Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-13 / 162. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 július 13, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 162. szám A munkatermelékenység és életszínvonalunk fokozása érdekében biztosítsuk a normák felülvizsgálásának akcióját Fontos iipis a termelés gazdaságossal** tétele érdekében A szviti Tátraszvit-üzemben épúgy, mint köztársaságunk többi üzemé­ben folvnak a normák felülvizsgálásának előkészületei- Ez a nagyjelentő­ségű akció biztosítani fogja azt, hogy üzemeink, gyáraink, egész ipari ter­melésünk többet, jobban és olcsóbban termeljen, hogy fokozódjék a munka termelékenysége és ezáltal emelkedjék dolgozó népünk életszínvonala. A normák felülvizsgálása, szilárdítása és azoknak biztosítása az 1952. év vé­géig ugyanakkor annyit is jelent, hogy dolgozóink keresete, a fizetések és bérek is emelkedni fognak. Ez az intézkedés azonban lehetővé teszi azt, hogv a bérek a munkatermelékenység emelkedésével egy arányban növe­kedjenek, mivel az eddigi állapot, amikor a bérek gyorsabban és nagyobb mértékben emelkedtek, mint a munka termelékenysége, károsan befolyásolták nemzetgazdaságunk fejlődését. A Tátiaszvit nemzeti vállalatnak ve­zetősége az üzem többi szerveivel egvütt június 14-től július 2-ig több gyűlést, oktató beszélgetést és vitát rendezett a munkahelyeken, hogy így az üzem minden dolgozója tudatosítsa az elmúlt évi normafelülvizsgálás hiányait, felismerje az ez évi norma­felülvizsgálás hatalmas jelentőségét és ezt sikeresen megvalósítsa. Az ez évi normafelülvizsgálás alap­iává a megvitatott időbeli terv és a műszaki szervezési intézkedések ter­ve lett. Ezeket a terveket az összes dolgozók megvitatták éa valameny­nyien elfogadták, mivel jól tudják, hogy segítségükkel megtanulnak üze­mükben, munkahelyükön, jobban gaz­dálkodni. Ez évben nemcsak a tel­iesitménynormákat szilárdítjuk, mint tavaly, hanem minden műszaki-gazda­sági normát is. A dolgozók jobb mun­kamegszervezéssel, a gépi térfogat és a munkaidő jobb kihasználásával akar­nak sikereket elérni a tervteljesítés­ben. Áttekinthető táblázatot dolgoz­tak ki arra. hogyan teljesítették az egyes normákat eddig és értékelték az anyagi, önköltségi és minőségi nor­mákat. A következetes politikai és szak­előkészületek azonnal megmutatkoztak a munkahelyeken is. Példaképül kell állítanunk az anyagrendező műhely munkásnőit, akik a munka jobb meg­szervezésével a fésülőgépeknél nor­májukat 50%-kal szilárdították. Frdcs Ruzsena. Jendrusák. Ilona dolgozónők ezt a nagyszerű eredményt a munka megfelelő megszervezésével, a munka­idő jobb kihasználásával érték el. Gáspár Anna, a fehérnemű kötődé munkásnője, fokozta munkája terme­lékenységét azzal, hogy gépén egy újítást alkalmazott. így meggyorsí­totta a munkafolyamatot és a gyártá­si minőség is javult. Néhány dolgozó I és mester megállapította, hogy a javí­tásoknál sok időt vesztenek azzal, j hogy a kötöttárunak olyan részét is 1 javítják, amely később úgyis a selejt­j be kerül. Ennek alapján a javítómű­I helyben elhatározták, hogy csak a j legszükségesebb javításokat hajtják végre. Ennek az újításnak bevezetése is a munkatermelékenység további fo­kozódását jelentette és ugyanakkor ' segítségével egy munkaerőt felszaba­; dítottak -más munkafolyamat számára. Humeník Mária varrónő, aki a férfiin­gek gallérfelvarrásánál dolgozik, a munkafolyamatot azzal gyorsította meg, hogy gépén bizonyos javításokat eszközölt, amelyeknek segítségével munkáját új módszer alapján végez­heti. Ez a néhány eset is bizonyítja, hogy a dolgozóknak állandóan keresniök ke'l a termelés gazdaságosabbá tételé­nek újabb lehetőségeit, hogy így emelkedhessek a munka termelékeny­sége. Ujitőjavaslatokkal, a munkaerő jobb kihasználásával, áj munkamegszervezéssel a füleki zománcgyár sikeresen teljesiti a tervfelat Ha a füleki gyárat messziről látiuk, kiváicsl tel: ülettel n'itgetjiik kí­vülről. hogy fel tudunk-e fedezni valamit, ami a szocialista építés alkotásait tárja szemünk elé. Ha széjjelnézünk a nagy gyártelepen, olyan építkezést és haladást veszünk észre, amilyen a múltban 10—20 éven keresztül nem volt. A jövőt tervezik itt a füleki gyárban, hogy új tervvel, új gépekkel és új műhelyekben indulhasson meg a munka. A múltban sötét, egészségtelen munkahelyeken kellett dolgozni 12—14 órát, veszélyeztetve az egészséget Ma modern műhelyrészek épülnek, hogy bennük a munkások valóra váltsák a munkaverseny és az újítójavaslatok nagyszerű lehetőségeit. Az omladozó várfalak némán tekintenek felénk. A fodros felhők egymást kergetve illannak el a várfalak fölött. .4 napsugár mosolyogva szórja mele­gét, elárasztva az egész gyárudvart. Az udvaron egy csoportban munkások állnak. Az emelvényről valaki beszél hozzájuk és ők figyelmesen hallgatják. Közelebb megyütik a munkáscsoporthoz és mindjárt észrevesszük, hogy itt va­lami nagyszerű dolog készül. Elmunkásokat, munkásokat vesznek föl film­szalagra, hogy mindenhol megismerjék a füleki munkásokat. A füleki munkások nemcsak dolgoz­nak, hanem újító javaslataikkal köny­nvebbé teszik a saját és többi munka­társaik munkáját Június havában 44 újító javaslatot nyújtottak be, közülük a legtöbbet a munkások adták be. Amint az újítási javaslatokat nézeget­jük, megkérdezzük Simon Pál elvtár­sat, melyik közülük a legjobb. — Nehéz választani, — feleli Simon elvtárs —, mert mind értékes és mind nagyon jó. Szép eredményeket érünk el velük De mégis ki kell emelnem Ozs­gváni Józsefet, aki üzemünk legjobb és legszorgalmasabb újítója. Ozsgyáni minden hónapban egv-két újítási javas­latot nyújt be, amik mindig nagyon értékesek A júniusi hónapban benyúj­tott újítási javaslata lényegesen hozzá­járul a tervtel jesítés és a munka köny­nyebbétételéhez — 4 tűzhely-foganytú készítése ed­dig tizenhat munkafolyamatot vett jgénv'-? Az újitójavaslat megvalósítá­sa után ez három munkafolyamattal történik. Ezzel tizenhárom gép és ti­zenhárom munkafolyamat szűnik meg, ami pénzben 1 millió korona megtaka­rítást jelént. C;:sgyáni József munkás nagyon ér­tékes ember és sok szép újítójavas­lat megvalósítója. Sok-sok újító javas­latot tesznek, mert a munkások tudják, hogy csak így tehetik könnyebbé mun­kahelyükön munkájukat és tudják azt is, hogy ezzel a fizetésük is emelkedik. A tűzhelyráma forrasztását és eldoigo­zását, amit ezelőtt három ember vég­zeit, Czakó Béla és Sós Imre újítási javaslata után ma egy ember végzi el. Ezzel 95.000 korona megtakarítást érünk el évente. A füleki munkások nemcsak a múltban tudtak harcolni, harcolnak ma is a régi, elavult munka­módszerek ellen tudásukkal úgy, hogy mindig újabb és újabb javaslatokat nyújtanak be a munka megkönnyítésé­re. A fiilkész tő-műbelv kötelezettséget vállalt, hogy egy hónappal előbb befe'ezi az ötéves terv harmadik évét és felhívta az egész üzem műhelyeit, hogy vegyenek részt ők is ebben a szép munkában Az öntődében sok volt a selejt. Ezt a munka rossz megszer­vezése okozta. Az öntöde vezetőjének kicserélése után a munka jobb meg­szervezésével csökkent a selejt. A multhónapi 11%-kal szemben ebben a hónapban 9% volt a. selejt, — mond­ja Fükő István, — de mi ezt a selej­tet még mindig magasnak tartjuk és azon igyekszünk, hogy ezt a számot minél alacsonyabbra szorítsuk le. Az öntöde új vezetője, Solymosi Gyula elvtárs, a füleki gyárnak régi mun­kása, akit a munka és a harcok taní­tottak meg vezetni és szervezni. El­mondja, hogy a munkásokat úgy osz­totta be munkájukba, hogy ne legye­nek hátráltatva az anyag előkészíté­sében. Eddig nem ügyeltek arra, hogy a munkást, aki a megszokott munkát csinálja, ne tegyék át más munkahely­re, mert ezzel a munkaeredménye csökken. Tehát megszüntettem az egyik munkából a másikba való át­hurcolást — mondja Solymosi elvtárs. Minden formázó végzi megszokott munkáját, ezzel a termelés növelése emelkedik és egyúttal a selejt is csökken. Megkérdezzük Solymosi elv­társat, hogy van-e újítójavaslat az öntődében. — Igen van, — válaszol Solymosi elvtárs — JKal.csák János élmunkás újítójavaslata, ami abból áll, hogy a vágott engusz helyett préselt enguszt fogunk használni.' Anyagban ezzel megtakarítunk évente 75.600 koronát. A munkaerő és munkaidő jobb kihasz­nálásával tudtunk ilyen szép eredmé­nyeket elérni. Júniusban 114%-ot értünk el Az öntödében Kis Lajos és Híves István, akik együtt dolgoznak, 140%­ot érnek el, de vannak, akik a politi­kai felvilágosító munka eľhnére sem értik meg, hogy miért kell többet ter­melni. Ezek visszamaradnak és nem haladnak előre a felvilágosító munka ellenére sem. Varga Ambrus dolgozik, de a fejlődést nem akarja észrevenni, nem törekszik arra hogy munkáját társadalmunknak, a munkásosztálynak javára gyümölcsöztesse. Ez meg is látszik a fizetésén, amiért mindig zú­golódik. 600 koronát keres. De nézzük meg, Kis és Híves mennyit keres. 1700 koronát visznek haza a család­juknak, pedig 5k nehezebb munkahe­lyen dolgoznak. Megértik a munka­jelentőségét ós többet termelnek. Ezért több fizetést is kapnak. Ha Varga Ambrus is megérti, hogy foko­zottabb munkával és a munkaidő jobb kihasználásával többet és jobbat ter­melhet, nem fog zúgolódni, meg lesz elégedve és örömtelibb lesz a mun­kája. Kelemen Béta. Kommunista Pártunk vezetésével népünk bátran halad a szocializmus felé vezető úton, mind nagyobb és nehezebb feladatokat valósít meg, s mind nagyobb mértékben járul hoz. zá a nemzetek békeharcához. A béke ügye népünk ügye, azon­ban megköveteli, hogy a szocializ­mus felé még gyorsabban haladjunk. Hiszen minél sikerdúsabb lesz a szo­cializmus felépítése hazánkban, an­nál jobb élete lesz dolgozóinknak, annál jobban fokozódik életszínvo­naluk és annál szilárdabb békebás­tyává válik hazánk a béke világ­arcvonalában. A CsKP Központi Bizottsága ez­évi februári ülésén Gottwald elvtárs rámutatott arra, hogy „a szocializ­mus felé vezető úton sokkal gyor­sabban haladhatnának előre, ha ter­melésünket megfelelő mértékben gazdaságosabbá tennénk". És Gott­wald elvtárs emellett hangsúlyozta azt is, hogy éppen az 1950-es év ez irányban, — eltekintve néhány kivételtől: nem hozott semilyen haladást, éppen ellenkezőleg, egy lé­pést jelentett hátrafelé. Gottwald elvtárs felhívta a Pártot a terme­lés gazdaságosabbá tételéért folyó harcra, az ipari termelés önköltsé­gének állandó csökkentésére. A termelés gazdaságosabbá téte­! Ie, az önköltség csökkentése, üze­meink térfogatának kihasználása, a második és harmadik műszak be­vezetése, a nyersanyagok gazdasá­gosabb kihasználása, a munka jobb megszervezése — ez az az út, amelyen az üzemekben haladunk kell, hogy elérjük a munkatermelékenység ma­gasabb fokát, hogy többet, olcsóbban és gazdaságosabban termeljünk. Több terméket juttathatunk akkor piacunkra, lehetséges lesz akkor, hogy jobban elégítsük ki népünk szükségleteit és ellátási nehézsé­geinknek jelentős része ki lenne kü­szöbölve. Azonban eddig nem sike­rült nekünk elégséges mértékben következetesen gazdaságosabbá ten­ni termelésünket, csökkenteni a ter­> meiési önköltséget. P. Ennek a nem kielégítő állapotnak okai között, ami termelésünk gaz­daságosságát illeti, Gottwald elvtárs a fő ok mellett, —amely a bérek­nek és fizetéseknek a munkaterme­lékenységhez viszonyítva nem meg­felelő emelkedése jelent, — a hiva­talnoki gépezet túlméretezettségét jelölte meg. Nemzetgazdaságunkban állandóan fokozódik a nemprdouktiv munka­erőknek száma. így pl. nehéziparunk­ban egy adminisztratív erőre 1950 januárjában 4.1 munkás jutott, 1950 decemberében már csak 3.9 és 1951 májusában 3.7. Hasonló a helyzet gazdaságunk más szakaszán is. Túlméretezett az állami és közigaz­gatás. Ezért a Párt Központi Bizottsá­ga és a kormány elhatározták, hogy más intézkedések mellett végrehajt­ják a termelésen kívül dolgozó mun­kaerők számának radikális csökken­tését. Ez év végéig az állami és közigazgatás, az államosított és szö­vetkezeti szektor gazdasági admini­sztratív gépezetének 77.500 alkal­mazottja kerül a termelésbe. Emellett hangsúlyozva lett, hogy csak a fizikailar alkalmas embere­ket, elsősorban a férfiakat kell fel­szabadítani kizárólag; csak a pro­duktív munkaágak számára. Továb­bá hangsúlyozva lett az is, hogy ez az intézkedés nem érinti a termelés­ben dolgozó műszaki értelmiséget, mint pl. a mestereket, a műszakia­kat, a tervezőket, de még a könyve­lőségi dolgozókat sem. Hangsúlyozottan meg kell monda­ni, nem engedhető meg, hogy ennek az intézkedésnek végrehajtásánál a termelésbe a munkáselőkészitő tan­folyamok végzett hallgatóit és egy­általán munkásokat küldjenek, akik­nek az állami és közigazgatás, vala­mint a gazdasági gépezetbe való helyezésével egészséges munkásvér került ezekbe a szervekbe. A kormány egyben felhívta az összes tömegszervezeteket és más intézményeket az állami igazgatá­son kívül is, hogy ellenőrzést hajt­sanak végre az adminisztratív gépe­zetben és a felesleges erőket szin­tén helyezzék át produktív munka­helyekre. Ezt az intézkedést minden dol­gozó helyesléssel fogadta. A mun­kások maguk már korábban is és nem egyszer rámutattak adminisztra­tívánk túlméretezettségére, ami nem­csak a termelési önköltség emelke­désében mutatkozik meg, hanem ál­lami és gazdasági apparatásunk munkájának hiányában is. Természe­tes, hogy ilyen túlméretezett gépe­zet nem dolgozik elég operatív mó­don, hanem nehézkesen, így pl. a vezérigazgatóságok nem teljesítik feladataikat úgy, ahogy azt államo­sított iparunk felépítése és fejlődése megkövetelte. Ezért az adminisztra­tív munkaerők számának radikális csökkentése gazdaságunkra jó ha­tással lesz és megmutatkozik gaz­dasági gépezetünk munkájának meg­javulásában is. A termelésbe kerülő 77.500 admi­nisztratív alkalmazott gazdaságunk számára nagy segítséget jelent, se­gíti megoldani a munkaerőhiányt, amlyekre állandóan fejlődő terme­lésünknek szüksége van, segítsé­gére lesz abban, hogy bevezessék és kiszélesítsék a második és har­madik műszakot, hogy jobban ki­használják gépeinket, üzemeink tér­fogatát. Es természetes, hogy elsősorban éppen üzemeinkben, a gépeknél dön­tünk arról, milyen gyorsan haladunk a szocializmus felé, hogyan fog emel­kedni életszínvonalunk, milyen nagy lesz hozzájárulásunk a béke ügyéhez. Minél több személy végez iparunk­ban produktív munkát, annál több terméket adhatunk piacunkra. Mi­nél kisebb és gazdaságosabb lesz admiiüsztratívánk, annál olcsóbb lesa a termelés és az igazgatás is, ami végeredményben visszatükröződik majd piacunk árain is. Azok, akik a közeljövőben elhagy­ják irodáikat és íróasztalaikat, nem kell, hogy félelemmel és létkérdés! bizonytalansággal búcsúzzanak el munkahelyüktől, amint ez a kapita­lizmus idején volt. Üzemekbe kerül­nek, ahol elvtársi környezetet talál­nak és ahol képességeik és tehet­ségük teljes mértékben érvényesül­het és fejlődhet. Azok az alkalma­zottak, akik önként jelentkeznek és legkésőbb szeptember 30-ig új mun­kahelyükön megkezdik a munkát, előnyökben részesülnek. 77.500 adminisztratív alkalmazót, nak átvezetése a termelésbe, nagy szervezési mű. Arról van szó, hogy a Párt Központi Bizottságának és a kormánynak határozatát idejében és következetesen végrehajtsuk. A kom­munisták és a pártszervezetek szi­lárd biztosítékai annak, hogy ezek a határozatokat nem játsszák ki. Arról van szó, hogy azokat az irányszámokat, amelyeket az egyes ágazatokban és az egyes igazgató­ságok kijelöltek vagy kijelölnek, va­lóban betartsák, idejében teljesítsék, hogy termelésünk magkapja az új munkaerők pontosan megállapított számát és pontosan olyan munkaerő­ket, amilyeneket a Központi Bizott­ság és a kormány határozata felté­telez. Itt különösen arról van szó, hogy kivétel nélkül minden áthelye­zett alkalmazott ténylegesen a ter­melésbe kerüljön, produktív munkát végezzen, hogy na helyezzék át más helyre, újra az íróasztalhoz. Eddig sok figyelmeztetés érkezett arról, hogy az üzemekbe jövő adminisztra­tív erők ahelyett, hogy a gépek mel­lett dolgoznának, az irodákba kerül­nek. Ezt minden eszközzel meg kell akadályozni, mert ez a CsKP Köz­ponti Bizottsága, a kormány határo­zatának megszegését jelentenné, s a nép, a szocializmus, a béke érde­kében megvalósítandó nagy mii vég­rehajtását gátolná. Szükséges, hogy az adminisztra­tív gépezet csökkentése gyorsan visszatükröződjön a megtakarítás­ban is. Az adminisztratív munka­erők csökkentése semmiesetre sem vezethet ahhoz, hogy újra emel­kedjék a túlórák száma, vagy hogy a produktív dolgozókat akik az ak­ció befejezése után megmaradtak, adminisztratív munkákra osszák be. A hivatalok pártszervezeteinek nagy feladata, hogy az alkalmazot­tak előtt megvilágítsák ezeknek a határozatoknak értelmét és éber őrei legyenek a CsKP Központi Bi­zottsága és a kormány határozata teljesítésének. . Az üzemek igazgatóságaira, az üzemek szakszervezeti csoportjaira és pártszervezeteire. ahová admi­nisztratív munkaerőket áthelyeznek nagy feladatok várnait, ami ezek­nek az új munkaerőknek bedolgozá­sát illeti. Arról van szó, hogy elv­társiasan fogadják őket, megfe'e­lé munkakörülményeket alkossíuiak számukra, hogy új munkakörükben a leghamarabb otthon érezzék ma­gukat, hogy minden tére n segítséget nyújtsanak nekik új munkaehlyükön. Továbbra arról van szó, hogy gon­doskodás történjen legcélravezetőbb iskoláztatásunkról, hogy így a leg­rövidebb időn belül termelésünk hat­hatós segítségét jelentsék. A Központi Bizottság és a kor­mány határozatának teljesítése nagy politikai és szervezési munkát köve­tel meg, amelyben résztvesz a Nem­zeti Arcvonal minden alkotó része. Tudatosítva ennek a feladatnak nagy jelentőségét, a kommunisták min­denütt, ahol ez az akció folyik, si­kere érdekében, mint hazáiik első gazdái, nagy gondot és figyelmet szentelnek. Tudatosítsák azt, hogy az adminisztratív hivatalnokok szá­mának radikális csökkentése, 77.500 munkaerőnek áthelyezése a termelés­be, fontos lépés termelésünk gaz­daságosabbá tételénél, életszínvona­lunk további fokozásánál, szociálisa mus felé vezető útunk meggyorsí­tásánál. (A Rudé Právo tegnapi számának vezércikke.)

Next

/
Thumbnails
Contents