Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-29 / 176. szám, vasárnap

-i u J sm ­Pénzügyi zűrzavar Nyugaton 1951 július 21 ——— UJ §10 Az Atlanti egyezményhez tartozó országokban a gazdasági életet egyre fokozódó mértékben átállítják a 'há­borús termelésre, aminek egyre nö­vekedő infláció a következménye. Hal­latlan mennyiségű nyersanyagból fegyvereket és muníciót készítenek s mindezt mint a hadviseléshez szüksé­ges készletet felhalmozzák. A béke­fogyasztás céljára szolgáló áruk ter­melése hanyatlik. Ennek pénzbőség és infláció a következménye mindazok­kal a bajokkal, amelyek az infláció nyomában járnak. Ehhez járul még az a tény, hogy az Atlanti-blokk orszá­gainak kormányai fegyverkezési költ­ségeiknek fedezésére felesleges meny­nyiségü papírpénzt hoznak forgalom­ba. Az inflációs gépezet tényezőinek, a pénzkibocsátásnak, kölcsönök kiírásá­nak, a hitel túlfeszítésének, az adók emelésének, következménye más-más sorrendben mutatkozik az Atlanti­tömb minden államában. De mindenütt infláció következik be, amit az idéz elő, hogy a gazdasági életet a hadvi­selés alapjává alakítják át. Washington az 1950. év második felében kezdte meg a nyílt támadást Koreában és ettől az időtől kezdve további dollármilliárdokat fek tettek »be pusztító fegyverek gyártásába az Egyesült Államokban és a tőlük függő országokban. A pénz gyorsan elérték­telenedik, az árak feltartóztathatatla­nul emelkednek, közben pedig a bérek vásárlóereje, a dolgozók reálbére sza­kadatlanul csökken. A munkanélküliek száma felszökik, mivel a béketerme­lést korlátozták. Az amerikai kapitalista mamutválla­latok a második világháború alatt, több mint 115 milliáid dollár hasznot zsebeltek be. A háboiú következtében némileg növekedett az amerikai ter­melés terjedelme, míg a háborút meg­előző évtizedekben pangás akadályozta a fejlődést. A Ford Knoks (Kentucky) földalatti kazamatáiban elraktározott aranykészletek az elmúlt évben meg­haladták a 24 milliárd dollárt s fgy a nyugati világ aranykészleteinek két­harmadát képviselték. A háború utáni Időben azonban az amerikai dollár, bár az ipari és mezőgazdasági terme­lésben bizonyos emelkedés mutatko­zott, állandóan veszített értékéből. Ezt az elértéktelenedést mutatja a nagy­kereskedelmi árak alakulása az Egye­sfiit Államokban. Feleslegesen nagy­mennyiségű pénz van forgalomban. A háború előtti állapothoz képest a pénzforgalom eszközeinek mennyisége 4—5-szörösére nőtt. Az Egyesült Államok államadóssá­ga a háború előtti állapothoz képest csaknem hétszeresére emelkedett. A krónikus deficit, melyet főleg a lázas fegyverkezés okoz, Trumant újabb és újabb államkölcsönök felvételre kény­szeríti. Ennek következtében az állam­adósság szaporodik. El lehet monda­ni, hogy az Egyesült Államokban a háborús előkészületek a teljes nemzeti jövedelemnek, több mint 35%-át nye­lik el. Gazdasági szempontból ez to. vábbi, egyre erősödő és zűr-zavaros Infláció előidézője. A pénzforgalmi eszközök felesleges bősége, a meg­gyorsult pénzforgalommal együtt ki­élezett aránytalanságot idéz elő az áruk kereslete és kínálata között, ami­ből azután az áraknak az Inflációs időkre jellemző fokozódása áll elő. Truman kivezető útat keres az ál­lam eladósodásából adóemelés útján. A költségvetés kiegyensúlyozására a jövő esztendőre új adókat követel, leg­alább 10 milliárd dollárnyi értékben. Az USA uralkodó körei az Atlanti­tömbhöz tartozó szövetségeseikre is rákényszerítik az egyre erősödő inflá­ciót. Anglia a háborút követő években 6Úlyos inflációt él át s ez már 1949­ben a fontsterlingnek több mint 30%­os elértéktelenedését idézte elő. Ang­liában ma csaknem háromszor annyi értékű bankjegy van forgalomban, mint a háború előtt. Az Infláció Franciaországban is fo­kozódik. Itt 15-ször annyi pénz van forgalomban,. mirt a háború előtt, és a frank vásárló ereje egyhúszonnegye­dére süllyedt. A francia fegyverkezési költségvetés a mult évben 700 milliárd frankot ért el. Az idén mintegy 1300 millió íranknyi hadügyi kiadással számítanak. Hasonló jelenségeket lehet észlelni Nyugat-Németországban', Olaszország­ban és a Benelux államokban: fegy­verkezési lázt, adóemelést, az állam­adósságnak és a pénzforgalom eszkö­zeinek növekedését, a reálbérek csök­kenését és feltartóztathatatlan drágu­lást. Ma azokban az államokban, ahol Amerika diktál, pénzügyi zűr-zavar uralkodik. Az infláció olyan méreteket öltött, hogy a gazdasági és társadalmi viszonyok szélsőséges kiélesedéséhez és a gazdasági élet súlyos megráz­kódtatásaihoz vezet. Bandftizmus és éhség MMm az amerikai . megszállás alatt lévő Szöulban Cshe lm Szik, a 33-as liszlnmanlsta hadosztály foglyul esett katonája be­számol a Koreai Központi Távirati Irodának az amerikaiak által meg­szállt Szöulban uralkodó helyzetről. — A mi egységünk katonái — mon­dotta Cshe lm Szik — látták, hogy az amerikaiak milyen borzalmas nyomort és éhséget hoztak a szöuli dolgozók­ra. A város utcáin koldusok tömege kóborol. Az élelmiszerárak — külö­nősen a rizsé — elképzelhetetlen ma­gasságba emelkedtek. A városban banditizmus uralkodik. A részeg amerikai és más külföldi katonák állandóan lövöldöznek. Egy húszéves asszony — mondja Cshe lm Szik — elmondotta, hogy héttagú csa­ládjából csak ő maradt életben és rá is éhhalál vár. A család többi tagjait az amerikaiak pusztították el. »Azt akarjuk, hogy vége legyen a háború­nak és az amerikai csapatok hagyják el országunkat* mondotta az említett i asszony Cshe lm Sziknek. Nagyszabású angol katonai előkészületek a közel- és középkelefi országokban Az egyiptomi lapok beszámolnak az angolok közel- és középkeleti háborús előkészületeiről. A Liva-el-Dzsadid című lap közli, hogy a Szuezi csatorna övezetében, Fajidban nemrégiben tanácskozást tartottak a középkeleti angol fegyve­res erők három fegyvernemének fő­parancsnokai és elhatározták, hogy Port-Saidot és Port-Fuadot angol ha­ditengerészeti támaszponttá változtat­ják. E határozat értelmében Port-Said­ban már épitik is a kikötőt. A lap a továbbiakban beszámol ar­ról, hogy az elmúlt héten négy hajó érkezett Port-Saidba — mindegyiken 1200 katona volt. E héten még néhány, katonaszállítmány érkezik a Szuezi csatorna övezetébe. Az A1 Miszri közli, hogy Fáidból Irakba naponta 22 négymotoros szál­lító repülőgépet indítanak. A gépek tankokat, ágvúkat, lőszert és ka­nákat szállítanak. A lap hoz­záfűzi, hogy négy másik repülő­hozzáfűzi, hogy négv másik repülő­gép felszerelést és élelmiszert szállít Nairobiba, két gép Abadanba, kettő pedig Adenbe. Kolumbiában terrorista gyilkosság áldozata lett Julio Rincon elvtárs, az egyik tartomány pártelnöke Kolumbiában bestiális módon meg­gyilkolták a Walle del Cauka tarto­mány Kommunista Pártja elnökét, Julio Rincont. A reakciós sajtó azon fárad, hogy ezt a bestiális gyilkossá­got rablógyilkosságnak tüntesse fel. gyilkosságok és üldöztetések hátteré­ben Lauré Gomez, a fasiszta diktátor húzódik meg. Julio Rincon elvtárs temetésén a kolumbiai Kommunista Párt végre­hajtó bizottságának főtitkára, Gll­A kolumbiai Kommunista Párt ezzel I berto Vieira mondott gyászbeszédet, szemben a kolumbiai kormányhoz in­tézet tiltakozó jegyzékében követeli, hogy a vizsgáló bizottságot úgy ál­lítsák össze, amelyben olyan tag is résztvesz, akit a kolumbiai Kommu­nista Párt Központi Bizottsága hoz javaslatba. A Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tiltakozó jegy­zéke hangsúlyozza, hogy a bestiális aki hangsúlyozta, hogy a terror és az erőszak politikája az amerikai im­perllaista háborús szervek egyik ré­szét képezi. Felhívta Kolumbia né­pét, hogy még határozottabban száll­jon síkra a háborús uszítók gangsz­terpolitikájával és a béke ügyét még lángolóbban, még önfeláldozóbban vé­delmezze. A Kizpeniš Hemzeti Bizottság gazdasági előadói hivatalának hirdetménye A bratislavai Központi Nemzeti Bi­zottság az ötéves tervre vonatkozó 241/48. sz. törvény 29. §-a 2. bekezdé­sének g) pontja és 37. §-ának 1.-bekez­dése értelmében felhívja a Bratislava város területén lévő összes épületek és házak tulajdonosait, haszonélvezőit, birtoklóit, gondnokait, nemzeti gond­nokait és házmestereit, hogy 1951 augusztus 15-ig • jelentsék be a Központi Nemzeti Bi­zottságnak az épület fekvése szerint illetékes kerületi tanácsánál minden k-jsebb építészeti és ipa i karbantartási munkát, valamint azokat a beruházási jellegű karbantartási munkákat is, amelyeket az egyes épületeken legkö­zelebbi időben végre kell hajtani. Az esetben, ha a bejelentésre köte­les személy nincs jelen, beadhatja a jelentést akárki az épület bérlői kö­zül. A bejelentésen tömör formában bi­ványokon kell tenni, amelyeket az ille­tékes kerületi tanács ad ki. E nyomtat­ványokon meg van magyarázva, hogy mit kell érteni kisebb karbantartási munkákon és beruházási jellegű mun­kákon, valamint mindenfajta ipari munkán az építkezési szakmában. A bejelentésen tömör formában bi­zonyítsa olyan szakember, aki az épí­tészeti vagy ipan szakmában dolgozik, hogy a kért javítások helyesen vaSiak felsorolva és a bejelentett anyagszük­séglet és pénzügyi költség reális. A fenti szakszerű becslés ügyében fordul­janak a tulajdonosok olyan szakembe« rekhez. akik a házban vagy a közel­ben laknak. A kerületi építészeti mű­szaki hivatalt csak a legszükségesebb esetekben kérjék fel a becslés elvég­zésére. Felhívok minden szakembert, építé­szeti és gépészeti technikust, hogy le* gyenek ebben az akcióban polgártár­saiknak és a népi közigazgatásnak készségesen és díjmentesen segítsé­gére. Egyszersmind megjegyzem, hogy a bejelentett karbantartási munkálato­kat fokozatosan, sürgősségük szerint és az 1952. évre karbantartásra előírt irányszámok szerint fogjuk besorozni a tervbe. A jövő évben tervenkfvüll munká­kat csak kivételes esetekben fognak végrehajtani. Az an/agi eszközök biztosításának módjára az ingatlanok birtokosai külön figyelmeztetést kapnak ármunkáknak a tervbe való felvétele után. E hirdetmény nem vonatkozik ipari épületekre és olyan nemzeti vállalatok­ra, amelyek az épületek karbantartását saját üzemben végzik. Bratislava, 1951 július 23. Paštrník, gazdasági előadó. I jugoszláv katonák nem hajlandók Titőért vérüket áldozni Az amerikai háborús uszítók nagy reményeket fűznek a jugoszláviai had­sereghez, amelyet a béketábor orszá­gai elleni háború élcsapatában akar­nak felhasználni. Az amerikai impe­rialisták ezen szándékait világosan juttatta kifejezésre a New Herald Tibuneban Joseph Alsott, a hírhedt amerikai háborús usztíó amerikai új­ságíró. Joseph Alsott cikkében az amerikai dollárhitellel foglalkozott, mely nem kisebb összeget tesz ki, ,mint félmilliárd dollárt. Közleményé­ben ezeket írja: »Sokkal mélyebb oka Morrison alsóházi beszédét bírálja a Daily Worker Morrison június 25-én az alsó­házban Anglia külpolitikájával fog­lalkozott. A londoni Daily Worker Morrison megnyilatkozására rögtön válaszolt és részletesen taglal­ta az angol külügyminiszternek Nagy­Britannia külpolitikáját érintő állítá­sait. Daily Worker Morrison beszé­dével kapcsolatosan leszögezi, hogv az úgynevezett angol munkáskormány a béke elsőszámú ellenségeivel, az ame­rikai háborús uszítókkal karöltve, lá­zas tevékenységet fejt ki, hogy hábo­rús terveiknek megvalósítása érdeké­ben maguk mellett sorompóba állítsák az emberi társadalom leghitványabb söpredékét. A demokrácia és a sza­badság nevében a mult háború go­nosztevőit ismét korlátlan hatalomhoz juttatják, s ahogy Japánban újjáélesz­tik a japán íasiszta militaristák által vezetett hadsereget, hasonlóképpen erőszakolják Nyugat-Németország új­rafelfegyverzését is, melvnek vezeté­sét volt fasiszta hitlerista tábornokok­ra bízzák. Az Atlanti blokba örömmel verbuválják azokat az országokat, amelyekben a fasizmus uralkodik. így lelkesedéssel kapcsolták be ebbe a há­borús Paktumba a leudális reakciós Tö­rökországot, a íasiszta Görögországot, hogy alkalmas liadibázisokat építsenek ki a Szovjetunió ellen megindítani kí­vánt háborús akciójuk számára. A Daily Worker Morrison beszédét bírálva, ezeket állapítja meg: Angliában a legutolsó héten végbe­ment szakszervezeti konferenciákon a kiküldöttek megbízottaik nevében min- I lépjen szövetségre Spanyoltfrszág vé­denütt Anglia dolgozó népének azon hő óhaját tolmácsolják, hogy vessenek végeit a koreai háborúnak, kövessenek el mindent annak érdekében, hogv a Szovtetunió által előterjesztett béke­javaslatok alapján az öt nagyhatalom közötti egyezménnyel rendezzék az összes vitás kérdéseket- Morrison megnyilatkozásában az angol nép béke­óhaját keresztül akarja húzni. Ahelyett, hogy békére törekvő politikáról tett volna tanúbizonyságot, az országot to­vábbi fegyverkezési költségekbe akarja rántani és oly hadseregek felfegyver­zésére akarja az angol polgárok adó­filléreit fordítani, amelvek mindig a civilizált világ ellenségei voltak. A brit népnek Morrison azt ajánlja, reskezű diktátorával, Francóval, a fa­siszta görög királlyal, a reakciós Tö­rökországgal, tehát azokkal az orszá­gokkal, amelvek a háború súlyos pil­lanataiban elutasították a segítőkezet és Hitlerrel kacérkodtak. Truman és az amerikai kormány a koreai íegyverszüneti tárgyalásokra azzal reagált, fokozta a fegyverkezési versenvt, a Szovjetunió elleni háborús előkészületeit. A Dailv Worker végül megállapítja, hogv Anglia kormánya azzal, hogy az amerikai érdekek ki­szolgálója, nem az angol dolgozó nép érdekeit és nem a világ népei túlnyo­mó többségének követelését tartja szem előtt, hanem néhánv tőkés há­borús törekvéseit támogatja. Háromórás tüntetés a rendőrterror ellen Teheránban A" Iráni főváros lakossága még mindig a július 15-i népi tüntetés ha­tása alatt él. A meggyilkoltak, sebe­sültek és letartóztatottak hozzátarto­zói minden nap tüntetnek a városban. Július 24-én 400 anv'a gyermekével együtt három órán keresztül tűnte­tett a Madzslisz épülete előtt. Hatal­mas transzparenseket vittek. Az egyik jelmondat: >Aldozataink nevében kö­veteljük az iráni nép életének biztosí­tását!* 1 -.ii... A tüntetőket ä rendőrség szoros gyűrűvel vette körül, katonákat hívtak a városba és a tüntetők megfélemlíté­sére 20 tank vonult fel az utcákon. A »ToIu« című lap ezzel kapcsolatban rámutat, hogy ezzel a »tankparádé­va!« a hatóságok új véres eseménye­ket akarnak kiprovokálni, hogy ismét jogcímet találjanak a szükségállapot bevezetésére. van annak, miért invesztálunk olyan nagy összegeket Jugoszláviába. Egy­szerűen azért, mert törekvésünk, hogy a vasfüggöny innenső oldalán nagy és erős katonai erőt képezzünk ki. Természetesen ebből nagy haszonra is akarunk szert tenni. Az invesztált pénzből és a leszállított áruból egy­aránt hasznot akarunk látni. Ebből a szemszögből Jugoszlávia előnyös üz­let számunkra. Titonak ma 32 had­osztálya van, amelyeket az amerikai tisztek minőségi szempontból kivá­lóknak tartanak. Alsott ezután arról Ir, mennyivel olcsóbb az imperialisták számára, ha Tito-zsoldosokat verbuválnak és sze­relnek lel, mintha az Atlanti-paktum keretén belül európai hadsereget kell létesíteniük. »Szükséges ebből a szempontból megítélni a dolgokat — igv ir Alsott —, mert mennyivel ol­csóbb Jugoszláviában az erők meg­vásárlása, mint például Franciaor­szágban. Mindezt számbavéve őrült­ség lenne, ha nem használnánk ki azt a kiváló alkalmat, amely számunkra Jugoszláviában mutatkozik.* Az amerikai háborús uszítók, igen, ilyen cinikusan és önhatalmúlag be­szélnek a jugoszláv katonák sorsáról, akiket a Tito-féle fasiszta banda Tru­manéknak ágyútöltelékül készségesen felajánlott. Ezt írja Alsott és ehhez hasonlókat írnak az amerikai uszító­lapok tucatjai. Azonban egy lényeges bökkenő van a dolgok körül. Es pe­dig az, hogy a valóság egészen más képet mutat, mint amelyre Trumannak ez a háborúra uszító bértollnoka hi­vatkozik. Mert a tények mások és a valóság más — ezt bizonyos burzsoá sajtókörök is kénytelenek elismerni. Idézzük csak Perinét, a svájci reak­ció szolgálatában álló publicistát, aki Alsott kalkulációjával kapcsolatban nvomatékosan kijelentette, hogy ké­telkedik az amerikai újságíró megál­lapításainak " helyességében. Perine megállapítja, hogy Titoék hivatalos statisztiáját áttanulmányozva meg­állapította: Titoék kormányának fenn­állása óta Jugoszláviában minden har­madik családnak egy-egy tagját vagy elítélték már, vagy pedig most van. az ügye a Tito-csendőrök előtt kivizs­gálásra. Es Perine tovább megy, kö­vetkeztet és a következtetése ez: „Az, hogy ily családokból származó katonák életüket feláldozzák olyan há­borúban, amely a családtagjaikat fog­vatartó uralom biztosítását szolgálják, nem alószínű. Es a svájci újságíró ki is mondja, hogy Alsót megállapításai arra vallanak, hogy teljesen tudatlan a jugoszláviai viszonyok felől. A Titó­hadsereg katonái között általános meg­egyezés van, hogv a háború kitörésé­nek első pillanatában szétszélednek, eltűnnek az erdőkben és a hegyekben. Nyomatékosan leszögezzük, hogy ez az utóbbi megállapítás nem a népi de­mokrácia tudósítóinak közlése, hanem a svájci burzsóa-sajtó egvik élenjáró publicistájáé, Perinéé. Sőt a svájci lap még megjegyzi, hogv a jugoszláv hadsereg tisztjeinek többsége Titóék minden intézkedése ellenére „az in­formbüro híve"­Jugoszlávia népeinek ellenszenve azonban még sokkal nagyobbmérvű mint ahogy azt Perine megállapít ia. Titóék háborús uszításait a jugoszláv munkásság, a kis- és középparasztság és az értelmiség is egyaránt visszauta­sítja és mind erőteljesebb akciókat in­dítanak a belgrádi véreskezű despota és bandájának politikája ellen. Az al­bán sajtó éppen a közelmúltban egy szarajevói hírt adott közzé, amely azt igazolja, hogy Jugoszláviában a kato­nák nem karnak semmi közösséget vállalni Titóékkal és amerikai megbí­zóikkal. Az egyik jugoszláviai ezred katonái visszautasították azt a paran­csot, hogy résztvegvenek egy büntető akcióban az egyik boszniai járás elége­detlen kisparasztjai ellen. A katonák nemcsak hogy nem tettek eleget a földművesek felkelése elnyomására felszólító parancsnak, hanem saját ma­guk siettek az igazságukat kereső ju­goszláviai kisparasztok segítségére. Bár a Titó-banda és zsoldosai, bár tízezreket és tízezreket vetnek bör­tönbe, kínoznak meg, a katonaság és a polgári lakosság egvüttesen bátor kiállásukkal azt bizonyítják, hogy nem hajlandók a fasiszta diktátor Titó és amerikai urainak érdekeit szolgálat

Next

/
Thumbnails
Contents