Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-07 / 158. szám, szombat

1951 július 5 ÜJ SM 7 Asszonyaink helyeslik a kormány intézkedéseit és gvntíoMiíguk mvgvr&i hűetuvtá lünk e&tieniúlefát A Központi Bizottság legutóbbi ülésének tiatároízata országszerte nagy visszhangot keltett, Az óvintézkedések keresztülvitele különösen asszonyainkat állítja komoly feladatok elé. Asszonyainknak kell a háztartást úgy megszervezni, hogy megmutassák, hogy ezek meUett az óvintézkedések mellett is jó, kiadós táplálékot tudnak adni családjuknak és a család anyagi egyensúlya zavartalan marad. Minden öntudatos aszszony megvan győződve róla, hogy a hús, tojás és zsír fejadagok kis mértékben való leszállítása éppen a dolgozók érdekében történik, hogy az üzérkedő osztályellenség, a lelkiismeretlen pénzes réteg ne vásárol hassa összg készleteinket. Kormány unlcnalc ez az óvintézkedése az elmúlt napok központi kérdése volt, amelyet üdvözölnünk kell és öntudadatos asszonyainknak nem szabad a pánikkeltők hatása alá keriilniök. Ma már tisztán áll előttünk, hogy mik voltak az inditó okai a foganatosított intézkedéseknek és menynyi vissza élésre jöttek rá az alapos ellenőrzés nyomán. Többek között az élelmiszerjegyek kiadása körül vol tak óriási bűnök. Nemlétező egyének részére utaltak ki jegyeket, ami bi zony sokezer jegyet tett ki. A vásárló erő aránytalan növekedése, amelyet nem tudott követni a termelés, szintén egyik főokozója volt annak, hogy a közellátásiban nehézségek merültek fel. Nem utolsó sorban az osztályellenségnek, különösen a falusi kulákoknak akna mun kája ez és reméljük, hogy most amikor már tisztán látjuk ezeket a jelenségeket, asszonyaink fognak első sorban résen állni és segíteni abban, hogy leleplezzük a falusi ellenségeket. A pánikkeltők az üzletek váratlan és szigorú leltározásából is már rémhíreket terjesztettek. A leltározásoknak egyedüli oka az volt, hogy az illetékes közigazgatási szervek pontosan megál lapíthassák, milyen készletek vannak raktáron és melyek azok az áruk, amelyekre a dolgozóknak a legjobban szükségük van, hogy ezeknek a gyártását szorgalmazhassák. Ugyancsak felfedi a leltározás a spe. kulációnak azt a formáját, mely bizonyos árukészleteket raktáron tart és kénye-kedve szerint elad ismerősei körének. Árú van elegendő a raktárak tele vannak. A Csehszlovákiai Nőszövetség országszerte aktívákat hiv

0tt össze, ahol az asszonoyk jól reagáltak az elmúlt napok eseményeire. Szlimáková elvtársnő Trnaváról beszámolt például arról, hogy az ottani járásban leleplezték egy kulákot, aki huszonöt malacot ásott el és a beszolgáltatást megtagadta. Többek között még elmondta, hogy a helyi Nemzeti Bizottságok felelőtlenül adják ki a vágási engedélyeket. Általános bevett szokás volt, hogy egy vágási engedélyre két disznót vágrtak, mert a vágási engedélyein nem volt feltüntetve az állatok száma. Lucská elvtársnő Trencsémből szintén nagyon kedvezően nyilatkozott az aktíva hangulatáról és érdekes dolgokat mn

0dott az asszonyok kezdeményező készségéről. A Központi Bizottság határozatait az aktíván megjelent asszonyok mind megértéssel fogadták. A vitában azonban majdnem egyhangúlag felvetették azt, — amit nem tudnak megérteni és amibe nem tudnak belenyugodni, — hogyan történhetett a zöldségelosztás terén ez a Sok lelkiismeretlen mulasztás. Lucska elvtársnő színesen elmesélte, hogyan tették magukévá a terncséni asszonyok Siroky elvtársnak a Kerületi Pártkonferencián mondott szavait, hogy a dolgozók értsék meg végre, hogy az országot ők kormányozzák. És a zöldségelosztás kérdéseivel nem kell Gottwald, vagy Siroky elvtárshoz fordulni orvoslásért. Egy napon az asszonyok észrevették, hogy míg az állomáson több vagón saláta áll, a városban nem lehetett salátát kapni. Sürgetésükre az elosztó vezető hivatalnoka azt felelte, hogy nem veszi át a Salátá, mert minöségi-r leg nem olyan, mint amilyennek lennie kell. Amikor az asszonyok látták, hogy a saláta csak tovább ott rostokolo a pályaudvaron, a Csehszlovákiai Nőszövetség helyi szervezetéhez fordultak, amely értesítette a helybeli pártelnököt, az kiment az állomásra és az elosztás hivatalnokának élénk tiltakozása és fenyegetése ellenére kirakatta a salátát és piacra hozta. Rövid órák alatt el is fogyott a saláta. Ugyancsak Trencsénben történt, a trencséni asszonyok — kezdeményező kedvét dicséri hogy az egyik zöldség elárusító helven több láda karfiol állott már nem éppen friss állanotban. Az asszonyoknak azonban sárgarépára és mis zö'dsésrfélékre volt szükségük. Megállt egv teher autó és sárearénát rakott le. Az asszonvok örömmel fogadták, azonban a zöldségárusító kijelentette, hogy aki nem vesz karfiolt, annak nem ad sárgarépát. Ismét azonnal a Csehszlovákiai Nőszövetség helyi szervezetéhez fordultak és annak titkárnője a hely színére ment és a zöldségelárusító kénytelen volt a zöldséget úgy árusítani ahogy kineik mire szüksége Volt. A Csehszlovákiai Nőszövetség vágűjhelyi helyi csoportjának kiküldöttje beszámolt arról, hogy az asszonyok között a hangulat megértő, csak szintén a zöldségellátással elé gedetlenek. Azonban a vágújhelyi asszonyok is kezükbe vették a kezdeményezést és a helyi pártszervezet segítségével keresztülvitték azt, hogy a bolgártól a zöldség nem kerül vagónokba, hanem egyenesen a helyi piacra és csak amikor a helyi szükségletet fedezték, akkor küldik tovább a felesleges zöldségkészletet. Slepcsanová elvtársnő nagyon szépen elmondotta saját tapasztalataiból azt, hogy mint gyermek egész télen krumplit kapott káposztával zsír nélkül, tavasszal tejet is lá tott már, és most nem tudjuk elképzelni, hogy átmenetüeg részben müzsírral is lehet főzni, amíg leküzdjük a hús és zsirfelvásárlás nehézségeit. Az aktívák eredményeit kifejezik azok a törekvések, hogy asszonyaink azzal járulnak hozzá a Központi Bizottság határozataihoz, hogy tömegesen jelentkeznek állandó munkára és szép számmal a nehéziparba. A Csehszlovákiai Nőszövetség tagjainak pozitív álláspontját népi demokratikus kormányunk és annak intézkedései iránt megmutatja munkateljesítményük, segítő kezük, a mezőgazdasági munkák elvégzésében. A Csehszlovákiai Nőszövetség trnavai járási szervezet© a következő jelentést adta az elvégzett munkákról: április, május, június hónapokban 334 asszony 8844 brigádórát dolgozott le. Ez a szám a következő munkákból adódott: a bogdanovcel Egységes Földműves Szövetkezet földjein gyomot irtottak, az állami birtokokon borsót szedtek, és a járás több Egységes Földműves Szövetkezetében kukoricát ritkítottak, a szőlőkben dolgoztak és krumplit kapáltak. A modori helyi szervezet tagjai közül húsz asszony 1100 órát dolgozott le az Egységes Földműves Szövetkezetnek és köztük Csapková asszony 300 órát és Pócisková aszszony 200 órát dolgoztak egymaguk. A trencséni helyi szervezet 11 brigádot dolgozott le az elmúlt hónapokban, 206 asszony 1.041 órát teljesített. A pőstyéni helyi szervezet jelentése szerint 78 brigádban 735 aszszony dolgozott és 3675, óra munkateljesítményt mutatnak fel. Az aratóbrigádol|ba már eddig 46-an jelentkeztek. A szeneci jelentés szerint 259 aszszony 1286 órát dolgozott. Nagymegyerről a járási előadónő, Csesznoková Mária 87 asszony állandó brigádmunkájáról számol be. köztük a legszorgalmasabb Egreckymé, aki 4 gyermek anyja. Érdemleges jelentések hangzottak el még olyan helyekről, ahol még nincsenek Egységes Földműves Szövetkezetek. Asszonybrigádok felvilágosító munkát végeznek ott a földeken és az asszonyok között is megszervezik az aratási brigádokat a közös aratásra. Nagyon egészséges jelenség, hogy a városi asszonyok a brigádmunkákon kapcsolatba kerülnek a falusi asszonyokkal, akik nagy szeretettel fogadják városi társaikat. Élmunkásnőink látogatják a földeken dolgozó falusi asszonyokat, kultúrbrigádokkal mennek hozzájuk. Megtörik azt az előítéletet, hogy a városi asszony más, mint a falusi asszony. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy mind dolgozó asszonyaink, mind a háztartásban foglalatoskodó asszonyaink elindultak a, fejlődésnek azon az útján, amelv mindnyájunk boldog és békés jövőjét hozza meg. Megértették, nemcsak a békeharc jelentőségét, hanem két kezük mun. ká iával be is bizonyítják törhetetlen békeakaratukat. TURI MÁRIA. Pillanatfelvétel a vásárcsarnokban Közellátásunk végrehajtó szervei az élelmiszerelárusító helyek alkalmazottai- Éppen ezekben a napokban, amikor az asszonyok elé fokozottabb feladatokat tűzött, ki a kormány óvintézkedése, minden becsületes dolgozónak, aki az élelmiszerellátás szakaszán dolgozik, azon kell lennie, hogv a bevásárló asszonyokat a lehetőségek szerint nyugodtan és igazságosan szolgálják ki. Csütörtök reggel a vásárcsarnokban hosszú sorokban várakoztak az asszonyok az élelmiszerelosztó pultjai előtt rántani való csirkére. Az arcok már fáradtak és elcsigázottak voltak, az asszonyok meglehetős idegesek, hisz három napra kellett gondoskodni családjukról és bizonyára nem ez volt az első hely, ahol várakoznlok kellett. Félkilenc tájban megérkezett a csirkeszállítmánv. Mi is megálltunk esrv pultnál, hogy megfigyeljük, miként folvik le az eladás. A pult mögött egy idősebb elárusítónő állt, a jelek szerint régi, gyakorlott eladó és két egészséges külsejű férfi, az egyik középkorú, a másik fiatalabb. Ahogy a ládákat lerakták a pult mögött, eladónő izgatott mozdulatokkal a pult alá dobálta a szebb, zsírosabb csirkéket és a fiatal férfi kiválasztott magának szintén a legszebbekből, azonnal kifizette és eltávozott. Kérdésünkre, hogv mi lesz a pult alá helyezett csirkékkel, azt az ideges feleletet kaptuk, hogy az kell a hivatalnokoknak. Másik kérdésünkre, hogy ez a fiatal férfi miért kapott soronkívül és miért a legszebbet, szintén idegesen azt a választ kaptam, hogy azért kapta, mert segít nekünk. Követtem a fiatul férfit, aki távolabb leült egy eladó pult mögé a megvásárolt szép csirkékkel. Velem együtt több asszony észrevette a pult alatt lévő csirkéket, azonban csak mérgelődtek, de nem szólaltak fel és eltűrték a pénz átvevésével foglalkozó középkorú férfi durva kiabálását. Mellettem állott két asszony, akik hangosan méltatlankodtak a pult alatt lévő csirkék miatt, azonban arra a felszólításomra, hogv mondják meg a nevüket, hogv velük is bizonyíthassam az elárusítóknak ezt a helytelen eljárását, csak egyik mondta meg, hogy Matuska a neve és az Unitás-házakban lakik. A másik nő azonban, aki a legjobban méltatlankodott, nem volt hailandó elárulni a nevét azzal az indokolással: ,,Nem avatkozom bele, én is kereskedő voltam!" Ha csütörtök reggel a Racekova Mária felírású eladópult előtt álló asszonyok olyan öntudatosak lettek volna, mint a trencséni asszonyok, és kezükbe vették volna a spekuláns eladóknak az elintézését, akkor sokkal hamarabb lehetne leleplezni és eltávolítani a bevásárló helyek visszaélőit- T. M. »• ** *»r y ere ke k Az utca telve kedves zsivajjal, visszhangoznak a parkok, terek, Pajkosan, hevülten, telt kacajjal futkos ezernyi gyerek. Kergetőznek mint kecses, illó lepkék, szemükben boldog izgalom ragyog, ha volnának, hát bizton ők volnáfflak, a földre leszállt angyalok. Különbség nincs köztük, egyforma [mind: telt arcúak, pajkosak, piszék. Kéken mosolyog felettük a nagydarab tavaszi ég. 8 ahogy nézem ezt a sereget eszembe futnak messze tájak, ahol az éhség, baj, betegség szelidszemü gyermekekbe vájnak. Ahol gazdag csemetét óvnak nagy kastélyok, lakáj nevelők s a másiktól elorozzák loppal napfényt és üde levegőt. Ahol dohos lakások mélyén a nyomorúság ver tanyát és halál rázza gyakorta a viskók keshedt ablakát. És elaggnák fiatalon kenyérhéj ét rongyok között. Multjuk a bánat s jövőjük kemény fegyverrel üldözött. Dénes György. A DNVSZ felhívása a világ asszonyaihoz A Demokrata Nők Világszövetsége Végrehajtó Bizottsága egyhangúlag elfogadta a világ asszonyaihoz intézeti felhívást, amely többek között a következőket tartalmazza: tA világot jelenleg a történelemben példanélkül álló nagy veszedelem fenyegeti. A Koerában folyó háború, az ott véghezvitt pusztítások és a lakosság kiirtása megmutatták, hogy világszerte mi történne a gyermekekkel, az asszonyokkal és férfiakkal, ha új háború robbanna ki. • A megriadt anyák felvetik a kérdést: hogyan lehet megakadályozni azt, hogy a háború az egész földkerekséget elborítsa és pusztulást és szerencsétlenséget hozzon. A Béke Világtanács, amely a férfiak és nők százmillióinak akaratát fejezi ki, az ötfia(almi egyezmény megkötését követelő felhívásában megmutatja számunkra az utat: »Válaszolva a világ embermillióinak béketörekvéseire, függetlenül attól, hogy mi a véleményük a háborús veszélyt előidéző okokról: A béke megerősítésének és a nemzetközi biztonság megóvása nevében: Követeljük a békepaktum megkötését az öt hatalom, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia és Franciaország között. Amennyiben valamelyik hatalom kormánya elutasítja a találkozót a békepaktum megkötésének céljából, úgy mi ezt az elutasítást az illető kormány agressziós szándéka bizonyítékának tekintjük. Felszólítjuk az összes békeszerető országokat, támogassák a békepaktum megkötésére irányuló követelésünket, amelyhez az út minden állam számára nyitva áll. Aláírásunkat adjuk erre a felhívásra és felszólítunk minden jóhiszemű embert és minden szervezetet, amely a béke megerősítésére törekszik, hogy írja alá a felhívást.« Mi, különböző országok asszonyai, akik a Demokrata Nők Világszövetsége Végrehajtó Bizottságának ülésszakán résztvettünk, aláírjuk ezt a felhívást és minden nőt felszólítunk, hogy szintén írja alá. Figyelmeztetünk minden őt és minden anyát, hogy otthonuk megvédésének Ugye saját kezükben van és a béke megmenthető. Csak a népek fellépése állhatja úiját a háborúnak. A ti nevetek, a férfiak és nők millióinak nevével együtt rákéni/szerithetik az öt hatalom képviselőit, hogu megkössék a békeegyezményt. írjátok alá a békeegyezményt követelő felhívást!« Dolores Ibarrurí beszéde A Végrehajtó Bizottság júniusi ülésén Eugenie Cotton asszony, a nőnek a békeharcban játszott szerepéről beszélt. Utána felszólalt Dolores Ibarrurí, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára. — Mi, spanyol asszonyok — mondotta többek között Dolores Ibarrurí — az ülésszakra elhoztuk annak a harcnak a visszhangját, amelyet a spanyol nép Franco fasiszta ökényuralma ellen, a békéért folytat. Közülünk sokan saját tapasztalatból tudjuk, mit jelent a fasiszta rendszer rabláncaiban sínylődő nők és a népek harca. Ezért még jobban megértik, milyen hőstettet követtek el asszonyaink, amikor felemelték tiltakozó szavukat és milyen nagy a spanyol nép eltökélt harci szándéka, hogy megdöntse az elnyomás és a háború uralmát. Hazánkban a felháborodást és a tiltakozást kíméletlenül elnyomják. A demokraták tízezreit gyilkolják meg a börtönökben és a koncentrációs táborokban és példanélkül álló kínzásokkal — ezrével végzik ki őket. Nővéreink, barátnőink és elvtársnőink ezrei senyvednek Spanyolország börtöneiben, de egyetlen pillanatig sem vesztik el a nép közeli győzelmében vetett hitüket és a börtön falain keresztül figyelik a háborús gyújtogatok elleni harcot. Az inkvizícióra emlékeztető terror és hajsza légkörében Katalánja szövőnői, a Baszk fölc^ tisztviselőnői és háziaszszonyai, Pamplona dolgozóinak feleségei és munkásnői, Madrid asszonyai férjeikkel, elvtársaikkal kivonultak az utcára, hogy tiltakozzanak Franco háborús- és nyomorpolitikája ellen. A barcelonai, bilbaói, san-sebastinai, pamplonai és madridi nagyszabású tüntetések során a nők tízezrei juttatták kifejezésre eltökélt szándékukat, hogy harcolnak azok ellen, akik igyekeznek a a háborús uszítók kegyeibe férkőzni, akik Spanyolországot stratégiai támaszponttá akarják változtatni, felvonultak azok ellen, akik a spanyol népet éhségre és nyomorra kárhoztatják. Katalániában a nők százait tartóztatják le. A letartóztatottakat véresre verték és kegyetlenül megkínozták, hogy elárulják a népi tiltakozó mozgalom sugalmazóit és vezetőit. A katalán asszonyok azonban bátran úgy válaszoltak, mint Lope de Vega: >A nyájak kutyája* című operájának hőse: az egész nép harcol. Ez az Igazság. A munkások, tisztviselők, kisiparosok, kereskedők és gyárosok — összefogva harcoltak Franco politikája ellen, tüntetéseket rendeztek az imperialisták spanyolországi beszivárgása ellen.. Az egész nép harcol, "mert az egész spanyol nép gyűlöli Francot, mert az egész spanvol nép szereti a szabadságot és a demokráciát. Franco nem képes és a jövőben sem lesz képes térdre kényszeríteni a népet. A spanyol dolgozók, a spanyol demokraták. akik akkor sem estek kétségbe. amikor a legkíméletlenebb elnyomás nehezedett rá az országra és akik hőri ellenállásukkal megakadályozták a fasiszta rendszer megszilárdulását, maguk mellett érzik a béke nagy és hatalmas erejű táborát és a jövőbe vetett törhetetlen hittel a győzelmes harc útján haladnak előre. A soanvolok saját hazáinkban és az emigrációban is rendkívül nehéz körülmények között élnek. Az aláírásgyűjtés alkalmával rendkívül nehézségeket kellett leküzdeniük. Mindezek ellenére a spanyol nők az egész néppel i együtt — a Franco háborús és nyomorj politikája ellen vívott harccal egyidej jűleg — minden erejükkel hozzájárulnak a béke ügyének győzelméhez és j széleskörű tevékenységet fejtenek ki az i öthatalmi egyezmény megkötését követelő békealáírási kampányban. Az erre vonatkozó első hírek nagy győzelemről számolnak be. E hónap folyamán az országban és a spanyol emigránsok soraiban összegyűjtött aláírások száma elérte az 1,200.000-et és joggal állíthatjuk, hogy mindez csak a kezdet. A spanyol nők méltóknak bizonyulnak harcos hagyományaikhoz, a demokratikus eszmékbe vetett bizalmuk hagyományait* hoz. Hazájuk függetlenségét akarjál? és ezért az egész néppel együtt harcolnak a fasiszta rendszer megdöntéséért, küzdenek azért, hogy Spanyolországot ns változtassák a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni agresszió hídfőjévé. A spanyol nőknek oly súlyos körülmények között vívott harcára hivatkozva, néhány szót szeretnék szólni az amerikai nőkhöz. Nagyon jól tudjuk, hogy az Egyesült Államokban milyen nehézségekkel kell megküzdeniök azoknak, akik az amerikai kormány militarista politikája ellen harcolnak. De azt is tudjuk és erről a gyakorlat tanúskodik, hogy csak gen földre meghalni igazságtalan háborút, amely felé a milliomosok maroknyi csoportja sodorja az amerikai népet. Kedves amerikai barátnőink, harcol-' játok a háború ellen. Tevékenységtekkel járuljatok hozzá az aláírásgyűjtéshez a Béke Világtanács felhívására, amely követeli, hogy az öt hatalom kössön békeegyezményt. Óvjátok meg gyermekeitek, testvéreitek, férjeitek, népetek életét. Harcoljatok, hogy az amerikai ipar ne a pusztítást és a halált, hanem a békét és az emberiség előrehaladását szolgálja. Harcoljatok, hogy vessenek véget a koreai háborúnak, hogy az amerikai népet ne küldjék idegen földre megahlni igazságtalan háborúba, olyan háborúba, amelyet gyűlölnek és amelyet az anyák és feleségek milliói átkoznak. Újból megerősítjük szövetségünk elhatározását: harcolunk, hogy az öt hatalom kössön békeegvezményt, hogy fokozatosan és ellenőrizetten csökkentsék a fegyverkezést, hogy feltétel nélkül tiltsák be az atomfegyverek használatát és tiltsák be a háborús propagandát, amely megmérgezi a lelkeket és a fatalizmus ds bizalmatlanság légkörét teremtve — állandó riadókészültségben tartja a világot. Harcoljunk a béketábor összes erőivel együtt Japán és Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, mert ezeknek az országoknak a felfegyverzése a népek biztonságát veszélyezteti és Japánt és Nyugat-Németországot a háború és az agresszió tűzfészkévé változtatja. Lelkesedéssel és reményekkel tele teljesítsük feladatainkat. Harcunkat az az égő vágy fűti, hogy megakadályozzuk az embermilliók pusztulását, akiknek a népek fejlődése és haladása érdekében élni és dolgozniok kell. Az a tudat vezérel és lelkesít bennünket a béke és a népek közötti testvériség napfényes útján, hogy ügyünk igaz és hogy részei vagyunk a Szovjetunió vezette hatalmas béketábornak, amelynek ereje a világ békehíveinek fáradhatatlan munkája folytán nap mint nap növekszik.