Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-07 / 158. szám, szombat

IJ J SZ0 1951 július 7 A diószegi ikergépek csodálatos munkateljesítménye Ha valaki egyszer meg akarja írni Diószeg dolgozóinak a történetét, okvetlenül fontos, hogy pontos beszámolót írjon a diószegi cukorgyárról, arról az üzemről, ahol édességet gyártottak, amely hosszú évtizedeken keresztül keserű ízzel ti'ltötte el Diószeg és a környék dolgozóinak az életét- Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a felszabadulás előtt a diószegi cukor csak a cukorbárónak volt édes, de a dolgozóknak keserű volt és keserves. A cukorbáró akkor szállította le a béreket, amikor akarta és csak azokat a dolgozókat alkalmazta, akik hajlandónak mutatkoztak olcsó bérért dolgozni- A dolgozók szorult helyzetét, a munkanélküliséget arra használta fel, hogy még jobban elnyom ja még kíméletlenebbül kizsákmányolja őket. Körültekintő humánusságában odáig ment, hogv hivatalnoki karát is alaposan megválogatta, gondja volt arra, hogv lehetőleg nőtlenek legyenek és ha kedve volt rá, ha valamelyik nem felelt meg követelményeinek, akkor minden teketória nélkül kitette a szűrét. Diószegen azonban a felszabadulás óta gyökeres változások mentek végbe. eltűntek a bárók, a kizsákmányolók és a diószegi határban, változatlanul valóban csak az ürgék maradtak, ezek a lesben álló apró állatkák, amelyek az úton a sűrű diófák árnyékában méltóságosan kétlábra ágaskodnak és némi hetykeséggel és gyűjtőszenvedéllyel az ősbirtokosok módján Mindezt pedig azért tartottuk fontosnak megemlíteni, mert Diószeg körül határozottan bajok vannak éspedig azért, mert még nem alakult meg ott egv példás szövetkezet, holott a múltban éppen Diószeg dolgozói voltak azok, akik eredményesen vívták meg keserves harcukat a cukorbárók, a kizsákmányolók ellen. Diószeg dolgozóinak komoly hagyományai vannak Az ikergép munkában tekintenek széjjel a határban. Az ember szinte várja, hogy elülső lábukat védőleg a szemük fölé tegyék és a bárók gőgös magatartásával nézzenek szét a dúsan termő határban. Nos meg kell állapítanunk, hogy az ürgék veszélyesek, mint ahogy azok veszélyesek, akik ürgékhez hasonlóan még mindig maguknak gyűjtögetnek lázas szenvedéllyel és ezért nagyon fontos, hogy ne engedjük őket elszaporodni. az osztályharcban és ezeknek nyomdokain haladnak ma a diószegi cukorgyár dolgozói és ennek eredményei pontosan kimutathatók a termelésben, viszont a szövetkezeti élet síkján Diószeg dolgozói alig tudnak említésre méltó sikereket felmutatni. Részletesen ezúttal csakis az üzemmel foglalkozunk. A diószegi cukorés konzervgyár dolgozói példás munkájuk révén ezt határozottan megérdemlikMire képes az fizemi munkásság szakértelme és közős elhatározása A diószegi cukor- és konzervgyár dolgozói ezidén megmutatták, hogy mire képesek azok a munkások, akik szem előtt tartják Pártunk célkitűzéseit, szem előtt tartják Gottwald és Široký elvtársak útmutatásait, hogy hatványozott erőkifejtéssel kell dolgoznunk ötéves tervünk minél előbbi megvalósításán. Megmutatták, miként lehet megvalósítani olyan tervet, amelv a tavalyi tervhez viszonyítva 90 százalékkal emelkedett. Továbbá bebizonyították azt. hogv összefogással, tudással, szakértelemmel, közös elhatározással a termelés költségvetését miiven módon lehet rohamosan csökkenteni. Még 194C-ben például az volt a helyzet Diószegen, hogy a borsószedés ideién széleskörű brigádtoborzást Kellett keresztülvinni, hogy idejében leszedhessék a borsót a konzervgyár számára. A borsóföldeken százszámra dolgoztak asszonyok, férfiak, iskolás brigádok és kézzel fejték a tűző napon a borsószárakat, mint tehenek tőgyét. Nehéz, fárasztó, kimerítő munka volt ez, a mellett a termelés eredményében nem látszott meg. Az üzem valamennyi dolgozója érezte, hogy ez a helyzet így már tarthatatlan és ekkor szereztek arról tudomást, hogy valahol Csehországban van egy elromlott borsócséplőgép. Erre a hírre 1950-fcen az üzem vezetősége érintkezésbe lépett a cseh vállalattal és kérte a gépet azzal a megjegyzéssel, hogv kiiavítiák és üzembe helyezik. Igv is történt- Az üzem munkássága a gép leszerelését, ideszállítását és megjavítását 3 hét alatt elvégezte és 1950-ben már ezzel a géppel végezték a cséplést, ami jóval megkönnyítette a munkát, kevesebb munkaerővel a termelést emelni tudták. A gépet persze visszaadták a megállapodás értelmében, de teljesítménye láttán az üzem munkássága többé nem nyugodott. Miután az üzem dolgozói pontosan tudták azt, hogy nehéziparunk ma nem készítheti el számukra a cséplőgépet, mert el van foglalva az új üzemek gépeinek gyártásával, egyhangúlag elhatározták, hogv elkérik a gép tervezetét, és sajátmaguk készítik el a gépeket. Egyetlen napot sem haboztak tovább. Lengyelfalusi Károly főgépész irányítása mellett Vavrik Ferdinánd, Somogyi Antal, Gerse István, Kokvitz István géplakafos, esztergályos, hegesztő- és bádogcsoportjaival megvalósították a csodát, elkészítettek ké' borsócséplőgépet és ma az üzem tisztán, saját munkaerejére támaszkodva, megvalósítja a terv csaknem kétszeresére emelt termelését. Ragyogó teljesítmény. És mindez annak köszönhető, hogv az üzem munkássága elszánt akarattal összeállt és lelkesedéssel hazánk építőmunkája köré sorakozott fel. Nincs többé szükség arra, hogv kínt a borsóföldeken kézzel fejtsék a borsóhüvelveket, egyszerűen learatják a szárakkal együtt és ú'-v szállít iák teherautókon a gépekhez, mint a búzát vagv a rozst. Egyetlen szem borsó sem vész kárba és a kicsépelt borsószárakat kiváló takarmányként használják fel. Mint az összenőtt sziámi ikrek A gépek csodát művelnek, míg a borsószárak széttörve, szétnyomva kerülnek ki a gép gyomrából, addig_ a borsószemek sértetlenül és tisztán, ragyogó zölden ugrándoznak a futószalagon, amíg eljutnak rendeltetési helyükre- Az üzem munkásai úgy 1 őrzik a gépeket, mint szemük fényét. ' A borsócséplés megszakítás nélkül reggel 6-tól éjjel 10—12 óráig is eltart és ezt a munkát fáradhatatlan kitartással a gépek alkotói végzik. A rendbentartást, a gépek gondozását is maguk végzik, idegent hozzájuk nem ! jiM Í | '•» < • \ ' m mémm • \ á ú Lengyelfalusi Károly, az irányító engednek nyúlni. Egyszóval, úgy dédelgetik ezeket az alkotmányokat, mint alkotók műveiket. A két gép úgy van megszerkesztve, hogy a sziámi ikrekre hasonlítanak. Gerincük össze van nőve, s egyszerre hánviák ki a kicsépelt szárakat meg a borsószemeket. Mindkettőt kétoldalról egyszerre táplálják. Fogas, villás futószalag viszi fel a gépek gyomrába a borsószárakat, ott két forgó dob közé kerülnek, a külső és belső dob közé. A két dob gumival van bevonva, nehogy a borsószemek a lapátoknak a szárakra mért ütéseitől megsérüljenek- A belső dob, amely percenként 170-es sebességgel forog, vaslapátokkal van ellátva, amelyek a külső dob 'éceihez verik a szárakat, viszont a külső dob 14 milliméteres borsószemnagyságú lyukakkal ellátott gumiszitával forog és a kicsépelt szemek innen egy széles futószalagra esnek, amelynek mozgása az esés ellenkező irányába fut. Ennek az az eredménye, hogy rpte a szemek lefelé peregnek, mint a gyöngyök, addig a szalag a pelyvát és minden hulladékot felfelé visz. Mind a kicsépelt szárak, mind a kifejtett borsószemek a két gépből közös futószalagon találkoznak és míg az előbbiek egy teherautóba futnak be, addig a borsószemek egy karcsú, hattyúnyak formájú edényekkel ellátott szalagon futnak azokba a kocsikba, amelyek a konzervgyárba viszik az édes borsócsemegét. Pontos adatok az önköltség csökkentéséről így néz ki a diószegi munkások remekműve, mert bizonv annak nevezhető, ha betekintést nyerünk a költségvetésbe, hogy mennyit takarítottak meg a munkások az üzemüknek. Tessék, itt vannak a" pontos adatok, amelyeket Neumann elvtárs bocsátott rende'kezésünkre. Ahhoz, hogy a gyár teljesítése ez idei tervéi, szükséges volt 195 hektáron borsót termelni. Amíg a kéziszedés és fejtés költségvetése egy hektáron 11.200 koronát tett ki, addig a géppel való aratás és cséplés ugvanennvi területen 4.270 koronára rúgott- A különbség tehát 6930 korona tiszta haszon, csupán egv hektárnyi földterületen. Ha ezt az összeget megszorozzuk 195-el, akkor rájövünk, hogv a munkásság az üzemnek több, mint egy millió koronát takarított meg ebben a borsóidényben. Továbbá meg kell jegyezni azt is, hogyha a gépeket készen kapják, az üzemnek egymillió koronájába került volna, míg Igv nem teljes 400 ezer koronába került az elkészítésük, tekintettel arra. hogy több, mint 50 százalék hulladékvasat használtak fel erre a célra. A céplőgépek munkateljesítménye naponta 200 q tiszta borsószem, illetve két teljes vagon. Természetesen az aratás és cséplés sürgős munkáját csakis fokozott munSegített az Uj Szó — tömegesen rendelik meg a dunaszerdahelyí dolgozók Szombaton Dunaszerdahelyen nagy keletje volt az Uj Szónak. Érthető is, mert szombati számában jelent meg a dunaszerdahelyi kommunális üzemben végrehajtott tisztogatásról szóló cikk, amely érthetően felkavarta a város nyugalmát. A dolgozók egymás kezéből kapkodták ki az újságot. Az utolsó példány is elfogyott a trafikokban és az állomáson is. Söt, az »ötéves terv* vendéglőjében egy ismeretlen még a keretből is kilopta, mert a trafikban már nem kapott lapot. A szombati nap folyamán egész sor előfizetés érkezett az Uj Szó kiadóhivatalába. A kommunális üzem dolgozói megelégedéssel olvasták az üzemük tisztogatásáról szóló beszámolót. Bírálták a cikket és pedig igen helyesen. így pédául Vrba elvtárs, a HNB titkára kifogásolta, hogy a cikk Sarlai volt horthysta csendőralezredest trotlinak nevezte. Ez az elnevezés helytelen — mondották a dolgozók, — mert Sarlai egyáltalán nem »trot. li«. Amikor a kommunális üzem szolgálatába lépett, a borfeketéző Erdős Pállal páltnkázni és borozni járt. Tudta jól, mit s miért csinál. Moravec Jolán, aki mint pincérlány dolgozik a kommunális üzemben, nem felejti el, hogy a béreli számolásnál Sarlai megjegyezte, hogy ha utcai lánynak menne, akkor többet keresne. Az ilyen és hasonló megjegyzéseivel és cselekedeteivel szabotált és uszított. Az Uj Szó kritikája nyomán eltűntek a fekélyek az üzem testéről és munkáskádereik kerültek az oda nem való idegen elemek helyébe. Az új elvtársak bebizonyítják, hogy jobban gazdálkodnak saját üzemükben, mint a munkásosztály ellenségei, az oda nem való osztályidegen elemek. A kommunális üzemben az üzembizottság a dolgozók nevében megköszönte az Uj Szónak segítségét és nagy arányú előfizető gyűjtést indított meg. Pálfi Károly, Sedlák Sándor, Pápai László, Érsek Rezső, Marták Ján

0s, Vas Rudolf és Mogyorósi Ferenc az elsők között jelentkeztek. A dunaszerdahelyi közüzem dolgozói saját példájukon győződtek meg arról, hogy milyen segítséget jelent munkájukban és fejlődésükben a kommunista sajtó és most annak tömeges előfizetésével éa olvasásával fogják biztositami üzemüknek igazi szocialista üzemmé való fejlődését. H. D. Megkezdték a Torouya—Rozsnyói vasútvonal építését Kelet-Szlovákia e hó 4-én továibbl jelentős lépést tesz az új szocialista élet építése felé. Azonkívül, hogy nehézipari üzemeket építenek, építik a Szövetség Vasútvonalát, most hozzáláttak egy újabb építő feladathoz, egy új vasútvonal építéséhez, mely összeköti Toronya várost Rozsnyóval. Az építkezés ünnepi megkezdésén megjelentek Jozef Gíreth, közlekedési megbízott, a Csehszlovák Allamvasútak és a Csehszlovák Autóközlekedési üzemek képviselői és mások. Miután. Jozief Styk, az építkezés politikai vezetője megnyitotta az ünnepséget és a kassal vasutasok üzemi klubja előadta kultúrműsorát, Jozef Gíreth közlekedésügyi megbízott beszélt. Beszédében hangsúlyozta, hogy e vonal kiépítése nemcsak azért fontos, hogy összekösse Szlovákia déli részeit az északi részekkel, hanem legfőképpen azért, hogy elégséges nyersanyagot és máj anyagokat tudjunk biztosítani keletszlovákiai nehéziparunk számára. Az építkezésen csak hoszszúlejáratú vasútbrigádosok fognak dolgozni, mert a vasút alkalmazottai tudatában vannak, hogy a munkaerőkre nagy szükség van a gép. ipari és öntödei üzemekben. A Központi Bizottság határozatát átviszik valamennyi munkahelyre A ligetfalusi Matador-Uzem üzemi pártszervezete a vita utáni taggyűlésen egész sor fontos határozatot fogadott el, amelyekkel azután részletesen foglalkozott az üzemi pártszervezet vezetősége. Elsősorban feladatukul tűzték ki, hogy széles agitációs kampányt indítanak, hogy a Központi Bizottság határozatait átvigyék az öszszes munkahelyekre. Erre a célra felhasználják az összes agitációs eszközöket — rádiót, villámújságot, falragaszokat, stb. — de a legfőbb agitációs eszköznek tekintik a személyes agitációt az üzemekben. Ebbe az agitációba be akarják" kapcsolni az üzem valamennyi szervezetét. A Matador-üzemben határozatot fogadtak el, hogy felülvizsgálják a pótjegvek kiadását, amit már meg is valósítanak, azonkívül átvizsgálják az adminisztratív apparátust és a felelesges munkaerőket egyenesen a termelésbe osztják be. Ezen a vonalon a Matador-üzemben már bizonyos sikereket értek el, a főcél az, hogy az adminisztratív szektor további dolgozóit meggvőzzék arról, hogy azzal, hogv a termelésbe mennek át, becsületbeli hazafias kötelességüket teljesítik és elősegítik állami és gazdasági apparátusunk gazdaságossá tételét. A zsolnai kerület dolgozóinak válasza Pártunk Központi Bizottságának és kormányunknak intézkedése élénk visszhangra talált a K- J- Vorosilovüzemben, amelynek dolgozói teljes egyetértésben elfogadták az említett határozatokat. Ľudovít Purgat lakatos ez alkalommal ezeket mondotta: — A munkásosztály számára, amely értékeket alkot, biztosítva van az élelem a kötött piacon és ez a fö. Tudatában vagyunk annak, hogy csakis rajtunk múlik, hogy emelni fogjuk-e dolgozóink életszínvonalát. Csak akkor, ha mindnyájan fokozni fogjuk munkateljesítményünket, ha állandóan többet, jobban és olcsóbban fogunk termelni, csak akkor biztosíthatunk elégséges mennyiségű terméket dolgozó népünk számára. Hasonlóképpen beszélt Chochul elvtárs is, aki Považská Bystricán a Klement Gottwald-üzemben dolgozik. 0 is jelentős lépést lát a kormány intézkedésében dolgozóink élelmezésének egyenletes biztosítására. A zsolnai kerület dolgozói jól tudják, hogy az élelmezésünkben előadódott nehézségek a kártevők és szabotálok garázdálkodása következtében jöttek létre. Éppen ezért a jövőben éberebbek lesznek és ügyelni fognak népünk ellenségeire, legfőképpen a falusi kulákokra, hogy ne szabotálják el, hanem rendesen szolgáltassák be a mezőgazdasági termékeket. Vavrik Ferdinánd, az egyik géplakatoscsoport vezetője kairamma! végezhették el és éppen ezért a békeszavazatokkal kapcsolatosan, a béke védelmében az üzem összmunkássága a hivatalnokokat is beleél tve, elhatározta, hogy erejük teljes latbavetésésvel segitik és előrelenditik a munka folyamatát. A hivatalnoknők rendes, hivatali munkájukon kívül a konzervgyártásnál is segédkeznek, míg az üzem munkásai brigádokat szerveztek meg a borsóföldek aratási munkálataira. Az üzem brigádmunkásai reggel 7-től 12 óráig az üzemben dolgoznak, s délután 13 órától esti 19 óráig a mezőn aratnak. Kint a földeken az arató brigádosok kőzött ott látjuk Barczi Jánost, az üzemtanács elnökét, amint sarlóval a kezében szakértelemmel araija a bcri sót. Barczi János példája munkára serkenti az üzem valamennyi dolgozóját- Az üzemtanács elnöke büszkén jelenti ki: — Büszkék vagyunk arra, hogv saját erőnkre támaszkodhatunk ezidén a borsóaratásnál. Büszkék vagyunk továbbá arra is, hogy szlovákiai viszonylatban mi nyertük meg az összes gyárak közül I versenyzászlót a cukortermelés versenvkampányában. Barczi János hangját öntudat fűtf, büszkeségét igazolja az elvégzett munka, tehát kijelentései jogosak és hitelesek. Mi ezekután elvárnánk, hogy a diószegi szövetkezeti tagok is hasonlóhangú hiteles kijelentést tennének. SZABÓ BÉLA,