Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-07 / 158. szám, szombat

1951 július 7 Ü1SIÖ Harcban minden szem gabonáért a dolgozó nép kenyeréért A gömörpanyiti CsISz tagok évi szabadságukat az aratási munkákra használják iel Gömörpanyit ifjúságának 99 szá­zaléka kőműves. A he,yi CsISz cso­portból csak 4 tag tartózkodik ide­haza, illetve ezek közelben dolgoz­nak és minden este haza járnak. Az idei békearatás munkáinak megbe­szélése végett a CsISz csoport jú­nius 24-én gyűlést tartott, amelyen megbeszéltük, hogy a gömörpanyiti CsISz tagjai hogyan kapcsolódnak be aza aratási munkákba. A csoport tagsága lelkesen tette magáévá a határozatott, hogy az aratási munká­ban a legnagyobb segítséget nyújt­sa és az aratási munkákban való részvételükről az alábbi határozatot hozták: Megalakítottak egy 9 tagból álló állandó aratóbrigádot, amely az aratási munkák megkezdésétől a befejezésig résztvesz az aratásban. A brigád vesetője Szabó Imre él­munkás lett, aki munkahelyén, már vándorzászlót is nyert és csoportja a normáját 176 száza­lékra teljesíti. Hogy ezt az állán, dó brigádot megtudtuk szervezni, úgy értük el, hogy a brigád tag­jai most az aratás idejére veszik ki évi szabadságukat munkahelyü­kön és ezt az időt az aratási mun­kákban való segítségre használják fel. Ezenkívül még több aratócsopor­tot is alakítottunk azokból a CsISz tagokból, akik szombat délben jár­nak haza. Esek a csoportok szom­bat déltől vasárnap késő estig se­gítenek az aratásban. Nem egy fiatal jelentette ki, hogy ha kell, szívesen dolgozik még éjsza­ka is, csakhogy az idei bő termést minél előbb betakaríthassuk és ezzel biztosítsuk dolgozóink asztalára az egész évi kenyeret. Az aratást kultúrműsorral kezd­jük meg. Egyben versenyre hívtuk ki a járás összes CsISz csoportját a termés mielőbbi betakarításában. Munkánkat a berlini VIT tisztele­tére ajánljuk fel és meg vagyunk győződve, hogy azzal járulunk hoz­zá legnagyobb mértékben hazánk, ban a szocializmus mielőbbi megva­lósításához és a világbéke megerő­sítéséhez, ha munkánkkal elérjük, hogy a termést idejében és veszte­ség nélkül betakarítsuk. PROKSOVÁ ETELKA, CsISz oktató, Tornaija, A somorjai járási Nemzeti Bizottság több ügyeimet fordítson az aratási munkákra A somorjai járási Nemzeti Bi­zottság táviratban értesítette a járás községeinek helyi Nemzeti Bizottságait, hogy június 22-én este 8 órára gyűlésre hívják össze a falvak lakosságát a kö­zös aratási munkák megbeszé­lése végett s a gyűléseken a já­rási instruktorok is résztvesznek. A helyi Nemzeti Bizottság elnö­kei a gyűléseket össze is hívták, a falvak lakossága meg is je­lent, ellenben sem Felsőjányokra, sem Vökre, sem pedig Malinovo községbe nem érkeztek meg az instruktorok, ami mint a fal­vak lakosai mondják — nem az első eset. Ha mi, a hideghéti politikai is­kola hallgatói nem megyünk ki ezekbe a falvakba azzal a szán­dékkal, hogy segítsünk a közös aratás megszervezésében, akkor a gyűléseken egyáltalán nincs előadó. Ha így volt a járás többi I falvaiban is, akkor ugyan vár-" hatjuk, hogy a somorjai járás­ban az aratási munkákra kel­lően felkészüljenek. Úgylátszik _ legalábbis a té­nyek azt bizonyítják, — hogy sem a somorjai járási Nemzeti Bizottságnak, sem pedig az in­struktoroknak nem céljuk és nem érdekük, hogy ezeken a fon­tos gyűléseken résztvegyenek és megszervezzék a közös aratási munkákat. Ez pedig bűnösen könnyelmű mulasztás, aminek következtében idei termésünket súlyos veszteség érheti s éppen ezért a somorjai járási pártbi­zottság tartsa feladatúnak, hogy ezt az egész ügyet kivizsgálja és a mulasztókat a legszigorúbban felelősségre vonja. TÁNCOS JÓZSEF a hideghéti politikai iskola hallgatója. Ha segítünk az aratásban, saját magunknak seg>tiink A hosszantartó júniusi esőzések következtében a füleki határban sok hely&n a gabona annyira megdűlt, hogy egyáltalán nem lehet géppel aratni. Éppen ezért a füleki Drevoin­dustria munkássága segítségére sie­tett mezőgazdaságunknak. Ferenc és Tóth elvtársak június 26-án megszerveztek egy 23 tagból álló aratóbrigádot, amely jnnius 27-én reggel ki is vonult a sz&pla­ki Dólapusstára, ahol az állami gaz­daság vezetője fogadott bennünket, majd átadta a szükséges aratdszer­számokat. Nagy lelkesedéssel fog­tunk a munkához. Egynéhány közü­lünk a már learatott gabonát kötöz­ték kévébe, n\i többiek pedig arat­tunk. Ebéd után is egészen addig dolgoztunk, amig csak az autó­buszra nem kellett sietnünk, mert hát munkahelyünk elég messze volt Fülektől. Örömmel te­kintettünk vissza a learatott gabo­natáblára, mert tudtuk, hogy ezzel nagy segítséget nyújtunk az állami birtoknak. Amikor átadtuk az aratószerszá­mnkat, a birtok vezetője megköszön­te munkánkat és mi nagyon büszkék vagyunk arra a kijelentésre, hogy mi voltunk a legjobb brigád Dóla­pusztdn. Munkás elvtársak! Kövessétek pél­dánkat és segítsetek az aratásban. Hisz mindannyiunknak tudni kell, hogy amit segítünk, az a mi érde­keinket is szolgálja. Mi, a Drevoindustria dolgozói meg­ígérjük, hogy amikor csak szükség van ráxnk, mindig segítségére sie­tünk mezőgazdaságunknak. FERENCZ ISTVÁN, Fülek. A nemesócsai CSEMADOK csoport brigádmunkában segit az aratásban A nemesócsai CSEMADOK­csoport június 30-án gyűlést tar­tott amelyen megtárgyaltuk azaltat a fontos feladatokat, ame­lyek az idei termés betakarításá­val járnak. A CSEMADOK cso­port tagjai mindannyian tisztá­ban vannak a termés mielőbbi és veszteség nélküli betakarításá­nak fontosságával és éppen ezért most minden figyelmüket az ara­tási és a cséplési munkákra for­dítják. Noha, a nemesócsai CSEMADOK-csoport tagjai mind­annyian tagjai az EFSz-nek is és így mint szövetkezeti tagok résztvesznek az aratási és a cséplési munkákban, a CSEMA­DOK tagsága nem elégedett meg ezzel, hanem úgy határozott, hogy a CSEMADOK csoport 72 tagja egy napot még külön bri­gádmunkában ledolgozik az ara­tási munkákban. PATASI ERNŐ, a CSEMADOK járási oktatója. Akik az ötéves tervet szabotálják Nézzünk csak körül a párkányi já­rásban, hogyan veszélyeztetik a kulá­kok és a még befolyásuk alatt álló föld­művesek a dolgozók közellátását. Jóba József bátorkeszi lakos 16 hek­tár földön gazdálkodik, 1330 kg sertéshús helyett még csak 272 kg-ot és 4695 tojás helyett csak 2086 tojást szolgáltatott be. Szenei Ferenc bátorkeszi lakos 877 kg sertéshúsból még semmit sem adott be. Az előírt 3948 tojásból is eddig csak 2817 darabot szolgáltatott be. Szenei András a 336 kg sertéshús kontingenséből szintén nem szolgálta­tott be még semmit sem és az 1932 to­jásból is csak 533 darabot adott be. Ifj. Szenei Dezső sertéshúst még egyáltalán nem szol­gáltatott be. az 1940 tojásból is még csak 452-t adott be. Ondrasovics István kicsindi lakos 24 hektáros kulák 700 kg sertéshúsból még semmit sem adott be és a 2000 tojás kontingenséből is csak 1410-et adott be. Bicskei Ferenc 20 hektáros kulák az 560 kg sertéshúsból 120 kg-ot. az 1600 tojásból pedig csak 1400 darabot szol­szolgáltatott be. Retkes János 32 hektáros kulák Bar­ton az előírt 1869 kg sertéshúsból csak 150 kg-ot szolgáltatott be. Ä tojásheszolgáltatásban is le van ma­radva 755 darabbal. Retkes Ferenc 25 hektáros barti ku­lák 1500 kg sertéshús kontingenséből még csak 315 kg-ot adott be. Tojás hátramaradása 547 darab. Szegedi I.aioc kéméndi lakos 480 kg sertéshúsból még semmit sem szolgál­tatott be. Ifj. Zatyik Károly 380 kg sertéshús I kontingensének teljesítésével szintén nem törődik. Szabó Gergely 26 hektáros ebedi ku­I Iák 1442 kg sertéshús kontingenséből még csak 150 kg-ot szolgáltatott be. A tojásbeszolgáltatasban is hátrama­radt 928 darabbal. Szabó Ferenc az 1432 kg sertéshús kontingenséből f még semmit sem szolgáltatott be, a 2113 darab tojásbeszolgáltatásnak is még csak a felénél tart. Kaplocki Ilona libádi lakos az előírt 548 kg sertéshúsból még semmit sem szolgáltatott be. Sőt még 480 tojással is tartozik. Juhász József 14 hektáros kulák az előírt 576 kg sertéshúsból még semmit sem szolgáltatott be és a tejbeszolgáltatásf kötelezettségé­nek is még csak 10 százalékra tett ele­get. Siliga Benedek sárkányi lakos 235 kg sertéshús kontingenséből még sem­mit sem szolgáltatott be. Kiss Julianna búcsi lakos sertéshús kontingense 1150 kg, de ebből még semmit sem szolgáltatott be. A tojás­kontingense 2438 darab és ebből is még csak 807 darabot adott be. Marcsa János az előirt 800 kg sertéshúsból még csak 50 kg-ot, az 1600 tojásból pedig csak 620 dara­bot szolgáltatott be. Csekes József 700 kg sertéshúsból még csak 196 kg-ot és az 1500 tojásból még csak 690 darabot törlesztett le. Csekes Sándor a 780 kg húskontin­genséhői még csak 142 kg-ot szolgálta­tott be. Toiás hátramaradása 993 darab. Tárnok József 850 kg sertéshúsból 260 kg-ot és az 1700 tojásból csak 810 darabot szolgáltatott be. Kara Teofil 480 kg sertéshúsból még semmit sem szolgáltatott be. Tojás hátramaradása 450 darab. Klucska István sertéshús kontingen­séből még semmit sem szolgáltatott be és az előírt 1000 tojásból is még csak 20 darabot adott be. Marcsa András az előírt 440 kg ser­téshúsból még csak 46 kg-ot, 1000 to­jásból pedig csak 96-ot szolgáltatott be. Ezek a szabotálók akadályokat gör­dítenek ötéves tervünk sikeres teljesíté­se elé és veszélyeztetik dolgozó népünk élelmiszerellátását. De a dolgozók azt üzenik ezeknek a szabotálóknak, hogy tevékenységük nem tartja vissza dol­gozóinkat a szocializmus építésétől, sőt még jobban fokozzák a munkateljesít­ményt, hogv mennél előbb megvalósít­suk a jobb életet — a szocializmust ha­zánkban. Szlovák Vilmos, Párkány. Az Uj Szó kritikája nyomán A bajcsi állami birtokon nagyobb gondott fordítsanak a zöldségtermelés minőségére Fontosnak tartjuk, hogy válaszoljunk az Uj Szó június 12-i számában a «Hol a hiba« cím alatt megjelent kritikára, illetve, hogy ezt a kritikát kiegészítsük. A ba jcsi állami birtok ugyanis panaszt emelt amiatt, hogy az 5000 fej salátá­ból az ógyallai földműves raktárszö­vetkezet csak 1500 fejet vett át. A hely­zet azonban nem egészen így fest. Az igazság a következő: A bajcsi ál­lami gazdaság körülbelül 6500 fei salátát szolgáltatott be, de a saláták olyan siralmas állapotban foltak, hogy még a C osztályban sem voltak átvehetők. Megvénült, magbaszökött saláták vol­tak, amelvek emberi használatra nem alkalmasak. Amikor a gvüjtöállomás megtagadta az árt! átvételét, az állami birtok alkalmazottai kijelentették, hogv az összes salátát az árokba fordítják. A gyüjtőállomás vezetője erre közbelé­pett. AtválogctVák az árut. így 1140 fejet át lehrtett venni a C osztályba. A gyűjtőállnmás vezetője megkérdezte a munkásokat, hogu vaiion ők megen­nék-e az ilyen salátát^ A felelet ter­mészetesen »nemt! volt. Hogy akar­iák tehát a bairsiik azt hogu az ina­ri és a városi dolgozók ilyen salátát egyenek? A munkások kijelentették, hogv ők az egész esetről nem tehetnek, hogy csak a parancsot teljesítették, meri a Sa­láta beszolgáltatás! kőtelezettséar jlí esik. A gyűjtőállomás vezetőjének közbe­lépésére a zöldségosztály vezetője a járási Nemzeti Bizottság közellátási előadójával, Palusik elvtárssal meglá­togatta a bajcsi állami birtokot, hogy a helyszínen meggyőződjenek arról, hogy hogvan gondoskodnak a saláta­termelésről. A helyzet egyáltaán nem volt kielé­gítő. A saláta túlnyomó részét a baj­csi állami birtokon egyáltalán nem kapálták még, úgy hogy a gyom tel­jesen elnyomta. A saláta korcs és magbaszökött állapotban hevert a földön. Vagy nézzünk csak egy másik példát. Június 5-én a bajcsi állami birtok 4200 fej salátát hozott be az ógyallai gyűjtőállomásra. Ezt is csak a Č osz­tályba tehetett átvenni, 60 százalékos levonással, mert az áru fülledt, mag­baszökött volt és a fejek súlya nem érte el a 6 dekagrammot. Kérdezzük tehát a cikk íróját: Hol a hiba? A felvásárló szerveknél, vagy pe­dig az állami birtoknál? Az ógyallai földműves raktár­szövetkezet. Akik az ifjúság munkalendületét akarják megterai A kéméndi tűzoltótestület csupa ku­lákból áll. E testület leple alatt jó tá­maszra találnak a kulákok, hogy hát­ráltassák a szocializmus falun való építését. így történt, hogy június 22-én a CsISz helyi szervezete a taggyűlé­sen elhatározta, hogy brigádot ala­kit és 24-én segíti megkapálni az EFSz kukoricáját. Csakhogy közbejött valami. A tűzoltó­szervezet pontosan 24-én nagy tűz­oltónapot rendezett. A tűzoltók a CsISz tagjait rávették arra, hogy ne menjenek bri­gádra, hanem hogy ők is vegyenek részt a tűz­oltó ünnepélyen Párkányban. A kéméndi tűzoltótestületnek ezzel az volt a célja, hogy a fiatalok munka­kedvét és segíteni akarását megtörje. Kéméndi fiatalok! Ne hagyjátok, hogy népi demokráciánk ellenségei le­beszéljenek benneteket hazafias köte­lességtek teljesítéséről. Mutassatok példát az aratási és cséplési munkála­tokban is. így feleltek meg a legjob­ban azoknak, akik arra törekszenek, hogv hátráltassák a ti munkátokat és ezáltal az új élet kiépítését. S ZÔR A D ANTAL, a CsISz járási bizottságának kult. prop. vezetője, Párkány Miért nem gondoskodnak a brigád munkások elszállításáról? Rimaszombaton és környékén is még mindig elég sok elmaradt mur> ka van, amit főleg brigádok segítsé­gével végeznek el. A rimaszombati Textil-szövetkezet dolgozói is meg­értve az elmaradt munkák mielőbbi elvégzésének fontosságát, 30 főből álló brigádot alakítottak. Három nappal előbb bejelentettük az állami birtok igazgatóságának, hogy jú­nius 30-án brigádmunkára me­gyünk és gondoskodjanak a munka­helyre való elszállításunkról. Brigá­dunk a megjelölt időpontban együtt is rolt, de hiába vártunk a traktor­ra, mert az csak három órai késés­sel jött m*g, aminek viszont az letí a következménye, hogy többen meg­únoa a kimerítő várakozást, haza­mentek. Meg kell jegyezni, hogy ez már a második eset, hogy amikor brigád­munkára mentünk, alaposan megvá­rakoztattak bennünket. Éppen ezért felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy tartsák kötelességüknek, hogy a brigádmunkások idejében valé el• szállításáról és azok munkába állí­tásáról gondoskodjanak. A rimaszombati Textil-üzem. dol­gozói nevében: I BERES ISTVÁN Tartoskedden is más lett a helyzet A múltban Tardoskedden is szabadon uralkodtak a diktátor vezetők. Azt kényszerítették rá a népre, ami éppen nekik tetszett. A járástól kinevezett Szabó nevű in­struktor is csak káromkodni tudott és asztalt verni. Mindenkit le akart csu­katni, aki egy szóval is ellent próbált mondani parancsainak. A vezetők a járási gvűléseken össze-vissza hazu­doztak. Annak ellenére, hogy tavasszal Tardoskedd határában még 1500 hektár felszántatlan föld volt. azt jelentették, hogy a szántás 90 százdlékra kész. Az EFSz-ben is olyan siralmas volt a helyzet, hogy már-már a széteséstől lehetett tartani. A 436 tagból csak 86 vett részt a közös munkában. A falu kulákjai csupán számításból adták be földjeiket a szövetkezetbe s maguk pedig könnyebb munka után néztek. Vagy a vendéglőben, vagy a Zdrojban, vagy éppen a földműves raktárszövetkezetben helyezkedtek el. A feledi középiskolások a cukorrépa-egyelésben segítettek A feledi magyarnyelvű középiskola tanulói, akiknek sikeres kultúr.munká­járól már beszámoltunk, most bebizo­nyították, hogy nemcsak táncolni és dalolni tudnak, hanem ha kell, a me­zőgazdasági munkákban is komoly se­gítséget tudnak nyújtani. A serkei ha­tárban lévő Petres-pusztán nagykiter­jedésű cukorrépa vetései vannak az ál­lami birtoknak Ezen a birtokon is nagv munkaerőhiánnyal küzdenek s így elmaradtak a cukorrépa ápolási mun­káival, de a környék dolgozói önkéntes mun­kavállalásokkal siettek az állami bir­tok segítségére, hogy az elmaradt munkákat mielőbb elvégezzék. A feledi magvarnvelvű középiskola is több napon át 80—100 tanulóval járt ki dolgozni és több mint öt hektárnyi cukorrépa egyelését és gyomlálását végezte el és minőségileg is Igen jó munkát vé­geztek. Mind a tanulók, mind pedig a tanárok az egész idő alatt lelkesen és odaadóan dolgoztak, különösen Balá­zsiné elvtársnő, az iskola igazgatója, aki a tanulókat személves példaadásá­val buzdította még jobb munkára. (-U -o) I Megváltozott azonban a helyzet, ami­kor a járás új instuktort küldött ki, aki azelőtt mint szövetkezeti munka­csoportvezető dolgozott. Az új instruk­tornak sok kezdeti nehézséggel kellett megküzdenie. Az EFSz-ben eddig a munkacsoportvezetők úgy jártak el, mint a múltban a jól ismert botos ispán urak. Az elvégzett munka kimutatásával és elszámolásával egyáltalán nem tö­rődtek vagy pedig csak nagyon ha­nyagul. így történt, hogy a kertész a paprika­palántázásnál 5 hektár helyett 13 hek­tárt számolt el. Most azonban átszervezték a szövet­kezetet. A kutákokat kidobálták, ősszel visz­szakapják földjeiket, hadd gazdál­kodjanak egyedül, ha a közös munka nem ízlett nekik. Az üzletekben pedig női munkaerők vált­ják fel őket. A munkacsoportok között is rendet teremtenek. Ezentúl szigorú­an normák szerint fognak dolgozni. Az új instruktor kezdeményezéséből a ve­zetők utólagosan kapnak fizetést Ha a vezetők hibájából kifolyólag valamelyik tag elszámolása nem jó, akkor a hiányzó összeget a vezető járandósá­gából levonják. A falu vezetőségének azon tagjait, akik még a régi rendszer hívei, le­váltják, mert aki a tömeg nélkül akar vezetni, az elveszti a tömeget. Június elején a nép kívánságára új titkárt nevezett ki a járás, aki teljes odaadással dolgozik azon, hogy a kis­és középföldművesek szorosan együtt­működve az EFSz-szel feltárják és megakadályozzák a kulákok kártevő munkáját. KIRÁLY LAJOS Tardoskedd

Next

/
Thumbnails
Contents