. Beszéljenek a jövedelem elosztásáról, arról, hogy a munkaegység-rendszer előnyben részesíti a jó dolgozókat és nem engedi meg, hogy a dologkerülők, a spekulánsok meg nem érdemelt jutalomhoz jussanak. Mondják el azt is, hogy az eddigi jövedelmük csak előleg az évi elszámolásig és hogy ez az előleg csak tervezett értéke a munkaegységeknek. ami lehet nagyobb is, mert ha többet termelnek, mint amennyit terveztek, akkor a munkaegységek értéke is nagyobb lesz. A szövetkezetek tagjai mondják el azt is, hogy mi mindenre jutott, amióta a szövetkezetben dolgoznak, amire azelőtt az egyéni gazdálkodás jövedelméből nem futotta. Ezeken a látogatásokon sok kérdés hangzik majd el és ezekre a kérdésekre adott feleletektől és a szövetkezetekben látottaktól függ nagy mértékben szövetkezeti mozgalmunk további fejlődése. A szövetkezetek tagjaira tehát felelősségteljes é« nagy-feladat hárul, amikor a szövetkezetüket látogató dolgozó parasztok kérdéseire válaszolnak. Éppen ezért a szövetkezetek tagjainak arra kell törekedniök, hogy ismerjék ne csak szövetkezetük eddigi eredményeit, hanem tisztában legyenek a szövetkezeti gazdálkodás és a szövetkezeti élet minden alapvető kérdésével is, hogy válasszaik, felvilágosításaik, segítséget nyújtsanak ahhoz. hogy až egyénileg gazdálkodók újabb ezrei lépjenek rá a szövetkezeti gazdálkodás újtára, A garammikolai szövetkezet 220 mázsa gabonát adott be az előírt mennyiségen felül Gararftmikolán már több mint egy hete elvégezték a cséplést. A zselízi járás összes szövetkezeteit versenyre hívták ki, a nyári és az őszi munkák leggyorsabb elvégzésében. A járási versenyzászlót, meiyet még májusban nyertek el a növényápolási munkák 6:keres elvégzéséért, továbbra is meg akarják tartani. Most is elsőnek tettek eleget gabonabeszolgáltatási köötelei,ettségüknek is, melyből 500 mázsa búza helyett 600 mázsát adtak, 360 mázsa árpa helyett pedig 480-at. Ugyanígy az előírt 16 mázsa zabot is beadták. A szövetkezet központja egy régi fakereskedőnek a telepén van. Itt van a szövetkezet irodája, a bognárműhely és most javítják a lovák részére a közös istállót, am> azelőtt raktárhelyiség volt. Amint az udvarra érünk, nagy zúgásra lettem figyelmes. Közelebb megyünk a zúgás irányában, hát akkor látom, hogy a szövetkezet elsőrendű kalapácsos darálóval rendelkezik. Valami takarmányíélét daráltak éppen. Korbely János elmondja, hogy nagyon gazdaságos és jó dolog ez a daráló. Mindent le lehet vele darálni. A lencseszalmát kukoricadarával keverik és így adják a sertéseknek. Ezzel i is pótolják a szemestakarmányt és a lencseszalma sem vész kárba. Közvetlen a daráló mellett van a bognárműhely. A műhelyben elbeszélgetünk Hruskovics János bognármesterre!, aki elmondja, hogyan került a szövetkezetbe bognárnak és hogy mennyire örül annak, hogy a szövetkezetben dolgozik. — Azelőtt míg nem voltam tagja a szövetkezetnek, Zólyomba jártam dolgozni. Nagyon kellemetlen volt a sok utazás és családomtól is távol voltam. Bizony volt úgy hogy havonta csak egyszer utazhattam haza. Amióta itt dolgozom, sokkal jobban érzem magam. Büszke vagyok arra, hogy szövetkezetünk mái több mint egy hete elvégezte a cséplést és teljesítette a beszolgáltatást. A naookban tni is megkapjuk a munkaegységek után járó természetbeni jutalmazást. Sohasem volt még annyi gabonám, mint amennyit most fogok kapni. Nem ke'i már az asszonynak a pékhez járni kenyérért, mint a régi világban. Mint iparos sohasem tudtam annyit keresni, hogy egész évre megvehettem volna a kenyérnek való gabonát. A szövetkezetben meg a pénzbeli jutalom mellett, még gabonát is kapok. A bognárműbelyben. mint kisegítő dolgozik Somogyi István. Elmondja, hogyan tudták olv rövid idő alatt a gabonát elcsépelni., A cséplés; munkák alatt ő is állandóa.i a cséplőgép mellett dolgozott. A munkákat előre jól megszervezték, mindig tervszerűen dolgoztak. Sohasem ragaszkodtak a 8 órás munkaidőhöz, mert cséplés alatt akkor kell megfogni a munkát, mikor az idő engedi. A munkacsoportok igyekeztek a legjobb munkát végezni és így sikerült 14 nap alatt 32 vagón gabonát kicsépelniük 2 géppel. Büszkén teszi hozzá, hogy azóta már kéíízben is brigádmunkával segítették ki a közel

1 szövetkezeteket a cséplési munkákban. — Az aratás és cséplés alatt az egyéni gazdálkodók is meggyőződtek arról, — mondja Klimai Pál a szövetkezet elnöke, — hogy sokkal előnyösebb és könnyebb a szövetkezetben dolgozni. Cséplés alatt hat kisparaszt jelentkezett szövetkezetünkbe Legjobban meglepte őket a mi hektáronkénti 22 mázsás búza és 24 mázsás árpatermésünk. De még jobban fognak örülni, ha majd kiosztjuk a tagoknak a munkaegységek után a teimészetbeni jutalmazást, mert minden egyéni gazdálkodót C6ak az érdekli, vájjon meg-e tudják keresni a kenyérnek valót a szövetkezetben. Hogy meg-e lesz a kenyérnek való? Azt hiszem Jansik Mihálynak sem kell a fejét törni és nyugodtan mondhatja, hogy lesz mit aprítani a tejbe. Augusztus l-ig ledolgozott 256 munkaegységet. Ei még csak a fele esztendő és Jan»ik Mihály 768 kilogramm búzát, 512 kilogramm árpát visz haza. Ugyanígy Bargala György 819 kilogramm búzát és 546 kilogramm árpát kap természetben. Ezekből világosan láthatjuk, hogy ha az EFSz tagja: több munkaegységet dolgoznak le, akkor több jutalomban is részesülnek^ Az olyanok pedig, akik nem elégeszriek meg a szövetkezeiben kapott jutalmazással, mert keveset dolgoztak, úgysem a szövetkezetbe valók. A szövetkezetben minden tagnak dolgoznia kell, mert csak igy lesz az EFSz virágzó. Minden tag legfőbb kötelességének tartja, hogy ha még vannak a tagok között olyanok, akik a szövetkezetben csak menedékhelyet akarnak keresni, ezeket minél előbb le kell leplezni és eltávolítani az EFSz-bői. Igy aztán a spekulálók nélkül zavartalanul dolgozhatnak. MERY FERENC. Melyik kis- vagy középföldműves mondhatja el, hogy havonta 4000 Kčs jövedelme van s ezenkívül megvan egész évi kenyere és állati takarmánya? I Kišabony községben 1950 tavaszán alakítottuk meg az első típusú EFSz-t. Még az év őszén áttértünk a II. típusra és alig három hónap letelte után bevezettük a III. típusú munkamódszert és megkezdtük a táblás gazdálkodást. Sokan, főleg a kulákok rövid életet jósoltak szövetkezetünknek. Söt mi több, a tagok között is akadtak olyanok, akik nem nagyon bíztak a- szövetkezetben és máshol kerestek munkát, mert pillanatnyilag máshol többet lehetett keresni, mint az EFSz földjein. Az ilyen szövetkezeti tagok száma azonban aránylag kevés volt. A többség nagy odaadással dolgozott, szemelőtt tartva a további célt. Ennek köszönhető, hogy a legfontosabb munkálatokat sikerült elvégezni. Főleg a kukorica és krumpli kapálása okozott nagy gondot. Ebből a nehézséglWíl pedig a dunaszerdahelyi Sztavokombinát és a bratislavai Tudományos Akadémia védnökséget vállalt üzemek segítettek ki bennünket. Az idei aratási és cséplési munkák elvégzésére csoportokat akartunk megalakítani. Az egyénileg gazdálkodók azonban nem akarták megérteni a csoportos munka jelentőségét. Sokan azt mondották a szövetkezeti tagok háta mögött, hogy hát minek harácsolt össze az tudja a termést maga betakarítani. Igy aztán magunkra maradtunk alig 20 dolgozó taggal, és neki láttunk az állami traktorállomás segítségével a 170 hektárnyi gabonánk learatásához. Megfeszített munkánknak az lett az eredménye, hogy az aratást idejében befejeztük. Ez alkalommal azonban rá kell mutatnom arra, hogy ha az egyénileg gazdálkodó kisés középföldművesek bekapcsolódtak volna a közös aratásba, akkor nem kellett volna a dőlt gabonát >s géppel aratni, ami bizonyára növelte volna a hektáronkénti földhozamot 1—2 mázsával. Az aratás befejezése után azonnal hozzáláttunk a cséplóshez. Három cséplőgép állt rendelkezésünkre. így a hordással együtt 3 hét alatt sikerült befejeznünk a cséplést. A gabonát egyenesen a cséplőgép alól szállítottuk a földműves rakta rszövetkezetbe. Beszolgáltatási kötelezettségünknek 113 százalékra tettünk eleget. Ezután került sor a természetbeniek EFSz annyi földet, ha egyszer nem szétosztására. Bizony, sok egyénileg gazdálkodó, sőt olyan szövetke. zeti tag is, aki a szövetkezeti munkát nem vette a legkomolyabban, irigyelni fogja azokat a tagokat, akik teljes odaadással résztvettek a szövetkezeti munkákban. Ezek a lelkiismeretes szövetkezeti tagok a munkaegységek után annyi gabonát kapnak, amennyit a kisés középgazdáknál a kontingens teljesítése után alig lehet feltételezni. Horváth Lajos szövetkezett tag pékiául 323 munkaegységeit dolgozott le. Ez után 646 kiló búzát, 323 kiló rozsot, 323 kiló árpát és 160 kilő zabot kap. Emellett természetesen havonta megkereste a 4000 koronát, pedig ez is még csak előleg. Sőt mi több a háztáji gazdálkodásra meghagyott földje is szép jövedelmet biztosit számára. Melyik kis- vagy középföldmüves mondhatja el azt, hogy havonta 4000 korona jövedelme van és hogy emellett biztosítva van egész évi fejadagja és az állatállományának, baromfiainak egész évi takarmánya. Ezek a tények bizonyára meggyőzi a még egyénileg gazdálkodókat is a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. MAGYARICS GÉZA, Kisabony. A galántai földműjes raktárszövetkezet legjobb sofőrjeinek egyike Vicena János. Skoda-traktora után két pót-kocsit vontat. Július 30-tól augusztus 12-ig összesen 1501 km utat tett meg és beszállított a földműves raktárszövetkezetbe 50 vagon gabonát. A legnagyobb teljesítményt augusztus 2-án érte el, amikor 622.30 mázsa gabonái szállított be a raktárba. A zselízi kisfSldművesek túlteljesítik beszolgáltatásukat A zselízi egyénileg gazdálkodó kisföldművesek megértették az idei gyors gabonabeszolgáltatás jelentőségét. Beszolgáltatási kötelezettségüket amilyen mértékben csak tudják, túlhaladják. Mihók János, aki 7 holdon gazdálkodik 4 mázsa gabonával szállított be többet, mint amennyi elő volt írva. Trnovszky János, Konc István, Tóth Sándor és Tóth Károly kisföldmüvesek is dicséretet érdemelnek. Összesen 16 mázsa gabonával szolgáltattak be többet, mint amennyi a kontingensük volt. A zeelizi kisföldrnűveseknek e hazafias tette arról tanúskodik, hogy ők készek minden erejükkel támogatni népi demokratikus rendszerünket és így a békevédők hatalmas táborába bekapcsolódni. Sajnos azonban a másik oldalon, i nagyobb gazdáknál ennek éppen ellenkezőjét lehet megállapítani. Nemhogy kontingensüket túlhaladnák, hanem még az előírt gabonamennyiséget sem szolgáltatják be. TÓTH JÁNOS, Zsefcí