Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-03 / 180. szám, péntek

1951 augusztus 3 UJSZ0 fi wszkva i iews válasza a üaw York limesnek A Moszkvában megjelenő News című angol nyelvű lap legutóbbi vezér­cikkében a New York Times-nek azzal a cikkével foglalkozik, amelyben az amerikai lap a News első számát bí­rálta. A moszkvai angol nyelvű lap ez­zel kapcsolatosan a következőket szö­gezi le: „A New York Times kommentárjá­ban egyes olyan gondolatokkal fog­lalkozik, amelyeket mi vetettünk fel. Mi nem akarunk a New York Times­sel a kérdéses cikkről vitát kezdeni. A mi célunk nem az, hogy vitákra adjunk okot, hanem az, hogy a szov­jetnép és az angolszász világ közvé­leménye között a megértést és a ba­ráikágos együttmomkálkodást propa­gáljuk. Az a felfortyanó hang, amellyel a New York Times reagált a mi békés hangunkra, következtetéseinkre és állításainkra, — hogy a Szovjetunió és az USA közötti kereskedelmi kap­csolatoknak kibővítése csak hasznos lenne, — csak azt igazolja, hogy mi­lyen komolyak és szükségesek azok a törekvések és célok, amelyeket ma­gunk elé tűztünk. Egyet szeretnénk pusztán leszögezni: a New York Ti­mes azt állítja, hogy a Szovjetunió sajtója az USA elleni gyűlöletet pro­pagálja. Ez pedig nem felel meg a valóságnak. A szovjetsajtó nem ter­jeszt és sohasem terjesztett egyetlen állam, egyetlen ország vagy nemzet ellen sem gyűlöletet. Ellenkezőleg. Amikor a hitleri Németország ellen folyó háború a tetőfokát érte el, ami­kor nácik megtámadták a Szovjetuniót és területén kimondhatatlan állatíassá­gokat követtek el, Sztálin kijelentet­te, hogy a hitleristákat nem lehet azonosítani a német néppel,'hogy Hit­lerek jönnek és eltűnnek, de az álla­mok és a nemzetek megmaradnak. A szovjetnép mindig barátságos ér­zelmekkel viseltetett Amerika és az amerikai nép iránt és a szovjet sajtó­ban ezek az érzelmek mindenkor vi&z­sza is tükröződtek. Természetesen nem hallgathatta el némán az ameri­kai vezető személyiségek nyilatkoza­tait, akik csecsemők bölcsőjére akar­nak atombombákat lezúdítani, vagy a Szovjetunió elleni háborúért kiáltanak. Az ilyen nyilatkozatokat egyáltalában nem helyeselhetjük. Ha valami is bi­zalmatlanságra int Amerikával szem­ben, az a háborús előkészületek, ame­lyek minden békeszerető emberben nyugtalanságot keltenek. A kölcsönös kapcsolatok javításá­nak hathatós eszközéül a New York Times a személyek mozgási szabadsá­gának és a gondolatok szabad kicse­rélésének lehetőségét javasolja. Nem szeretnénk azt hinni, hogy ez csak puszta frázis. Miért ne kezdhetné ezt meg a mi lapunk? örömmel helyet adunk olyan gondolatok nyílvános­ságrahozatalának, amelyek a mi ha­zánk és Amerika közötti baráti kap­csolatok propagálására törekszenek. Miért ne tehetnék meg a szovjet és az amerikai újságírók, hogy lapunk hasábjain a két ország közötti baráti kapcsolatok előnyéről beszélhessenek" és miért ne törekedhetnének arra, hogy a közvéleményt miként (ehetne arra vezetni, hogy befolyását érvé­nyesítse azokkal szemben, akik e kap­csolatok létrehozását akadályozzák. Végül is a sajtó feladata, hogy a né­pek közötti barátságot és megértést propagálja. Ugy hisszük, a New York Times is ezen a véleményen van. Bár­hogy is legyen, de e vezércikkből, amely lapunk első számával foglalko­zik, kitűnik, hogy ellene van a sajtó útján való „gyűlölet-terjesztésnek". Mi azon vagyunk, hogy a szavakat tettekkel is bizonyítsuk", fejezi be cikkét a Moszkvában megjelenő News című lap, Joläot Curfe, a Békevilágtanács elnike üdvözli a Berlini ViEáglfJúságá Találkozót Frederic Joliot Curie, a Béke Világlanács elnöke, Világifjűsági Találko­zón résztvevő ifjúsághoz a következő tartalmú üzenetet küldte: „Lányok és fiúk, a Világifjúsági Találkozó vendégei, az emberiség lö­vőjének reményteljes hordozói! A Béke Világlanács nevében legőszintébb üdvözleteimet küldöm. A vi­lág, amelyben élni, szeretni, nevetni akartok, a testvériség, a megértés és a béke világa kell, hogy legyen. A férfiak és az asszonyok pok milliói vesznek napjainkban részt a béké­ért folytatott harcban. Felhívlak benneteket, hogy minden erőtökből álljatok melléjük, harcoljatok azért, hogy az öt nagyhatalom közötti' békeegyez­mény véget vessen az ú i világháború borzalmas fenyegetésének. Békét az ifjúságnak, békét és boldogságot az emberiségnek, él jen B világ ifjúsága! A Grősz érsek és bűntársainak ügyében hozott ítélet jogerős A Magyar Népköztársaság Legfel­sőbb Nlépi Bírósága helybenhagyta a budapesti megyei bíróság ítéletét. amelyet Grősz egri érsek és bűntársai ügyében hozott. 31.7 százalékkal emelkedett Romániában az ipari termelés A Román Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatalának jelentése sze­rint a Román Népköztársaság az 1950. év második évnegyedében figyelemre­méltó eredményeket ért el az állami gazdasági terv teljesítésében. A ter­melési terveket az iparban 101.8 szá­zalékra teljesítették és ezzel az Ipa­ri termelés az előző negyedévhez vi­szonyítva, 34 százalékkal emelkedett. A féléves tervtel jesítés pedig az ipar­ban 107.8 százalékot tesz ki, ami az el­múlt esztendő első félévéhez viszonyít­I va, 31.7 százalékos emelkedést jelent. Kukrinyikszi karikatúrája: £'VÍ". TfjK 'i „A PUSKAPOROS HORDÖN" Adenauer minden fasiszta intézkedést lemásol Alig egy-két hete írtunk arról, hogy az angol alsóház egyes reak ciós tagjainak javaslatára az angol belügyminiszter utasítására a Ion doni ügyészség eljárást indított Moniak Felton ellen, aki mint a Nők Demokratikus Világszövetségének kiküldötte Koreában járt, ahol sa já szemeivel tapasztalhatta mind azokat az állati gyilkosságokat és kegyetlenségeket, amelyeket az amerikaiak a koreai nép ellen elkö­vetnek. Nyugat-Németországból ér kező jelentés szerint a bonni báb­kormány letartóztatta Wächter asszonyt, aki ugyancsak a fenti küldöttséggel Koreában járt és an got nőtársához hasonlóan, Koreából való visszaérkezte után, a városok­ban, falvakban, üzemekben a nép­nek az igazságról beszélt. Ezt ter­mészetesen az amerikaiakat híven követve, sem Angliában, sem Nyu gat-Németországban nem igen szív­leli a kormány. Lilli Wächter, aki mint a szociáldemokrata párt tagia fy került ki Koreába, maga tapasztal­hatta, hogy miiven gyalázatos áru­lást követ el Schumacher és a többi áruló szocialista, akik egyéni érde­keikért feláldozzák nemcsak hazá­jukat, hanem elárulják a munkás­osztályt és új háború kirobbantásá­hoz segítik az imperialisa feneva­dakat. Lilli Wächter Koreából visszatér­ve minden percet felhasznált arra, hogy megmondja az igazságot. Ie tépje a hazugság leplét, odaállítsa a német nép elé a meztelen valósá­got. Ettől irtóznak azonban legjob­ban Adenaue ék, Atlleeék és fő­megbízójuk, Truman. Az igazság­tól. amely mindenki előtt feltárja, bebizonyít ia, hi a háborús> uszító, ki spekulál vérre és aranyra, meg­mutatja, hogy a népek százmilliói­nak helye a Szovietunió vezette béketábor soraiban van­Churchill, Duiles és Schuman urak veszélyes „paripája" A De Gasperí-féle kormány programmfa az „áj" olasz kormány népellenes jellegét bizonyítja De Gasperi kedden bemutatkozott az olasz parlametnek és a felsőház­nak. A kormány összetétele jóformán semmiben sem különbözik De Gasperi előző kormányának összetételétől, mely­nek lemondását éppen azért kellett benyújtania, mert az olasz nép foko­zódó ellenállásával találta magát szemben politikája miatt. Ez a politika minden tekintetben az amerikaiak há­borús törekvéseit szolgálta és a dol­gozó nép életszínvonalának csökken tését eredményezte. Az előterjesztett új programm azt bizonyítja, hogy De Gasperinek esze ágában sincs, hogy akár a legkisebb mértékben is változ­tasson eddigi kárhozatos politikáján. Ezért aligha állítható, hogy az olasz kormány elnöke a kormány és pártja tényleges válságát túlélte volna, amint ezt az • angliai reakciós Times is leszögezi. De Gasperi új kormá nyának programmja: továbbra támo­gatni az Atlanti paktumot, a hábo­rús kalandorpolitikát, törekvése, hogy az Olaszországgal kötött békegyez ményt megváltoztassák, hogy így még gyorsabb ütemben és odaadób ban teljesíthesse tengerentúli urainak parancsát, még erősebben fokozhassa a kormány fegyverkezési politikáját De Gasperi új kormányának pro­grammjában oly javaslatokat tett, amelyek a demokratikus jogok további semmibevetését jelenti, korlátozni kí­vánják a sajtószabadságot és a szak­szervezeti jogot. Hogy De Gasperi új kormánya milyen politikát akar meg­valósítani, arra legjobb fényt első in­tézkedése veti. A kormány első intéz­kedése ugyanis az volt, hogv betil­totta az olasz ifjúságnak a berlini Vi­lágifjúsági Találkozón való részvéte­lét. De Gasperi új reakciós kormánya további lépésekre is készül. Szak­szervezetei ienes törvényt akar életbe­léptetni, melvnek segítségével a sztrájkjogot akarja korlátozni. Az olasz nép mély felháborodással vette a hírt az új kormány összetételéről éa bemutatkozása és programtnjának Ismertetése után fokozza harcát, hogv végleg megakadályozza az olasz nép ellenségeinek, az olasz dolgozók szé­les tömegeinek rovására biztosított előretörését. A francíai kormány kiszolgáltatja repülőtereit az amerikaiaknak A francia hivatalok amerikai uraik­nak parancsait teljesítik és tovább folytatják a francia polgári légi közle­kedés felszámolását. Az Air Francé légiszállító társaság be jelentette, hogy legkésőbb ez év végéig felszámolják a monfodrani üzemüket, amely a francia repülőszállítás egyik fontos központja velt- i i A buzludzsai találkozó Hatvan év telt el a buzludzsai dicsőséges kongresszus óta. 1891 au­gusztus 2-án a bulgáriai Buzludzsa hegyen találkoztak a bolgár nép szabadsagáért küzdő, addig még szétforgácsolt marxista körök kikül­döttei, hogy megteremtsék egy szervezett szocialista mozgalomnak alapiát. A buzludzsai kongresszuson megalakult a bolgár szocialista párt éi egyszersmind elhatározták, hogy szocialista hetilapot és szocia­lista könyveket adnak ki. Természetesen nem ment minden simán, zökkenő nélkül„ mert az opportunista elemek mindent elkövettek, hogy a tettrekész, öntudatos harcosokat eltérítsék az igazi útról. A szervezett szocialista mozgalom létrehozása Bulgáriában a bolgár kapitalizmus kezdetével esik egybe. Ebben az időben szabadult Bulgáňa a török iárom alól és 1891-ben indította meg Blagojev elvtárs a bolgár nép forradalmi munkásmozgal­mát. Blagojev elvtárs egész életén át mint a mozgalom vezetője, biztos kézzel vezette a munkásosztályt egy olyan marxista párt kiépítéséhez, amely megtisztultan fog állni a burzsoá ügynököktől, amely vasfe­gyelemmel mindenkor hü lesz a forradalmi marxizmushoz és a proletár internacionlaizmushoz. 1891 augusztus 2-a óta hatvan év telt el, Blago­jev mellett nő fel Georgij Dimitrov, aki Blagojev után a bolgár mun­kásosztály vezetésének hősi szerepét tölti be és a bolgár dolgozó né­pet, munkásokat, kisparasztokat és a dolgozó értelmiséget abba az örömteli, boldog jelenbe vezette el, amelyben a szocializmus felé menete­lő bolgár nép ma él. Az amerikaiak 10 nap alatt 3200 katonát vesztettek Koreában A koreai népi hadsereg egységei iú­lius 1 l-e és 20-ika között az ellenség­gel vívott harcaikban 3200 amerikai intervencióst megöltek és 68 ellensé­ges repülőgépet megsemmisítettek. Ez alatt az idő alatt az amerikai és liszin­mani egységek többízben intéztek tá­madást a koreai népi hadsereg, vala­mint a kínai önkéntesek állásai ellen. Július 14—17-ike között az ellenség támadásai még inkább sűrűsödtek, sőt minden egyes esetben az amerikai lé­gierő támogatásával indultak rohamra. A koreai népi hadsereg egységei és velük együtt a kínai önkéntesek azon­ban minden támadást sikeresen vissza­vertek. A Hitlert másoló tábornok A Iá teratu mája Ga­zeta egyik utóbbi szá­mában olvashattuk a hírt, hogy Nyugat-Né­metországot egy őrjön­gő, artikulálatlan hang akarja újból rémiszt­getni. A ha ng és ma ga az egész beszéd tartal­mi sága, formája emlé­keztet arra a hangra, amely a mult háború előtt és a háború alatt I is a szabad népek réme volt, a „führeri" hang­ra. Az angol-amerikai há­borús uszítók, hogy a Nyugat-Németország la­kosságának fasiszta egyedeinél sikert aras­sanak, terveik érdekében új Hitlert eresztettek a német nép közé. Remer tábornoknak hívják ezt az új fiókfenevadat, akit Hitlerhez nagyon közeli szálak fűztek. Egész karrierjét neki köszön­heti, ő nevezte ki tábor­nokká, még 1944-ben, amikor a Hitler-ellenes A kínai nép ünnepe Augusztus első napján a Kínai Népi Köztár­saság szabad népe örömittas, hálás szívvel üd­vözölte és köszöntötte azokat., akik életük fel­áldozásával meghozták a hatalmas kínai nép elnyomott százmillióinak szabadságot, a békés életet, az emberi felemelkedést, a független, boldog jövő felé vezető életet. A kínai nép, amelyre egyként nehezedett az angol, az ame­rikai betolakodók és a hazai feudálisok kizsák­mányoló karma, ma Mao-Ce-tung dicső hadse­regének, a Kommunista Pártnak vezetésével építi független életét, amely a kínai népet a ki­zsákmányolástól mentes, szabad emberek bol­dog jövője felé vezeti. Csu-Teh, a kínai felszaba­tó népi hadsereg főparancsnoka, a szerdai na­pon a kínai hadsereg eddigi munkásságát és jövőbeli feladatait méltatva, a következőket mondotta: „A felszabadító népi háború győzelemesen ért véget, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy előttünk még komoly feladatok állnak. A kínai nép ellenségei, a Csankajsek banda ma­radványai és az amerikai imperialisták zsoldo­sai Tajvant még megszállás alatt tartják, nem adták fel gyalázatos terveiket, folytatják aljas kémtevékenységüket, felforgató kémkedésüket a népi Kína ellen. Az amerikai imperialisták neme.sak, hogy barbár módon, jogtalanul bito­rolják Tajvant, és megtámadták a szomszédos Koreát, hanem egészen a Jalu-folyóig törtek eleőre. Az amerikai légierők mind a mai napig állandóan folytatják hazánk elleni provokatív támadásaikat, egyúttal nem feledkeznek meg Japán felfegyverzéséről és úgy intézkednek, mint akik tartósan akarják Japánt és Koreá­nak egy részét megszállva tartani. Az amerikai Imperialisták megint kijelentették, hogy nem hajlandók felhagyni ellenséges magatartásukkal velünk szemben. A mi állandó reményünk a béke, mert forrón szeretjük a békét., éppen ezért a békét egész Ázsia, az egész világ szá­mára követeljük. Nem szabad megfeledkezniik arról, hogy az imperialisták a békét, nem kívánják. Az amerikai imperializmus lázas te­vékenységet fejt ki, hogy mind Ázsiában, mind Európában előkészítse a talajt egy új támadó világháború ki robbantásához. Arra kell töre­kednünk, hogy népi felszabadító hadseregünk harckészségét tovább erősítsük, védelmi erőn­ket megszilárdítsuk, arra kell törekednünk, hogy Tajvant visszaszerezzük és megvédjük hazánkat. Ha a kínai népi hadsereg dicső tra­díciójának szellemében fog tovább fejlődni, ha teljesen magáévá teszi a Szovjetunió hatalma­san fejlett katonai tudományát, továbbra is szilárd, erős támasza lesz a hóké ügyének. Tu­szilárd erős támasza lesz a béke ügyének. Tu­dom, hogy a hadsergben az összes elvtársak mindent meg fognak tenni Mao-Ce-tung veze­tésével, a népi tömegek támogatásával, amit a haza és a béke Ugye megkíván." tiszti összeesküvés elnyo­másában résztvett. Hit­lernek ez a védelmezője és megmentője vezeti ma a neofasiszta úgyne­vezett szocialista biro­dalmi pártot Nyugat-Né­metországban. Természe. tesen az angol-ameri­kaiak hathatós támoga­tásával. Hisz nekik mindegy az, kinek hív­ják, kicsoda, fontos, hogy népárulásra képes, mindenre kapható em­ber legyen. Mindegy, Remernek vagy Schuh­machernek hívják, Ade­nauernak vagy Krupp­nak, a háborús uszító angol-amerikaiak csak egyet követelnek, hogy feltétlenül az angol-ame­rikai háborús célok meg­valósításának érdekeit szolgálják. A Lite ratu rná ja Gaze­ta munkatársa ezzel a torz figurával, aki a né­met nép megrontójának lemásolt szerepkörében akarna most tetszelegni, az egyik nyugatnémet város legutóbbi „szocia­lista birodalmi párti ülé­sén" találkozott. A gyűlés résztvevői is inkább állati ordíto­zásukkal tűntek ki, mint számbeliségükkel. Remer itt harcias beszé­det mondott s a rögtön­zött tribünről őrjöngő hangján kiáltotta a na­cista szellemnek hódoló gyülevész SS-eknek: „a történelem istennője mindig küldött nekünk olyan embereket, akik képesek arra, hogy a fe­lelősséget átvegyék, hogy a rendet megvaló­sítsák. Csak németek, — ordítozta Hitler módjá­ra, — kizárólag mi tud­juk Európát megvédeni. Porosz rendszer nélkül Európában semminemű rend nem lesz. A német katona beesületét fel kell újítani". Akárcsak Hitler för­telmes. gyilkosságokra gyújtogató, őrjöngő hangját hallanánk. Akárcsak a legsötétebb fasiszta kor rémképel kelnének újra fel. De nem! Nem, mert a né­met dolgozó nép és a világ békefrontjának ébersége meg fogja aka­dályozni, hogy ez az újabb háborús uszító, Trumanék lakája tovább hitegethesse önmagát és a börtöntöltelék társait azzal, hogy a háborús uszítók álma valamikor is beteljesül.

Next

/
Thumbnails
Contents