Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-15 / 164. szám, vasárnap

UJSZO 1951 július 15 C S E M A D O K-csopor tok a békearatásért A nyári nap tüze már kasza alá érlelte a végtelen földek hullámzó gabonatábláit. Szerte az országban folyik a békearatás. Serény parasztok, az EFSz-ek falusi dolgozói, traktorosok szorgoskodnak a tűző nap alatt, hogy egybegyüjtsék földanyánk ezévi termését. A munka zajától, kombájnok, cséplőgépek, traktorok zúgásától hangosak a földek. Az egész ország dolgozó népe arccal az aratási munkálatok felé fordul. Tömegszervezeteink a legnagyobb mértékben támogatják a dolgozó parasztságot, hogy az aratást jól és idejében végezhessék el. A CSEMADOK helyi csoportjai is lelkesen veszik ki részüket ebből a munkából. Segítenek az aratásban, műsoros aratóünnepélyekre készülnek, de időt szakítanak üj helyi csoportok megalakítására, a sajtó terjesztésére és a szocialista kultúra folyamatos fejlesztésére is. Igaza volt Lőrincz elvtársnak, a CSEMADOK elnökének, amikor a CSEMADOK országos közgyűlésén kifejtette, hogy a kultúrmunkának a nyár folyamán sem szabad szünetelnie. Nem szabad egy pillanatra sem letennünk a szocialista kultúra fáklyáját, mert ha megállunk, lemaradunk. A fejlődés ma a kultúra terén is mérföldes léptekkel halad előre és mi nem kulloghatunk a nyomában, hanem hordozóivá kell válnunk. Ma már az aratásban is egyre több gép siet az ember segítségére és megkönnyíti munkáját. Különösen nagy súlyt fektet kormányzatunk arra, hogy kellő számú mezőgazdasági gép álljon az EFSz-ek, a kis- és középparasztok rendelkezésére. E könynyebbség folytán idejük jut tehát a dolgozóknak a kultúrmunkára is. A gépesítés, a tömegszervezetek segítsége mind arra irányul, hogy megkönnyítse a falusi dolgozó munkáját és biztosítsa számára a művelődés legmesszebbmenő lehetőségét. Az ez évi aratásnál már szép eredmény mutatkozik ezen a téren. A CSEMADOK helyi csoportjai falvainkban szünet nélkül működnek az aratás ideje alatt is. Nem torpantunk meg, leküzdöttünk minden nehézséget és céltudatosan visszük tovább szocialista, a népi kultúra zászlaját. Az alább felsorolt CSEMADOK helyi csoportok működése hűen tükrözi vissza dolgozó népünk erejét, lankadatlan előretörését a nagy munkák közepette is. Nemesőcsa községében a békearatást a CSEMADOK kultúrbrigádjának működésével kezdték meg. Versekkel és énekszámokkal tarkított műsort rögtönöztek s a szabad ég alatt tették felejthetetlenné ezt a napot a dolgozó parasztság számára. A somorjai járás Vajka községében az aratási munkálatok közepette alakult meg a CSEMADOK helyi csoportja. A kis falu dolgozói szívvel-lélekkel támogatták a csoport megalakulását. Ki kell még emelnünk a tanitői kart, amely odaadó munkával vett részt az ünnepélyes közgyűlésen és műsorszámokkal járult hozzá a sikerhez. A gyűlés alkalmából 9 dolgozó rendelte meg a Tartós békéért, népi demokráciáért cimü hetilapot. Gfitoron szép kötelezettségvállalással járult hozzá a CSEMADOK helyi csoportja az aratási munkálatok mielőbbi elvégzéséhez. A helyi csoport tagjai vállalták, hogy 200 brigádórát dolgoznak le az EFSzben, hogy ezzel is megkönnyítsék a dolgozó parasztság munkáját. A CSEMADOK sárosfai csoportja sem akar elmaradni a többi csoportok mögött és 100 brigádóra ledolgozását vállalta. Szép eredmény mu tatható fel a Tartós békéért, népi demokráciáért című lap terjesztése terén is, mert idáig 21-en rendelték meg a hetilapot. Az óvónői tanfolyamra pedig 4 dölgozó nő jelentkezett. A kassai kerület Kovácsi községében is gyözött az új idők szelleme. Megalakult a CSEMADOK helyi csoportja. Bízunk abban, hogy a helyi csoport rövidesen szép eredményekkel járul majd hozzá a szocialista kultúra és sajtó terjesztéséhez. A CSEMADOK rapl helyi csoportja kultúrműsort rendezett, amelynek keretében ismertették a CSEMADOK országos közgyűlésének meszszemenő célkitűzéseit, elhatározták azt is, hogy mozgósítják a falu minden dolgozóját, hogy az aratás minél hamarabb véget érjen és az ú;I kenyér a dolgozók asztalára kerül jön. A CSEMADOK helyi csoport kötelezettséget vállalt arra, hogy mindenben segítségére lesz az EFSz. nek az aratási és begyűjtési mim kálatok folyamán. Vilkén már 200 brigádórát dolgo zott le a helyi csoport az őszi árpa kicséplésénél. Egyénenként 8 órával járultak hozzá a munkához és kézi cséplővel 34 métermázsa árpát csépeltek ki. A csoport tagjai a búza aratásánál is ott lesznek, mivel nagyobbrészt EFSz-tagok. Ezenkívül a CSEMADOK kultúrbrigádja ellátogatott a kékkői járás Csalárd községébe, ahll nívós kultúrműsorral járult hozzá a népi kultúra emeléséhez. Jelsőcön a CSEMADOK helyi csoportjának tagsága 90 százalékban EFSz-tag is. A CsISz-szel összefogva már eddig is több napot dolgoztak le brigádban, de kötelezettséget vállaltak az aratási munka elvégzésére is. A mucsinyl helyi csoport gyenge munkája annak tudható be, hogy még nincs kultúrhelyiségük. Bízunk azonban abban, hogy az ősz beálltával helyiséget tudnak szerezni és mindnyájan hozzájárulnak a csoport kiépítéséhez és a kultúrmunka fokozatos kiszélesítéséhez, méltóan a losonci járás többi helyi csoportaihoz. Törinesen a CSEMADOK helyi csoportja vállalta, hogy mindenben segítségére lesz a gyengén működő EFSz-nek és támogatja az aratás elvégzésében. De segítenek még a szövetkezeten kívül álló kis- és középparasztoknak is az aratás gyors elvégzésében. A CSEMADOK panyltdarőcl csoportja 350 brigádóra ledolgozását vállalta az EFSz-ben. Továbbá munkaerőtoborzást indítottak a pőtori szénbánya számára a falu dolgozói körében. Vállalták azt is, hogy kultúrbrigádjukkal ellátogatnak a kékkői járás falvaiba, hogy elősegítsék a helyi csoportok megalakulását. A safarikovoi járás Annafala községében a CSEMADOK indítványára a falu dolgozói példaadó kötelezettségvállalással tettek tanúbizonyj ságot a népi demokráciához való hűségükről. Száz nap ledolgozását vállalták az EFSz-ben a nyári munkák folyamán.. Sajógömörön, ahol minden CSEMADOK-tag EFSz-tag is, 400 br'gádóra ledolgozására kötelezte magát a helyi csoport tagsága. Sáró községben a CSEMADOK helyi csoportja elhatározta, hogy kibővíti tagságát. Kötelezettséget vállaltak arra is, hogy rövid időn belül 20 előfizetőt szereznek a Tartós békáért, népi demokráciáért cimü hetilapra. A fegyvernek! helyi csoport minden tagja kötelezte magát, hogy személyenként egy-egy tagot szervez be a CSEMADOK-ba és 25 előfizetőt szerez a pártsajtó részére. Szépen működik a kultúrbrigád is, amely több faluban adott elő kultúrműsort. Nagykeszin is sikeresen működik a CSEMADOK helyi csoportja, testvéri egyetértésben a CsISz-szel. Kötelezettségükben vállalták, hogy 50 —50 előfizetőt szereznek a Tartós békéért, népi demokráciáért című hetilapra és az Uj Szó részére. Keszegfalván, ahol gyengén működött a helyi csoport, szintén megújulás észlelhető. A csoport tagsága a CsISz-szel közösen brigádmunkát vállalt az EFSz-ben. A Tartós béké. ért, népi demokráciáért cimü hetilapra pedig 30 előfizető szerzését vállalták. Nagy megye ren a CSEMADOK helyi csoportja kötelezte magát, hogy minden erejével támogatja az EFSz munkáját. Kötelezettségvállalásuknak már jórészt eleget is tettek az aratási munkálatok elvégzésénél, amelyből többnapos brigádmunkával vették ki részüket. A rozsnyói járás Körös községében a CSEMADOK ismeretterjesztő filmelöadásán több mint nyolcvanan vettek részt a falu dolgozói. Az előadást élénk vita követte, amelyben méltányolták a Szovjetunió mezőgazdaságának és állattenyésztésének óriási fejlődését. Egegen a CSEMADOK tagjai közül 10-tagú aratóbrigád alakult, amely munkájával nagymértékben hozzájárult az aratás gyors elvégzéséhez. Ipolyvisken, ahol a CSEMADOK helyi csoportjának tagjai egyúttal EFSz-tagok is, kötelezettséget vállaltak arra, hogy az aratási munkát július 20-ig befejezik. Ezt követően pedi£ megszervezik a kultúrbrigádot és lendületesen hozzá fognak a szocialista kultúra terjesztéséhez. A füleki járás Sld községében július 7-én alakult meg a CSEMADOK helyi csoportja. A falu dolgozói elhatározták, hogy fokozott mértékben kapcsolódnak be a szocialista kultúra éltető vérkeringésébe. A besztercebányai kerület CSEMADOK helyi csoportjai ezideig 19 dolgozót nyertek meg a pótori bánya részére, a pótori bányában még hiányzó munkaerő toborzásához. Ki kell még emelnünk Koncz Béla, Fehér József, Héger Károly és Lojt Péter járási CSEMADOK oktatókat, akik kötelezték magukat, hogy szabadságuk ideje alatt brigádmunkát vállalnak az EFSz-ekben, hogy ezzel is hozzájáruljanak szocialista hazánk és a béketábor megerősítéséhez. Szép és követendő példa. Leszögezhetjük, hogy helyi csoportjaink eg ypillanatra sem szűnnek meg dolgozni. Titkárságunkra napról napra új kötelezettségvállalásokról, új kulturális tevékenységről, új helyi csoportok megalakulásáról futnak be jelentések. Az élet, a fejlődés árja dörögve csapkodja falvainkat, ahol már az új ember arca bontakozik ki egyre élesebb vonásokban, öntudatra ébred a falu, a falusi dolgozó, öntudatra ébred, mert látja, hogy csak egy vezet a boldogulás, a szebb, emberibb élet felé: a szocializmus magasba ivelíl útja. Az erő, amely századokon át szétszórva önös életét élte, ma egybeforrva építi jövőjét munkával és kultúrával a béke, szabadság jegyében. Bratislava, 1951 július 13. CSEMADOK Központi Titkársági, Bratislava Szocializmus ó, szocializmus, béke útja! ó, virradat roppant fénye! Bíbor csillagod, igaz csillagod forró lángokkal feszül az égre. A hontalannak, ime hazát adtál. Az üldözöttnek nyújtottál kezet. Jajjal hördültek tenger milliók, kikre a bűn vert szörnyű bélyeget. A Tőke nyomta századokon át s halálba küldte legjobbjaink. Kínba törte apáink testét és megmérgezte tiszta kútjaink. Ma földjeinken traktorok törik az egykor verítéktől ázott rögöt, gyárainkban a forró gőz alá a te fényeddel gyujtottunk tüzet. Magunknak tervezünk, építünk gyárat, traktort és iskolát. A dolgozókról zeng az énekünk, mert ők teremtik itt ma a csodát. Te adtál szent értelmet szavunknak, téged üdvözöl ma az új világ. Té vagy a jövőnk, szocializmus, oltalmazónk, csillagunk, anyánk! Witkovszky Rezső, Pelsőc Egy pekingi folyóirat olvasása közben A bratislavai újságkioszkokban Pekingben szerkesztett, Pekingben nyomtatott havi folyóirat kapható, címe: A Népi Kína. Angolul van ugyan írva, kiadója az Idegen nyelvű Ü jságkladóvállalat, a Kínai Népköztársaságnak tőlünk legalább tizenkétezer kilométerre eső fővárosában, tartalma azonban közel esik hozzánk, közvetlenül éidekel bennünket, mert egy ősi kultúrájú nagy nép forradalmi és győzelmes szabadságtörekvéseinek szava csendül ki belőle s a néüi demokráciák nyelvén szól az olvasóhoz. Komoly és gondosan szerkesztett folyóirat a Népi Kína, az egyes számokhoz még a kiigazítandó sajtóhibák jegyzéke is mellékelve van. Kínai szerzők kitűnő cikkeit hozza a leninisztálini szellemben továbbfejlesztett marxizmus érvényesüléséről a Távolkeleten folyó társadalomépítésbefc Megismertet a munkaversenv kibontakozásával az új Kína bányáiban, ipari üzeme

!ben s a feudális földesurak kizsákmányolásától felszabadult nagyszerű termékenységű kínai földeken. Ezeknek hozamából hosszú évezredek után most először kapia meg a dolgozóknak járó részt a százmilliókra menő serénv és munkában edzett kínai parasztság. Minderről a cikkeken kívül képek is tájékoztatnak: fényképfelvételek e a kivételes finomságú kínai rajzolóművészet hagyományaira utaló metszetek. grafikák. Az egyik képen például Hunan tartomány illetékes hatósága kihallgatja a jólétben elpohosodott volt földesurat, a másikon máglyán égetik el az uralkodó osztály kiváltságleveleit, egy további felvételen a munkába fogott földesurak kapával a kézben dolgoznak s családtagjaik is megtanulnak kezük munkája után élni. Emitt parasztküldöttség tárgyal és megállapítja a falu lakosainak osztály-státusát. osztályhoz tartozását s a megállapítás eredménvét nyomban kiplakátozzák, amott dolgozó parasztasszonyok számára politikai előadást tartanak, a férfiak olvasó csoportja pedig együttesen vitatja meg az aktuális eseményekről szóló újsághíreket. További képek sok egyébről tájékoztatnak. A földreform keresztülvitelének nyomában parasztszövetkezetek mtmkásbrigádjai vízszabályozási, gátépítő munkát végeznek s öntözőmflveket állítanak helyre, a Szovjetunióból érkezett fúrógépekkel bányászok fejtik a szenet, a tárnákat modern berendezésekkel látják el, térszíni munkát hatalmas villamos-darú teszi termelékenyebbé, vas- és acélművekben olvasztárok és egyéb szakmunkások tömege serénykedik. Szunp Csing Ling-nek, a Nemzetkőzi Sztálin-díj koszorúzottjának a ..Békés együttélés" című cikkét a júniusi számban a szerző neve alatt Piccasso galambja díszíti, a békevédők világmozgalmának ez a sugárzó tisztaságú s egv naev alkotó kézvonásával megszentelt szimbóluma- Ez a galamb szelíd, de fáradhatatlan szárnyalással ime körülrepüli a földgömböt és tőlünk oly messze, a kínai Nagv Falon is túl, fészket rakott magának. Szállásra talált a dolgozók új Kínájában, amely az összeomlott mandarin-feudalizmus s az amerikai tőkével karöltve üzérkedő bürokratikus kapitalizmus világának helyén épül. A monopolkapitalizmus é® a gyarmati imperializmus korának nagv teoretikusai, Lenin és Sztálin, a gazdaság élet törvényeinek ismerete és politikai tények éles elemzése alapján előT elátták azt a fejlődést és azokat a küzdelmeket, amelyek Kínát proletáriátusának és Kommunista Pártjának vezetésével a kizsákmányolást felszámoló népi demokráciák családjának világjelentőségű tagjává tették. A szovjetnép példája adott a Nagy Októberi Forradalommal Kína dolgozóinak ösztönzést a hazai és a külföldi elnyomók elleni megmozdulásra. Az utolsó három évtized forradalmi háborúiban és Japánellenes küzdelmeiben a marxizmus-leninizmus élenjáró elmélete haladt világító oszlopként a kínai mun kások és parasztok Vörös Hadserege és a felszabadító Néphadsereg előtt. A Népi Kína júniusi számának külön melléklete , • i Mao Ce-tung tanulmánya a megismerő tevékenység és a gvakorlat, a tudás és a cselekvés viszonyáról. A tanulmány 1937-ben íródott, amikor a kínai nép nagy vezére, aki köitő és kiváló gondolkodó is egyszemélyben, a marxista filozófia alapvető tanításairól és azoknak a forradalmi gyakorlatban való alkalmazásáról Jenanban (1934 óta Eszak-Kína Senszi tartományának ez a városa volt a kommunista harcok irányításának központja) az ottani Japán-ellenes egyetemen tartott előadást. Megjegyezhetjük, hogy a tanulmány elkészültének évében a japán agresszió tetőpontját érte el, ebben az évben történik Nanking megszállása. Mao Ce-tung filozófiai mélységű és amellett világos egyszerűségű módon fejtegeti, hogyati épül tudásunk az életről, a társadalom dolgairól s hogy a tudás helyességének és a valóságot híven tükröztető igazságtartalmának próbaköve az elméleti megállapítások beválása a gyakorlatban. Ha valakinek gondolatai nem tükröztetik híven a külső világ törvényeit, nem képes munkájának eredményét előrelátni 3 a megvalósításban kudarcot vall. Mao-Ce-tung tanulmányából a marxizmus nagy tanítóinak, elsősorban Sztálinnak geniális tanítványát ismerjük meg, aki tudja, hogy a társar dalom osztályharcainak és a dialektikus fejlődésnek megismerése arra való, hogy formálni, átalakítani segítse a világot. Szóval a marxizmus az a tudomány, amely az igazságot azért keresi, hogv azt a szociális élet gyakorlatában megvalósítsaMao-Ce-tung az emberi megismerés marxista elveiből kiindulva, gyakorlati célt követ: tanulni azokból a hibákból, melyeket egvesek elméleti téren elkövettek s amelv hibák a forradalmi gyakorlatban károkat okoztak. Két hibatípust különböztet meg: a doktrinerséget (az elmélethez való túlzott ragaszkodást) és mint másik végletet az empirizmust (a tapasztalathoz tapadást), mely a szűk látókörű ragaszkodást jelenti részlet-tapasztalatokhoz. A doktrinetség levegőben lógó. üres Idealizmushoz, az empirizmus pedig a gazdasági tények, általában a materializmus gépies felfogásához vezet A doktrinerek megtanulnak elméleti marxista tételeket, de ezek az ő kezükben élettelen dogmákká válnak, mert elmulasztják valamely adott társadalom történelmi körülményeit és az osztályharcokból alakuló helyzetet elemezve a tételeket gyakorlatilag alkalmazni. így ködös idealizmus régiólba tévednek s tudásuk nem tudja irányítani a valóságot. Viszont az empI-< rizmus hívei csak a nyers tényeket, meg hozzá elszigetelten, nézik s feleslegesnek tartják a jövőbe világító tudományos elméletet. Ennek következtében bármilyen szorgosak is, bárhogy is erőlködnek, munkájuk ala* csony színvonalú marad. Mao-Ce-tung azért beszél minderről, mert pártjában mindkét hibás irányzat jelentkezett s a botlásokból okulást akar meríteni. Mao-Ce-tung 1937-ben készült tanulmányát igazolta a történelmi fejlődés. Az 1937 utáni felszabadító harcok sikerei arról tanúskodnak, hogy a kínai dolgozók vezére az éleslátásra képesítő hatalmas ideológiai fegyvert, a marxizmustleninizmust nagyszerűen használta fel a kínai forradalom hajójának kormányzására a legviharosabb körülmények között és igazi marxistához méltóan, gyakorlati módon, elvezette azt a győzelem révébe. A nálunk is megszerezhető Népi Kína még azok számára is érdekes, akik csak illustzrációit lapozzák át, mert szemléltetés út ián követni tudják a Mao-Ce-tung irányításával a marxizmus nagyjainak szellemében folyó építést, a népi demokráciák nagy egységét tanúsító, bennünket serkentő ötömmel eltöltő újstílusú életformálást abban a távoli országban, mely háromezeréves történelmének avult hagyományait levetkezi s Európa nagyságával vetekedő területen, Középázsia hegyóriásaitól a Csendesóceán hétezer kilométer hosszú partvidékéig, az emberiség egynegyede előtt feltárja emberhez méltó boldog élet távlatait- Sas Andor,