Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-15 / 190. szám, szerda

1951 augusztus 11 • tusi® — A német ifjúság üdvözlete J. V. Sztálin generalisszimuszhoz A német Ifjúság nyolc órán keresz­tül tartó hatalmas demonstrációja után az újrafelfegyverzés ellen és a békeszerződésnek még 1951-ben való megkötéséért, vasárnap, augusztus 12-én este, az ifjúság nagy manifesz­tációi rendezett a sztálini felhívás akciójának befejezése alkalmából. Az egész Marx és Engels-tér fényszórók megvilágításában ragyogott. Maga­san a tér felett a fényszórók fényé­ben óriási selyemzászló lengett, ame­lyet Sztálin generalisszimusz képe kíszített. Az ünnepi estet Elich Honnecker, a szabad német ifjúság elnöke nyi­totta meg, aki beszédében rámutatott a német ifjúság eltökéltségére, amellyel hűségesen akarja teljesíteni azt a feladatot, amelyet a nagy Sztá­lin tűzött ki: hogy aktív építői lesz­nek az egységes, demokratikus és békeszerető Németországnak. Ezután Walter Ulbricht, a német demokrati­kus köztársaság kormányalelnöke mondott beszédet. Az ifjúság e nagy manifesztációjáról Sztálin generalisz­szimuszhoz üdvözlő levelet intéztek, amelyben a, német ifjúság beszámolt a sztálini felhívás akciójának eredmé nyeiről. Az üdvözlö levelet 4,145.839 ifjú német írta alá. Az üdvözlő levél a következőkép hangzik: „Drága Joszip Visszarlonovics Sztálin! Az ifjú németek milliói, akik közül több, mint egymillió Jött össze Berlinben a világ békeszerető ifjúsá­gának tekintete előtt, az ifjú béke­harcosok manífesztációján, az újra­felfegyverzés ellen és a Németor­szággal kötendő békeszerződés 1951­ben való megkötése mellett, önnek, a békevilágtábor nagy vezérének, forró üdvözleteiket küldik. Az ön hozzánk Intézett táviratának első év­fordulója alkalmából, amelyben ön kitűzte a német ifjúság nagy felada­tát, hogy az egységes, demokratikus és békeszerető Németország aktív építője legyen, a szabad német ifjú­sági szövetség, a XII. Világifjúsági Találkozó előkészítésének idején fel­hívást adott kl a nagy Sztálin tiszte­letére. E felhívás keretében az Ifjú németek milliói a békeharcban kifej­tett fokozott erőfeszítéseikkel fejezték ki mély szeretetüket ön iránt, drága Joszip Visszarionovlcs Sztálin, és ez­rei a nagy szocialista Szovjetunió iránti szeretetüket is. Ma jelenthetjük önnek, hogy az ön nevét viselő felhívás alapján a szabad német ifjúsági szövetségbe és az Ifjú pionírok szervezetébe 390.583 1 fiú és leány lépett be, úgyhogy a sza­bad német ifjúsági szövetség és az ifjú pionírok tagsága 3,591.884 főre emelkedett. A felhívás alapján mint­egy 1,056.998 német ifjú tanulmá­nyozta az Ön nagyjelentőségű mü­vét, a „Leninizmus kérdéseiről" és ezzel döntő fontosságú tudást sajátí­tott el a békéért folytatott harcára és az egységes demokratikus Német­ország megteremtésére. 121.882 agit csoportban és 862.514 akcióban hasz­nálták fel e tanulmányaik eredmé­nyeit a szabad német ifjúsági szö­vetség tagjai a lakosság felvilágosí­tására, hogy mily nagy veszélyt je­lent Nyugat-Németország újr&fel­fegyverzése, amelyet az amerikai im­perialisták szerveznek. A Német De­mokratikus Köztársaság államosí­tott Iparában és mezőgazdaságában dolgozó ifjúság nagy példaképe a Szovjetunió újító munkamódszerel­nek felhasználásával a terv teljesíté­sét 6,209.195 munkanappal gyorsí­totta meg és Igy a felhívás keretében jelentősen hozzájárult az első ötéves terv teljesítéséhez. Nyugat-Németország Ifjúsága váll­vetve Nyugat-Németország vala­mennyi erőivel, bátor harcot vív a béke megvédéséért az amerikai im­perializmus és az újjászülető német imperializmus ellen, A szabad német ifjúsági szövetségnek a bonni báb­kormány által való terrorista eltiltá­sa ellenére a haladó ifjúság Német­ország nyugati részében például szol­gál az összes német ifjaknak, hogyan kell harcolni a Mac Clovok, Ade­nauerek, és Schumacherek szándékai ellen, akik a német ifjúságot ágyú­töltelékül akarják felhasználni a bé­keszerető nemzetek elleni támadó háborúban. A helyzet komolysága, amely az amerikai és angol interven­ciós egységek nyugatnémetországi fellépése következtében, az imperia­lista erők remilitarizációs intézkedé­sei következtében előállott, arra kö­telez bennünket, hogy még jobban fokozzuk erőfeszítéseinket és meg­sokszorozzuk erőnket a háború ve­szélyének elhárítására és a béke biz­tosítására. Ezért ma Ígérjük Önnek, hogy a békéért folytatott harcban sohasem lankadunk. Előttünk ragyog állan­dóan a büszke Szovjetunió zászlaja. Tudatában vagyunk annak, hogy a nagy Sztálin bizalmát élvezzük, aki arra tanít bennünket, hogyan kell el­szántan harcolni és győzni a nép ügyéért. ígérjük önnek, drága Joszip Visszarlonovics Sztálin, hogy Német­ország egységes szocialista pártja vezetésével szeretett köztársasági el­nökünk Wilhelm Pleck vezetésével készek vagyunk mindvégig megvéde­ni a békét. Ebben az ön távirata a jövőben is irányitóul fog szolgálni nekünk. Éljen a legyőzhetetlen szocialista Szovjetunió, amely a békeharcban a nemzetek élén halad! Éljen a német és a szovjet nép kö­zötti szilárd barátság! Éljen sokiág bölcs tanítónk és ve­zérünk, legjobb barátunk, a nagy Sztálin!" Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága augusztus 13-án jelenti: A koreai néphadsereg egységei szo­ros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal az egyes front­szakaszokon sikerrel visszaverik az ellenség támadásait és súlyos ember­és anyagveszteségeket okoznak neki. Augusztus 13-án a néphadsereg lég­elhárító egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek négy ellenséges repülőgépet lőttek le. De Gasperi Washingtonba készQl A Giornale d'ltalla, az olasz külügy­minisztériumhoz közelálló lap jelentése szerint, Alcíde de Gasperi miniszter­elnök és külügyminiszter ez év sep­tember elején az Egyesült Államokba utazik, hogy megbeszéléseket folytas­son Acheson amerikai külügyminisz­terrel „Olaszország feladatairól az Északatlanti tömbben". ítéletet hoztak a varsói kémbfinperben Augusztus I3-án • varsói leg-felsÄ katonai bíróság-ítéletet hozott a len­gyel hadsereg kebelében működő kém­és felforgató szervezet vezetői elleni bűnperben. Tatar, Kirchmayer, Hermán és Moa­so vádlottakat életfogytiglani börtönre, Utnik, Nowiczki és Jureczki vádlotta­kat 15 évi fegyházra. Roman vádlottat 12 évi és Waczek vádlottat 10 évi fegyházra ítélték. A KOREAI ANYA Tizennégy nap alatt 80 nemzet csaknem 400 nemzeti műsort mutat be Berlinben a VIT Ünnepségei so­rán. Az első est színes és gazdag programmjából ls kiemelkedett a koreai fiatalok műsora. A Deut­sches Theater zsúfolásig megtelt. Csaknem három órán át gyönyör­ködtették művészetükkel a koreai fiatalok a megjelenteket. Felejthetetlen műsorszámok vol­tak. A Sztálin-kantáta, a Kim Ir Szénről szóló ének, a szebbnél-szebb népdalok, a dobtánc és a tánc a fel­szabadult földről: a szabadságért küzdő koreai nép örömét, vágyait, harcát és pihenését elevenítette meg. De a legfelejthetetlenebb volt a tánc a koreai anyáról. An Szon Hi táncolta: élte át a színpadon sok­ezernyi koreai anya mérhetetlen kínját szenvedését. Koromsötét a színpad. Egyszer­re felülről két reflektor fénye csap le egy asszonyra. Az asszony kar­ján csecsemő. Kétségbeesve mene­kül, de nem tud kijutni a fényszó­rók sugarából. A zene zúgássá, ber­regéssé torzul. Már nem is tánc ez. Ezekben az órákban is így kapja fel kicsiny gyermekét, így keres menedéket, így takarja, védi saját testével szülöttét az amerikai repü­lőgépektől sokezer koreai anya. Hirtelen teljes sötétség. Azután Ismét kigyúl a két reflektor. Az anva fut, de a gyermek már nincs a karján. Rádöbben, megáll. Keresi a gyereket. Végül megtalálja. A gyermek halott. A gyász és az iszo­nyat néhány hátborzongató mozdu­lata, aztán az asszony leoldozza fe­hér kötényét és letakarja vele ha­lott gyermekét, (A nézőtéren elfojtott sírás tör fel. Berlinben ia emlékeznek még az anyák, milyen volt letakarni a halott kisgyermeket.) Világosabb lesz a színpadon. Le­rombolt koreai falut mutat a díszlet. Az anya egy másik zokogó asszonnyal találkozik. Egymást vigasztalják, majd a másik asszony elmegy. Az anva a romok között marad. Ameri­kai katonák törnek rá a falura, az asszony körül egymásután csapódnak be a golyók. Az anya megsebesül, de térdre rogyva is tüzel pisztolyából Amerikai katonák ugranak a színpad­ra. Leteperik, korbáccsal ütik, rúgják az asszonyt. De ő védekezik, újra és újra erőre kap. Az egyik amerikai ka­tona elragadja tőle és a földre tapos­sa a koreai zászlót. A meggyötört asszony arcához szorítja és nem en­gedi többé kiszakítani kezéből hazája zászlaját. Egy fához kötözik, előre­szegzett puskával közelednek felé. Hirtelen lövés dördül. Koreai harco­sok vetik magukat a gyilkosokra. Az anva sebesülten is velük küzd. A fa­luból kiverik a betolakodókat. Alig nhány perc volt az egész. A tánc mindenkit lenvügözött. De nem is a tánc: a koreai anyák végtelen fájdalma és hősiessége, hazaszeretete, önfeláldozása, rendíthetetlen hite a győzelemben. Csodálatos művészi él­mény volt ez a tánc és sokkal több annál. Találkozás a koreai nép sorsá­val —• itt Berlinben, ahol párszáz méterrel odébb szintén ott vannak az amerikai imperialisták. A világ leg­különbözőbb nemzeteinek fiataljai azt láthattákí hogyan bánnának Hitler amerikai utódai az ő anyáikkal, ha csak rajtuk és nem a népeken állna a világ békéjének ügye! Este 11 óra tájban végef ért az elő­adás — de a színház nem ürült ki. Amikor a koreai művészcsoport búcsút intett a színpadról, az egyik emeleti ülésről valaki egy csokor virágot do­bott le nekik. Utána egy másik, egy harmadik, tizedik: valóságos virág­eső árasztotta el a színpadot. Felcsen­dült és percekig zúgott Kim Ir Szen neve. Egy német lányka felugrott a színpadra és a Szabad Kémet Ifjúság színes VIT-kendőjét nyújtotta oda az egvik koreai művésznek. Percek alatt minden koreai fiatal nyakán ott tar­kállott a VIT-kendő, mindegyikük mellett ott állt egy európai fiatal és ölelték és csókolták egymást. Azután egyszerre a német fiatalok ajkáról feltört a kiáltás, a német nép követelése: »Ami go homel Ami go home!« — Takarodjanak ki az impe­rialisták Koreából, takarodjanak ki Berlinből, menjenek a saját országuk­ba, mi nem elnyomást és háborút, ha­nem függetlenséget és békét akarunk! A színpadon koreai nyelven felcsen­dült a világ ifjúságának indulója s minden néző a maga nyelvén vette át a dalt. A koreaiak éneke ezt mondta: »Mi helytáilunk a magunk frontján. Azt akartuk, hogy lássátok ínég az imperialisták igazi arcát és harcol­jatok a háborús gyújtogatok ellen.* S a nézők dalából ez a válasz csendült ki: ^Köszönjük, hogy bemutattátok hazátok művészetét, népetek szívét és sorsát. A mi harcunk közös.« Jóval elmúlt éjfél, mikorra a művé­szek és a nézők búcsút tudtak mon­dani egymásnak. A hallgatóság ki­özönlött az előcsarnokba. Az egyik elsőemeleti páholyból két angolul be­szélő fiatal lépett ki. Az egyiken a Szabad Német Ifjúság kék inge és a tolmácsok fehér jelvén -e volt, a má­sik angol, amerikai, vagv kanadai; nem lehetett megállapítani. Telitorok­kal kiáltani kezdte: »Ami go home!« »Ami go home!« — felelte rá sokszáz fiatal kórusa. feKir Klára Kim Ir Szen, a koreai nép hős vezére. Éljen a koreai nép és dicső hadserege t (Folytatás az 1. oldalról.) rlkal és a többi beavatkozó csapatok katonáinak tízezreit áldozták fel, már réj elvesztették. Ezzel az amerikai katonai körök is tisztában vannak. MégÍ9 tovább folytatják az esztelen öldöklést és míg K ezonban fegyver­szüntről tárgyalnak, a békés koreai városok egész sora ellen fokozott ere­jű, barbár légitámadásokat intéznek, ártatlan, békés koreai lakosok esnek naponta áldozatul állatias támadásaik­nak és még csordultabbá teszik a több mint egy éve tartó koreai háború ál­dozatai kiöntött vérének tengerét. Mind nagyobb méreteket ölt azon­ban világszerte a néptömegek _ béke­mozgalma, amelynek élén a világ leg­békeszeretőbb népe, á hatalmas Szov­jetunió népe áU és a koreai kérdés bé­kés rendezését követeli. Ha erre az amerikai imperialisták nem hajlandók, a koreai nép a kínai hazafiakkal együtt, akik önként és lelkesedéssel siettek segítségükre, az egész világ haladó embereinek támogatásával élég erős lesz, hogy az amerikai támadókat és zsoldosaikat szétzúzza és hazáját fel­szabadítsa. És ha ez bekövetkezik, ugyanolyan hősies kitartással és áldozatkészséggel, mint ahogy szabadságáért küzd, Ko­rea népe támadóitól megszabadulva folytatja hazája békés felépítését ön­zetlen barátja és nagy példája, a Szovjetunió segítségével, A Béke Világtanács jelentése az öthatalmi békeegyezmény aláírási kampányának eddigi eredményeiről Az öthatalmi békeegyezménv meg­kötéséért folyó világkampány, amelyet a Béke Világtanács 1951 február 21— 26-i berlini ülésezésén indötott meg, napról napra nagyobb méreteket ölt. A 48 országban összegyűjtött alá­írások teljes száma, amelv ez év jú­lius 13-án 338,841.398-t tett ki, már 430.868.59l-re emelkedett. Ebben a számban nem foglaltatik benne az a 13,034.477 aláírás, amelyet a Németország újrafelfegyverkezése elleni népszavazásban gyűjtöttek ösz­sze a Német Demokratikus Köztársa­ságban. Meg kell említeni azt Is, hogv a Szovjetunióban magát az aláírási ak­ciót széleskörű kampány előzi meg, amelyben megmagyarázták az Btha­t/ilnii békeegvezmény megkötésének szükségességet A Béke Világtanács jelentése meg­emlékezik néhány békeharcosról, akik kiváló sikereket értek el a Béke Vi­lágtanács határozatának aláirásgvűi­tésj akciójában. Igv nl. az indiai Del­hiben Bibi Dalzsít Pritam Singh asz­szony 40.000 aláírást gyűjtött össze. Ez a 24 éves delhii indiai háziasszony először Delhi elővárosában gyűjtött aláírásokat abban a negyedben, ahol lakik, ismerősei és barátai körében. Azután Pandzsabuba utazott anyjá­hoz, ahol házról házra járt és így hatezer aláírást gyűjtött össze a Bé­ke Világtanács felhívására. Azután Amaricaru tartományban járt faluról falura, házról házra a Béke Világta­nács felhívásának jelentőségét magya­rázva és 21.000 aláírást gyűjtött ösz­sze. Nénszerűsége állandóan növeke­dik, a lakosság mindenütt nagy lel­kesedéssel várja A kiváló indiai bé­keharcosnő most kötelezettséget vál­lalt. hogv még további 75.000 aláírást gyűjt a Béketanács felhívására. Pél­dáját más békeharcosok is követik. Razs Kumar kötelezettséget vállalt, hogv 3" 00 aláírást, Azsit Baghi diák pedig 25.000 aláírást gvűjt össze. A világ nemzetei, amelvek tömege­sen írják alá az öthatalmi békeegvez­rrónvre törtért felhívást, aláírásaikkal azt az eltökélt szándékukat hizonvít­ják. hogv megszüntetik a hábo/ús ve­szélyt és kiépítik a szilárd békét. Az Air Francé francia repülőtársaság ezer alkalmazottját készül elbocsátani Az Air Francé társaság igazgató­sága nemrégiben bejelentette, hogy takarékossági szempontból a társa­ság mintegy ezer alkalmazottját el­boosájtja. Ezek az alkalmazottak a Le Bourget, Orly, Toulouse és Marig­nane repülőterein dolgoznak. A L'Humanité clmü francia kom­munista lap a UGT ösez-szakszerve­zeti szövetség üzemi csoportjának nyilatkozatát közli, amelyben rá­mutatnak ez intézkedés igazi okaira és élesen tiltakoznak az ellen, hogy a francia repülőtársaság érdekeit alá­rendeljék idegen társaságok érdekei­nek, amelyek likvidálni- akarják az Air France-ot, hogy ezzel növeljék saját nyereségüket. A ny'latkozat továbbá követeli, hogy az igazgató­ság rendezze a munkaidő kérdését és mindenekelőtt, vegye vissza azokat a vonalakat, amelyeket kénytelen volt átengedni az amerikai magán repülőtársaságoknak, főleg a Pan­american Air Lines társaságnak, mert ezáltal elkerülhetnék az alkal­mazottad elbocsátásának szükségét.

Next

/
Thumbnails
Contents