Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-03 / 180. szám, péntek

UJSZO ­Munkalázban a sztavropoli rónák, ahol gépek végzik már a termésbetakarítás minden munkafolyamatát A sztavropoli rónákon javában I Ahol a kombájnok már elvégez- i típusú kombájnnál aratja a Hrusz­1951 augusztus 3 folyik az aratás a bőséges termés ték a munkát, ott azonnal megkez­dik a tarlóhántást. A szalmát szal­magylijtő traktorok gyűjtik össze. betakarítása. Az első, ami feltűnik: a sztapropoíiak földjein az ara­tástői a szállításig mindent gé­pek végeznek. Pedig neníi lehet azt állítani, hogy ezen a vidéken valami rendkívüli változás ment volna végbe az utób­bi időben. Még ninos elég vülamos­energía, víz sincs még a most épü­lő csatornában, amelyet a térképen ez idő szerint mégcsak pontozott vonal jelez. A kolhozparasztok azonban már előre gondolnak, s hozzáigazodnak a készülő csatorná­hoz: nagy gyümölcsösöket létesíte­tek, szőlőket telepítettek, végrehaj­tották az erdöültetés 15 éves ter­vét, s megkezdték a gyapottermesz­tést. Azonban csakhamar kiderült, hogy az ilyen munkaigényes új gazdasági ágakhoz kevés a munka­azonban már előre gondolnak, s mult télen mutatkoztak, s ennek leküzdése igen sok fejtörést oko­zott a kolhozparasztoknak. Csak egy megoldást találtak: gépesíteni a földművelés minden folyamatát, mert így felszabadul az emberi munkaerőnek több mint a fele. Látogatás a Lenin-kolhoz szérűjén A Lenin-kolhoz szérűjén alig lá­tunk néhány embert, de annál több a gép. Egymásután érkeznek a megrakott tehergépkocsik és a mér­legre állnak. A vezető nem kap­csolja ki a motort, mert hiszen a mérlegelés után egy mozdulattal megtörténik a lerakodás. Nem messze a mérlegtől egy különös gép fúrja bele ormányát a gaboná­ba, hogy eljuttassa a gabonát egy légi cséplőgépből átalakított osz­tályozóba. A megtisztított gabonát transzportőr dönti a deszkatartály­ba. Ezt a két ntóbU gépet a kolhoz dolgozói szerkesztették. Az üres gépkocsik a tartály alá állnak, egy kisfiú elhúzza a deszkareteszt és a gabona beleömlik a gépko­csiba. Másfél perc múlva a teher­gépkocsi rakományával rááll a mérlegre, megtörténik a mázsá­lás — s már robog ls az elevá­tor felé. Dolgozik a szérűn egy „faágyú" ls, amelyet egy parasztasszony ke­zel. Az „ágyú" felszívja a gabonát és szüntelenül „lövi" a levegőbe. Aki erre jár megcsodálja az arany színű szökőkutat. Ezzel a „faágyú­val" szárítják é3 tiaietítják azt a gabonát, amelynek a megengedett­nél nagyobb a nedvességtartalma. A szérű mögött, egy faernyő vé­delme alatt, motor és kis dinamó­gép áll. Innen huzalok vezetnek minden géphez, valamint a póznák­ra szerelt lámpákra, A sztavropoli szérűkön ugyanis éjszaka is folyik a munka. Harc a szérűk gépesítéséért A kilenc teljesen gépesített szé­rűn csak a mérlegek egyformák. A többi gépet az egyes kolhozok feltalálói és újitói szerkesztették. A kolhozparasztok télen szorgalma­san hallgatták a gépesítésről szóló előadásokat, beletemetkeztek a szaklapokba, majd elkezdtek szerel­ni. Kovácsoltak, fűrészeltek, gyalul­tak, ácsoltak, a közös munka ered­ményeképpen megszülettek az új gépek. Ha komoly hiba támadt va­lahol a gépeknél, a szérű vezetője rádión értesíti a gép- és traktorál­lomás irányítóját: — Haló, haló! Keresd meg Skuro mechanikust és küldd hozzánk! A gépesített szérűk létesítésének gondolata Bjelouszov elvtárstól, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttétől származik, ö a petrov­szkoji gép- és traktorállomás igaz­gatója. A traktor felszedi a kévéket és ka­lakba rakja. Egy traktor jő időben egy nap alatt 70 hektárt tisztít meg a szalmától. — Az én gépegységem a ka­zalrakásban 23 ökrösszekeret és 46 embert helyettesít — mondja Csernisev traktoros. — Most van a legnagyobb dologidő, de sehol sincs kapkodás. 1951-ben megol­dottuk a legnehezebb csomót: az aratás problémáját. Munkában a kolhoz apraja-nagyja A sztavropoli peremvidéken fek­szik Petrovszkoje falu. Makar Anyiszimovics Poszmitnij, a Szo­cialista Munka Hőse vezeti a Bu­gyonni j -kolhozt. Már a 27-ik kol­hozaratást éri meg életében. Ezek­ben a napokban különösen boldog Poszmitnij elvtárs: magasra nőtt a gabona, kövérek a szemek, annak ellenére, hogy tavasz óta egyszer sem volt bőséges esőzés ezen a vi­déken. A mélyen felszántott és az agro­technika legújabb vívmányai sze­rint megművelt földek megnövel­ték a gabona ellenálló képességét. Közvetlen az aratás előtt perzse­lő száraz szél fújt szinte szünet nélkül, de nem tudott kárt tenni a ringó búza-mezőkben. Az élen­járó mies u ríni tudomány ismét győzedelmeskedett az elemi erő­kön. , Az első aratási napon, amikor még alig pitymallott, valósággal megele­venedett a Gladkij-tanya. A hajna­li csendet gépek búgása zavarta meg. Legelőször a brigádvezetők és a gépkezelők érkeztek motorke­rékpárjaikon. Nemsokára feltűntek a kolhozparasztokkal zsúfolásig megtelt gépkocsik és azekerek is. Kijöttek a határba még az isko­lás gyermekek is, hogy segítse­nek a nagy munka idején a kol­hoznak. A búzatengerben négy „sztyeppei hajó" — négy modern kombájn — úszik. A „parancsnoki hídon" a kormánykerekek mellett a legki­uróbált mesterek állnak. A gépegy­egységeket a kolhozparasztok állandó brigádjai szolgálják ki. Itt a kom­bájn-munkával egyidejűleg végzik el a tarlóhántást. Már most meg­kezdődik a harc a jövő évi termé­sért. Harminchárom mázsa — egy hektáron A „Vörös agronom" nevű tanya környékén Pavol Filipovics Vedutá­nak, a Szocialista Munka Hősének brigádja dolgozik. Ennek a brigádnak 12 ezer má­zsa búzát kellene beszolgáltatnia 460 hektárról, hektáronként át­lagban 26 mázsát — mondja Poszmitnij elvtárs. Makar Anyiszlnovics, ml hektáronként 30.5 mázsás átlag­termést értünk el. — újságolja örömtől sugárzó arccal Veduta. Az erdő mellett a hullámzó aranytenger közepén dolgozik az önhajtású kombájn. Vezetője Pri­hogyko elvtárs, aki már eddig na­gyon sok fiatal kombájn-gépészt tanított meg mesterségére. — Az első évben — mondja — 16 mázsás termést takarítottam be. Most már 83 mázsás hektá­ronkénti átlagterméssel dicseked­hetünk. Az SntSzés távlatai A veszeliji kolhozok földjein la tetőpontját érte el az aratási mun­ka. Az idei nyáron különösen bő az aratás. Leomyid Velgotcsonko, aki két egybekapcsolt ,,Sztalinyec-6" A villamosmegállók áthelyezése a Sztálin-tér átépítése Idejére A bratislavai közúti közlekedési vál­lalatok tudatják az utazóközönség­gel, hogy augusztus 1-ével megindul a Sztálin-téri közlekedési csomópont átépítése. Fiiatt az ottlévő villamos nftgállóhelyek a következőképpen vál­toznak meg: Az l-es és 2-es villamosok a Nem­zeti Színház felé és a 3-as villamos mindkét irányban a Jesensky-utca sar­kán áll meg, a volt Pilzeni-udvar sör­mérés előtt. A nagyállomás felé tartó l-es és a Vistrához induló 2-es villa­mosok, valamint a mindkét irányú 4-sek a Stúr-utca és a Cservené Ar­máda-utca sarkán allnak meg. csov-kolhoz gabonáját, nagy elisme­réssel emlékezik meg a kolhozpa­rasztok önfeláldozó munkájáról. — Mi lesz itt, lia már bősége­sen kapunk vizet a volga—doni­csatornából ! — csapja össze a kezét. Hasonló gondolatok foglalkoztatják & kol­hozparasztokat is, akik ebben az évben utoljára takarí­tanak be termést nem öntözött területekről. Az „Iljics hagyatéka" és a „Szik­ra"-nevü kolhoz egyes kísérleti földjei két hónappal ezelőtt sok vi­zet kaptak a közeli víztárolóból. — Az öntözés következtében — mondja a „Szikra"-kolhoz elnöke — a búzatermés négyszeresen-öt­szörösen megnövekedett. A dinnye földeken és a burgonyaföldeken nyolcszorta nagyobb lesz a termés, mint a nem öntözött területeken. A sztálini Volga—Don-csatorna 5 millió rubellel növeli majd a kol­hoz bevételét.­J)zabadba híoó ének A lombsátoron szellő hempereg, ezernyi fűszál kortyolja a fényt. Árnyék hasal a szőlőhegy megett, az ég ivére csorduló tüzek alvadtan csapnak szerteszét. A gyep selymére fény csorog. Harangvirágon lepke táncol. Nézd csak a csacska pataltot, milyen kedves és milyen jámbor, semmit sem tud a tenger viharáról. A levegőég tükörében, mint tollászkodó madarak Ids, pöttömnyi felhőrongyok totyogva, omlón játsszanak ... Szombat délután hátizsákot pakolsz, rövid nadrágot húzol — körötted feleség, gyerek kökény-szemével rád nevet. A hét fáradsága messze-tűnik, kézenkapod a csemetéket, indulsz . arcon csókol a szellő, ulót dúdol feleséged. ^nd n»iú< i w űcsút intesz, a város elmarad, mögötted néma falai; izzanak. A zsivaj, lárma örök óceánja erőtlen kézzel kapkod még utánad B te fürgén szeded a lábad. Hegyre kapaszkodol — merengve nézed rezgő fényben a híg messzeséget. Dombok hullámán pára ing, apró madárcsapat kering a kékes űrben kedvesen. Ledőlsz a gyepes oldalon, paskolja hátadat a nap, hevülsz, derülsz, elszenderülsz, virágok őrzik álmodat. Uzsonnaosztás Idején táncolnak a gyerekek. Nagy az étvágy, jókedvűen sajtot majszolnak s kenyeret. Barnára pirult arcukon piros rózsákat fest a szél s a jó étvágyhoz csavargó szöcske-zenekar zenél. Nyugodtan gondolsz holnapodra, a munkára, a békére, kedves családod körére s a mindennapi kenyérre. Boldogságod a tájba olvad, minden nappal szebb lesz a holnap és fölkacagsz győzelmesen, mert a dolgozók hazája gátat épít a tenger árja, a háború vak dühe ellen. Dénes György Könyvek a nép számára Sehol a világon nincs olyan mély és őszinte szeretet a könyv Iránt, min* a szocializmus hazájában. A szovjet hazában a könyvet szeretik, olvassák, élni tanulnak belőle, dolgozni és harcolni tanulnak belőle a népek millióinak tízezrei. A könyv a szovjetállam népeinek életszükséglete. A Szovjetunióban évről-évre nő az irodalmi munkák kiadásának száma. A Szovjetunióban csak a mult évben, több mint 42 ezer könyv jött ki, kö­rülbelül 830 millió példányban. A szovjethazában, több mint 200 központi és kerületi kiadóvállalat van, amelyek a Szovjetunióban élő népek számára 119 nyelven adják ki az iro­dalmi műveket. Van köztük 40 olyan nemzetiség, amelyeknek a szovjetkor­mány megalakulásáig nem volt saját írásuk. A kiadásokkal kapcsolatos munkákat a Szovjetunió miniszterta­nácsa mellett létesített poligrafikai ipar és könyvkereskedettem koordi­nálja. A Szovjetunió nagy kiadóhivatalai a következők: A politikai irodalom álla­mi kiadóhivatala, a művészeti iroda­lom állami kiadóhivatala, a műszaki irodalom állami kiadóhivatala, a gyer­mekirodalom állami kiadóhivatala és több más kiadóhivatal. Legnagyobb népszerűségnek örvend a Szovjetunió népi tömegei között a politikai iroda­lom, mindenekelőtt a marx-leninizmus klasszikusainak zseniális munkái. V. I. Lenin és V. J. Sztálin művei ma min­den szovjet polgár asztalán megtalál­hatók. A marx-leninizmus klassziku­sainak művei a szovjetkormány ideje alatt 847 millió példányszámban jelen­tek meg. Az 1951-es év elején befejezték V. 1. Lenin válogatott műveinek 35 kötetes kiadását és kiadták J. V. Sztálin válogatott müvei 13 kötetét. 1951-ben csak a „Gospolitizdat" több mint 300 Marx, Engels, Lenin és Sztálin művet ad ki, kb. 60 millió példányban. Különleges érdeklődés mutatkozik a művészeti irodalom iránt. Elég meg­említenünk, hogy a művészeti iroda­lom mult évi kiadása az 1940-es évvel szemben négyszeresére emelkedett. Csupán Goslitizdat egy kiadóvállalata 1950-ben 42 millió könyvet bocsátott áruba. A Goslitizdat tömegkiadásban kiadta az egyes orosz klasszikusok és szovjet írók műveit és a világiroda­lom klasszikusainak műveit is. 1950-ben 20 összes munkát adtak ki, amelyből 9 be volt fejezve. Be voltak fejezve Puskin művei 6 kötetben, N. Gogol, Lesja Ukrajinka 3 kötetben, Shakespear, Schiller, Maupassant ösz­szes művel Kiadták M. Gorkij, A. Csehov, T. Sevcsenko, N. Dobrottju­bov, N. N'yekrasov, A. Barbuse, D. By­ron, Lu Sina klasszikus műveit és a XIX. század francia novelláinak gyűj­teményét. Kiadták még Béranger ver­seinek és prózájának könyvét és két kötetben George Sandov válogatott műveit. Nyomtatásban vannak Balzac és Petőfi művel és nyomtatáshoz elő­készítik M. A. Nexő műveinek első két kötetét. A szovjet írók k&zül megemlíthetők A. Tolsztoj, M. Solohov, M. Bubenov, B. Polevov és K. Fedina könyvei. Nagy tervet valósít meg a Goslitiz­dat az 1951-es évben. Az orosz klasz­szikusok sorozatát már ebben az év­ben ki kell adni. Köztük az elsők L. N. Tolstoj műveinek kö­tetei. KI adták aztán P. Bazsov szovjet fró válogatott műveit is, továbbá az 1950. évben Sztálin-díj­jal kitüntetett szovjet írók könyveit. Nagy figyelmet szentel a Goslitizdat a testvéri nemzetek irodalmának nép­szerűsítésére, mint amilyenek Kína, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgá­ria, Magyarország és stb. Az ettmúlt öt év alatt a művészeti irodalom állami kiadóhivata a külföldi szláv irodalomból 65 könyvet adott ki 1,890.000 példányszámban. Ezek között valtak Adam Mickievicz lengyel költő versei, B. Pruss válogatott művei, H. Sienkievicz történelmi regényei, len­gyel novellák, Ivan BÍZOV bolgár klasszikus válogatott művei, Christo Botev versei, Július Fucsik kiváló cseh író könyve, K. Csapek válogatott művei és sok más. Nagy érdeklődést keltettek a Szov­jetunióban Lu Sinnek, a kínai új irodalom meg­alapítójának, könyve (150 ezer pél­dány) és Bo Czuj kínai költő müvei. Rövidesen megjelenik E. Ozsoska (lengyel) ötkötetes, műve, Sz. Zagor­csinov történelmi regénye „Utolsó nap", (bolgár) és M Majerová két­kötetes könyve (Csehszlovákia), M. Sadován (Románia) válogatott művei, továbbá magyar népmesék, slb. Nagymennyiségű könyvet ad ki a gyermekirodalom állami kiadóhivatala. 1951-ben a „Gyetgiz" kiad kb. 500 könyvet 55 millió példányban. Ezek a könyvek a 2—10 éves koiú gyerme­keknek valók. A könyvek terjesztésében, hogy el­jussanak a legszélesebb népi tömegek­hez, nagy jelentőséggel bír az, hogy az országban a köz-, állami és szak­szervezetek könyvtárának nagy háló­zatát építik ki. 1951 január elsején az országban több mint 300.000 könyvtárs és azokban 600 millió könw volt. A szovjetember a könyvben hűsé­ges barátját és tanácsadóját látja, az ismeretek és alkotások forrását, a szocialista kultúráért és a kom­munizmus felépítéséért folyó harc hatalmas fegyverét J!evg^nij Loktionov. Hirdetmény a brafislavai szlovák egyetem pedagógiai fakultásának magyar tanítási nyelvű szakosztályáról Az iskola-, tudomány- és művé- | 1. A szakcsoportot, amelyet a je­szetügyi megbízotti hivatal a brati slavai szlovák egyetem pedagógiai fakultása a jövő tanítási évben ma­gyar tannyeylvü szakosztályt nyit. Ezzel a magyar tanítási nyelvű má­sodfokú iskolák számára szakkép­zett tanerőket akar kiképezni. A hallgatók tanulmányaikat a következő szakcsoportokban foly­tathatják: 1. Magyar nyelv, orosz nyelv. 2. Magyar nyelv, történelem, ál­lampolgári neveléstan. 3. Orosz nyelv — Zenei képzés. 4. Történelem, állampolgári neve­léstan, képzőművészeti képzés. 5. Matematika, fizika. 6. Természetrajz, vegytan, föld­rajz. 7. Szlovák nyelv, magyar nyelv. Az egyes szakcsoportokban az előadások megindulnak, ha legalább 8 hallgató jelentkezik rájuk. Ezen szakosztályon a hallgatók beiratkozási feltételei azonosak más főiskolákéival. Kivételesen olyan je­lentkezők is beiratkozhatnak, akik­nek nincsen érettségi bizonyítvá­nyuk, ha meg vannak náluk azok az előfeltételek ahhoz, hogy tanul­mányaik első esztendeje végére az érettségit leteszik. Hyen esetekről a fakultás dékánja dönt egyénen­ként. A jelentkezésben, amelyet 1951 augusztus 30-ig kell bekülde­ni a bratislavai Szlovák Egyetem pedagógiai fakultásának dékánátu­sához, Markovics-u. 2., a követke­zőket kell feltüntetni: lentkező hallgatni akar. 2. Pontos lakcímét. A jelentkezéshez mellékelni kell a következő okmányokat: a) azoknak akik most érettségiz­tek: 1. Az érettségi bizottság ajánlá­sát és 2. a CsISz vagy CSEMADOK ajánlását. b) Azoknak, akik régebben érett­ségiztek vagy nincs érettségi bizo­nyítványuk: 1. A kerületi Nemzeti Bizottság IV. ügyosztályának nyilatkozatát arról, hogy a jelentkező tanulhat a főiskolán. 2. A ROH vagy CsISz, vagy CSE­MADOK kádervéleményét és aján­latát Tekintettel arra, hogy a jelent­kezési lapokat 1951 augusztus 30-ig kell beadni, a jelentkezők a belé­péshez szükséges okmányokat mie­lőbb szerezzék be. A felvételt megelőző beszélgetés­re a jelentkezők a bratislavai szlo­vák egyetem pedagógiai fakultásá­nak dékánja hivja meg. A beszél, getésre a Jelentkezők a kővetkező személyi okmányokat hozzák ma­gukkal: 1. Születési bizonyítványt. 2. Állampolgársági bizonyítványt. 3. Az utolsó iskolai bizonyít­ványt. Az iskola-, tudomány- és művészetügyi megbízotti hivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents