Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-28 / 175. szám, szombat

1951 július 21 ——— UJ §10 A belügyi és töídmuvetésügyi megbízotti hivatalok különös ügye

im

ébe! Népbíróságról álmodoznak a szlávikovói kulákok Az Uj Szó májút 24-1 számában közölt cikkünkben rámutattunk a szlávikovói kulákok viselkedésére. Ebben a cikkben felhívtuk a figyelmet a kulákok szabotáló tevékenységére, valamint a községi vezetőség hiányosságaira. Június 9-én a Pravda is hozott hírt a szlávikovói viszonyokról. A Pravda felhívta a figyelmet arra, hogy ezekért a viszonyokért nemcsak a Párt járási bizottsága és a járási Nemzeti Bizottság a felelősek, hanem a Párt kerületi bizottsága és a besztet cebányai kerületi Nemzeti Bizottság is. Csaknem két hónapig vártuk, hogy a helyzet megjavuljon, hogy azok a hiányosságok, amelyekre felhívtuk a figyelmet, rövid időn belül el legyenek távolitva, azonban ez még a mai napig sem történt meg. Kénytelenek vagyunk tehát még egyszer visszatérni erre a kérdésre és rámutatni arra a helyzetre, amelyben a szlávikovói EF Sz-nek működnie kell és azokra az eseményekre, amelyek az újságban megjelent cikkek után megtörténtek. Az Uj Szó cikkének megjelenése i cikk nem felel meg a valóságnak. után összejöttek a falu kulákjai egy közös gyűlésre, amelyre azonban senki másnak nem volt belépési joga és megtárgyalták, hogyan lehetne leleplezni a cikk íróját. Elhatározták, hogy összehívják a falu lakosságát, hogy mindenki írja alá azt a kijelentést, hogy az újságban megjelent cikk nem alapszik való tényeken. Aki nem írja ezt a határozatot alá, bizonyára az írta a cikket az újságba. Ezen a gyűlésen azonban a kulákok kissé megjárták, mert a falu lakossága Csucska Antal kijelentésére, hogy „amit főztetek magatoknak, egyétek is meg", otthagyta a gyűlést. A kulákok azonban ebbe nem nyugodtak bele, hanem a kulákok klikkje mozgósította a Pártba befurakodott embereit. Nem is csoda, hogy egynéhány elvtársat sikerült megdolgozniok. Csakhogy mi ismételten visszatérünk ehhez az ügyhöz, mert nemcsak az EFSz, hanem a falu helyzete is sokkal rosszabb, mint ahogy először leírtuk. Amíg mi a helyzet javulását vártuk, addig sok minden történt Szlávikovon. Amikor az Uj Szóban megjelent a cikk, a tornaijai elvtársak követelték, — amint ezt a politikai instruktor is megmondotta, hogy a kulákokat azonnal ki kell zárni a szövetkezetből. Amikor azonban a Pravda a tornaijai elvtársakat is felelősségre vonta, akkor azok a kulákok oldalára álltak és elkezdték őket védeni. Ugy gondolták, hogy a szlávikovói EFSz kivétel, hogy itt meg van engedve az, hogy a kulákok basáskodjanak a szegény, becsületes dolgozók kárára, mintahogy a mai napig is tették. Ezek az elvtársak vettek maguknak annyi fáradságot, hogy eljöttek autóval Szlávikovóra. Ertekezletet hívtak össze, alighanem a kulákokkal való előzetes megbeszélés alapján. Erre abból következtetűnk, hogy a kulákok egy nappal azelőtt szintén gyűléseztek és megbeszélték, hogyan fognak nyilatkozni, ha jön a vizsgálat. Hogy a tornaijai elvtársak nagyobb tekintélyre tegyenek szert, magukkal hozták az SNB járási parancsnokát is. Összehívták a lakosokat az iskolába és elkezdték olvasni a Pravda cikkét. Jegyzőkönyvvezetőnek Moniák Erzsébetet nevezték ki, akiről ismeretes, hogy egy volt nagykereskedőnek, egy közismert reakciósnak a lánya. Az értekezleten megkérdezték a lakosságtól, hogy igazak-e a cikkben felsorolt tények. Természetesen csak a kulákok feleltek, akik bizony határozottan kijelentették, hogy az egészből egy szó sem igaz. Voitak ugyan az értekezleten kis- és középföldművesek is, de ők íéltek megmondani az igazságot A következményekre gondoltak és félelmüket a tornaijai elvtársak viselkedése mégjobban megerősítette. Végül pedig Csucska Antal felállt és a következőket mondotta: „Aíindenkit külön-külön kell kivizsgálni, mert így az összesség előtt mindenki fél megmondani az igazságot, mert Vontorcsikék bosszút állnának." És ezzel befejeződött a gyűlés, mert a kis- és középföldművesek elmentek. Meg kell jegyeznünk, hogy a vizsgálat "alatt a tornaijaiak közül hol az egyik, hol a másik kiment a helyiségből és érdeklődjek Vontorcsikéktól a kulálr-klikk ellen felszólaló^ kis- és középföldművesek kiléte felől. Az evtársak elmentek, a kis- és középfö'.dművesek pedig nemcsak Szlávikovén, hrnem az egész környéken vár'ák, l -y mi fog most történni. A kulákok ezt a gyűlést azért rendezték, ho^v- meg tudják állapítani a cikk íróiát és hogv a lakosságtól ki tudják csikarni az aláírásokat, hogy a Fenyegetőztek, hogy a Párt segítségével meg kell, hogy találják a cikk szerzőjét és hogy gondoskodnak arról, hogy az illetőt börtönbe zárják. De nemcsak ennyi. bíróságot rendeznek Szlávikovón, amelyen elítélik azt, aki 9 róluk „igazságtalanságot" próbált frnl. Nem tudjuk még, hogy mikor szándékoznak megvalósítani ezt a népbíróságot és hogy ki ad majd ezeknek a kulákoknak engedélyt népbíróság alakítására. Érdemes közelebbről felfigyelni arra, hogy miért akarják a cikk íróját népbíróság elé állítani? Mindenekelőtt azért, mert bosszút akarnak állni, amint azt az SNB járási parancsnoka jelenlétében a földművesek gyűlésén Vontorcsik Ede az akicó-bizottság elnöke kijelentette: az illetőt bányába küldik. Természetesen az is közrejátszik, hogyha a helyi Nemzeti Bizottság és az EFSz vezetőségbe kisföldművesek is bekerülnének, akkor a kulákoknak is dolgozniok kellene és nem basáskodhatnának úgy mint eddig. A szlávikovói kulákok állandóan A kulákok elhatározták, hogy népa legkegyetlenebb módon kizsáí^iráiyoiták a szegény népet Moniák Vendel kulák, aki mint vezető szerepel a társaságban, úgy bánt a cselédjeivel, mint az állatokkal. A második világháború után földjeit bérbe adta Pataki Józsefnek és ő maga Tornaiján bor-, sör- és szesznagykereskedő lett. A kereskedelemben jó prakszlsa volt és főleg a feketézésben ismerte ki magát kitűnően. Igy tehát a nagykereskedés igen jól fizetett. A szegénységgel érzett „rokonszenve" abban nyilvánult meg, hogy a kevésbbé raffinált földművesek fölött védnökséget vállalt, de csak addig, amíg azoknak pénzük volt, ami az ő korcsmájába kerülhetett. Ismert például Makai János példája, vagypedig Leiigdon és Privar példája, akik egész birtokukat az 5 korcsmájában hagyták. Moniák házat is vett magának. Igaz ugyan, hogy közbe-közbe bele kellett nyúlnia a zsebébe, de hát a „dobj a kutyának csontot, székre kerülsz" közmondás kifizetődik. Egy csoport embert gyűjtött maga köré, akiknek a közbenjárására sikerült a tornaijai helyi Nemzeti Bizottság elnöki székére kerülnie. Igaz ugyan, hogy később a lakosság eltávolította ebből a funkcióból, de viszont a sör nagylerakatnak még a mai napig is ő az intézője. Moniák Vendelen kívül van itt még egy egész csoport kulák. Névszerint Jurcsák Vince 50 hektáros kulák, akinek csehszlovákiai birtokán kívül még Lengyelországban is van birtoka. Az első köztársaságban gyakran találkozott dr. Szlávik Györgygyei, aki ismeretes arról, hogy a munkásokba lövetett Jurcsák Vince ennek ellenére is még a mai napig is parancsol a faluban, családja segítségével. További jómadár Komanec József és a Kudjovec testvérek. Valamikor ezek nagyon elősegítették dr. Paucso Józsefnek, a „Szlovák" c. folyóirat főszerkesztőjének agitációs előadásait. A Kudjovec testvérek mindketten kulákok és még a mai napig is Jurcsákkal és Vontorcsikékkal karöltve szabadon rendelkeznek a faluban. Ismeretes róluk az is, hogy Lipták István kisföldművessel eljátszatták építkezési telkét. A legnagyobb szerepet azonban ebben a kulák-klikkben Vontorcsikék játsszák, öten vannak testvérek. Birtokuk 50 kataszteriholdat tesz ki. A földeken azonban nem tudtak olyan szép eredményeket elérni, mint a „politikában". Mert aki becsületes munkából akar élni, annak becsületesen kell dolgoznia is. Vontorcsikékról, főleg a Ferenc nevű testvérről, ismeretes, hogy nagyon szeretik a bort. Tevékenységük úgy Szlávikovon, mint a környéken nagyon ismeretes. Már az első kőztárssságban nagy odaadással agitáltak az agrár-párt mellett, a felszabadulás után pedig elfoglalták a falu vezető helyeit. Vontorcsik Emil először a helyi Nemzeti Bizottságnak és a Párt helyi szervezetének elnöke lett. Később, amikor testvérei „politikailag" kifejlődtek, erről a funkciójáról lemondott és az EFSz elnökségét szerezte meg magának. Vontorcsik Ede az akció-bizottság elnöke lett, Ferenc pedig a helyi Nemzeti Bizottság elnökének funkcióját foglalta el. A Vontorcsik testvérek funkcióikat rögtön a felszabadulás után arra használták, hogy magns összegeket vettek fel háborús károsodás címén. Másoknak is „kijárták"'ezt a segélyt, de természetesen nem Ingyen. Ezenkívül igazolványokat állítottak ki a politikai megbízhatóságról nemcsak sajátmaguk számára, hanem rokonaik számára is. A környék legnagyobb reakciósa, akitől a járási Nemzeti Bizottság először megtagadta a politikai megbízhatóság kiadását, szlávikovói ajánlásra mégis megkapta. A Vontorcsik testvérek ellenségeikről a legrosszabb információkat küldték a járásra, a kulákok azonban mind megbízhatók voltak. Mindannyian beléptek a szövetkezetbe, csak Vontorcsik István maradt kívül, nehogy a szövetkezeti tagok „eladósftsák" az ő birtokát, mert hát a Vontorcsik vagyon legnagyobb része az ő nevén van. Vontorcsikék tevékenysége a községben egyenesen a csodával határos. Az ő érdemük az, hogy a kis- és középföldművesek túlnyomórésze nem lépett be a szövetkezetbe. Vontorcsikék úgy járnak el, mint az igazi diktátorok. Amikor a fafu lakossága összegyűlt a helyi Nemzeti Bizottság elnökének a megválasztására, Vontorcsik Emil felállott és kijelentette, hogy testvére, Ede lesz az elnök és tovább senkinek nem volt szabad szólnia. Vontorcsikék, a falu vezetői nem akarnak senkit sem meggyőzni, ők diktálnak. Amit ők egyszer megmondanak, annak úgy kell történnie, tekintet nélkül arra, hogy a földművesek akarják-e, vagy nem. Amikor Zosák Péter kisföldművesnek meghalt a felesége, akinek a birtok fele a nevére volt írva, Vontorcsikék nem kérdezték meg tőle, hogy belép-e a szövetkezetbe, hanem egyszerűen a szövetkezet birtokához kapcsolták felesége földjét. Ismeretes az is, hogy mit csináltak Jablonszký Vitális kisföldművessel. Amikor Jablonszký azt mondotta, hogy birtoka felével belép a szövetkezetbe és hogy a kisebbik részét egyelőre sajátmaga fogja megművelni, azt felelték neki Vontorcsikék, hogy vagy beadja minden földjét a szövetkezetbe, vagy pedig semmi keresni valója az EFSzben nincs. És tényleg, Jablonszkýnak gyárba kellett mennie dolgozni. Vagy pedig nézzük csak azt a tettét, amelyet a járási Nemzet; Bizottság segítségével sikerült elkövetnie Vyrvó kisföldművessel. A kát testvér között valamilyen család, félreértések voltak és mivel egy házban laktak, Vontorcsikék, mint hivatalos személyek, el akarták ezeket a félreértéseket simítani. A járási Nemzeti Bizottság útján elrendelték Vyrvópak, hogy a lakásba vezető ajtót falaztassa be, úgy- resztül kell járnia hogy ma a szegénynek ablakon ke- | Amikor a Nižné Slávikovó-i kisiőldmüveseknek egyrésze nem akart belépni a szövetkezetbe csak azért, mert a vezetők Vontorcsikék voltak, akkor ezek a funkcionáriusok át akarták telepíteni őket Horné Slávikovóra, ők pedig b« akartak hurcolkodni helyükre. Amikor Juríákot, Chovancot és Pasztva Margitot kizárták a Pár* szlávikovói szervezetéből, hozzásegítették őket ahhoz, hogy Tornaiján újból felvették őket a Pártba. A közellátási előadók mindenkire kivetették a beszolgáltatási kötelezettséget, csak Vontorcsikékra nem, mert hát nekik meg volt a maguk „hivatalnoka". Vontorcsikék még más dolgokban is jóltájékozottak voltak és ahol csak leheteti idejében „segítettek". A ki/ákoknak hamis igazolványokat adtak ki, ellátva a helyi Nemzeti Bizottság és az EFSz pecsétjével. Természetes, ha vizsgálatra kerül sor, bizonyára a legártatlanabb arcot fogják vágni. Vontorcsikék, mint „politikailag" megbízható emberek gyermekeiket különféle hivatalokba és iskoljkba küldték. Dudás Emília szegény özvegyasszony gyermekére azonban panaszokat küldtek be az iskolába, hogy rosszabb jegyet kapjon magaviseletből. Vontorcsik Emil sajá'cmagáról újságcikkeket írt és képviselői mandátumot szeretett volna kapni. A Vontorcsikék vezetése alatt álló szlávikovói kulákok az eredetileg (ól dolgozó szövetkezetet oda juttatták, hogy ma az ország leggyengébb EFSz-el közé tartozik. A szövetkezet vezetősége még a mai napig lem számolta el a földművesek mult évi munkáját. Az 1950-es évben három gép csépelt. Az egyik gép például tizennyolc vagon gabonát csépelt ki, de annak ellenértékét még a mai napig sem egyenlítették ki. A mult évben egy traktor töb

v mint 200.000.— korona bevételt hozott. Az ezzel járó üzemköltség kb. 100.000.— korona volt. Hol a többi pénz? És mi van a szárítóval, amely éppen épülőfélben van? A tervezett pénzösszeget, úgylátszik mái túl is haladták, de a szárító még ma sincs kész- A földeket istállótrágyával már 1949 óta nem trágyázzák. Es a kukoricát meg a burgonyát még egyszer sem kapálták meg. A szénamunkáknál is nagyon rossz a helyzet. É? a földmunkák? A szlávikovói szövetkezetben a kulák vezetőség érdeméből 50 katasztrális holdat nem vetettek be az Idén, annak ellenére, hogv ennek a területnek a bevetésére többször felhívták őket. A gabonát az egyik kulák magtárában helyezték el. Természetes a kulcs is az illető kulákriál van, úgyhogy 6enki sem tudia, hogy tulajdonképpen menynyi gabona van a raktárban. De ez még nem elég. A szlávikovói EFSz az egyedüli országunkban, ahol nem a kis- és középföldművesek, hanem a Mákok zárják ki a földműveseket a szövetkezetből Ezekután természetesen senki sem mer szólni, mert elég egy szó ahhoz, hogy valakit kizár iának a szövetkezetbői. Amikor Széki Sándor politikai Instruktor a földművesek gyűlésén követelte Jurcsák, Moniák és a többi kulák kizárását, nagy kiabálás keletkezett, hogy Széki szétveri a szövetkezetet. Az eredmény az lett, hogy őt zárták ki pár nap múlva- Amikor Lasák Ferenc kisföldmüves ugyanezen a gyűlésen szót emelt a kulákok tevékenysége ellen, akkor neki is távoznia ke'lett a szövetkezetből. Chovancné és Pasztváné kulák-asszonyok azzal fenyegették meg Zamancsikné kisföldmüvest, hogy lecsukatják, ha egv szót is próbál ellenük szólni A Kudjovec-testvérek pedig Szekerács József földművest megfenyegették, hogy rendet csinálnak vele, ha mégegvszer valamelyik gyűlésen szót emel ellenük. Ezekután nem csoda, ha a kisemberek félnek felvenni a harcot ezekkel a raffinált fenevadakkal. A politikai funkciókat a községben még a mai napig is Vontorcsikék és a többi kulákok tartják a kezükben. Ketten közülök a Párt iárási bizottságának is tagja, sőt mi több. Moniák Erzsébet párttitkár. Még ezen a téren sem történt meg a tisztogatás. Ha valaki próbál szót emelni, azonnal megkapja a választ, hogy az EFSz-t akarja felforgatni. Ilyen a helyzet a szlávikovói EFSzben Azt kérdezzük, ki forgatja fel tulaídonképpen a szövetkezetet? Azt kérdezzük, kik a dolgozó földművesek Szlávikovon? Ki tud elképzelni jobban dolgozó földművest, mint például Csucska Antal, Klíment János. Bialant János, Byrva Alojz, Jablonszký Vitális, Szekerás József, Mihalica Antal és Vendel, Banyicki István és a többiek? Azt mondják a kulákok, hogv nem lesz, aki vezesse az EFSz-t, ha ők nem dolgoznak- Azt kérdezzük, ki dolgozik náluk? Talán Moniák Vendel, vagy talán a többi kulák? Amikor a dohányültetés volt, akkor a szegény nép dolgozott, a kulákok pedig a vizet hordták a folyóból. Husz János ünnepe alkalmából a kisföldművesek brigádot szerveztek és szénát hordtak. Köztük volt: talín Moniák, Jurcsák Vendel vagy a többi? Szó sincs róla. Amig mi dolgoztunk, addig Vontorcsik Emil két hétre Lengyelországba utazott. Vontorcsik Ferenc pedig a rimaszécsi kocsma hű látogatója. Jogosan kérdezzük tehát, ki dolgozik Szlávikovon és ki kerüli a munkát, kérdezzük, ki forgatja fel a szövetkezetet, és ki csmál rendet? Vontorcsikék állandóan hamis célokra használják fel funkciójuka' és mostanié ők intézték a község íig-veit, de tovább intézni nem fogják. Szlávikovó és környéke földműveseinek nincs szüksége olyan funkcionáriusokra, mint Vontorcsikék, akik meféftiemelték vo'na már r^en hogy funkciójukból kidobják őket. Június 27-én például a sertés-leadás alkalmával Vontorcsik Ferenc a helyi Nemzeti Bizottság elnöke meglátogatta „kocsmáját" és úgy berúgott, hogy az országút-menti árokban hentergett állat módjára. Ez azonban nem egyszeri eset. Csaknem mindennapiIlyen az elnök. És az akcióbizottság elnöke, Vontorcsik Ede, világosan megmondja a földműveseknek az értekezleten, hogy ahol csak lehet üldözni fogja őket. Lehet ilyen ember az akcióbizottság elnöke? És ki fog azért felelni, hogy a kukoricát és a krumplit még a mai napig sem kapálták meg? Ki fog azért felelni, hogy a kulákok miatt a szövetkezet vezetősége nem vettetett be 50 kataszteri hold földet és hogy most csak gyom nő rajta. Ez nem szabotázs? Talán nem volt elég munkaerő a kapálásra, vagy talán nem volt elég vetőmag? Itt már nem segít semmiféle szépítgetés. A szövetkezet vezetősége a kulák-klikkel együtt mindenért felelős, ami eddig történt. De nemcsak a szlávikovói, hanem a járási Nemzeti Bizottság, a Párt tornaijai járási szervezete és Besztercebánya is felelősek. A február 6-án kiadott kormány, rendelet, mint fő feladatot állítja a földművesek, de főleg a népi közigazgatás funkcionáriusai elé azt, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlenül. Abban az esetben, ha nincs elég munkaerő, brigádokat kell szervezni. A kormányrendelet továbbá arra is felhívta a népi közigazgatás szerveit, hogy állandóan irányítsák a munkát és hogy ellenőrizzék azt, hogy a kulákok nem-e szabotálnak. Ez a kormányrendelet és ezenkívül a törvény szigorú büntetéseket határoz meg a szabotálok ellen, valamint azok ellen, akiknek szabotálás esetén közbe kellett volna lépniök és nem léptek közbe. A földművelésügyi és a belügy! megbízotti hivatalhoz fordulunk és kérjük mennél rövidebb időn belül tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Erre az esetre még vissza akarunk térni s ezért kérjük, hogy értesítsenek bennünket a végleges eredményről. Mi addig ntm nyugodhatunk, amíg az EFSz-ben helyre nem áll a rend, vagyis míg a szövetkezet nem a kis- és középföldművesek érdekeit szolgálja, hanem a kulákokét. Még jól emlékszünk azokra a szavakra, amelyek Chrámecon hangzottak el, amikor az EFSz megalakításáért agitáltak a tornaijai elvtársak: „Mi csak akkor alakítjuk meg a szövetkezetet, ha a szlávikovói jól fog működni." Szlávikovó és a környék kis- és középföldművesei türelmetlenül várják, hogy végre rendet teremtsenek a szlávikovói kulákok körül