Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-18 / 193. szám, szombat

SZOVJET EMBER A KOMMUNIZMUS NAGY ÉPÍTKEZÉSEIÉRT nál a vízgyűjtő szélessége mégha- [ ladja a 40 kilométert. A kujbisevi vízgyűjtőnél a hajő- ' forgalom számára létesített berende- ; zés két sor emelőgátból és az ezeket összekötő csatornákból fog állni, amelyeknek hossza 3 kilométer. A csatornán lesznek kikötők, ahol a hajók majd áttelelhetnek. A Volga szitnjének ez a hatalmas emelkedése és a kujbisevi víztartály kiépítése azzal jár, hogy némely kikötőt máshová kell áthelyezni. A Volga vize jelentős szélességre ter- ; jed. Ma Mazany 5 kilométerre esik a folyótól, a kujbisevi vízivillanyerőmű kiépítése után pedig A cimljani vízgyűjtő építési szakaszán dolgozó hatalmas exkavátor közben, amint az agya got a teherautókra rakja. munkaA Szovjetunióban több mint ezer folyó van, amelyeknek összhosszúsága túlhaladja a 2 millió kilométert. Sok folyónak a medre egyes helyeken olyan közel keriil egymáshoz, hogy össze lehet őket kötni. A Szovjetunióban a vízlutakat össze lehet kötni úgy, hogy egy szállítórendszert alkothatnak. A cári Oroszország ideje alatt a viziutaknak és a vízierő kihasználásá»-k nem szenteltek elegendő figyelmet. Csupán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kezdte a nép tervszerűen nagymértékben kihasználni az ország vízierejét, hogy így kifejlessze a villamosítást, vízi szállítást és az öntözési rendszert. A szovjet hatalom alatt a vízi szállítás érdekében csatornákat építettek. A Fehér- és Balti-tenger összekötő J. V. Sztálin-csatornának, amely 827 kilométer hosszú, nincs a világon mlndezideig párja. Ennek a csatornának, amely a két tengert köti össze, nagy gazdasági jelentősége van. Nagy jelentősége van a „Moszkva" csatornának is, amely 128 kilométer hosszú és javítja Moszkva vízellátását, valamint összeköti a fővárost a Volgával. A sztálini ötéves tervek alatt megkezdték a nagy orosz folyónak, a Volgának, szabályozását. Egymásután kezdtek dolgozni a volgai vízesések. Először az ivanovi vízgyűjtőt és a moszkvai víztartályt építették ki, később az uglicsi és scserbakovi vízgyűjtőt, az uglicsi és a ribini víztartállyal. Az 1950-es évben a szovjet vízierőmű építés Sztálin elvtárs kezdeményezésére, a történelemben még eddig nem látott fejlődést ért el. A kommunizmus nagy építkezéseiről hozott kormányhatározatok; mint amilyenek a kujbisevi, sztálingrádi vízierőművek a Volgán, a kahovlcal vízi villanyerőmü a Dnyeperen, a délukrajnai, észak-krimi és a turkmén csatornák, valamint a Volga-Donl-csatorna, mind a »elsevik Párt gondoskodásáról tanúskodnak, hogy hazánk hatalmát megszilárdítsák és gazdaságát mindjobban kifejlesszék. A szovjet hajóutak fejlesztésére különös jelentőséggel bir a Volga— Doni-csatorna, melynek építését már a Nagy Honvédő Háború előtt megkezdték. A csatornát 1952 tavaszán kell üzembe helyezni. Ilyen kolosszális vizi villanyerőmünek a felépítése aránylag rSvid idő a'atf a szovjet állam fejlett gazdasági erejéről tanúskodik. A Volga—Don-víziútba, amely két nagy folyót köt össze, esik a csatorna, amely a vizi utazást fogja szolgálni, és melynek hossza 101 kilométer Sztálingrádtól Kalacsig. Ehhez tartozik még a ctmliani vízgyűjtő a Donon. A csatorna a Volgától a Donig nagy szintmagasságot győz le. Kilenc emelőgát segítségével a csatorna színtjét 88 méter magasságba emelik a Volga színtje fölé, és még négy emelőgát segítségével 44 méterrel csökkentik a cimljani vízgyűjtő színtjére. 56 kilométer hosszan a csatorna mesterséges mederben folyik, és 45 kilométer hosszúságban termé- | partmenti város lesz. A kazanyi kikötő közvetlen a város közelében lesz, jóformán a Kreml falai alatt. A Volga szintjének emelkedése után a Volga egyes eddig jelentéktelen mellékfolyói alkalmasak lesznek a hajózásra. A folyami szállításban nagy jelentősége lesz a sztálingrádi vízgyűjtőkisebb lesz. mind a ribini vagy a kujlámzása minden valószínűség szerint kisebb lesz mind a-ribini vagy a kujbisevi víztartályoké, mindamellett azonban a hullámok magassága lehet 2 méEgif szívóberendezéssel ellátott speciális hajó a meder mélyítésére, amely tízezer ember munkáját végzi el és a Volg a—Don-csatorna egyik építési szakaszán dolgozik. szetes vízgyűjtők és folyók medrében. A csatornát úgy tervezték meg, hogy egész hosszában mélyjáratú hajók járhassák. A Volga—Don-víziút legfőbb része a cimljani vízgyűjtő, ahol lesz a vízivillanyerőmü is 160 ezer kilowatt kapacitással, elosztó berendezés a csatorna központjában, leeresztő gát a tavaszi áradások idejére, emelögátak és átrakodó kikötő. A cimljani vízgyűjtő egy úgynevezett Doni-tengert fog alkotni, amelynek hosszú 180, szélessége pedig 33 kilométer lesz. A volga-doni víziút teljes hossza Sztálingrádtól egészen Rosztovlg eléri az 540 kilométert. Ez a hatalmas magisztrál Összeköti a Szovjetunió európai részének öszszes víziutait egyetlen hálózatba. A íolyón való szállítás számára a Szovjetunióban széles távlatok nyílnak. A, legközelebbi években a Don hajózási forgalma a maihoz hasonlítva 5—6-szorosára emelkedik. A Volga—Don-viziút építésével egyidejűleg folyik a Volga szabályozása is. A kujbisevi és sztálingrádi vízgyűjtő kiépítése jelentősen emeli a hajózás jelentőségét a Volgán. A kujbisevi vízgyűjtő kibővíti • hajózás lehetőségét a Volgán 500 kilométerre, a Kamaf oly ón pedig 300 kilométerre. Egy hatalmas víztartály keletkezik több mint 5000 négyzetkilométeres területen. A Kama-tolyó torkolatáter, sőt magasabb Is. A víztartály teljes hosszában biztosítva lesz az elegendő mély meder, a mélyjáratú hajók számára. A folyam hajózási mlnisztériunl vállalati tanácsa a vízgyűjtő létesítésével kapcsolatban átszerveződik vagy átköltözik. Arról van szó, hogy a szaratovi kikötőbe és a városban lévő ipari vállalatokhoz a belépés problémáját megoldják. Maga Szaratov városa a tő-partján lesa, amelynek szélessége 10 kilométer. A hajóutak kifejlesztésére nagy lehetőségek nyílnak a központi öntözőcsatorna kiépítésével kapcsolatban, Az egyik munkástelepülés középiskolájának építésénél. épülete a cimljani vízgyűjtó a sztálingrádi viztártálytól az folyóba. De nemcsak a Volgán szabályozzák a víziutakat. A kahovkai vízivillanyerőmű a dél-ukrajnai és az északkrimi csatorna építésével kapcsolatban jelentősen megváltozik a Dnyeper is. A nagy víztartály kiépítésével, amelyet a kahovkai vízivillanyerömü gátja létesít majd, jelentősen megjavul a hajóforgalom az AlsóDnyeperen mind a víztartályban, mind a vízgyűjtő alatt. Ezzel jelentősen csökken a kotrógépek munkája az Alsó-Dnyeperen. Nagyon érdekes megoldást nyújt a dél-ukrajnai és észak-krimi öntözőcsatorna a hajózás számára, amelyeknek lehetőségük nyílik a Molocsna-folyón kihajózni az Azovi-tengerre. Az a vízmennyiség, amely a Dnyeperből a dél-ukrajnai csatornába jön, teljesen elegendő lesz a nagy folyami liajók számára. Amint a Molocsna-folyón víztartályt létesítenek, ez a folyó nagy vizimagisztrállá válik, amely alkalmas lesz a hajóforgalom számára. Helyi hajóforgalom számára, fog szolgálni a Moloesna-folyótól a kahovkai víztartályig húzódó csatorna is. Mindezzel megerősödnek DélUkrajna hajózási kapcsolatai. A víziutak fejlesztésének még nagyobb lehetőségét nyitja meg a Turkmén főcsatorna, amely a AmuDarja folyót a Kaspi-tengerrel köti össze. Ez a csatorna, amely Nukusz városánál kezdődik és megközelíti Tahia-Tast, több mint 1000 kilométer hosszú lesz. A világ vfzlépítkezésének gyakorlata eddig nem ismert ilyen hosszúságú csatornát. A Turkmén-főcsatornán nagy folyami hajók fognak közlekedni. Ezenkívül a helyi hajóforgalom számára számolnak a legnagyobb őntözőcsatornákkal is. Ismeretes, hogy a Turkmén-főcsatornának nem lesz esése a Kaspl-tengerre, ezért a hajók különös emelőgátakon keresztül fognak átmenni a tengerre. A hajók ezen a kiépített viziút hálózaton eljuthatnak egészen a nyersanyaglelőhelyekre, föl fogják rakni a gyapotot és más árut, a csatornákon keresztül eljuthatnak a Kaspi-tengerre, Felvétel a cimljani vízgyűjtő egyik építési szakaszáról: Valentina Virjaszosia és Szergej Colovanov főmérnök munkaközben. Ural | és tovább a Volgán át azokra a helyekre, ahol a gyapotot feldolgozzák. Hasonló úton visszajuthatnak Közép-Ázsiába fáért és egyéb anyagért. A kommunizmus nagy építkezéseinek az 1955 és 57-es években kell végetérni. Eddig az időig jelentősen megváltozik a belső víziutak képe a Szovjetunió európai részén. A Fehér-, Balti-, Fekete-, Azovi- és a Káspi-tengerek mély víziutakkal lesznek összekötve, ahol nagy hajók közlekedhetnek. Egy.központi jelentőségű mély víziúti rendszer összeköti a messzelévő országrészeket egymással és a tengerrel. Legnagyobb jelentősége lesz a központi víziútnak, amely a Fehér-tengertől Fehér-tengeri Balti-csatornán, a szabályozott Szvir-folyón, a Volgán és a Volgádon! csatomán keresztül Rosztovba vezet. Ez a magisztrála lehetővé teszi, hogy tengeri hajók kimehessenek a Káspi-tengerre és tovább a Turkmén főcsatornán behatolhassanak KözépÁzsia mélységeibe. Az Azovi-tengerről lehetőség lesz a Molocsnya-folyón és a dél-ukrajnai csatornán átkelni a Dnyeperre. Nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy Moszkvát Kievvel összekapcsolják. A Dnyeperből lehetőség nyílik a déli kikötőn át kijutni a Balti-tengerre. Moszkva öt-tenger kikötőjévé válik. Lehetőség nyílik arra 18, hogy Moszkva és a déli-tengerek partjai között közvetlen összeköttetés legyen. E nagyjelentőségű változásak a hajózási feltételekben és az új energetikai központok alapján az ipar nagyméretű fejlesztése megköveteli majd egy nagy folyami hajózás kiépítését. A személyszállítás számára Moszkva, Rosztov között különös diesel-mótoros hajókat terveznek. Mindenütt az új folyami utakon gépesített kikötőket építenek kl. A hatalmas víztartályokon, mint a kujbisevi, sztálingrádi és cymljanszki víztartályon mólók és hullámtörök lesznek, hasonlóképpen mint a tengeri kikötőben. A legmodernebb gépek, amelyekkel ezek a kikötök el lesznek látva lehetővé teszik, hogy .a hajók a klés berakodása a leggyorsabban történjék. A hatalmas darúk, transzportörök, automatikus rakodók, végérvényesen kiszorítják a fizikai munkát. • A Szovjetunió víziútjaínak szabályozása a maga méreteiben és tempójával eddig nem látott mü. A gazdag vizierő teljes kihasználása legjobban bizonyítja a szocialista rendszer gazdálkodásának elsőbbségét a kapitalista gazdálkodás fölött. Napról-napra tovább terjed és fejlődik a munka a kommunizmus hatalmas építkezésein. A szovjet népek, amelyeket a nagy Lenin és Sztálin elvei szerint vezetnek, minden erejüket és minden alkotó képességüket kifejtik ezen nagy építkezésen. A nagy vizivillanyerőmüvek építése, a gigantikus öntözőrendszer kiépítése, és az új víziutak kifejlesztése nagy lépés — a szovjet nép nagy lépése a kommunizmus felé vezető úton. A, Tverdiszlov.