Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-03 / 180. szám, péntek

UJSZO Munkalázban a sztavropoli rónák, ahol gépek végzik már a termésbetakarítás minden munkafolyamatát A sztavropoli rónákon javában I Ahol a kombájnok már elvégez- i típusú kombájnnál aratja a Hrusz1951 augusztus 3 folyik az aratás a bőséges termés ték a munkát, ott azonnal megkezdik a tarlóhántást. A szalmát szalmagylijtő traktorok gyűjtik össze. betakarítása. Az első, ami feltűnik: a sztapropoíiak földjein az aratástői a szállításig mindent gépek végeznek. Pedig neníi lehet azt állítani, hogy ezen a vidéken valami rendkívüli változás ment volna végbe az utóbbi időben. Még ninos elég vülamosenergía, víz sincs még a most épülő csatornában, amelyet a térképen ez idő szerint mégcsak pontozott vonal jelez. A kolhozparasztok azonban már előre gondolnak, s hozzáigazodnak a készülő csatornához: nagy gyümölcsösöket létesítetek, szőlőket telepítettek, végrehajtották az erdöültetés 15 éves tervét, s megkezdték a gyapottermesztést. Azonban csakhamar kiderült, hogy az ilyen munkaigényes új gazdasági ágakhoz kevés a munkaazonban már előre gondolnak, s mult télen mutatkoztak, s ennek leküzdése igen sok fejtörést okozott a kolhozparasztoknak. Csak egy megoldást találtak: gépesíteni a földművelés minden folyamatát, mert így felszabadul az emberi munkaerőnek több mint a fele. Látogatás a Lenin-kolhoz szérűjén A Lenin-kolhoz szérűjén alig látunk néhány embert, de annál több a gép. Egymásután érkeznek a megrakott tehergépkocsik és a mérlegre állnak. A vezető nem kapcsolja ki a motort, mert hiszen a mérlegelés után egy mozdulattal megtörténik a lerakodás. Nem messze a mérlegtől egy különös gép fúrja bele ormányát a gabonába, hogy eljuttassa a gabonát egy légi cséplőgépből átalakított osztályozóba. A megtisztított gabonát transzportőr dönti a deszkatartályba. Ezt a két ntóbU gépet a kolhoz dolgozói szerkesztették. Az üres gépkocsik a tartály alá állnak, egy kisfiú elhúzza a deszkareteszt és a gabona beleömlik a gépkocsiba. Másfél perc múlva a tehergépkocsi rakományával rááll a mérlegre, megtörténik a mázsálás — s már robog ls az elevátor felé. Dolgozik a szérűn egy „faágyú" ls, amelyet egy parasztasszony kezel. Az „ágyú" felszívja a gabonát és szüntelenül „lövi" a levegőbe. Aki erre jár megcsodálja az arany színű szökőkutat. Ezzel a „faágyúval" szárítják é3 tiaietítják azt a gabonát, amelynek a megengedettnél nagyobb a nedvességtartalma. A szérű mögött, egy faernyő védelme alatt, motor és kis dinamógép áll. Innen huzalok vezetnek minden géphez, valamint a póznákra szerelt lámpákra, A sztavropoli szérűkön ugyanis éjszaka is folyik a munka. Harc a szérűk gépesítéséért A kilenc teljesen gépesített szérűn csak a mérlegek egyformák. A többi gépet az egyes kolhozok feltalálói és újitói szerkesztették. A kolhozparasztok télen szorgalmasan hallgatták a gépesítésről szóló előadásokat, beletemetkeztek a szaklapokba, majd elkezdtek szerelni. Kovácsoltak, fűrészeltek, gyalultak, ácsoltak, a közös munka eredményeképpen megszülettek az új gépek. Ha komoly hiba támadt valahol a gépeknél, a szérű vezetője rádión értesíti a gép- és traktorállomás irányítóját: — Haló, haló! Keresd meg Skuro mechanikust és küldd hozzánk! A gépesített szérűk létesítésének gondolata Bjelouszov elvtárstól, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttétől származik, ö a petrovszkoji gép- és traktorállomás igazgatója. A traktor felszedi a kévéket és kalakba rakja. Egy traktor jő időben egy nap alatt 70 hektárt tisztít meg a szalmától. — Az én gépegységem a kazalrakásban 23 ökrösszekeret és 46 embert helyettesít — mondja Csernisev traktoros. — Most van a legnagyobb dologidő, de sehol sincs kapkodás. 1951-ben megoldottuk a legnehezebb csomót: az aratás problémáját. Munkában a kolhoz apraja-nagyja A sztavropoli peremvidéken fekszik Petrovszkoje falu. Makar Anyiszimovics Poszmitnij, a Szocialista Munka Hőse vezeti a Bugyonni j -kolhozt. Már a 27-ik kolhozaratást éri meg életében. Ezekben a napokban különösen boldog Poszmitnij elvtárs: magasra nőtt a gabona, kövérek a szemek, annak ellenére, hogy tavasz óta egyszer sem volt bőséges esőzés ezen a vidéken. A mélyen felszántott és az agrotechnika legújabb vívmányai szerint megművelt földek megnövelték a gabona ellenálló képességét. Közvetlen az aratás előtt perzselő száraz szél fújt szinte szünet nélkül, de nem tudott kárt tenni a ringó búza-mezőkben. Az élenjáró mies u ríni tudomány ismét győzedelmeskedett az elemi erőkön. , Az első aratási napon, amikor még alig pitymallott, valósággal megelevenedett a Gladkij-tanya. A hajnali csendet gépek búgása zavarta meg. Legelőször a brigádvezetők és a gépkezelők érkeztek motorkerékpárjaikon. Nemsokára feltűntek a kolhozparasztokkal zsúfolásig megtelt gépkocsik és azekerek is. Kijöttek a határba még az iskolás gyermekek is, hogy segítsenek a nagy munka idején a kolhoznak. A búzatengerben négy „sztyeppei hajó" — négy modern kombájn — úszik. A „parancsnoki hídon" a kormánykerekek mellett a legkiuróbált mesterek állnak. A gépegyegységeket a kolhozparasztok állandó brigádjai szolgálják ki. Itt a kombájn-munkával egyidejűleg végzik el a tarlóhántást. Már most megkezdődik a harc a jövő évi termésért. Harminchárom mázsa — egy hektáron A „Vörös agronom" nevű tanya környékén Pavol Filipovics Vedutának, a Szocialista Munka Hősének brigádja dolgozik. Ennek a brigádnak 12 ezer mázsa búzát kellene beszolgáltatnia 460 hektárról, hektáronként átlagban 26 mázsát — mondja Poszmitnij elvtárs. Makar Anyiszlnovics, ml hektáronként 30.5 mázsás átlagtermést értünk el. — újságolja örömtől sugárzó arccal Veduta. Az erdő mellett a hullámzó aranytenger közepén dolgozik az önhajtású kombájn. Vezetője Prihogyko elvtárs, aki már eddig nagyon sok fiatal kombájn-gépészt tanított meg mesterségére. — Az első évben — mondja — 16 mázsás termést takarítottam be. Most már 83 mázsás hektáronkénti átlagterméssel dicsekedhetünk. Az SntSzés távlatai A veszeliji kolhozok földjein la tetőpontját érte el az aratási munka. Az idei nyáron különösen bő az aratás. Leomyid Velgotcsonko, aki két egybekapcsolt ,,Sztalinyec-6" A villamosmegállók áthelyezése a Sztálin-tér átépítése Idejére A bratislavai közúti közlekedési vállalatok tudatják az utazóközönséggel, hogy augusztus 1-ével megindul a Sztálin-téri közlekedési csomópont átépítése. Fiiatt az ottlévő villamos nftgállóhelyek a következőképpen változnak meg: Az l-es és 2-es villamosok a Nemzeti Színház felé és a 3-as villamos mindkét irányban a Jesensky-utca sarkán áll meg, a volt Pilzeni-udvar sörmérés előtt. A nagyállomás felé tartó l-es és a Vistrához induló 2-es villamosok, valamint a mindkét irányú 4-sek a Stúr-utca és a Cservené Armáda-utca sarkán allnak meg. csov-kolhoz gabonáját, nagy elismeréssel emlékezik meg a kolhozparasztok önfeláldozó munkájáról. — Mi lesz itt, lia már bőségesen kapunk vizet a volga—donicsatornából ! — csapja össze a kezét. Hasonló gondolatok foglalkoztatják & kolhozparasztokat is, akik ebben az évben utoljára takarítanak be termést nem öntözött területekről. Az „Iljics hagyatéka" és a „Szikra"-nevü kolhoz egyes kísérleti földjei két hónappal ezelőtt sok vizet kaptak a közeli víztárolóból. — Az öntözés következtében — mondja a „Szikra"-kolhoz elnöke — a búzatermés négyszeresen-ötszörösen megnövekedett. A dinnye földeken és a burgonyaföldeken nyolcszorta nagyobb lesz a termés, mint a nem öntözött területeken. A sztálini Volga—Don-csatorna 5 millió rubellel növeli majd a kolhoz bevételét.J)zabadba híoó ének A lombsátoron szellő hempereg, ezernyi fűszál kortyolja a fényt. Árnyék hasal a szőlőhegy megett, az ég ivére csorduló tüzek alvadtan csapnak szerteszét. A gyep selymére fény csorog. Harangvirágon lepke táncol. Nézd csak a csacska pataltot, milyen kedves és milyen jámbor, semmit sem tud a tenger viharáról. A levegőég tükörében, mint tollászkodó madarak Ids, pöttömnyi felhőrongyok totyogva, omlón játsszanak ... Szombat délután hátizsákot pakolsz, rövid nadrágot húzol — körötted feleség, gyerek kökény-szemével rád nevet. A hét fáradsága messze-tűnik, kézenkapod a csemetéket, indulsz . arcon csókol a szellő, ulót dúdol feleséged. ^nd n»iú< i w űcsút intesz, a város elmarad, mögötted néma falai; izzanak. A zsivaj, lárma örök óceánja erőtlen kézzel kapkod még utánad B te fürgén szeded a lábad. Hegyre kapaszkodol — merengve nézed rezgő fényben a híg messzeséget. Dombok hullámán pára ing, apró madárcsapat kering a kékes űrben kedvesen. Ledőlsz a gyepes oldalon, paskolja hátadat a nap, hevülsz, derülsz, elszenderülsz, virágok őrzik álmodat. Uzsonnaosztás Idején táncolnak a gyerekek. Nagy az étvágy, jókedvűen sajtot majszolnak s kenyeret. Barnára pirult arcukon piros rózsákat fest a szél s a jó étvágyhoz csavargó szöcske-zenekar zenél. Nyugodtan gondolsz holnapodra, a munkára, a békére, kedves családod körére s a mindennapi kenyérre. Boldogságod a tájba olvad, minden nappal szebb lesz a holnap és fölkacagsz győzelmesen, mert a dolgozók hazája gátat épít a tenger árja, a háború vak dühe ellen. Dénes György Könyvek a nép számára Sehol a világon nincs olyan mély és őszinte szeretet a könyv Iránt, min* a szocializmus hazájában. A szovjet hazában a könyvet szeretik, olvassák, élni tanulnak belőle, dolgozni és harcolni tanulnak belőle a népek millióinak tízezrei. A könyv a szovjetállam népeinek életszükséglete. A Szovjetunióban évről-évre nő az irodalmi munkák kiadásának száma. A Szovjetunióban csak a mult évben, több mint 42 ezer könyv jött ki, körülbelül 830 millió példányban. A szovjethazában, több mint 200 központi és kerületi kiadóvállalat van, amelyek a Szovjetunióban élő népek számára 119 nyelven adják ki az irodalmi műveket. Van köztük 40 olyan nemzetiség, amelyeknek a szovjetkormány megalakulásáig nem volt saját írásuk. A kiadásokkal kapcsolatos munkákat a Szovjetunió minisztertanácsa mellett létesített poligrafikai ipar és könyvkereskedettem koordinálja. A Szovjetunió nagy kiadóhivatalai a következők: A politikai irodalom állami kiadóhivatala, a művészeti irodalom állami kiadóhivatala, a műszaki irodalom állami kiadóhivatala, a gyermekirodalom állami kiadóhivatala és több más kiadóhivatal. Legnagyobb népszerűségnek örvend a Szovjetunió népi tömegei között a politikai irodalom, mindenekelőtt a marx-leninizmus klasszikusainak zseniális munkái. V. I. Lenin és V. J. Sztálin művei ma minden szovjet polgár asztalán megtalálhatók. A marx-leninizmus klasszikusainak művei a szovjetkormány ideje alatt 847 millió példányszámban jelentek meg. Az 1951-es év elején befejezték V. 1. Lenin válogatott műveinek 35 kötetes kiadását és kiadták J. V. Sztálin válogatott müvei 13 kötetét. 1951-ben csak a „Gospolitizdat" több mint 300 Marx, Engels, Lenin és Sztálin művet ad ki, kb. 60 millió példányban. Különleges érdeklődés mutatkozik a művészeti irodalom iránt. Elég megemlítenünk, hogy a művészeti irodalom mult évi kiadása az 1940-es évvel szemben négyszeresére emelkedett. Csupán Goslitizdat egy kiadóvállalata 1950-ben 42 millió könyvet bocsátott áruba. A Goslitizdat tömegkiadásban kiadta az egyes orosz klasszikusok és szovjet írók műveit és a világirodalom klasszikusainak műveit is. 1950-ben 20 összes munkát adtak ki, amelyből 9 be volt fejezve. Be voltak fejezve Puskin művei 6 kötetben, N. Gogol, Lesja Ukrajinka 3 kötetben, Shakespear, Schiller, Maupassant öszszes művel Kiadták M. Gorkij, A. Csehov, T. Sevcsenko, N. Dobrottjubov, N. N'yekrasov, A. Barbuse, D. Byron, Lu Sina klasszikus műveit és a XIX. század francia novelláinak gyűjteményét. Kiadták még Béranger verseinek és prózájának könyvét és két kötetben George Sandov válogatott műveit. Nyomtatásban vannak Balzac és Petőfi művel és nyomtatáshoz előkészítik M. A. Nexő műveinek első két kötetét. A szovjet írók k&zül megemlíthetők A. Tolsztoj, M. Solohov, M. Bubenov, B. Polevov és K. Fedina könyvei. Nagy tervet valósít meg a Goslitizdat az 1951-es évben. Az orosz klaszszikusok sorozatát már ebben az évben ki kell adni. Köztük az elsők L. N. Tolstoj műveinek kötetei. KI adták aztán P. Bazsov szovjet fró válogatott műveit is, továbbá az 1950. évben Sztálin-díjjal kitüntetett szovjet írók könyveit. Nagy figyelmet szentel a Goslitizdat a testvéri nemzetek irodalmának népszerűsítésére, mint amilyenek Kína, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Magyarország és stb. Az ettmúlt öt év alatt a művészeti irodalom állami kiadóhivata a külföldi szláv irodalomból 65 könyvet adott ki 1,890.000 példányszámban. Ezek között valtak Adam Mickievicz lengyel költő versei, B. Pruss válogatott művei, H. Sienkievicz történelmi regényei, lengyel novellák, Ivan BÍZOV bolgár klasszikus válogatott művei, Christo Botev versei, Július Fucsik kiváló cseh író könyve, K. Csapek válogatott művei és sok más. Nagy érdeklődést keltettek a Szovjetunióban Lu Sinnek, a kínai új irodalom megalapítójának, könyve (150 ezer példány) és Bo Czuj kínai költő müvei. Rövidesen megjelenik E. Ozsoska (lengyel) ötkötetes, műve, Sz. Zagorcsinov történelmi regénye „Utolsó nap", (bolgár) és M Majerová kétkötetes könyve (Csehszlovákia), M. Sadován (Románia) válogatott művei, továbbá magyar népmesék, slb. Nagymennyiségű könyvet ad ki a gyermekirodalom állami kiadóhivatala. 1951-ben a „Gyetgiz" kiad kb. 500 könyvet 55 millió példányban. Ezek a könyvek a 2—10 éves koiú gyermekeknek valók. A könyvek terjesztésében, hogy eljussanak a legszélesebb népi tömegekhez, nagy jelentőséggel bír az, hogy az országban a köz-, állami és szakszervezetek könyvtárának nagy hálózatát építik ki. 1951 január elsején az országban több mint 300.000 könyvtárs és azokban 600 millió könw volt. A szovjetember a könyvben hűséges barátját és tanácsadóját látja, az ismeretek és alkotások forrását, a szocialista kultúráért és a kommunizmus felépítéséért folyó harc hatalmas fegyverét J!evg^nij Loktionov. Hirdetmény a brafislavai szlovák egyetem pedagógiai fakultásának magyar tanítási nyelvű szakosztályáról Az iskola-, tudomány- és művé- | 1. A szakcsoportot, amelyet a jeszetügyi megbízotti hivatal a brati slavai szlovák egyetem pedagógiai fakultása a jövő tanítási évben magyar tannyeylvü szakosztályt nyit. Ezzel a magyar tanítási nyelvű másodfokú iskolák számára szakképzett tanerőket akar kiképezni. A hallgatók tanulmányaikat a következő szakcsoportokban folytathatják: 1. Magyar nyelv, orosz nyelv. 2. Magyar nyelv, történelem, állampolgári neveléstan. 3. Orosz nyelv — Zenei képzés. 4. Történelem, állampolgári neveléstan, képzőművészeti képzés. 5. Matematika, fizika. 6. Természetrajz, vegytan, földrajz. 7. Szlovák nyelv, magyar nyelv. Az egyes szakcsoportokban az előadások megindulnak, ha legalább 8 hallgató jelentkezik rájuk. Ezen szakosztályon a hallgatók beiratkozási feltételei azonosak más főiskolákéival. Kivételesen olyan jelentkezők is beiratkozhatnak, akiknek nincsen érettségi bizonyítványuk, ha meg vannak náluk azok az előfeltételek ahhoz, hogy tanulmányaik első esztendeje végére az érettségit leteszik. Hyen esetekről a fakultás dékánja dönt egyénenként. A jelentkezésben, amelyet 1951 augusztus 30-ig kell beküldeni a bratislavai Szlovák Egyetem pedagógiai fakultásának dékánátusához, Markovics-u. 2., a következőket kell feltüntetni: lentkező hallgatni akar. 2. Pontos lakcímét. A jelentkezéshez mellékelni kell a következő okmányokat: a) azoknak akik most érettségiztek: 1. Az érettségi bizottság ajánlását és 2. a CsISz vagy CSEMADOK ajánlását. b) Azoknak, akik régebben érettségiztek vagy nincs érettségi bizonyítványuk: 1. A kerületi Nemzeti Bizottság IV. ügyosztályának nyilatkozatát arról, hogy a jelentkező tanulhat a főiskolán. 2. A ROH vagy CsISz, vagy CSEMADOK kádervéleményét és ajánlatát Tekintettel arra, hogy a jelentkezési lapokat 1951 augusztus 30-ig kell beadni, a jelentkezők a belépéshez szükséges okmányokat mielőbb szerezzék be. A felvételt megelőző beszélgetésre a jelentkezők a bratislavai szlovák egyetem pedagógiai fakultásának dékánja hivja meg. A beszél, getésre a Jelentkezők a kővetkező személyi okmányokat hozzák magukkal: 1. Születési bizonyítványt. 2. Állampolgársági bizonyítványt. 3. Az utolsó iskolai bizonyítványt. Az iskola-, tudomány- és művészetügyi megbízotti hivatal.