Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-19 / 194. szám, vasárnap

Világ ; proletárjai egyesüljetek ! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 augusztus 19, vasárnap 2 Kčs IV. évfolyam, 194. szám Zimmermann, Gruncl és Veselý k<5mďvestanoncok egy műszak alatt 47.5 köbméter falat emeltek — Igy segítik az új Osztrava kiépítését Ifjúságunk örömteli lelkesedéssel építi a szocialista építkezéseket. Az új Osztrava kiépítésére a CsISz Központi Bizottságának felhívása alapján kó'művestanoncok és fiatal segédek érkeznek, hogy brigádmun­kájukkal segítsék a szocializmus í művének kiépítését. A CsISz-ta­gok az építkezés minden vonalán megállják a helyüket. Különösen jó példával járnak elöl Zimmermann, Vesely és Grunel köművestanon­cok, kik a Tencer-féle keretfalazássa 8 óra alatt 47.5 nv> falat emelnek. A Csehszlovák Építkezési üzemek központi igazgatója, Janu mérnök e teljesítményt következőkép érté­keli: E teljesítmény hasonló a Szov­jetunióban elért sztahanov teljesít­ményekhez. Müszakonkint ez kb. 14.000 tégla falazását jelenti. A szovjet sztahanovisták 18.000 téglát raknak le müszakonkint. A mi elv­társaink teljesitménye valóban ki­váló. A másik jelentős körülmény az, hogy ezt tanoncok végezték el. Tenczer elvtárs módszerét különö­sen tanoncaink használták fel, akik a tapasztalatok hiányát a munka mechanizálásával pótolták. A harmadik jelentős esemény az, hogy ez éppen Osztravában történt, ahol legjobban szükséges magas teljesítményekkel dolgozni, hogy teljesíthessük az ötéves terv fel­adatait. A Rudé Právo szerkesztőjének kérdésére Janu mérnök elmondotta, hogy a fiúk második éve tanulnak a Csehszlovák Építkezési üzemek tanoncotthonában. Az év végén fognak vizsgázni. A tanoncottho­nukban teljes mértékben érvényesí­tik Tencer elvtárs módszerét. Zim­mermann, Vesely és Grunel kömü­vestanoncok magasabb teljesít­ményt értek el, mint Tencer elv­társ, aki egy műszak alatt 18—20 m 3 falat emelt. Az ifjúmunkások tehát 270 százalékkal nagyobb tel­jesítménnyel dolgoztak. Az üzem vezetősége a munkát műszakilag értékelni és a munka­folyamatot ismertetni fogja az összes építkezési üzemek dolgozói­val. A CsISz Központi Bizottságának üdvözlő levele A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága a napok­ban Libor Grundnak, Zdenek Ve­selynek és František Zimmerman­nak, akik a CsISz Központi Bizott­sága felhívására érkeztek az Oszt­ravai építkezésekre, levelet küldött. Az üdvözlő levél többek közt eze­ket tartalmazza: Az a jelentés, melyben értesítet­tek a Tencer-féle keretezési mód­szerrel való falazással elért sikere­tekről, egyike azoknak a z örömteli híreknek, melyekben Ifjúságunk közli vállalásai teljesítését. Ifjúsá­gunk a berlini III. Vi'&gifjúsági és Diák-Béketalálkozó alkalmával ön­tudatos munkájával megmutatta, milyen nagyra értékeli a béke meg­őrzésének ügyét. A levélben továbbá kiemeli, mi­lyen lehetőségek előtt állnak az építkezésben a fiatal dolgozók, mert az új haladó módszerekkel emelhe­tik munkájuk teljesítményét. Igy segíti az ifjúság hazánk szocialis­ta építése feladatainak teljesítését. A levél zárórészében a Csehszlo­vákiai Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottsága felhívja Gruncl, Ve­sely és Zimmermann elvtársakat, hogy terjesszék a munka új mód­szereit és segítsenek Osztravában kiépiteni a szocialista nevelés isko­láját, hogy a fiatal kőművesek az Osztraván végzett brigád után át­vihessék a munka új módszereit Köztársaságunk minden építkezé­sére. Csütörtökön, augusztus 13-án, dr. Emánuel Slechta mérnök, építőipari miniszter fogadta a Csehszlovák Épít­kezési üzemek központi igazgatója, Janu mérnök jelenlétében az élmunkás tanonc csoportot. Szívélyes beszélgess közben a fia­tal kőművesek beszámoltak az építés­ügyi miniszternek tapasztalataikról és kijelentették, hogy munkájukkal be­akarják bizonyítani, miként segítik az újítómódszereik, teljesítményük emelé­sét. Ezeket a*teíjesítményeket igye­kezni fognak a jövőben túllépni. Szov;et sztahanovisták a mi példaképeink Vesely. Gruncl és Zimmermann elv­társak különlegesen magas teljesítmé­nyüket a Tenczer-féle falazási keret alkalmazásával és a szovjet sztahano­visták tapasztalatainak átvételével ér­ték ej. Munkájuk alapos felülvizsgálá­sával az egyes munkafolyamatoknál eltávolították az időveszteségeket és biztosították a pontos anyagszállítást. Hasonló magas teljesítményt értek el Vitner László, Küma Miroszlav és Machula Rudolf, Usti nad Labeni ta­noncok, akik ugyancsak Tenczer elv­társ módszerével egy műszak alatt 39.41 mS-t falaztak, miáltal tanonc­normájukat 1420%-ra és a kitanult kőművesek normáját 475%-ra teljesí­tették. Dr. Emanuell Slechta építésügyi mi­niszter jókívánságait fejezte ki a fia­tal kőműveseknek azért, hogy a Ten­czer-féle keretezési módszerrel eddig a legmagasabb teljesítményt érték el. Az Ifjúsági Szövetség büszke rátok, hogy valódi ez'ociaiista hazafiassággal építitek népünk boldogabb életét és I tanújelét adtátok annak, hogy meg­• étdemütek elnevezésteket: Uj ifjúság I vagytok, Gottwald elvtárs ifjúsága. A pártsajtóval előre a nagy győzelmekre , hazánk iparosítása felé Jó szervezéssel és folyamatos munkával készüljünk fel a sajtó napjára Pártunk, amely Lenin és Sztálin tcinitásuit követi, a sajtónak mindig nagy jelentőséget tulajdonított. Maga Gottmald elvtárs. Kommunista Pár­tunk alapítója, állandóan foglalkozott és folyamatosan foglalkozik a sajtó­val és terjesztésévei. Az SzKP Köz­ponti Bizottsága ez év áprilisában az ötéves terv fokozott feladatairól és Szlovákia szocialista iparosításáról tárgyalt és határqzatot fogadott el, hogy a napi pártsajtó példányszámát 300.000-re emeli. A sajtónap, amelyet szeptember 8-án és 9-én tartunk meg, erős segítséget jelent az SzKP Köz­ponti Bizottságának és a kerületi kon­ferenciák határozatainak teljesítésé­nél. A sajtónapot már most úgy kell készítenünk, hogy hatalmas meg­mozdulás legyen Široký elvtárs sza­vainak teljesítéséért, hogy a párt­sajtó előfizetőinek, olvasóinak és terjesztőinek toborzása az összes pártbizottságok, az összes pártta­gok számára nagy politikai esemény legyen. Az ideológiai és felvilágosí­tó kampányt, a politikai és szerve­zési intézkedéseket, a folyamatos ellenőrzést — ezt mind rendszere­sen kell végezni és nemcsak a saj. tónap alkalmából. A bizottságok és a szervezetek tervét ki kell dolgoz­ni egészen az év végéig és ezt fo­lyamatosan és türelmesen kell na­ponta teljesíteni. Az üzemekben, falvakon és építkezéseken, az álla­mi gépállomásokon, az állami bir­tokokon, hivatalokban és iskolákban hétközben beszélgetéseket kell foly­tatni a dolgozókkal a sajtóról. A beszélgetéseket fontosabb lijságcik­kek olvasásával kezdjük és a párt­sajtó anyagát kapcsoljuk össze a napi pártsajtó olvasóinak és előfizetőinek toborzásával. Ezen­kívül az agitátorok olvassanak fel a pártsajtóból a dolgozóknak a munkaszünetekben. Mindennemű beszélgetés közben meg kell ma­gyarázniok a kommunista újság napi olvasásának jelentőségét. Hogy szeptember 8. és 9. teljesen a sajtónap jegyében álljon, szüksé­ges gondoskodni szemléltető agitá­tációról, az állomások, nagy épüle­tek, játékterek és üzletek feldí­szítéséről, éspedig: transzparensek­kel, feliratokkal és hasonlókkal. A pártsajtó állandóan segítségére lesz az agitátoroknak és közölni fogja a sikeres terjesztők tapasztalatait. A pártszervek, szervezetek és az egyes elvtársak írjanak tapasz­talataikról és segitsék ilyen módon teljesíteni a z SzKP Központi Bi­zottságának jelentős határozatát és kövessük Široký elvtárs útmutatá­sát. A Szlovákiai Tervhivatal jelentése a júliusi tervfeladatok teljesítéséről Júliusban az ipar 99.5%-ra teljesí­tette feladatát. A nehézipar 95.7%-ra, a könnyűipar 107.0%-ra és az élel­mezési ipar 96.4%-ra. Az ipari termelés (az élelmezési iparágon kívül) a mult év júliusi ter­meléséhez viszonyítva-34.3%-kai emel­kedett és pedig a nehézparban 18.1%­kal, a könnyűiparban 16.2%-kai. 1951 elejétől az ipari tervet 101.4 %-ra teljesítették, a nehéziparban 100.9, a könnyűiparban 101.6 és az élelmezési iparban 101.9%-ra. A nehézipar és a könnyűipar egyes ágaiban a tervfeladatokat a követke­zőképpen teljesítették: A terv teljesítése %-ban 1951 1951 év Iparág: július elejétől szén 83.7 87.3 érc és "nafta 94.4 88.0 energetika 87.7 100.7 kohászat 98.6 100.4 nehézgépipar 85.6 94.9 gépkocsik 83.3 85.4 finom gépipar 117.8 104.9 általános gépipar 97.7 108.3 vegyipar 99.0 104.5 építkezési anyagok és keramika 97.4 100.8 üvegipar 92.5 91.4 faipar 107 ' 07.1 papíripar 106" 09.7 textilipar 108.9 103.7 bőr- és gumiipar 108.5 102.2 grafika 74.4 92.6 Olvasd és /erjeszd a nép boldogságáért harcoló UJ SZO-t A Magyar Népköztársaság a béketábor erős bástyája FÜREDI JÓZSEF, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzula. Az egész magyar nép augusztus 20-án ünnepli az Alkotmány törvény­be iktatásának évfordulóját. Ezer­éves történelme során ez az első, a magyar élet minden területére kiter­jedő, a magyar állam életének min­den problémáját szabályozó és a dol­gozó nép érdekeit szolgáló alaptör­vény. 1949-ben, olyan időben fogad­ta el a magyar országgyűlés az alap­okmányt, amikor az imperialisták egyre nyíltabban készültek már a háborúra, minden problémájuk az volt, hogyan lehetne a háborús elő­készületeket, a fegyverkezést még fokozni, hogyan lehetne a dolgozókat még jobban elnyomni, kizsákmányol­ni. A magyar népi demokrácia azon­ban a békét akarja és ezt a békés munkát a szocializmus építését szol­gálja az Alkotmány is. Az Alkotmány bevezetőjében meg­állapítja, hogy a Szovjetunió hatal­mas győzelmei szabadították fel a magyar népet a nácizmus, a hazai nagytőke és a feudalizmus igája alól. A felszabadító szovjet hadsereg se­gítsége, a Szovjetuniónak azóta is napról napra megnyilvánuló támoga­tása, jó példamutatása teszi lehető­vé, hogy a magyar nép biztosan ha­ladhasson a népi demokrácia útján a szocializmus felé. Az Alkotmány le­szögezi, hogy Magyarország népköz­társaság, a munkások és dolgozó pa­rasztok állama, amelyben minden hatalom a dolgozó népé. A termelő­eszközök .javarésze a dolgozók álla­mának tulajdonában van, a dolgozó nép fokozatosan felszámolja a kapi­talizmus maradványait és megvaló­sítja a szocialista társadalmi rendet. Magyarország gazdasági rendjét tervgazdálkodás irányítja, melynek célja a dolgozók életszínvonalának emelése, az ország gazdagabbá, erő­sebbé tétele. Az Alkotmány hangsú­lyozza, hogy a Magyar Népköztársa­ság társadalmi rendjének alapja a munka és a munka díjazásánál a szocialista elv érvényesül: „Minden­kitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint." Az Alkotmány le­szögezi a felszabadulástól addig el­telt 4 és fél év eredményeit és egy­úttal kijelöli a fejlődés további táv­latait. Az Alkotmány életbelépése óta eltelt két esztendő megmutatta, hogy helyes volt az alkotmányban megjelölt út, a magyar nép kemény munka és harcok árán jelentős ered­ményeket ért el a Szovjetunió segít­ségével és a többi baráti államokkal való szoros'együttműködése során a Párt és Rákosi elvtárs vezetésével. A Magyar Dolgozók Pártja I. Kon­gresszusa volt az, amely felvetette az új Alkotmány szükségességét. A Magyar Dolgozó Pártjának II. Kongresszusa az új Alkotmány alap­ján megszabta a fejlődésünk útját és meghatározta a feladatokat, ame­lyekkel a magyar nép megvalósíthat­ja mindazokat a célkitűzéseket, ame­lyeket az Aikotmány pontjai leszögez nek. A Kongresszus a népgazdaság fejlődésével kapcsolatban két egy­mással összefüggő döntő jelentőségű kérdésre irányította a Párt és az egész ország figyelmei: a falu szo­cialista átalakulásának meggyorsí­tása és az 5 éves terv felemelésével kapcsolatos feladatokra. A szövetkezeti mozgalom gyorsabb ütemű fejlesztését a feszült nemzet­közi helyzet is indokolttá teszi, amint azt a falun is egyre élesedő osztály­harc Igazolja. A mezőgazdaság szo­cialista átépítésének három tényező­je: a gépállomások, állami gazdasá­gok, termelő szövetkezetek jelentet­ték a parasztság életében a legna­gyobb változást Magyarországon is. az ország felszabadítása és a föld­osztás óta. Ennek a három tényező­nek szakadatlan és folyamatos terv­szerű fejlesztésével rakja le a ma­gyar nép a szocializmus alaD.'ait fa­lun, és váltja valóra az Alkotmány szellemében az új országot építő nép­gazdaság tervének célkitűzéseit. Magyarországon 1951-ben március Sl-i" F39 Állami Géná'lomás mű'TÖ'őtt. s-embei az 1950 márc'-!S Sl-i 274-e'. A traktorok száma pú­idéig 7.325 volt, szemben uz előző évi 3.825-eI. Az ötéves terv végéig 28.000 traktort kap a mezőgazdaság. A magyar ötéves terv utolsó eszten­dejében a Szovjetunió segítségével aratásra kerülő területek közel 40 százalékát géppel, jelentős részben kombájnnal tudják aratni, ami g 1950-ben mindössze 2 százalékát aratták géppel. 1951-ben az aratási munkában 110 kombájn vett részt, ebből 80 darab már Magyarországon készült a Szovjetunió gyártási mód­szereinek alapján. Amíg 1950 első negyedében egy traktorra a megmű­velendő területből 360 kataszteri hold jutott, addig 1951 március 31-én ez 289 kataszteri holdra csökkent. Hogy a gépállomások dolgozói betölthessék hivatásukat, mint a munkásosztály előretolt bástyája a falun, azt előse­gítik a gépállomásokon létesített po­litikai osztályok. Az Állami Gazdaságok fejlődése aas 1950. évhez képest 53 százalék. Szán­tóterületük 570.000 katasztrális hold. Megerősödésüket leginkább azok a számadatok jellemzik, arneyek a me­zőgazdasági traktorállomás 160 szá­zalékos növekedését, állatállományuk megkétszereződését mutatják. Az Állami Gazdaságok, bár munkájuk­ban niég vannak hiányosságok, érté­kes segítséget nyújtanak a termelő szövetkezetek fejlesztéséhez. Magyarországon a termelő szövet­kezeti mozgalom zászlaját Rákosi elvtárs bontotta ki három érvel ez­előtt Kecskeméten. 1948 őszén 30 ter­melő szövetkezeti csoport kezdte meij működését. Egy év alatt ez a szám 1.500-ra emelkedett. 1950-ben pedljr I.796 tel meló szövetkezet 389.000 katasztrális hold szántóföldről taka­rította be a termést. Túlnyomó több­ségük a legfejlettebb 3. típushoz tartozott. 1951 március végén a ter­melő szövetkezetek és csoportok szá­ma már 4.258 volt. A tagok által be­vitt földterület nagysága 1,495.019 katasztrális hold, ami az ország te­rületének 14.6 százaléka az állami birtokokkal együtt. A termelő szövet­kezetek és az állami gazdaságoknak, tehát az ország egész szántóterületé­nek 19.7 százalékán nagyüzemi szo­cialista gazdálkodás folyik. A termelő szövetkezeti mozgalom tovább fejlődésének a Magyar Dol­gozók Pártja februárban megtartott II. Kongresszusa adott hatalmas len­dületet, amikor az ipari munkásság részéről kezdeményezett kongresszu­si munkaverseny átterjedt a vidéki városokra, falvakra és a dolgozó pa­rasztság a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésével vette ki részét a versenyből. Ekkor születtek a szocialista szövetkezeti falvak és városok, Túrkeve, Karcag, Kisújszál­lás, Mezőtúr, stb. és ma már Ma­gyarországon közel 300 a szövetkezeti falvak és városok száma és a betaka­rítási munkák végeztével,* őszre min­den bizonyai megszületnek majd az első szocialista járások is. A kon­gresszusi verseny során az 1951. év első 2 és fél hónapja alatt több ered­ményt ért el a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése, mint azelőtt 3 év alatt együttvéve. Természetesen a termelő szövetkezeti mozgalom fej­lesztésében elért jelentős gazdasági sikerek mellett, mind a politikai elő­készítésben, mind a szerv ezési vona­lon voltak hibák is, amelyekre a Párt és Rákosi elvtárs rámutatott. Sok helyen megsértették az önkén­tesség elvét, azonkívül nem helyez­tek súlyt a középparasztság meg­nyerésére, akik a megművelendő föl­dek 38.9 százalékát tartják birtokuk­ban. A termelő szövetkezetek szerve­zése terén igen rohamos előrehaladás történt. Szem elől tévesztették sok helyen azt a lenini elvet. hoT ..n* kerüljünk elébe a tömegek fejődésé­nek", ez gyakorlatban abban nvllvá­nult meg, hogy a szervező munkában nem alkalmazták a foko7atosságot. Az első és második típusú termelő csoportok elhanyagolásával megnehe­zítették elsősorban a középparasztok áttérését a szövetkezeti gazdálkodás ŕ t iára. Ezt az elvi meg nem értést r>< t-"'rv)r}'v is AU^TrM f Ä -r f>J. C; ''-n'l". * . ^ - ~ „„ '"-V * „_„.,_ *i~m 100-ról év végére 36-ra csök­kent. A Párt mult év végén gyakorolt (cemény bírálata nyomán nagyobb-

Next

/
Thumbnails
Contents