Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-21 / 195. szám, kedd

v 1951 augusztus 21 uj %m A termésbetakarításnál alkalmazott szovjet gépi technika A Szovjetunióban bofejezésükhhöz közelednek az aratási munká­latok. Az állami gyűjtőhelyekre ömlik az új gabona. A kolhozfölde, ket szinte elárasztja a szovjet gyárakban készült tökéletes gépek so­kasága. A mezőgazdasági munkálatok gépesítése évről-évre fokozó­dik. Ma már a gabona vetésterületének 58 százaiékáról, a napraforgó vetésterületének 82 százalékáról, a főzelékfélék vetésterületének 68 százalékáról takarítják be a termést kombájnnal. Az új típusú „SztaIinyec-8" kom­bajn, mely idén került ki először a földekre, tökéletesebb elődjénél, a „Sztalinyec-6"-nál. Termelékenysége 50 százalékkal nagyobb. Óránkénti munkateljesítménye átlag 2.84 hek­tár. Hosszúszárú, nagyterméshoza­mú gabonafélék betakarítására használják. A kombájnok fűfélék, pillangó­sok, ipari és egyéb növényfajták betakarítására is alkalmasak. Ez évben már az ipari növények be­takarításában is résztvesznek. Az igen munkaigényes cukorrépa be­takarításánál eddig csak traktor­vontatású répabe takarítógépe t al­kalmaztak, mely csupán a növény kiásását végezte el. Jelentős fejló­lödést jelent ezen a téren a „SzKEM-3" típusú háromsoros tralctorvontatású répakombájn, melynek húzókarmai kiássák a répagyökeret, forgószerkezete ki­húzza a répát a földből, a l'orgó­tárcsa kései megtisztítják a nö­vényt a szárától, a rácsos elevá­tor pedig a földtől. A gép ezután külön lialomba rakja a megtisz­tított gyökereket és szárakat. A burgonya betakarítást is kom­bájnnál végzik. A gép napota 3.5 hektárról takarítja be a burgonyát ami az eddig ráfordított munkaidő 70—80 százalékos csökkentését je­lenti. Ez évben alkalmazták először a kukoricaszedő kombájnt, mely le­vágja a kukoricaszárat, letöri a csövet, és felaprítja a szárat. A letört csövek tartályba, a felap­rított szárak boglyázóba vagy a géphez kapcsolt kocsiba kerül­nek. A kombájn kétsoros, 70—90 centiméteres sorközzel ültetett kukorica betakarítására alkalmas. A gép a kézi munkához viszo­nyítva több mint 30-szorosára emeli a munka termelékenységét. A szovjet mérnökök és tervezők a Bolsevik Párt vezetésével egyre magasabb fokra emelik a kombájn gyártásit. A tervezők most napra­forgó, gumipitypang és egyéb nö­vények betakarítására alkalmas kombájnokon dolgoznak. A szovjet állam kiváló technikai képzettség­gel rendelkező gépkezelőket nevel a parasztok fiaiból és leányaiból. A 15 láb széles kombájn 1940. évi 238 hektárnyi átlagteljesítménye 1949­ben 255 hektárra, 1950-ben pedig 270 hektárra emelkedett. A „Sztali­nyec-6" kombájn egy idényre eső átlag teljesítménye elérte az 500 hektárt, ami kétszerese a háború­előtti teljesítménynek. Számos kom­bájnvezetö egy évben 1000 hektárt is learat. Ivan Ba­rakin, Trofin Kaban, Grigorij Galovcsenko néhány év óta 1500 hektárnyi, sőt ennél nagyobb földterület aratását végzik el egy idényben. Jelentős eredményeket ért el a szovjet mezőgazdaság gépgyártása gabonatisztítás és szárítás terén is. A Mezőgazdaság Gépesítési össz­szövetségi Kutatóintézet tudomá­nyos munkatársai a „Gomszelmas"­gyár munkásaival karöltve dolgoz­ták ki a „VSZ-2" típusú villanymo­torral hajtott rostáló és osztályo­zógép szerkezetét, melynek terme­lékenysége óránként 4—5 tonna. A már elterjdt „Kuzbássz" gabona­szárítók mellett „SzPK-07" típusú óránként egy tonna termelékenysé­get elérő mozgó gabonaszárítók is műkődnek, melyek egy átfujtatás­sal 6 százalékkal csökkentik a ga­bona nedvességét. A „SzZT-1.25"-ös gábonaszárító óránként 1.5 tonna gabonát enged át. A szóró és rakodógépek egy töl­csérből olyan szórószerkezetbe juttatják a ga­bonát, mely nagy erővel 6—8 mé­ter távolságba dobja a magot. A gépet ugyls be lehet állítani, hogy gépkocsira vagy szekérre rakja a gabonát. Ez a gabonabe­rakó 12 perc alatt tölt meg egy 3 tonnás gépkocsit, ami kézirako­dás esetén 8 munkást igényel. A gépek alkalmazása sok mun­káskezet szabadít fel és több mint hatszorosával csökkenti a gabona­tisztítására, szárítására és rakodá­sára fordított időt. A mezőgazda­sági munkák komplex gépesítése lehetővé teszi az aratási munkála­tok folyamatos elvégzését és ugrás­szerűen emeli a kombájnok terme­lését. Ahhoz, hogy a kombájn fo­lyamatos termelőmunkát végezhes­sen, minden munkának folyamatos­nak kell lenni. Első ízben a bessz­korbnyeni gép- és trakorállomás ál­tal ellátott kubáni „Bugyonnij"­kolhozban alkalmazták a folyama­tos aratás módszerét, ahol, rekordidő alatt szemveszteség nőikül takarították be a bő ter­mést, mert a gabona késedelem nélkül közvetlenül érkezstt a kom­bájntól a begyűjtő állomásra. A folyamatos módszer lényege, hogy a kupacolóval ellátott kom­bájn áthaladva a táblán, learatja és elcsépeli a gabonát, miközben jól összerakott szénaboglyáitat és a tábla szélén pelyvaboglyát hagy maga után. A kombájn mellett ha­ladó gépkocsi menetközben veszi át a gabonát, amit a gépesített szán­tóföldi szérűre szállít, ahol gépek segítségével megszárítják, átszellőz­tetik és teherautókba rakják. Ezek egyenesen a gyüjtőállomásokra vi­szik a gabonát. Mindezek a munka­folyamatok egy napon belül követik egymást. Ez évben sok kolhoz gép- és traktorállomás tért át a betakarítás folyamatos módszerére, ami elősegí­ti az óraütemterv széleskörű alkal­mazását, a kombájnok napi átlagé teljesítményének és a termelékeny­ségnek fokozását. Az óraütemterv tömöríti a munkaidőt és megrövi­díti a gép állási idejét. Egyes kom­bájnvezetők speciális víztartókat szereltek fel gépükre, ami lehetővé teszi a menetközben való töltést. Ezzel az egyszerű készülékkel meg­takarítják a munkaidő 15 százalé­kát. Azáltal, hogy a magot menet­közben ürítik ki a tartályból a munkaidőt további 20 százalékkal rövidítik meg. A legtöbb kombájnt már villanyvilágítással is ellátták, hogy éjszaka is dol. gozhassék. Minden élenjáró koni­bajnvezetö magfogót, fekvőgabo­nát felemelő és polyvagyűjtő ké­szüléket szerel gépére. Most ki­terjesztik az arató-tarlóhántó ké­szülékek használatát. A folyamatos munkamódszer he­lyes alkalmazása esetén a szalma s a pelyva összetakarítását és a tarlóhántást még akkor is el lehet végezni egy nap alatt, ha a tarló­hántás külön műveletben történik. Az aratás folyamatos módszerrel történő komplex gépesítése nemcsak az idei bő termés szemveszteség nélküli betakarítását biztosítja, ha­nem a földeken lévő gyomot is el­pusztítja, takarmánnyal látja el az állattenyésztést és lerakja a jövő évi még jobb termés alapját. Erre törekszik mos^ a Szovjet­unió szocialista fiöldművcíésének minden dolgozója. A. M. Kirjuhin mérnök -HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL—, FÉLMILLIÓ KÖBMÉTER BETON­MUNKA AZ ÉV ELEJE ÓTA. A cimljanszkujai víziműépítők nevezetes eseményt ünnepeltek. A hidrotechnikai építmények alapza­tának elkészítéséhez az év kezdete óta félmillió köbméter betont rak­tak le. A l>etonmunkák irama és aránya egyre nő. A mult évben mindössze százezer köbméter betont építettek be a cimljanszkajai víz­mű talapzatába. GRÚZ BÁNYÁSZOK A DONYEC­MEDENCÉBEN A vorosilovgrádi bányászokkal szocialista versenyben álló grúz szénfejtők sztahanovistákból, gaz­dasági és szakszervezeti vezetőkből álló küldöttsége megérkezett Voro­silovgrádba. A város lakossága me­legen fogadta a vendégeket, akik résztvettek a szénipari munkások területi értekezletén. A küldöttség sorra látogatta a környék bányáit, hogy megismerkedjék az itt alkal­mazott munkamódszerekkel és át­adja saját tapasztalatait. AZ ELSŐ CIPŐIPARI FÉLAUTOMATA-GÉP A leningrádi „Engels"-gyár elké­szítette a cipőipar részére az első melegvulkanizációs módszeren ala­puló félautomata-készüléket. Az új gépen minden müvelet elvégzése automatikus, a présformák kezelése gépesítve van. A présből minden percben egy pár teljesen kész ci­pő kerül ki. A gépet egyetlen mun­kásnö kezeli. Termelékenysége — egy műszak alatt mintegy 400 pár cipő, vagyis kétszer-háromszor any­nyi mint a korábban/- alkalmazott gépeknél. Az új gépet a „Szkoro­hod-gyár mérnökei tervezték. 145 EZER KILOMÉTER FŐ­JAVÍTÁS NÉLKÜL Jaroszláv főterén van elhelyezve a városi dolgozók érdemtáblája. A táblán látható egyebek között Ale­xandr Vasziljevics Lobanov gépko­csivezető fényképe, aki 5 tonnás te­hergépkocsiján 145 ezer kilométert tett meg általános javítás névkül. Lobanov a javításon, az üzemanya­gon és a gumin ezalatt 34 ezer ru­belt takarított meg. Lobanov vál­lalta, hogy a két általános javítás közötti menet-távolságot 200 ezer kilométerre emeli. V. MAJAKOVSZKIJ „FÜRDŐ" CÍMŰ SZÍNMÜVE A RADIÓBAN A szovjet rádióban megtartották V. Majakovszkij „Fürdő" című színművének főpróbáját. A dara­bot R. M. Szimonov, a Szovjetunió Sztálin-díjas népművésze alkalmaz­ta rádióra, Az előadásban résztvet­tek a legjobb moszkvai színházak művészei, így Iljinszkij, Abdulov, Gribov, Mareckaja és^ mások. A rá­dióelőadás rendezője M. A. Turcsa­novios. A darab zenéjét V. J. S*.bá­lin Sztálin-díjas zeneszerző írta. Majakovszkij híres darabja a leg­közelebbi jövőben a rádió hallgatók elé kerül. GÉPKOCSIKAT VÁSÁROLNAK BÁNYÁSZOK A karagandai szénmedencék dol­gozói körében nagy keresletnek ör­vendenek a gépkocsik. Az autóke­reskedelmi vállalat lerakata a fo­lyó év első hat hónapja alatt 204 személygépkocsit adott el. A terü­let dolgozói összesen 600 „Pobeda" és „Moszkvics" típusú személygép­kocsit, valamint több mint 2000 mo­torkerékpárt vásároltak. A legtöbb gépkocsit és motorkerékpárt a ka­ragandai bányászok vették meg. SZOVJET-ÖRMÉNYORSZÁG BORFELDOLGOZÓ IPARA ÚJABB VÁLLALATOKKAL GYARAPODOTT Jereván közelében épült fel az ,,Ararát"-tröszt új konyakgyára. A gyár közelében hatalmas konyak­raktárakat létesítettek. A ,,Miko­ján"-szovhozban új gyár létesült, különlegesen erős és csemege borok gyártására. Megkezdte termelését a köztársaság első pezsgőgyára. Az Ararát-völgy több szőlőszetében új borfeldolgozó üzemeket szerveznek. A „KELET" ÉS „DÉL" MEGÉRKEZETT ODESSZÁBA Az odesszai kikötőbe befutott a „Kelet" és „Dél" nevű kétmotoros vitorlás hajó, amely nagy köruta­zást tett a Baltikumtól a Fekete­tengerig. A két kis hajó legénysége a legveszélyebb viharok közepette is bátran megállta helyét. A Bis­cayai-öbölben az egyik matróz ön­feláldozó bátorsággal javította ki a hajó sérülését. A többezer kilométe­res úton a két vitorlás hajó az ere­deti tervben szereplő két kikötés helyett mindössze egyszer érintett partot DOHÁNYSZÜRET A délkaukázusi kolhozokban meg­kezdődött a dohányszüret. Az Ör­mény Köztársaságban eddig 1.5 millió fonalméter dohányt gyűjtöt­tek össze. A mult év megfelelő idő­pontjáig a kolhozparasztok csupán 560 ezer fonalméter dohánylevelet gyűjtöttek össze. A kolhozokban megindult a dohányszárító helyisé­gek építése. Az idényben közel 700 ilyen dohányszárító építését terve­zik. A napokban kezdik meg a do­hányszüretet a Szevan-tó környékén fekvő magaslaton. A HÜSFELDOLGOZÓ-KOMBINÁ­TOK „NYERSANYAG-ELLÁTÁSA" Kelet-Kazahsztán vidékeiről sok­ezres juhnyájakat és gulyákat in­dítottak útnak a szémipa 1 atinszki húsfeldolgozó-kombinát felé. Az ál­latok dús legelőkön vonulnak ke­resztül, és így súlyveszteség nélkül érkeznek meg. A nyájakat és gu­lyákat zootechnikusok, állatorvo­sok és tapasztalt pásztorok kísérik Velük mennek élelmiszerekkel és gyógyszerekkel megrakott teher­gépkocsik, amelyek rádió adó-vevő berendezéseiken keresztül állandó kapcsolatban vannak mind a kiin­dulási helyükkel, mind a kombinát­tal. Száz nép fiatalsága fogadja: mindig együtt, sosem egymás elleti A VIT egyik szembentünő jelleg­zetessége a vidámság. A hajnali zenés ébresztőtől az éjfélbe nyúló táncig mindenkinél és minden órá­ban a jókedv ezer jelét láthatjuk. Elég néhányperces útat tenni Ber­linben: az egyik utcasarkon kör­táncot járnak a fiatalok: a kör kö­zepén egy FDJ-tag harmonikás, vagy skót dudás áll. Egy másik utcasarkon jelvényt cserélgetnek, csoportok énekelnek, a harmadikon egy sereg fiatal kézzel-lábbal be­szélget, vagy nemzeti játékokra ta­nítja egymást. A VIT azonban nemcsak mulat­ságból áll. A VIT a békére vágyó népek, a dolgozók nemzetközi szoli­daritásának ünnepe is. UTAZÁS BERLINBE Hogyan érkezhetett volna Sayden. a szenegáli néger a VIT-re, dolgo­zó társai segítsége nélkül ? Hosszú útat kellett megtennie Dakartól, mégis akadt minden országban olyan ember nem is egy, nem is tíz, aki pénzt, vagy kenyeret adott ne­ki, segítette tovább Berlin felé. A francia kormány diadalt ült. Azt 'Hitte, megakadályozhatja, hogy a fiatalok a VIT-re jöjjenek, ami­kor nem engedte meg, hogy a cseh­szlovák ifjak mozdonyai francia területre befussanak és vihessék a francia fiatalokat. Ekkor a lengyel ifjak a „Bátory" hajót küldték Havre kikötőjébe a VIT részvevői­ért és a le-havre-i munkások olyan hatalmas tüntetést rendeztek, hogy nem lehetett megakadályozni a csoportok elutazását. Ugyanígy hozta saját hajóján, saját költségén a román ifjúság a szíriai, iraki, iráni küldöttségeket. A francia kormány nemcsak a fiatalok ezres tömegeitől félt. Félt attól az egy szem gyerektől is, aki átadta a fiv ia partokon a Berlin­be továbbítandó stafétabotot. Félt, mert abban már benne voltak az angol fiatalok békelevelei is. Ren­dőrséggel akarta megakadályozni, hogy a stafétabot végigfusson Fran­ciaországon. De az emberek kitó­dultak az utcára, városról városra éltették a békét és a béke hírnökeit, úgyhogy a bot bántódás nélkül me­hett kézről kézre és a VIT meg­nyitásának pillanatában megérkez­hetett Berlinbe. A gyarmati fiati'okat, s az im­perialista országokfól idejutott fia­talok egy részét a nemeztközi szo­lidaritási alap pénze segítette ki Berlinbe. Ehhez az alaphoz a fran­cia Renault-gyártól kezdve a szici­liai földmukásokig a világ minden tájáról érkezett pénz, felajánlás. Argentin munkások ajánlották fel egyórai bérüket, francia bányászok gyűjtöttek azért, hogy még eggyel több fiatal juthasson ki a VIT-re, hogy azzal is erősebben zengjen a népek békeakarata. A világ minden táján megtartott tiltakozó tüntetések nélkül aligha tudtak volna Berlinbe érkezni az olasz határon, Innsbruckban és má­sutt feltartóztatott fiatalok, vagy akár maga Raymonde Dien. Az osztrák, olasz, csehszlovák, német dolgozók segítsége nélkül nem tud­tak volna átjönni a határon. A vi­lág dolgozói így harcoltak azért, hogy a VIT létrejöhessen, hogy a külföldi fiatalok tízezrei, a német ifjúság milliói résztvehessenek raj­ta. HATMILLIÓ MUNKANAP Berlinben még most is elképesz­tően sok a rom. A város közepén százmétereket mehet az ember és nem lát mást, mint kiégett tűzfa­lakat és összeomlott házakat. Most azonban a romok legalább nem za­varják a közlekedést. Tavasszal még, amikor az FDJ megfogadta, hogy lehetővé teszi a találkozónak Berlinben való megrendezését — még^ a legfontosabb útak, niint pél­dául az Unter den Linden is, járha tatlanok voltak. Sokmillió munka­órával épültek a parkok, útak, pa­villonok, szálláshelyek. Az, ,.Aufbau­sonntag"-okon (az építés vasárnap­jain) soktízezer FDJ-tag vett részt hétről hétre. De nemcsak FDJ-ta­gok, hanem a vidékről feljövő mun­kások. Nyugat-Berlinből átjövő dol­gozók tízezrei is ingyenes és ön­kéntes munkával építették hétről hétre a fővárost. A Cantian-Strassen lévő gyönyö­rű új sportstadion építése pénzben kifejezve nem is jelent olyan sokat, amennyit a külföldi küldöttségek tagjai rajta dolgoztak. Minden kül­döttség- 4—8 vagy 12 ó, ás önkén­tes rohammunkával, szolidaritási munkával járult hozzá a stadion befejezéséhez. A nagyjelentőségű azonban ebben az, hogy azok a len­gyel, francia, vagy angol fiatalok, akiknek otthonukat német nácik bombázták, zúzták szét, ezzel a né­hány csákányütéssel vagy párórás földlapátolással kifejezték: „Mi tud­juk, hogy nem a német nép, hanem az imperialista méregkeverök, a fa­siszta vezetők felelősek azért, ami nálunk történt. Azok, akik ma is ott ülne!; Nyugaton és új rombolást akarnak az országra zúdítani. Mi, az építő német ifjúsággal együtt akarunk építeni." A VIT tiszteletére nemcsak Né­metországban, hanem a népi demo­kráciák- országaiban is munkafei­ajánlások folynak. Egy ror;án kis­lány, aki eddig 16 szövőszéken dol­gozott, megfogadta, hogy a VIT után 24-en dolgozik. Lengyelország­ból is egyre érkeznek a hírek, hogy azok a fiatalok, akik nem lehettek itt, munkafelajánlásokat tesznek. A német ifjúság a sztálini táv­irat évfordulóján sztálini felajánlást tett. (A táviratot tavaly a pünkös­di béketalálkozón kapták Sztálin elvtárstól.) A sztálini felajánláson az FDJ-nek egymillióinál több tag­ja jobb munkát, sportolást, tanu­lást fogadott meg. Többek között megfogadták, hogy a VIT tisztele­tére és azért, hogy a VIT alatt a termelés ne csökkenjen, előre tel­jesítenek tervnapokat. A VIT meg­nyitásáig a német ifjúság mint­egy 6 millió munkanappal előzte meg a tervet. Több mint 1 millió FDJ tag tanulmányozta át a Leninizmus kér­déseit, többszázezren szerezték meg a Munkára és a Béke Védelmére Kész sportjelvényt. A munkaiéi aján­lás azonban nem szűnt meg a va­sárnapi eredményhirdetéssel. Az FDJ mozgalmat indított, hogy azok a fiatalok, akik otthon maradnak, ezekben a napokban azok helyett is elvégezzék a munkát, akik őket kép­viselik Berlinben. A Német Demo­kratikus Köztársaság termelése nem csökkent, és nem is csökken, hanem emelkedik, annak ellenére, hogy 2 millió fiatal résztvett a VIT-en. BARÁTSÁG ÉS ÖSSZEFOGÁS A német fiatalok nagy csoportjai, egyetemek és üzemek ifjúsága, egyes külföldi delegációk patronálását vál­lalta el. így például a Max Hütte if­júsága volt az egyik magyar szállá? patrónusa. A lipcsei egyetemisták a nigériaikat látták vendégül. A Hum­boldt egyetem közgazdasági kara a vietnamiak részére küldött ajándéko­kat. A barátsági találkozón kívül és a csoportos ajándékozások mellett is ki­fejezik a fiatalok egymás iránti szere­tetüket. így például megtörténik, hogy gyerekek, vagy felnőttek néhány könyvet, egy tábla csokoládét, vagy valamilyen sportszert adnak át vala­melyik külföldi csoport szállásának portásánál és elmennek, a nevüket sem mondják meg, azt sem tudniv honnan jöttek, csak szeretetüket akar­ták kifejezni. A könyvüzletek kirakataiban a vi­lág szinte minden békeharcos írójá­nak könyvei láthatók. Szovjet, népi demokratikus íróké, Nazim Hikmeté, Jorge Amadóé, Pablo Nerudáé, Ho­ward Fasté, Aragoné és a többieké* A »Stunde der Völker« című béke­antológiába ugyancsak a legjobb, leg­harcosabb írók írtak egy-egy verset, vagy elbeszélést a VIT-ről, a békéről. Egy csomó béketárgyú, vagv éppen a VIT tiszteletére írt német és külföldi mű jelent most meg. Hogy csak egyet említsünk: Vitezslav Nezval »Békéí énekelünk« című könyve megjelent né­met fordításban. Heringsdorf fiataljai 19 francia fia­talt hívtak meg üdülni. A Német De­mokratikus Köztársaság dolgozói négyhetes ingyenes üdülést biztosíta­nak sokezer nyugatnémet úttörőnekv És szinte alig akad üzem, iskola, in­tézmény, ahol a VIT után ne akarná­nak kiilíöldi fiatalokat néhány hétre vendégül látni, olyan fiatalokat, akik otthon elnyomatásban élnek, akik szá­mára nem jut pihenés, szabadság. A nemzetközi szolidaritás szép pél­dái a fakultás-találkozók. Ezeken a találkozókon különböző szakmák ifjú­sága beszéli meg összes problémáit. Orvosok mondták el, hogy gyógyítani akarnak, nem a háborút és a halált szolgálni. Fizikusok, kémikusok, bio­lógusok mondták el egymásnak, ho­gvan alkothat szabadon a Szovjet­unió és a népi demokráciák tudósa^ a vele ellentétben, hogvan nyomorog nvugaton az a tudós, aki tudományá­val az emberiség haladását akarja szolgálni. Hitet tettek ezeken a talál­kozón amellett, hogy a tudomány cél­ja építeni, szebbé tenni az életet, nem pedig a rombolás. Tanítók mondták el, milyen nagy a felelősségük, mert na­gvon sokban az ő munkájukon mú­lik, hogv az iskolából kikerülő ember a szabadságért síkraszálló békeharcos lesz-e. Rakodómunkások es bányászok fogadták meg: bárhol éljenek is, so­sem egvmás ellen, csak a zsarnokok, elnyomók, a béke ellenségei ellen eme­lik öklüket. Fehér Klára

Next

/
Thumbnails
Contents