Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-19 / 194. szám, vasárnap

IIJSZÖ 1951 an.srusztus 19 Szovjet művészek a kommunizmus építkezéseinél Moszkva, Leningrád, Kiev művészegyüttesei, Írói, szülésze! és képzőművészei gyakran látogatnak el a kommunizmus nagy építkezéseihez. Tanaara Hanum, az Üzbég SzSzK népművésze, aki hosszabb időt töltött a Türkmén-csatorna útvonalán, az alábbiakban számol be utazásáról. Háromhőnapos hagverseny körúton voltam egy népi hangszereken játszó üzbég-kvartettel, Turkméniában és Üzbégisztánban. Taskendből, Turkménia fővárosából, ahol több hangversenyt adtunk, Urgencsbe mentünk. Ez a szépen parkírozott, aszfaltozott, vízvezetékkel, szép üzletekkel, nyári és téli színházzal rendelkező festői város egy turkesztáni falucska helyén épült. Itt repülőgépbe ültünk, átrepülve a hatalmas Kara-Kum sivatag élettelen homokja és a bővizű Amu-Darjafolyó fölött, leszálltunk a KaraKalpak autonom SzSzK fővárosa, Nukusz közelében lévő repülőtéren. Mint Üzbégisz tán szülötte, többször jártam ebben a városban. Legutóbb három évvel ezelőtt hangversenyeztem Nukuszban, amely azóta a felismerhetetlenségig megváltozott. Széles, fákkal övezett gyönyörű kőházakkal s középületekkel beépített új utcák bontakoztak ki benn. A csatornaépítés vazetőge dolgozik a városban, ahová a Szovjetunió minden tájáról egyre több szakember érkezik, hogy résztvegyen a világ legnagyobb csatornájának építésében. Megrakott teherautók végtelen sora özönlik a város utcáin, a nagy Turkmén-csatorna építési útvonala felé. Nukuszban néhány hagversenyt adtunk az építkezés dolgozóinak, majd útrakeltünk a Tahia-Tas fok felé, ahol a szovjetemberek már megkezdték támadásukat a sivatag ellen. Egy „Hattyú" nevű kis hajón 1 utaztunk, építőmunkások és mérnökök társaságában. Közben számos vontató-gőzös által húzott fatutajt, teherautókkal, gépekkel és gépiberendezésekkel megrakott hajót értük utód. Az Amu-Darja partján nagy ponyvával fedett raktárakat állítottak fel, a Szovjetunió minden tájáról ideszállított rakományok számáraVégre megérkeztünk a Tahia-Tas fokhoz. Itt kezdődik a bővizű „Boldogság útja", ahogy a nép a Nagy Turkmén-csa tornát nevezi. Kis városkák keletkeztek körülötte, üzletekkel, műhelyekkel, fürdőkkel. Nemrég készült el a fából épített 750 férőhelyes színház. Ml rendeztük itt az első előadást. Amikor nyugtalankodtam amiatt, hogy kapok-e megfelelő fényhatásokat táncolás közben, egy mosolygó ukrán legényke megvigasztalt: — Ne nyugtalankodjék, kap elég világosságot! Jól működik a készülék. A klubépítök gondoskodtak róla, hogy a hozzánk érkező színészek jól el legyenek látva mindennel. És valóban a fiatal világosítónk csodákat müveit, remek reflektoraival. Illúziót keltőin szabályozta és irányította a fényszóróinak sugarát. A Tahia-Tasban rendezett 7 hangversenyen, melynek hallgatói a Szovjetunió sokféle nemzetiségű csatornaépítői voltak, nagy lelkesedéssel és lendülettel adtuk elő orosz, ukrán, grúz. üz/bég és egyéb zeneszerzők költői müveit. Közönségünk forró tapsviharral fogadta a „Toradzsi" című koreai dalt. A Sztálinról és Mao-Ce-Tungról szóló kínai dalnak, s a többi műsorszámnak is óriási sikere volt. A Pulat Rahimov zeneszerző által veszetett kvartettel együtt számos ráadást adtunk a közönség kívánságára. A műsorszámok címét több nyelven mondottuk be. Szabadidőnkben végigjártuk az építkezés különböző részlegeit, beszélgettünk a munkásokkal és mérnökökkel. Gyönyörködtünk a kotrógépkezelő nyugodt és biztos mozdulataiban, aki a kapcsolótábla mellett sokszáz kubikus munkáját végezte el egymaga. Miközben ennél a gépnél álldogáltunk, önkénytelenül eszembe jutott az üzbégisztiáni Nagy Fergana-csatorna építése, ahol még sok földmunkát végeztek emberi erővel. Az azóta eltelt 12 év alatt hatalmassá nőtt, megerősödöt országunk ipara, mely ma már ilyen nagyszerű technikával látja el új építkezéseinket. Bensőséges búcsút vettünk TahiaTasnál szerzett új barátainktól és elindultunk Csarkoj városa felé, ahol a csatorna építéshez szükséges anyagok és felszerelések telephelye van. Amerre csak megfordultunk, mindenütt lendületesen, izzó lelkesedéssel dolgozó szovjetembereket láttunk, akik valamennyien a hatalmas sztálini építkezésnek mielőbbi befejezésére törekszenek. Tamara Hanum, az Üzbég SzSzK népmüvésznője. A nagy építkezések mentén Repülőgépünk nom messze az Araltótól lejjebb repült és a Turkménfőcsatorna mentén folytatta útját, majd jobbra fordult, átrepülte a Káspitengert és kirepült a Volga mentére. A homok helyett itt füves sztyeppék terülnek el széles, nagyon hosszú — néhányszáz kilométer hosszúságú — erdős vidék. Milyen gazdag föld van itt, de feltétlenül vízre van szükség és ez a víz természetesen meglesz. Most a repülőgép élesen balra fordul, átrepül a Volgán és a volga—donicsatorna építése felett repül tovább. Előbb láttuk a Tur kmén-főcsatorna mentén a munkák kezdetét, amíg itt a Volga—Don-csatornan a földmunkák már a végéhez közelednek. A csatorna két oldalán a kiásott agyag halmozódik, mindenütt exkavátorok dolgoznak, amelyek között gigantikusak is vannak — lépegető exkavátorok, — amelyek a kanalukkal egyszerre 14 köbméter földet is kiemelnek. Dolgoznak még itten mozgó-daruk, hatalmas automobilok, amelyek mind a moszkvai, uráli dnyepropetrovszk-', gorkiji munkások ajándékai A Szovjetunió munkásai által megteremtett technika mind a szülőhaza területén van. A repülőgép még jobban balra fordul és előtűnik a cymlijani gát építése. Hamarosan felfogja majd a Don vizét, egy új tengert képez és akkor a Don egy csatornán keresztül fog áramlani — több mint 100 kilométer távolságba a Volgába. A csatornán hajókaravánok úsznak majd és a Volga ez a hatalmas folyó belföldi vízimagisztrálból nemzetközivé változik összekapcsolódik a tengerrel. A Don vize nemcsak a Volgába fog folyni a csatornán keresztül, de a földekre is. Repülőgépünk mindjobban balra fordul. Átrepülünk a „Fekete föld" fölött, amelyet különféle színű füvek fednek, elénk tűnik a Szarpim sztyeppe — ez a hatalmas néhány millió hektár nagyságú terület, ahol nincs víz, de az agronómusok állítása szerint gazdag termőföld. Ezt a területet átszeli a Volga régi medre Tavak láncolatát figyelhetjük meg, amelyek közül a legtöbb már kiszáradt. Ezen a régi medren át megy a csatorna a Volgából a Tyerekbe és a csatorna vize megöntözi a Szarpini sztyeppét, a Sztavropoli vidéket. Éjjel repülőgépünk Sztálingrád alatt leszáll, -e korán reggel újból elindul és már egy vonalban vagyunk a sztálingrádi vízivillanyerőmű jövendő gátjával. Délre repülőgépünk már a zsigulevi emelőgát felett van, éppen a fölött a hely fölött, ahol a kujbisevi villanyerőmű épül. Itt teljes iramban folyik a munka. A kujbisevi központnak 4 év múlva villanyáramot kell szolgáltatnia az országnak és vizet adnia a földeknek. Este felé a Kama-folyó felett repülünk, amely a Volgába ömlik. A Molotov-gát építése fölött repülünk, majd éleset fordulunk és elénk tűnik a gorkiji vízivillanyerőmű építése ... Mindenütt, bárhová jövünk, a munka teljes iramban folyik. Az emberek százezrei jöttek a nagy építkezésekre, önként jöttek ide annak tudatában, hogy mindezek az építkezések az ő álmuk megvalósításához vezetnek. Az ország minden részéből jönnek az építkezésre emberek. Az üzemek szállítanak ide autókat, exkavátorokat, mozgódarukat, szivattyúkat, cementet, vasat, acélt, turbinákat és egyéb anyagot. Nézzétek csak meg a Szovjetunió térképét, tanulmányozzátok egy kicsit át, és meglátjátok hogy milyen építőmunka fejlődött itt ki, — amilyent még az emberiség történelme nem ismert, — hogy kihasználják a természeti erőket és megváltoztassák magát a természetet. Josif Visszarionovics Sztálin indítványára kidolgozták a hatalmas méretű erdősítés tervét, a népek nagy barátja. Sztálin indítványának alapján dolgozták ki a vízivíllanyeirőmflvek, csatornák, víztartályok és öntözőrendszer grandiózus tervét. Képzeljétek el ml lesz az országnak ezen a részén 5 vagy 10 év múlva? Ötév múlva új, hatalmas villanyáram fog innen áramlani az iparba és a mezőgazdaságba. Ez annyit jelent, hogy új villanytraktorokai és villanycséplőgépeket fognak használni. 5—10 év múlva a talaj legjobb megmunkálása mellett több tízmillió hektáron az öntözőrendszer óriási előnye mellett sokkal jobb termést fogunk elérni. A gazdag legelők következtében megjavul az állatállomány. A legjobb tehenek, juhok és lovak lesznek ezen a vidéken. Nagyon jó gyapot- és rizstermő földek lesznek, virágzó kertek és szőlők lesznek mindenfelé. Más szavakkal a szovjet ember számára bőség lesz, bőség mindenben — ételben és öltözetben. A Volga ímentén, az Ural partján, a Don, Dnyeper és Amu-Darja partjain élő népek évszázadokon keresztül arról álmodoztak, hogyan használhatnák ki e folyók vizeit úgy, hogy a szárazságban szenvedő vidékeket megöntözzék és végetvessenek a száraz szeleknek. Erről álmodtak a haladó orosz tudósok is. Dekucsajev, a zseniális agronómus, a nagy Timirjazev és mások.' A pusztaságok eltávolítása elleni harcban azt javasolták, hogy nagymértékben ültessenek erdőket, létesítsenek víztartályokat és így gondosan a legszélesebb méretekben teremtsenek itt mezőgazdaságot. Mindezt nem lehetett azonban ily nagymértékben megvalósítani, mert- a kapitalista nagybirtokos Oroszországban a népek elkülönítve éltek, „mindenki saját maga szerint és saját magának". A cári kormány az ilyen javaslatokkal szemben ellenséges álláspontra helyezkedett, mert az országban, ahol minden a kapitalisták kezén voit, nakik csak hasznot hoztak a száraz szelek: mert a száraz szelek miatt csak a nép nyomorgott, a gazdagok azonban ezeket a szerencsétleneket kihasználva csak tovább gazdagodtak. Most azt jut eszembe, hogy anyám, apám és mi négy gyermek, hogy éreztük magunkon a szárító szeleket, a puszta ostorát. Ez 1909-ben volt. Apám, mint ács, családjával Bakuba vándorolt keresetért. Bakuban azonban munkanélküliség volt. Apám néhány hónapig keresett munkát és mivel nem talált, elhatározta, hogy viszszatér Pavlovkába, szülőfalujába, amely az akkori szaratovi tartományban volt. Félig kiéhezve érkeztünk Caricinbe. a mostani Sztálingrádba. Éppen Asztrachánból jöttünk, amikor apám az égre nézett és azt mondta: — Anya, szörnyű idő lesz! Ez szerencsétlenséget jelenti Az ég be volt borulva és csúnya barna felhő volt látható. Ugy tűnt fel, mintha eltakarta volna a napot és 'megállt volna egy helyem. Amint később megtudtam ez por volt, amely a közép-ázsiai síkságon emelkedett fel és a szél hozta a Volga-mentére. Ármint később megtudtam, (nem egyszer figyeltem ezt mái mint felnőt) ez a por leszáll a gabonái a, napraforgóra, fűre és ha nincs eső, nagy kárt okoz, akárcsak a tűz, mindent elpusztít' Az erdőt, különösen a tölgyest megtámadják a hernyók. Lerágják a leveleket, úgy, hogy a fák feketék, akárcsak késő ősizel Néha olyan nagymennyiségű hernyó volt, hogy amikor hatalmas áradatban mentek át a vasúti töltésen, megállították a vonatot: a mozdony kerekei, ahogy rámentek ezekre a hernyókra, csúszni kezdtek. Ez a pusztának 6zömyű ostora volt. Igy volt ez! Szörnyű dolgok voltak e«zek! Mindez örökre eltűnt: a szocialista állam megüzente a háborút a szárazságnak, a rossz termésnek. Az egész ország, tudósok, munkások, kolhozisták, agronómusok — az egész nép erélyesen hozzá fogott a természet erejének kihasználásához a sztálini tervek szerint, a természet megváltoztatásához az emberiség boldogsága érdekében. Az egész világ békéjéért, az alkotó munkáért, amely megváltoztatja a természetet, a nép álmainak megvalósításáért — ezt jelentette ki a szovjetnép a hitleri hordák feletti győzelem után. Es az ország hozzáfogott a békés alRotómunkáhoi, a dolgozók régi álmának megvalósításához. Fedor Panferov, Sztálin-díjas író. r-HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL—

1 SZOVJET HAJÖSOK TAKARÉKOSSAGI VERSENYE A „Turajda" nevű hajó ifjúsági személyzete a tengeri flotta hajósai közül elsőnek nyitott egyéni takarékossági számlát. A lett tengerészek kötelezték magukat arra, hogy a hajó hasznos teherbírásának növelésével és a szállítások önköltségének csökkentésével, a hajózási időszak alatt terven felül 75 ezer rubelt takarítanak meg. A „Turajda" nemrég érkezett vissza a vállalás óta első külföldi útjáról. Az út eredményei azt bizonyítják, hogy a tengerészek becsülettel betartották szavukat Csökkentették a hajó rakodási idejét, jelentős mennyiségű fűtőanyagot takarítottak meg. A gazdaságos vízhasználattal, a hajó csökkenthétté állandó vízkészletét és 62 tonna rakománnyal többet vehetett fel. Ez az út mintegy 20 ezer rubel megtakarítását eredményezte. HATEMELETES HAZ 63 NAP ALATT A napokban fejeződött be Kievben az építés hetedik napján az egyik hatemeletes ház harmadik emeletének elkészítése. A házba amelynek épftésén mindössze 16 ember dolgozik, 63 nap múlva beköltözhetnek a lakók. A kievi Lakásépítési Vállalat Ukrajnában első ízben alkalmazta e ház építésénél a folyamatos gyors módszereket. Valamennyi munkát gépesítettek, a vasbetont építő elemeket egyenesen a gyárból szállították ide kész formában. Téglafalak helyett, keramit lapokkal burkolt kész falemezeket állítanak be. A gyári úton elkészített hatemeletes ház mindössze 1100 alkatrészből áll. OJ TROLIBUSZOK. A szaratovi „Urickij"-vag'óngyár, amely idáig önkirakodó vagonokat gyártott, szén ós folyékony bitumenszállftás céljaira, rátért a legmagasabb igényeket i» kielégítő trolibuszok gyártására. A gyár védjegyével ellátott első trolibuszokat a hős városba, Szebasztopolba irányították. Ev végére a gyár dolgozói bevezetik a villamoskocsik gyártását is. KOLHOZPARASZTOK LAKASAINAK GAZ-ELLATASA. A fvovl Gázértékes'tő Vállalat az idén 800 kolhozparaszt házába vezette be a gázt. Nemrégiben épült ki a gázvezeték Szemjonovka faluban. Az itteni két kolhoz parasztsága az olcsó fűtőanyagot a takarmányfeldolgozásra is felhasználja. Dobrjana és Mllosevics falvakban a gázt cséplőgépek hajtására is felhasználják. Az év végéig további 500 házba vezetik be a gázt. GYORSÍTOTT GABONASZALLITMANYOK. A sztálinói vasútvonalon egyre nagyobb arányokban folyik az új termésű gabona szállítása. A gépkocsik éjjel-nappal hordják a gabonát a begyűjtőhelyekről a vasúti raktárakba. Több állomás dolgozói áttértek az egyes vagónok rakodásáról irányvonatok megszervezésére. Ukrajnából eddig 15 ilyen irányvonatot továbbítottak Moszkvába. Leningrádba és az ország északi vidékeire. A vonatokat határidő előtt rakják meg és általában napi 6—700 kilométert tesznek meg. VÁSZON A „SZEBASZTOPOL" VÉDELME C1MÜ FESTMÉNYHEZ A leningrádi „Thaelman" posztógyár dolgozói két hatalmas lenvászonrendelést kaptak a „Szebasztopol védelme" című történelmi kép elkészítéséhez. A 120 méter hosszú és több mint 9 méter széles vászon elkészítéséhez érdekes újítójavaslatok érkeztek be, amelyek alapján — különleges berendezéssel — sikerült teljesíteni a rendelést. Tekintélyes festőművészekből álló küldöttség már meg is tekintette a vásznat és elismeréssel nyilatkozott minőségéről. ÜSZŐ ÜTTÖRÖ-TABOR A napokban hagyta e! az arhangelszki kikötőt a „Nyekraszov" nevű hajó. Fedélzetén a folyami hajósok szakszervezetének úttörő-szanatóriuma van elhelyezve. Több mint 100 iskolásgyermek tölti itt szünidejét. A gyermekeket bőven ellátták játékokkal, tanszerekkel. A hajón a halászok sportkörei és kultúrcsoportjai működnek. GYÜMÖLCSSZALLITAS — REPÜLŐGÉPEN Az arhangelszki repülőtérre legutóbb Szmirnov pilóta gépe 1670 kilogramm barackot hozott Taskendből. A polgári légiforgalorri szállítógépei tonnaszám hozták délről északra a cseresznyét, meggyet és egyéb gyümölcsöket. Arhangelszkből útnak indult egy repülőgép Murmanszkba, hogy továbbítsa s gyümölcsöt a sarkvidéki halászokhoz. FORMOZOV MÉRNÖK OJ KÉSZÜLÉKEI Sz. Formozov, a gorkiji mezőgazdasági hivatal mérnöke, automatikus mélységmérőt szerkesztett, amellyel a traktorvezető munkaközben állandóan ellenőrizheti a szántás mélységét. Formozov nemrégiben kidolgozta az automatikus területmérő-készüléket is, amely a hernyótalpas-traktorra szerelve méri azt a földterületet, amelyet a traktorhoz kapcsolt gépek megmunkáltak. E számláló alkalmazható szárításnál, vetésnél, boronálásnál, valamint kombájn-aratásnál. Formozov mérnök meg alkotott ezenkívül egy eredeti elektromos nedvességmérő®, amelyet zsákba bocsájtva a gabona közé helyeznek és a készülék skáláján a mutató a gabona nedvességtartalmát mutatja. A. CIURUNGA: Zászlainkra ezt írjuk iel: BÉKE Elünk, küzdünk s alkotunk ismét végre, S zászlainkra ezt írtuk fel: Béke MI zászlónkat a galambbal hímeztük; színarannyal, tollakkal, szeretettel, énekkel, dicsérettel. Szép fénye, mint a csóva, magasba-mélybe szórja, túl hegt/en-oizen sugarát, áttöri a börtönök falát, s azok felé, kik láncot szakítnak, s vérük sáncot öntöz, — a kunyhók felett — nyugat, észak, dél és kelet népéhez száll; kik váriák zászlóinknak pirosló lobogását. TI gyilkos szemmel léptünk követitek s zászlótokon e szó ég: gyűlölet. Tőkés viperák, ti mérget hordozó nyüzsgő férgek, könnyet, keresüséget okoztak és a vérnek izére szomjas, szennyes nyelvetek, s bűzös torkotok pusztulást sziszeg. Ti háborút, vért, kint remélve készülődtök. Nálunk a béke, ime ott az első tervben, kalászban, búzakeresztben, a barázdákban, hová a traktorok parasztja veti el az új magot. Békénk lebeg a kerteken, a termésben, a réteken, a normában, mit túlhaladva lendülünk újabb iramba. Kazán lángjában ez lobog, karban ezt zengik motorok. A térképre vérrel, könnyel Irtok háborút. — Mi könyvvel, könyveinkben a békét hirdetjük s dicsőségét — énekeink dallamában, az irkácskák vonalában, gyermekeink leckéjében, a kedvesek szerelmében, s jó fegyverünk erejében. Ekként élünk s alkotunk ismét végre, s zászlainkra ezt irtuk fel: Béke! (Románból fordította Vihar Béla)