Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-12 / 161. szám, csütörtök

Ij J SZ0 1951 július 7 Sok tennivaló van még Galsán Nemrégiben mint instruktort küldtek ki Galsára, ahol a II. típusú EFSz-nek 400 iiektár földje van. A szövetkezet! gazdálkodás helyzetképe egyáltalán nem kielégítő- A tagok nem akarnak bekapcsolódni a közös munkába. A reakció ezt a körülményt kihasználva, természetesen azonnal munkához látott és nagyban terjesztgeti az EFSz szétesésének a hírét. Első utam a helyi pártszervezetbe vezetett. Közös elhatározással összehívtuk a falu lakosságát megbeszélésre, de sajnos a 650 családból összesen csak 12-en jelentek meg. Kerestem a hibát. Sikerült is megtalálnom. Meggyőződtem arról, hogy a lalu lakossága nagyon rosszul van értesülve a szövetkezeti gazdálkodásról. Az embereknek fogalmuk sincs a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Még a tagok között is furcsa hírek keringenek. Ez természetesen megmutatkozik a munkában is- Normákról eddig itt szó sem volt. A tagok a maguk félhektár ját még csak megművelték, de azzal, hogy a szövetkezet butgonyája, kukoricája stb., meg legyen kapálva, senki 6em törődött. Nagy munkába kellett kezdenünk Galsán. Brigádsegítséget kértünk a kapások megművelésére. A nép között állandó meggyőző tevékenységet folytattunk. Megmagyaráztuk mindenkinek, hogy miért kell a kapásokat jól megművelni és hogv az aratás sikeres megvalósítása is miért fontos. A földművesekkel való egyéni beszélgetések folyamán meggyőződtem arról, hogy nem igaz az, hogy nincsenek Galsán mtgé

rtő emberek. A kis- és középföldművesek sorában sok megértésre találtam. Nincs tehát mitől félni. A Párt segítségével bizonyára 6ikerül megváltoztatni a falu helyzetképétALBERT JÓZSEF, füieki Kovosmalt. Torjai Árpád és Varga István példát mutatnak Vasárnap a kora reggeli órákban kimentem a határba körülnézni Nagy meglepetésemre az egyik cukorrépaföldön, mintegy 15 tagból álló brigádot találtam. Már messziről feltűnt, hogy két fiatal fiú, körülbelül úgv 16 év körüli, mintegy 15 méterrel előbbre jár a sorokban a többinél. Közelebb mentem hozzájuk, hogy megtudjam nevüket és megkérdezzem, miért sietnek annyira a cukorrépakapálással. Toriai Arpád és Varga István büszkén feleltek kérdésemre. Elmondták, hogy ők ezért sietnek annyira a munkával, hogv biztosítsák a jó cukorrépatermést- Jól tudják, hogv üzemi munkásságunk azért dolgozik, hogy őket, a paraszt földművesifiakat ellássa ruhával, cipővel f más kellékekkel. Ok ezt úgy akarják viszonozni, hogv jő munkájukkal fokozzák a cukorrépatermést és így több cukrot biztosítanak nemcsak 6ajátmaguk, hanem üzemi munkásságunk számára is. Hazamenet egész úton azon gondolkodtam, h gy milyen két öntudatos fiúval találkoztam, akik létükre is ilyen komolyan tudnak gondolkodni. Beérve a faluba, találkoztam egy lődörgő „fiatalemberrel". Megkérdeztem tőle, hogy hát ő miért nem megy segíteni a brigádosoknak. Ez a fiú gúnyosan azt felelte, hogy kapálja meg a szövetkezet cukorrépáját, az, akinek kell a szövetkezet. Sajnos, hogy még ilyen emberek Is akadnak. Ezeken meglátszik a kapitalista rendszerhez hű 6zülők nevelése. Hogv is lenne csoda, hogy ez a fiú ilven feleletet adott, ha az ő szülei még ma is harmadában adják ki a kapások megművelését és tizedikért arattatnak. BERTA FERENC CsernőMeddig fogja még a szőlőt kiölni a gyom a lévai járás szőlészeti és halászati kommunális vállalatában A lévai Járásnak van szőlészeti és halászati közüzeme. Alkalmam volt az egyik szőlőt megnézni. Sajnos, óriási mulasztásokat kellett tapasztalnom. Ebben a szőlőben elmulasztották a filokszera elleni védőintézkedéseket megtenni s így aztán nem lesz csoda, ha a szőlőtőkéken csak üres fürtök fognak lógni. A. másik, szembetűnő hiba az, hogy a szőlőtőkék között ax ember térdig jár a gyomban, vagyis a szőlő megkapálásával tenkí sem törődött. Igaz, a múlt hét végén megpermetezték ugyan a tőkéket, de ez a kései permetezés már csak annyi, mint eső után a köpönyeg. I Ez a kommunális vállalat már a. mult évben is igy gazdálkodott Világosan lehet ezt látni az elhanyagolt faiskolán. Rengeteg szőlő vesz-» sző Is tönkrement nem beszélve a 30 kilogramm szedermagról, aminek egyréazét Ugyan elvetették, de mivel senki sem ápolta, kiölte a gyom, úgyhogy ki kellett szántani, a második része pedig különböző okokból kifolyólag elromlott. így gazdálkodva ez a kommunális vállalat nem építeni, hanem rombolni fog. Meg kell említeni, hogy a kommunália vállalat vezetőjét származása, eddigi működése stb. miatt nem a legnagyobb bizalommal nézik. Elkerülhetetlenül szükséges, hogy új vezetőt találjanak a jól bevált munkáskáderekből, aki majd jobban megbecsüli a közvagyont, mint az eddigi vezető. Fontos továbbá, hogy az Illetékes hatóságok közbelépjenek éa egy kissé rendet teremtsenek ebben a vállalatban. S. I. Példásan dolgozik a bodrogszerdahelyi EFSz szőlőtermelési csoportja Nemrégiben a bodrogszerdahelyi EFSz-ben jártam. Legjobban a 7 hektárnyi szőlő kötötte le figyelmemet, ahol mindent a legnagyobb rendben találtam. A szőlőtermelési csoport vezetője Szmrek János teljes odaadással végzi munkáját. Reggelenként ő az első a munkahelyen. Amikorra a többiek is odaérkeznek, ő már rég előkészítette a szükséges szerszámokat, úgyhogy mindannyian rögtön munkához láthatnak. Ez a példamutatás nagyon jól hat a csoport többi dolgozójára. Pufnyák Antal és felesége, Szemán Ferenc, Bribila Bözsi, Varga Júlia és Fehér István követve vezetőjük példáját, nagyon szép eredményeket érnek el a munkában. Mindannyian szorosan együttműködnek. Fáradságot nem ismernek. Naponta 14—15 órát is ledolgoznak. Szmrek csoDortvezető mindennap pontosan vezeti a munkakimutatásokat. Vannak olyan napok is, amikor a tagok három, három és félmunkaegysé«et is ledolgoznak. Bodrogszerdahelyi látogatásom alkalmával meg kellett állmttanom, ho^v a bodrogszerdahelyi EFSz szőlője olvan szép, hogy a környéken nincs párja. SZABÓ JÓZSEF, Veľký Kamanec. A kékkői fárás malmaiban még mindis a volt tu'aidonosok basáskodnak A kékkői járásban a földműves raktárszövetkezet átvette a malmokat Ml, munkások, nagv őrömmel fogadtuk ezt a változást, mert reméhiik, hogy megszűnik a kizsákmányolás. Csakhogy nem egészen így történt. Az üzemben a régi tulajdonosok továbbra is megmaradtak, mint könyvelők, üzemvezetők, stb. így aztán mi továbbra sem tudhatjuk, mi történik az üzemben, mert hát velünk a vezetőség semmit sem tárgyal meg. Napi 8 órai munkaidőnk után két hetenként felvesszük az 1200— 1300 korona órabért Másfelől azonban a vezetőség a havi 3500től 5000 Kís-lg terjedő havi fizetésen kívül nyugodtan feketézik. A porolásra leszámított gabona sokszor 70 q-át is kitesz. Ezt a vezetőség a fekete piacon mázsánként 1000 koronáért árulja. így tehát a drága gabona ahelyett, hogy a dolgozók élelmiszereilátását szolgálná, továbbra is a volt malomtulajdonosok zsebét gazdagítja. Mi, munkások, kérjük ennek a tarthatatlan helyzetnek a sürgős orvoslását. BAKK JÁNOS molnár, GOZON IMRE gépkezelő, LELKES LAJOS fűtő, Nagycsalómia. Mit tanulnak a panyitdaróci földművesiskola növendékei A földműves ember nehéz munka árán tudott csak megélni addig, amíg csak segítségére nem jöttek a gépek. A gépek iránt, valamint a többi mezőgazdasági újítás iránt kezdetben sokan bizalmatlanok voltak. A panyitdaróci mezőgazdasági iskola növendékei azért tanulnak, hogy segítségükre siessenek apáiknak és a többi földműveseknek, hogy új formákat vigyenek a mezőgazdasági termelésbe, hogy megyőzzenek mindenkit arról, hogy kevesebb fáradsággal többet lehet termelni, ha felhasználjuk a tudomány vívmányait.hogy a gép, ha jó szakember dolgozik rajta, megszabadítja a földművest a nehéz robottól. Nézzük csak meg, hogy az iskola egyes tanulói hogyan nyilatkoznak iskolájukról és céljaikról. Bodi Géza első osztályos tanuló elbeszéli, hogy miért szerette meg az iskolát. öt legjobban a növénytan érdekli Megismerkedett a növények szaporodásának és életének feltételeivel. Különösen az asszimiláció közötte le a figyelmét. Roppant érdekesnek tűnt fel számára, hogy a növények képesek a szervetlen anyagból szerves anyagot gyártani. Megtudta azt is. hogy mit jelent a vegetációs, a fejlődési idő a növények számára. Ha földműveseink tudnák minden egyes növénynek a fejlődési ideiét, akkor bizonyára nem késnének el a vetéssel. Ha valamelyik növényt ueuanis későn vetjük el. akkor a rövid fejlődési idő nem elég arra. hogy bő termést adjon. Barta Balázs szintén első osztályos tanuló, a gyümölcstermelésről számol be. A gyümölcsészetnek nagyjelentősége van a mezőgazdaságban. Mennél jobban ápoljuk gyümölcsfáinkat, annál magasabb termést várhatunk. A gyümölcstermelés tanulmányozásának az alapja a faiskola. A faiskolákban olyan fákat termesztünk, amelyek a mi vidékünkön jól megteremnek és nemes gyümölcsöt hoznak. Vigyáznunk kell már a fajok megválasztásánál is. mert minden faj más ápolást igényel. Ültetés céljából csakis a faiskolából vásároljunk facsemetéket. Ültetni lehet tavasszal és ősszel. A magastörzsü fák ültetése nagyon alkalmas a réteken és az utak mentén. A középtörzsü fák gondozása kevés munkát igényel, de az utak mentén nem nagyon alkalmasak, mert akadályozzák a közlekedést. Hol ültessünk gyümölcsfát? Ott, ahol a talaj mély és tápláló. Az időszakot úgy válasszuk meg, hogy a fa gyökeret tudjon ereszteni a fagy beálltáig, ősszel, október elejétől november közepéig lehet ültetni. Vigyázzunk a gödrök ásására. Legjobb a 120—150 centiméter széles, 70—80 centiméter mély gödör A gödröket 2—4 héttel az ültetés előtt ássuk ki. A facsemete megrongált és erősebb gyökereit távolítsuk el, de vigyázzunk, hogy a vékony hajszál gyökereket meg ne sértsük. Hogyan kell eljárni a fakoronák visszavágásánál? A keméni/magúaknál az oldalsó hajtásokat 6—8 évig vágjuk vissza A cseresznye koronáját 2—3 évig kelt visszavágni. Nem szabad megengedni, hogy a korona túlságos sűrű legyen. A nyesésnél azonban vigyázni kell arra, hogy csak a fölösleges gallyakat vágiun le. A sebhelyeket ojtóviaszkkal kenjük be, hogy hamarabb beforr/on. Oltani a legjobb koratavasszal. Leggyakrabban héj alá való ojtást szoktunk alkalmazni. Ruffinyi Arpád első osztályos tanulót a legjobban a mezőgazdaság képesítése érdekli. Nagy komolysággal mondja, Iwgy mennyire szükség van a gyors építésben a sok fiatal szakemberre. Mezőgazdaságunk fejlődése gépek nélkül el sem képzelhető. Fontos, hogy meglévő gépeinket jól gondozzuk, mert így tartósságukat jóval rneghosszabbíthatjuk. A mezőgazdasági szakiskolák szakembereket nevelnek ki belőlünk, akik képesek leszünk szebbet, jobbat és olcsóbbat termelni. Végül pedig Tóth Ödön mondja el. mit tud az állatok egészségügyéről és a betegségek csírájáról. A betegséget hordó tényezőket kórokozóknak nevezzük. A betegség kifejlődésének az oka a szervezetben rejlik. A kórokozók azonban kívülről jönnek, egyrészt a takarmányból, a vízbőt. levegőből stb. Az állati szervezeteknek feltétlen szükséglete a levegő, mert a szükséges oxigént innen nyerik. A levegő továbbá segít az állat hőszabályozásában is. A nitrogén csak akkor segít az állat fejtődésébeen, ha az oxigénnal van keverve. Az oxigén azonban rendkívül fontos. Ha kevés van belőle, a vér életereje megszűnik. A széndioxid az állati szervezetekre mérges hatással van, az istálló hőmérsékletét is szabályozni kell. Legjobb a 15 Celsius fokos hőmérséklet. Földműves fiatalok! Gyertek közénk a gazdasági szakiskolába! Itt mindegyiktek megtalálja azt, ami őt érdekli és hozzá tud. járulni mezőgazdaságunk kiépítéséhez. (g. i.) Szigorú ítélet a szabotáló kulákok ellen Vagyonelkobzásra, 100.000 korona pénzbüntetésre és egyévi kényszermunkára ité ték Táncos Kálmán apácaszakáiiasi kulákot A nagymegyerl Járás majdnem minden községében élnek még a kulákok, akik az idei békearatást máskép képzelik el és másképpen szeretnék, mint a becsületes dolgozó parasztok. A kulákok most Is másokkal szeretnének arattatni és az aratómunkásokat kizsákmányolni, azok verítékes munkájának gyümölcsét pedig zsebre rakni. Persze ezek a kulákok minden módon Igyekeznek a szövetkezeti munkát aláásni és meggátolni. Ezek közé tartozik Táncos Kálmán apácaszakálasi 38 hektáros kulák is, aki azt gondolta, hogy olyképpen ver éket a szövetkezet • és az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek kc;é, hogy azt állította, hogy ő az aratóival hamarabb learatja a gabonája r, mint a szövetkezeti tagok a szövetkezet gabonáját a közös munkacsoportokkal A kulák ezzel azt akarta volna bebizonyítani, hogy a magángazdálkodás előnyösebb. A kulák gazembersége ott van a dologban, hogy ő nem maga akart aratni, hanem másokkal akarta a munkát elvégeztetni. Csak hát az apácaszakálasi szövetkezeti tagok nem dűltek be az álszenteskedő kulák turpisságának, hanem a kulákot leleplezték a falu dolgozó népe előtt. Beszéltek azokkal a félrevezetett munkásokkal is, akik a kulák hálójába kerültek s akiket aztán felvilágosítottak arról, hogy tulajdonképpen mi is volt a kulák terve velük. Persze, hogy ezután ezek a munkások is bekapcsolódtak a szövetkezeti békearatásba. Hanem az apácaszakálasi dolgozó parasztok ezzel még nem elégedtek meg. Ha már meg van a madár, nézzük meg a tollát. így aztán még más is kiderült a kulákra. Nem adott be húst, nem tartotta be a vetési tervet, nem tartotta be az előírt kontingenseket, nem szolgáltatott be 16 és félmázsa disznóhúst, 2500 liter tejet és 1366 darab tojást és mindezzel szabotálta az ötéves tervet. Szabotálása'.ért és rendfelforgató tevékenységeiért a dolgozó nép bírósága kemény ítélettel sújtotta Táncos Kálmán kulákot. Elkobozták a vagyonát, 100.000 korona pénzbüntetést és egy évi kényszermunka büntetést kapott Hasonló az eset Gőg Simonnál Is, akit szintén lelepleztek a kis- és krizépparasztok. Gőg Simon húskontingense 30 mázsa disznóhús volt, amiből eddig még csak négy mázsát adott be, a 2500 liter tejből pedig csak 752 litert adott be. Ezenkívül nem tartotta az előírt szarvasmarha és sertésállományt, nem tartotta be a vetési tervet és ő is aratómunkásokat akart felfogadni Gőg Simon büntetése hat hónapi szabadságvesztés, 80.000 korona pénzbüntetés és elkobozták a vagyonát. Ugyanilyen jómadár Bajcsi József szapi lakos is, akinél hét darab borjúbőrt és nagymennyiségű marhabelet találtak, ami elő volt készítve kolbász töltésre. Ugyancsak több feketevágásból származó disznólábat is találtak nála. Ugyanakkor Bajcsi József sem a hús-, sem a tej-, sem pedig a tojáskontingensét nem teljesítette. Bátyja, Bajcsi Zsigmond nyárádi spekuláns pedig Molnár István medvei lakostól egy borjút vett feketevágásra. Ezek a jómadarak is nemsokára megkapják méltó büntetésüket, amitől elmegy a kedvük további gazé m be ínségektől, TELEKI MIKLÓS, Nagymegyer. Tisztogatás az alístálí kulákok között Alistálon jó egynéhány kulák garázdálkodott. Az utóbbi időben azonban egy kissé rájuk jött a dér. A nagymegyeri járási büntetőbíróság kiszállt Alistálra, hogy rendet teremtsen a kulákok között. A 24 tagból álló bizottság először Varga Ignác 15 hektáros kulák esetét tárgyalta le. A jól ismert spekuláns a bizottság kérdéseire roppant ügyesen megfelelt. Hogy az elmúlt évben miért nem szolgáltatta be a burgonya- és az árpakontingensét, arra azt felelte, hogy árpája nem termett, a krumplija pedig megposvatft. Érdekes, hogy a többi 300 egyénileg gazdálkodó földművesnek termett árpája és tudta teljesíteni kötelezettségeit. Varga Ignác rovásán még más Is van. Vetési területét ^z idén sem tartotta be. Az előirányzott cukorrépának, kukoricának és burgonyának csak a 25 százalékát vetette el. Világos tehát, hogy a mi kulákunk ahogy csak tudta, úgy szabotálta az ötéve-s tervet. Kirótták rá tehát az igazságoa büntetést: S hónapi munkatábort és 30 ezer korona pénzbüntetést. A másik vádlott Csizmadia Lajos 30 hektáros kulák, hasonlít a fentemlített barátjára .A beszolgáltatások teljesítésével ő sem törődik, mert hát „a változás úgyis küszöbön van™. Két malacot tart csupán, az előírt 7 tehén helyett pedig csak hármat. A munkaerőket ma te épp úgy kizsákmányolja, mint azelőtt. De hát őt is elérte a nép igazságot osztó keze és megkapta a megérdemelt büntetést. SKR1BEK JÁNOS, AlistáL Akik az ötéves tervet építik A mult héten beszámoltam azokról a párkányi járásbeli kulákokról és a befolyásuk alatt álló földművesekről, akik a termelési és a hőszolgáltatási terv nemteljesítésével ötéves tervünket szabotálják. Ezeknek a szabotálóknak nagy része 15—20 hektáros kulák volt, vagy a befolyásuk alatt álló jómódú, 10 hektáron felüli középparasztok voltak s ezekkel szemben most nézzünk körül azok között a kis- és középföldművesek között, akik minden erejükkel bekapcsolódtak a szocializmus építésébe. Farkas Sándor bfszolgáltatási kötelezettségének mindenben százszázalékra eleget tett, sőt mi több, tojásbeszclgáltatási kötelezettségét 250 százalékra teljesítette, lónás Márton szintén százszázalékosan eleget tesz feladatainak. Henci István tojásbeszo! gáltatási kötelezettségének 300 százalékban tett eleget. Tóth Géza és Morvái János ebedl lakosok, szintén százszázalékosan eleget tettek beszolgáltatást kötelezettségüknek. Laml András, Matusek Pál, Szenei János százszázalékra, Klenkó János pedig 188 százalékra teljesítette sertéshús beszól gáltat ási kötelezettségét. Juhász Béla libádi lakos sertéshús kontingensét 300 százalékra, a tojás beszolgáltatási kötelezettségét százszázalékra teljesítette. Kotra János szintén százszázalékkal túlhaladta sertéshús beszolgáltatási kötelezettségét. Siliga Adolf 300 százalékra tett eleget sertéshús beszolgáltatási kötelezettségének. Barics János és Bereg Sándor szintén sárkányi lakosok százszázalékos teljesítményt értek el a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében. Búcs községben meg kell említeni Labanc Józsefet, Labanc Andrást, Tárnok Gyulát, Lajos Sándort, akik magasan túlhaladták beszolgáltatási kötelezettségüket. Ezek a földművesek nem engedik magukat befolyásoltatni a kulákoktól, elszántan harcolnak a békéért és a dolgozók szebb jövőjéért. SZLOVÁK VILMOS, Párkánt/ Csoma község a vándorzászló tulajdonosa Csorna községet az elmúlt napokban nagy kitüntetés érte. A beszolgáltatási kötelezettség példás teljesítéséért megnyerte a füieki járás vándorzászlaját. Amikor ünnepélyesen átvettük a kis zászlót, különféle gondolatok fogtak el. A kis- és középparasztok arcáról öröm és büszkeség sugárzott. Ezek az emberek jól tudják, hogy őket a népi demokrácia szabadította meg az eladósodástól, ami bizony a múltban Csornán igen nagy „divat" volt. A kisföldművesek egész sorai küszködtek a sok adósság terhe alatt, a kulákok meg építkeztek. Miért nem volt nekik adósságuk? A felelet egyszerű. Ok a kisföldmflvesek kizsákmányolása útján szerzett pénzen építették fel házaikat. A kis vándorzászló büszkén lengedezik falunkban. A kis- és középparasztok megelégedetten tekintenek rá, valahányszor arra járnak. De szégyeljék magukat azok és most mindenekelőtt a kulákokra gondolok, akik földjeiket nem művelik meg rendesen, akiknek földjein már tél óta hever rakásokban a trágya és nem törődnek szétszórásával! HOLLÓ GYULA, Csoma.