Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-12 / 161. szám, csütörtök

1951 július 12 — UJS Z0 A nagyabonyi szövetkezet földjein olyan bő a termés, hogy az árpakeresztek alig {érnek el a tarlón A nagyabonyi szövetkezet 10 napra terveztb az aratási munkák elvégzé­sét. Nem csekélység, mert a szövet, kezetnek 360 hektáron kell elvégeznie az aratást. A szövetkezet tagjai nemcsak az aratást akarják elvé­gezni, hanem mikorra az utolsó ké­vét bedobják a cséplőgépbe, akkorra a tarlónak Is fel kell szántva lennie., A larló egyrészét majd takarmány­nyal vetik be, a többit pedig a j'övő évi termés biz­tosításának céljából fogják felszán­tani. Kimentem a földekre az aratókhoz. Először megnéztem a trencséni trak­torosbrigádot, akik brigádmunkával segítik elő a nagyabonyi szövetkeze­tet az aratási munkák sikeres elvég­zésében. Nem a legnagyobb megelé­gedéssel tértem vissza, mert a trakto­rosbrigád nem végzi úgy a munkáját, ahogy azt Pártunk a traktoristáknak célul kitűzte. A szövetkezet dolgozói panaszkodnak, hogy már reggeltől ott ülnek, mivel ne­kik kellene az aratópép után össze­hordani a kévéket és keresztekbe rakni, de nem tudnak dolgozni, mert a gépek ha mennek 20—25 métert, aztán megállnak, mert min­dig akad valami bajuk. Szakad a spárga, mondogatják a trak­toristák. De hogy miért 6zakad a spárga, ezzel nem törődik senki. Azt tudják, hogyha a spárga elszakad, ak­kor nem lehet tovább aratni, de hogy a szakadást okozó hibát eltávolítanák, azt már nem tartják szűkségesnek. Az is lehet, hogy nem készültek fel kellően a traktorosok az aratásra. Nem fordítottak kellő gondot a gépek rendbehozására és azért van most a sok baj. így aztán nemcsak hogy ők nem dolgoznak, hanem még a szö­vetkezet tagsága közül is vagy 20 ember bámul a levegőbe tétlenül. Egy traktor után 5 ember van beosztba a kévék összehordásához, vagyis a 4 gép után 20 embernek kellene össze­hordani a kévéket, de amit a 4 gép le­vág, még két embernek sem volna nehéz összehordani Legnagyobb hiba az, hogy a trencséni brigádnak nincs meg­felelő szakembere, aki a gépeket gyorsan rendbe tudná hozni. Ezek a traktorosok és gépkezelők tulják a gépet addig kezelni, míg jó, de ha valami baja történik, már holt­pontra jutottak. A szövetkezet elnöke Kántor elv­társ és Tomcsik János, a helyi CsISz­ezervezet elnöke elhívtak, hogy néz­zük meg az ifjúsági aratócsoportot, hogyan végzik munkájukat A nagy­abonyi CsISz-szervezet teljes mérték­ben bekapcsolódott az aratási mun­kákba. A CsISz tagjai még az aratási munkák megkezdése előtt kötelezett­séget vállaltak, hogy egy traktorhoz és egy aratógéphez, továbbá az arató­gépekhez szükséges munkaerőket az ifjúság soraiból adják. Ez meg is történt. Csak az a különbség, hogy nem egy csoportot, hanem kettőt szerveztek meg. Az aratógcpek után mindenfelé kékinges CsISz-tagok szorgoskodtak. A gyenge júliusi szellő az érett gabo­na kellemes illatát hozta felénk. Az aratógépek és traktorok zúgása közé nótaszó keveredett. Az arató ifjúság torkából felszabadultan, boldogan tört elő az ének. Az egészben a meglepő az volt, hogy az aratócsoport majdnem teljes egészében kékinges leányokból állt. Abrahám Einő traktora ért először hozzánk. A traktor után akasztott aratógépen Német Erzsébet CsISz-tag ült. Ábrahám Ernő megáll egy perc­re és ahogy a munka után érdeklő­döm, Német Erzsébet, az aratógép ke­zelője meglepetten mondja: Hát még az újságírókat is érdekli a mi mun­kánk? Hát persze, hogy érdekel, de nemcsak az újságírókat, hanem ma az egész ország dolgozó népenek a fi­gyelme az aratásban dolgozók felé fordul, mert a termés sikeres betaka­rításától függ dolgozó népünk egész évi kenyere. A beszélgetés alatt Né­met Erzsi elmondja, hogy azelőtt, mint marokszedő leány, vagy három éven keresztül dolgozott a falusi ku­lákoknál. Egész nap görnyedve kel­lett szedni a mai kot Egy pillanatra sem állhatott föl, mert akkor lema­radt volna a marokszedésben. Ezt pe­dig Német Erzsi nem akarta, mert ak­kor ki lett volna annak téve, hogy a következő évben a ku'ák nem fogadta volna fel az aratáshoz. Német Erzsi mikor erről beszélt, határozottan kijelentette: — Ha ez a szomorú mult eszembe jut, még erő­sebben megszorítom az aratógépet szabályozó vaskart és még jobban iparkodom a munkámat minél tökélete­sebben végezni Jó munkával akarom kiharcolni gyermekeim részére a bol­dogabb életet, Na, de megyek, — mondja Német Erzsi, — mert ha be­szélgetünk nem lesz a 7 hektár ma leratva. Pedig annyit akarunk! Mi is elindultunk a másik táblában dolgozó kékingesek felé. Két aratógép dolgozott itt is. Mind a két gépen kékinges lányok Az egyik gép állt, mert a kötözéssel volt valami baj. A gépkezelő Kovács Irén szintén CsISz-tag, bajlódott vele. Valahonnan előkerült a csoportvezető is. Félretolta Kovács Irént, egy kicsit babrált a gépen, aztán ő ült fel a gépre. A traktoi elindult, a gép pedig egymásután dobálta ki a szépen be kötözött kévéket. Amíg a brigádve­zető egyszer körülment a géppel az árpalábiában addig én Kovács Irénnel beszélgettem, ak: elmondja, milyen sok gúnyos megjegyzést kellett halla­nia neki és fiatal elvtársainak, mikor kijelentették, hogy ők is részt akar­nak venni az aratásban, mégpedig kü­lön csoportban. A gúnyolódás hamarosan csodálkozásba ment át. Mikor a CsISz-tagok bebizonyítot­ták, hogy amit vállaltak teljesítik is. Elhatározták Kovács Irénék azt is, hogy a cséplésből is kiveszik a részü­ket. Egy cséplőgéppel a CsISz-csoport fog csépelni. Megkérdezem Kovács Irént, hogy mi annak az oka, hogy fiúkat nagyon keveset lehet látni az aratásnál. A felelet a következő: A fiúk nagyrésze különböző iparágak­ban van elhelyezkedve, mivel az ő munkájukat, a kaszálást elvégzi az aratógén. Az aratógép kezelését és a kévék összehordását aztán már a leá­nyok is játszva el tudják végezni. Azt is megtudtam még, hogy a három gépkezelő lány. Német Erzsé­bet, Kovács Irén és Tomcsik Kató már reggel iél ötkor mindig felkel és sok esetben mikorra a traktorosok felkelnek, nemcsak az aratógép van megolajozva, hanem a traktor is fel van tankolva, csak indulni kell. De a traktorosok sem maradnak adósok az ügyes lányoknak. Ha az aratógépen kell valamit javítani, azonnal ott van­nak. A csoportvezető közben megérke­zett az aratógéppel, nevetve mondta, hogy nincs már ennek kutyabaja se. Leszállt a gépről, Kovács írén ped :g felült és búcsút intve felénk, elrobo­gott. Mi is indultunk vissza a falu felé. Ütközben a szövetkezet elnöke mondja, hogy az aratás befejezése után egy hó­napra átadják az ifjúságnak a szö­vetkezet vezetését. Ha a munkában megállják a helyüket, biztos, hogy vezetni is tudják a szövetkezetet. A nagyabonyi szövetkezeti tagok, ha azt akarják, hogy a tarlószántás idejében el legyen végezve, akkor a napokban már a cséplést is meg kell kezdeniök, ami azért nagyon sürgős, mert a keresztek olyan közel vannak a tarlón egymáshoz, hogy nem lehet szántani a sűrűn fekvő árpakeresz­tektőL A mihályfaí CSEMADOK-fagok versengve végzik az aratást a szövetkezetben A mihályfai szövetkezetben négy munkacsoport végzi az aratást. Egy munkacsoportba 10 ember van beoszt­va, de mivel kaptak gépsegítséget, kénytelenek voltak a csoportokat úgy beosztani, hogy most már egy gépre csak 5 ember esik. A szövetkezeti tagoktói tudom meg, hogy a határban melyik Irányban ke­ressem az aratókat. Alighogy a falu vegére értem, már hallottam a trakto­rok zúgását. Nem sokat kellett gyalo­golni, már láttam is az aratás szín­helyét. Az úttól körülbelül 200 méter­re négy traktor járta körbe az egyre kisebbedő árpatáblát. A traktorok irá­nyából a helyi pártszervezet elnöke jött felém izzadt arcát törölgetve. A pártelnök megmagyarázta, hogy ez a négy gép, ami itt az árpát vágja, Pőstyénből jött a szövetkezet segít­ségére az aratási munkák mielőbbi el­végzésére. Sokáig figyeltem a gépe­ket, teljesen el voltam ragadtatva a gépek szép munkájától. Azt is észre­vettem, hogy a traktorosok és gépkezelők milyen odaadással, gondossággal végzik a reájuk bízott munkát. A gépkezelő, ha elszakadt a spárga, nem várta, míg a másik kévét is kötetlenül dobja ki a gép. Megállásra intette a traktorost, ő pedig nem volt rest le­szállni a gépről és a bekötetlen ké­vét újból a gép vásznára dobni. Látszik ezeknek az embereknek a nap­barnított arcán, hogy valóban eleget akarnak tenni kötelességüknek, a rá­juk bízott nagy feladatot a legjobb tudásuk szerint akarják elvégezni. Ha­tározottan mondhatjuk, hogy nagyon sok traktoros és gépkezelő példát ve­hetne tőlük. A kéveszedők bizony nem nagyon érnek rá pihenni, mint a Nagyabonyban dolgozó trencséni bri­gád után. A traktorok után végeláthatatlan soiokban húzódnak a már összerakott keresztek- Ahol méz nincsenek ke­resztek, apró mozgó pontokat lát az ember. A kévét összehordó munkások csoportja e-. Mintha hangyák rezeg­nek, szorgalmas hangyák, akik gyűjtik össze a télire valót. Ezekhez a szorgalmas hangyákhoz hasonlítanak a munkában ezek az emberek. Szorgal­masan gyűjtik a kévéket, kora reg­geltől késő estig. Azt mondogatják, amit ma megtehetünk, azt ne halasz­szuk holnapra. A kévehordók között dolgozik Lel­kes Elek, a helyi CSEMADOK-csoport elnöke is. De nemcsak a CSEMADOK elnöke van itt, hanem Mihályfán a CSEMADOK száz százalékban bekap­csolódott az aratási munkába. A mihályfai CSEMADOK kitartó munkával járul hozzá a szocializmus kiépítésé­hez és a béke megvédéséhez. Két cso­portba osztva dolgoznak és a két cso­port versenyben áll egymással- Iván Péter csoportja valamivel előbbre ha­lad, mint Miklós Víncze csoportja. Iván Péter csoportja azért iparko­dik, hogv az elsőbbséget megtartsa, Miklós Vince csoportja pedig utol akarja érni Iván Péteréket. Pillanatok alatt nőnek az árpakeresz­tek a szorgalmas munkáskezek után. Iván Péter csoportjában dolgozik Varga József 15—16 év körüli gyerek is. Az alacsony termetű fiúból alig lát­szik valami, mikor négy kévét visz egyszerre. Ogv néz ki, mintha a kévék saját jószántukból keltek volna lábra, hogy aztán keresztekben egyesülje­nek. Iván Péter csoportja, mikor a föld végére ért, rövid pihenőt tartott. Azt a kis előnyt, amit a másik csoporttal szemben szereztek, egy kis pihenésre használják fel. A csoport felől víg nevetések hallatszanak. Valamin a csoport nagyon jól mulat- Mikor oda­értem, éppen Pongrác Arpád panasz­kodott keservesen, hogy őt nem akar­ják sze-etni a lányok. A panaszt aztán egetverő nevetés követte. A .viccelődés mellett a CSEMADOK­tagok komolyan Is tudnak gondolkod­ni. Például Kucsovánszky Mária, CSEMADOK-tag kijelentette: Mi kö­telességünknek tartjuk, hogy ne csak kulturális téren, hanem mindenféle munkából kivegyük a részünket. A beszélgetés a falusi gazdagokra terelődött, akik igyekez­nek a fali^ dolgozói között elégedet­lenséget szítani. Lauf Rudolf párttag kijelentette, hogy ezek az egyének Mihályfán már el vannak örökre né­mílva. Nem kapnak munkaerőt, akik megműveljék földjeiket. Sajátmaguk­nak kell learatniok a gabonájukat is, ha tudják, ha pedig nem tudják, akkor majd a szövetkezet learatja, de akkor a termés a szövetkezet magtárába fog kerülni. A kulákok természetesen csalogatják az embereket magukhoz, de h'ába. A szövetkezet tagjai és a nem-szövetkezeti tagok is a szemük­be nevetnek a kulákoknak és azt fe­lelik, hogv az a világ már meg­szűnt, hogy bagóért dolgozzanak­De azt is hozzá teszi Lauf Rezső, hogy kézzel szedni markot, ez már nem illik bele a mai korba. A tarlókon ott szorgoskodik Hervay Mária és Pongrác Irén is, akik a CSE­MADOK megszervezéséből is nagyon kivették részüket. Elsőknek léptek be a CSEMADOKBa, hogy példát mutas­sanak az ingadozóknak. Az aratás megszervezésében is aktív részt vet­tek. Jó fölvilágosító munkával meg­győzték a CSEMADOK tagjait az aratás fontosságáról. De nemcsak a szervezésben, hanem a munkában is az elsők között járnak. Mindenhol példát mutatnak törhetetlen munka­kedvükkel. Ezek a lányok már az ipar­ban is bebizonyították, hogy tudnak dolgozni, ott is büszkén viselték az él­munkás címet. De azt tartják, hogy az Ipari munkában már vannak férfiak, az aratás pedig teljesen nekik való munka. Ott még jobban bebizonyít­lialják példás munkával törhetetlen hűségükéi a szocializmus iránt­SZARKA ISTVÁN JCí' pj k az, a talál r ól A kombájn sok embert szabadít fel az aratás és cséplés fáradságos munkája alól. A bácsi szövetkezetben a rajeci traktoros brigád segít az aratásban. Az ön* kötözőgépekkel másfélnap alatt 53 liektpr búzáj.. tufáik le* Szovjet kombájn segít az aratási munkákban. A kombájn által elcsépelt gabonát egt/cnesen a földműves ráktárszövetkezetbe szállítják.

Next

/
Thumbnails
Contents