Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-13 / 162. szám, péntek

1951 július 13 III $711 EGY SZOVJET CSALÁDBAN Bojcov leningrádi munkás családi krónikája az utolső öt év alatt 5 öt évvel ezelőtt, egy verőfényes tavaszi napon tért vissza Leningrád­ba Miehael Pudovics feleségével és fiával. Vonattal jöttek a sarkvidék­ről. Ott töltötte a Bojcov-család a háború éveit: a férfi a Murmanszkot védő századnak volt a parancsno­ka, az asszony pedig a katonai kór­házban dolgozott. A fiút a háború befejezése után a messzi hátország­ból hozták haza, ahová evakuált a többi gyermekekkel. A hatalmas hirdetmények az ipari vállalatok kapuin jelezték, hogy Le­ningrádban mindenféle szakmában sok munkásra van szükség. Bojcov bárhol munkába léphetett volna, ő azonban egyenesen a kirovi „Elekt­roszila" üzembe ment. Itt kezdte a munkáját, mint 14 éves fiú. Szeme­láttára fejlődtek a félipari szerelő­műhelyek hatalmas villanygépes üzemmé. Az Elektroszila munkásai azonnal megismerték őt és örömmel üdvö­zölték. Az utolsó öt év alatt Lenin­grádban nagyon sok változás történt, éppen úgy, mint Bojcov munkás családjában. A \Bojcov-család örömmel nézte, hogy mindenütt, ahová jöttek, a moszkvai kerületben is és Lenin­grádban is, a romokból új negye­dek nőttek ki. A közelben hatal­mas park van, amelyet a háború után létesítettek. Az utcák is for­galmasabbak lettek. A villamosok, trolejbuszok és autobuszok száma, amelyek a kerületeket összekötöt­ték a város központjával, megkét­szereződött. A régi kocsikat és gépeket újakkal, kényelmesebbek­kel és szebbekkel cserélték ki. Ál­landóan több különféle üzlet léte­sült. Michail Pudovics családjában is történtek változások. A faluból meg­jöttek Bojcov unokaöccse és unoka­huga és ők is beléptek az Elektro­szila-üzembe. Az unokaöcs a laka­tosmesterséget kezdte tanulni, az unokahug pedig az irodában kapott alkalmazást. Bojcov fia kisfiúból if­júvá változott. Elhatározta, hogy apja nyomdokain halad és kitanulja az Elektroszilában az elosztó szak­mát. A tanulás ideje gyorsan el­múlt úgy néki ,mint unokatestvéré­nek. Ma Bojcov fia az ötödik fize­tési osztályban, unokatestvére pe­dig a negyedik fizetési osztályban van s mindketten szép összeget ke­resnek. Érdekes, hogy az ifjúság nem elégszik meg az elért eredménnyel. A fiú és unokatestvérei készülnek az elektrotechnikai iskola esti kur­zusaiba. Mária elhatározta, hogy el­végzi a középiskolát és esténként lá­togatja a dolgozók egyik esti isko­láját. Michail Pudovics szereti a szak­máját, amely az embertől pontos­ságot, jó látást és tervezőképes­séget követel. Még a háborúeló'tti időkből magasabb — a nyolcadik fizetési osztályban van. Ez az öt év azonban őnála sem múlott el eredménytelenül. Bojcov tökélete­sítetet munkáját és a szerszámait is, amelyekkel dolgozik. Igy sike­A legnagyobb vízívíllanyerőmű a világon A kujbisevi vízivillanyerőmű kapacitása, amelyet gyors ütemben épí­tenek a Volgán, évenként 2 millió kilowatt lesz és körülbelül 10 mil­liárd kilowatt-óra villanyáramot fog termelni. Ez a világ legnagyobb vízivillanyerőmüve lesz. Az áramot Moszkvába, Kujbisevbe és Szaratov­ba vezetik. A kujbisevi vízgyűjtő kiépítése lehetó'vé teszi a szállítás vil­lamosítását, 1 millió hektár szárazföld öntözését és megjavítja a Vol­gán a hajózás lehetőségeit. A kujbisevi vízgyűjtő építőinek ki kell emelniök 150 millió köbméter földet, el kell helyezniök 6 millió köbméter betont és nagymennyiségű szerelési és építkezési munka elvég­zése vár rájuk. Az építkezésen min­den órában több mint ezer köbméter betonmunkával készülnek el. Ebben az évben kezdték meg a villanytelep alapjainak építkezését. A kőalap építését már befejezték. A Volga fenekén három csövet helyez­tek el, amelyeken keresztül a töltés építéséhez szükséges homokot a bal­partról a jobbpartra szállítják át. A Volga partjain az építőit szá­mára új telepek és segédüzemek ke­letkeznek. Július elsejével az egész építkezésen megindult a vasúti for­galom. A szovjet szocialista ipar a leg­tökéletesrbb gépeket adja az épí­tőknek. Moszkvából, Leningrád­ból, Minszkből, Kievből, az Urai­ból és Szibériából több mint 100 üzem szállítja a legtökéletesebb villany kotrógépedet, automata ra­kodókat, hatalmas darukat és egyéb gépi berendezéseket. A na­pokban kezdi meg munkáját a ha­talmas hidromechanikus kotrógép, amelyet Gorkij város „Krasznoje Szormovo'Mizemében készítettek. A szovjet dolgozók keze alatt az országban, amely nemrégen még puszta sztyeppe volt, a béke egyik leghatalmasabb építkezése i*ö ki, amely bizonyítja a szovjetembernek a kommunista társadalom kiépítésé­ért folyó harcát, Lenin és Sztálin nagy eszméinek megvalósításáért folyó harcot. Uj egészségügyi intézkedések a szovjet üzemekben A szovjetállam évről évre hatalmas összegeket áldoz az üzemek munkafel­tételeinek megjavítására. Csupán eb­ben az évben 1-7 milliárd rubelt adtak ki erre a célra. Az utolsó 5 év alatt a munkások munkafeltételeinek megja­vítására az állam két és félszer annvit áldozott, mint a háború előtt 12 évig. Ebben az évben hatalmas összege­ket szenteltek a munkafolyamatnál ke­letkező por elleni harcra. Különféle ágazatokban bevezették a porszívókat, a köszörűknél és más gépeknél. A leghatásosabb eszköz a szénpor ellen egy különleges berendezés, amely a fejtéseknél és a szénrakodóknál a szénpor öntözésére szolgál. A mennye­zeten, szénkombájnokon és a szenet szállító csillék felett fecskendőket he­lyeznek el. Ezeket a berendezéseket már a vasércbányákban is használják. A Szovjetunióban az utolsó évek­ben nagy kísérletek folynak egv olyan különleges berendezés megépítésére, amely felfogja a kéményen át távózó mérges gázokat, a hamut és port- Ilven berendezéseket most már minden új üzem kap. .,Nyár"-képeskőnyvünkben köz­zétett II. keresztrejtvény-pályáza­tunkra eddig a következők küldték be helyes megfejtésüket kiadóhiva­talunkba: Paszniar Imre Kolárovo (3 szelvénnyel), Mates Ladislav Kassa, Csuday István Pohronský Ruskov, Bártfai István Kassa, Czinyéry Kálmán Vieska, Nernco­ková Mária Léva, Perkacová Pris­ka Dubnica n/O., Baidik Štefan Harmanec, Fabik Béla Trebušice (2 szelvénnyel), Katona Gizella Komárom (2 szelvénnyel), Vldovi­čová Magdaléna Nové Zámky, Ta­vassy Lajosné Jelšava, Hatvanský Júlia Krasznohorské Podhradie, Hatvanský András Krasznohorské Podhradie, Bélik Alexander Do­maša, Biskoroványi Ernő Sala, Si­manová Anna Praha X., Takács Gertrúd Sládkovičovo, Bocko La­dislav Šafárikovo, Mészáros Fran­tišek Holice, Skriba Alajos Tej­falu, Joó Béla Lvsa n/Labem, Brez­nay Károly Rozsnyó, Csiskó Pál Kassa, Szókéné Hudák Margit Včelince, Balogh Mihály Sládkovi­čovo (2 szelvénnyel), Szabó Jenő Eperjes, Péter László Rimaszom­bat (2 szelvénnyel), Lévai Dezső Komárom, Kois Tibor Kassa, Ju­hász János Čaňa, Wetzler Gyula Kosihy, Nagy József Mužbj Hucs­ko Teodor Vágselye (2 "szelvény­nyel), Szentgyörgyi Gyula Micha­lovce. Balogh István Ptruksa, Lac­ko József Brandys n/L., Szőke Jó­zsef Makov (2 szelvénnyel), Koch Vilmos Kassa, Kaprlnay Gyula Hor­né Saliby, Stredl Ferenc Holice n/Ostr., Vassányi Mihály Losonc, Bittér Ferenc Aranyos (3 szelvény­nyel), Diósi Mária Praha XI., Dia­nis Anna Zsolna, Drenková Piroska Rozsnyó (3 szelvénnyel), Drozdík István Nýrovce, Tóth Lajos Rozs­nyó, Mészáros Ferenc Sándor Ho­lice, Verebes Lajos Léva. Ak'k megfejtésükhöz pályázati szelvényt nem mellékeltek, küldjék azt utólag be, mert ellenkező eset­ben a díj orsolásban nem vehetnek részt. A pályázat feltételeit a „Nyár"-képeskönyv 112. oldalán közöljük. A kiadóhivatal. rült neki a munkája termelékeny­ségét 5—6-szorosára emelni. A család feje tekintet nélkül arra, hogy milyen idős, szintén tanul. A technológiai intézet tanárai és ta­nársegédei minden pénteken egy spe­ciális szemináriumot tartanak a leg­közelebbi üzemek elosztói számára. Michail Pudovics is fellép időn­ként a professzori katedrán. Előtte a diákok között rendszerint jövendő ifjú mérnökök és tudósok ülnek, akik érdeklődéssel halgatják a ter­melés újítójának előadását. Kulturálisan és boldogan él a Boj­cov család. Havi keresete kb. négy­ezer rúbelt tesz ki. Az utóbbi öt év alatt a szovjetkormány az élelmisze­rek, cipő, ruha, bútor és más áru­nak az árát négyszer csökkentette. Ennek a gondoskodásnak eredmé­nyét minden szovjetember érzi. A Bojcov-család ma nagyobb mérték­ben elégítheti ki növekvő kultúr­szomját és anyagi szükségleteit. A mult évben megtakarított pénzük egy részén kényelmes családi auto­mobilt vásároltak. Az udvaron a ga­rázsban áll. Pelageja Jakovlevna minden reggel végignézi a világos autót, amelyen férje munkába megy­... A Bojcov-család új lakásának kényelmes ebédlőjében ülünk, ahol már harmadik éve laknak. A la­kás azoknak a házakban egyiké­ben van, amelyeket az Elektro­szila-üzem a Sztálin-úton épített föl saját munkásai és alkalma­zottai számára. A házban kétszáz lakás van. A Bojcov-család három­szobás lakásban lakili, amely el van látva minden kényelemmel. A Bojcov-család lakásának abla­kából gyönyörű kilátás van a Sztá­lin-útra, amely nyílegyenes és be­vezet messze a város központjába. A körút tíz kilométer hosszú. A két szélén egyenes zöld pázsit szegélye­zi és széles járdák fiatal fákkal. A széles, aszfaltozott úttesten trolej­buszok, autobuszok, villamosok és személyautók járnak. Különösen fi­gyelemreméltó a teherautók egész sora, amelyek téglát, épületfát és cementet szállítanak. A Bojcov-ház mellett állandóan új házak épülnek. Leningrád szünet nélkül épül, épen­úgy, mint ahogy épülnek a szovjet­föld többi városai is. A Bojcov-család sorsában, mint egy csöppnyi vízben a napsugár, visszatükröződik a szovjet dolgozók örömteli élete. Helena Dobrosinszkaja. A szovjet repülők segítik a kolhozokat A kolhozok munkájának megkönnyí­tésére a Szovjetunió mezőgazdaságá­ban nagymértékben használják a repü­lőgépeket. A bjeloruszi köztársaságban azzal, hogy a trágyázást a hektárok tízezrei­nél repülőgépekkel végezték, mind a mezőkön, mind a réteken, több mint 50 ezer személy szabadult fel másféle munkákra. Repülőgépekről végzik a gyümölcsösök permetezését is. A Vol­ga-mentén a repülőgépekből való per­metezéssel semmisítik meg a gyomot a földeken. A tudósok csoportja egy »Ger­biszid« nevű különleges folyadékot ta­lált fel, amely a növényeknelf egyálta­lán nem ártalmas és a gyömet teljesen elpusztítja. A »Gerbiszid«-del való per­metezés után a gyom két-három napig szárad, majd pedig teljesen elhal a gyö­kere. A »Gerbiszid«-del való fecskende­zést egy nap alatt több mint száz hek­tár földön el lehei végezni. Az ültetvények trágyázás fecskende­zése és permetezése repülőgépről ezeket a munkákat a múlthoz viszonyítva tíz­szeresen meggyorsítja. A Bjelorusz Köztársaság — a Szovjetunió új répatermő vidéke Megterem-e a cukorrépa a bjelorusz éghajlat alatt? Nem gyakorol-e majd befolyást a fényt szerető növényekre a Bjelorusz Köztársaságban rendszerint uralkodó augusztusi köd? Ezek és hasonló kérdések a bjeloru­szi kolhozisták előtt megoldhatatla­nok voltak. Csak 1946-ban határozták el a gomeli kerület mezőgazdászai, hogy a tudósok segítségével nagy mértékben cukorrépát fognak termel­ni. Két év múlva, hála a itSzkideU, szovhoz munkásnőinek, akik egy hektáron 500 métermázsa, sőt még több cukorrépát is kitermeltek, elter­jedt az egész bjeloruszi köztársaság­ban. Az új növény termesztéséhez hozzá­fogtak a grodnenszki kerület többi kol­hoza is. 1951 áprilisában Szkidelben üzembe helyezték a Bjelorusz Köztársaság első cukorgyárát. • Képek a nag\födémesi EFS békearatásának ünnepélyes megnyitásáról Duris földmüvelésügyi miniszter moäern szovjet kombájn mellett tartja meg beszédét Ff? IJP^ *W Jt% m A szövetkezetnek, a közös munkának köszönhetjük gazdag termésün­ket mondják a nagyfödémesiek Duriš elvtársnak. Duris elvtárs földművelésügyi miniszter az aratási munkálatokról beszél a szövetkezet dolgozóival A nemzeti bizottságok — mondotta Duris elvtárs — a gépállomásokkal együtt intézkedjenek, hogy a gé/ek, amint befejezték a munkát az Cgyik határban, azonnal menjenek át oda, ahol az aratás még nem ürjeződött be. A helyi nemzeti bizottságok és szövetkezetek nyújtsák a traktorbri­gádoknak a lehető legnagyobb segít­séget, hogy azok sikeresen teljesít­hessék feladatukat. Megtörténik, hogy a traktorosoknak nincs hol lak­niok, nem kapnak ellátást és nem kapnak segéderőket a gépekhez. Ilyen „együttműködés" természete­sen nem járul hozzá az aratás gyors lefolyásához. A helyi nemzeti bizott­ságok és szövetkezetek gondoskod­janak arról, hogy a traktoros brigá­dok állandóan a földeken legyenek, hogy a traktorok a lehető legkeve­sebbet álljanak, hogy a kulákok ne szólhassanak bele a munkába. Duriš elvtárs iránytmutatój tyjzben beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents