Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-21 / 195. szám, kedd

/ J ÜJSZ0 ­A CSEMADOK helyi csoportjai dolgozó parasztságunk megsegítői 1951 augusztus 21 Falvainkban öröm­teli szívvel és a fel­szabadulás érzé­sével készülődik dolgozó paraszt­ságunk megünnepelni az aratás befejezé­sét. öröm ragyog a szemekben, dal fakad az ajkakon és zengve, harsogva száll szájról szájra az egész országban. Üzenet, boldog ígéret ez a mélyből fakadó öröm. Üzenet a városoknak, a munkásosz­tálynak. Üzenet minden becsületes dolgozónak. Dolgozó parasztságunk a hála érzésével gondol Pártunkra, tömegszervezeteinkre és egész mun­kásosztályunkra. Nem felejti et, hogy a legnagyobb munkaidőben, a legsürgősebb tennivalók közepette segítségére sietett a munkásosztály. Tömegszervezeteink mindenütt köz­rejártak, átvettek a teherviselésből és megkönnyítették, megrövidítették az aratás befejezését. Ebben a segít­ségben nagy része van a CSEMADOK helyi csoportjainak is. Ott jártak az élen, buzdítottak, lelke­sítettek és derekasan kivették részü­ket a munkából. Mindezek mellett még kultúrmunkát is végeztek. Ter­jesztették a pártsajtót és új tagokat toboroztak a CSEMADOK-ba. Most, amikor már véget értek a nehéz munkálatok, helyi csoportjaink ismét a dolgozó parasztság segítsé­gére sietnek. Részt vesznek az arató ünnepségek megrendezésében. Szép kultúrműsorral adnak méltó keretet az új kenyér ünnepének. Nem állnak meg egy pillanatra sem. Üj kötele­zettségeket vállalnak, kultúrbrigádo­kat szerveznek. Terjesztik a pártsaj­tót, a Fáklyát és toborozzák az új tagokat. Tudják jól, hogy a. munka az életet jelenti. Az élet pedig örök mozgás, örök előretörés és örök fejlő­lés, amely egyre közelebb hozza a dolgozók nagy célját: a szocializ­must. * Az alábbi beszámolónkban képet adunk helyi csoportjaink szorgos mű­ködéséről: A galántai és a somorjai járás CSEMADOK helyi csoportja lelkesen készülnek a szövetkezeti vásárra. Kultúrbrigádokat alakítottak és len­dületes munkával láttak hozzá a kultúrműsor betanulásához, hogy a szövetkezeti vásár szép legyen és emlékezetes maradjon minden dolgo­zó számára. A szövetkezeti vásárt a Szovjetbarátok Szövetsége rendezi és a CSEMADOK mindenben támo­gatja szép munkáját. A szövetkezeti vásár Galántán augusztus 25. és 26-án, Somorján pedig szeptember 2-án lesz. Szépen teljesítették kötelezettség­vállalásukat a losonci járásban fekvő Vilke és Jelsöc község CSEMADOK helyi csoportjai is. A vilkei helyi­csoport ezideig 672 munkaórát dol­gozott le az aratásnál, cséplésnél és útjavításnál. Ezzel hathatósan hozzá­járult a dolgozó parasztság munkájá­nak megkönnyítéséhez, az aratás és cséplés sikeres befejezéséhez. A jel­sőci csoport 363 munkaórával járult hozzá az aratási munkálatokhoz, ami szintén példamutató teljesítmény. Szép munkálkodásukért mind a két csoport dicséretet érdemel. Horváti községben is megértették a dolgozók a sürgető idők sza­vát. E hó 12-én alakult meg a CSEMADOK helyi csoportja, hegy lelkes munkájával ö is hozzájárujon a szocialista kultúra előmozdításá­hoz, a szocialista falu mielőbbi kiala­kításához. A CSEMADOK füleki helyi csoport ja színdarabbal és énekszámokkal készül megünnepelni az augusztus 26-án megtartandó pártnapot. A kul­turális munka mellett a brigádmun­kából is derekasan kiveszik részü­ket. A békearatásban a füleki állami birtokon ezideig 300 brigádólát dol­goztak le. A községi fürdő építkezé­seihez szintén 300 órával járult hoz­zá a tagság. A fülekpüspöki helyi csoport a köz­ségi útépítéshez 264 órán át hordta a követ. A kőhordáson kívül még 96 brigádórát dolgozott le az útjavítás­nál. A községi hídépítésnél 84 órát, az állami birtokon burgonya- és ku­korica-kapálásánál 204 brigádórát dolgozott le. A helyi csoport tagjai teljes létszámmal vették ki részüket a békearatásból is. Lelkesen készül­nek arra, hogy amint a kultúrházból kiürítik az ott felraktározott gabo­nát, még nagyobb lendülettel látnak a munkához, hogy a kultúra fegyve­rével harcoljanak a szocializmus megvalósításáért. Zsigárdon a CSEMADOK helyi csoportja megalakította kultúrbri­gádját. A brigád Földes Mihály: Mélyszántás című színmüvét tanulja be első alkalomra. A helyicsoport si­kerrel folytatja a pártsajtó és a Fáklya terjesztését a falu dogozói között. A CSEMADOK érsekújvári helyi­csoportja szép sikerrel adta elő Szig­ligeti: Liliomfi c. színmüvét. A dol­gozók lelkes tapssal jutalmazták a CSEMADOK kultúrbrigádjának tö­rekvő munkáját és várjuk, hogy a sajtókampányból is majd ilyen lelke­sedéssel veszik ki részüket, mert ez is a kultúrát szolgálja. Magyar József a szepsi járás CSEMADOK oktatója sikeresen foly­tatja a sajtótoborzást. Az Uj Szó ré­szére ezideig 21 előfizetőt szerzett, a fáklya részére pedig 8-at. A CSEMADOK kálnai helyi cso­portjának tagjai odaadó munkával vették ki részüket a békearatásból és nagy segítséget nyújtottak a kál­nai II. típusú EFSz-nek. Lök község helyi csoportja kötele­zettséget vállalt arra, hogy 40 előfi­zetőt szerez a pártsajtó és a Fáklya részére. E célból megszervezik és fel­állítják az agitkettösöket. A CSEMADOK kiskoszmályi helyi­csoportja 40 előfizetőt szerzett az Uj Szó-nak és a Fáklya részére 30 előfizető szerzését vállalta. Kötele­zettséget vállaltak arra is, hogy ha a mezei munka sürgős tennivalói megszűnnek, még erőteljesebben kapcsolódnak be a pártsajtó előfize­tőinek toborzásába. A CSEMADOK taglétszámát 52-röl 65-re emelik és az EFSz-nek segítségére lesznek ab­ban, hogy a II. típusú a III-ba lép­hessen át. Az újbarsi li'elyi csoport 50, a kál­nai helyi csoport pedig 40 előfizetőt szerez a Fáklya részére. A kálnai csoport vállalta, hogy táncegyüttes­sel járul hozzá az aratóünnepély megrendezéséhez és szebbétételéhez^ A CSEMADOK ipolysági helyi cso­portjának kultúrbrigádja sikeres munkát fejt ki és sorba látogatja a falvakat. A mult vasárnap Paláston volt, ahol sikeres kultúrműsorral nyerte meg a dolgozók tetszését. Csupán egy kulák atyafinak nem tetszett a műsor. Ügy látszik a CSEMADOK elérte célját, mert ha a kulákoknak'nem tetszik, akkor az azt jelenti, hogy Paláston is meg­kezdődött az osztályharc. A kultúr­brigád legközelebb Visk községet lá­togatja meg, ahol a „Szerencse fel" című színmüvet adják elö. A rimaszombati járás Gesztete községében a CSEMADOK helyi­csoportja agitkettösöket állított fel a pártsajtó és a Fáklya előfizetőinek széleskörű toborzására. Pádár község helyi csoportja ez­ideig 29 előfizetőt szerzett a Fáklyá­nak és 9 új tagot szervezett be a helyi csoportba. Lendületesen látnak hozzá a pártsajtó terjesztéséhez is. A. CSEMADOK ozsgyáni helyi cso­portja 17 előfizetőt szerzett a Fák­lyának és vállalta, hogy elősegíti az EFSz-t a III. típusról a IV-re való áttérésnél. Koncz Béla a CSEMADOK losonci járási oktatója az Uj Szó' részére ezideig 14 előfizetőt szerzett. Uhro­vics Lajos a rétéi csoport elnöke 4 előfizetővel járult hozzá a pártsajtó terjesztéséhez és vállalta, hogy szep­tember végéig még 10 előfizetőt sze­rez. A CSEMADOK andói helyi csoport­jának kultúrbrigádja lelkesen készül az aratóünnepélyre. A tömegszerve­zetek munkájának köszönhető, hogy jól működik az EFSz és a húsbeszol­gáltatást 137 százalékban teljesítet­ték. A CSEMADOK és a CsISz kö­zös erővel siettek az EFSz segítsé­gére az aratási munkákban. Lak község CSEMADQK helyi­csoportja kötelezettséget vállalt arsrs, hogy 50 új tag beszervezésével a tag­létszámot 119-ről 169-re emeli. Äz EFSz aratóünnepélyére már tanulják a színdarabot. Tany község helyi csoportja lendü­letes munkával fogott hozzá a párt­sajtó terjesztéséhez. A csoport színi­gárdája pedig kultúrműsorral járul hozzá a szakállasi aratóiinnepély megrendezéséhez. A nemesőcsai csoport ezideig 3000 órát dolgozott le a mezőgazdasági munkálatoknál és most jónak látja, hogy újabb 2000 órával járuljon hoz­zá a cséplési munkálatokhoz. E kö­telezettségvállalás olyan szép, hogy a nemesócsai helyi csoport méltó a dicséretre. • Ha a CSEMADOK helyi csoportja­ink munkáját figyelemmel kísérjük, észre kell vennünk, hogy napról-nap­ra szebben és jobban dolgoznak. Napról napra lendületesebb munkát fejtenek ki. Felrázzák a szunnyadó falvak népét és előkészítik őket a szocializmus, a szebb, emberibb jövő mielőbbi megvalósításához. A kultú­ra és a munka fegyverével harcolnak lankadatlanul, hogy kivezessék a dol­gozó népet a homályból a szocialista életszemlélet napfényes mezőire, az örök béke, a boldog jövő megterem­tésének útjára. A CSEMADOK HÍRE! A CSEMADOK GALÁNTAI MUNKABRIGÄDJA A CSEMADOK galántai vezetősé­ge hosszabb szervezömunka és kultúrténykedés eredményeként egy szépen berendezett kultúrhelyiséget bocsátott tagsága és a haladószelle­mü magyarajkú galántai lakosság rendelkezésére. A helyiség kifesté­se. díszítése és bútordarabokkal va­ló ellátása a galántai CSEMADOK­csoport néhány lelkes tagjának kö­szönhető, akik az utolsó szöget is önkéntes brigádmunkával verték be a falba. Uj otthonunkat augusztus 10-én avattuk fel ünnepélyesen. Az ünne­pélyen a tagságon kívül résztvettek a Pártnak és a tömegszervezetek­nek kiküldöttei is. A kultúrszámok­kal és lelkes hangú felszólalásokkal tarkított ünnepély méltó befejezése­ként tagságunk, megértve a gabo­betakarítás gyorsaságának fontos­ságát, egy tizenháromtagú munka­brigádot szervezett augusztus 12-re a galántai EFSz földjein levő ga­bonafélék betakarítására. A mun­kabrigád vasárnap kora reggel víg nótaszóval kiment az EFSz cukor­borsó-földjeire, ahol már készenlét­ben állt a cséplőgép, hogy a serény, munkakedvelö kezek megindítsák és bőven etessék az idei cukorborsó­terméssel. Egy csoportunk- a föl­deken heverő, lekaszált cukorborsót rakta össze, a másik kocsira emel­te s a cséplőgépekhez vitte az össze­gyűjtött cukorborsót, a harmadik csoport pedig csépelt. Igyekeznünk kellett, hogy a munkában becsület­tel megálljunk a helyünket. Brigá­dunk valamennyi tagja becsületes munkát igyekezett végezni, hogy ezzel a galántai EFSz-t támogassa és erősítse. Kinn a földeken forgott a villa és csattogott az ostor. A cséplő­gép pedig megállás nélkül búgott és csépelt. Egyik zsák a másik után telt meg az idei nagyszemü cukor­borsóval. Senki sem maradt le a munkában, mindenki megállta a helyét, tréfák röpködtek a levegő­ben* nevetés csattant fel a jóked­vű brigádosok ajkáról. Mikor dél­ben megállt a gép, a munkától po­rosak voltunk, de nem fáradtak. Kíváncsian verődtünk össze a ko­csik körül és amikor az EFSz funkcionáriusa megolvasta a cukor­borsóval telt zsákokat, bizony mindannyiunknak mosolyra derült az arca, mert kitűnt, hogy 50 szá­zalékkal teljesítettük túl a normát. A szokottnál kevesebben voltunk a munkához és mégis megmutattuk, mit tesz a munkaakarat és fiata­los lendület. A CSEMADOK galántai munka­brigádja ezzel tanúbizonyságát ad­ta, hogy tisztában van kötelességei­vel és megmutatta, hogy öntuda­tos tagságunk van. A CSEMADOK galántai helyi csoportjának vezetősége sLET A pártszervezetek irányító szerepe a faSusii kulfúrmunkában A falusi kulturális-nevelő munka a kolhozparasztság' kommunista nevelé­sének legfontosabb eszköze: fejleszti a kolhozparasztok szociális öntudatát, magas fokra emeli politikai és kulturális színvonalát. A kolhozparasztság most, a szocializmusból a kommunizmusba való át­menet során oldja meg fő feladatát a mezőgazdaság területén: jelentősen növelnie kell a terméshozamot és az állatállományt. A kulturális-nevelő­munkát a pártszervezetek irányító szerepe segíti elő. A cél az, hogy maga­sabb fokú képzettséget biztosítsanak a mezőgazdasági dolgozóknak. Óriási összeget áldoz a szovjetállam a ' falusi kulturilis-nevelőmunka állan­dó fejlesztésére. A falvakban 120 (szernél több klub, olvasóterem és já­rási kultúrház működik, a falusi és járási könyvtárak száma meghaladja a százezret. Ezekben a könyvtárakban 75 millió könyv áll az olvasónak ren­delkezésére. A falusi kultúrmunka csak úgy biz­tosíthatja a kolhozparssztok ir«rimu­Hista nevelését, csak úgy növelheti a politikai és termelési feladatok végre­hajtására irányuló készséget, ha a pártszervezetek megadják a szüksé­ges támogatást. Szovjet-Ukrajna pártszervezeteinek kultúrmunkásai nemrégiben értekez­letre gyűltek össze és megvitatták a köztársaság kulturális munkáinak kérdéseit. Az értekezleten ismertették a legjobb klubok, olvasótermek és könyvtárak vezetőinek tapasztalatait. Az értekezlet után az Ukrán Kommu­nista (boisevik) Párt Központi Bizott­sága határozatot hozott, amelyben megjelölte a legközelebbi teendőket. A Központi Bizottság rendszeresen ellenőrzi a határozat végrehajtását és szükséges segítséget nyújt a helyi pártszervezeitnek. A pártszervezetek most az egész szovjethazában a politikai munka fel­lendítésére törekszenek. Jól dolgoz­nak, ha ebben a harcukban a legtelje­sebb mértékben kihasználják azt az ideológiai hatást, amit a legjobban éppen a kultúrmunkával lehet eäérni. Az omszki terület cserláki járásában két évvel ezelőtt kezdték tneg kol­hozkönyvtárak szervezését. A területi pártbizottság propaganda és agitációs osztálya támogatta ezt a kezdemé­nyezést, s mivel a pártszervezetek is tevékenyen bekapcsolódtak a szerve­zési munkába, sikerült felkelteni a dol­gozók széles rétegeiben az érdeklő­dést. A mozgalom egyre szélesedett, az omszki dolgozók után a falusi ér­telmiség is megmozdult, hogy így kö­zös erővel minél több könyvet bizto­síthassanak a kolhozok számára. Most már minden Omszk-körriyéki kolhoz­ban van könyvtár. s az olvasók tábora a parasztság soraiban napról napra nő. A falusi klubok, kultúrházak és könyvtárak jó munkája mindig a ká­derektől függ. A pártszervezetek min­dent elkövetnek, hogy a kultúrmunka élvonalába politikai­lag fejlett, tapasztalt káderek ke­rüljenek. Minthogy a falus 1 dolgozók kultúr­igényei gyorsan nőnek, nem hanya­goljuk el a kuitúrkáderek tovább­képzésének biztosítását. A kultúrmun­ka vezetését csak olyan káderekre bízzák, akik nemcsak képzettek poli­tikailag, de magszerezték már a szükséges, általános műveltséget is. Gondosan ügyelnek arra, hogy a veze­tőket na változtassák túl gyakran, mert a leváltások és személy cserék mindig visszaesést okoztak a kultúr­munkában. A vezető kultúrmunkások eszmei továbbképzése céljából szemináriu­A szocialista iskoláért és a szocialista nevelésért Népünk és munkásosztályunk a Párt és Klement Gottwald elnök vezetésével, Lenin és Sztálin zseni­ális szellemében épitl az új szocia­lista iskolát. Az 1951/52-es iskola­év gyökeres változás jegyében kez­dődik meg köztársaságunk vala­mennyi iskolájában. Az SzKP Köz­ponti Bizottságának határozata megmutatja, milyen tartalmúnak kell lenni a nevelésnek és milyen új embereket keH felnevelnünk is­koláinkban. Ránk tanítókra az a nagy fel­adat hárul, hogy munkánkat az ed­diginél eredményesebben vegezzük, hogy sikeresebben teljesíthessük az SzKP Központi Bizottságának ha­tározatait. A tanítónak minden fia­talt hazafiasságra és proletár nem­zetköziségre kell nevelnie. A neve­lésnek alapköve a marxi-lenini ta­nítás. Felelösségtelejes feladat áll előttünk, hogy iskoláinkból új em­berek kerüljenek ki, akik öntuda­tos munkásokként, képzett föld­müvesekként és szakképzett értei, miségi dolgozókként állják meg a helyüket. Bares elvtárs, a tanítók hatodik konferenciáján mondotta, hogy a tanítóknak kedvvel kell tanítaniok s az a jó tanító, aki folyton képezi magát. Az új iskolaévben ránk váró fel­adatokra felkészítünk a szovjet pedagógia és Pártunk Központi Bi­zottsága beszámolójának tanulmá­nyozásával. A szovjet iskolák és a szovjet pionírok példájára szorgal­mas, hazájukhoz hü és odaadó, be­csületes munkára, a szocializmus építésére mindenkor kész ifjúságot kell nevelnünk, amely hü a Szovjet­unióhoz. Lenin és Sztálin tárnáihoz. A következő iskolaévre a tanítók 6. konferenciájának határozata ér­telmében dolgozzuk ki a tanítási tervet, az eddigi tanítási módszer alapos átvizsgálásával. Nagy mun­kakedvvel nézünk az új iskolaév elé, amelyben minden tanító célja, hogy munkájával hozzájáruljon egy erős, egészséges és szocialista szellemű ifjúság kineveléséhez. Pitoňák János, iskolaigazgató, T-p&wnik. mokat és tanfolyamokat szerveznek, felolvasásokat, irodalmi előadásokat és konzultációkat rendezne/k és ellenőr­zik, ki milyen eredménnyel tanulmá­nyozza a marxi-lenini elméletet. A szakmai képzettség fejlesztésének egyik legfontosabb formája a járási szeminárium, amelyet havonta kétseer tartanak meg, rendszerint abban a fa­lusi klubban, ahol legjobb munka fo­lyik. A szemináriumi tanterv alapján ezekre a napokra könyvkiállítást is rendeznek. Az előadásokat a járási párttitkárok tartják. A szemináriumok résztvevői megismerkednek a legjobb járási kultúrintézmények munkájával, megnézik a legjobb színjátszók elő­adásait és átveszik a jó tapasztalato­kat. Jelentős feladatok hárulnak a terü­leti és járási • szovjeted végrehajtó bizottságainak kulturális osztályaira, amelyeknek a munkát tervszerűen kell irányítaniok. Ezek az osztályok utasításokat adnak és megszervezik a káderek részére a szemináriumokat. A járási kultúrház és könyvtár fel-* adata, hogy módszertani segítséget nyújtson a falusi kolhozkluboknak, olvasókörök­nek és könyvtáraknak. Ezt úgy érik el, hogy eredményeiket rendszeresen ismertetik a falusi intéz­ményekkel. A kulturális munka akkor igazán eredményes, ha a tanítókból, orvosokból, agronómu­sokból és más értelmiségi foglalko. zásúakból népes aktívát szerveznek, s ha ezek az aktívák tevékenyen ki­veszik részüket a kulturális felada­tok végrehajtásából. A pártszervezetek éberen őrködnek, hogy a kultúrmunka kommunista ön­tudatra nevelje a dolgozókat, és hogy biztosítsa az általános műveltség szín­vonalának emelését. A munkatervek felülvizsgálása alkalmával a pártszer­vezetek szemeló'tt tartják azt a szem­pontot hogy a jó kultúrmunkának össze kell kapcsolnia a politikai és gazdasági feladatokat A felolvasások és előadások javarésze a tudomány és az élenjáró termelési tapasztalatokat ismerteti, melyeket a kolhozparasztok a gyakorlatban alkalmazhatnak. Rendszeresen ellenőrzik a pártszer­vezetek, a könyvpropagandát és a kultúrcsoportok munkáját abból a szempontból, hogy kielégíthetik-e az igényeket és fejleszthetik-e a szép ér­zéket. Megbírálják a színdarabokat és a zenei anyagot abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a kommunista ne­velés célkitűzéseinek A kultúrcso­portok nevelésének és művészetük képzésének kérdését a pártszervezetek napirenden tartják. Vinnyicában pél­dául a területi pártbizottság határoza­tának megfelelően rendszeresen tartanak bemutatókat a járási kultúrházak színjátszó együttesei, aminek nagy oktató és nevelő hatása van. A falusi kultúrmunka kibontakozá­sában nagy szerepet játszanak a Komszomol-szervezetek. A fiatalok te­vékenyen vesznek részt a könyvpro­pagandában, valamint a kultúrcsopor­tok, klubok és olvasókörök munkájá­ban. A kulturális építés falun az ideoló­giai munka fontos területe. A párt­szervezetek feladata, hogy kitartóan emeljék a kulturális nevelő intézmé­nyek irányításának színvonalát, hogy ezzel is tevékenyen szolgálják a dol­gozók kommunista nevelésének nagy ügyét. V. Klocsko éa V. Furov. 1,100.020 írástudatlan van Franciaországban A L'Humanité közli a francia al farrá, siatisztikai hivatal hivatalos jelentéi sét, amely szerint 1,100.000 írástu­datlan van Franciaországban. Ez a izátn annál is szembetűnőbb, mert az aktív franciák száma 15—16 milliót tesz ki. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a hivatalos ki­mutatás korántsem tükrözi vissza a tedjes valóságot. Az enciklopédiák Franciaországában mind kevesebb az iskola és mind több az ágyú, — állapítja meg a L'Huma­fiitá

Next

/
Thumbnails
Contents