Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-06 / 157. szám, péntek

Világ proletár fai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 július 6, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 157. szám A dernői bányászok helyeslik a KB határozatát, olcsóbbá teszik munkájukat és egy hónappal előbb fejezik be évi tervüket Nem baj, ha elmegy a félhármas, elmegyünk a félötössel, — mondot­ták a dernői bányászok, amikor a műszak után úgy, ahogy kijöttek az aknából, porosan, lámpáikkal a kezűken összeverődtek az István-akna rendelőjében. Ott maradtak a völgyiek is, mindenkit érdekelt a dolog. Ellőttek még a felszíniek is. a lakatosok, a műszakiak, a technikusok, csak az Irodából nem lőttek, pedig jó néhányszor ki lett hirdetve. A bányászok meg is jegyezték: m! az, nem akarnak a munkások közé jön­ni? A dernői bányászok előtt a Párt szava szent, a Párt szava törvény, mert a Párt vezette harcukat és a Párt vezeti őket a magasabb életszín­vonal, a szebb holnap felé. Máskor úgy sietnek haza a műszak után, hogy néhány perc múlva egv embert sem találsz. Most komoly arccal jöttek, hogy meghallgassák a Központi Bizottságnak az összes pártszervezetek­hez intézett levelét. A gyűlésen Qaál János oktató, rozs­nyói építőmunkás a járási cártbizott­ság megbízásából Ismertette a Köz­ponti Bizottság levelét. Fölszólalt Du­zsik Pál elvtárs, aki kiegészítette a iárási oktató szavait. A bányászok ko­molyan meghallgatták, megértették a nyelvükön elmondott beszámolókat és azonnal átlátták a Párt intézkedései­nek helyességét. A beszámolók után kicsit feszengtek helyükön, majd las­san, tempósan állt fel az egyik a má­sik után, hogy csatlakozzék Pártja szavához, hogy 6ÚIvos öklével ő is odacsapjon a közellátásban mutatkozó rendellenességekre és elhatározza, hogy 5 is hozzájárul ahhoz, hogy gaz­daságosabbá tegye a munkát és így jobban biztosíthassa az egész dolgozó nép magasabb életszínvonalát­Mi magunk is okai vagyunk ElsSnefi Pásztor elvtárs á'lt fe». aki egýike a leg(obb élmunkásoknak. Pásztor elvtárs a munkájával érde­melte ki azt, hogy a Párt tagja lehes­sen. A mult hónapban is 150 százalék­ra teljesítette normáját és 32 métert hajtott ki csapás vágatban. — Helyes a Központi Bizottság határozata, elvtársak. Már régen vártunk erre a lépésre. Rendet kell teremteni a közellátásban! Hogy 30 deka hússal kevesebbet kapunk, at. semmit sem számít, mert a rizs is ér annyit De ennek a 30 dekának mi magunk Is okozói vagvunk. Sok helyütt az íizemi tanácsok sokszáz kiló húst osztottak ki olyanoknak, akik nem érdemelték meg­Igaza volt Pásztor elvtársnak. A Központi Bizottság határozata rámu­tatott a jegykiosztásban mntatkozó rendellensségekre, arra, amire Pásztor elvtára ia célzott, hogy Igen sok he­lyen „egyenlősdit" játszanak és a bányászok kárára a legnehezebb testi­munkás-pót jegyeket a hivatali vagy műszaki személyzetnek is juttatják. Kerekes István elvtárs, aki a mult hónapban 171.4 százalékra teljesítette normáját, amit úgy ért el, hogy egy műszak alatt kétszer fúrt és kétszer lőtt, ezeket mondta: — Nekünk, munkásoknak most sokkal lobban kell vigyáznunk min­den garasra, mint ahogy a kapita­listák vigváztak az 6 rendszerükben. Vigyáznunk kell a gépekre, gazda­ságosan kell bánnunk az üzem­anyaggal, a lőszerrel, olcsóbbá kel! tennünk a termelést, hogy maga­sabb legyen a munkásság reálbére. — Ami a hivatalnokokat illeti, ez is helyes intézkedés. Nagyon rossz vért szült a munkások között, amikor látták, hogy hivatalnok annyi van, mint a güzü és voltak olyanok, akik kétszerannyi fizetést szedtek, mint mi. De arra vigyáznunk kell, hogy a hiva­talnokok, akik átmennek a termelésbe, segítséget kapjanak a műszakiaktól és a szakmunkásoktól, hogy csakhamar otthon érezzék magukat és meghono­sodjanak a gépek mellett vagy a bá­nya mélyében­Ift dolgozom le az Siáves (ervet — Kitanult asztalos vagyok — mondotta Kerekes elvtárs — és meg tudom becsülni a munkát. Megbecsü­löm azért is, mert emlékszem arra az időre, amikor Belgiumba kellett men­nem a munka után. Itt teljesítem az ötéves tervet a nehéziparban, a bá­nyában. Soha ilyen jó világ nem járt még a bányászokra, mint most. A mult hónapban 12.000 koronánál töb­bet keresztem tisztán. Jut nekünk mindenre, ami keil. Igy beszélnek a dernői bányászok. Büszkén és öntudatosan, a jól végzett munka tudatában. Mert 107.5%-ban teljesítették a júniusi tervet és Du­zsik elvtárs szilárdan állította, hogy e hónapban sem lesz kevesebb. Ha minden jól megy és nem jön közbe semmi üzemzavar, akkor november végére, de talán még előbb végeznek az évi tervvel. — Talán a Nagy Októberi Forra­dalom napjára... — mondja fél­A Köztársaság Elnökének levele a tanítók országos konferenciájához iKedves Barátaiml Szívélyesen köszönöm az üdvözleteiteket és a jelentést is, melyben be­számoltatok nekem az elmúlt iskolai év eredményeiről. A mult iskolai év természetesen olyan év volt, melyben sokkal nagyobb haladást értünk el a szocialista iskola kiépítése és a szocialista nevelés terén, mint az azelőtti években. Helyesen mondja a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata a nemzeti és középiskolák tanköny­veiről, hogy »az iskola és a tanító munkájának megvannak az összes alapfel­tételei*. Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy az eddig elért eredmények­kel nem szabad megelégedni. Szocialista építésünk hatalmas fejlődése és nagy feladataink a békéért folyó harcban állandóan fokozzák a fiatalság ne­velésére és az iskolára rótt feladatokat. Ezért szükséges, hogy konferenciátok értékelje az elért sikereket és az iskola munkahiányait is és kezdeményezöen hasson a valóban magas színvo­nalú nevelés, a valóban szocialista iskola felé vezető gyorsabb előrehaladás­ra. Es ami fontos, meg kell mutatni azt, hogy éppen a tanítók az új iskoláén folyó küzdelem tényezői, hogy éppen a tanítók kezében, a ti kezetekben van ifjúságunk lelke és fejlődése. A legjobb feltételek, a legjobb tankönyvek sem segítenek, ha a tanító ezeket nem tudja alkalmazni. Ellenben a jó tanítók nagymértékben pótolni tudják azokat a hiányokat, melyek az iskola szerve­zésénél, a tankönyveknél és másutt előadódnak. halkan, szinte maga elé Duzsik elv­társ. — De ezt ne írd meg, mert nem jó dicsekedni, amikor még messze vagyunk ettől. Megírtam, mert ez a dernői bányá­szok békekötelezettségvállalása és a dernői bányászok állják a szavukat. Dernő az év eleje óta 111.2%-ra tel­jesíti tervét, egyenletesen, zökkenés­mentesen és még segítséget is ed más bányáknak. Cseng a telefon. Rozsnyóbánya bri­gádsegftséget kér vasárnapra. Duzsik elvtárs elgondolkodva vakargatja a fejét. Nem várjuk meg a választ, de ez nem első eset és tudjuk, hogy Dernő segít, mert tud segíteni. Ren­det teremtett a maga portáján és se­gíti a rozsnyói üzemeket, hogy telje­sítsék tervüket Állják a köztársaság elnökének adott szavukat A Központi Bizottság határozatá­nak egyik lényeges része a termelés gazdaságosabbá tétele. Lássuk csak, hogy állunk Dernőn ezen a téren és hogyan tükröződik ez vissza a hűség­pótlékon, amely a bányászok jutalma a norma túlteljesítéséért és a terme­lési költségek csökkentéséért. Jól állnak a hűségpótlékkal. Olcsób­bá tették a termelést, néhány hivatal­nokkal is kevesebb van, akik nem hiányoznak. Alul vannak jóval a bér­számlában megállapított összegnek s a termelékenység állandóan emelkedik. — Veszélyben voltunk, — mon­dotta Duzsik elvtárs, — mert Szop­kó bányamester, aki azóta már nincs itt, „jó fiú" akart lenni a munkások előtt és amikor csak 90%-ra teljesítették a tervet, 110-et jelentett és olyan jutalmakat fize­tett ki, amelyeket a teljesítmény nem támasztott alá. De résen vol­tunk és kiküszöböltük ezt a hibát is. — Nem nézhetnénk becsülettel a Párt szemébe, ha saját hazánkat csap­nánk be. Most megvan a 110 százalék, de nem papíron, hanem itt — mutat rá a szorgalmasan forduló csillevonatok­ra, amelyek ott zörőgnek-zakatolnak köröttünk és szállítják a vasércet. A kis mozdony ablakán mosolyogva hajol ki a fiatal gépkezelő s olajos sapká­jához emelve kezét, vidáman kiált ránk: Práci česť! Bodnár Gyuszi jelentkezett Bodnár Gyuszi a falusi szövetkezet fiatal alkalmazottja volt. Mikor meg­tudta, hogy miről van szó, hogy a bá­nyának, az iparnak emberekre van szüksége, hogy biztosítani kell a máso­dik és harmadik műszakot, otthagyta a szövetkezetet. — Azt a munkát más is elvégzi he­lyettem — mondotta és felvételét kér­te a bányába. Fiatal, egészséges fiú, kiváló bányász lesz belőle. m A dernői bányászok az üzemi gyűlé­sen határozatot hoztak. Helyeslik a Központi Bizottság intézkedéseit, min­dent megtesznek a gazdaságosabb'ter­melésért és a terv túlteljesítéséért. És ez nálunk nem üres szó, nem puszta ígéret. Nem puszta ígéret, mert elsők között voltak, akik átvették a szovjet módszereket, átvették a ciklu­sos fejtést, bevezették saját újításukat, a készletre való fejtést és egyenletesen teljesítik a tervet. A dernői bányászok határozata, ame­lyet üzemi gyűlésükön hoztak, komoly és rendszeres, jól megszervezett mun­kán alapul. Biztosítják a Párt határo­zatainak sikerét és példát mutatnak a rozsnyói bányák munkásságának. Iga­zi építők a dernői bánýászok. A j hatalmas, zöld lombos erdőkkel borí­j tott hegvek között újarcú magyar dol­gozók ők, akik erőteljesen felsorakoz­j nak Csehszlovákia Kommunista Párt­ja, a cseh és szlovák munkásosztálv i mellé, sikeresen építik közös szabad hazájukat és győzelmesen védik mun­kájukkal a békét. Horváth László Dévény — Köztársaságunk egész dolgozó népének hatalmas békeünnepe és a szocialista kultúrának diadal­mas manifesztációja. Csehszlovákia magyar dolgozói is az „új idők új dalainak" Dévényben kinyilatkoztat­ják törhetetlen békeaakratukat és szeretetüket a szocia­lizmust építő közös haza iránt. A Mezőgazdasági Gépesítés Központja végrehajtja a Központi Bizottság határozatát Pártunk Központi Bizottsága jú­nius 27-i és 28-i ülésén konkrét in­tézkedések tervezetét fogadta el, amelynek értelmében a Köztársaság kormánya hozzálátott azok végre­hajtásához. Ezek az intézkedések egyrészt a közellátásra, másrészt az adminisztratív munkaerők számának csökkentésére vonatkoznak. Az ad­minisztratív munkaerők száma az egyes üzemekben aggasztó méreteket öltött. Sokhelyütt annyi hivatalnok gyűlt össze, amennyi a dolgozó mun­kásság számának egynegyed részét tette ki, mint például a pótori szén­bányában. A Mezőgazdasági Gépesí­tés Központjában is hasonló volt a helyzet és a hivatalnokok nagy szá­ma kedvezőtlenül befolyásolta a ter­melékenység emelkedésének mérle­gét. Az elvtársak elolvasták a Párt Központi Bizottságának határozatát és megállapították, hogy a határo­zatban foglalt hiányok és arányta­lanságok meg vannak a mezőgazda­ság gépesítésének központjában és a gépállomásokon is. Elsó'sorban abban mutatkozik ez meg, hogy az állami gépállomások kiadásai roppant nagyok, másrész­ről munkájuk termelékenysége ala­csony. Sok olyan munkaerő van a traktorállomásokon, amelyek nincse­nek kihasználva, aminek tanúi vol­tunk a tavaszi munkák idején is. A traktorosok a két műszakot úgy csi­nálták, hogy egyidejűleg egy mű­szakban dolgoztak mindketten és mindegyik külön írta be a teljes tel­jesítményt és megkapták érte ter­mészetesen a teljes bért is, bár ma­ga a teljesítmény sokszor egy trak­toros normájának sem felelt meg. Ezenkívül a gépeket sem használták ki célszerűen. Nem vették ki a gé­pekből, ami bennük volt és nem akasztottak a gépek mögé megfelelő agregátokat. Nem kezelték gazdaságosan a haj­tóanyagokat sem. A gépek megtöl­tésénél a drága olaj szétömlött á földön. A traktorokon felesleges uta­kat csináltak. Csak a minap voltunk tanúi annak, hogy a rtmaszécsi ál­lomáson egy traktoros 25-ös Zetor­ral várta a kislányt, aki Fülek felől érkezett, üdvözölték egymást, a lány fölugrott a traktorra és a traktoros dalia továbbhajtott. Ez csak egy je­lentéktelen epizód, de bizonyára sok ezer és sok tízezer Ilyen és még en­nél soltkai súlyosabb esetet is felem­líthetnénk. Nem kímélték a gépeket, nem tar­tották helyesen karban és nem ola­jozták az előírás szerint. Nem dol­goztak a normák szerint és nem fej­lődött ki elégségesen a szocialista munkaverseny. A munkát nem szer­vezték meg, mert nem is tervezték rendesen és gyakran a traktoros nem tudta, mit csináljon. Sokszor néliány perccel az indulás előtt mondták meg, hova menjen. A munkát a brigádosok ellenőrzése nélkül végezték. Mint elrettentő pél­dát említjük meg Lipovszky Emil traktoros esetét aki csaknem 10 órát dolgozott Opoj községben. Ii­povszky a szeredi gépállomás trak­torosa. Maga a munka csupán 108 percig tartott. A munkahelyre az út 134 perc volt. Szerszám javítás 116 perc, szervezési okokból 90 perc Idő­veszteség. Gépelőkészités 65 perc és szolgálati beszélgetés 10 perc. Mind­ebből megállapíthatjuk, hogy csupán 1 óra 48 percet szántett a valóság­ban, amely idő alatt csupán 15 ölet szántott fel, normáját tehát csak 45 százalékra teljesítette, ami mel­lett még az alapórabérét sem ke­reste meg. Emellett hagyta elgőzö­lögni a vizet is, új vizet öntött a patakból, aminek következtében szét­pattant a tartály. Hasonló eset Ben­csata Károly aranyosmaróti trakto­ros esete, aki április 5-én egy nagy parcellán dolgozott. 395 perc teljes munkaidőből csupán 181 percet dol­gozott le. Szervezési okokból vesz­tett 181 percet, mert várta a segítő­társát és 33 perc volt a többi idő­vesztesége. A tervet csupán 60 szá­zalékra teljesítette és egésznapi nor­máját 20 százalékra. Az ehhez hasonló esetek egész so­rát tudnánk elsorolni minden gép­állomáson. Rá kell ezekre mutatni, mert így sohasem fogjuk elérni a munka megfelelő termelékenységét Az állami gépállomások a nyári munkák elé Indulnak, de meg kell állapítanunk, hogy sok állomás egyáltalán nem készült fel komolyan az aratásra. Nem ellenőrizték a nyári munkák előkészítését és ha igen, roppant felületesen. Igy pél­dául Csallóközcsütörtökön már he­tekkel előbb tudták az elvtársait, hogy aratásba mennek, de egyszer sem próbálták ki a két önkötözőből áUó agregátot, amellyel az aratást megkezdték. Ott állították össze a mezőn, ami csaknem öt óra hosszat tartott Ponyva nélkül Indultak a mezőre az új kombájnnal. A másik kom­bájnnak a mezőről csupán azért kel­lett visszatérnie, mert a kombájnos nem vitte magával azt a kulcsot, amellyel meghúzta a dobot Vas János traktoros a dunaszerda­helyi gépállomásról június 27-én hétnyomós önkötözővel 11.5 órát volt kint. Ebből az időből csak 2 órát töltött valóban munkában. Munka­kezdéskor és műszak után négy órá­ra volt szüksége az előkészületekre. Gépjavítással 2.5 órát töltött. Egy másik traktoros két ötnyomós ön­kötözőgépből álló agregátjával 14 órából csupán 4 órát dolgozott, a többi időt előkészületi munkákkal töltötte ltL Ez alatt az idő alatt csupán három hektár ősziárpát ara­tott le. Vida András traktoros 6 óra 36 pero munkaidőből csupán 39 per­cet kaszált a többi időveszteség volt. Kaszált körülbelül 30 ölet E néhány esetből is láthatjuk, ho­gyan készültek fel a gépállomások a nyári munkára. Természetesen nemcsak ezeken a gépállomásokon voltak ilyen hibák, a többi gépáUo­mások sem büszkélkedhetnek a mun­ka jó előkészítésével. Az említettek­ből látható, hogy az állami gépállo­mások is nagymértékben hibásak, hogy a munka termelékenysége te­rén ilyen a helyzet s meg kell tenni mindent hogy ezen a helyzeten ja­vítsunk. A politikai vezetők törőd­jenek azzal, hogy a Központi Bizott­ság levelét a gépállomások minden üzemi pártszervezetében megtárgyal­ják. Kell, hogy minden traktoros tud­ja, miért voltak szükségesek ezek az intézkedések. Kell, hogy minden traktoros lássa, milyen feladatok várnak reá. Használjanak ki min­den percet takarékoskodjanak a hajtóanyaggal, próbálják ki az ön­kötözők csomózóit, nehogy rozsdá­sak legyenek. A szakasz gépészének segítségével biztosítsák a gépek kar­bantartását, szervezzék meg a mun­kát két műszakban, használjanak több önkötözőgépből álló agregáto­kat és ahol a gabona nedvessége miatt második műszakban kaszálni nem lehet, töltsék ki a második mű­szakot tarlóhántással. A traktorosok­nak ismerniük kell a normákat és az egészséges szocialista munkaver­senynek keU kifejlődnie közöttüli. Az állami gépállomásokon mindenütt ott függjenek a verseny táblák, a becsület és a szégyen táblája, amely­lyel még jobban hozzájárulunk a verseny sikeréhez. Gondoskodjunk arról, hogy a nyári munkák alkal­mából is dolgozzanak az agitátorok és a munka új tartalmat kapjon a Központi Bizottság határozatainak teljesítésével. Ez a kommunisták kötelessége az állami gépállomáso­kon. Maga a Mezőgazdaság Gépesítésé­nek Központja azonnali hatállyal át­helyezte hivatalnoki karának 40 szá­zalékát a termelésbe és a központ­ban dolgozó többi elvtársak vállrJták, hogy a rendes munkaidőben, túlórák nélkül Is elvégzik ezek munkáját A Központi B'zottság határozata nyomán tehát a MezőgazSnság Gé­pesítésének Központjában is megin­dult az erőteljes akció, amolyaek eredménye a mwnka termelékenysé­gének felszökő táblázata lesz. A Párt határozatai mindig az egész dolgozó nép érdekében történnek és ez a ha*, tározat is meghozza a kívánt ered­ményt, gyorsabb előrehaladásunkat a szocializmus felá.

Next

/
Thumbnails
Contents