Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-31 / 177. szám, kedd

~ UJ SIÖ — harcos példátmutatő élete 1951 július 31 a marxiszmus-leninizmus méiy ismeretével volt egybekapcsolva. " Rudolf Slánskv beszámoló ia bemutatja azt a 10 évet, amely azóta eltelt, hogy először találkozott Cajthaml vörös katonával, azt a 10 évet, amelynek során a diákból a munkásosztály élharcosa, a munkásharcok meggondolt stratégája és taktikusa nőtt fel: „a helyes politikai vonalat az képezi, — mondotta Rudolf Slánsky beszámolójában, —»• ha a Párt nemcsak helyesen megállapítja a taktikát, ha a Párt nemcsak helyes jelszavakat tűz ki, hanem ha ugyanakkor ezen taktika segítségével a munkásság tömegeit harcra mozgósítja". Igy beszélt Rudolf Slánsky, Klement Gottwald egyik legközelebbi munkatársa, a történelmi jelentőségű V. kongresszuson. • * * Az V. kongresszus után a burzsoázia leplezetlen terrorhadjáratot kezdett a Kommunista Párt ellen, amelyet még fokozott a növekvő válság. A kommunista funkcionáriusok letartóztatásé napirenden volt, a vörös sajtót üldö?ték, a haladószellmü szervezeteket betiltották. Az üldözés ugyanakkor a dolgozók és a munkanélküliek mindennapi követelményeiért folyó harc a Pártot a pártmunka újabb módszereihez vezették. amellyel a Párt ellenállt a burzsoá gépezet terrorjának. Rudolf Slánskyt, akit az V. kongreszszus után a prágai kerületi szervezet vezetésével bízta meg, Ezerkilencszáz harmincban a központba hívták, hogy innen szervezze a Párt felépítését a kezdődő nehéz harcokra. Elég, ha visszagondolunk a munkanélküliek számára e válság egyes éveiben, hogy helye-: fényben lássuk a Kommunista Párt feladatát, amely a város és a falu dolgozó népének egyedüli támasza volt. A dolgozó nép volt az, amelye a kizsákmányolók a gazdasági válságból eredő minden terhet hárítottak. A dolgozó nép életszínvonala a minimum alá csökkent. A munkanélküliek menetei fáradtan vonultak végig a városokon, a rendőrség és a katonaság állandóan készenlétben volt. Az elnyomott nép egyedüli reménye a Kommunista Párt volt, amely még abban az időben sem hagyta félbe a harcot a gyilkos kapitalista rendszer ellen, amikor majdnem egészen illegalitásba kergették A burzsoázia félve a tömegek forradalmi megmozdulásától, előzetes intézkedéseket hajt végre: a védtelenek közé lövet. 1930-ban_ Radotínban az elállatiasodott csendőrök a gyerekek felvonulásába lőnek. Duxban 1931-ben a csendőrök a demonstráló bányászokba lőnek. A mostani sztrájk, amely kiszélesedett egész északra és Moravská Ostravát is elérte, szintén a munkások bestiális gyilkolásával járt. És amikor 1933-ban a német monopolisták segítséget nyújtottak Hitler hatalomrajutásához, a cseh burzsoázia, amelyet a hitleri rendszer példája buzdított, a Kommunista Párt elleni legszigorúbb megtorlásokhoz folyamodott. Azonban a Párt, amely harcot folytat legalitásért, emellett azonban felhasználja az illegális munka módszereit is, betűről-betüre teljesíti az V. kongresszus programmját, amelynek vezérvonalát jóváhagyta 1931-ben a VI. kongresszus is. amely hangsúlyozta a tömegek napi érdekeit, fáradhatatlan védelmének szükségszerűségét. Rudolf Slánsky, aki ezen a kongresszuson a szakszervezeti munkáról és az üzemekben kifejtett munkáról mond beszámolót, a pártgépezetben dolgozik és minden szervezési képességét az új forradalmi megmozdulás nagy művének szenteli. R-észtvesz a sztrájkokban, szervezi a munkanélküliek felvonulásait, bérharcokat vezet, segít a Párt építésében az élesedő osztályharc körülményei között, olyan körülmények közt, amikor a burzsoázia a kommunistaellenes terror folytatásával egyidőben fasiszta szervezeteket alapít, élükön Kramar-sal, Hodácscsal és Stŕibrnyvel. Nem véletlen, hogy éppen a „nemzeti egységpárt" megalakításának idejében elfogató parancsot adtak ki a Kommunista Párt vezető tényezőj K'ement Gottwald és Rudolf Slánský eilen. A burzsoázia azt akarta elérni, hogy a Pártot megfossza bolsevik vezetésétől. amely már megmutatta, hogy nemesak harcolni, hanem győzni is tud. Az elfogató parancs azonban nem segített a burzsoázián. A Kommunista Párt ebben az dőben a tömegek közé bevetette a Köztársaság fasizmus elleni védelmének jelszavát, tényezőin. Gottwald és Slán6kýn keresztül tájékoztatta a dolgozó népet a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának eredményeiről, amelyen Dimitrov György, a lipcsei Egy bolseviki tárgyalás hőse felhívta valamennyi állam dolgozóit, hogy népfrontot alakítsanak a béke védelmére a fasizmus ellen. A Párt a választási harcokból győztesen került ki. Fiatal kommunista káderek kerültek a képviselőházba, hogy innen bélyegezzék meg a burzsoázia áruló politikáját, amely kész a Köztársaságot inkább Hitlernek átadni, semhogy elfogadja a Szovjetunió segítségét a nemzet létéért folyó harcban. Rudolf Slánskyt a választások sovédelméért kifejtett harcában megnyerlasztotta a nemzetgyűlés képviselőjévé. A parlamentben ezután gyakran hangzott fel szava az üzemek és falvak felé. Leleplezte a cseh agrárok és fasiszták imperialista cselszövényeit és intrikáít, akik a dolgozó nép ellen szövetkeztek Henleinnel, szervezte az összes demokratikus erők egységes harcát a fasizmus és a háború ellen, megszervezte a segítséget a demokratikus Spanyolország számára, amelver rávetették magukat Franco hordái, a náci és az olasz beavatkozók bandái. A Kommunista Párt a Köztársaság védelméért kifejtett harcában megnyerte minden becsületes hazafi megbecsülését. A Párt gottwaldi vezetésének egy tagja sem takarékoskodott erejével, hogy megmentsék a Köztársaságot a habzsoló nácizmus elől. Rudolf Slánsky 1938 március 3-én a képviselőházban felszólalt és leleplezte Beran kapcsolatát Eisenlohr német követtel. Hogy ezeknek a megbeszéléseknek milyen volt a hátterük, ez megmutatkozott a szeptemberi napokban, amikor Beneš. bár Klement Gottwald által személyesen tájékoztatva volt arról, hogy J. V. Sztálin egy beszélgetés során megígérte neki a Szovjetunió segítségét Csehszlovákiának, ha a kormány erre felkéri, meghódolt a nácizmus előtt, amelvet a cseh burzsoázia számára kevésbbé tartott veszélyesnek, mint a nemzet létének megmentését a szovjet segítség felhasználásával. Ezerkilencszázbarmincnyolc Akkor, 1938 őszén. Rudolf Slánskyt és Ján Svermát megbízták azoknak az előkészületeknek végrehajtásával, amelyek szükségesek a Párt illegalitásba való átmenetéhez. A Kommunista Párt, amely következetesen követelte a Köztársaság védelmét és amelvet ezért München feloszlatott, jól tudta, hogv München csak az első lépés Csehszlovákia és a náci Németország határaitól keletre fekvő további államok ellen. Ezért olyan intézkedéseket tettek, melyeknek az volt a feladatuk, hogy lehetővé tegyék a pártszervezetek és funkcionáriusok intenzív tevékenységét a náci megszállás veszélyes feltételei között is. Amikor azután Rudolf Slánskyt 1938ban a Párt Moszkvába hívta, hogy itt a csehszlovák rádió küldését vezesse, a kommunista földalatti gépezet már teljes mértékben működött. Mozgósította a cseh népet Beran árulása ellen ... • »Támogatjuk azokat a nemzeteket, amelyek a támadás áldozataivá váltak és hazájuk függetlenségéért harcoltak.* J. V. Sztálinnak ezen szavai, amelyeket az SzK(b)P XVIII. kongresszusán mondott, alapjává váltak a gottwaldi vezetés felszabadító harcának, amely állandó kapcsolatban a hazánkban működő illegális központi bizottsággal, kérlelhetetlen harcot indított a náci megszállók ellen a cseh országrészekben, Szlovákiában pedig a hitlerista lakájok, az áruló Tiso-klikk ellen. Az SzK(b)P és a Szovjetunió testvéri segítsége, valamint J. V. Sztálin személves segítsége lehetővé tette a CsKP gottwaldi vezetésének Moszkvában, hogy teljes mértékben kifejleszthesse a megszállók elleni harcot. A náci megszállás nehéz éveiben megmutatkozott, hogv milyen kádereket edzett meg a Párt. Senkisem kételkedhetett abban, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja az, amely élén áll a nemzeti szabadságért folytatott harcnak, amely egyesíti az egész nemzetet, minden becsületes hazafit határozott ellenállásra mind a hitleri gyilkosok, mind az áruló burzsoázia ellen, amelynek árulását teljes egészében és aljaságában leleplezte az egész nemzet előtt. Míg a londoni emigráció tevékenysége elsősorban arra irányul, hogy a háború befejezése után sértetlenül megmaradjanak a kapitalizmus osztálvpoziciói, míg a csődbe került burzsoá demokrácia politikusai még a háború során tárgyalásokat folytattak, hogv biztosítsák háhorú utáni pozíciójukat és nem átallották piszkos intrikákat folytatni a Szovjetunió ellen, amely 1941 júniusától a második világháború fő terhét viselte, addig a gottwaldi vezetés a hazai illegális Központi Bizottságra támaszkodva, folytatta a nácik ellen irányuló harc vezetését. Rudolf Slánsky ebben az időszakban is Klement Gottwald oldalán állt. A moszkvai csehszlovák rádióban, ahol mint vezető szerkesztő dolgozott, a cseh és szlovák népet az ellenség elleni harcra buzdította, rámutatott a felszabadító harc útjára, a megszállók és lakájaik elleni könyörtelen harc útjára és rávilágított azokra a távlatokra, amelyeket a londoni burzsoá emigráció igyekezett elsötétíteni, elködösíteni, mivel a nép egységes ellenállását, élén a munkásosztály élcsapatával, a Kommunista Párttal, veszélyesebbnek tartotta jövőbeli léte szempontjából, mint a véres hitleri hóhérok gyilkolását. Ugyanolyan energiával vett részt Rudolf Slánskv a Moszkvában kiadott Csehszlovák Lapok szerkesztőségi bizottságának munkájában, mint ahogy a rádióban dolgozott. És Rudolf Slánsky résztvesz a marxi-lenini irodalom fordítási munkáiban is. A marxista eszme volt a felszadító harc gerince, ez volt az alapja annak a hősiességnek, amellyel a kommunisták a megszállók és árulók elleni harcukban kitűntek. Amikor a Szovjetunió nagyvonalú segítsége lehetővé tette a csehszlovák katonai egységek megalapítását szovjet területen, Rudolf Slánsky Klement Gottwald megbízásából résztvett szervezésükben és politikai nevelésükben. Ezerkilencszáznegyvennégy 1944 júniusában Klement Gottwald Rudolf Slánskyt Kievbe küldte Sztrokacs tábornokkal, az ukrajnai partizánok vezérkarának képviselőjével együtt. Ebben az időben Szlovákiában napról napra fokozódott a partizántevékenység. A szlovák nép, amelyet felbuzdított a hősi szovjet hadsereg előnyomulása és fegyveres harcot kezdett az áruló Tiso-klikk és a hitleristák ellen, akik megszállták Szlovákia minden stratégiailag fontos pontját. A Kiev melletti vezérkarban Rudolf Slánsky gondoskodott a partizán egységek tagjainak politikai neveléséről és egyben terveket dolgozott ki Szlovákiával való harci bevetésükre. Ennél a feladatnál is megmutatkozik a Párt következetes vonala, Rudolf Slánsky itt is olyan harci feladatokat végez, mint a múltban. A partizánegységek harcai stratégiai terveinek kidolgozása folytatása annak a harcnak', amelyet a tömegsztrájkok idején a burzsoázia ellen vezetett. Közvetlen kapcsolat van a között a terv között, amelyet 1929-ben a CsKP V. kongresszusán mondott beszámolójában hozott fel és a dolgozó népnek a hitleri nácik és az áruló burzsoázia elleni harca között. Ezért, amikor a szlovák nép harca nyilt felkeléssé változott, amelynek Kelemnt Gottwald biztosította a Szovjetunió közvetlen segítségét, Rudolf Slánskvt megbízták, hogv a felkelés központjából, Besztercebányáról Ján Svermával együtt irányítsa a harci akciókat és a forradalmi mozgalom politikai fejlődését. Rudolf Slánskv jelenléte, aki Aszmolov tábornoknak, a csehszlovákiai partizánmozgalom vezérkari főnökének helyettese lett, és Ján Sverma politikai ténykedése fontos tényezőivé váltak a szlovák nemzeti felkelésnek, amelyet elejétől fogva nemcsak a nácik fegyveres ereje fenyegetett, hanem a londoni burzsoá emigráció cselszövényei, és az SzKP-ben rejtőző burzsoa-nacionaliste ügynökök, Husák UJSZ

Ö és Novomeský is, akik felhasználták azt, hogy a náci börtönökben volt Široký, Duriž, Bašťovanský elvtárs és mások, hogy a szlovákiai burzsoázia agrárcsoport jávai együtt cselszövénveket szőjenek a felkelés politikai programmja ellen, a cseh és szlovák dolgozó nép egységes Csehszlovák Köztársasága ellen. Rudolf Slánskv és Ján Sverma, a Párt moszkvai vezetésének tekintélyére, valamint a szlovák dolgozó nép börtönben levő vezéreinek, V. Siroky és J. Duriš és a többiek tekintélyére támaszkodva, kiharcolták a felkelés politikai vonalát. A felkelésnek a burzoázia ügynökei által tervezett árulása sem akadályozhatta meg a győztes szovjehadsereg további előnyomulását és nem vehette el a szlovák dolgozó néptől a felkelés gyümölcseit. A szlovák nép a felszabadító harcokban meggyőződött az ellenállás moszkvai vezetésének helyes vonaláról, az egyedüli útról, amely Szlovákia felvirágoztatásához vezet, a cseh és szlovák dolgozók törhetetlen szövetségének útjáról a nagy Szovjeunió védelme alatt. Amikor a katonai egységek áruló parancsnokai Golian és Viest 1944 októberében parancsot adtak hadseregüknek, hogy hagyják fel a harcot és így befejezték árulásokat, Rudolf Slánsky és Ján Sverma a partizán vezérkarral és a partizán egységekkel a hegyekbe vonul, hogv innen folytassák harcukat a náci hordák ellen a győztes szovjethadak megérkeztéig. Ebben a harcban az Alacsony-Tátrában jeges zivatarban a náci hordák hatalmas erejétől üldözve. 1944 november 10-én elesett Ján SvermaA partizán vezérkar azonban folytatta a harcokat, nem tört meg a harcok folyamatának sok kifejezhetetlen szenvedése alatt. Február 19-én a harcosok átküzdötték magukat a fronthoz és kezet fogtak a szovjetkatonákkal, akik feltartóztathatatlanul vonultak Nyugat felé. Rudolf Slánskv teljesíette harci feladatát, amelvet Klement Gottwald tűzött ki neki. Moszkvába repült, hogy résztvegyen a csehszloák kormány megalakítására irányuló tárgyalásokon Klement. Gottwald programmja alapján, amelv a nemzeti történelembe mint a dicső kassai kormányprogramm került. A felszabadulás éve Szlovákiában és Morvaországban a szovjethadsereg által felszabadított területeken a Kommunisa Párt szervezetei elkezdték építeni az új, boldog életet. S amikor a szovjet tankegységek a történelem során egyedülálló akcióv?' felszabadították Prágát s megmentették a pusztulás elől. a Kommunista Párt kijött az illegalitásból, hogy a háborúutáni újrafelépítés motorjává, az új, boldog, a kizsákmányolók és kizsákmányoltak nélküli élet építésének mozgató ereiévé váljon. A bizalom és szeretet, amelyet a Kommunista Párt a München-előtti Köztársaságban vívott harcok során a munkásosztálynál és a dolgozó parasztoknál szerzett, azok a harcok, amelyeknek során a Kommunista Párt egységesítette az egész nemzetet a megszállók elleni harcra, voltak okai annak, hogy Kommunista Párt élén a gottwaldi vezetéssel 1945 májusa után a nemzet vezető erejévé vált, a munkásosztály és az egész dolgozó nép vezérévé. Ügy, ahogy évekkel ezelőtt Prágában, most is állandó figyelmet fordít a úgy mint 1948 fabruárjában Rudolf Slánskv az építő feladatok megoldásában most is, állandó figyelmet fordít a káderek eszmei nevelésére és feilődésükre. Az építési feladatok teljesítését lörlletet'en és elválaszthatatlan egységbe kapcsolja a marxi-lenini neveléssel. „A pártiskolázás feladata", — mondotta Rudolf Slánskv a CsKP IX. kongresszusán, amelv a Pártnak és a dolgozó népnek megadta a vezérvonalat a szocializmus építéséhez hazánkban nem a formulák magolása, hanem a marxizmuí-leninizmus élő tartalmának megértése, hogv a Párt tagjai és funkcionáriusai eszmeileg fel legyenek vértezve politikai munkájukban, hogy az elsajátíott elméleti ismereteket a mai nagy feladataik teljesítésénél felhasználhassák és konkretizálhassák" J i r i 2 á k. • Rudolf Slánský elvtárs, Klement Gottwald és Ján Sverma társaságában. Gottwald elvtárs, közvetlen munkatársával, Pártunk főtitkárával, Rudolf Slánský elvtárssal.