Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-02 / 179. szám, csütörtök

1951 augusztus 2 III szo A balóny i szövetkezetben éjjel-nappal folyik a munka Az aratás megkezdése előtt azon aggódtak « szövetkezeti tagok, hogy hogyan is fogják ők azt a sok dőlt gabonát learatni. Az ilyen dőlt gabo­nában a gépeket sem lehet nagyon hasz*alni. Csakhogy Perec Vince traktoros­brigádja, amely csupa CsISz-tagból állt, fölöslegessé tette a szövetkezeti tagok aggodalmát. Az ifjúsági brigád minden tudását latbavetette, úgyhogy még- a legdőltebb gabonát is sikerült learatni. Csak akkoi eszméltek rá a szövetkezeti tagok, meg az egyénileg gazdálkodók is, hogy aligha van olyan munka, amit ne lehetne géppel elvégezni, ha kellő szak- és politikai tudással bíró mun­kás dolgozik rajta. A balonyi EFSz-ben július 21-én kezdték meg a cséplést. Mindjárt a cséplés elején elromlott két gőzgép. Ekkor megint csak a traktorok jöttek segítségre. A gabona összehordásában az egyé­nileg gazdálkodók is segédkeztek. Összesen 40 fogattal álltak a szö­vetkezet rendelkezésére. Egyidejűleg a tarlószántás ls szé­pen folyik. A traktorosok éjjel-nappal dolgoznak. A munka jó megszervezése A szentmíhályfai szövetkezeti tagok a beszolgáltatás túltetjesítésével harcolnak a békéért Az aratási munkálatokat annak tu­datában végeztük, hogy az idei béke­aratás sikeres megvalósításával is egy újabb csapást mérünk a háborús gyújtóiatokra. Tagjaink a béke ügyét szem előtt tartva időben learattak, a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Külön dicséretet érdemel a helyi CSEMADOK-csoport, amely szintén nagy odaadással kap­csolódott be az aratási munkálatokba. Ugy a CSEMADOK, mint minden egyes szövetkezeti tag megértette, hogy miért nevezzük az idei aratást, békearatásnak. Jól tudták azt, hogy gyermekeik boldog jövőjét csakis bé­kében lehet építeni. Hasonló gondo­latokkal kezdtük meg a 'cséplést is. Az első gabonát a cséplőgép alól egyenesen a földműves raktárszö­vetkezetbe szállítottuk. Mi nemcsak az előírt mennyiséget szolgáltattuk be, hanem kontingensünket a lehető legnagyobb mértékben túlhaladjuk. Az árpabeszolgáltatást például 133 százalékra teljesítettük. A szentmíhályfai szövetkezeti ta­gok példás munkájukért megnyerték a vándörzászlót. A vándorzászló át­vevése alkalmával rendezett kis ün­nepségen a tagok elvállalták, hogy a jövőben még fokozottabb munkával fognak harcolni a világbékéért és en­nek a harcnak a fontosságáról meg­győzik a többi dolgozókat is. ALMASI LÄ5ZLO, Szentmihályfa. nagyrészben Vida Imre traktoros­brigádvezetőnek köszönhető, aki július 15-én szerelt le a néphadsereg­ből. Egy hiba azonban mégis van. Ugyanis a tarlószántást jelentős mér­tékben meglassítja az a körülmény, hogy a traktorosoknak közben még az aratógépek után összehárított ga­bonát Is el kell piszkálniok az eke alól. Ez a szövetkezet vezetőségé­nek a hibája, mert a háradék ösz­szeszedésére nem szervezett időben munkacsoportot. Csak amikor mái e traktorosok is felhívták a vezetőség figyelmét arra, hogy így sok szem kárba vész, akkor gondoltak a háradek összegyűjtésé­nek a megszervezésére. HORVÁTH SÁNDOR, Balony A belkereskedelemügyi minisztérium hirdetménye a háztartási sertésvágásokról A belkereskedelemügyi miniszté­rium a belkereskedelemről szóló 1949/160. számú rendelet »1ső para­grafusa szerint az illetékes miniszté­riumokkal való megegyezés után el­rendeli a következőket: 1- §• A háztartási sertésvágások enge­délyezés* arra buzdítja a földművese­ket, hogy rendesen teljesítsék terme­lési és beszolgáltatási feladataikat. A földművesnek 6aját hús- és zsírszük­ségletét azokDói a sertésekből kell fedeznie, amelyeket a beszolgáltatási kötelezettségén felül nevel. A többi tenyésztők számára e háztartási ser­tésvágás engedélyezése jutalomként szerepel a sertésneveléssel járó mun­káért. Hogy a háztartási sertésvágá­sok mértékenfelüli engedélyezésével a dolgozók hússal és zsírral való köz­ellátása veszélyeztetve ne legyen és hogy a takarmányokkal való pazarlás be ne következzék, csak akkor lehet vágási engedélyt kiadni, ha ezzel nincs veszélyeztetve a tervezett termelés és a sertéshúsbeszolgáltatás, valamint ha a háztartási sertésvágás kizárólag csak a tenyésztő háztartási szükség­leteinek a fedezését szolgálja. 2. §­A sertésvágást a járási Nemzeti Bizottság engedélyezi a helyi Nemzeti Bizottságra beadott kérvény alapján. A helyi Nemzeti Bizottság megál­lapítja, hogy az illető földműves telje­sítette-e az engedély kiadásának elő­feltételeit, főleg a beszolgáltatási kö­telezettségeket és a termelési felada­tokat. A helyi Nemzeti Bizottság kimuta­tást vezet azokról a sertéstenyésztők­ről, akik már vágtak háztartási szük­' ségletek céljából sertést. A Nemzeti Bizottságok rendszere­sen figyelemmel kísérik és felülvizs­gálják a háztariási sertésvágások en­gedélyezését és számát, viszonyítva a vágósertés beszolgáltatása biztosí­tásához, hogy így mindenekelőtt a nagy közösség szükségletei fedezve legyenek. 3. §­Azon földművesek sízámára, akik­nek van beszolgáltatási feladatuk, ak­kor adható ki engedély sertésvágásra, a) ha ©'.eget tettek egész évi mar­hahús, sertéshús, kenyérgabona, ta­karmány és burgonya beszolgáltatási kötelezettségüknek az elmúlt évben; b) ha rendesen teljesítik a sertés­hjís, marhahús, kenyérgabona és bur­gonya beszolgáltatási kötelezettségü­ket a folyó évben, mégpedig a mar­hahúsnál negyedévek szerint, a sertés­húsnál pedig olyan módon, hogy az első negyedévben 25 százalékos, a második negyedévben 50 százalékos, a harmadik negyedévben 75 százalé­kos, a negyedik negyedévben pedig százszázalékos teljesítést érnek el. A kenyérgabonánál, a takarmánynál és a burgonyánál pedig a felvásárlási időpont betartása a feltétel. Ezenkí­vül a kérvényező földművesnek meg kell, hogy legyenek az előfeltételei ahhoz, hogy az év további folyamán is a sertésvágáson kívül teljesíteni tudja a marhahús, sertéshús beszol­gáltatái kötelezettségét; c) ha a kérvény beadásának idejé­ben a kérvényező már elérte a terve­zett szarvasmarha tehén, sertés, anyadisznó és juh-állományt; d) ha a sertést a földműves rende­sen bejelentette a helyi Nemzeti Bi­zottságon a mezőgazdasági állatok nyilvántartásába: e) ha az előző sertésvágásból be­szolgáltatta az előírt zsírmennyisé­get; f) ha a kérvény beadásának idejé­ben a kérvényezőnek már van előké­szítve még egy sertése, amelyet bead a következő negyedévben a közellátás céljaira. A második, esetleg a további vágá­soknál a fent felsorolt feltételeken kívül szükséges, hogy a kérvényező teljesítse egész évi sertéshús beszol­gáltatási kötelezettségét, tekintet nél­kül arra, hogy melyik , negyedévben adja be a kérvény. Abban az esetben, ha a többi cik­kekben, mégi>edig tej, tojás, olaj, olajosmagvak, répa, stb, a kérvényező nem teljesíti beszolgáltatási kötele­zettségét, a járási Nemzeti Bizottság megtagadhatja a vágási engedély ki­adását, természetesen csak akkor, ha ez a nemteljesjtés a kérvényező sa­ját hibájából «red. Az Egységes Földműves Szövetke­zetek, amelyek közös sertéshizlaldával rendelkeznek, hozzájárulnak a dolgo­zók élelmiszerellátásához hússal és Z6Íral, mégpedig olyan módon, hogy a kontingensen felül beszolgáltatnak a földműves raktárszövetkezetbe vágó­sertéseket. 4. §• A föl^nélkülieknek és a földbérlők­nek, akiknek nincs sertéshúsbeszol­gáltatási kötelezettségük, egy év alatt csak egyszer sízabad vágási negedélyt kiadni. Ezeknek a személyeknek akkor sza­bad engedélyezni a vágást, a) ha a sertést a vágás előtt leg­alább három hónapig tartják és etetik; b) ha a sertést rendeden bejelentet­ték a helyi Nemzeti Bizottságon a nyilvántartásba; c) ha az előző vágásból beszolgál­tatták az előírt zsírmennyiséget. 8. & A két hektáron aluli földművesek és családtagjaik saját sertéstenyész­tésükből fedezik hús- és zsírszükségle­tüket, kivéve azokat a családtagokat, akik állandó munkaviszonyban vannak a gazdaságon kívül, vagypedig a me­zőgazdaság szocialista szektorában. A földnélküliek és a földbérlok, akik két hektáron alul gazdálkodnak, a sertésvágás után húsban és zsírban önellátók lesznek, mégpedig annyi ideig, ameddig a levágott sertés, — súlya átlag 120 kilogramm — ele­gendő az önellátá6i adagra, amely személyenként 8 kilogrammot tesz ki, tekintet nélkül a fogyasztó korára és a közellátási időszakra. Egyébként a húsjegyek és a zsír­jegyek kiadására az önellátók számára érvényben vannak az élelmiszerek kö­tött felvásárlásáról szóló rendeletek. 6- §­Ha a húsfogyasztásra alkalmasnak van minősítve, akkor annak a sze­mélynek, aki sertést vágott, be kell szolgáltatni az első vágásból 7.5 kilo­gramm, a másodikból 9 kilogramm, a harmadikból és minden továbbiból pe­dig 12 kilogramm zsírt. A helyi és járási Nemzeti Bizott­ságok felügyelnek a zsír idejében való és rendes beszolgáltatására. 7. §• Hogy az anyadisznó-állomány biz­tosítva legyen, annak ellenére is, hogy a kérvényező eleget tett az engedély feltételeinek, csak akkor lehet kiadni engedélyt anyadisznó levágására, ha ez már legalább ötször malacozott és ha a kérvényezőnek van helyette egy másik fiatalabb anyadisznója. Arneny­ryiben a fent felsorolt feltételek telje­sítése végett a kérvényező nem kap­hat vágási engedélyt, akkor a tovább­tartásra nem alkalmas anyadisznót a közellátásra kell beadni hivatalos áron. A rossz minőségű sertéseket szin­tén a közellátásra kell bocsátani a földműves raktárszövetkezet útján. A kényszervágások esetében, az il­lető földművesek nem hagyhatják meg a húst önellátási célra. Kivételt a járási Nemzeti Bizottság engedé­lyezhet, mégpedig abban az esetben, ha a kérvényező az összes feltétele­ket teljesítette és ha egészségügyi szempontból nincs valamilyen akadály. Egyébként a kényszervágások által nyert húst a közellátásra kell bocsá­tani. hacsak az állatorvos fogyasztás­ra alkalmatlannak nem minősíti. 8 Í A belkereskedelemflgyí miniszté­rium a többi illetékes minisztériumok­kal való megegyezés után tehet kivé­teleket. vagypedig meghatalmazhatja ilyen kivételek tételére a kerületi vagy a járási Nemzeti Bizottságot. 9. A háztartási sertésvágások egész­ségügyi felülvizsgálásáról szóló ren­deletek továbbra is érvényben marad­nak. 10. §. Ez a hirdetmény 1951 július 2-án lépett érvénybe. Új tagok a nagysarlóí EFSz-ben A nagysar'.ói EFSz 1949-ben alakult meg 111 taggal, 1175 hektár földterü­lettel. Az EFSz jól működik, amiről az is tanúskodik, hogy a tagok elég magas jutalmazásban részesülnek. Az egész évi termelési tervszerint egy munkaegységre 120.14 korona, 3.70 kilogramm búza, 0 47 kilogramm rozs, 1.68 kilogramm árpa, 2.24 kilo­gramm kukorica. 0.98 burgonya, 0.65 kilogramm lucerna és 0.87 kilogramm zö'.dtakarmány jut. A munkaegységek értéke azonban még emelkedik, mert az egyes munkálatoknál sike­rült több munkaegységet megtakarí­tani. A nagysarlói szövetkezeti tagok és az EFSz vezetősége nemcsak arra ügyel, hogy a szövetkezet jól gazdál­kodjon, hanem a még egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépföldműveseket is segíti. A helyi Nemzeti Bizottság és a to­megszervezetek tagjai július 21-én gyűlést tartottak amelyen megtár­gyalták a szövetkezeti tagok létszá­ma emelésének kérdését. Ezen ez összejövetelen részletes tervet dolgoztak ki, hogy miként fognak eljárni a tagok toborzásában. Megszerveztek 16 agit­kettőst, akik között 11 példás munkát végző szövetkezeti asszcny is van. Ezek az agit-kettősök kiszemeltek ma­guknak egy-két kis- és középföldmű­vest, hogy megnyerjek a azövetkezeti gondolatnak. A községi elöljáróság tagjai között is vannak még ketten, akik nem tagjai az EFSz-nek. Az egyik Bodony István, aki azt hozta fel ürügyül, hogv őt felesége nem engedi belépni a szövetkezetbe. Még aznap este a Part helyi szervezetének titkára a következőket mondotta Bo­dony Istvánnak: „Ha nem tudunk Téged itt meggyőzni, akkor meggyő­zünk otthon, saját házadban, ahol nem lesz alkalmad feleségedre hivatkozni." A párttitkár be is váltotta ígéretét. Bodony Istvánnál való látogatása al­kalmával Bodonyné megcáfolta férje állítását, ö maga rögtön belépési ívet kért és azonnal alá is írta. Ezekután természetesen a férj sem maradt hátra. Belépett a szövetkezeibe és csatlakozott az agitálok közé is. Az agit-kettősök elsősorban azokat a kis- és középföldműveseket láto­gatták meg, akiknél előrelátható volt, hogy sikerül őket megnyerni. Ennek az lett az eredménye, hogy azok, akiknél az agit-kettősök nem jelen­tek meg, úgy érezték, hogy a szö­vetkezeti tagok bizalmatlanok velük szemben. Többen akadtak olyanok, akik kérdés­sel fordultak az agit-kettósöknöz, hogy ő hozzájuk miért nem mennek el? így aztán velük is megindult a .beszélgetés és jó egynéhányan saját­meggyőződésükből jelentkeztek a szö­vetkezetbe. így például Garai János 8 holdas, Kovács La­jos 2.8 hektáros, Gazso János 2.7 hektáros és Jelen István 8 hektáros földműves. Az agit-kettősöknek július 22-én 28 új taggal sikerült növelniök a szövetkezeti tagok lét­számát. A következő napokban is elég szép eredményeket sikerült el­érniök az agit-kettősöknek. Július 26-ig 92-re emelkedett a szövetke­zeti tagok létszáma, ferdekes meg­említeni Pavol János 10 holdas földművesnek esetét. Amikor az agit-kettősök meglátogatták, nem írta alá a jelentkezési ívet. De jú­lius 26-án már sajátmaga megszó­lította Valach Jánost, a szövetkezet kovácsát hogy jöjjön el hozzá a kitöltött jelentkezési ívért. A nagysarlói kis- és középföldmíí­vesek meggyőződtek arról, hogy ma már nem fizetődik ki kicsinyben gaz­dálkodni. Megértették azt, hogy az eddigi munkamódszerek elavultak és hogy ha többet, olcsóbban é« keve­sebb fáradsággal akarnak termelni, akkor nekik is csatlakozniok kell a szövetkezethez. Akadnak még olyanok, akik bizal­matlanok és nem hisznek a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeiben. Ezzel kapcsolatban. felhozok egy esetet: Valach János kiváló munkát végző szövetkezeti tag az egyik alkalommal Osztravában volt. Ellátogatott a mo­ziba is, ahol éppen akkor a nagysarlói szövetkezetről vetítettek le képeket. A mellette ülő ember a következő megjegyzést tette: ,Ezek azt gondol* ják, hogy valaki elhiszi azt, amit ne­künk mutogatnak". Erre Valach János nem állha'cta meg, hogy ne válaszol­jon: „Mi az, hogy ez nem igaz? Néz­zen oda! Az az ember, aki ott elől dolgozik az én vagyok." Erre aztán csendben maradt az illető. BOSKO JÓZSEF, a nyitrai kerületi Nemzeti Bi­zottság földműves osztályának vezetője. A köbölkúti CsISz-traktorosbrígád teljesítette a VIT tiszteletére vállalt kötelezettséget Mi, a köbölkúti traktorállomáson lévő GsISz-csoport tagjai örömmel jelentjük, hogy ma postára adtunk 26.766 koronát a szolidaritási alapra. Egyidejűleg büszkén kijelentjük azt is, hogy ezáltal a berlini Ifjúsági Találkozó tisztele­tére vállalt kötelezettségeinket százszázalékosan teljesítettük. Amikor versenyre hfvtuk ki a pár­kányi járás összes CsISz-szervezetét, azt azért tettük, hogy elősegítsük a Világifjúsági Találkozó sikerét és hogy egy váltás ledolgozásával pénzt szerezzünk arra a célra, hogy a kapi­talista és gyarmati államok fiataljai is résztvehessenek az Ifjúsági Talál-" kozón. Július 11-én rendeztük meg a fesz­tiváli váltást. Ez alkalommal úgy mentek a gépek, ahogy még soha azelőtt. Minden CsISz-tag arra törekedett, hogy a le­A rudnai CSEMADOK az idei békearatásban Az aratás már nálunk is befejező­dött. Rudna község megtalálta a he­lyes útat az idei békearatáshoz. Versenyre hívta kí a járás összes egyénileg gazdálkodó földműveseit. Kíváncsiak vagyunk milyen mérték­ban kapcsolódnak be ebbe a verseny­be az egyes községek. Ami Rudnát illeti, nincs ok az aggodalomra, mert ha a rudnaiak valamit a fejükbe vesz­nek, akkor abból nem is engednek. Világosan bebizonyult ez a kultúrház építésénél is. Az első kaszavágást július 20-án tettük meg. Az aratás 30-ig tartott. 90 aratópár látott a munkához. Ebből 75 CSEMADOK-tag. A hordást 38 ló segítségével végezzük. A terv sze­rint 6 nap alatt behordunk, úgyhogy augusztus 4-én megkezdjük a csép­lést. SOMODI ISTVÁN, Rudna. hető legtöbbet elvégezzen. Hogy ez á törekvés nem volt hiábavaló arról fiataljaink munkájának értéke tanús­kodik. A fentemlített kötelezettségvállalá­son kívül a többi féladatainknak, — hazafias kötelességünknek is eleget teszünk. Ifjúsági traktorosbrigádunk, amely elfogadta Loksa elvtárs ver­senykihívását, jelentős mértékben hozzájárul az aratási és cséplési mun­kálatok gyors befejezéséhez. Első ifjúsági traktorosbrigádunk Karkó Zoltánnal az élen július 2-tól I4-ig, vagyis 12 nap alatt learatott 345 hektárt, a tarlószántást elvé­gezte 185 hektáron és elcsépelt 6 vagón gabonát. Ez a brigád a kö­bölkúti traktoráílomáson a legjobb brigád. Tagjait éppen ma, különös öröm érte. Az UMEZ, ugyanis meg« jutalmazta őket rádióval. De a második ifjúsági brigád sem maradt hátra. Learatott 265 hektár gabonát, felszántott 132 hektár tarlót és elcsépelt 4 vagón gabonát. A har­madik ifjúsági brigád a traktorállomás brigádjai között az ötödik helyen áll. Learatott 232 hektár gabonát önkötö­zőkkel, 8 hektárt pedig kombájnnal, 57 hektárt felszántott és 102 tonna gabonát kicsépelt. Az egyes dolgozók közül külön ki kell emelni Halami Ferenc CsISz-tag trakto­rost, aki hétnyomós önkötözőjével learatott 114 hektár gabonát. Ennek a 70 százaléka rozs. Egyszersmind II hektáron a tarlószántást is elvé­gezte és elcsépelt 7 tonna gabonát. Jezsó József traktoros szintén di­cséretet érdemei. Learatott 81 hek­tár gabonát. Ezenkívül 35.7 hektárt felszántott és a tarlónövények veté­sét is elvégezte ezen a területen. Üzemi csoportunk tagjai kótelezik magukat, hogy mégjobban megszilár­dítják a munkafegyelmet. Hetente újságot adunk ki a brigádos közpon­tok számára, mert tudj-uk, hogy a jó munkafegyelem egyik alapfeltétele a traktorállomások gottwaldi ötéves tervei teljesítésének.

Next

/
Thumbnails
Contents