Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-06 / 157. szám, péntek

(MS20 1951 július 6 „Örökre az enyém" A Dunaparton történt. Rég, már hosszú hónapok óta nem jár­tam arra, de az utolsó napok nyo­masztó forrósága hajtott a Duna­part hűs levegője felé- Ott a padon beszédbe elegyedtem egv 50 év kö­ri'ilj dolgozóval. Beszélgetésünk fo­lyamán kiderült, hogy itt dolgozik Bratislavában egy üzemben, de ott­hon a faluban közel 3 hold földje van, amelyen a felesége gazdálko­dik. Arra a kérdésre, van-e a falu­ban szövetkezet, azt válaszolta, hogv „nincs és nem is lesz". Hangjában harag, gyűlölet lük­tetett és hozzátette, hogv ami őt illeti, soha semm'. körülmények kö­zött nem fog földiével a szövetke­zetbe lépni. Rendkívül meglepett ennek a dolgozónak a hangja és egész magatartása, egyrészt, mert megtudtam, hogy munkakörével nagyon meg van elégedve, szépen keres, másrészt megtudtam, hogy fia és lánva haladó dolgozók- Mind­kettő híve a szövetkezetnek, dol­goznak, harcolnak is érte a falu­ban, s éppen ezért szülő és gyer­mekei között nem tökéletes az egyetértés és gyakran fordulnak elő köztük súrlódások­Megkérdeztem tehát tőle, hogv miért ellensége tulajdonképpen a szövetkezetnek? Erre gúnyosan azt válaszolta, ha én annvit dolgoztam volna, mint ő a földért, akkor én is ellensége lennék. Neki egv és fél hold földért több, mint 20 ezer ko­ronát kellett fizetnie. Már pe­dig az, aki ezt az összeget keser­ves munkájával szerezte, az egy­könnyen nem mond le róla. Csak az tudja ezt az egész áldatlan helyze­tet megítélni, aki gürcölt, mint ő, aki megvonta magától a falatot, hogy pontosan fizesse a kamatokat, hogy pontosan fizesse az adósságot a földért, a rögért. Megdöbbenten, lélegzetvissza­fojtva hallgattam őt. Először türel­mesen feltettem neki azt a kérdést, hogy mondja meg, ki akarja neki ilvenni a földjét. — Hogv ki, — felelte magabizto­san —, hát a szövetkezet- Vagy azt hiszi talán, hogv ostoba vagvok és hogv a falusi embernek már tel­• jesen elment az esze? — Dehogy Is hiszem, — mond­tam mentegetődzve. — Tudom én azt, milyen furfangos észjárású a paraszt és éppen ezért lenne egy­néhány megjegyzésem hozzá. — Tessék, — válaszolta fölényes nyugalommal. — Nos, mit gondol, — szóltam, — miből élt maga eddig a földjéből vagv a munkájából? Megdöbbenten, kissé zavartan nézett rám. mint aki nem értette a kérdést, ám ugvai.ikkor, m'ntha valami kelepcét sejtett volna, bizal­matlanul hallgatott. Szükségesnek tartottam ezért, hogy bővebb ma­gyarázatokba bocsátkozzam. — Tudnia kell ugyanis, — foly­tattam, — hogv magából a földből senki sem tud megélni. A földbirto­kos is csak olv módon élt, hogy birtokán másokat dolgoztatott, te­hát másoknak a munkájából, má­soknak a robotjából élt és nem a földből. Maga ugyancsak a munkájá­ból és nem a földjéből élt- Igaz ez? — Szent Igaz, — sóhajtott fel megkönnyebbülten. — Nos. kérdem ezekután, ki akarj magától elvenni a földjét?... Hisz ellenkezőleg, ma, ha kedve van hozzá, a szövetkezetben akár 20 hold földet is megművelhet, anél­kül, hogv ezért egv fillér bért is fi­zetne. Ezek után kérdem, ki akar­ja elvenni a földjét. Hisz régebben verekednie kellett azért is, hogv a fö'dön do'gozhasscn, a kuláknak kellett gürcölnie negyedben, vagy harmadban, ma viszont kínálják macának a földet. — Ah, nem úgy van az egészen, ahogv maga mondja. Régebben, kérem a föld. amit vásároltam. _ az az enyém veit örökre az enyém, — vágta ki diadrlmasan. — Nos, .zóltam. bebizonyítom magának, hogv teljesen hamisan gondolkozik. Tegvűk fel, hogy most a régi republikában élünk. Ma­fáhak és családjának ebből a há­rom hold föld megműveléséből ke'l megélnie, mert az üzemben nem kap munkát és mivel nagv a szá­razság. a termés nem sikerül. Sa­iát h-v-'ľ^ szerint csak egv te­hénkéje vri* tehát rendesen nem tudta trágyázni, korszerűen meg­műve'ni és az eredmény természe­tesen az, hogy egész családja min­den fáradságos munkája e'lenére adósságokkal zárul az év, amit ma­ga kéntelen megfizetni. Nos, mit gondol, mi történik ilven esetben a maga földiével? Nem fér kétség hozzá, hogv földiét elárverez'k, mint ahogv ez nagyon sokakkal megtörtént és ime fuces, vége an­fí komáromi S^oda művekben A munkásság döntő többsége, résztvesz a munkaversenyben, de a kétlakiak távolmaradása veszélyezteti a tervet A napokban meglátogattam a komáromi Skoda-müveket s érdek­lődtem a terv teljesítése, a munkaerkölcs valamint a normák szilárdí­tása és sok más egyéb iránt, ami a szocialista termelőmunkával ösz­szefügg. Az üzem vezetőségével akartam beszélni. Azokkal ugyan ma aligha beszélhetsz, — mondják a munkások. — Elmentek brigádrrvwnkára. — De tálán van, aki helyettesíti őket T — Igen, van, Otyepka élvtárs, ő majd beszámol az üzem meneté­ről. Otyepka elvtársat megkérdeztem, hogy a terv teljesítésével hogy állnak, nincsenek-e lemaradva az üzemi terv teljesítésében? — Csak erről ne kérdezz, elvtárs, — Miért, talán valami baj van? Ta­lán a terv teljesítésével le vagytok maradva ? — Igen, válaszolja Otyepka elv­társ. — Lemaradtunk, mert kevés a szakemberünk s így a júniusi tervet csak 98%-ra tudtuk teljesíteni. De ennek a lemaradásnak nemcsak a szakemberek hiánya volt az oka, hanem a magas távolmaradás is. Be kell vallanom, az üzemben elég ma­gas az abszencia. _ Körülbelül hány százalékot tesz ki — kérdeztem Otyepka elvtársat. — 14—15%-ot, — feleli Otyepka elvtárs. — No és mi ennek az oka? — Ne gondold elvtárs, hogy ta­lán a politikai munka van elhanya­golva, nincs elhanyagolva. Az üze­mi bizottság, a pártszervezet veze­tősége a munkahelyén is felkeresi a munkásokat és igyekszik meggyőzni mindazokat, akiknek ferde nézeteik vannak, hogy helyes irányba terelje őket. _ fis kik között találhatók a fer­denézetüek? — kérdeztem Otyepka elvtársat. — A helybeliek között alig, de a vidékiek között igen. De itt sem álta­lánosítok, mert vannak közöttük be­csületes dolgozók, akik tudják, hogy mi a felelősségérzet. Az abszenciát azok a vidékiek csinálják, akik kulák befolyás alatt vannak, és ezeket a mulasztáso­kat. amit egyesek követnék el az üzemben, nem körvnyü dolog be­hozni a termelésbe, mert már több esetben megtörtént, hogy hetekig is kimaradoztak a munkából. És tudod jól, a kimaradások károkat jelentenek, mert rossz hatásuk nemcsak a napi termelésen látszik meg, hanem az egész havi terv tel­jesítésében is. Mondjatok valamit elvtársak a kom­plex-brigád működéséről, hogyan és miként fejlődik? — A komplex-bri­gád munkáját a technikusok most fogják rövid időn belül kiértékelni, hogy a különféle helyeken lévő for­rasztásokon kik dolgoztak a leg­eredményesebben. Akik a legjobb eredményeket érték el, azokat ki fogjuk választani, és ezeket ki fog­juk küldeni az üzemekbe, hogy a munkamódszereiket más üzemekben is átadhassák. A szocialista munkaversenybe május havában a dolgozók 80%-a volt bekapcsolódva, júniusban emel­kedett ez a szám és most már nem 80, de 90% van bekapcsolódva a szo­cialista munkaversenybe. A normák felülvizsgálásával fog­lalkoztak és még foglalkoznak is, mert tudják, hogy a normák felül­vizsgálása komoly politikai munkát igényel. Az egyes munkaközpantoknél foglalkoztunk a normák helyes megállapításával, .— mondja Wie­deir Antal elvtárs, — mert gaz­daságosabbá, olcsóbbá akarjuk tenni termelésünket. Olyan módo­kat keresünk, hogy a gépeket a leggazdaságosabban kihasználjuk, A dévényi békemanifesztádé műsora A dévényi békemanifesztáciőt, a Békevédők Szlovákiai Tanácsa ren­dezi, 1951 július 7-én a következő mű­sorral: 9.30 órakor: A vendégek fogadása és békebeszéd. 9.55 órakor: A Szovjet Hadsereg „Vörös zászló" Alexandrov ének- és táncegyüttesének fogadása. 10.05 órakor: A Szovjet Hadsereg Vörös zászló" Alexandrov ének- és táncegyüttesének fellépése. 12.30 órakor: Köszönet az Alexan­drov együttes szerepléséért és az ajándékok átadáóa. Délután: 14.00: órakor: Ének-, tánc- és zene­együttesek fellépése. 18.00 órakor: A Vár alatt három helyen népmulatság. Sportműsor: A Vár alatti sík terepeken. 8.00—9.00 óráig: Bratislava—Brno kosárlabda mérkőzés. 15.30—16.00 óráig: Ejtőernyős be­mutató e dévényi tetőn. 17.00—18.30 óráig: Bratislava— Gottwaldov kézilabda mérkőzés. A Bratisiavai Központi Nemzeti Bizottság hirdetménye A f. évi június havi Iskolai behatá­sokról szóló hirdetményben foglaltak kiegészítéséül értesítjük az érdeklő­dőket, hogy a bratisiavai, ligetfalusi és a főrévi falragaszokon és az Uj Szó napilapban hirdetett beiratások a bra­tisiavai magyar tannyelvű gimnázium­ba és a magyar tannyelvű szakisko­lákba csak előzetes tájékoztató be­jegyzések valtak. A magyar tannyelvű gimnázium és a magyar tannyelvű szakiskolák meg­szervezése Bratislavában ez Idő sze­rint még nem lehetséges, épület és szakelőadók hiánya miatt. Az esetleges bratisiavai harmadfokú magyar tannyelvű iskolák megszerve­zéséről idejében értesíteni fogjuk az érdeklődőket. Megjegyezzük, hogy a Kalincsiak-utcai pedagógiai gimná­zium további működése biztosítva van. nak a kijelentésének, hogv „örökre az enyém." Vége a maga keserves munkájának, földje egy kulák ke­zébe kerül, akit a törvénv véd és aki e törvénv védelme alatt kihasz­nálja szorult helyzetét, féláron ve­szi meg a maga földjét. Lehetséges ez? — Lehetséges, — válaszolta igen halkan, — sőt tudok is ilven esetről. Volt egv szomszédom. •. — Nos kérdem magától, miért haragszik a szövetkezetre? Miért nem haragszik azokra, akik kizsák­mányolták, akik engedték ugyan, hogy keserves verejtékéért vásá­roljon egy hold földet, de az alkal­mas pillanatban lesben álltak ás elvitték élete munkájának az ered­ményét. Miért nem haragszik ma­ga a kulákokra, akik az agrár­bankokkal együtt működtek és kí­méletlenül rácsaptak a betegekre, tehetetlenekre? Micsoda szégyen­letes félrevezetettségre vall gon­doskodásr-ódja, ha a szövetkezetet gyűlöli amely csak azért alakult, hogy egyszer és mindenkorra meg­szüntesse a földbirtokosok és kulá­kok visszaélését, hogy egvszer s mindenkorra biztosítsa a kis- és kö­zépgazdák életét és soha többé ne forduljon elő az, hogy magát és a magához hasonló parasztokat kifor­gassák a vagyonukból. ösmerősöm nem válaszolt, né­mán, lehajtott fejjel rágta kérges kezén megkeményedett körmeit. Nagyon csendes és lesújtott volt. (Jgv tetszett, mintha elkalandozott volna fiatal évei küzdelmektől sűrű erdejébe, majd gondolatai vissza­tértek a jelenbe és úgv botladoztak a szövetkezet útián, mint a gyer­mek léptei, amikor járni tanul. SZABÓ BÉLA. de ezt nem úgy akarjuk elérni, hogy a munkás fizikai erejét vesse latba, hanem éüenkezőleg. A fizikai munkát csökkentjük és a munka megszervezését fogjuk fo­kozni. Az üzemi pártszervezet és a ROH, valamint a CsISz-szervezet még szorosabban fog együttműköd­ni. mint eddig. És megvan minden reményünk arra, hogy azt az elmara­dást, ami júniusban ért bennünket, jó munkaerkölccsel be fogjuk hoz­ni. A munkásoknak a munkához va­ló viszonya egypár lelkiismeretlen kivételével, jó. Meg kell, hogy em­lítsem , BERKES LÁSZLÓ vasesztergályost, aki a múlt hónap 27-től áttért két gép kezelésére a darabárú megmunkálásánál és bebi­zonyította, hogy lehet két gépen is dolgozni, ha a munkát jól megszer­vezik. — Az újsággal kapcsolatban pa­naszaink vannak, — mondotta Otyep­ka elvtárs. — Nyolcszáz darab Uj Szó jár az üzembe, s szeretnők, ha ezt az újságot a dolgozók rendsze­resen minden nap kézhez is kapnák. — No és nem kapjátok meg min­den nap rendesen? — kérdezem. — Nem, — feleli Otyepka elvtárs, — vagyis gyakran előfordul, hogy még a felét sem kapjuk meg. Nem tudjuk, hol a hiba. A komáromi el­osztóban pontosan igazolják, hogy az előírt példányszámot hiányosan kapják meg. De bárhonnan is szár­mazik ez a hiba, nem lehet csak úgy felületesen venni a dolgot, — mert a dolgozók ezért felháborodnak, ha nem kapják kézhez az újságot Mert ahány kézen keresztülmegy az új­ság, a gyanú mindenesetre mind­egyiket éri, még a vasúti alkalma­zottakat is. Kertész Imre. Még mult év július 19-én a torn­aijai gyermekgondozó hivatal veze­tője, Záremba, felhívást intézett a népiskolába járó gyermekek szülei­hez, hogy azoknak figyelmét felhív­ja egy a Tátrában rendezendő gyer­meknyaralási akcióra. Körülbelül 80 gyermek ni/araltatásáról volt itt szó. A gyermekek megkapták az orvosi engedélyt, iskoláiuk hozzájárulását, s minden előkészület megtörtént a szülők részéről is, hogy a gyerme­kek felkészüljenek a nyaralásra. Minden gyermek után 280 koronát Űzettünk be hozzájárulás címén, de a befizetést igazoló befizetőlap szel­vényt Záremba átvette a szülőktől az­zal. hogy ezt csatolnia kell a gyer­mekek egyéb irataihoz. Előttünk a mai napig ismeretlen okokból a gyermekek nyaraltatása elmaradt. Érdekes, hogy a befizetett 280 koro­nát a gyermekek szülei nem kapták vissza. A nyaralásra kijelölt gyer­mekek szülei dolgozók és természe­tes, hogy ezt az összeget nem dob­hatják ki az ablakon. Ezért egy év eltelte után is kérjük, hogy indítsa­nak az illetékes szervek ebben az ügyben szigorú vizsgálatot. SERES GYULA levelező, Tornaija. Az Uj Sző kritikája után Megjavult a munkások és műszakiak együttműködése Lónyabányán A lónyabányai Magnezit-üzem­ben nagy változást vehetünk észre. A munkások és a technikusok egy­mást megértve dolgoznak s egy­másután valósítják meg az újító­javaslatokat és teszik könnyebbé a dolgozók munkáját Az Uj Szó kritikája segített, feltárta a hibá­kat, amelyeket most igyekeznek kiküszöbölni. A hibák kiküszöbö­lése után olyan munka indulhatott meg, amely az egész üzem és dol­gozó népünk érdeke. Az újítójavaslatok körül történt hanyagságokat azonnal megszün­tették. Egy újító javaslatot, amelyet hónapokig nem Intéztek el, azt, most napokon belül megvalósítot­ták és olyan munka vehette kez­detét az üzemben, amelyet a mun­kások ürömmel fogadtak és ma azon vannak, hogy még fokozzák a termelést. Az üzem új technikusa. Zboja elv­társ, a kassai Magnezit-üzemből került vissza Lónyabányára. Szer­vezésével, nagy technikai tudásá­val új dolgokat valósít meg. A tégiaprés-gépnél dolgozó munká­sok munkája az újítójavaslat meg­valósítása után könnyebb lett, mert nem kell az erejüRet fölöslegesen használni, hanem a gép dolgozik helyettük. Az üzemben verseny folyik a legjobb műszak, a legjobb munkás címéért és a legjobb teljesítmé­nyért. Szkuszka István érte el a legnagyobb teljesítményt, normáját 149 százalékra teljesíti. Malatinec János 130 százalékra. Sztrecskó József 160 százalékot úgy tudott elérni, hogy munkáját jobban meg­szervezte. Az anyagot a gép mellé készítette, s munkaidejét kihasz­nálta, a gépet nem hagyta fölös­legesen járni. Pontos munkába já­rásával példaképet mutat minden dolgozónak, ezzel a pontosságával ér el nagyobb eredményeket. A békefv aláírásakor az egész üzem munkássága kötelezettséget vállalt, hogy az üzem területén ta­lálható összes hulladékvasat össze­gyűjtik. A testvérüzemeket kihív­ták versenyre. Az összegyűjtött vashulladékból a lónyabányai üzem esztergályosai egy teljes hónapot dolgoznak. így akarnak az anyag­gal takarékoskodni. Akik a téglagyártásnál dolgoz­nak, kötelezettséget vállaltak, hogy takarékoskodnak az anyaggal és megjavítják a minőséget. Az ége­tőknél a hulladékot lecsökkentik » 1.5 százalékra és erre úgyszólván a hulladékveszteséget megszünte­tik. A körakó gépnél Rohács elv­társ újítójavaslatát alkalmazzák, amely elősegíti a munka megköny­nyítését. A meglévő gépeket nem lehetett teljesen kihasználni, mert a terheléstől hamar megrongálód­tak. Az újítóiavaslat megvalósítása után kicserélték a kőrakógép ten­gelyét, amivel elérték azt, hogy kibírja a nehéz megterhelést és több anyagot lehet a kőrakógéppel rakni. Az üzemi CsISz-szervezet köte­lezettségvállalásával segíti elő az üzemben a munkát. A lónyabányai ifjúság minden munkánál az élen halad. Az üzemi pártszervezet a munkások iskoláztatásával segíti elő a politikai munkát. Zboja elv­társsal, az új technikai vezetővel, az élen, a lónyabányai üzemben olyan munka folyik, amely még jobban fokozza az üzemben a terv teljesítését és lehetővé teszi az újító javaslatok megvalósítását. Kelemen Béla. Mikor vannak nyitva a bratisiavai üzletek az ünnepek alatt A bratisiavai Központi Nemzeti Bi­zottság szabáiyozta az élelmiszer áru­sító bratisiavai üzletek, büffék és ven­déglők árusítási idejét a július 6, 7, és 8-i ri/jnkaszünnapokon. Péntekén, július 6-án, tejcsarnokok 5.30-tól 10.30-ig lesznek nyitva, a gyümölcsöt árusító üzletek 5.30-tól 11.00 óráig és pedig a Posla útcán, az Október-téren, a Duna-hídnál, a központi piacon, Benes-útcán, Duna­utcán, Stefánik-úton és a Hal-tér 12. szám alatt. A cukrászdák és pedig a Sturová ul. 9/a, Nálepka kapitány­utca 23, Posta-utca 4, Molotov-utca 67, Hurbán-tér 15, Pr-vozban Hlavná utca 71. alatt 8.30-tól 12.30-ig lesznek nyitva. A vendéglők €s falatozók, beleértve a Ryba flemzeti vállalat árusítóhelyeit nyitva lesznek úgy mint hétköznap. Szombaton, július 7-én, a tejcsarno­kok 5.30-tól 9.30-:g, a gyümölcsáru­sító helyek, ugyanazok, amelyek 6-án is,nyitva voltak, nyitva lesznek 5.30— 11.00 óráig. Vendéglő üzemek és fala­tozók reggel 6.00-tól éjjel l-ig lesz­nek nyitva. A többi üzletek zárva lesznek. Vasárnap, július 8-án. Az összes füszerkereskedések 7.00—11.00 óráig, az összes tejcsarnokok 5.30—10.30-ig, a húsárusitó üzletek 7.00—11.00-ig, a zöldség és gyümölcsárusító üzletek 5.30— i 1.00-ig, a cukrászdák 8.30— 12.30-ig és 15.00—I9.00-ig lesznek nyitva n Rybné-tér 12., Sztálin-tér 21., Halászkapu 9., Molotov-utca 35., Kollár-tér 2. szám alatt. A vendéglők és faltozók árusítási ideje olyan, mint más vasárnapokon. Kenyeret mind a három nap alatt a tejcsarnokokban fognak árusítani.

Next

/
Thumbnails
Contents